Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-08 / 39. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. február 8. szerda 30 fillér IX. évfolyam, 39. szám Bővítsük és tökéletesítsük a dolgozóknak nyújtott szolgálatokat A nemzeti bizottságoknak és a helyi gazdasági vállalatoknak a fogyasztóknak tett szolgálatok sza­kaszán kiterjedt működési terük van. A nemzeti bizottságok fel­használják a helybeli homokfej­tőket, mész- és kőtörőket, hogy gondoskodjanak a lakosság részé­re a szükség építőanyagról. A nemzeti bizottságok helyi gazdál­kodásának hatáskörébe tartoznak az egyes közszükségleti árucikke­ket termelő üzemek és azok az üzemek is, amelyek különféle szolgálatokat tesznek a polgárok­nak. Nem vitás, hogy a helyi gazda­sági vállalatok hatáskörét még bő­víteni lehet. Ezért a népgazdaság fejlődésének terve feladatává teszi a vállalatoknak, hogy több építő­anyagot termeljenek a helyi for­rásokból, továbbá fokozzák a köz­szükségleti árucikkek termelését és gazdagítsák választékát, bővít­sék és tökéletesítsék a dolgozók­nak tett szolgálatokat. A felelősség azért, hogy a helyi gazdasági vállalatok szolgálataival és termékeivel a lakosság meg le­gyen elégedve, elsősorban a nem­zeti b ;zottságokat terheli. Ez a fe­lelősség a decentralizálás végre­hajtása után még növekedett. A nemzeti bizottságok jelentősége és fontossága még inkább növekedni fog. ha következetesebb gondot fordítatnak a polgárok szükségle­teinek kielégítésére. , De nem elég csupán építeni és termelni. Nem kevésbé fontos a karbantartás és a javítás is. Na­gvon kevés helyen ébredtek tuda­tára a nemzeti bizottságok tagjai a járási és a kerületi nemzeti bi­zottságok osztályainak és taná­csainak dolgozói annak, hogy egy ház. gép, műszer és berendezés nem örök életű. Érthető, hogy a javítások évről évre tökéletesebb és gyorsabb szolgálatot követel­nek meg. hogy ne keletkezzenek veszteségek és károk. Városaink­ban és falvainkban új házak épül­nek. A dolgozók birtokában a mo­torkerékpárok. rádiókészülékek, jégszekrények és más berendezé­sek százezrei vannak és nagy mennyiségben vásárolják ezeket. De bizonyos idő múltán ezek is elkopnak, megrongálódnak. És itt mutatkozik meg. hogy számos já­rásban és városban a közüzemek dolgozói elsősorban csak a terme­léssel törődnek, amelv aztán a karbantartó és javító munkákat elhomályosítja. Jó akarattal és igyekezettel le lehet győzni az akadályokat. Több példánk van erre. így például Kralupvban új borbély- és fod­rászüzem nyílt meg. Megmutatko­zott, hogy az áru szállításában akadályok keletkeztek és ezért a nemzeti bizottság üzembe helyez­te a fuvarozó vállalatot. Ezzel eleget tett számos polgár kéré­sének. Roztokvban a polgárok kö­rében nagy érdeklődés mutatko­zott a gázon való főzés iránt. A nemzeti bizottság bevezette a gáz­bombák szétosztását és a gáztűz­helyek felszerelését. Felsorolhat­nánk a hasonló példák és lehető­ségek egész sorát, amelyek előse­gítenék a polgároknak nyújtott szolgálatok tökéletesítését és kibő­vítését. Főleg azokban a községek­ben valósult ez meg. ahol a nem­zeti bizottságok szívükön viselték a 'akosság sorsát és igyekeztek eledet tenni kérésüknek. De nem járnak el helyesen azok a nemzeti bizottságok és helvi gazdasági osztályaik, amelvek ar­ra várnak, hogv a polgárok kéré­sekkel és panaszokkal fordulja­nak hozzájuk a szolgálatok meg­javítása ügyében. A nemzeti bi­zottságoknak meg kell előzniük ezeket a hiányosságokat, amelyek az államnak és polgárainak káro­kat okoznak és feleslegesen meg­keserítik a polgárok életét. A dolgozók nagyon gyakran jog­gal panaszkodnak a helyi gazdasá­gi vállalatok szolgálataiért kisza­bott magas és rendkívül nagy árak miatt. Ott. ahol az árszabás többféle módját léhetett alkalmaz­ni, a rendszerint legmagasabb árakat alkalmazták, megfeledkez­ve a fogyasztók érdekeiről. A vál­lalatokban az árjegyzék nem egy­séges, senki sem irányítja rend­szeresen. nem foglalkozik ezzel és nem ellenőrzi, úgyhogy önmagá­tól. ösztönszerűen fejlődik a vál­Ialatveze fő vagv a szállítóüzemek érdekei és kívánsága szerint. És mi több. gyakran ezekért a megdrágított árakért a munkát csak éppen hogy elvégzik. A meg­rendelők kénytelenek reklamálni a hibákat és újból iavíttatniok kell; ez természetesen újabb kiadást ielent. Nem tekintve azt. hogy gyakran rendkívül hosszú ideig várnak, míg kérésüknek eleget tesznek, miközben újabb anyagi és r-énzügyi károk keletkeznek. Miben kell keresni a hiányossá­gok okait? Abban, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai és osztályai nem fordítanak kellő gondot arra, hogy hogyan teljesítik küldetésü­ket az említett vállalatok. Munká­juk és gazdálkodásuk elemzése számos hibára mutatna rá és utat mutatna azok kiküszöbölésére is, akár a munkatermelékenység eme­lésével, akár az önköltség csökken­tésével esetleg a megfelelő ármeg­szabással, a megrendelések idejé­ben való teljesítésével, stb. De nemcsak erről van szó. Nem hallgatják meg'kellő figyelemmel a dolgozók szavát. Kévéssé veszik tekintetbe a kritikát és a polgárok indítványait, annak ellenére, hogy erre éppen a választott tagok és az állandó bizottságok, valamint munkatársaik közvetítésével nagy lehetőségük van. A gyűléseken, beszélgetéseken és a polgárokkal való tárgyalásokon annyi adatra tehetnének szert, olyan sok tájé­koztatást, kérést és követelést hallhatnának, amelyeken el kelle­ne gondolkodniuk és azonnali or­voslásukról kellene gondoskodni­uk, akár a szolgálatok gyorsaságá­ról, minőségéről vagy áráról le­gyen szó. A helyi gazdasági üzemek mű­ködésének általános megjavításá­hoz lényegesen hozzájárul a de­centralizáció befejezése. A vállala­toknak a járási vagy helyi nemze­ti bizottság áLtal való irányítása sokkal rugalmasabb lesz. A kerü­leti nemzeti bizottság nem tudta elég figyelemmel kísérni minden kis vállalat munkáját, főleg, ha az távol esett működési helyétől. A helyi nemzeti bizottságok hathatós ellenőrzéssel megakadályozhatják azoknak a felforgató elemeknek az egyes vállalatokba való befurako­dását, amelyek a dolgozók kárára akarnak meggazdagodni. A belső gazdálkodás váüalatai­nak célja, hogy kielégítsék a dol­gozók napi szükségleteit. A polgá­rok követelményei egyre növeked­nek. Erről akkor tudunk képet al­kotni, ha mérlegeljük, hogy csupán a múlt év folyamán a végzett munkák és szolgálatok értéke el­érte a tízmilliárd koronát.. A nem­zeti bizottságok akkor tudnak ele­get tenni a . polgárok kívánságai­nak, ha figyelemmel hallgatják a dolgozók hangját és bevonják őket a helyi gazdaság vállalatainak el­lenőrzésébe. A MAI SZAMBAN: Agitátorok jó munkája _ (2. old.) A CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt (2- old.) Az Egyesült Államok állásfoglalása éles ellen­tétben éli a Szovjetunió békés politikájával (3. old.) Észak-Afrika felszabadítására alakult bizottság al­flé-iíi küldöttségének nyilatkozata (3. old ) A S_J,jetunió és Pakisztán sikeresen fejleszthethé gazdasági, műszaki és kulturális együttműködé­sét (4. old.) A szovjet kormány jegyzéke Irán kormányához (4. old.) Az érsekújvári Elektrosvit dolgozóinak versenye (5. old.) Ilka néne meg a statisztika (5. old.) A Szovjetunió sportolói voltak a Téli Olimpia leg­jobbjai (6. old.) Csapatok és taktikájuk (6. old.) HAZANK ELETÉBŐL A műszaki, ipari és pénzügyi tervek szétírása és a kollektív szerződések megkötése üzemeinkben Üzemeinkben teljes ütemben fo­lyik a munka az 1956. évi népgazda­sági fejlődési terv feladatainak szét­írásán és a műszaki, ipari és pénz­ügyi tervek összeállításán. Az üze­mekben a dolgozók aktív részt vesz­nek a műszaki-szervezési intézkedé­sek terveinek összeállításán, amelyek­kel biztosítják a feladatok teljesíté­sét. A brnói Kelement Gottwald-üzem Králové Pole-i gépüzemében 94 tech­nikai-szervezési intézkedésre vonat­kozó javaslatot valósítanak meg, amelyek 8 514 000 korona megtaka­rítást jelentenek. A strakonicei mo­torkerékpár-üzemben 136 újítási ja­vaslat több mint 9 000 000 korona megtakarítást jelent. Ebben az évben a múlt évhez vi­szonyítva az üzemi és mühelybizott­ságok mellett működő ellenőrzőbi­Von miről beszéigetni Komarócon Élénk beszélgetés folyik mindenütt a falvakon a szövetkezeti gazdálkodás körül. Így van ez a Kassa melletti Koma­rócon is. A szövetkezeti tagok kam­rái ebben az évben is tele vannak. S pénzben sincsen hiány. A múlt hé­ter 9 korona részesedést fizetett ki a tagságnak a szövetkezet munka­egységenként. Az elmúlt évben ledol­gozott 26 420 munkaegységre mint­egy negyedmillió korona részesedést kaptak. Nem csoda, hogy a háztar­tásokban mindenütt új bútort, rádió­készülékeket, mosógépeket, ruházati cikkeket, lábbeliket látni. Mitró János és Szaniszló Gyula szövetkezeti ta­gok családi házat építettek az elmúlt évben. A szövetkezeti tagok közül azok jártak jól, akiknél a családtagok is valamennyien dolgoznak. Bödi Mi­hályinál például nemcsak az asz­szony, hanem Ilona, a leány is dolgo­zik, 766 munkaegységük volt össze­sen, a munkaegységeikért járó jöve­delmen, a pótjutalékon kívül 27 és fél mázsa terményt, kaptak. Bödi Ilo­nának most nagy az öröme. Az édesapja ezerötszáz koronás rádiót vásárolt neki. A Velinszky-család a rádión kívül még mosógévet is vá­sárolt. Van miről beszélgetni Komarócon, zottságok sokkal nagyobb gondot for­dítanak az új kollektív szerződés-ja­vaslatok előkészítésére. A dolgozók érdeklődése a kollektív szerződések iránt egyre nagyobbodik. Ott, ahol a régi kollektív szerződés ellenőrzésé­ben és az új szerződés előkészitésé­ban késlekednek, meg kell tenni mindent, hogy a megszabott határ­időig, 1956. február 25-ig, munkis­osztályunknak a reakció felett ara­tott dicső győzelme 8. évfordulójáig az új szerződéseket megkössék és alá­írják. Az eddigi előkészületekből látha­tó, hogy a kollektív szerződések fontos és hathatós eszközévé válhat­nak a szakszervezeteknek a dolgo­zók mozgósításában, a szocialista termelés fejlesztésében és tökélete­sítésében, a dolgozókra fordított gondoskodással kapcsolatos feladatok teljesítésében és szakmai, technikai és politikai színvonaluk emelésében. A jó munka gyümölcse A krupinai járás ladzanyi szövetke-* zetében a gazdag bevételek fő forrása a gondos gyümölcstermelés volt. A 150 hektárnyi gyümölcsöst Ján Madola négytagú csoportja gondozza. A múlt évben a tervezett 1200 métermázsa alma helyett 2022 métermázsát adtak el, s ezzel a közös vagyont 592 946 ko­ronával gazdagították. A gyümölcsfák téli gondozásánál eddig már 280 fát szabadítottak meg a férgek menedék­helyéül szolgáló régi kéregtől. A fiatal fák törzseit rongyokkal és papirossal védik a fagy ellen. Képünk Ján Madola csoportvezetőt mutatja P. Kolárral. Szövetkezeti elnökök iskolája Az egységes földművesszövetkeze­tek vezetőinek továbbképzése egyike azoknak az intézkedéseknek, melyek a szakismeretek elmélyítésével előse­gítik második ötéves tervünk első évének a szövetkezetekre háruló na­gyobb feladatainak teljesítését. A Leleszi Mezőgazdasági Iskolán február 6-án nyílt meg a szövetke­zetek elnökeinek iskolázása. A három­hónapos iskolán hetenként 3 napon •it folyik az oktatás. A tanítási anyag lehetővé teszi, hogy a hallgatók meg­ismerkedjenek a szövetkezeti gazdál­kodás helyes megszervezésével, a po­litikai gazdaságtannal, a növényi és állati termelés kérdéseivel. Növekednek a szövetkezeti tagok takarékbetétei Falvaink lakossága, főleg a szövet­kezetek tagjai az elmúlt év folyamán az állami takarékpénztárak falusi kép­viseleteinél Szlovákiában 62 millió ko­ronát helyeztek el. A tavalyelőtti év­hez viszonyítva ez a szám 35 millióval több. A szövetkezeti tagok és az egyé­nileg gazdálkodó földművesek köréből az elmúlt évben több mint 50 ezer új betétkönyvtulajdonos helyezte el pén­zét a bankban. Szép eredményeket érnek el a ta­karékpénztárak ebben az évben is. Míg tavaly a szövetkezeti tagok a zár­számadások után több mint 15 millió koAnát helyeztek el betétkönyvre, ad­dig ez idén ezt a számot magasan túl­lépték. Nagyon jól takarékoskodnak a poprádi járás szőve tkezetesei. Ebben a hónapban a járás 10 szövetkezetében több, mint 3 millió koronát fizettek ki zárszámadáskor és a szövetkezeti ta­gok ezt majdnem hiánytalanul betét­könyvre helyezték. Fejlődnek, gyarapodnak az EFSZ-ek A vágsellyei járás helyi nemzeti bi­zottságai az EFSZ-ek vezetőivel kar­öltve tervet dolgoztak ki, hogy a téli hónapok folyamán mennyi kis- és kö­szomšžéd "falvakban\ Ném Vsoda, i zépparašztot szereznek a szövetkeze­tekbe. Járási méretben március 31-ig tervük szerint 517 kis- és közép­parasztot kell megnyerniök a közös hogy a szepsi járás szövetkezeteinek nagy családja január 1-től 130 tag gal lett népesebb. A francia fiatalok Bratislavában A CSISZ KB meghívására Csehszlováki ában tartózkodó francia ifjúsági kül­döttség tagjai Bratislavába is ellátogat tak. Megtekintették a Salovákla 10 éve című kiállítást, amelyről sok jegyzetet készítettek. Képünkön balról: Made­lein Brusson Toulouseból, Denis Depa un St. Junienből és Georges Boisson Dijonból. gazdálkodásnak, 1910 hektár földdel. Nem kis feladatot vállaltak maguk­ra, de oly lelkesedéssel láttak hozzá a munkához, hogy ezt a feladatot telje­sítik. A mezőgazdaság kollektivizálásá­nak fontosságát megértették a falvak vezetőin kívül a szövetkezetek tagjai is. Vasárnaponkint meglátogatják az egyénileg dolgozó parasztokat, estén­ként pedig a HNB-k helyiségeiben beszélgetnek velük a szövetkezeti gaz­dálkodás előnyeiről. A meggyőző munka eredménye már ez ideig is megmutatkozott egyes fal­vakban. Többnyire minden községben léptek be új tagok, kis- és közép­parasztok a szövetkezetbe. Csupán az elmúlt napokban 50 új tag kérte a já­rás községeiben a szövetkezetbe való felvételét. Ezekből az új tagokból 22-en kis- és középparasztok, akik 63 hektár szántóföldet vittek be a közösbe. A nyjcsonoki szövetkezetbe tízen kérték felvételüket, közöttük két közép­paraszt is, akik ketten 15,5 hektár föl­det adtak a szövetkezetnek. A felvilágosító és meggyőző munka azonban Deákiban hozott legnagyobb eredményt. Alig pár nap alatt 13 kis­és középparaszt kérte a szövetkezet­be való felvételét, összesen 39 hektár földdel léptek be. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a vágsellyei járás minden köz­ségében megvan az alap és a. lehető­ség arra, hogy azt a tervet, amelyet kidolgoztak, teljesíteni is tudják 8 gyakorlatban. Halász Ambrus, Vágsellye

Next

/
Thumbnails
Contents