Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-07 / 38. szám, kedd

OKULJUNK A HIBÁKBÓL A kollektív szerződés nem teljesítése akadályozza a tervteljesítést is A füleki Kovosmalt dolgozóinak büszkesége, az új zománcozó ünnepi esemény színhelye volt a napokban. Itt jöttek össze üzemünk dolgozóinak küldöttei, hogy kiértékeljék a mult évi kollektív szerződést. Azt a szerződést, amelyet a múlt év elején kötött üzemünk vezetőséje és az üzemi tanács, hogy biztosítsa mind a terv teljesítését, mind pedig dolgozóink munkabiztonságát, kulturális és anyagi jólétének emelését. A kollektív szerződés értékelése komoly hiányosságokat tárt fel üzemünkben. Olyan hiányosságok ezek, amelyekkel komolyan kell foglalkoznunk, mert ezek okoz'ák, hogy üzemünk nem teljesítette az 1955-ös év műszaki ipari és pénzügyi, valamint termelési tervét. Mokoséni elvtárs, üzemünk igazgatója beszámolójában hangsúlyozta, hogy az üzem vezetősége megjavította ugyan a terv teljesítésének műszaki előfeltételeit, javította a munkabiztonságot, de elismerte, hogy mindez nem volt elégséges ahhoz, hogy megteremthessük a terv teljesítésének feltételét minden vonalon. A műszaki-pénzügyi és ipari terv teljesítésének előfeltétele az, hogy a tervezés megfelelő legyen az üzembe-v Üzemünkben azonban az anyagellátási terv mennyisége és értéke nem volt összhangban az önköltség tervével, s ezért üzemünk anyagtervét rendszeresen túllépte az elmúlt esztendőben. Az üzem vezetősége nem biztosította teljes mértékben a műszaki-szervezési intézkedések megvalósítását, s a múlt évben hét jelentős müszaki-szervezési intézkedést nem valósított meg. A következmény az, hogy üzemünk magasan túllépte a tervezett önköltséget, s a munkatermelékenység növekedésének tervét is csak 95,5 százalékra teljesítette. Hogy a munkatermelékenység nem érte el a tervezett színvonalat, az szorosan összefügg azzal, hogy üzemünkban nem valósítottuk meg teljes mértékben a szocialista bérpolitika elveit, vagyis azt, hogy dolgozóinkat a végzeit munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint fizetjük. Üzemünkben egyes mesterek a bér kifizetése terén még érvényesítik az egyenlősdiség elvét, a „jó ember" politikáját alkalmazzák. Ezt bizonyítja az is, hogy üzemünk az egyik hónapban 9.5 millió korona értékű árut termelt 3.6 millió korona munkabér kifizetése mellett, egy másik hónapban anélkül, hogy a bér kifizetése csökkent volna, a termelés értéke csak 7 millió korona volt. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, milyen lehetett dolgozóink munkatermelékenysége ebben a hónapban ? üzemünkben komoly hiányosság nyilvánult meg a munkafegyelem terén is. Ennek megnyilvánulása volt az is. j hogy egyes dolgozóink felelőtlenül végezték el munkájukat. Ez kifejezésre jutott a félkész áruk nem megfelelő nyilvántartásában. A félkész áruval mindenki szabadon gazdálkodott, a műhelyek a félkészáru raktárból szabadon pótolhatták a selejtes árukat. S aeredmény? A könyvelésben a félév, leltárkor nem egyezett a félkészá; u értéke a valósággal, és a differencia levonása után, a gyártási tervünk júniusban csak 80 százalékra lett teljesítve. A terv egyenletes teljesítésén^ további oka üzemünkben az, hogy nincs bebiztosítva a munka folyamatosság;, s ebből ered az, hogy üzemünk nem teljesíti gyártási tervét egyenletesen a hónap minden egyes napján, ez okozza a hóvégi hajrát, s azt, hogy üzemünk a terv teljesi'.ése érdekében & hó végén pótműszakok bevezetésére szorul. A fentiekkel szorosan összefügg a szocialista munkaverseny kérdése, amely a múlt évben sokszor nagyon formális volt üzemünkben. Eredményei egyáltalán nem voltak kiértéke,hetők. Erről beszélt beszámolójában Hanzlik elvtárs, az üzemi tanács titkára a fenti konferencián. A szocialista munkaverseny megszervezésébe nem kapcsolódtak be kellően a szakszervezeti ízövptség szakaszbizalmijai és a mesterek. Ezzel szorosan összefüggött az, hogy az üzemi tanács tömegpolitikai munkát irányító csoportja nem jói végezte munkáját, nem volt megfelelő kapcsolata az egyes üzemrészlegek dolgozóival. Munkáját nem is végezhette jól, mert az üzemi tanács nem fordított kellő gondot a szakszervezeti szövetség egyes bizo'tságaiban működő tagjainak iskolázására, ezek politikailag nem fejlődtek és nem értették meg a szakszervezet jelentőségét n szocialista munkaverseny tömegmozgalommá való kiszélesítésénél. Ezek azok a fő hiányosságok, amelyeket a múlt évi kollektív szerződ>s értékelése feltárt. Szükséges, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöböljük. S nem szabad megfeledkeznünk erről az idei kollektív szerződés megkötésinél sem. Hiszen a fenti hiányosságok megszüntetése a fő feltétele annak, hogy üzemünk teljesíteni tudja második ötéves tervünk első évének nagyobb felada'.ait. Sándor Béla, Fülek Vasutasaink erőpróbája A žilinai és vrútkyi vasutasok megkezdték a harcot az erős fagyokkal. A mozdonybrigádok állandóan készenlétben vannak, hogy a közlekedés zavartalanságát tartósítsák. Az erős, néha 25 fokos fagyok ellenére teljes mértékben sikerült biztosítaniok a munkás- és személyvonatok zavartalan forgalmát. A zilinai és vrútkai állomáson a személy vonat okhoz fűtőmozdonyokat kapcsoltak. A zilinai mozdonyjavítóban állandó technikai készenléti szolgálatot létesítettek A gépmesterek megismertetik a mozdonybrigádok tagjait az út vonalángvárható nehézségekkei és arra vezetik őket, hogv példásan tartsák karban gépeiket. Az egyes csoportok önfeláldozó teljesítményeket értek el. Több mint 20 fokos fagyban Václav Chorváth mozdonyvezető a Žilina —Liptovský Mikuláš vonalon 1650 tonnás rakománnyal vontatott szerelvényt annak ellenére, hogy ilyen feltételek mellett két mozdonyt igényelhetett volna. Szovjet mérnök látogatása bányáinkban Ivan Kuzmics Csepurnov mérnök. a gorlovkai Kirov gépipari üzem konstrukciós osztályának vezetője néhánynapos látogatást tett az Qstrava-karvíní szénkörzetben. Ebben a szénkörzetben több olyan gép dolgozik, amelyet a gorlovkai üzemben gyártottak. Ivan Kuzmics Csepurnov mérnök látogatása alkalmából megtekintette a karvínai Csehszlovák Hadsereg nagvbánya munkahelyeit is és a Donbasz kombájn működése felöl érdeklődött. Az újságírókkal való beszélgetése folyamán Csepurnov mérnök elismerőleg nyilatkozott bányászaink munkájáról és munkájuk szervezéséről. Megemlítette, hogy a szovjet bányászok is hasonlóan dolgoznak, mint ahogy azt Karvínában látta. A szovjet kombájnos feitések előnve azonban az. hogy sokká! hosszabb a fejtési front, úgyhogy jobban használhatják ki .gépeiket. A szovjet konstruktőr meglátogatta az Ostrava karvíni szénkörzet gépjavító műhelyeit is és elismerően nyilatkozott dolgozóink szakképzettségéről. üzemi levelezőnk írja A múlt évi tapasztalataink alapján tudjuk, milyen fontos, hogy tervünket egyenletesen teljesítsük és olcsóbban, többet és jobbat termeljünk. A múlt évi tapasztalatokból tudjuk azt is, hogy az év eleji lemaradásokat később csak túlórázások és hóvégi hajrák által tudtuk utolérni ami drágította a termelést, és a minőségnek sem használt. Ennek elkerülése végett mar most biztosítanunk kell a terv egyenletes teljesítését, mert ellenkező esőiben nemcsak magunknak, de mas üzemeknek is zavarokat okozhatunk. Gal elvtárs, az. ipolysági járási ipari kombinát tervezöosztályának vezetője és munkatársai az operatív terv és harmonogram pontos betartása mellett végzik munkájukat. Brányik igazgató szerint az üzemben jó szakemberek dolgoznak, akik némi gépesítéssel, valamint a megfelelő anyagellátás biztosításával feltétlenül teljesítik ez évi tervüket. Tudjuk mindannyian hogy a zavartalan anyagellátás mellett csak a szocialista munkaverseny megszervezésével sikerül következetesen teljesíteni tervünket. Ennek köszönhetjük azt is, hogy a múlt évben az üzemek között a vörös zászlóért folyó szocialista versenyben dicsérő oklevelet nyertünk. Gémesi Károly, Ipolyság. A téli gépjavítás ered éryei A bratislavai kerület gép- és traktorállomásainak dolgozói sikeresen végzik a mezőgazdasági gépek téli javítását. Január végéig a téli javítások tervét 84.5 százalékra teljesítették. Jól haladnak a munkálatok, a nyári munkák számára készülő gépeken is. Ezeknél — tehát a kombájnoknál, kötözögépeknél stb. — január végéig a javítási tervet 53.7 százalékra teljesítették. A legjobb eredményeket a Dunaszerdahelyi Gép- és Traktorállomás szerelői érték el, akik — elsőkként a bratislavai kerületben — február 3-án teljesítették a tervet. CéMkhoz közelednek a Nagymegyeri Gép- és Traktorállomás javítói is. Gépe'< a mezőgazdoságnak A rožmitáli Agrostroj vállalat sok gépet gyárt, mezőgazdaságunk számára. A növekvő igényeknek az utóbbi időben az öntöde már nem tudott eleget tenni. Az öntöde dolgozói ezért gépesítették munkájukat. A legnehezebb munkát ma már daruk végzik. A formakészítők automatikus gépeket használnak munkájuknál. Az üzem dolgozóinak feladatai ebben az évben 15 százalékkal magasabbak. Ezt a feladatot a gépesítés segítségével jól teljesíthetik, amiről bizonyságot tesz a januári terv 2,5 százalékkal való túlszárnyalása is. oocxxx>oooo<xxxxx>ocxxx>oo^^ J

anuár elején gyűlésre jöttek össze az ipolyszakállasi szövetkezet tagjai. Ezen a gyűlésen 13 új tag felvételéről volt szó. A jelentkezők nagyrésze földnélküli munkásember, akik eddig a falun kívül dolgoztak. Gyürki Zsigmond péľdául az Ipolybéli Állami Gazdaságban dolgozott. Fekete Ferenc Garamszentkeresztről jött haza a szövetkezetbe. A többiek is szanaszét, az ország különböző részeiben keresték meg kenyerüket. Amikor a párt és kormány határozatot hozott a mezőgazdasági termelés növelésére és az iparban dolgozó, de falun lakó munkásokat felszólította arra. hogy térjenek vissza falujukba és kapcsolódjanak be szövetkezetek éDÍtésébe. Fekete Ferenc. Gyűrki , Zsigmond, meg az ország különböző részében dolgozó ipolyszakállasi munkások is felfigyeltek a hív^ szóra. Tudták azt. hogy falujukban a szövetkezet nehézségekke! küaj. Sok a földjük, kevés a -munkaerő. Kötelességüknek tartották a. párt és kormány hívó szavának eleget tenni. Hazatértek. Örömmel mentek el a tagsági gyűlésre. Mindannyian arra számítottak. hogy a régi tagok örömmel üdvözlik majd elhatározásukat, mivel hazajöttek, felajánlották segítségüket és belépnek a szövetkezetbe, hogy a nehézségekkel küzdő szövetkezetet közös erővel felvirágoztassák. Már a gyűlés előtt kijelentették, hogv azonnal be is kapcsolódnak a munkába. hogy a téli időszakot alaposan kihasználják arra. hogy gazdag termést takaríthassanak be a szö. vetkezeti földekről. A gyűlésen azonban a helyzet másképpen alakult, mint ahogy azt ők elképzelték. A résztvevő tagok vadidegenekként fogadták őket. Kovács József, a szövetkezet zootechnikusa nyomban ki is jelentette: „Jó lenne ezekről kádervéleményt kérni az előbbi munkahelyükről, és csak azrMvm akavásnak ttyvgis a oégc után felvenni a szövetkezetbe". Másoknak pedig az volt a véleményük. hogy ha már be is veszik őket. vigyázni kell majd arra. hogv a vezetőség-választáskor be ne kerüljenek a vezetőségbe. Szomorú dolog, hogy ezek a szavak éppen a vezetőségi tagok szájából hangzottak el. Kovács József káderezni akarja a belépőket. mások meg attól félnek, hogy ha beveszik őket a szövetkezetbe, talán még a vezetőségbe is befurakodnak. Talán csak nem a pozíciójukat féltik a szövetkezet vezetői? Az elmúlt években a szövetkezet vezetősége mindig arra hivatkozott, hogy nincs elegendő munkaerő a szövetkezetben. Majd mink megmutatnánk, csak volna munkaerő, s ehhez hasonló kijelentéseket tettek a vezetők. És most tizenhármán kérték felvételüket a szövetkezetbe, mégis be akarták előttük csukni a szövetkezet kapuiát. Talán attól félnek, hogy ha úi tagokkal bővül a szövetkezet és ezekből az újakból is bekerül valaki a szövetkezet vezetőségébe, talán még rend is lenne a szövetkezetben? Hogy miért mondom úgy. hogy talán rend is lenne? Azért, mert rendről mostanáig a legjobb akarattal sem szólhattunk az ipolyszakállasi szövetkezettel kapcsolatban. Fegyelem, az alapszabályzat betartása, a közös vagyon védelme előttük úgyszólván ismeretlen fogalom. Helyesebben mondva, a szövetkezet vezetői maguk forgatták fel a rendet a' szövetkezetben. Becspsebb volt nekik az „enyém", mint a ..mienk". Nagy bölcsen beszélgettek arról, hogy a háztáji gazdaság az oka annak, hogv az e<?ves munkákat nem tudiák ideiében elvégezni. De ők maguk azok. akik a megengedettnél nagvobb földterü letet tartottak meg háztáji gazdálkodás címén. Kovács József, Urbán András hallani sem akarnak arról, hogv a szövetkezeti alapszabályzat értelmében nekik csak fél hektárra van joguk. Lehet, hogy attól félnek ezek az emberek, hogy ha ..idegenek" kerülnek közéjük, talán szóvá teszik, hogy egyesek nem tartiák be a rendet. A szövetkezet a múlt évet is ráfizetéssel zárta. A munkaegységekre tervezett pénzösszegnek előreláthatólag csak az 50 százalékát tudiák kifizetni. A szövetkezet elnöke bárhogy is erősítgeti, hogy ők mindenből elérték a tervezett hozamokat, állatállományuk is jó. sertéshúst terven felül adtak, be, de pénzük még sincsen. De hát hova lett a pénz? Talán a tervezésnél volt a hiba — elmélkedik Ürbényi Ferenc, az elnök. — No de ahhoz nekünk igazán kevés közünk van, azt a járás csinálta, méghozzá igen gyorsan készítette el. A kiküldöttek két este összevágták a tervet. Mi ilyesmihez nem értünk, nem tanítottak meg erre minket, tehát rájuk bíztuk a terv elkészítését. rbényinek igaza van abban, hogy rosszul terveztek a múlt évben. Az is igaz, hogy a járásból küldtek segítséget hozzájuk és két este „összevágták" a tervet. de a legnagyobb hiba mégis abból származott, amiről a legjobban hallgatnak. Éspedig abból, hogy igen bőkezűen bántak a munkaegységekkel. A munkanormákat mindenkinek a szájaíze szerint áüapították meg. Jelszavuk az volt: „hagyjuk az embereket keresni, maid jobb kedvvel dolgoznak". Ürbényinek is igaza volt. hogy . a szövetkezet mindenből elérte a i tervezett hozamot, még szénából is. Jó volt az idő. sok szénának való nőtt a réten. De hát első volt a háztáji gazdálkodás és a ió széU na nagyrésze kint posvadt meg a réten. No. ennek szintén az az oka. hogy nem volt elég munkaerő. De azért csak az ősapától kezdve lekáderezett embereket veszik be a szövetkezetbe. — Sok pénzt felemésztett az állattenyésztés is. amíg úgy kiépítettük ezt az ágazatot is. ahogy illik — így vélekedik az elnök. El is hiszem, hogy igen sokba kerülhetett és igen fáradságos munkát követel meg. amíg a teheneknél elérték a napi 1.5 literes átlagfeiést. Persze nincs takarmány. nem is lehet, mert kint veszett a réten. — Nem is az itt a baj. máshonnan fúi a szél — mondja tovább az elnök. Nincs nálunk egyetlenegy olvan ember sem. aki értene a nagyüzemi gazdálkodáshoz. .Nincs lehetőségünk a tanulásra sem. nem törődik velünk senki. Valami igazság van az elnök szavaiban. valóban nincsenek szakképzett embereik sem a növénytermelésben. sem az állattenyésztésben. Nagy szükség volna náluk a szakemberekre. Fekete. Ferenc ugyan ért az állatokhoz, zootechnikus iskolát is végzett. Azért mégis háromszor is meggondolták. hogy felvegvék-e a szövetkezetbe. mert ha felveszik, az a veszély is fennállhat, hogy a tagság esetleg a vezetőségbe is beválaszthatja. meg azután le is kell káderezni. Nincs tanulási lehetőségük a szövetkezeti tagoknak, ezt mondja az elnök. A helyi nemzeti bizottság titkára is megerősíti ezt. M ézzük csak meg. mi az oka annak, hogy az ipolyszakállasiak nem fejleszthetik tudásukat. A zselízi járás majdnem minden szövetkezetében szépen folyik a szövetkezeti tagok téli iskolázása. Vajon miért nem tanulhatnak itt is a tudásra szomjas szövetkezeti tagok? Talán csak nem mostohapvprekekként kezeli őket a járási nemzeti bizottság? — Hát kérem, nálunk nagy nehézségek vannak — folytatja a helyi nemzeti bizottság titkára. -— Vajon mi az a nagy nehézség? Talán nincsenek jelentkezők az-iskolába? — Vannak bizony, 16 szövetkezeti tag és 18 egyéni gazda jelentkezett, Helyiség is van. csak hát nem tudjuk őket mire leültetni. Akármilyen desekából összetákolt padokra nem akarjuk őket ültetni. Szépen lakkozott székeket és asztalokat szeretnénk. Ilyeneket a iárás nem ad. tehát nincs lehetőség a tanulásra. Hirtelenében az ember nem is tudia. hogv mit válaszolion erre az „óriási" nehézségre. Röviden csak azt szeretnénk mondani, hogv nem akarásnak nyögés a vége. Kissárón néldául nem kellett fényesen lakkozott asztal, meg szék. Helyiség híján a dohánvszárítót alakították át iskolának, a tagok tanulnak, mert tanulni akarnak. NI agvon helyes volna, ha a helyi nemzeti bizottság rövidesen felszámolná az említett „nehézséget", és lehetővé tennék, hogv a szövetkezeti tagok fejleszthessék tudásukat. A szövetkezet vezetőségének pedig azt tanácsoliuk. hogy fogadiák örömmel azokat a munkásokat, akik néhány ár földecskéiükkel be akarnak lépni a szövetkezetbe, hiszen a munkaerőre. dolgos kezekre náluk igen nagy szükség van. Szarka István. 03 S Z ô 1956. február 7.