Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-04 / 35. szám, szombat

77 22 — o /o vő fém e! A szovjet nemzetgazdaságnak évről évre töbL és több értékes technikai tulajdonsággal rendelkező öntvényre és egyéb anyagra van szüksége. Ezeknek nagyon erőseknek, keményeknek, vegyileg szilárdaknak, csekély súlyúaknak kell lenniök és nagy hőt kell elviselniök anélkül, hogy bár kis mértékben is, megváltozzanak mechanikai tulajdonságaik Enélkül elképzelhetetlen' a korszerű gépipar, finommechanika, a repülőgép-, a hajógyártási- és a vegyiipari, valamint az ipari termelés más fontos ágazatainak fejlődése. A tudósok szorgalmasan kutatnak új és új lehetőségek után, hogy kielégítsék a kiváló minőségű fémek, öntvények és plasztikai anyagok stb. utáni keresletet. A tudósok kísérletei sikerrel járnak. A kísérletek egyik fontos erelménye a titán mind szélesebb körben való bevezetése és kivált öntvényeinek használata, amelyekre nagy jövő vár. A titán mint vegyi elem már régen ismeretes. 1791-ben fedezték fel. Ugyancsak rég ismeretesek a titán öntvényei. Azonban 10—15 évvel ezelőtt a titánt még ritka fémnek ismerték, habár a föld kérge háromszor annyi titánt tartalmaz, mint krómot, rezet, vanádiumot, cinket és mangánt együttvéve Nemrégen még kevés titánt tartalmazó ércet ismertek, csak az utóbbi ioöben bukkantak rá a titán ásványvegyületeinek jelentős mennyiségére. A Szovjetunióban a titánt komplex ércekben lelték fel. A titán könnyűfém. Fajsúlya mindössze 4,54. Emellett nagyon magas hőfokon olvad (a tiszta fém 1725 foknál). Nagyon szilárd. Mindössze A titán és öntvényei nagymértékben érvényesülnek hajók építésénél, a repülőgép-iparban, csövek, kémények és egyes vegyiipari gyártmányok készítésénél. < negyven százalékkal nehezebb az alumíniumnál és csaknem háromszor olyan szilárd Ss háromszor olyan magas hőfokon olvad. Mechanikai tulajdonságaival nemcsak hogy nem marad el a vas és a lágy acél mögött, hanem megközelíti a rozsdamentes célt. A titánt jól lehet kovácsolni, forrasztani, izzó állapotban feldolgozható. agyon fontos tulajdonsága a titánnak az, hogy 537 hőfokra való melegítésnél sem veszti el szilárdságát. A titánöntvény 650 foknál is megőrzi szilárdságát. A titánöntvények tehát még szilárdabbak a titánnál. Viszonylagosan csekély a fajsúlyuk. A titánt és a titánöntvényeket mindezen tulajdonságaik becsesebbé teszik más fémeknél a különféle ipari agazatokban. A titán és öntvényei alapján értékes konstrukciós anyagok i és/.ltlífrtők a repülőtechnika szár iára, írni lehf'ővé tes*i a repü'ögepek súlyának jelentős csökkentését. A titán és öntvényei szilárdak maradnak még a folyamok és a tenger vizében is. E fémből készült gyártmányok a tenger vízében sokkal ellenállóbbak mint a rozsdamentes acélból és a réznikkel-öntvényekből készült alkatrészek. Az acél alkatrészeknek titánnal való bevonása fokozza szilárdságukat. Mindez lehetővé teszi a titán alkalmazását mint konstrukciós anyagot a különböző hidrotechnikai vállalatokban, a hajók építésében, a tengerészeti aviatikában és a vegyiiparban. Mivel a titán könnyen feldolgozható, lemezek és csövek gyártására alkalmas, felhasználjuk különféle vegyészeti készülékek gyártására is. A titán általában könnyen vegyül más elemekkel: az oxigénnel, különösen magas hőfokon, a nitrogénnel, a szénnel, hidrogénnel stb. A titán és a klór vegyülékei füstképző anyagokat hoznak létre, amelyek megvédik a növényzetet a fagytól, és a pirotechnikában is felhasználhatók. A titán eddigi nem kielégítő használatának alapvető oka az, hogy egyelőre ritkán található tisztán. Azonban jelenleg már eredményesen dolgoznak a tiszta titánfém nyerésének technológiáján. Különféle- vegyi eljárásokkal nyernek titánt. Ez azonban nem használható fel úgy, mint a szilárd alakban nyert titán. Ezért a titánport vagy préselik, vagy pedig indukciós, illetve elektromos kemencében olvasztják. A tiszta titán ipari gyártásának fellendülése új utakat nyit a titán további használatára a technika legkülönfélébb ágazataiban, hasonlóképpen, mint az valaha az alumíniummal történt. Most mindenki tudja, milyen nagy mértékben használhatják az alumíniumot az iparban, a közlekedésben és másutt. Mindez teljes mértékben vonatkozik a titánra is, amelynak kutatására olyan sok értékes munkát áldoztak G. P. Lucsinszkij, I. P. Kornyilov szovjet tudósok és még sokan mások. Sok kísérletet végeztek és megalkották a titán olvasztásának és vegyítésének módszereit, ami lehetővé tette a titán mai ipari alkalmazását. inden előfeltétele megvan annak a reménynek, hogy a közeljövőben a titán öntvényei és vegyülékei széleskörű alkalmazást nyernek, ami még jobban meggyorsítja a színesfémkohászat fejlődését, a gépipari és a vegyiipari termelés fellendülését a Szovjetunióban. M. G. DOBROĽUBSKÄ A titánból és öntv-'nyeiből festékeket, emailt, tűzálló edényeket, kerámiatárgyakat és füstképző-anyagokat lehet gyártani > • ff-: A hetvenhat éves Konsztantyin Ediuir'lovics Ciolkovszkij, a nagy orosz kutató mondotta 1933-ban, két évvel halála előtt: — Sajnálom, hogy nem 50—60 évvel később születtem, mert akkor még megérhettem volna azt a nagyszerű világtörténelmi pillanatot, am'.kor az első ember megveti a lábát a Holdon. S ma már — a rakéta és atomtechnika kápráztató fejlődése idején — a világhírű tudósok egész sora századunk leglenyűgözőbb lehetőségei között tartja nyilván a bolygók közötti közlekedés megvalósítását. A megoldás azonban r.em egyszerű és nagyon sok problémát kell még legyőzni. Már megépíthető az űrhajó, melynek sebessége másodpercenként több mint 11 kilométer lesz, és leküzdve a föld vonzóerejét kirepül a világűrbe. Csakhogy a rakéta utasaira is tekintettel kell lenni és itt jön a nehézségek egész sora. Ezekből csak néhányat felsorolva is láthatjuk, hogy a probléma nem olyan egyszerű. Mivel nagy magasságokban levegőréteg nincs, a hőingadozás rohamosan nő, vagy csökken, megtörténhetik az az eset, hogy a rakéta azon az oldalán, amelyet a nap sugarai érnek, több száz fokra felemelegszik, míg árnyékos oldala eléri csaknem az abszolút 0 hőmérsékletet. vagyis a —273 fokot. Az iutasok kényelméről és cselekvőképességéről is gondoskodni kell. Hiszen amikor a rakéta kikerül a Föld vonzási köréből és maga is keringő bolyAz űrhajózás előhírnöke: a MŰHOLD góvá alakul át, a súly megszűnik súly lenni és éppigy a fenn és lenn fogalma is elveszíti értelmét. Megtörténhetik az is, hogy az utas az űrhajó közepén lebegbe marad. Bár ezeket a problémákat már többé kevésbé megoldották, még mindig rengeteg más dolog van, amit tüzetes vizsgálat alá kell vetni. Ilyenek pl. a különféle sugárzások, melyeket még a mai napig sem tudtak megismerni. Ezek az úgynevezett kozmikus sugarak, amelyek az emberre nagyon ártalmasak lehetnek. Sok fajta rakétát szerkesztettek már, amelyek feladata az volt, hogy minél magasabb légrétegek természeti viszonyait felderítsék. Ezek a rakéták el voltak látva műszerekkel, amelyek sugárzást, hőmérsékletet. nyomást mértek és azt grafikusan le is rajzolták. Ez a mérési mód azonban még nem volt tökéletes. Míg a rakéta felfelé haladt, ezek a műszerek mértek, de lefe lé zuhanása közben automatikusan leváltak és ejtnernijö segítségével értek földet. A hiba azonban ott volt, hogy több száz kilométerre is elsodorta a légrét égben dúló vihar ezeket a műszereket és sokszo

ľ csak hetek és hónapok múlva találták me. Oiabban már olyan rakétákat lőttek fel, amelyekben rádiókészülék is volt, s így azonnal adta a jelzést a magaslégköri viszonyokról. Ez a megoldás már elég tökéletesnek látszott, csak az a baj, hogy ezek a rakéták egész rövid ideig maradtak meg abban a magasságban, mert mikor elérték holtpontjukat, visszazuhantak, s ezért a mérés csak néhány percig tartott. Így vetődött fel az az elgondolás, hogy olyan gépet kell szerkeszteni, amely hosszabb ideig fennmarad és műszerei pontosabban tudják jelezni és lemérni a légköri viszonyokat. A bolygóközti közlekedés kérdéseivel foglalkozó tudósok és technikusok néhány hónapja olyan tervet vettek fontolóra, amelynek megvalósítása nem ütközik nagyobb nehézségekbe. Arról van szó, hogy egy üreges acélgömböt lőjenek fel mintegy 300—350 km magasságba, amely aztán a holdhoz hasonlóan keringene a föld körül. E mesterséges holdacska súlya a beépített különféle műszerekkel együtt mindössze 25 kg lenne és 300 km körüli magasságban mintegy két óra alat

1 nyargalná körül a földet. Ogy számítják, hogy az acélholdacska két hétig járná útját a föld körül és műszerei ennyi idő alatt elég mérést végezhetnének a légóceán még sok meglepetést tartogató tájain. A mesterséges holdacska fellövését három fokozatú rakétával tervezik, vagyis amikor a rakéta legalsó üzemanyagtartálya kiürül, önműködően leoldódik és visszahull a földre. Ugyanez történik a második és végül a harmadik tartállyal is, amelyek mindig abban a pillanatban lépnek üzembe, amikor az előbbi tartály kiürült, illetve lekapcsolódott. A harmadik tartály azonban kiürülése előtt mintegy 300 km magasságban olyan irányú és erejű lökést ad az orrán elhelyezett acélholdacskának, amely már nem felfelé, hanem 90 fokkal eltérő irányban repíti, vagyis földkörüli keringésre készteti. A müholdacska másodpercenkénti keringése sebessége kezdetben kb. 8 km lesz. Már most hogyan ér ismét földet ez a Földön készült égi tünemény? Bármilyen ritka is a levegő 300 km magasságban, mégis ellenállást fejt ki az óriási sebességgel keringő acélgömbbel szemben. Ez a súrlódás aztán mind inkább csökkenti a sebességét. Így az acélhold, amint egyre lassul körforgása, minden fordulat utón közelebb kerül a Földhöz. Végül a Föld vonzóereje következtében visszahull a Földre. A nagy szovjet tudós, C Pokrovszkij tanár mondása tlapján a mesterséges t&ly gót már 1956-ban kibocsáthatják a világűrbe A mesterséges hold segítségével végzendő mérések azonban nemcsak az űrhajózási kérdések megoldásához szolgáltatnak pontos adatokat. Számos „földöntúli" jelenség tisztázásában is hatalmas szerep vár rá. (F. S.) Ä „Homikon" és a „Fibrascope" rendszer A magyar optikai üzem előállította a „Momikon" nevű új fényképezőgépet. Egy tekercs mozifilm alakú szalagra 45 felvétel készíthető 24x32 mm nagyságban. A külföldi hasonló gyártmányú készülékkel szemben az új magyar fényképezőgép kisebb és könnyebb Az amerikaiak legújabban kísérleteket folytatnak kisméretű képek készítésére .A „Fibrascope" rendszernél celluloid szalag helyett nylonból készült 0,3 mm átmérőjű drótot használnak. Köbtartalommérő automata fűrésztelepek részére A brnói Középmorvai Faipari Üzemek kiváló dolgozója, Bohuslav Vítek hosszadalmas, de eredményes kísérletezés után nemrégen próbálta ki felfedezését, a köbtartalominéró automatát, mely a várt igényeket sokszorosan túlszárnyalta. A készülék elektromos impulzusok segítségével működik. A gép óriási előnye a nagy pontosság, valamint az. hogv minden keretfűrészra könnyűszerrel felszerelhető, még a régebbi típusokra is A mérőkészülék kiküszöböli az eddigi pontatlan és fárasztó kézi mérést és igy hozzájárul a fafeldolgozás gazdaságosságinak nagymértékben való növeléséhez. Könnyebb munka — jobb eredmény A jablonecl üveggyárban most fejezik be egy kisebb olvasztókemence építését, mely az üvegrudak új gyártási eljárásának kipróbálására fog szolgálni. Mostanáig az üvegipari dolgozók kézierövel húzták az üvegrudakat, ami pontatlan és fárasztó munka volt. Ezért két olyan automatikus gépezetet szerkesztettek, melyek a nehéz munkát gépieróvel helyettesítik, s így a teljesítmény nagymértékben növekedik, s a munka pontosabb lesz Villany-mik rolyukasztógép I\ové Mesto nad Váhom-i gépesítő és automatizáló kutatóintézet tudományos dolgozói munkájuk eredményével nagymértékben hozzájárulnak iparunk további műszaki fellendítéséhez. Új gépek prototípusait készítik. így pl. a képünkön látható kis gép a legkeményebb anyagokba 0,4—0,05 r m. átmérőjű lyukakat tud fúrni.