Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-29 / 60. szám, szerda

A nyug atnémet l akosság egyr e erélyesebben tiltakozik az újrafelfegy vérzés eSSen Berlin, február 23. (ČTK) — Ollen­hauernek, a nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt elnökének megegyezés ' Kronnal, Adenauer Keresztény Demok­rata Uniójának képviselőjével a bonni alkotmány honvédelmi kiegészítését illető szavazás kérdésében a nyugat­német lakosság széles rétegeiben újabb hatalmas ellenállást keltett az újrafel­fegyverzés ellen. Semmit sem seg ;teu a Szociáldemokrata Párt jobboldali ve­zetőségének az a bizonygatása sem, hogy a megegyezés nem változtatja meg a szociáldemokraták állásfoglalá­sát a katonai kötelezettségről szóló törvényhez. E törvény jóváhagyása ugyanis nem követeli meg a szövetsé­gi parlament kétharmados többségét — mint az alkotmány kiegészítésére tett javaslatok —. úgv. hoqv a szociálde­mokraták ellenállása a katonai kö­telezettségről szóló törvénnyel szemben többé-kevésbé csak akadémikus jel­legű lesz, és a törvény elfogadását va­lószínűleg semmiképpen sem veszé­lyezteti. A Szociáldemokrata Párt kasseli tag­jai elítélték a párt jobboldali vezetősé ­gének kétkulacsos politikáját és nyil­vános gyűlésekről határozatot intézte* a párt elnökségéhez, amelyben felhív­ják, harcoljon következetesen Nyugat­Németország újra felfegyverzés? ellen és a remálitarizáció káros politi'ája he­lyett tevékeny békepolitikát folytas­son. A Pirmasens nyugatnémet város építőipari munkásai szakszervezeti gyűlésükön felháborodásukat fejezték ki a bonni kormány azon törekvése fe­Szíria elutasította az amerikai feg y verszál I ítást Kairó, február 28. (ČTK) — Amint a kairói rádió jelentette. Szíria meg­szakította az Egyesült Államokkal a fegyverszállításról folytatott tárgya­lásait. Rádió jelentések szerint az ame­rikai kormány azt a feltételt támasz­totta. hogy Szíria írjon alá egy úgy­nevezett „kölcsönös biztonsáqi szer­ződést" az USA-val. A szíriai kor­mány ezt a feltételt elutasította és bejelentette az USA-nak, hogy a fegyverekre saját védelmére van szüksége és hoov a javasolt szerződés összeegyeztethetetlen Szíria .füqqet­lenséqi politikájával. lett, hogy jóváhagyassa a hadkötele­zettségről szóló törvényt és az ennek megfelelő kiegészítéseket az alkot­mányban. Az építőipari munkások fel­hívták szakszervezeti szövetségük el­nökségét, hogy a militarista törvé­nyek elleni harcban használjanak fel minden szakszervezeti eszközt. Egy Karlsruhcban megtartott gyűlé­sen viharos jelenetekre került sor, amikor Oberländer, az áttelepültek ügyeinek minisztere dicsérni kezdte a bonni kormány militarista politikáját. A gyűlés tagjainak felhátorodssa oly veszélyes méreteket öltött, hogy Ober­länder meneküléssze űen elhigyta a gyűlést. Az újrafelfegyverzés ellen tüntetett a Majna melletti Franfurt és Worms lakosséga is. Az SZKP XX. kongresszusának sajtóvisszhangja A SZOVJETUNIÓ HATODIK ÖTÉVES TERVE JELENTŐSEN MEGERŐSÍTI A SZOCIALISTA TÁBORT. A Takonpao című tiencsini lap feb­ruár 27-i vezércikkében rámutat, hogy a Szovietunió Kommunista Pártjának történelmi XX. kongresszusa határkö­vet ielent a világ munkásmozgalmá­ban. „E kongresszus sikere tovább fo­kozza a kínai nép lelkesedését a szo­cializmus építésében — írja a lap, majd igv folytatja: A Szovjetunió ha­todik ötéves terve lelentösen megerő­síti a szocialista* tábort, lehetővé te­szi a szocialista rendszernek, hogy a békés versenyben még hatékonyabban megmutassa összehasonlíthatatlan fö­lénvét. Minden kínai ember tudja. A tuniszi küldöttség Párizsban tárgyal Párizs, február 28. (ČTK) — Pineau francia külügyminiszter február 27-én fogadást adott a Párizsba érkezett tu­niszi kormányküldöttség tiszteletére. A francia és a tuniszi miniszterelnök vezetésével folyó első munkaértekezlet február 29-én ült össze. A Francé Presse hírügynökség je­lentése szerint a francia-tuniszi tár­gyalások „a kölcsönös függőségi köte­lezettségek kihatárolására" és a „hon­védelmi és diplomáciai kérdésekben szoros együttműködés felvéte'ére" vo­natkoznak. A tuniszi kormány nemrégen annak az óhajának adott kifejezést, hogy sa­ját diplomáciai képviselete és saját fegyveres erői legyenek, jóllehet ezek­ben az ügyekben a francia kormány tartotta fenn magának a teljhatal­mat a tuniszi kormánnyal tavaly meg­kötött egyezményekben. Az A1 Alma, a Neo-Destur, a legna­gyobb turiszi nacionalista párt hivata­los lapja azt írta, hogy a tuniszi kor­mányküldöttség a tárgyalások folya­mán ismét érvényesíteni fogja azt a követelését, hegy ismerjék el a tuni­szi függetlenséget és szüntessék meg a Tunisz feletti francia védnökségről szóló 1881. évi megegyezést, valamint ,,a függetlenséggel ellentétben álló összes francia-tuniszi egyezmények in­tézkedéseit." A Mcnde „Párizs és Tunisz még mindig 1 ülönféle nyelven beszél" cím alatt közli a tárgyalások kezdetéről szóló tudósítását. A bulgáriai Sztálin-erőmű építkezésén Szófia, február 28. (ČTK) — Szó­fiától nem messze, az Iszkara-folyón épült a hatalmas „Sztálin'' vízierő­mű. A munkálatokat a téli hónapok­ban sem szakították félbe. A vízierő­mű építői éjjel-nappal dolgoznak. E nagy vízierrmű építését 1951-ben kezdték meg. Befejezése után három vízierőn ű fog itt dolgozni és összesen 57 000 kilowatt kapacitással évi 200 millió kilowattóra villanyáramot fog­nak termelni. A tó vízével 57 400 hektárnyi te­rületet öntöznek a szófiai síkságon. A vízierőmű építésének befejezése után a tó festői környékén üdülőköz­pontot építenek a szófiai dolgozók­nak. Az idén üzembe helyeznek két ví­zierőművet, a Paszarel- és a Kokal­iana-vízierömüvet. valamint a Pasza­rel-öntózőrendszert. Az Iszkara-folyón húzódó naqv -duzzasztóoát már most 13 kilométer hosszú és na.qyon méiv tavat alkotott. A tó vize 5600 méter hosszú alagúton át folyik és emellett a víz esése 115 méter, amellyel a Paszarel-rillanymű turbináit hajtja és onnan csaknem ugyanilyen hosszú alagúton a Kokaljana villanyműbe fo­lyik. A Közel- és Közép-Kelet zsandárja Napjaink egyik leggyakrabban em­legetett külpolitikai kérdése az Arab­Kelet függetlenségéért és nemzeti önállóságáért vívott bonyolult harc. Az első világháború után, amikor az im­perialista hatalmak egymás között felosztották a világot, a Közel- és Közép-Keleten a „fekete arany", az olaj aranyat ontó földjén az angolok vetették meg lábukat. A második vi­lágháború óta azonban az ame­rikai imperialisták lépésről lé­pésre kiszorítják szövetségesü­ket e gazdag területről. A cél azonban ugyanaz. A Rosa-El-Ju­sef c. egyiptomi lap ezt Így jel­lemzi: „Az angolok célja e te­rületen: a nyersanyag kiakná­zása, a piac, az útvonalak és a stratégiai érdek. Erre törekszik az USA is, amely szeretné megkaparintani a közép-keleti olajat, gyapotot és a stratégiai útvonalakat." Az Arab-Kelet nemzeti moz­galmai azonban egy sor ország­ban útját állják e mohó érde­keknek. Ezért megpróbálták a „kommunista veszedelem" .jel­szavával tömöríteni zászlajuk alá az arab államokat és így akarták biztosítani ezeknek az országoknak teljes lei.qázását és kihasználását. Különféle spe­kulációkkal sikerült néhány ál­lamot belerántani a sietve ösz­szetákolt bagdadi egyezmény­be. Az arab államok többségét azonban nem téveszthette meg meg ez a csel. Ekkor erőszak­hoz folyamodtak A jordániai nép azonban megleckéztette a gyarmatosítókat, de ez sem józaní­totta ki őket. Szaúd-Arábiában az an­golok fegyveresen elfoglaltak néhány olajforrásokban dús oázist, és az erő­sen amerikai befolyás alatt álló Iz­raelt használták fel provokátornak az arab államok ellen. Ds vessünk egy rövid pillantást Iz­rael történetére, hogy megértsük zsandár szerepét a Közel- és Közép­Keleten. A két világháború közötti időben megerősödött az angol mandátumos Palesztinában az arab és zsidó la­kosság nemzeti szabadságmozgalma. Az angolok megrendülő pozíciójukat a régi, jól bevált recep.t szerint az arabok és a zsidók közötti nemzetisé­gi viszály szításával akarták megtar­tani. 1947-ben azonban mégis bekö­vetkezett Anglia veresége. Kénytelen volt lemondani Palesztináról. Az Egye­sült Nemzetek Szervezete úgy dön­tött, hogy Palesztina területén két független állam alakul, (arab és zsidó IIBAHO*, ÍJdí' Damaszkusz SZÍRIA ^FÖlDKOZ I^r ?€ tOehíái­- haifa/-• ) ( ^'^CitúM "V^ • Déroo >LT­TENGER V ^ //" «!. Avdttfl !f Z EGYIPTOM V állam). Ebből azonban nem lett sem­mi, mert Izrael és az arab államok között kitört a háború. Az izraeli­arab háborút az Egyesült Nemzetek Szervezetének kezdeményezésére 1949­ben fegyverszünettel befejezték. A végleges megoldásra azonban hét év­vel' a háború után, még a mai napig sem került sor. Izrael megszállta a létesítendő arab állam .területeinek egy részét, később a többit Jordániá­hoz csatolták. Egyik megoldásra váró égető prob­léma annak a kb. egymillió arab me­nekültnek a kérdése, akik az izraeli­arab háború idején Tzraelből elmene­kültek és az arab államokban élnek táborokban mindmáig (főleg Jordániá­ban). Izrael nem akarja megengedni, hogy a menekültek hazatérjenek. Az amerikaiak egyre nagyobb be­folyást szereztek a cionista mozga­lomban és az arab államok ellen Iz­raelt támogatták a .háborúban. Most pedig felfegyverzik és az önállóság megőrzéséért harcoló arab államok zsandárjává teszik Közel- és Közép­Keleten. Ezt bizonyítják az izraeli fegyveres provokációk Egyiptom és Szíria ellen, ezt bizonyítja az Egyesült Nemzetek Szervezetében az Egyesüli Államoknak az az igyekezete, hogy kisebbítse Izrael felelősségét és mentesítse a kártérítések megfizeté­sétől. Az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte Izrael provokációit. A Szovjetunió jegyzékben hívta fel a' nyugati hatalmakat, hogy szüntes­sék meg a békét veszélyeztető közel­és közép-keleti politikájukat. A Szov­jetunió azt követelte, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete keretén belül oldják meg a legfontosabb problémákat. A' Szovjetunió e lépése me.qeléqedést váltott ki az arab vi­lágban. A Szalah Al- Hejr címü egyiptomi hetilap vezércikkében azt írja, hogy a kommunista Oroszország fennálláss óta egyetlen egyszer sem kí­sérelte meg a .támadást szomszédai ellen. De a nyugati hatalmak pl. Nagy-Britannia, amely messze fekszik a Közép-Kelettől, e.qvre gyakrabban támad az arab államokra. Hivatalos válasz még nem érkezeit a szovjet .jegyzékre, de egyes nyugati hírügynökségek jelentése szerint az USA jegyzéket intézett az arab álla­mokhoz, amelyben megfenyegeti őket, hogy az ENSZ keretén kívül is akció­kat kezd az Arab-Keleten „ha erre szükség lesz." A Földközi-tenger keleti partjainál jelentős anool és amerikai haditenge­részeti erők állomásoznak. Az arab országok azonban nem igen félnek a fenyegetésektől, egymásután utasít­ják vissza a nyugati hatalmak fegy­verszállítási ajánlatait és kitartanak nemzeti füqgetlenségük feltétlen megőrzése' mellett. Sz. B. hogy a Szovietunió növekvő ereje és a Kínának nvúitott önzetlen segítsége olvan fontos tényező, amely lehetővé teszi a kínai népnek azt. hogv kom­munista oártia vezetésével határidő előtt teliesítse az első ötéves kínai tervet." AZ SZKP XX. KONGRESSZUSA ÖRIÁSI VISSZHANGOT KELTETŐT A FRANCIAK MILLIÓINAK KÖRÉBEN. G. Ratiáni. a moszkvai Pravda pá­rizsi tudosítóia a következőket iria: Párizsban most mindenki elismeri, hoqv a Kommunista Párt XX. kong­resszusa óriási nemzetközi ie'ksntőré­qű. Ez a ténv a? eqész országban megfigyelhető. A kongresszus anya­gát megvitatták az üzemekben és eqvetemeken. a kongresszus után ér­deklődnek a diplomáciai saitóértekez­leten és róla beszélnek a parlament­ben. A két rendszer békés egymás mel­lett élésének és a háború megakadá­lyozásának mérlegelése a konqresszu­son óriási visszhsnqot keltett a fran­ciák millióinak körében. Franciaországban jól tudják, hoqy a Francia Köztársaság olvan fontos kérdések meqoldásában, mint az eu­rópai kollektív biztonság, a leszerelés és más kérdések tevékeny szerepet látszhatna. A francia vezető politiku­soknak számolniuk kell azzal, hogv ez a francia választők túlnyomó több­ségének kívánsága. Az SZKP XX. konqresszusa tökéle­tesen megtárgyalta az orszáq legfon­tosab 1-. orob'émélt. A február 27-i olasz lapok jelentést közölnek a Szov­ietunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusinak befejezéséről. Az Unlta hangsúlyozza, hogy a kongresszus „kétséqtelenül óriási fontossáqú ese­mény. Tökéletesen megtárgyalta az orszáq legfontosabb problémáit, meg­világította é6 elítélte a múlt évek hibáit és megmutatta azon feladatok meooldását. amelyek előtt az orszáq á'l," A burzsoá lapok megállapítják, hoqv a XX. konqresszus eqvik fő eredmé­nye a vezetés kollektivitása elvének ióvžh'gvása. A SZOVJETUNIÓ ANNYIRA MEGJAVÍTOTTA GAZDASÁGI HELYZETÉT, HOGY LÉNYEGES SEGÍTSÉGET AJÁNLHAT MÁS ORSZÁGOKNAK. Az amerikai sajtó az SZKP XX. kongresszusénak eredményeivel kap­csolatos kommentárjaiban kénytelen volt elismerni a ko-iresszus naov je­lentőségét. A lápok és a szemleírók nem titkolt agqodalommal azt aiánl­iák az USA kormánvának. hoqv az úi események megvilágításában revidiál­ia külpolitikáját, .jóllehet azt állítják. hoqv ennek a felülvizsgálásnak nem a külpolitika céliaira hanem csupán módszereire kel! vonatkoznia A New York Times szerkesztősén-' cikkében kijelenti, hoqy Washingtonban felme­rül ..az a komoly és nvuqtalariító kér­dés. vaion az Eovesült Áilamc'k ielen­leqi külpolitikája olvan-e amilyennek lennie kell az ú i szovjet felhívásba va­ló tekintettel. A New York Herald Tri­búne kiemeli hoqv a Szovjetunió meq­szüntette az Egvesü't Államok mo­nopóliumát az atomfeqyverre és anv­nyira meqiavította qazdasáqi helyze­tét. és hogv lényeges segítséget aiánl­hat más országoknak. A lao arra a következtetésre iut. hoqy ,,e meqvál­tozott helyzet nyilvánvalóan megköve­teli. hogv az USA átértékelje politi­káiét ..." A NYUGATI TÖMB NEM ÁLLÍTHAT SEMMIT SEM SZEMBE A SZOVJETUNIÓ BÉKÉS POLITIKÁJÁVAL A „Rosa Al Juszef" egyiptomi lap rámutat, hogv az SZKP XX. kong­resszusa úi politikát és úi elméleti téziseket foqalmazott meq. „amelyek nemcsak a szocialista tábor országai, hanem az egész világ számára fon­tosak lesznek, főleg pedig a közénke­leti kis országok szempontjából..." „A béke Qroszorszáq számára a szocializmus megszilárdításéhoz, va­lamint az együttműködésen alapuló gazdasági és politikai kapcsolatok fel­vételéhez vezető utat ielenti. A nyu­gati tömb semmit sem állíthat e bé­kés politikával szemben. Míq a szov­jet politika szüntelen sikerrel fejlő­dött Stockholmtól Genfiq. a Nyugat politikáját kudarc kudarc után érte — iria továbbá a Rosa Al Juszef. A XX. KONGRESSZUS ANYAGA JELENTŐSEN GAZDAGÍTJA A MARXI-LENINI ELMÉLETET. A francia saitó az SZKP XX. kong­resszusának eredménvével kapcsolatos kommentárjaiban hangsúlyozza a kongresszus anyagának és határoza­tának nagv nemzetközi leien tőséqét A Figaro „a leqfontosabb ténvnek" azt minősíti, hoqv a konqresszus által ióváhaqvott politika alapiét a Szoviet­unió qazdasáqi sikerei és növekedése képezik. A LHumanité közli Francois Villouxnak. a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsáqa titkárának cikkét, amelv rámutat, hogv a szocia­lista gazdaság feilesztése a Szov jetunió­ban mindig békés iellegű volt és a szoviet nép ió'étének fokozáséra irá­nyult. Villoux továbbá megállapítja hogv a kongresszus anyagai jelentő­sen gazdagítják a marxi-lenini el­méletet. NÉHÁNY SORBAN i A BÉKEVÉDÖK OLASZORSZÁGI BI­ZOTTSÁGÁNAK kezdeményezésére február 26-án Olaszországban „lesze­relési napot" tartottak. A TASZSZ je­lentése szerint számos gyűlésen és ülésen jóváhagyták a „leszerelés alap­okmányát", amelyet valamennyi párt­nak és szervezetnek megküldenek az­zal a felhívással, foglaljon állást „az alapokmányban" tartalmazott kérdé­sekhez. A gyűléseken a békemozgalom neves tényezői és a haladó szervezetek képviselői mondottak beszédet. (ČTK) PEKINGBEN február 27-e óta folyik a Kínai írószövetség bővített elnöksé­gének ülése. Az ülés részvevői meg­hallgatták Sou Jannak, az írószövetség alelnökének „A szocialista irodalom építése" című beszámolóját. Sou Jan felhívja az írókat, alkossanak több ma­gasszínvonalú müvet, amelyek a szo­cialista átalakulásokat ábrázolják Kí­nában. (ČTK) V. M. MOLOTOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettese és külügyminiszter február 27-én ebédet adott René Blum luxembourgi kövei, tiszteletére Blumnak Moszkvából való távozása alkalmából. René Blum 1944 augusztus óta látta el Luxembourg moszkvai követének tisztjét. (ČTK) NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK je­lentik, hogy Harrington, a Szövetségi Hivatal igazgatója kijelentette, hogy az USA-ban az elmúlt 43 év alatt 560 milliárd dollár jövedelmi adót fizettek be. Ebből mintegy 500 milliárd dollárt a második világháború után. Harring­ton rámutatott, hogy jelenleg a leg­alacsonyabb adftdíjszabás a jövedelem 21%-át teszi ki. '(ČTK) AZ AMERIKAI RÁDIÖ jelentése sze­rint február 27-én az USA-ba érkezett Gronchi. Olaszország elnöke és Marti­no olasz külügyminiszter. (ČTK) A FRANCÉ PRESSE jelenti, hogy a Dél-Vietnamfc n működő „Radio Fran­ce-Asie" francia rádióállomás február 26-án befejezte működését, mivel a dél-vietnami kormány megvonta az en­"-délyét e rádiótól. A hírügynökség továbbá jelenti, hogy március 1-től el­bocsátják mindazokat a dél-vietnami törvényszéki hivatalnokokat, akik francia állampolgárok. (ČTK) PÁL GÖRÖG KIRÁLY Karamanliszt. a Nemzeti Radikális Szövetség veze­tőjét bízta meg az új kormány meg­alakításával. A kormány február 29­én alakul meg és ugyanazon a napon teszik le a miniszterek az esküt. (ČTK) ZIAD EBUZZ1A KÉPVISELŐ a Sza­badság Pártja nevében a költségvetés megtárgyalása alkalmából bírálta a parlamentben a török kormány külpo­litikáját. Kijelentette, hogy abban az időben, amikor világszerte komoly vál­tozások állanak be, a török külpoli­tika rossz úton halad. Emlékeztetett a bandungi értekezletre és hangsú­lyozta, hogy a muzulmán országok azt várták, hogy Törökország ezen az értekezleten támogatni fogja azokat a népeket, amelyek levetették a gyar­mati rendszer bilincseit. Sajtójelenté­sek szerint Ebuzzia beszéde az első példa arra, hogy az ellenzék a török kormány külpolitikáját bírálja. (ČTK) A FRANCIA GAZDASÁGI TÉNYE­ZŐK küldöttsége február 27-én egy havi látogatás után a Kínai Népköz­társaságból visszatért Párizsba. A küldöttség vezetőjének kijelentése szerint a Kínai Népköztársaságban a francia—kínai kereskedelmi kapcsola­tok felvételéről tárgyaltak, amelyek a jövőben „a nemzetközi kereskedelem hagyományos szabályai szerint fognak fejlődni és nagyméretű üzletek meg­kötésére vezetnek". (ČTK) A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TA­NÁCSÁNAK elnöksége 1956. február 25-i rendeletével ratifikálta a Szov­jetunió és Jemen királyság között 1955. október 31-én Kairóban megkö­tött baráti szerződést. (ČTK) O í S 7 r 1956. február 29. 3

Next

/
Thumbnails
Contents