Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-29 / 60. szám, szerda

Világ pr oletárjai egyesüljetek f ŰJSZÓ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. február 29. szerda 30 fillér IX. évfolyam, 60. szám A szövetkezeli demokrácia fontos tényező az EFSZ-ek megszilárdításában és tovább fejlesztésében A MAI SZAMBAN: A párttagság nemcsak jogokkal, hanem kötelessé­gekkel is jár (2 old.) A. Novotný és R. Barák elvtársak megérkeztek az SZKP XX. kongresszusáról (2. old.) Az SZKP XX. kongresszusának sajtóvisszhangja (3. old.) A Közel- és Közép-keW zsnnriária (3. old.) A kisbunda (4. old.) A titokzatos szekrénv (5 old.) Alku Í5 olÉfc: Ne csak tanítsuk — neveljük labdarúgóinkat (6 old.) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Moszkva, február 27. (TASZSZ) 1956. február 27-én a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusán megválasz­tott SZKP Központi Bizottsága teljes ülést tar­tott. A teljes ülés megválasztotta az SZKP Köz­ponti Bizottságának elnökségét a következő összetételben: Az elnökség tagjai: N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, A. I. Kiricsenko, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szusz­lov, N. Sz. Hruscsov; az elnökség póttagjai: G. K. Zsukov, L. I. Brezsnyev, N. A. Muhitdinov, D. T. Sepilov, J. A. Fureva, N. M. Svernyik. A teljes ülés az SZKP KB titkárságát a kö­vetkező összetételben választotta meg: N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, A. B Arisz­tov, N. I. Beljajev, L. I. Brezsnyev, P. N. Posz­pelov, M. A. Szuszlov, J. A. Furceva, D. T. Se­pilov. A teljes ülés az SZKP KB mellett működő Ellenőrző Bizottság elnökévé N. M. Svernyikot, az Ellenőrző Bizottság alelnökévé P. T. Koma­rovot választotta. * • Moszkva. (TASZSZ) 1956. február 27-én a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága ülést tartott. A Központi Ellenőrző Bizottság P. G. Mosz­katovot választotta a Bizottság elnökévé. i]|iii!ii::i!:i>ii!ii!iaiiii!i!iaiii:}|!iiiiiiiií;iiiB:iii:iiíiiiaiii:itf!ii!i«iii!!i;iit;aMi;iii:i. i laiiaiľBHiiiatiana.-iana^Bnati iia:iau>uiiiaiiiiiBii(iiaiiaiia!iiiiai:a"l!>riaiiaiiiniiii)iai!aD<iiliiaiiiiiaiiiiiaiiaiiiinni DOLGOZÓINK EGYRE NAGYOBB LELKESE DÉSSEL követik az SZKP XX. kongresszusának útmutatásait Kielégítik az áramszükségletét A nagy hidegek folytán beállt áramszolgáltatási zavarok 'kiküszöbölése érdekében nagy munkát végeztek a slaovi vízierőmü dolgozói. A reggeli és esti csúcsfogyasztás idején nagy teljesítményt adott ez a hatal­mas vízierőmü. Az SZKP XX. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettség­vállalásaikat a vízierőmü dolgozói sikeresen teljesítik, mert a napi tervteljesítésben á.tlagban 116 %-os eredményt érnek el. Képünk a téli időszakban oly fontos gépi berendezés karbaritartásának ellenőrzése közben mutatja be Otakar Listík gépészt. Szlovákiában elsőnek a novákyi Lehoia-bánya teljesítette a februári szénfejtési tervet Való tényeken alapuló, sokszor elismételt megállapítás az, hogy az eredményes szövetkezeti gaz­dálkodás egyik legfontosabb alap­feltétele a tagok hűsége, becsüle­tes, odaadó munkája, az, hogy a szövetkezeti tag úgy, sőt még job­ban óvja a közös tulajdont, a kö­zösség érdekeit, mint a sajátjáét. Ahhoz azonban,- hogy ez a közös tulajdonhoz, a közös érdekekhez való viszony kialakuljon, elenged­hetetlenül szükséges, hogy a szö­vetkezetekben megteremtsék az ehhez szükséges légkört. Minden tekintetben érvényesüljön a szö­vetkezeti demokrácia, — a tagok­nak necsak kötelességeik legye­nek, hanem érvényesíthessék jo­gaikat is. A szövetkezet nem egy emberé, hanem a tagoké. A szövetkezetben a tagok munkájuk, gazdálkodásuk eredményét osztják szét egymás között a végzett munka arányá­ban. Ha jól dolgoznak és jól gaz­dálkodnak, akkor több bevétel fo­lyik be a közös kasszába és az évi zárszámadáskor bővebben lehet osztani. Mindebből pedig az kö­vetkezik, hogy minden egyes tag saját, jól felfogott érdeke, hogy a szövetkezet minél jobb eredménye­ket érjen el, minél több legyen a bevétel, minél kisebb a kiadása s mindezek által pedig minél na­gyobb összeg jusson egy-egy mun­kaegységre. Kell tehát, hogy a szö­vetkezeti tag gazdának érezze és tudja magát a közös tulajdonban és minden tudásával, erejével óvja és gyarapítsa azt. De lehetséges-e ez, lehetséges-e, hogy a szövetke­zeti tagok a közös tulajdon gazdái­nak tudják és érezzék magukat, ha a szövetkezetben csak parancsol­nak a tagoknak és nem tanácskoz­nak meg velük dolgokat, úgy érezheti-e a szövetkezeti tag, hogy a közösben a sajátján, a saját ér­dekeiért dolgozik, ha például nem tudja, hogy mit miért csinál, ha­nem csak csinálja, mert ezt a „pa­rancsot" kapta? Ha nem ismeri a terveket, a célkitűzéseket? Ha csak kész tények elé állítva tudomására hoznak dolgokat, de az egyes kér­dések elbírálásában, megoldásá­ban nem kérik ki a véleményét? Ha a szövetkezet terveit csak ar­ról az oldaláról ismeri, hogy azok valóra váltásából kötelességek és feladatok hárulnak rá, de hogy mi hogyan legyen, abba semmi bele­szólása nem volt? A jó, az eredményes szövetkezeti gazdálkodás feltétele, hogy a tagok szívvel-lélekkel részt vegyenek a közös munkában, a közös vagyon gyarapításában. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a szövetkezet tagsága megbeszéli, megtárgyalja az előttük álló feladatokat, ha minden egyes tag véleményt nyil­vánít, tanácsai és észrevételei van­nak a szövetkezet dolgaival kap­csolatban. Bármilyen jó, a szövet­kezet ügyeit és érdekeit szívén vi­selő vezetősége is van a szövetke­zetnek, végeredményben a vezető­ség csak néhány emberből áll, s ha elzárkózik a tagság vélemény­nyilvánítása, segítsége elől, a leg­nagyobb elővigyázatosság és jó­akarat mellett is hibákat követhet el s mindezeken felül a tagokat ki­zárja legelemibb jogukból, a szö­vetkezet, a saját sorsuk és boldo­gulásuk irányításából. Vajon a né­hány emberből álló vezetőség a tagság véleményének kikérdezése nélkül helyesen" tud-e határozni például abban, hogy melyik föld­be miféle veteményt vessenek. A legnagyobb jóakarat mellett is honnan tudhatja az a néhány em­ber, hogy a határ melyik részében, egyik vagy másik dűlőben mi te­rem meg a legjobban? Tudják ezt ellenben a tagok, akik a szövetke­zetben is azokon a földeken gaz­dálkodnak, amelyeken hosszú éve­kig egyénileg gazdálkodtak s így tudják, hogy egy-efey föld miből adja a legjobb termést, mi terem meg benne legjobban és arról is pontos felvilágosítást adhatnak, hogy ezek a földek — sajátságaik­nak megfelelően — milyen műve­lést kívánnak. Súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy a szövetkezet vezetőségének, vagy az egyes vezetőknek a hatás­körét, tekintélyét csorbítja, ha az egyes kérdéseket és intézkedése­ket megtanácskozzák a tagokkal, ha — mielőtt valamiben határoz­nának, — kikérik a tagok vélemé­nyét. Nem, ennek éppen az ellen­kezője igaz. A szövetkezet vezető­sége éppen azzal szerez magának tekii^élyt a tagság előtt és azzal nyeri el a tagság bizalmát, ha n tagságra támaszkodik, meghallgat­ja szavukat és észrevételeiket, s így intézkedései helyesek és hasz­nosak lesznek, azokat a tagok — ha bennük látják saját elképzelé­seiket és ötleteiket — odaadóan és lelkesedéssel teljesítik. A szövet­kezeti vezetők tekintélyének és szavuk erejének hem a parancsol­gatáson, hanem a tagok bizalmán kell alapulnia. Hiba van a szövetkezeti vezetőkben, nem fordítanak elég figyelmet a tagok nevelésére, s nem érvényesítik a szövetkezeti demokráciát ott, ahol a szövetkezet gyűlésein a tagok csak szavaznak, de semmi észrevételük, javaslatuk nincs. Visszatetszést szült az em­berben például az ipolyviski szö­vetkezet évzáró közgyűlése, ahol a szövetkezet kiváló eredményei el­lenére is a tagoknak semmi mon­danivalójuk nem volt — a felszó­lalók mind a vezetőség tagjai vol­tak. De lehet-e csodálkozni a ta­gok ilyen magatartásán, ha a szö­vetkezet vezetősége között olyan nézet uralkodik, hogy pl. az ellen­őrző bizottság elnökének azt a ja­vaslatát, hogy a szövetkezet .tag­sága minden hónapban tartson rendszeresen taggyűlést, azzal há­rították el, „hogy mit dumálnánk ott?" Tán az ipolyviski EFSZ ve­zetőit a jó eredmények annyira megrészegítették, hogy úgy vélik, a szövetkezet dolgaihoz a tagságnak már semmiféle észrevé­tele, hasznos javaslata nem lehet? Nagy erő az összefogás, csodák­ra képes a közösség. De hogy a közösség, a nagyüzemi gazdálko­dás útjára lépett parasztok szö­vetkezése valóban kiaknázhassa az előttük álló lehetőségeket, ahhoz az kell, hogy minden egyes szövet­kezeti tagot a gazda hűsége és oda­adása kösse a közös tulajdonhoz, a szövetkezet érdekeihez. Ez pedig nemcsak a becsületes munkát je­lenti, hanem a legnagyobbfokú érdeklődést és tevékeny részvételt a szövetkezet dolgainak intézésé­ben. Éppen ezért minden EFSZ­ben támogatni és segíteni kell. hogy a tagok bírálatukkal, észre­vételeikkel és tanácsaikkal segít­sék elő szövetkezetük további megszilárdulását, előrehaladását Az SZKP XX. kongresszusának tiszteletére A Gálszécsi Állami Gazdaság dol­gozói értékes vállalással üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát. A čeriaki gazdaság oolgozói hektáronként 500 mázsa cu­korrépa és 840 mázsa takarmányrépa átlagtermés elérésére tettek ígéretet, Michal Kuruc munkacsoportja Zemp­linská Teplán arra kötelezte magát, hogy 20 hektáron 120 mázsa árpát termel terven felül és 360 mázsával több búzát ér el 120 hektáron. Hasonló értékes kötelezettségvál­lalással üdvözölték a kongresszust az állami gazdaság többi dolgozói. A vál­lalások értéke az állati és növényi termelésben 2 millió 151 ezer 211 ko­rona. A gazdaságok dolgozói nagy érdeklődéssel kísérték az SZKP XX. kongresszusának lefolyását. Munkahe­lyeiken a bevált szovjet agrotechnikai és zootechnikai módszereket alkal­mazzák. A Gálszécsi Állami Gazdaság ver­senyre hívta ki a kassai kerület va­lamennyi állami gazdaságát, (ms) Hétfőn, február 27-én a novákyi Le­hota-bánya bányászai és technikusai a délutáni műszakban Szlovákiában elsőknek teljesítették határidő előtt a szénfejtés februári tervének feladatait. Kedden, február 28-án délelőtt 10 órá­ig már 738 tonna szenet fejtettek ter­ven felül. A sikerhez hozzájárultak a bányá­szok és a felszíni dolgozók, akik a rendkívüli kemény fagyok idején is si­kerrel dolgoztak az elegendő mennyi­ségű szén biztosítására a Zemianské Kostolany-i gőzhajtású villanyüzemünk részére. Fellendült a verseny Az Energotrust nemzeti vállalat ér­sekújvári áramelosztó-üzem alkalma­zottai üzemi gyűlésükön nagy öröm­mel és lelkedéssel fogadták a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának útmutatásait. A gyűlésen az üzem vezetősége beszámolt a terv­teljesítésről. Az üzemi bizottság nagy örömmel jelentette, hogy a múlt havi tervet 106,4 százalékra telejsítették, ami további sikerek elérésére serken­ti az üzem valamennyi dolgozóját. A szép eredményeket a munkacsopor­tok egymás közti szocialista verse­nye eredményezte. A versenyből a párkányi körzet került ki győztesen, ahol Bagocsi János, Takács Vince, Bajkai István tüntették ki magukat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa idején az üzem kollektívái egymást megelőzve adták be szocialista munkafelajánlásaikat. Zakovics János és Tóth József, a kör­zeti szolgálat vezetői nagyon értékes munkafelajánlást tettek, mellyel biz­tosítani fogják a felügyeletük alá tar­I tozó villamoshálózat áramszolgáltatá­sának folytonosságát. Szabó István, Érsekújvár A bányászoknak és technikusoknak nagy segítségére volt a kékkői bányá­szokkal folytatott szocialista munka­verseny. A munkagyőzelemhez lényegesen hozzájárultak az 1125. sz. részleg dol­gozói Ján Levašovský elővájárral az élen, mert a hónap kezdetétől több mint 700 csille szenet fejtettek terven felül. Tegnapelőtt is 103 csille szenet fejtettek terven felül. Jó munkát vé­geznek Novotný Géza elővájár munka­társai. Nagyszerű eredményeket érnek el Ján Kubanda és Jozef Baťo cso­portjai is. Jó munkáért megérdemelt jutalom A stankovcei szövetkezet a gálszécsi járás egyik legjobb szövetkezetei közé tartozik. Erről tanúskodik a közelmúlt­ban megtartott évzáró gyűlés is, ame­lyen szép jutalmazásban részesültek a szövetkezet tagjai, akik egész éven keresztül becsületesen kivették részü­ket a közös munkából. Jacko Pál pél­dául 10 047 koronát kapott részesedés címén. Csolük András állatgondozó pe­dig 9513 koronát. Nagy hatással volt a szövetkezet tagjaira az SZKP XX. kongresszusa is. Különösen a mezőgazdaságról szóló be­számolókat olvasták nagy figyelemmel Az évzáró gyűlésen el is határozták, hogy jobb gazdálkodással többet ter­melnek, ami biztosíték arra, hogy a kö­vetkező évet még gazdaságosabb ered­ménnyel zárják. Mató Pál, Felsőcsáj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents