Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-27 / 58. szám, hétfő

ÉPÍTŐIPARI DOLGOZÓINK AZ SZKP XX. KONGRESSZUSA NAPJAIBAN: „Teljesítjük az első negyedév tervét" A bratislavai ker ület épít ke zési dolgozóinak jel szava; Behozzuk az elmaradást A Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének Szlovákia dolgozóihoz intézett azon felhívása, hogy legyenek segítségére az építke­zésnek, valamint az építészeti meg­bizott erre vonatkozó rendelete nagy visszhangot kelteti a bratislavai Ma­gasépítészeti vállalat dolgozói között. Kiváltképp a felhívás ama része keltett nagy figyelmet, amely felhívja az épít­kezési dolgozókat, hogy már most, amíg a kedvezőtlen időjárás tart, te­gyenek meg minden szükséges intéz­kedést, hogy pótolják az elmaradást, mihelyt az időjárás megengedi tel­jes erővel fogjanak hozzá a munkához. Továbbá, hogy második és harmadik műszakok szervezésével, a szombatok és vasárnapok kihasználásával, vala­mint a szocialista kötelezettségválla­lások teljesítésével teremtsék meg az első negyedév tervteljesítésének előfeltételeit. A bratislavai Magasépítkezési Vál­lalat januárban teljesítette, sőt túl­teljesítette a tervet, azonban a feb­ruári váratlan kedvezőtlen időjárási körülmények a bratislavai kerület üzemeinek dolgozóit akadályozták a negyedévi terv teljesítésében és elma­radást okoztak. Az erős fagyok követ­keztében az építkezési munkálatok lankadtak, ami a legkifejezőbben a februári dekádok tervteljesítésének ki nem elégítő eredményeiben mutatko­zott meg. A vállalatok és üzemek dolgozói ezért a fent említett felhívás és Ren­delet közlése után a párt és szak­szervezeti funkcionáriusokkal együtt intézkedéseket foganatosítottak, hogy behozzák a februári tervteljesítésben mutatkozó lemaradást és teljesítsék a negyedévi tervet, ami döntő befo­lyással van az egész évi feladatok tel­jesítésére. Itt főképp az építkezések­nek munkaerőkkel való ellátásáról, az, épületanyagok és ipari készítmé­nyek folyamatos szállításáról, a máso­dik és harmadik műszak bevezetésé­ről, illetve a műszakok meghosszabbí­tásáról van szó az egyes építkezése­ken. Ez akció keretén belül a szakszer­vezeti bizottságok az építkezéseken kampányt indítanak az egyének és kollektívák, valamint a beruházók rö­vid időre szóló szocialista kötelezett­ségvállalásaira és egyúttal a népi köz­igazgatást is felkérik, hogy szervezze meg a brigádosok segítségét. Az ak­ciót azután kiértékelik és a legjobb dolgozókat jutalomban részesítik. A 711-es ' számú üzemrészleg, amely Bratislavában épít, hat nagy építke­zésen bevezeti a második műszakot és kidolgozza a munkatervet azon épít­kezések számára, ahol szombaton és vasárnap is fognak dolgozni. Több építkezésen meghosszabbított mű­szakban fogják az elmaradást behoz­ni. A 712-es számú üzemben két mű­szakban kezdik meg a Miletič utcai telepen a vakolást és két műszakot vezetnek be a Vajnorská és Jurkovi­cová utcában levő építkezéseken. Az összes építkezések részére, Bratisla­™ M vában, Skalicán, Malackyban, Duna­szerdahelyen és Nagymegyeren a be­ruházókkal és a népi közigazgatással karöltve a helyi lakosság sorából bri­gádokat szerveznek. A trnavai üzem dolgozói is alapos intézkedéseket foganatosítanak, hogy behozzák a tervteljesítésben mutat­kozó elmaradást. A trnavai Náduvniky építkezésen, ahol eddig is két műszak­ban dolgoztak, felemelik a munkások­számát. Két műszakban dolgoznak a trnavai, piešťanyi, szenei és szeredi építkezéseken is. A trencséni üzem vezetősége a tö­megszervezetekkel karöltve meggyőzé munkát folytat, hogy a rossz időjárás miatt le nem dolgozott műszakokat meghosszabbított műszakban dolgoz­zák le nemcsak köznapokon, hanem szombaton és vasárnap is. Tíz épít­kezésen dolgoznak majd két műszak­ban. Hasonló intézkedéseket foganatosí­tottak a szerelő és a gépesítési üzem dolgozói is. Itt mind az ipari mun­kákban, mind pedig az anyagszállítás­nál és az építkezési gépek kezelésé­nél két műszakot szerveznek és a fó építkezési termeléssel összhangban dolgoznak majd. A fent említett intézkedések, vala­mint a további intézkedések egész sora arról tanúskodik, hogy a bratis­lavai kerület építkezésének dolgozói be akarják hozni az elmaradást és teljesíteni fogják az első negyedév termelési feladatait. / I. P. Üjra dolgozik a keverőgép Képek a téli építkezésekről Költségvetésünk a béke költségvetése F új a szél, hordja a havat. A hideg erós, csípős. Az utcán kevés a járókelő, akinek halaszthatat­lan dolga miatt kint kell lennie, aka­ratlanul is meggyorsítja lépteit. Mi is sietünk, atunk célja a 114-es épít­kezés, Nyitra egyik nagy építkezése. Az építkezésen a hideg ellenérc autók hordták a kavicsot és zúgott a keverőgép. Felröppent egy-egy hango­sabb szó, amely a maltert sürgette. Persze, a kőművesek a központi fű­tés mellett a belső vakolást végzik. Számoltak a téllel. Igyekezetüket jó előre arra irányították, hogy a fűtési hálózatot minél előbb befejezzék. Ter­vüket teljesítették is, s az eredmény: ma központi fűtésnél, melegben dol­goznak. Nincs fennakadás a munkában? Van. A radiátorok fent melegítenek, kényelmessé teszik a munkát, szárít­ják a frissen vakolt falakat. Kint azonban nagy a tél. A nedves homok csonttá fagyott. Épe nem számítottak. Gondolták, ha meg is fagy a teteje öt tíz cen­tire, a többi használható marad. Leg­feljebb a fagyos részt leássák, s a többiből dolgozhatnak. Nem így tör­tént, a homokból semmi sem hasznal­h»tó. Mit csinálnak? Ha zökkenő keletkezett is, a mun­kát nem állították le. Kemencét épí­tettek és a homokot olyan helyre rak­ták, ahol erősebb hideg sem fagyaszt­ja meg. I árjuk az építkezést és minde­J nütt szorgos kezek dolgoz­nak. Helyenként dúdolgatnak, fütyö­résznek is, jobban megy így a munka a nagy hidegben. Az egyik szobában sokan varnak. Talán reggeliznek — gondolom — de ahogy belépek, látom: megbeszélést tartanak. Megbeszélést? Annak is mondhatjuk, de ők úgy nyilatkoznak­— Sajtóbeszámolót tartunk. — — Miről? — Kérdezem, inkább Gfak azért, hogy szóljak valamit. Mosolyognak. — Az elvtárs úgy beszél, mintha nem is tudná, hogy miről beszéltek nemrég képviselőink az ország szí­vében, amiről nekünk is beszélni ke 1!. Vagy tényleg nem tudja, hogy a nem­zetgyűlés jóváhagyta az ez évi álla­mi költségvetést? Most én mosolygok s csak annyit mondok. Egy sajtóLeszdmolón • — Éppen azért jöttem. — Akkor jókor jött — hallom egy­szerre két helyről is. Nem akarom a beszámolót zavarni, s nem is szólok. Hagyom, hadi er­j* nek a végére. Jegyzeteket, avonban a beszámolókról is készítek, arról, amit M. előadó is szükségesnek tartott hangsúlyozni az építkezés dolgozói előtt. „Az 1956. évi állami költségvetés — emelte fel hangját ennél a . rész­nél a felolvasó — alapvető és orszá­gos pénzügyi .tervünkként az állam kezében összpontosuló nemzeti jöve­delmet, a népgazdaság pénzügyi esz­közeit tervszerűen elosztja az á iami terv kitűzte valamennyi feladat biz­tosítására, a termelés további gyara­pítására és az egész .társadalom nö­vekvő szükségleteinek kielégítésére.' A hozzászólókat biztatni nem kel­lett. Magyarul, — szlQvákul hangzot­tak a megjegyzések innen is, onnan is. Csoportok alakultak, a dolgozók­maguk között is az idei költségve­tésről tárgyaltak. olyik a beszélgetés, mindenki elmondja véleményét. Egyik­nek az iskolára, a másiknak az ipar fejlesztésére fordított összeg ragadta meg a figyelmét. Mások megint arról beszélnek, hogy mennyi van előirá­nyozva az építkezésekre. Építkezésen vagyunk, úgy látjuk a többi rríellett a költségvetésnek az építkezésre vonatkozó részei foglal­koztatják legjobban a dolgozókat. Akármivel kezdik, mindenki oda lyu­kad ki, hogy az építkezésre er\y­nyit fordítanak, meg az építkezésen így, meg úgy lesz. — Jó párezer emberrel — jegyezte meg Varga Ferenc, — ismét emelke­dik azoknak a száma, akik azokban a lakásokban találnak otthonra, ame­lyeket az új költségvetésből építenek. Szép összeg, amelyet kormányunk idén az építkezésre fordít. De szüksé­ges azokat az irányelveket betartani, amelyeket az építkezésre vonatkozó­lao elmondtak. Sok helyen bizony az­zal, hogy nem használják mindenben az új módszereket, lényegesen drágább az építkezés, mint ott, ahol haladó módszerekkel dolgoznak. F Varga Ferenc szavait a csoport tagjai helyeselték. Áz a véleményük, hogy bizony sokszor olcsóbban is le­hetne építkezni, ha a műszakiak job­ban szerveznék a munkát. — Van úgy, — egészítette ki Var­ga Ferenc szavait Tóth János — hogy nem kapjuk mindig időben a szükséges nyersanyagokat. Ez sokszor zökkenőt okoz munkánkban. Ha csak perce­ket is késnek az anyaggal, ez is so­kat számít, mert sok perc sokra megy, olyan helyen pedig, ahol a ké­sések, — mint nálunk is — sok em­bert érintenek, ennek már káros kö­vetkezménye van, mind miránk, minü pedig a vállalatra. Tóth elvtárs szavai arról tanúskod­nak, hogy mint jó dolgozót az is ér­dekli: költségvetésünket hogyan hasz­náljuk ki gazdaságosan. Beszélgeté­sünket ezekkel a szavakkal fejezi be­— Én csak azt mondhatom, hogy a mi, költségvetésünk a békét akaró, a dolgozók érdekeit szem előtt tartó állam költségvetése. (b) . . .V. . mmmmm mmm<% A hóesés elmúlt, az építkezéseken újra megindul az élet. A bratislavai Steiner Gábor utcán a 2. számú ház­tömbön, ahol az első emeletnél meg­akadtak a fiagy hideg miatt, a na-, pókban újra megkezdték a munkát. Már tisztogatják a hólepte felülete­ket, hogy megkezdhessék a betono­zást (felső kép). Osztravszky János bácsi a kavicsos gödröt tisztítja (bal­oldalt), hogy az új módszerrel — ,,bunkerbe tárolással — mielőbb meg­indulhassanak a keverőgépek és a dolgozók behozhassák az elmaradást. * * * Az Ü j Szóban nem jégen bírált trnávkai építkezésen az ipari tanulók egy szakasza vette kezébe a munkát. Forog már a keverőgép itt is. A kéz megdermed ugyan még a hideg vason, ha a jó vattás kabát melegít is ... De mit nem tesznek meg a fiatalok, hogy egy további lakóház idejében felépüljön. Fényképezte: Drábek Viktor m Minden akadály ellenére Az erős hidegek és hófúvások elle­nére a rőcei járásban nem lankadt az építkezés üteme. A rőcei építészeti dolgozók, akiket Július Šramka építés­vezető irányít, járási kórházat építe­nek Nagyrőcén. Nemrégen fejezték be a járási egészségügyi állomás építé­sét, a vérátömlesztési állomást és a garázsokat. Most a kórház többi épü­letrészein folyik a munka. Július Šramko építésvezető, Juraj Gombaskýval, az üzemi bizottság el­nökével még a tél beállta előtt gon­doskodott a dolgozók jó felszerelésé­ről. Pavol Hájek, Ján Va^nt, Rudolf Bobek, Štefan Ruttkay csoportjai min­den nehézség ellenére nagy igyekezet­tel dolgoznak az épületek befejezési munkálatain. A kórház építkezése sokkal gyor­sabban folyhatnék, ha a szerelőválla­lat nem akadályozná a munkát. A csö­vezet lerakásához a szerelők egy hó­napos késéssel láttak hozzá és nem gondoskodtak időben az ablaküvegek­ről sem, ami nagy mértékben gátolja a téli munkát. A nagyrőcei építkezési dolgozók azonban elhatározták, hogy minden nehézség ellenére fokozzák munka­igyekezetüket és sikeresen teljesítik az első negyedév tervét. Ladislav Lipták A fagy nem tartóztat fel Az ezidei szokatlan erős tél főképp építő munkásaink munkáját veszélyez­tette. Azok a vegyi szerek, amelyeket a malterbe kevernek, jobbára csak a 10 fokos hidegnek állnak ellent, ezzel szemben ez idén a téli fagy a 20 fokot is túllépte. Azonban az ógyallai gabo­naraktár építési munkásait az erős tél sem tartja vissza. Omasta elvtárs építkezési vezető irányításával folya­matosan végzik a munkát és a tech­nikai intézkedésekkel lehetővé tették, hogy az alagsor betonozását április 15. helyett március 30-án befejezik. Ha­sonlóképpen a vasúti mellékvágány építését is befejezték már február 15­ig, és az építkezési anyag szállításánál 24 000 koronát megtakarítanak. TIZENKÉT LAKÁST egy hónappal előbb Ágh Ferenc elvtárs kőműves cso­portja a párkányi tizenkét lakásegy­ség építését még télen sem hagyta abba. Az összes szükséges munkálato­kat úgy szervezte meg, hogy az idő­járás ne legyen kihatással a munka folyamatára. Munkájuk eredménye a leghidegebb tél idején az, hogy az egy dolgozóra átszámított termelékenység csaknem "000 koronát tesz ki havon­ta, Kčs 7,40 órabér mellett. Ägh kő­műves csoportja sem ért volna el ilyen szép eredményeket, hogyha nem verseuyezne Ondrej Lajos elvtárs kő­műves csoportjával, amely szintén ezen az építkezésen dolgozik. És éppen ezért ennek az építkezési akciónak dolgozói az SZKP XX kong­resszusa napjaiban kötelezettséget vállaltak arra, hogy a párkányi 12 la­kásegységet 1956. szeptember l-e he­lyett egy egész hónappal előbb, már augusztus 1-én átadják. V. J. O J SZÖ 1956. február 27. V

Next

/
Thumbnails
Contents