Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-25 / 56. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! ÚJ SZÚ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1056. február 25. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 36. szám A FEBRUÁRI GYŐZELEM AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSAI A kongresszus február 23-i délelőtti és délutáni ülése Moszkva. — február 23. TASZSZ — A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 23-i ülésén, amelyen Z. R. Rahimbabajeva elvtárs­nő elnökölt, a vitában elsőnek V. A. Kucserenko beszélt. A beruházási építés hatalmas terjedelme a hatodik ötéves terv során — mondotta — nagy feladatokat ró az építésze­ti ipar dolgozóira. A párt Köz­ponti Bizottsága és a kormány a ha­tározatok egész sorát fogadták el az építkezések további iparosítása, mi­nőségi javítása és az önköltségek csökkentése érdekében. Az építkezé­si dolgozók e határozatok megvalósí­tása iránti törekvésükben bizonyos sikereket értek el. Kibővült a vasbeton építkezési elemeket gyártó üzemek hálózata, javult a tervező szervezetek munkája is. Azonban az építkezési dolgozók munkájának pozitív ered­ményei nem jogosítanak fel bennünket arra. hogy megelégedjünk az eddig elért eredményekkel és szemet huny­junk a fogyatékosságok felett. Kucserenko elvtárs ezután részle­tesen foglalkozott a Szovjetunió épít­kezésének további javításával össze­függő kérdésekkel. A többi között fi­gyelmeztetett arra, hogy az építke­zési dolgozók munkatermelékenységét a hatodik ötéves terv végére legalább 52 százalékkal kell fokozni. Ezt az építészet további iparosításával, az építészeti szervezetek együttműködé­sével és speeializálásával, valamint az építészet szervezetének javításával és az építés alatt álló épületek mi­előbbi befejezésével kell elérni. Kucserenko elvtárs beszédében nagy figyelmet szentelt a városok építésé­nek. Ezután V. V. Mackevics elvtársnak adták meg a szót. A Központi Bizott­ság és az egész párt rendkívüli fi­gyelmet szentelt a mezőgazdaság fejlesztésének — mondotta Mackevics elvtárs. A kellő intézkedések után a helyzet a mezőgazdaságban lényege­sen javult. Jó eredményeket értünk el a mezó­j gazdasági termelés fokozásában, va­lamint a kolhozok szervezeti és gaz­dasági megszilárdításában. Mackevics elvtárs ezután a gabona­hozam fokozásának feladatairól beszélt és hangsúlyozta a gabonavetés és be­gyűjtés határideje megrövidítésének, valamint a nemesített vetőmag veté­sének és a gabona folyamatosan törté­nő aratásának jelentőségét. Az ipari dolgozóknak lényeges mértékben fo-. kozniok kell a szedőkkel felszerelt kombájnok és aratőgépek termelését és fokozottabb mértékben kell ellát­niok a mezőgazdaságot közlekedési eszközökkel. Mackevics elvtárs a mezőgazdasági szervek munkájával- foglalkozva kije­lentette, hogy a mezőgazdasági" szak­embereknek, a gép- és traktorállomá­sok, valamint a kolhozok vezetőinek gazdasági ismeretekkel kell rendelkez­niük. Mackevics elvtárs a továbbiak­ban bejelentette, hogy jelenleg min­den területen komplex kísérleti mező­gazdasági állomások vagy intézetek épülnek, amelyeknek célja az egyes területek legidőszerűbb mezőgazdasá­gi problémáinak tudományos és gya­korlati feldolgozása. A. G. Seremetyjev evtárs beszédé­ben a vaskohászat fejlődésével fog­lalkozott. Kohászatunk olyan ütemben fejlődik, amilyet a világtörténelem még nem ismert, — mondotta Sere­metyjev elvtárs. A legutóbbi 26 év során országunkban az acélgyártás át­lagos évi emelkedése 9 százalékot, míg ugyanebben az időben az USA-ban csak 2,4 százalékot, Angliában 2,8 szá­zalékot és Franciaországban 1 szá­zalékot tett ki. Ennek ellenére azon­ban országunk nemzetgazdaságában a fémszükséglet még távolról sincs fe­dezve. Az elmúlt ötéves terv során nagyon sokat tettünk a kohászati eljárások hatásosabbá tétele, az agregátok oépesítése és automatizálása érdeké­ben, ami lehetővé tette az eddigi be­rendezés jobb kihasználását. Sok vas­kohóvállalat munkájában azonban még ] komoly fogyatékosságok mutatkoz- , nak: a termelés teljesítőképességét teljes mértékben nem használják ki, egyes üzemek nem teljesítik a tervet és a legjobb vállalatok munkatapasz­talatait és a legfejlettebb technikát lassú ütemben vezetik be. Azon nagy feladatok megvalósításá­hoz, amelyek az ötéves terv során a kohászati dolgozók előtt állanak, lé­nyegesen jobban kell kihasználni az eddigi agregátokat, azokat újakkal kell pótolni, és fokozottabb mérték­ben kell emelni a beruházási építke­zés terjedelmét. Seremetyjev elvtárs ezután azokkal az intézkedésekkel foglalkozott, ame­lyeket a Vaskohászati Minisztérium szándékozik foganatosítani a magas­kemencék termelési technológiájának megjavítása, a nemesacél ét a henge­relt anyag termelésének fokozása ér­dekében. A szovjet kohászok minden erejükkel azon lesznek, jelentette ki Seremetyjev elvtárs beszédének zá­rórészében, hogv az új ötéves tervet sikerrel teljesítsék. Rahimbabajeva elnöklő elvtársnö ezután bejelentette, hogy pionírok jöttek üdvözölni a kongresszust. A küldöttek és a vendégek felállnak helyükről és tapsviharral fogadják az ország jövőjét, reménységét. A pionírok fehér ingiei és blúzai, s piros kendői élő virágként díszí­tették a terem minden sorközét, minden szabad teret az emelvény kö­rül. A fiú és lánygyermekek csoportja versben és prózában • üdvözölte a kongresszust. Az üdvözlő beszéd min­den egyes szavát a kommunista párt iránti forró szeretet hatja át. A pionírok ezután elmondották, hogy mindegyiküknek kitűzött célja, álma van; egyesek az esztergapadnál akarnak dolgozni, mások a szűzföldet szeretnék megmunkálni, vannak kö­zöttük, akik bányászok, agronómusok, építészek, repülök, tengerészek sze­retnének lenni. Mindnyájunk álma — mondják a gyerekek — teljesülhet. Csak jól kell tanulni. És mi a tanu­lásban nem maradunk el. A teremben felhangzik: „Ifjú pioní­rok! A Szovjetunió Kommunista Párt­ja igazságos ügyéért való harcra le­gyetek készen!" Gyermekkezek százai emelkednek és csengő hangok válaszolnak egy­szerre: „Mindig készen!" A fiú és lánygyermekek csoportja az elnöki asztalhoz fut és a párt, va­lamint a kormány vezető képviselői­nek. a külföldi kommunista és mun­káspártok küldöttségei vezetőinek pi­ros virágokból csokrokat nyújt át. A kongresszus küldöttei melegen búcsúznak a pioníroktól, akik elhagy­ják a termet. Ezután I. A. Kairov elvtárs emel­kedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves terv legjelentősebb fel­adatainak egyike kulturális téren az, hogv mindenütt biztosítsa az általános középiskolai képzettséget. Ezen fel­adat jelentősége felbecsülhetetlen. Megvalósítása rendkívül jelentős hoz­zájárulás lesz a szocialista kultúra fejlődéséhez a Szovjetunióban. Kairov elvtárs ezután az iskolai há­lózat kibővítésének tervéről beszélt az Orosz SZSZSZK-ban. A hatodik öt­éves terv során e köztarsaságban mintegy 7 ezer iskolát építenek 2 50U 000 tanuló száinara. Kairov elvtárs beszédének befejező részében az OiZ.S7.SZK Népnevelés­ügyi Minisztériumának a pedagógiai és nevelő munka minőségének megjaví­tására irányuló intézkedéseivel foglal­kozott. A jelenlevők melegen fogadták a testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek beszédeit. Uruguay Kommunista Pártja nevé­ben R. Arisniendl elvtárs üdvözölte a kongresszust. Ezt mondotta: A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak győzelmei, amelyeket a kommu­nizmus építése során, a békeharcban, valamint a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztésében elért, jelentős mértékben serkentették népünket a nemzeti és szocialista felszabadulás iránti küzdelmében. Pártunk, jelentette ki Arismendi elv­társ, céljául tekinti az ország összes hazafias erőinek egyesítését a nem­zeti felszabadulás egységes demokra­tikus frontjában, amelyet a munkás­osztály vezet a parasztsággal szövet­ségben. Az akcióegység számára meg­nyertük már a proletariátus széles tömegeit. A földművesek és a mező­gazdasági munkások független szerve­zete növekszik és erősödik, az értel­miség hazafias rétegei kiszélesítik te­vékenységüket. Bulganyin elvtárs azon kijelentése, hogv a Szovjetunió kész technikai se­oítséget nyújtani és kiterjeszteni ke­reskedelmi kapcsolatait Latin-Ameri­ka országaival, kedvező visszhangra talált hazánkban. Kedvezően fogadták N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisz­táni látogatását is. Izrael Kommunista Pártjának kép­viselője, S. Mikunis elvtárs kijelen­tette: Tiszta szívből Üdvözöljük a nagy szovjet nép történelmi nevezetességű hatalmas sikereit, amelyekét a Szov­jetunió Kommunista Pártja és lenini Központi Bizottsága bevált és bölcs vezetése mellett a kommunizmus épí­tésében és a világbékéért folyó küz­delemben elért. Izrael népét a Szov­ietunió népének következetes béke­védő politikája iránti barátság és tisz­telet érzése hatja át. A svájci munkapárt nevében E. Woog elvtárs beszélt. Rámutatott ar­ra, hogv a svájci dolgozók a Szovjet­unióban a béke megőrzéséért vívott harc zászlóvivőjét látják. A mi pártunk már régen küzd a tényleges állami függetlenség megőr­zéséért — mondotta Woog elvtárs — a reakciós körök azon kísérlete ellen, hogv Svájcot a nyugati hatalmak ka­tonai tömbjeibe bevonják, mert az igazi állami függetlenség megőrzése nemcsak hozzájárulást jelent a béke ügyéhez, hanem egyúttal országunk nemzeti függetlensége megőrzésének feltétele. A délutáni ülésen felolvasták a Por­tugália, Malájföld és Venezuela kom­munista pártjaitól érkezett üdvözle­teket. A kongresszus 24-i délelőtti ülése Február 24-én a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusán véget ért N. A. Bulganvinnak a hato­dik ötéves tervre kiadott kongresszusi irányelvekről szóló beszámolójával kapcsolatos vita. A délelőtti ülésen Sz. G. Ragimov és M. D. Kovriginft­va után D. T. Liszenko. G. Sz. IUa­mov, Sz. K. Kamalov, L. A. Benedik­tov, P. F. Loniako, és M. A. Kjev­szejenko szólaltak fel. A kongresszus elhatározta az SZKP Központi Bizottságának a hatodik öt­éves tervre vonatkozású irányterveze­tének elfogadását. Továbbá bizottságo­kat választott N. A. Bulganyin elv­társsal az élén, amely megvizsgálja az irányelvtervezethez benyújtott mó­dosításokat és kiegészítéseket. A délelőtti ülésen a kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a SZKP Köz­ponti Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolót, valamint az SZKP alapszabályzatában eszközölt némely módosításokról szóló határozatot. A kongresszus délelőtti ülésén to­vábbi külföldi kommunista és munkás­pártok képviselői üdvözölték a kong­resszust: P. de Groot (Hollandia), D. Urbany (Luxemburg), T. Buck (Kana­da), Ali Jata (Marokko). E. Thorb.iar­narsson (Izland), valamint a Tuniszi Kommunista Párt képviselője. Továb­bá felolvasták a kostarikaí „Népi avantgard" párttól, a guatemalai Mun­kapárttól, Bolívia, Görögország, Auszt­rália. Equador és Trieszt kommunista pártjaitól érkezett üdvözlő leveleket. Ä nyolc évvel ezelőtti februári események döntő fordulatot jelen­tettek köztársaságunk fejlődésé­ben. Megmásíthatatlanul lerögzí­tették dolgozóinknak azt a szilárd akaratát és elhatározását, hogy a Szovjetunió felszabadította hazá­ban a fejlődés olyan irányú le­gyen, amelyben a nép akarata ér­vényesül. A Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezette munkás­osztály szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal, meghiúsította a kül­földről irányított belső reak­ció ravasz fondorkodását és ár­mánykodását a hatalomnak az áruló burzsoázia kezére való át­játszására s elűzte az ország sor­sénak irányításától. Dolgozó népünknek a reakció lelett aratott februári győzelme je­lentősen megszilárdította a nép 'uralmán alapuló népi demokra­|tíkus államrendszerünket és így jürök időkre lehetetlenné tette Í kapitalizmus felújítását köztársa­ságunkban. A februári győzelem nagy vívmányait az új, Május 9­iki Alkotmány örökíti meg, amely a dolgozó parasztsággal és értel­miséggel szövetségben álló mun­kásosztály hatalmát biztosítja ha­zánkban. Az új alkotmány a két testvérnemzet és a többi itt élő nemzetiségek teljes egyenjogúsá­gát hirdeti, amely alapja köztársa­ságunk népei erkölcsi-politikai egységének. A Nemzeti Front keretében szi­lárd egységben tömörült a mun­kásosztály a dolgozó parasztság­gal és értelmiséggel, megvetve erős alapját népi demokratikus rendszerünknek, amelynek egye­düli célja a dolgozó ember érde­keit és jólétét szolgálni. A februári győzelem véglegesen megpecsételte elszakíthatatlan, örök szövetségünket és barátsá­gunkat a Szovjetunióval. A reak­ció terve, hogy köztársaságunkat elszakítsa a Szovjetuniótól és el­lene fordítsa, meghiúsult, szégyen­teljes kudarcot vallott, csak azért, mert népeink tudatában vannak annak, hogy az örök hálaérzet kö­teléke fűz bennünket a Szovjet­unióhoz, a szocializmus, a demok­rácia és a béke hazájához. A feb­ruári győzelem és az a tudat, hogy a kommunizmust építő Szovjet­unió mellettünk áll. lehetővé tette, hogy a szocialista társadalom fel­építésének nagyszerű tervét tűz­hettük ki célunkul. A reakció felett aratott februári győzelem fényesen igazolja Cseh­szlovákia Kommunista Pártja po­litikájának helyességét és azt a nagyjelentőségű tényt, hogy köz­társaságunk népei a kommunista pártot ismerik el egyedül hivatott vezetőjüknek és a párt program­ját — a szocializmus megvalósítá­sát — saját programjuknak. A nevezetes februári események óta eltelt nyolc esztendő a szocia­lista országépítés nagyszerű ered­ményeinek évei voltak. A nemzet­gazdaság fejlesztése állami tervé­nek teljesítése, kiváltképp az el­múlt 1955-ös évben igen kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy második ötéves tervünkben még merészebb feladatok megvalósítá­sát tűzzük ki. Köztársaságunk a Szovjetunióra támaszkodva erősen fejlett ipari állammá lett és ma a világ legfejlettebb ipari államai közé tartozik. Mint jó eredményt könyvelhet­jük el, hogy az 1955-ös év folya­mán az ipar nyers termelése az 1954-es évhez viszonyítva 10,'3 százalékkal növekedett és ennek 80 százalékát a munkatermelé­kenység emelkedésével értük el. Az elmúlt évben a mezőgazdaság­ban is kedvezők az eredmények és ezzel nemcsak elértük, de túl­léptük a mezőgazdaság háború előtti legmagasabb színvonalát. A szocialista nagyüzemi termelés térhódítása, az egységes földmű­vesszövetkezetek megalakítása,, .politikai és gazdasági megszilárdí­tásuk általában jelentős fejlődést mutat. Nem tagadjuk azonban azt a tényt, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átalakulása gyorsabb ütemben folyhatnék, ha kiegyen­súlyoznánk a mezőgazdaság fejlő­désének menetében az ipar fejlő­désével szemben még mindig fennálló aránytalanságot, mint ahogy erre pártunk központi bi­zottsága figyelmeztet. Mind az ipar, mind a mezőgaz­daság fejlődése jelentős mértékben hozzájárult a dolgozók életszínvo­nalának emelkedéséhez. A leg­utóbbi három esztendőben nem kevesebb mint 20 százalékkal emelkedett a lakosság életszínvo­nala. A nemzeti jövedelem gyara­podása lehetővé tette a lakosság személyi fogyasztásának további növekedését, amely 1955-ben az előző 1954-es évhez viszonyítva csaknem 10 százalékos emelkedést mutat. Tovább bővült a szociális és egészségügyi gondoskodás. Az erre a célra szánt összeg az 1955­ös évben 154 millió koronával több volt, mint 1954-ben. 1955-ben több mint 325 ezer dolgozó üdült a szakszervezetek és a nemzeti vál­lalatok üdülőtelepein. A halálozási arányszám is javult 1955-ben, ezer lakosra csak 9,6 halálozás esett az előző év 10,4-ével szemben. A cse­csemőhalandóság ezer élve szüle­tett gyermeknél 33,9-re csökkent az 1954. év 37,6-ével szemben. De mennyi új gyár, üzem, erőmű, új lakóházak a városokban és fal­vakon, új iskolaépületek, kultúr­házak és egyéb szebbnél-szebb és értékesebb alkotások ékesítik ha­zánk minden táját. Űj vasúti- és autóbuszjáratok sűrű hálózata köti össze hazánkban a legtávolabbi és legfélreesőbb községeket is. Mindezekért a sikerekért kö­szönetünk kommunista pártunkat illeti, amely a marxi—lenini esz­mékhez híven irányítja országunk sorsát, gondoskodik dolgozó né­pünk anyagi és kulturális szín­vonalának állandó enoíkedéséröl és arról, hogy köztát síisáííunk gazdasági helyzete és ezzel együtt vídeimi képessége állandóan erő­södjék. Pártunk biztosan vezeti dolgozóinkat a szocializmus építé se nem könnyű feladatainak meg­oldásában, mozgósítva minden al­kotó erőt az újabb faladatok meg­valósítására. amelyeket már az új. második ötéves tervünk tűz elénk.-Az 1956—1960-as években az ipari termelés egész terjedel­mét több mint 50 százalékkal nö­veljük. _ Különösen nagv súlyt he­lyezünk a termelőeszközöket gyártó nehéziparra, hogy ezáltal megteremtsük a szocialista mező­gazdasági nagytermelés hatalmas anyagi-műszaki alapiát. amely nélkül elképzelhetetlen a mező­gazdasági termelés gyorsabb üte­mű feilesztése. A második ötéves terv javaslata a mezőgazdasági termelésnek egy harmaddal való növelésére számít.. A termelőesz­közök termelésének elsődleges nö­velése a népgazdaság egységes fejlődésének alapvető, törvénysze­rű feltétele, mert csak így bizto­síthatjuk a közszükségleti cikke­ket gyártó könnyűipar gyorsabb fejlődését is, ami végeredmény­ben lehetővé teszi a lakosság élet­színvonalának a terv szerint 1960­iít több mint egyharmadával való emelését. Mindezeknek törvénysze­rű következménye. ho<*y a második •"téves terv sikereinek biztosítása érdekében már az ötéves terv első évében, azaz 1956-ban. az elindu­láskor tegyük meg a határozott lépéseket a terv következetes tel­jesítésére. A második ötéves terv első évé­ben nem kis feladatok megoldása vár ránk. Pártunk mint elsőrendű feladatot állítja elénk a népgaz­daság fejlesztésének sikere érde­kében az új technika kérdését, a műszaki színvonal emelését. IHa a terv alapján a termelés növekedé­sét csaknem 90 százalékban a munka termelékenységének foko­zásával akarjuk elérni, akkor nem lehet számunkra ' kétséges, hogy az új technika kérdése, a termelés műszaki színvonalának emelése végeredményben a szocializmus győzelmének a kérdése. Itt mu­tatkozik meg annak a szükséges­sége. hogy elsősorban pártunk tagjai álljanak az élvonalba a párt központi bizottságának ebben az irányban kiadott utasításainak megvalósításáért. Pártunk minden tagjának át kell éreznie, hogy az ötéves terv­ben feltüntetett nagy feladatok rrjfigvalósításáért elsősorban a kommunisták, a munkásosztály élcsapatának, a kommunista párt­nak a tagjai felelősek. Azzal a fe­lelősségérzettel szálljanak harcba a szocializmus gvőzelmét jelentő ötéves terv sikeréért, amely fe­lelősségérzettel vitték győzelemre 1948 februárjában a párt zászla­ját az ellenséggel vívott harcban a párt mellé felsorakoztatva köz­társaságunk egész dolgozó népét. Lelkesítsen mindannyiunkat a Szovjetunió 1""unumstáinak nagy harci készsége, önfeláldozása a kommunizmus győzelméért, amely különösen most napjainkban a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa alkalmából nyilvánul meg. Vegyünk példát azokból a gazdag harci tapaszta­latokból, amelyeket a Szovjetunió kommunistái a kongresszuson tár­nak fel és merítsünk belőlük a szovjet kommunisták példájára harcos hitet, akaratot és elszánt­ságot, hogy minden akadályt le­küzdve felépítsük hazánkban a szocializmust.

Next

/
Thumbnails
Contents