Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-22 / 53. szám, szerda

A A z Oi Szó múlt év december 17-i számának „Mi legyen a gyerekből?" című cikke, amely a szlovák nyelv tanulásának és tanításának kérdésével foglal­kozott. a legnagyobb visszhangot keltette a csehszlovákiai magyar dolgozók, szülők és tanítók, mun­kások és parasztok között egy­aránt. Miért keltett nagv vissz­hangot a cikk? Azért, mert azt a kérdést — a szlovák nyelv tanu­lását — vetette fel. amely évek óta ott élt a magyar dolgozókban: érezték és tudták a kérdés meg­oldásának rendkívül nagy fontos­ságát. Ezt bizonyítiák a cikkhez írt és az Új Szóban közölt hozzá­szólások is. Nagyon is hangsú­lyozni kell: egyetlenegy hozzá-' (szólás. levél sem érkezett a szer­kesztőségbe. amely ne ismerte vol­ala el. hogy a szlovák nyelv tanu­lásának milyen nagv jelentősége ynn a magyar dolgozók között. Ezt JBteonyítiák az Oj Szó olvasóinak elmúlt évben lezajlott konfe­renciái is, amelyeken számos fel­szólaló foglalkozott az Üj Szónak jb szlovák nyelv tanulásáról írt 'jéíkkeivel és a felszólalások mind­egyike annak a véleményének adott kifejezést, hogv a lap fontos küldetést teljesít, amikor hasáb­jain tág teret nyit annak megvi­tatására. hogy a szlovák nyelv ta­nítását hogyan lehetne megjavíta­ni. eredménvesebbé tenni. Jellem­ző olvasóinknak e kérdésben el­foglalt álláspontjára a komáromi konferencia. Komáromban az Oj Szó olvasóinak konferenciája egy­hangú határozatot hozott, amely­ben kéri a Komáromi Helyi Nem­zeti Bizottságot, hogy szervezzen szlovák nyelvtanfolyamot a felnőtt magyar lakosság számára. Most, hogy összefoglaljuk az eddig beérkezett és a lapban kö­zölt hozzászólásokat, és igyek­ezünk rávilágítani a szlovák nyelv tanulásával kapcsolatban felvető­dött több. mind ez ideig még nem eléggé tisztázott kérdésre, szüksé­gesnek tartjuk nagyon is hangsú­lyozni, hogy ez az összefoglalás semmi esetre sem jelenti azt. hogy az Oj Szó a maga részéről „le­zártnak", „elintézettnek" tekinti a szlovák nyelv tanításával és ta­nulásával kapcsolatos kérdéseket, ; Ide nem szabad, hogy annak te­kintsék az iskolák, a tanítók, a .nSzü-ők és a felnőtt lakosság sem.. Nem. ilyesmiről szó sincs, szó sem lehet. A szlovák nyelv taní­tása és tanulása nem kampány, nem idényjellegű munka, ame­lyet pár hét alatt vagy megol­dunk, vagypedig idejét múlja. Ép­pen ez az. aminek nem szabad bekövetkeznie. Naiv elképzelés volna azt hinni, hogy a szlovák nyelv tanulása néhány cikkel vpár­hetes ..kampánnyal" megoldható­nak tekinthető. Sokéves kitartó, egvre javuló, egyre eredménye­sebb munkát kíván ez. — követ­kezésképpen a szlovák nyelv ta­nulása kérdéseinek állandó napi­renden kell szerepelniök. Több. az ekrsúlt napokban érkezett hozzá­szólást csak, azért nem közöltünk, mivel awjk mondanivalójukban, iavaslataiW&tn és észrevételeikben iénvegében a már megjelent hoz­zászólásokat ismételték. M ost pedig lássuk a hozzá­szólásokat. az írásban, „vagy szóban közölt ész­revételeket és a szlovák nyelv ta­nításával kapcsolatos, időközben felmerült közvetlen vagy közvetett kérdéseket. Elsősorban: újra és újra hangsúlyozni kell. hogy sem a szerkesztőséghez küldött hozzá­szólásokban. . sem pedig a szóbeli beszélgetések alkalmával nem akadt senki sem. aki kétségbe vonta volna a szlovák nyelv ta­nulásának a jelentőségét. A hoz­zászólásokkal kapcsolatban másik Igen figyelemreméltó jelenség: megszólaltak a magyar tanítók. M«?rt tulajdonítunk ennek oly nagv jelentőséget? Azért. mert ha a<z Oi Szó kultúrpolitikai tény­kedéséről beszélünk, akkor az el­múlt évek egvik komoly hibája­ként kell felvetni, hogv a lapban szinte fehér holló számba ment. ha pedagógustól a nevelés, az is­kolai oktatás kérdéseivel foglal­kozó cikk ielent meg. Ez pedig hiba. komoly hiba volt. Annál job­ban örülünk most annak, hogy a szlovák nvelv tanításáról elsőknek a ^érdekeltebbek, a tanítók szó­V?k meg és ho<?v hozzászólásai­Tartsuk állandóan napirenden a szlovák nyelv tanulásának kérdéseit llllllllttlIlllltIMilllllHlllllllillHlf f lllil)lllllilllllllíIlflTItlllIltlllll]lllllltl>lflllllIlllilIlt()ll)tllllilllllltltllltlllltllllllllltllllllllllllll Nem éltünk benne, nem 1VF 0- é s beszéljünk csak arról, volt párhuzam a mi magyar nyel- J.M is. amit a magvar reakció vünk és a német nyelv között." hangoztat, vaion „eladia­Éppen ez az. amit nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagy­ni: mi. csehszlovákiai magvar dol­gozók benne élünk, a szlovák nyelvben, a szlovák nyelv nem el­vont, nem elszakított mindennapi életünktől, s a szlovák nyelv ta­nulására nem úgy törekedünk, hogy az az anyanyelv rovására, hanem, hogy azzal párhuzamosan menjen. Ha tehát arról beszélünk, hogyan lehet megoldani a szlovák nyelv tanulását a csehszlovákiai magvar dolgozók között, akkor nem arról van szó. hogy egv szá­munkra idegen nvelwel küszköd­jünk. hanem arról, hogy össze kell foglalni, hasznosíthatóvá kell tenni mindazokat a lépten-nyo­mon adódó lehetőségeket, amelyek egyrészt minden magvar dolgozó előtt állnak, s amelyek másrészt éppen szükségszerűvé teszik a szlovák nvelv megtanulását. Gon­dolunk itt például az olyan, szin­te elemi dolgokra, hogy melyik, autóbuszon utazó csallóközi ma­gvar ne értené meg, ha a törté­netesen csak szlovákul tudó ka­lauz „desať" koronát mond. hogy ez azt jelenti, hogy a jegyért 10 koronát kell fizetni. Száz és ezer hasonló jelenséggel, mozzanattal találkozunk, tehát benne, vele élünk a szlovák nyelvvel, lépten ­nyomon halljuk, szükségét érez­zük tudásának, s ha mélyére né­zünk a dolgoknak, ráiövünk, hogy a szlovák nyelv tanulása nem is ielent olyan nagy, legyőzhetetlen nehézséget H iba lenne figyelmen kívül hagyni és nem foglalkoz­ni azzal a visszhanggal is. amŕt a szlovák nyelv tanulá­sának kérdése a reakció köreiben kiváltott. Nemcsak arról van szó, hogv a reakció támadásba lendült és uszít, hanem arról, hogv a re­akció tetszetős, megtévesztő jel­szavakat dobott be. amelyek nem egv jóhiszemű, de a dolgokat nem eléggé tisztán látó magvar dolgo­zót, ha csak átmenetileg is. de megtéveszthetnek. Innen szárma­zik aztán az. hogy egvesek hely­telenül fogták fel a szlovák nyelv tanulásának kérdését, bár hangsú­lyozni keli hogv annak szüksé­gességét még ezek a becsületes, jóhiszemű, de pillanatnvilag meg­tévesztett magyar dolgozók sem vonták kétségbe. { J raa s|ft fyi rt na Mft „félt" a rekacíó? Á cseh"­j 11 Mf fiŰUffj szlovákiai magvar dolgozók egyen-1 iogúsáíüátt. A reakció azzal érvel. Í EURÖPA LEGMÉLYEBB OLAJKOTJA hogv a szlovák nvelv elsajátítása? . c x, ­i u . a magvar dolgozók részéről ellen­t A A hozzaszoiaaokban sok es tétbenáH a csehszlovákiai magvar i t<m Eur öP a ^mélyebb oda.j­J\ nagyon figyelemre melto do1gozó k egyenjogúságával: ho-1 útiénak A kőt mélysége 4812 gyan beszélhetünk például egven- i mŕte r- _ jogúságról. ha a magvar fiatalok- • (ííe-jee Deutechland) tói az egvetemre kerülve megkí- f vánták. hogv szlovákul tudjon. J vagv miért ne lehetne azért valaki j Angliában ©gy különös szerkezetű ió orvos, mérnök, munkás vagv i automata gépet próbáltak ki. A gép 10 OJ SZO ISSfi, febrnár 19. kat — nagyon helvesen — nem korlátozták csupán a szlovák nyelv tanítására, azt nem ragadták ki. nem különítették el az egész ok­tatási munkától, s így az iskolai munkának, az oktatásnak, a neve­lésnek egy egész sor megoldásra, iavításra váró kérdését vetétték fel. Nagvon szeretnénk és nagyon hasznosnak tartanánk, ha a cseh­szlovákiai magvar pedagógusoknak a nvilvános aktivizálódása szintén nemcsak ..kampánv"-iellegű volna, hanem ha az iskolai oktatás, a nevelés és az ezekkel összefüggő kérdésekkel a lap hasábjain a nagy nyilvánosság előtt állandó­an foglalkoznának, vitatkoznának róluk. Ha örömmel könyveljük el a szlovák nyelv tanításával kapcso­latos hozzászólásokban a magyar tanítók tevékeny részvételét, ugyanakkor nem hallgathatjuk el a hozzászólások egyoldalúságát, azt. hogy a hozzászólók döntő többsége pedagógus vo't. s ígv a szlovák nyelv tanulásáról lefoly­tatott vita akarva-nem akarva olyan színezetet kapott, mintha az kizárólag csak a pedagógusokat érintené, annak megoldása csupán az iskolai oktatás kérdése volna. Pedig, mint már december 17-1 cikkünkben_ is hangsúlvoztuk. így felfogni a dolgot hiba és tévedés volna, mert hiszen a szlovák nyelv tanulása minden csehszlovákiai magvar dolgozó ügye és érdeke. Hiba volt — és elsősorban a mi hibánk volt —, hogy a szlovák nvelv tanulásának szükségességé­ről — néhánv szülő hozzászólásá­tól eltekintve, akik szintén kizáró­lag csak az iskolai oktatással fog­lalkoztak —.. nem adott hangot véleményének a felnőtt lakosság, a csehszlovákiai magyar munkás, magvar paraszt, az értelmiségi, a közéletben részt vevő magyar dol­gozó. Nem mintha nem volna meg e kérdésben a véleményük.. vagy hogv helytelen álláspontra helyez­kednének. Ennek éppen az ellen­kezőiét bizonyítják az olvasóink­kal folytatott beszélgetések és az Oi Szó konferenciáin elhangzott felszólalások. A hiba részben már a december 17-i cikk címében volt. Mi legven a gyerekből — olvasó­ink előtt ígv tűnhetett fel. hogv a felvetett kérdés, a szlovák nyelv tanulása lényéében az is­kolára. az iskolai oktatásra kor­látozódik. A hiba másrészt az volt. hogy a vita. a hozzászólások az­által. hogy azokat a szerkesztőség nem szervezte és nem irányította eléggé, hanem csak a dolgok ter­mészetes folyására bízta, ösztönö­sek, s természetes, hogy ezáltal eovoldalúak lettek. hozzászólásokban sok és nagyon figyelemre méltó javaslat látott napvilágot. Nem a mi. hanem az iskolaügyi szervek, és elsősorban is az Isko­laiügvi Megbízotti Hivatal fel­adata. hogy e javaslatokat és ész­revételeket alaposan áttanulmá­nyozva határozzon azok haszno­sítása felől. Részünkről azonban szükségesnek tartjuk megjegyez­ni. hogy a hozzászólók nagy több­sége alapjában véve eltúlozta a szlovák nyelv tanításának útjában álló nehézségeket. Ugvanis a hoz­zászólók nem vették eléggé te­kintetbe azt a döntő körülményt, hogv a szlovák nyelv tanítása nem egv „idegen" nyelv tanítását je­lenti. olvan nyelvét, amelyhez éle­tünknek semmi köze sincs. Olyan nyelvről, a szlovák nvelvről van szó. amellyel életünk úgvszólván minden mozzanatában, lépten-nyo­mon. minden órában találkozunk. Nagyon helyesen állapította ezt meg G. J.. egy 38 éves pedagó­gusmúltra visszatekintő idős taní­tó. aki levelében a következőket írja: ..Enffem valamikor Cmég -az Osztrák-Mágvar Monarchia ideién — Szerk.) nyolc éven keresztül kí­noztak a német nyelvvel olyan ta­nítók.. akik .németül kifogástala­nul beszélte?, tankönyveinket a germanizmustöl áthatott szellemű kiváló pedagógusok írták. Az ak­kori rendszer nagv súlvt helvezett arra. ho<rv minden tanuló megta­nulion németül. - e célból meg is tanultunk ezer és ezer szót. de németül még ma sem beszé'ek. e" nemzetiségét, megtagadia-e ma­gyar voltát az a csehszlovákiai magvar dolgozó, aki megtanult szlovákul? Kell erre válaszolni? Csak suttogva hatnak az ilven sza­vak. mert lám. leírva, a nagy nyilvánosság előtt felvetve meny­nyire bárgyúnak és ostobának tű­nik fel a kérdés ilv felvetése. Éppígv beszélhetünk a reakció má­sik kedvenc témájáról, a magvar iskolákról, arról, mennviben „ve­szélyezteti" a magyar iskolákat a szlovák nyelv tanítása, az a törek­vés, hogv a magvar tanulók ta­nuljanak meg szlovákul. M-i lehet erre a válasz? Szinte felesleges hangsúlyozni azt a mindenki ál­tal ismert tényt, hogy nálunk, a Csehszlovák Köztársaságban min­den szülő olyan tannyelvű iskolá­ba járatja gyermekét, amilyenbe akaria. Ez népi demokráciánkban olvan eljŕmi jog. amit senki két­ségbe nem von. senki meg nem sért. S hogy semmi kétség ne legven ezen állításunk felől, nem árt emlékeztetni arra a már sok­szor elmondott, leírt és ugyancsak mindenki által ismert tényre, hogy ma nálunk mennyivel több ma­gvar óvoda, elemi-, közép- és szak­iskola van. mint a masarykok-be­nelek köztársasága ideién volt. Ez talán ellentétben áll a csehszlová­kiai magyar dolgozók egyenjogú­ságával? A megszaporodott ma­gvar iskolák száma — ha úgy tetszik, beszéljünk csak a reakció száiaize szerint — az „elszlová­kosítást" szolgálja? A reakcióval vitatkozunk? Nem, a reakcióval nem vitatkozunk, nincs szándékunkban, hogy a re­akciót meggyőzzük a kérdés he­lyességéről. ellenben meg kell győznünk és fel világosítanunk azokat a csehszlovákiai magyar dolgozókat, akik pillanatnyilag re­akciós nézetek befolyása alá kerül­tek. Éppen ezért tartjuk szüksé­gesnek válaszolni Agg Zoltán lé­vai lakos levelére, aki levelében például azt sérelmezi, hogy a de­cember 17-i cikk „a magyar fő­iskolákat követelőket reakciósok­nak bélyegzi". Agg Zoltán olyan következtetést von le a december 17-i cikkből hogy „Csehszlovákiá­ban magyar nveívu főiskola, ném lesz". Honnan veszi, mire alapoz­za A?g Zoltán ezt az állítását? Az állítani, hogy „Csehszlovákiá­ban magvar nvelvű főiskola nem lesz" nem egvéb. mint letagadni a napot az égről, mert hiszen nem hogv lesz. de van. Vagv minek nevezzük a bratislavai Pedagógiai Főiskolát, ahol középiskolai taná­rokat képeznek ki? Különben is hol volt a december 17-i cikkben olvan kitétel, hogv ..Csehszlová­kiában magyar nvelvű főiskola nem lesz"? Ebben a cikkünkben arról volt szó. hogv helvtelen. eltúlzott, teliesíthetetlen kívánság, hogy néav-öt magvar diáknak k-ülön e<*vetemi fakultásokat állítsanak fel. Ez a megállapítás helyes volt és továbbra is fenntartjuk. Vagy indokoltnak és teljesíthető kíván­ságnak tartaná bárki is. hogv kü­lön orvosi, mérnöki, fizikai, jogi és még ki tudná hirtelenében fel­sorolni. mi Íven egyetemi fakultá-; sok legvenek? Kik tanulnának bennük? Vagy csak azért felállí­tani őket. hogyha egy-két magyar diák jelentkezik valamelyik fakul­tásra? Egy-két diáknak? Hiszen éppen erről van szó. hogv néhány tanulónak nem lehet külön főis­kolákat. egvetemi fakultásokat fel­állítani. Több olyan főiskola, egye­temi fakultás van. amelvekből csak egv van az egész országban. Sérelmezze akkor ezt akár a cseh, akár a szlovák nemzet? Ö sszegezve az eddig elmon­dottakat. milyen követ­keztetéseket vonhatunk le a szlovák nyelv tanulásáról és ta­nításáról szóló december 17-i cik­künkhöz érkezett és közölt hozzá­szólásokból? Azt.- hogv a csehszlo­vákiai magyar dolgozik döntő többsége helyesen fogta fel a szlo­vák nvelv tanulásának jelentősé­gét. A csehszlovákiai magyar dol­gozók megértették, hogy a szlo­vák nyelv elsajátítása nem áll el­lentétben pártunk nemzetiségi po­litikájával. nem áll ellentétben egyenjogúságunkkal, nem csorbítja meg nemzeti kultúránk telies ki­bontakozását és felvirágoztatását Ellenkezőleg! Helyesen látják egven iogúságuk teljes érvényesí­tését abban, hogv a szlovák nyelv tudásának birtokában minden egyes magvar dolgozó országunk életében a tudásának és tehetsé­gének megfelelő helyet elfoglalja. Ezt kívánja meg minden egyes magvar dolgozó érdeke és ezt kí­vánia meg országunk érdeke is. AUTOMATA FORDÍTÓGÉP katonatiszt, ha csak magvarul tud. i a' ka!ma Ŕ egyszerű francia szövegnek A reakció ..félti" a magvar isko- f anao 1 nvolvre való fordítására. A Iákat is. sőt Olvasmit rebesget. í k«*> t e9« fl«P elektron-„aggyaľ és hogv azért kell" megtan ü i szlo ! n y ezres szókinccsel rendelkezik. ,, ' ' " , t A kísérletek azt mutatják, hogy az vakul a magvaroknak, mert ..be- * automat a óránként háromezer szót tud zariak maid a magvar iskolakat". j maj d , eíorditan i. A gép sze rkesztői Persze, miért is tetszene a reak- ? azt állítják, hogy további tökéletesí­ciónak a csehszlovákiai magyar { tés esetén, a gép majd diktált szöve­dolgozók érvénvesülése? Az. hogv f get « lefordít, a Csehszlovák Köztársaságban a * magvar dolgozó is lehet. az. amire \ LEVEGŐPORTALANÍTÖ KÉSZÜLÉK adottságai és képességei, iskolai j Amerikai találmány až a készülék, végzettsége éppen alkalmassá te- \ amely elektromos töltésű lemezek ko­szi? Persze, miért ne fáina a re- i 2 Ött ereszti be a levegőt a szobába, akciónak, hogv a tanulni, érvé- | A por-, fiiét stb. részecskék lerakód­nyesülni vágvó magvar tanuló j nak ezekre a lemezekre. A feltaláló 8 nemcsak azért tanul meg szlová- j készüléik tömeggyártását javasolja, kül. hogy iskoláit elvégezhesse, j (Tyehnika Mologyezsi) hanem, ha képességei vannak rá. j akkor bármily vezető helyet el- ? foglalhasson az ország életében? Fnm ciaországbai) k öralakú robbanó­Kmek ió ez. vagy egvaltalan io} motar t készttettek, A 2100 lóerős, ez az itteni magyaroknak? Vagy | harminchengeres motor 2,4 méter az lenne a ló. az lenne az egyen­j hosszú és csaknem ugyanilyen széles, jogúság. hogy a magyar dolgozó i Súlya 9000 kilogramm. Az új robbanó­minden adottsága, képzettsége és : motor hengereit, hatosával öt sorban tehetsége ellenére, mert nem bír- he'vezték el. A motornak hat forgaty­ja a szlovák nyelvet, bent szorul- tyú-tengelye és egy főtengelye van. ion kis faluja szűk határában? Ez üzemanyagként gazolint használnak, lenne az egveniogúság? Ki kérne A motor kétütemű, egymással szembe az ilven „egyenjogúságból"? t mozgó dugattyúkkal. KÖRALAKŰ ROBBANÓMOTOR ULTRAHANG AZ IPARBAN Angliában olyan szerszámgépek ipa­ri prototípusait készitették el. ame­lyek az ultrahang segítségével fúrnak, forgácsolnak és csiszolnak. Az ultra­hang-szerszámgéppel egészen bonyo­lult alakú furatokat is ki tehet ké­pezni. Az egyik ilyen fúrókészülék 1,25 mm mély furatokat készít. Két gépegységből áll: a fúrófejből és a nagv teljesítményű ultrahang-generá­torből. MŰANYAGBÓL GÉPKOCSI-KAROSSZÉRIA A moszkvai Sztálin gépkocsigyár új­típusú kétüléses személykocsit gyár­tott. Az új személygépkocsi karosszé­riája teljes egészében műanyagból ké­szült. Ez a körülmény nagy mérték­ben hozzájárul a gépkocsi súlyának csökkentéséhez. A karosszéria elké­szítéséhez használt új plasztikus anyag két legfontosabb alkotórésze az üveg­gyapot és a műgyanta. Az első ilyen személygépkocsi kísérleti célokra ké­szült. ÜJFAJTA MF.TSZŐOLLÖ Egy szovjet agronómus újfajta met­szőollót készített. Az új metszőolló­nak az a legnagyobb előnye, hogy a vágás helyét önműködően fertőtleníti s így kiküszöböli bizonyos megbete­gedések átterjedését egyik növényről a másikra. Az olló össze6zorítása pil­lanatában 5 százalékos formalino'dat cseppen a metszőolló élére. Az olló­ra szerelt kis fémkapcsok arra szol­gálnak. hogy visszatartsák egy pilla­natra a levágott ágat, amelyhez így nem kell kézzel hozzáérnii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents