Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-21 / 52. szám, kedd

PIPAFUSTBEN Szem kérdi, fül hallgatja, mi történik odabenn? Bár nem jó azt egyálltó helyben hallgatni. Cammogni kell tenyérbe huhúkolón le s fel, mert úgy jobb, könnyebb, biztatóbb. Sötét van már. Homályosan villan meg előttem egy-egy arc. Ráncos, öreg, bajszos. Ez is olyan, mint levegőégen a bolygó, feltűnik és nem látni többé. Az udvaron tolongás, fojtott, lázas suttogás. Ölykor érdesebb, izgatottabb hang: osztják-e már? A teremben két sor asztal mellett szövetkezeti tagok. Egyik oldalán asszonyok, a másikon emberek. Az emberek szájában többnyire pipa. Nagy hosszú tajték, erős csutorájú. Füstbe csavarja a pöfékelőket. Töltenek, megint töltenek, örökké égetik, mint'lelküket, szemüket valamivel. Mert van mi égesse a pipát, a lelket! Az 'egy asztalhoz kényszerítő közös gond és az, hogy ők emberek. Mások, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. Ezt mondja az elnöki beszámoló, ezt mondja a szív. Az idegennek ez tán furcsa, nekik nem. Tetszetős, büszkeségre nevelő. Hát még a szavakban el-elpattanó hat év! Hat éven át úgy tünt, mintha a hajdani cselédeket, adóval, végrehajtóval rémített kisparasztokat se isten, se ember nem hozhatná össze. Egyéni célját, vágyát kergeti a szövetkezetben is. Mert ö bonyolult gépezet, rettenetes nehéz igazgatni. Most meg valamennyien egy asztalnál ülnek. Nagy pipával, dohányzacskóval. A gondba temetkezésre, eszmecserére készen. Ezt jelenti a hat év! Ez hozza össze őket. Ez kényszeríti ide őket. És még az is, amit a kályhánál suttogó földi hajtogat: hol a százharmincnégy eZer korona? Tudja, hogy a banktisztviselő táskájában van, de azért jó azt mondani, ismételni: hol van? Mert az ember ilyen is, más is. Mert az ember ilyenkor hallgat is, vitázik is. Sapkában vagy kucsmában ülnek és ha szót kérnek, tisztesen megemelik süvegüket. A vita pedig egyre parázsabb. Bacsó Ernő például feláll, köhent egyet-kettőt és mondja: Tizennyolc mázsás hektárhozamot búzából nem érünk el! Az idős, megfontolt, józan Gyürék István meg: — Mit tudjuk, mi történik? Tavaly brigádosok segítségére szorultunk. Oszt ezreseket vittek el! Ifjabb Bacsó Lajos elnök nyugodtan, értelmesen válaszolgat. Lehetetlen nem érteni, igazat nem adni. De lehetetlen elnöknek ismét meg nem választani is. Okos, ügyes ember, tud segíteni, keményen szólni. És olyasmit is tud mondani, amit megtapsolnak, örömmel fogadnak a tagok. De ez csak részben az ő érdeme, részben a vezetőség minden tagjáé. Ami tetszik: az a terv. Abban pedig sok mindenről van szó: az állatállomány szaporításáról, új — Hü leszek mindig a szövetkezethez! Mi ez, eskütétel? — Miért? — Ötvenháromban kétszobakonyhás lakást építettünk. Tizenkétezer korona adóssággal. Nos, adósság régen nincs. — S a pénz? Mi lesz a pénzzel? — Bútort veszek. Meg a nagyobbik fiamnak motorkerékpárt. Nézem az asztalt, a pénzzel teli sarkot. Hogyan? Ez lenne asszonyok, emberek vallatója? Szíve érzésének megindítója? ízlik özvegy Vanyó Andrásné sertéspörköltje, süteménye, pogácsája. Tetszik, mert talpat csiklandoz a csendes derűs népi muzsika is. Közben persze pénzért nyúlnak. Imre István nyúl most éppen pénzért. HáromezerkilencszázkoronáA BAROMFIKOLERA írta: Dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus „ , . , . ,, ért. Ő nyúl érte, de öreg szülők, módszerek alkalmazasarol, istal- ' fdeség és testvérek ke2e is mo

z. lók, silógödrök építéséről. S ami talán mindennél fontosább, a húszezerre tervezett munkaegység értékéről: a tizennyolc koronáról. Ennek hallatára bólintani, izegni-mozogni kell. Mert ez megint egy lépés előre. Hiszen előbb éppen arról volt szó, hogy több munkaegységet fogyasztottak a tervezettnél, így az érték tizenöt koronára csökkent. Több is lehetett volna, ha a bevételhez még hozzáadhatják azt a huszonkilencezer koronát, amelyet terményért kaptak volna, ha a munkaegységeket idő előtt ki nem merítik. Eső után azonban hiába a köpönyeg. Ez csak egyet húz alá; akaratot, pontosságot, lelkiismeretet a jövőben! Ez és ennyi fut össze az arcokra vésett barázdákban. De ezt is letörli valami. Az edények csörgése, határozathozatal, vezetőség választás után a részesedés kiosztása. A hangulat mindjárt olyan, mint pénzátvételkor lenni szokott. Kovács Andrásné sertésápoló jön a fizető tisztviselőhöz. Nem örömmel, még csak nem is boldogan tüzelő szemmel. .Meghatottan. Mert ez több. Ez komolyabb. Aztán szívéhez szorítja az összeget: négyezerhétszázkilenc korona. Kérdezni nem kell. Valami bévülröl megszólal benne, hogy fülül li'lľľ'l: hihihi iiiüilíilM i il:rlllti!ltili;lnl ;i..i mindannyian hallják: . i : I i i I I i I i t ; l l l i • f i i i i i si i i i ii dul. A család szintén építkezni akar. Kell a pénz! És pénz van! Egy egységre hat korona részesedés Magában véve nem sok, de összetéve. $vi munkát betetőzve ezresekre rúg. Adják, szüntelen adják a pénzt. Emberek mennek a sarokba, s jönnek a sarokból. És egy kicsit ,egy szempillantásnyit a zenészek elé állnak. Jó érzés százasokkal a zsebben incselkedni! Aztán egy-egy nótát kapnak fel az emberek és szájról szájra adják. Egyre emelkedettebb a hangulat. Táncolnak, bokát összevernek. Még az udvaron a hófelhős ég alatt is elharapódzik a jókedv. Csak a kastély gubbaszkodik szomorúan, dölyfösen. A kastély, amely azóta nem úr, amióta ilyen hangosan sziláján vigad a nép! Nagyszerű kedélyes éjszakába nyúlik a zárszámadás. Az emberek egyszer magasan dalolnak, másszor a hallgatás tengerébe csúsznak. Mert akármilyen rózsás, csillagfürtös legyen is az éjszaka, gondolkozni csak kell! Mert a szövetkezel Berzétén most: házépítés, bútorvásárlás, melegruha, cipő beszerzőhelye. És a jövőben? Jóval több lesz ennél! M ács Ebben az írásomban baromfitartóinkat közelebbről akarom megismertetni a baromfiak egyik legveszedelmesebb fertőző betegségével, mely normális időjárási viszonyok között, március, áprilisban szokta felütni a fejét, de idén t már most számolni kell vele. A kolera a baromfiak fertőző betegsége, mely iránt az összes házimadárfajták fogékonyak. Tehát, az összes tyúkfélék (pulykák, gyöngytyúkok), valamint a vízibaromfi (liba, kacsa) és egész kivételesen egyes vadon élő madarak (veréb, galamb, varjú) is megbetegedhetnek és terjesztői lehetnek ennek a betegségnek. A betegség az év minden szakában, de főképp ősszel és tavasszal fordul elő szélesebb körben, járvány formájában. A betegséget láthatatlan kis baktérium idézi elő, melyet Pasteurről, a híres francia tudósról Pasteurellának neveztek el. A baromfikolera járványok kitörésének okát sokszor a baktérium behurcolásával jelölik meg, nagy általánosságban azonban a járványok kimutathatók behurcolás nélkül is, és látszólag maguktól törnek ki. Az utolsó évek kutatásai teljes biztonsággal beigazolták, hogy baromfiállományunkban elég nagy százalékban fordulnak elő bacilushordozók, melyek vagy átvészelték már a betegséget, vagy pedig orr- és garatnyálkahártyájukon és bélnyálkahártyájukon is kolera baktériumokat rejtenek, és abban az esetben, ha valamely káros külső, vagy belső tényező hajlamossá teszi őket a ko lerabacillusok megbetegítő hatása iránt, a nyálkahártyákoh élősködő baktériumok hirtelen elszaporodnak, és így elszaporodva fellobbantják a betegséget. A leggyakoribb hajlamosító tényezők a következők: a megfázás, a baromfiak piszkos, nyirkos ólakban való tartása, főképp télen, a meg nem felelő takarmányozás (főképp mészsókban és vitaminokban, kiváltképp az A-vitaminban való szegénység), továbbá a bélférgesség, a szállítás, az időjárás, a nyirkos nappalokat követő hideg éjszakák stb. f Az a körülmény, hogy a baromfi koiera sokszor ugyanabban az udvarban csak bizonyos fajú baromfira korlátozódik, abban leli magyaráza tát, hogy a különféle fajú baromJózsef j fit iiliil:;li;li;l:il!:l!:l!ii:if A szövetkezeti gazdálkodásé a jövő A kassai kerület szövetkezeteinek konferenciájáról Hírt adtunk már arról, hogy néhány nappal ez előtt aktívára jöttek össze a kassai kerület szövetkezetesei, hogy értékeljék a múlt év mezőgazdasági eredményeit. A beszámoló, melyet Ján Mockovčiak elvtárs, a KNB elnöke tartott, örömteljes eredményeket tárt fel. A szövetkezetek gazdasági eredményei s a\tagság állandóan növekvő jóléte újabb és újabb egyéni parasztokat győz meg a társasgazdálkodás előnyeiről. Noha az említett jelentésben már beszámoltunk a konferencia egyes mozzanatairól, szükségesnek tartjuk bővebben is ismertetni a konferencián elhangzottakat, hiszen az olyan eredmények, mint amilyeneket a kassai kerület EFSZ-ei elértek, részletes ismertetést kívánnak. A szövetkezetek termelési eredményei — ahogy azt a konferencia feltárta — a múlt évben sokkal jobbak voltak, mint az egyénileg gazdálkodóké. A tervezett hozamokat jóval túlszárnyalták. Például búzából 105, árpából 115,6, a cukorrépából 137,7, burgonyából 132,4 százalékra teljesítették a termelés tervét. Ennek tudható be, hogy a kerület a múlt évben 636 vagon gabonával és 1826 vagon burgonyával adott többet a közellátásnak. A szövetkezetek gazdaságilag állandóan erősödnek, ami természetesen a tagság életszínvonalát is napról napra emeli. Ma már nem elképzelhetetÜJ SZÖ I 1956. február 21. len, hogy szövetkezeti tagjaink személyautót vásároljanak. Például február hónapban 15 szövetkezetes vásárolt autót, s ugyanakkor száz és száz olyan jelentkező van, aki autóvásárlási igénylést nyújtott be. Ezek kezetek dolgozóinak egyre nagyobb politikai és szakmai képzettsége, az új, haladó módszerek fokozott alkalmazása és a mintaalapszabályzat maradéktalan betartása. A vitafelszólalásak során a kúlaz örvendetes tények világosan bizo- ; döttek sokat foglalkoztak a haladó nyitják, hogy a parasztok a szövet- j módszerek alkalmazásával, amelyek kezetekben megtalálták boldogulásukat. Szép eredményeket értek el a gazdasági épületek építésében is. A múlt évben 73 marhaistállót 6172 állat részére, 30 anyasertésóllat, 51 sertéshizlaldát 11.250 sertés részére, 24 juhaklot, 63 baromfitelepe

1 és 105 silógödröt építettek, mintegy 82 millió 376 ezer korona értékben. A szövetkezetek kibővítése terén a kassai kerületben a legnagyobb eredményeket a szepsi járás érte el, már minden községben van EFSZ. Hasonlóan jól haladnak a kassai járásban, ahol 6 új, az iglói és poprádi járásban pedig két-két új EFSZ alakult. Nagyobb súlyt kell helyezni az EFSZek építésére a rozsnyói és a késmárki járásokban, valamint a rőcei és a gölnicbányai járásokban is. Ha elemezzük a kassai kerület szövetkezeteinek fejlődését, arra leginkább a pénzügyi eredmények vetnek világos fényt. Míg 1954-ben 104 EFSZ-ben 13 millió 837 ezer korona értékben fizettek részesedést, addig 1955-ben 116 szövetkezetben mintegy 23 millió 404 ezer korona értékben, tehát 69 százalékkal emelkedett a pénzügyi gazdálkodás eredménye. Ezt a nagy változást nem véletlenül érték el. Mindehhez hozzájárult a szövetszámos szép eredményt hoztak. A Mlynicei Vörös Csillag Szövetkezet burgonyából — négyzetesen — átlag 180 mázsás hektárhozamot ért el, sőt egy tízhektáros kísérleti területen 290 mázsát, a késmárki 280 mázsát, a mígléci szövetkezet pedig 210 mázsát. Ugyancsak a kukorica négyzetes vetésének köszönheti a Leleszi Május 1. Szóvetkezet, hogy hektáronként 40 mázsa szemeskukoricát termeltek. Ezek az eredmények kell, hogy még jobban ösztönözzék a szövetkezeti tagokat a haladó módszerek bevezetésére. A küldöttek valamennyien szem előtt tartották a párt Központi Bizottságának e napokban hozott határozatát a tavaszi munkák biztosításával kapcsolatban. Ennek biztosítása érdekében számtalan versenyfelhívás hangzott el. Ezenkívül a CSKP július 6-i országos konferenciája tiszteletére számos felajánlást tették. A kassai kerület idei szövetkezei! konferenciájáról bátran elmondhatjuk, hogy küldetését teljesítette. Az eredmények értékelése, a tapasztalatok kicserélése az elkövetkező évben meghozza majd a maga gyümölcsét. Kaszonyi István nem egyforma életkörülmények között tartják. S.ok esetben a fertőzést a fertőzött takarmány és ivóvíz fogyasztása okozza. Nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy a baromfik sérült bőrön vagy nyálkahártyán keresztül fertőződnek, ha az egészségeseket a fertőzöttekkel együtt tart ják. Az egészséges baromfik a fertőzött levegőt belélegzik és a kolera kórokozói így a tüdőbe jutnak. A kolera okozója annak ellenére, hogy az i egészséges baromfik orrüregében l élősködik, észrevehető kárt mindaddig nem okoz, amíg valamely kedvezőtlen körülmény következtében a baromfik ellenálló képessége le nem romlik. A betegség tünetei: Í

A baromfikolerának több formáját különböztetjük meg. Van heveny és J idült alakban lezajló ilyen betegség, i A heveny alakban lefolyó betegség (

esetében a kolera bacillusok a bőrsérüléseken ájt, vagy közvetlenül a nyálkahártyán keresztül a szövetek mélyébe jutnak, és onnan bejutva a véráramba gyorsan halálra vezető vérfertőzést idéznek elő. Ilyenkor a baromfin bágyadtság, az evés hirtelen abbahagyása, szapora lélegzés Í

és a hőmérsékletnek egé -. 43 C fo

r kig való emelkedése észlelhető. TárJ saitól elkülönül, tollát felborzolja és i az egész teste remeg. A taraj és az l állebeny megkékül. Az ilyen baromfi ^ egészségi állapota gyors tempóban \ romlik, hasmenés jelentkezik, a bélÁ sár eleinte sárgás-szürke és pépszet FŰ, a későbbi órákban sárgás árnyat latú és folyékony. A betegség leg\ gyakrabban 12—14 órán belül elhul4 lásra vezet. 4 A betegség néha hosszabb ideig 5—10 napig, gyakran tovább is elhúzódik, és idült alakba megy át. Ezekben az esetekben az állat lesoványodik, taraja és állebenye elhalványul, nehezen, hörögve lélegzik, izületei megduzzadnak, ami sántaságot idéz elő. Ezt a formát főképp a járványok végén észleljük, vagy olyan baromfiállományban, amelyben a kór elleni előző oltás csak mérsékelt fokú ellenállást eredményezett. Van egy ritkábban előforduló harmadik formája is ennek a betegségnek, amelynél a heveny betegség megszűnése után, egyes baromfiakban nátha alakul ki, és torkuk megduzzad. A kolerának náthában megnyilvánuló alakjánál a következő tüneteket észleljük: A betegség első napjaiban az orrnyilásokból átlátszó folyadék ürül, majd 4—6 nap múlva a kifolyás nyálkás-gennyessé válik, és megszáradás után szürkés pörk alakjában betapasztja az orrnyilásokat. A baromfiak ilyenkor fejüket rázzák, prüszkölnek és így az orrukba beszáradt gennyet szétrázzák. Igen gyakran az orrüregből a gyulladásos folyamat átterjed a szem alatti tájékra. A szem alatti gödörben sárgás, tömött, túrószerű anyag képződik, mely részben a szemhéjat, rész-í ben pedig a szemgolyót nyomja. Innen a gyulladásos folyamat néha a tüdőre is átterjed. Az ilyen álját keveset mozog, többnyire ül, tátott csőrrel szaporán, felületesen lélegzik, s a lélegzést hörgő, sípoló zörej kiséri. Ennél a formánál óvatosnak kell lenni, mert sok esetben az A-vitamin hiánya is hasonló tüneteket válthat ki, ezért minden esetben állatorvosi vizsgálatot igényel. Ugyancsak gyakran és könnyen összetéveszthető ez a náthás megbetegedés a baromfi diftériával is, mely betegségnél szintén vannak légzési nehézségek és hasonló hörgő zörejek. A kolerának fél-heveny, vagy idült alakban való megjelenésekor sokszor az úgynevezett lebenybetegséget észlethetjük. Ilyenkor a közérzet minden zavara nélkül egyik vagy mindkét toroklebeny, a füllebenyek, a taraj, esetleg az áll alatti tájék bőre vagy kötőszövete betegszik meg igen változatos formában. Az említett lebenyek egész kiterjedésükben vizenyősen megduzzadnak, és fájdalmassá válnak. 2—3 nap múlva a duzzanat tömöttebb lesz és lassan a gyiilladásos tünetek megszűnnek, a lebenyek egyes részében keménytapintatú csomók keletkeznek, melyek a lebenyekből, mint elhalt szövetanyagok kihullanak, és helyükön folytonossági hiányok maradnak Az esetek más rész|ben a -feltörés és kiesés kimarad, az elhalt szövet betokozódik és kemény csomó alakjában tapintható ki. Ha a toroktájék is megduzzad, akkor az állatok nem tudják fejüket mozgatni és a táplálék felvételében is akadályozva vannak. A betegség terjedését patkányok, galambok, kutyák és tetvek segíthetik elő. A kolera terjedésében különösen nagy szerepet játszanak a beteg és a betegséget átvészelt, valamint a náthában és a lebenyduzzanatban megnyilvánuló kolerában beteg baromfiak. A kolerát átvészelt és meggyógyult baromfiak néhány hónapon, gyakrön tobb éven át bacillusgazdákká válnak és pasteurella mikrobákat ürítenek. Az ilyen baromfi a kolera legveszedelmesebb terjesztője. Gvóintézkedések: A baromfikolera megállapításakor több állategészségügyi és higienás rendszabályt kell végrehajtani. A baromfikat legcélszerűbb azonnal szérumos oltásban részesíteni, majd ezt követő 4—6 napon belül vakcinázni. Amennyiben szérum nem állana kellő időben rendelkezésre, úgy szulfonamid készítmények adagolása is elég biztos védelmet nyújt addig, míg a védőoltást végre lehet hajtani. De minden esetben el kel! távolítani a gyöngítő, hajlamosító körülményeket, elvégezni a tökéletes fertőt! .'.nítést, bevezetni a teljes értékű takarmányozást, mert csak ennek az egész komplexumnak a betartásával várhatunk jó eredményt és a betegség megszűnését.