Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-18 / 49. szám, szombat

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás az 1. oldalról^ nek indiai, burmai és afganisztáni utazása. Mindeddig egyetlen történelmi kor ban sem fordult elő, hogy államfér fiak olyan nyíltan beszéltek volna százezrekkel és tízmilliókkal a haladó emberiség sorsa szempontjából óriási jelentőségű problémákról, mint aho gyan ezt Indiában. Burmában és Af ganisztáiioan N. Sz. Hruscsov és N A. Bulganyin elvtárs tette. (Taps.) A Szovjetunió és a Kínai Népkö'z társaság vezette szocialista tábor eredményeinek méltatása után Ki ricsenko elvtárs Ukrajna fejlődésé ről beszélt. Az ukrán nép, Ukrajna Kom munista Pártja még szorosabbra zárva sorait az SZKP Központi Bizottsága körül, a marxizmus-leniniz mus esrméihez híven, hazájára büszkén és a kommunista párt iránti hálával eltelve fogadta az SZKP XX kongreszusát. Szovjet-Ukrajna dolgozói a gazdasági és a kulturális épí tés valamennyi területén elért újabb sikerekkel érkeztek el a pártkong resszushoz — mondotta. Ismeretesek azok a sikerek, amelyeket Ukrajna Kommunista Pártja és az ukrán nép az utóbbi években elért, ezért az Ukrán SZSZK gazdasági és kulturális fejlődésének csupán néhány részletével kívánok fog lalkozni. Ukrajna, amel" igen nagy ipari: nyersanyag- és energetikai tartalékokkal rendelkezik, fontos helyet foglal el a Szovjetunió gazdaságában Ukrajna jelenleg az egész Szovjetunó szénkitermelésének 32 százaié ká., nyersvasának majdnem a felét, acéliának és hengerelt árujának 37 százalékát, vasércének majdnem 60 száza"

1"''* gépgyártásának több mint nep- % °dja. A vec-medence bányászai több mint 'tször annyi szenet hoznak ma |felsz

tr

|re, mint 1913-ban. Ezen időszak alatt a nyers vas-termelés csak nem meghatszorozódott, az acél- és hengereltáru-termelés több mint hatszorosára növekedett. Nagyot fejlő dött a köztársaságban a gépgyártó és a fémfeldolgozó ipar. Ezeknek az iparágaknak az együttes termelése a forradalom előtti színvonalhoz viszonyítva körülbelül 96-szorosra emelkedett. Az Ukrán SZSZK ?iatáridő előtt, négy év alatt elérte az ipari termelésnek azt a színvonalát, amelyet az ötödik ötéves terv előírt. A nehézipar fejlesztésének sike rei megteremtették a feltételeket a könnyű- és élelmiszeripar továbbfejlesztéséhez. Ukrajnában egyre nagvobb arányokban folyik az ipari építkezés — mondotta Kiricsenko elvtárs a továbbiakban — a lakásépítkezés, a szociális és kulturális építkezés. Ezután Ukrajna mezőgazdaságának eredményeiről számolt be a .kongresz szusnak. Elmondotta, hogy az Ukrán SZSZK mezőgazdaságának dolgozói tavaly túlteljesítették a szemestetmények, a napr- forgó, a zöldségfélék és egyebek termelési tervét. A kukorica, amelynek előnyei ma már köztudomásúak, Ukrajnában az egyik legfontosabb szemestermény lett — mondotta. — Annak eredményeképpen, hogy jelentősen növeltük a kukorica vetésterületét, növekedett a köztársaság szemestermény-termelése és nagyobb lett az állattenyésztés rendelkezésére álló takarmánykészlet. Ukrajna kolhozai és szovhozai jobban, mint valaha, megbirkóztak a cukorrépa-termeléssel is. Hektáronként átlagban 202 mázsát takarítottak be. Ez azt jelenti, hogy minden hektár cukorrépaföldről 156 pud cukrot fognak gyártani. A köztársaság cukorrépatermelő területe a múlt évben 1092 000 hektár volt. Ukrajnában tervbe vették a kukorica és a cukorrépa vetésterületének további növelését. A szemestermény-termés növekedése lehetővé tette Ukrajna kolhozainak és szovhozainak, hogy terven felül több mint 160 millió pud gabonát adjanak be. Megszülettek az első észrevehető sikerek az állattenyésztés elmaradásának leküzdésében és az állattállománv hasznosságának fokozásában is— mondotta a továbbiakban Kiricsenko elvtárs. — A kolhozok és szovhozok 1955-ben túlteljesítették a tej, a hús, a gyapjú és a tojás begyűjtési és felvásárlási tervét. E termékekből többet bocsátottak az állam rendelkezésére, mint az előző években. Emelkedett a kolhozparasztck munkaegységeinek természetbeni és pénzbeli díjazása. A köztársaság termelőerőinek gyorsütemű fejlődése eredményeképpen szakadatlanul fokozódik az 2

0 J SZÔ 1956. február 18. egész ukrán nép anyagi jóléte, és emelkedik műveltségi színvonala, nép egyre jobban él. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámoló jában azt mondta: mindent megtet tünk és meg fogunk tenni, hogy nö vekedjék és fejlődjék minden szövet séges köztársaság nemzeti gazdasága hogy még jobban felvirágozzék fpr májában nemzeti, tartalmában szo cialista kultúrájuk. Az ukrán nép alkotó munkájában állandóan támaszkodik az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány óriási -segítségére. Ma bízvást elmondhatjuk, hogy valóra váltak V. I. Leninnek az ukra inai szovjetkongresszuson, 1921ben, a békés építőmunkára való át térés küszöbén mondott ama prófétai szavai, hogy az ukrán munkások és dolgozók megszilárdítják az Ukrán Köztársaságot az ellenség minden mesterkedése és fondorlata ellenére". Ukrajna gazdasági, politikai és kulturális felvirágzása tükrözi a pártnak eszméit. Közel négy évtizede Lenin Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz intézett levelében meghagyta a népek barátságáról vallott nagy Oroszország és Ukrajna kommunistáinak és összes dolgozóinak, hogy éljenek szoros barátságban „... és példát mutassanak az egész világ dolgozóinak a különböző nemzetekhez tartozó munkások és parasztok igazi szilárd szövetségére..." Ukrajna kommunistái és minden ukrán dol gozó, ugyanúgy, mint az OSZSZSZK kommunistái és minden dolgozója, s országunk minden népe egytől-egyig szentül teljesíti Lenin hagyatékát. A Szovjetunió népeinek barátsága erős mint a gránitszikla; méltó példamutatás ez az egész világ dolgozóinak. (Taps.) Persze, nem mindenkinek tetszik az ukrán nép és a Szovjetunió valameny nyi népe közti testvéri szövetség és szoros barátság, Szovjet-Ukrajna ro hámos gazdasági és kulturális fejlődése. Itt elsősorban az ukrán nép külföldi rosszakaróira gondolok, akik semmiképpen sem tudnak belenyugodni abba, hogy Szovjet-Ukrajna a kirablására vágyó imperialista hódítók és — a nép haragja elől egyes kapitalista országokban menedéket talált — uk rán burzsoá nacionalista bérenceik számára elérhetetlenné vált. Nem nagyon régen New Yorkban megjelent Ukrajna a XX. szá zadban címmel egy hazugságokkal, rágalmakkal és vad koholmányokkal teli fércművecske. Az áll benne, hogy Ukrajna ipara 1951-ben alig érte el az 1912. évi színvonalat és csak félgyártmányokat állít elő, a Dnyeprogesz pedig állítólag csupán propaganda jellegű jelkép Ukrajna számára, minthogy — úgymond — a dnyeperi vizierömű által termelt áramot mind Moszkvának adják át. (Élénkség a teremben.) Ennek az üres fecsegésnek a szerzője nem más, mint egy bizonyos Clarence Manning, a Columbia-egyetem professzora, régi .amerikai kém, a szovjetellenes rágalmak szakembere. Mint látható, a hazudozás hevében még távvezetéket is épített a dnyeperi erőműtől Moszkváig, holott ismeretes, hogy valójában ilyen távvezeték nem létezik. Biztos, hogy ez a hazugsággyáros önmagáért nem érdemli meg a figyelmet, igazságot nem várhatunk tőle. Kutyából nem lesz szalonna. (Nevetés, taps.) De vajon miért ugat olyan mérgesen az ukrán népre? Mint kiderül azért, hogy eleget tegyen gazdái parancsának. Hazudozásának végén felhívja az amerikai imperializmus nyugati partnereit, hogy szakítsák el Ukrajnát a Szovjetuniótól. Ahogy egy ukrán szólásmondás tartja: „Szabad a kutyának a holdat ugatnia — nem fog a hold attól elhalványodni." (Nevetés.) Az ukrán nép jól tudja, a szovjethatalom zászlaja alatt szerezte meg szabadságát és függetlenségét, csak a szovjet köztársaságok családjában legyőzhetetlen, s nem kell félnie az ellenség semmilyen próbálkozásától. Az ukrán dolgozók azzal is tisztában vannak, hogy Ukrajna népgazdasága, tudománya és kultúrája a közeljövőben még magasabb fokra emelkedik. Ezt a jövendőt világosan látják kirajzolódni a hatodik ötéves tervben, a kommunizmus hazánkban való felépítésének nagyszerű terveiben. Az Ukrán SZSZK termelőerői a mostani ötéves tervben nagymértékben fejlődnek. Jelentősen megnövekszik a szénkitermelés, a nyersvas-, az acél-, hengereltárutermelés, a gépek és egyéb nehézipari termékek gyártása. A köztársaság az ötéves terv időszakában újabb nehézipari, könnyű- és élelmiszeripari vállalatokkal, új erőművekkel gazdagodik. Ukrajnában a szemestermények összes mennyisége 1960-ra eléri a 2,1 milliárd pudot. Nagy arányban nő a cukorrépa, a zöldségfélék, a burgonya és egyéb mezőgazdasági termények termelése. Különösen nagy feladató*: jillnak köztársaságunk előtt a hús és a tej termelésének fokozásában. N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában hangsúlyozta, hogy a párt előtt a legutóbbi időben felmerült feladatok közül egyik legnehezebb és ugyanakkor a leghalaszthatatlanabb az állattenyésztés továbbfejlesztése és az állati termékek termelésének, valamint begyűjtésének növelése. Kissé részletesebben akarok kitérni arra, hogyan oldják meg ezt a kérdést Ukrajnában. A köztársaság kolhozai és szovhozai elhatározták, hogy az állati termékek termelésének a teljes ülésen a köztársaságra vonatkozóan 1960ra megszabott mértékét 2—3 évvel a határidő előtt elérik, mégpedig a tejés sertéshús-termelési előirányzatot már 1957-ben teljesítik, a többi állati termékre vonatkozóan megszabott előirányzatot pedig 1958-ban. Ezeket a feladatokat be is vettük az új ötéves tervbe. S hogy ezek mennyire nagy és felelősségteljes feladatok, kitűnik már a következő adatokból is. Ukrajna 1960-ban az egész Szovjetunió hústermelésének körülbelül 25 százalékát, sertéshús-termelésének körülbelül 30 százalékát és tejtermelésének 23 százalékát fogja adni. Míg országos viszonylatban az előirányzat szerint az ötéves terv végéig megkétszerezzük a hústermelést, az ukrán kolhozok és szovhozok már 1956-ban a múlt évinek kétszeresére növelik a hústermelést, a sertéshústermelést pedig a múlt évinek háromszorosára. (Taps.) A köztársaság kolhozaiban és szovhozaiban az ötéves terv végéig az 1955. évihez viszonyítva 3,1-szeresére nő a hústermelés, a sertéshústermelés pedig 4,4-szeresre, sőt a kolhozokban közel hatszorosra. A hústermelés ilyen lényeges és gyors növelése — mondotta Kiricsenko elvtárs — csupán a sertéstenyésztés fejlesztése révén valósítható meg. A köztársaság kolhozai és szovhozai a múltban évente körülbelül kétmillió sertést hizlaltak, ezzel szemben idén már körülbelül nyolcmillió sertést fognak hizlalásra a kolhozok, a szovhozok és más állami gazdaságok. Ehhez azonban nem elég nagy a sertésállományunk. Ezért 1956-ban az egymillió törzsállománybeli anyakocán kívül még legalább 700 000 kocasüldőt hizlalás előtt egyszeri fialtatásra állítunk be, s ennek révén 14 millió malacot nyerhetünk. Emellett a köztársaság kolhozai és szovhozai azáltal, hogy bevezetik az anyakocák téli-tavaszi csoportos fialtatását, az év első félévben nyerik a szaporulat legalább 70 százalékát, amelyet olcsó nyári takarmányokon nevelnek fel, s a termés betakarítása után felhizlalják és átadják az államnak. Sok kolhozban és szovhozban jelenleg nincs elég helyiség a sertéshizlalásra. Ezzel kapcsolatosan a köztársaságban már most széleskörűen megindult félig nyitott típusú, hizlaló-teres sertésólak építése. Ez lehetővé teszi, hogy nagy méretekben megszervezzék a hizlalást, s egyúttal jelentősen olcsóbbá tegyék a sertéshústermelést. A sertéshús-termelés növelésével egyidejűleg meg fogják javítani a szarvasmarha- és juh-továbbnevelést, feljavítást és hizlalást, valamint a húsbaromfi-nevelést, ezen belül a víziszárnyas-nevelést. A hatodik ötéves terv előirányzata szerint a köztársaság kolhozai és szovhozai sok gépesített baromfikeltető-telepet és gépesített baromfitelepet építenek, ahol a baromfit ketrecekben fogják tartam. Az előadó ezután arról a nagy munkáról beszélt, amelyet Ukrajna pártszervezetei, s a szovjet és mezőgazdasági szervek végeznek a tejtermelés további jelentős növelése érdekében. A köztársaság teheiiészetei túlteljesítették 1955. évi fejési tervüket. A kolhozokban a tehenek átlagos tejhozama az 1954. évihez képest, 217 kilogrammal nőt, a brutto-tejtermelés pedig 919 000 tonnával, vagyis 38 százalékkal. 1956-ra a tejtermelés további növelését irányozták elő. A kolhozok a múlt évinéi 1,5-szer több tejet fognak termelni. Majd így folytatta: Az új gazdasági'év eltelt négy hónapjában a köztársaság kolhozaiban a bruttó tejtermelés az előző év azonos időszakához képest megkétszereződött, az egy takarmányozott tehénre eső tejhozam pedig Í58 kilogrammal növekedett. Ebben az időszakban a mezőgazdasági haszonterület minden száz hektárjára számítva, 22.5 mázsa tejet fejtek a köztársaság kolhozaiban. Kiricsenko elvtárs ezután elmondotta, hogy a takarmánybázis biztosítása érdekében Ukrajnában 1956ban több mint hétmillió hektárra növelik a kukorica vetésterületét. Majd így folytatta: A kolhozgyűlések, a gépállomások és a szovhozok dolgozóinak gyűlései, a pártaktívaülések, valamint az élenjáró mezőgazdasági dolgozók köztársasági tanácskozása az Ukrán Kommunista Párt XIX. kongresszusa irányelveinek tervezetét megvitatva egyöntetűen kifejezésre juttatták, bogy igyekeznek majd hatSridó előtt teljViíteni a hús- és tejtermelésnek az irányelvekben foglalt terveit. A köztársaság kolhozai és szovhozai evégett felülvizsgálják az állati termékek termelésének korábban öszszeállított terveit; újabb tartalékokat és lehetőségeket keresnek, továbbá újra megkötik a versenyszerződéseket. Kitűnő állattenyésztési dolgozóink lelkesedéssel fogtak hozzá a hús- és tejtermelés növeléséhez. Nálunk, s mint látható, a többi köztársaságban is, valamennyi terület, kerület, kolhoz, gépállomás és szovhoz versenyez egymással a gabona-, hús-, tej- és egyéb mezőgazdasági termékek termelésének növeléséért. Egyebek között szeretném felhívni a figyelmet arra, vajon miért nem versenyeznek egymással a köztársaságok, s az a néhány, amelyik versenyben áll egymással, miért nem versenyez a nyilvánosság előtt? Ukrajnában igen sok kolhoztag, szovhoz- és gépállomási dolgozó fejezte ki azt az óhaját, hogy szervezzük meg a köztársaságok versenyét. Hruscsov: És ők kivel szeretnének versenyezni ? Kiricsenko: Megmondom, Ukrajna versenyezhetne az Orosz SZSZSZKval, hiszen ez a két legnagyobb köztársaság. (Taps.) Miért ne? Véleményem szerint elsősorban is azért versenyezhetnénk, hogy a mezőgazdasági haszonterület száz hektárján számítva ki termel több állati terméket, például tejet. Mint ismeretes, az OSZSZSZK-ban kedvező feltételek vannak a tejtermelés nagymérvű fokozásához! Hruscsov: Helyes. Kiricsenko: Az OSZSZSZK a hústermelést tekintve nehezen versenyezhet az USZSZK-val, mivel nekünk •jobb a takarmánybázisunk. Jó dolog lenne, ha a különböző köztársaságok területei versenyeznének egymással. Ügy gondolom, hogy ez csak hasznos lenne az országra nézve. A versenybe bekapcsolódhatnának más köztársaságok is. Ez jelentős mértékben elősegítené az új ötéves terv nagy feladatainak sikeres teljesítését. Hruscsov: Ügy van. Kiricsenko: Elvtársak! Grandiózus feladatok állnak a kommunista párt és a szovjet állam előtt. E feladatok eredményes megoldására fel kell használni minden tartalékot, mozgósítani kell valamennyi dolgozót, egész népünket, tömeges szocialista munkaversenyt kell indítani. Nehéz lenne felbecsülni a verseny jelentőségét. Vlagyimir Iljics Lenin a versenyben látta meg a szovjet társadalom hatalmas mozgató erejét, amely lehetővé teszi, hogy a versenyt „valóban széles, valóban tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be az olyan munkába, ahol megmutathatják, hogy mit tudnak, ahol kifejleszthetik képességeiket ..." Ukrajna Kommunista Pártja alaposan foglalkozott a szemestermények, az állati termékek és egyéb mezőgazdasági termékek termelésének növeléséért indított szocialista munkaverseny fejlesztésével, s tavaly elért bizonyos eredményeket. Sok ezer kolhozban jelentősen megjavult a munka, a kolhoztermelés tíz- és tízezer új élenjárója nőtt fel. Kiricsenko elvtárs ezután a munkaverseny szervezésének fogyatékosságairól beszélt. S többi között elmondotta: Köztársaságunkban ellenőriztünk számos kerületet, kolhozt, brigádot és munkacsapatot, s megállapítottuk, hogy sokan évek óta Hagy felajánlásokat tesznek, de azokat sohasem teljesítik, s ezt senki nem kéri tőlük számon, úgy ahogy kellene. A versenyben rendszerint egyszerre egész évre tesznek felajánlást, s ez okot ad arra, hogy megvárják az év végét, anélkül, hogy nap mint nap befolyást gyakorolnának a verseny menetére, s csak utólag rögzítik le a végeredményeket. Ezt a hibát kijavítjuk. Ma már az egész évre tett felajánlások konkrétak, az egyes munkafolyamatokra, munkaidőszakokra — dekádokra, hetekre stb. — oszlanak, vagyis alkalmazkodnak az egyes munkafajtákhoz. Például a fejőnő amikor felajánlja, hogy egy év alatt minden tehénnél ennyi és ennyi tejhozamot ér el, akkor rögzíti azt is, hogy mekkora tejhozamot vállal januárra, februárra, a többi következő hónapokra, sőt dekádonként, figyelembe véve a körül ményeket és a takarmán.ykészleteket. Ezáltal a közvélemény nemcsak ellenőrizheti és befolyásolhatja a fe'ajánlás teljesítését, hanem maguk a versenyzők is figyelemmel kísérhetik a verseny menetét, idejében kijavíthatták a hibákat. Ez fegyelemre szoktatja az embereket, valamint arra, hogy vállalt felajánlásaikat maradéktalanul teljesítsék. A szocialista munkaverseny során tett felajánlásokból eddig rendszerint teljesen hiányoztak az önköltségi mutatók. Csupán az összes termelésre vonatkozóan tettek vállalást. Ez pedig egészen helytelen. Az ukrán pártszervezetek most azt szorgalmazzák, hogy minden munkaversenyszerződésben, minden felajánlásban ott szerepeljen: hány munkaegységet fordítanak a termékegység termelésére. Gyakran előfordul, hogy hibásan történik a verseny győzteseinek meghatározása. Nem egyszer megtörténik a következő eset: két kolhoz, vagy két kerület versenyez egymással, mindketten rossz eredményekkel végzik az évet, egyik sem teljesítette felajánlásait, még terveit sem, de valamelyiknek némileg jobbak a mutatószámai, így hát ezt „elkeresztelik" a verseny győztesének. A dolog dugába dől, győztes mégis van. (Derültség.) I Nálunk most ez a rend: a verseny győztese csak az a kolhoz, szovhoz, vagy kerület lehet, amely teljesítette, vagy túlteljesítette tervét és a jobb eredményeket érte el szocialista felajánlásainak teljesítése során. A versenyszervezés hibáit úgy javítjuk ki, hogy megadjuk a szükséges segítséget a versenyzőknek a fel-' ajánlások teljesítéséhez, a gyűléseken, vagy az újságokban bíráljuk azokat a vezetőket, akik nem törődnek a versennyel, valamint a versenynek azokat a részvevőit, akik nem teljesítik felajánlásaikat. Mindenütt dolgoznak most a szocialista verseny szervezésében mutatkozó hibák kijavításán. Szükség esetén a versenyszerződéseket újra megkötik. Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megköveteli a miniszterektől, a hivatalok vezetőitől, a területi, a városi és a kerületi párttitkároktól, hogy ők maguk személyesen foglalkozzanak a versenyszervezés kérdéseivel, nyújtsanak segítséget a felajánlások teljesítéséhez, buzdítsák azokat, akik élenjárnak, terjesszék el a kiváló munkamódszereket, s zárkóztassák fel a lemaradókat. Az olyan, egész népet magávalragadó tömegmozgalomban, mint amilyen a munkaverseny, tűrhetetlen a bürokratizmus, a formalizmus, a többi súlyos hiba és ferdítés, amely csökkenti a verseny hatékonyságát, és nagy alkotó erejét. Ügy véljük, hogy a verseny ügyének most nagyobb, komolyabb figyelmet kell szentelni, mivel a verseny óriási szerepet fog játszani feladataink teljesítésében. Ezt követően az élenjáró módszerek alkalmazásának jelentőségéről beszélt Kiricsenkó elvtárs, s ennek kap-' csán elmondotta: A párt-, szovjet- és gazdasági szervezetek sok vezetője számára mindmáig nem vált fontos párt- és állami kötelességgé az élenjáró tapasztalatok meghonosítása a termelésben. Márpedig enélkül most nem lendíthetjük fel gazdaságunkat. ' El kell érnünk, hogy, amint Lenin követelte, a példa átvétele legyen általános és váljon kötelezővé. Ez az. Kötelező legyen, nem pedig önkéntes dolog. Azokat a vezetőket, akik nem törődnek az élenjáró tapasztalatok meghonosításával, kényszeríteni kell az élenjáró munkafogások és 'módszerek alkalmazására. Ezt követelik az állam érdekei. Köztársaságunkban az élenjáró tapasztalatok meghonosítása terén szintén fellelhetők ezek a hiányosságok és más hiányossáqok. Most komolyan hozzáfogtunk ezek felszámolásához. Az élenjáró tapasztalatok meghonosításának kérdései kifejezésre jutottak Ukrajna Kommunista Pártja nemrég megtartott XIX. kongresszusának munW iában. A kongresszus a párt-, szovjet- és gazdasági szervezetek fontos feladatává tette, hogy 1956 az élenjáró mezőgazdasági tapasztalatok tömeges meghonosításának éve legyen. Elvtársak!' Ukrajna kommunistái egyöntetűen helyeslik az SZKP Központi Bizottságának irányvonalát és tevékenységét. Ezt mutatták a nemrég lezajlott pártértekezletek és Ukrajna Kommunista Pártjának kongresszusa. Ezek bebizonyították, hogy a köztársaság Dártszervezetei megingathatatlanul és szorosan az SZKP Központi Bizottsága köré tömörülnek Az egész ukrán nép épp így, egy emberként helyesli pártunk központi bizottságának irányvonalát és tevékenységét. Különösen ékesszólóan kifejezésre jutott ez akkor, amikor a munkások, a kolhozoarasztok és az értelmiség gyűléseken vitatta meq a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetét. Szovjet-Ukrajna dolgozói mélvséqesen átérzik, milyen nagyszerű feladatok várnak rájuk, ezért erőt és energiát nem kímélve, becsülettel dolnoznak maid a Szovietunió Kommunista Párt.ia XX. konoressznsa történelmi jelentőségű határo7ataínak véorehaitásán. (Hosszantartó taps.) (Folytatás a 3. oldalon.)