Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-18 / 49. szám, szombat

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (Folytatás az 1. oldalról^ nek indiai, burmai és afganisztáni utazása. Mindeddig egyetlen történelmi kor ban sem fordult elő, hogy államfér fiak olyan nyíltan beszéltek volna százezrekkel és tízmilliókkal a haladó emberiség sorsa szempontjából óriási jelentőségű problémákról, mint aho gyan ezt Indiában. Burmában és Af ganisztáiioan N. Sz. Hruscsov és N A. Bulganyin elvtárs tette. (Taps.) A Szovjetunió és a Kínai Népkö'z társaság vezette szocialista tábor eredményeinek méltatása után Ki ricsenko elvtárs Ukrajna fejlődésé ről beszélt. Az ukrán nép, Ukrajna Kom munista Pártja még szorosabbra zárva sorait az SZKP Központi Bi­zottsága körül, a marxizmus-leniniz mus esrméihez híven, hazájára büsz­kén és a kommunista párt iránti há­lával eltelve fogadta az SZKP XX kongreszusát. Szovjet-Ukrajna dol­gozói a gazdasági és a kulturális épí tés valamennyi területén elért újabb sikerekkel érkeztek el a pártkong resszushoz — mondotta. Ismeretesek azok a sikerek, ame­lyeket Ukrajna Kommunista Pártja és az ukrán nép az utóbbi években elért, ezért az Ukrán SZSZK gazda­sági és kulturális fejlődésének csu­pán néhány részletével kívánok fog lalkozni. Ukrajna, amel" igen nagy ipari: nyersanyag- és energetikai tartalé­kokkal rendelkezik, fontos helyet foglal el a Szovjetunió gazdaságában Ukrajna jelenleg az egész Szovjet­unó szénkitermelésének 32 százaié ká., nyersvasának majdnem a felét, acéliának és hengerelt árujának 37 százalékát, vasércének majdnem 60 száza" 1"''* gépgyártásának több mint nep- % °dja. A vec-medence bányászai több mint 'tször annyi szenet hoznak ma |felsz tr |re, mint 1913-ban. Ezen idő­szak alatt a nyers vas-termelés csak nem meghatszorozódott, az acél- és hengereltáru-termelés több mint hat­szorosára növekedett. Nagyot fejlő dött a köztársaságban a gépgyártó és a fémfeldolgozó ipar. Ezeknek az iparágaknak az együttes termelése a forradalom előtti színvonalhoz viszo­nyítva körülbelül 96-szorosra emel­kedett. Az Ukrán SZSZK ?iatáridő előtt, négy év alatt elérte az ipari terme­lésnek azt a színvonalát, amelyet az ötödik ötéves terv előírt. A nehézipar fejlesztésének sike rei megteremtették a feltételeket a könnyű- és élelmiszeripar továbbfej­lesztéséhez. Ukrajnában egyre nagvobb ará­nyokban folyik az ipari építkezés — mondotta Kiricsenko elvtárs a to­vábbiakban — a lakásépítkezés, a szociális és kulturális építkezés. Ezután Ukrajna mezőgazdaságának eredményeiről számolt be a .kongresz szusnak. Elmondotta, hogy az Ukrán SZSZK mezőgazdaságának dolgozói tavaly túlteljesítették a szemestetmé­nyek, a napr- forgó, a zöldségfélék és egyebek termelési tervét. A kukorica, amelynek előnyei ma már köztudomásúak, Ukrajnában az egyik legfontosabb szemestermény lett — mondotta. — Annak eredmé­nyeképpen, hogy jelentősen növeltük a kukorica vetésterületét, növekedett a köztársaság szemestermény-ter­melése és nagyobb lett az állatte­nyésztés rendelkezésére álló takar­mánykészlet. Ukrajna kolhozai és szovhozai job­ban, mint valaha, megbirkóztak a cu­korrépa-termeléssel is. Hektáronként átlagban 202 mázsát takarítottak be. Ez azt jelenti, hogy minden hektár cukorrépaföldről 156 pud cukrot fog­nak gyártani. A köztársaság cukor­répatermelő területe a múlt évben 1092 000 hektár volt. Ukrajnában tervbe vették a kuko­rica és a cukorrépa vetésterületének további növelését. A szemestermény-termés növeke­dése lehetővé tette Ukrajna kolho­zainak és szovhozainak, hogy terven felül több mint 160 millió pud gabo­nát adjanak be. Megszülettek az első észrevehető sikerek az állattenyésztés elmaradá­sának leküzdésében és az állattállo­mánv hasznosságának fokozásában is— mondotta a továbbiakban Kiricsenko elvtárs. — A kolhozok és szovhozok 1955-ben túlteljesítették a tej, a hús, a gyapjú és a tojás begyűjtési és felvásárlási tervét. E termékekből többet bocsátottak az állam rendel­kezésére, mint az előző években. Emelkedett a kolhozparasztck mun­kaegységeinek természetbeni és pénz­beli díjazása. A köztársaság termelőerőinek gyorsütemű fejlődése eredménye­képpen szakadatlanul fokozódik az 2 0 J SZÔ 1956. február 18. egész ukrán nép anyagi jóléte, és emelkedik műveltségi színvonala, nép egyre jobban él. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámoló jában azt mondta: mindent megtet tünk és meg fogunk tenni, hogy nö vekedjék és fejlődjék minden szövet séges köztársaság nemzeti gazdasága hogy még jobban felvirágozzék fpr májában nemzeti, tartalmában szo cialista kultúrájuk. Az ukrán nép alkotó munkájában állandóan támaszkodik az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány óriási -segítségére. Ma bízvást elmondhatjuk, hogy valóra váltak V. I. Leninnek az uk­ra inai szovjetkongresszuson, 1921­ben, a békés építőmunkára való át térés küszöbén mondott ama prófétai szavai, hogy az ukrán munkások és dolgozók megszilárdítják az Uk­rán Köztársaságot az ellenség min­den mesterkedése és fondorlata el­lenére". Ukrajna gazdasági, politikai és kul­turális felvirágzása tükrözi a pártnak eszméit. Közel négy évtizede Lenin Ukrajna munkásaihoz és parasztjai­hoz intézett levelében meghagyta a népek barátságáról vallott nagy Oroszország és Ukrajna kommunis­táinak és összes dolgozóinak, hogy éljenek szoros barátságban „... és példát mutassanak az egész világ dol­gozóinak a különböző nemzetekhez tartozó munkások és parasztok igazi szilárd szövetségére..." Ukrajna kommunistái és minden ukrán dol gozó, ugyanúgy, mint az OSZSZSZK kommunistái és minden dolgozója, s országunk minden népe egytől-egyig szentül teljesíti Lenin hagyatékát. A Szovjetunió népeinek barátsága erős mint a gránitszikla; méltó példamu­tatás ez az egész világ dolgozóinak. (Taps.) Persze, nem mindenkinek tetszik az ukrán nép és a Szovjetunió valameny nyi népe közti testvéri szövetség és szoros barátság, Szovjet-Ukrajna ro hámos gazdasági és kulturális fejlő­dése. Itt elsősorban az ukrán nép kül­földi rosszakaróira gondolok, akik semmiképpen sem tudnak belenyugodni abba, hogy Szovjet-Ukrajna a kirab­lására vágyó imperialista hódítók és — a nép haragja elől egyes kapitalista országokban menedéket talált — uk rán burzsoá nacionalista bérenceik számára elérhetetlenné vált. Nem nagyon régen New York­ban megjelent Ukrajna a XX. szá zadban címmel egy hazugságokkal, rágalmakkal és vad koholmányokkal teli fércművecske. Az áll benne, hogy Ukrajna ipara 1951-ben alig érte el az 1912. évi színvonalat és csak félgyárt­mányokat állít elő, a Dnyeprogesz pe­dig állítólag csupán propaganda jel­legű jelkép Ukrajna számára, mint­hogy — úgymond — a dnyeperi vizi­erömű által termelt áramot mind Moszkvának adják át. (Élénkség a te­remben.) Ennek az üres fecsegésnek a szer­zője nem más, mint egy bizonyos Cla­rence Manning, a Columbia-egyetem professzora, régi .amerikai kém, a szovjetellenes rágalmak szakembere. Mint látható, a hazudozás hevében még távvezetéket is épített a dnyeperi erő­műtől Moszkváig, holott ismeretes, hogy valójában ilyen távvezeték nem létezik. Biztos, hogy ez a hazugság­gyáros önmagáért nem érdemli meg a figyelmet, igazságot nem várhatunk tőle. Kutyából nem lesz szalonna. (Ne­vetés, taps.) De vajon miért ugat olyan mérgesen az ukrán népre? Mint kide­rül azért, hogy eleget tegyen gazdái parancsának. Hazudozásának végén felhívja az amerikai imperializmus nyugati partnereit, hogy szakítsák el Ukrajnát a Szovjetuniótól. Ahogy egy ukrán szólásmondás tart­ja: „Szabad a kutyának a holdat ugat­nia — nem fog a hold attól elhalvá­nyodni." (Nevetés.) Az ukrán nép jól tudja, a szovjethatalom zászlaja alatt szerezte meg szabadságát és függet­lenségét, csak a szovjet köztársaságok családjában legyőzhetetlen, s nem kell félnie az ellenség semmilyen próbálko­zásától. Az ukrán dolgozók azzal is tisztá­ban vannak, hogy Ukrajna népgazda­sága, tudománya és kultúrája a kö­zeljövőben még magasabb fokra emel­kedik. Ezt a jövendőt világosan látják kirajzolódni a hatodik ötéves tervben, a kommunizmus hazánkban való fel­építésének nagyszerű terveiben. Az Ukrán SZSZK termelőerői a mos­tani ötéves tervben nagymértékben fejlődnek. Jelentősen megnövekszik a szénkitermelés, a nyersvas-, az acél-, hengereltárutermelés, a gépek és egyéb nehézipari termékek gyártása. A köztársaság az ötéves terv idősza­kában újabb nehézipari, könnyű- és élelmiszeripari vállalatokkal, új erő­művekkel gazdagodik. Ukrajnában a szemestermények összes mennyisége 1960-ra eléri a 2,1 milliárd pudot. Nagy arányban nő a cukorrépa, a zöld­ségfélék, a burgonya és egyéb mező­gazdasági termények termelése. Különösen nagy feladató*: jillnak köz­társaságunk előtt a hús és a tej ter­melésének fokozásában. N. Sz. Hrus­csov elvtárs, az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolójában hangsúlyozta, hogy a párt előtt a legutóbbi időben felmerült feladatok közül egyik leg­nehezebb és ugyanakkor a leghalaszt­hatatlanabb az állattenyésztés tovább­fejlesztése és az állati termékek ter­melésének, valamint begyűjtésének növelése. Kissé részletesebben akarok kitérni arra, hogyan oldják meg ezt a kérdést Ukrajnában. A köztársaság kolhozai és szovhozai elhatározták, hogy az állati termékek termelésének a teljes ülé­sen a köztársaságra vonatkozóan 1960­ra megszabott mértékét 2—3 évvel a határidő előtt elérik, mégpedig a tej­és sertéshús-termelési előirányzatot már 1957-ben teljesítik, a többi állati termékre vonatkozóan megszabott elő­irányzatot pedig 1958-ban. Ezeket a feladatokat be is vettük az új ötéves tervbe. S hogy ezek mennyire nagy és felelősségteljes feladatok, kitűnik már a következő adatokból is. Ukrajna 1960-ban az egész Szovjetunió húster­melésének körülbelül 25 százalékát, sertéshús-termelésének körülbelül 30 százalékát és tejtermelésének 23 szá­zalékát fogja adni. Míg országos vi­szonylatban az előirányzat szerint az ötéves terv végéig megkétszerezzük a hústermelést, az ukrán kolhozok és szovhozok már 1956-ban a múlt évi­nek kétszeresére növelik a hústerme­lést, a sertéshústermelést pedig a múlt évinek háromszorosára. (Taps.) A köztársaság kolhozaiban és szov­hozaiban az ötéves terv végéig az 1955. évihez viszonyítva 3,1-szeresére nő a hústermelés, a sertéshústermelés pedig 4,4-szeresre, sőt a kolhozokban közel hatszorosra. A hústermelés ilyen lényeges és gyors növelése — mondotta Kiricsen­ko elvtárs — csupán a sertéstenyész­tés fejlesztése révén valósítható meg. A köztársaság kolhozai és szovho­zai a múltban évente körülbelül két­millió sertést hizlaltak, ezzel szem­ben idén már körülbelül nyolcmillió sertést fognak hizlalásra a kolhozok, a szovhozok és más állami gazdasá­gok. Ehhez azonban nem elég nagy a sertésállományunk. Ezért 1956-ban az egymillió törzsállománybeli anyako­cán kívül még legalább 700 000 koca­süldőt hizlalás előtt egyszeri fialta­tásra állítunk be, s ennek révén 14 millió malacot nyerhetünk. Emellett a köztársaság kolhozai és szovhozai azáltal, hogy bevezetik az anyakocák téli-tavaszi csoportos fialtatását, az év első félévben nyerik a szaporulat leg­alább 70 százalékát, amelyet olcsó nyári takarmányokon nevelnek fel, s a termés betakarítása után felhizlal­ják és átadják az államnak. Sok kolhozban és szovhozban je­lenleg nincs elég helyiség a sertés­hizlalásra. Ezzel kapcsolatosan a köztársaságban már most széleskö­rűen megindult félig nyitott típusú, hizlaló-teres sertésólak építése. Ez le­hetővé teszi, hogy nagy méretekben megszervezzék a hizlalást, s egyúttal jelentősen olcsóbbá tegyék a sertés­hústermelést. A sertéshús-termelés növelésével egyidejűleg meg fogják javítani a szarvasmarha- és juh-továbbnevelést, feljavítást és hizlalást, valamint a húsbaromfi-nevelést, ezen belül a víziszárnyas-nevelést. A hatodik öt­éves terv előirányzata szerint a köz­társaság kolhozai és szovhozai sok gépesített baromfikeltető-telepet és gépesített baromfitelepet építenek, ahol a baromfit ketrecekben fogják tartam. Az előadó ezután arról a nagy munkáról beszélt, amelyet Ukrajna pártszervezetei, s a szovjet és mező­gazdasági szervek végeznek a tej­termelés további jelentős növelése ér­dekében. A köztársaság teheiiészetei túlteljesítették 1955. évi fejési tervü­ket. A kolhozokban a tehenek átlagos tejhozama az 1954. évihez képest, 217 kilogrammal nőt, a brutto-tejterme­lés pedig 919 000 tonnával, vagyis 38 százalékkal. 1956-ra a tejtermelés to­vábbi növelését irányozták elő. A kolhozok a múlt évinéi 1,5-szer több tejet fognak termelni. Majd így foly­tatta: Az új gazdasági'év eltelt négy hónapjában a köztársaság kolhozaiban a bruttó tejtermelés az előző év azo­nos időszakához képest megkétszere­ződött, az egy takarmányozott tehén­re eső tejhozam pedig Í58 kilogram­mal növekedett. Ebben az időszak­ban a mezőgazdasági haszonterület minden száz hektárjára számítva, 22.5 mázsa tejet fejtek a köztársaság kol­hozaiban. Kiricsenko elvtárs ezután elmon­dotta, hogy a takarmánybázis bizto­sítása érdekében Ukrajnában 1956­ban több mint hétmillió hektárra nö­velik a kukorica vetésterületét. Majd így folytatta: A kolhozgyűlések, a gépállomások és a szovhozok dolgozóinak gyűlései, a pártaktívaülések, valamint az élen­járó mezőgazdasági dolgozók köz­társasági tanácskozása az Ukrán Kommunista Párt XIX. kongresszusa irányelveinek tervezetét megvitatva egyöntetűen kifejezésre juttatták, bogy igyekeznek majd hatSridó előtt teljViíteni a hús- és tejtermelésnek az irányelvekben foglalt terveit. A köztársaság kolhozai és szovho­zai evégett felülvizsgálják az állati termékek termelésének korábban ösz­szeállított terveit; újabb tartalékokat és lehetőségeket keresnek, továbbá újra megkötik a versenyszerződése­ket. Kitűnő állattenyésztési dolgo­zóink lelkesedéssel fogtak hozzá a hús- és tejtermelés növeléséhez. Ná­lunk, s mint látható, a többi köztár­saságban is, valamennyi terület, ke­rület, kolhoz, gépállomás és szovhoz versenyez egymással a gabona-, hús-, tej- és egyéb mezőgazdasági termé­kek termelésének növeléséért. Egyebek között szeretném felhív­ni a figyelmet arra, vajon miért nem versenyeznek egymással a köztársa­ságok, s az a néhány, amelyik ver­senyben áll egymással, miért nem versenyez a nyilvánosság előtt? Uk­rajnában igen sok kolhoztag, szov­hoz- és gépállomási dolgozó fejezte ki azt az óhaját, hogy szervezzük meg a köztársaságok versenyét. Hruscsov: És ők kivel szeretnének versenyezni ? Kiricsenko: Megmondom, Ukrajna versenyezhetne az Orosz SZSZSZK­val, hiszen ez a két legnagyobb köz­társaság. (Taps.) Miért ne? Vélemé­nyem szerint elsősorban is azért ver­senyezhetnénk, hogy a mezőgazdasá­gi haszonterület száz hektárján szá­mítva ki termel több állati terméket, például tejet. Mint ismeretes, az OSZSZSZK-ban kedvező feltételek vannak a tejtermelés nagymérvű fo­kozásához! Hruscsov: Helyes. Kiricsenko: Az OSZSZSZK a hús­termelést tekintve nehezen verse­nyezhet az USZSZK-val, mivel nekünk •jobb a takarmánybázisunk. Jó dolog lenne, ha a különböző köz­társaságok területei versenyeznének egymással. Ügy gondolom, hogy ez csak hasznos lenne az országra néz­ve. A versenybe bekapcsolódhatnának más köztársaságok is. Ez jelentős mértékben elősegítené az új ötéves terv nagy feladatainak sikeres teljesí­tését. Hruscsov: Ügy van. Kiricsenko: Elvtársak! Grandiózus feladatok állnak a kommunista párt és a szovjet állam előtt. E feladatok eredményes megoldására fel kell használni minden tartalékot, mozgó­sítani kell valamennyi dolgozót, egész népünket, tömeges szocialista munka­versenyt kell indítani. Nehéz lenne felbecsülni a verseny jelentőségét. Vlagyimir Iljics Lenin a versenyben látta meg a szovjet társadalom ha­talmas mozgató erejét, amely lehetővé teszi, hogy a versenyt „valóban szé­les, valóban tömegméretekben alkal­mazzák, hogy valóban a dolgozók több­ségét vonják be az olyan munkába, ahol megmutathatják, hogy mit tud­nak, ahol kifejleszthetik képességei­ket ..." Ukrajna Kommunista Pártja alapo­san foglalkozott a szemestermények, az állati termékek és egyéb mező­gazdasági termékek termelésének nö­veléséért indított szocialista munka­verseny fejlesztésével, s tavaly elért bizonyos eredményeket. Sok ezer kol­hozban jelentősen megjavult a mun­ka, a kolhoztermelés tíz- és tízezer új élenjárója nőtt fel. Kiricsenko elvtárs ezután a munka­verseny szervezésének fogyatékossá­gairól beszélt. S többi között elmon­dotta: Köztársaságunkban ellenőriz­tünk számos kerületet, kolhozt, brigá­dot és munkacsapatot, s megállapítot­tuk, hogy sokan évek óta Hagy fel­ajánlásokat tesznek, de azokat soha­sem teljesítik, s ezt senki nem kéri tőlük számon, úgy ahogy kellene. A versenyben rendszerint egyszer­re egész évre tesznek felajánlást, s ez okot ad arra, hogy megvárják az év végét, anélkül, hogy nap mint nap befolyást gyakorolnának a verseny menetére, s csak utólag rögzítik le a végeredményeket. Ezt a hibát kijavítjuk. Ma már az egész évre tett felajánlások konkré­tak, az egyes munkafolyamatokra, munkaidőszakokra — dekádokra, he­tekre stb. — oszlanak, vagyis alkal­mazkodnak az egyes munkafajtákhoz. Például a fejőnő amikor felajánlja, hogy egy év alatt minden tehénnél ennyi és ennyi tejhozamot ér el, ak­kor rögzíti azt is, hogy mekkora tej­hozamot vállal januárra, februárra, a többi következő hónapokra, sőt de­kádonként, figyelembe véve a körül ményeket és a takarmán.ykészleteket. Ezáltal a közvélemény nemcsak ellen­őrizheti és befolyásolhatja a fe'aján­lás teljesítését, hanem maguk a ver­senyzők is figyelemmel kísérhetik a verseny menetét, idejében kijavíthat­ták a hibákat. Ez fegyelemre szoktat­ja az embereket, valamint arra, hogy vállalt felajánlásaikat maradéktala­nul teljesítsék. A szocialista munkaverseny során tett felajánlásokból eddig rendszerint teljesen hiányoztak az önköltségi mutatók. Csupán az összes termelés­re vonatkozóan tettek vállalást. Ez pedig egészen helytelen. Az ukrán pártszervezetek most azt szorgalmaz­zák, hogy minden munkaverseny­szerződésben, minden felajánlásban ott szerepeljen: hány munkaegységet fordítanak a termékegység termelésé­re. Gyakran előfordul, hogy hibásan történik a verseny győzteseinek meg­határozása. Nem egyszer megtörténik a következő eset: két kolhoz, vagy két kerület versenyez egymással, mindketten rossz eredményekkel vég­zik az évet, egyik sem teljesítette felajánlásait, még terveit sem, de va­lamelyiknek némileg jobbak a muta­tószámai, így hát ezt „elkeresztelik" a verseny győztesének. A dolog du­gába dől, győztes mégis van. (Derült­ség.) I Nálunk most ez a rend: a verseny győztese csak az a kolhoz, szovhoz, vagy kerület lehet, amely teljesítet­te, vagy túlteljesítette tervét és a jobb eredményeket érte el szocialista felajánlásainak teljesítése során. A versenyszervezés hibáit úgy ja­vítjuk ki, hogy megadjuk a szüksé­ges segítséget a versenyzőknek a fel-' ajánlások teljesítéséhez, a gyűlése­ken, vagy az újságokban bíráljuk azokat a vezetőket, akik nem törőd­nek a versennyel, valamint a verseny­nek azokat a részvevőit, akik nem teljesítik felajánlásaikat. Mindenütt dolgoznak most a szocialista verseny szervezésében mutatkozó hibák kija­vításán. Szükség esetén a verseny­szerződéseket újra megkötik. Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága megköveteli a miniszterektől, a hivatalok vezetőitől, a területi, a városi és a kerületi párttitkároktól, hogy ők maguk személyesen foglal­kozzanak a versenyszervezés kérdé­seivel, nyújtsanak segítséget a fel­ajánlások teljesítéséhez, buzdítsák azokat, akik élenjárnak, terjesszék el a kiváló munkamódszereket, s zár­kóztassák fel a lemaradókat. Az olyan, egész népet magávalra­gadó tömegmozgalomban, mint ami­lyen a munkaverseny, tűrhetetlen a bürokratizmus, a formalizmus, a töb­bi súlyos hiba és ferdítés, amely csök­kenti a verseny hatékonyságát, és nagy alkotó erejét. Ügy véljük, hogy a verseny ügyének most nagyobb, komolyabb figyelmet kell szentelni, mivel a verseny óriási szerepet fog játszani feladataink teljesítésében. Ezt követően az élenjáró módsze­rek alkalmazásának jelentőségéről be­szélt Kiricsenkó elvtárs, s ennek kap-' csán elmondotta: A párt-, szovjet- és gazdasági szer­vezetek sok vezetője számára mind­máig nem vált fontos párt- és álla­mi kötelességgé az élenjáró tapasz­talatok meghonosítása a termelésben. Márpedig enélkül most nem lendít­hetjük fel gazdaságunkat. ' El kell érnünk, hogy, amint Lenin követelte, a példa átvétele legyen ál­talános és váljon kötelezővé. Ez az. Kötelező legyen, nem pedig önkéntes dolog. Azokat a vezetőket, akik nem törődnek az élenjáró tapasztalatok meghonosításával, kényszeríteni kell az élenjáró munkafogások és 'módsze­rek alkalmazására. Ezt követelik az állam érdekei. Köztársaságunkban az élenjáró ta­pasztalatok meghonosítása terén szin­tén fellelhetők ezek a hiányosságok és más hiányossáqok. Most komolyan hozzáfogtunk ezek felszámolásához. Az élenjáró tapasztalatok megho­nosításának kérdései kifejezésre ju­tottak Ukrajna Kommunista Pártja nemrég megtartott XIX. kongresszu­sának munW iában. A kongresszus a párt-, szovjet- és gazdasági szerve­zetek fontos feladatává tette, hogy 1956 az élenjáró mezőgazdasági ta­pasztalatok tömeges meghonosításá­nak éve legyen. Elvtársak!' Ukrajna kommunistái egyöntetűen helyeslik az SZKP Központi Bizott­ságának irányvonalát és tevékenysé­gét. Ezt mutatták a nemrég lezajlott pártértekezletek és Ukrajna Kommu­nista Pártjának kongresszusa. Ezek bebizonyították, hogy a köztársaság Dártszervezetei megingathatatlanul és szorosan az SZKP Központi Bizottsá­ga köré tömörülnek Az egész ukrán nép épp így, egy emberként helyesli pártunk központi bizottságának irányvonalát és tevé­kenységét. Különösen ékesszólóan ki­fejezésre jutott ez akkor, amikor a munkások, a kolhozoarasztok és az értelmiség gyűléseken vitatta meq a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetét. Szovjet-Ukrajna dolgozói mélvsé­qesen átérzik, milyen nagyszerű fel­adatok várnak rájuk, ezért erőt és energiát nem kímélve, becsülettel dolnoznak maid a Szovietunió Kom­munista Párt.ia XX. konoressznsa tör­ténelmi jelentőségű határo7ataínak véorehaitásán. (Hosszantartó taps.) (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents