Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-17 / 48. szám, péntek

A Központi Bizottság beszámolója az SZKP XX. kongresszusán 1. Nemzetiségi politikánk egyes kérdései (Folytatás a 8. oldalról.) A kommunista párt szüntelenül törődik azzal, hogy a Szovjetunió minden népe között erősödjék és fejlődjék a testvéri barátság, mert ez a barátság a szovjet társadalmi rend erejének megingathatatlan alapja. A párt nemzetiségi politikájában a nagy Leninnek abból az útmutatásából indult ki és indul ki, hogy „... csakis a nemzetek érdekei Iránt tanúsított legnagyobb fokú figyelem küszöböli ki a konfliktusok talaját, a kölcsönös bizalmatlanságot..." Pártunknak sikerült eloszlatnia a cári Oroszország népei között meglévő kölcsönös bizalmatlanságot, s a testvéri barátság szálaival egyesítenie a Szovjetunió minden népét, éppen azért, mert mindig mélységes figyelmet tanúsított e népek érdekei, nemzeti sajátosságai és óhajai iránt, s ezt összekapcsolta azzal, hogy minden nemzetiség dolgozóit a szocalista közösség szellemében, az állami összérdekekről való gondoskodás szellemében nevelje. Énnek révén a régi Oroszország korábban elnyomott és elmaradott nemzetei fejlődésükben óriási sikereket értek el és a Szovjetunió népeinek baráti családjában egyenjogú helyet foglaltak el. íme néhány adat, amely a testvéri szövetséges köztársaságok nemzetgazdaságának fejlődését .jellemzi. 1913hoz képest az egész ipar brutto termelése a Kazah SZSZK területén 1955-ben 33-szorosára. a Grúz SZSZK területén 27-szeresére. a Kirgiz SZSZK területén 37-szeresére, az örmény SZSZK' területén 41-szeresére, a Tádzsik SZSZK területén 24-szeresére stb emelkedett. Hatalmas sikereket értek el köztársaságaink a nemzeti kultúra fejlesztésében. Például szolgálhat a nemzeti értelmiség fejlődése. Csupán a háború előtti időkhöz képest a főiskolai végzettségű szakemberek száma a következőképpen nőtt: Kazahsztánban 3.4 szeresére. Turkméniában 3,3resére. Tádzsikisztánban és Moldvában 3,4-szeresére. Turkméniában 3,3szeresére, Észtországban majdnem háromszorosára stb. Ez idő alatt a tudományos dolgozók száma a következőképpen nőtt: Ukrajnában másfélszeresére. a Lett és az Azerbajdzsán SZSZK-ban több mint kétszeresére, Kazahsztánban több mint 2,5-szeresére. az Észt SZSZK-ban majdnem háromszorosára, a Litván és a Karéi Fi"n SZSZK-ban több mint háromszorosára. A szövetséges köztársaságok gazdaságának és kultúrájának gyors fejlődése napirendre túzi a népqazdaság és a kulturális építés vezetése megjavításának néhanv kérdését. Régebben, amikor vidéken kevés volt a szakember, amikor több köztársaságban gvengék voltak a káderek sőt ipari vállalat sem volt ilyan sok majdnem minden vállalat igazgatását i szövetségi minisztériumok intézték Ma a helyzet megváltozott: minden szővetséqes köztársaságban az iparral együtt fejlődtek az emberek. nem-"tiségi káderek nőttek fel. naqvot emelkedett a Szovjetunió minden nőnének általános kulturális színvonala. Az új körülménvek között a gazdaság igazgatásának réqi módszerei komoly kiigazításokra szorulnak A szövetségi minisztériumok kezében kell hagyni az általános vezetést, a tervfeladatok megállapítását ezek teljesítésének e'lenőrzését a berendezésivel va'ó ellátást és a beruházások pénzellátást. de eqvútta! ielentősen k

: kel! bővíteni a köztársasáoi minisztériumok jogait. A párt központi bizottsága az utóbbi időben több intézkedést tett ebben az irányban Ezekhez tartozik a többi között köztárs asáqi minisztériumok alakítása, például Ukrajnában vaskohászati és szénbányászati. Azerbajdzsánban olajipari Kazahsztánban színesfémkohászat! minisztérium alakítása és az említett köztársaságok területén levő a szóban forgó iparághoz tartozó összes vállalatok átadása a minisztériumoknak. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye a köztársasági ipar arányának növekedése volt Ukrajnában ez adja jelenleg az ipari termelés 67 százalékát. Kazahsztánban 62 százalékát Azerbajdzsánban 80 százalékát. Ez a kísérlet feltétlenül bevált. A vállalatok igazgatása konkrétabb lett, operatívabb, a köztársasági szervezetek kezdeményezése, az ipar munkájáért való felelőssége észrevehetően fokozódott. Folytatni kell ebbe rí az irányban a munkát, ami elő fogja segíteni a helvi alkotó kezdeményezés mén fokozottabb kibontakozását, a szövetséges köztársaságok megszilárdulását. országunk népei barátsáqánsU további megerősödését. Figyelmes tanulmányozást követel néhány más gyakorlati kérdés is, amely a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlesztéséve! kapcsolatos. Nézzük például ezt a kérdést. Néha hallani lehet azt a szemrehányást, hogy valamelyik köztársaságban a kolhozok és a kolhozparasztok jövedelme mérhetetlenül magasabb, mint a szomszédos köztársaságokban. Természetesen nem lehetünk meg anélkül, hogy ne buzdítanánk azoknak a mezőgazdasági növényeknek a termelésére, amelyeknek a fejlesztését előre keli vinni. De ezt a buzdítást valamennyi szövetséges köztársaság tudtával és jóváhagyásával, a közös érdekeknek megfelelően kell végrehajtani. Ebből a célból mélyebben kell tanulmányozni minden egyes köztársaság gazdaságát. Ezzel nemzetiségek, köztársaságok felett álló szervnek kell foglalkoznia, amely össze tudja hasonlítani a kü'önféle köztársaságok helyzetét és teljesen indokolt határozatokat tud előkészíteni. Ilyen szerv lehetne például a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsának gazdaságii bizottsága. Ez a bizottság, amely az összes köztársaságok tekintélyes •képviselőiből as kiváló közgazdászokból, a köztársaságok gazdaságának ismerőiből állna, tanulmányozná az egyes mezegazdasági növények termelésének munkaráfordítását és ennek a tanulmányozásnak az alapján javaslatokat készítene a mezőgazdasági termékek begyűjtési és felvásárlási áraira. A bizottság javaslatait azután a szövetséges köztársaságban megvitatnák és ha azok jóváhagyást kapnak, elkerülnének az illetékes törvényhozási és végrehajtó szervekhez. Akkor mindenki számára érthető lesz. hogyha valamilyen buzdító intézkedést hoznak az egyik vagy másik mezőgazdasági növény terme'ésének fokozása céljából, úqv ezt a gazdasági célszerűség, országunV: minden népének érdekei kívánták. Vagy vegyük a költségvetési össze geknek a szövetséges köztársaságok közötti elosztását. Ezeket az összegeket lényegében helyesen osztják el. bár komolyan gondolkodna kell azon. hogy itt is növelni kellene a köztársaságok szerepét és tekintélyét. Egyes elvtársak panaszkodnak, hogy a közoktatásra, az egészségügyre, a Lakás-, valamint a kulturális és szociális építkezésre. a varosok rendezésére stb. szulgáló előirányzatok meghatározásában még mnes kellő rend. Ennek eredményeképpen ezeknek az előirányzatoknak az összegében néha semmivel sem magyarázható különbségek vannak egyes köztársaságok között Rendbenlevőnek lehet tartan; ezt a helyzetet? Természetesen nem és elsősorban azért nem, mert ez megsérti az igazságos kapcsolatok alapját azt. hogy mindenki számára egyenlők legyenek a feltételek. És mat jelentenek a .jelen esetben a mindenki számára egyenlő feltételek' A költségvetési összegek elosztásának mindenki számára közős elvét. Ha ilyen elvet állapítunk meg, úgy az előirányzatok ászszege teljesen objektív mutatószamoktól függ májd, például az egy főre, vagy a népgazdaságtan foglalkoztatott egy dolgezora eső kiadósok. Magától értetődik, hogy ebben sem szabad az egyenlősdiség hibájába esni Amikor a szövetséges köztársasagok jogaá kibővítésének szükségeseégéről lieszélünk, hangsúlyoznunk kell a központi tervezés elvének szükségességét. Mindig emlékezetben kell tartam hogy országunk és a Szovjetunió minden köztársasága sikeres fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a Szovjetunió minden népének egyesitett erőfeszítése, népgazdaságunk bizonyos központosítása, a köztársaságcv széleskörű kezdeményezésével ?s önállóságával együtt A tervszerűség a szocialista gazdaság; rendszer legnagyobb előnye! Erről az előnyről nem mondunk le és sohasem fogunk lemondani Arról van szó, hogy a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítve, fiqyelmesen keli foglalkozni a szövetséges köztársaságok gazdasági szükségleteiivei. gazdaságuk és kulturéjuk .fejlesztésének távlataival, ideiében észre kell venni és számba kell venni minden újat, ama a köztársaság életében megmutatkozik. Nem szabad a szövetséges köztársaságok fe'uett kicsinyesen gyámkodni. Az össz-szövetségi népgazdasági tervek által meghatározott keretekben maguknak kel! eldönteniük gazdaságuk egyik vagy másik ága fejlesztésének konkrét kérdéseit. Ez még jobban megerősíti minden egyes köztársaság szuverenitását. a köztársaságok közötti kölcsönős bizalmat, elősegíti., hogy mindegyik köztársaság termékeny kezdeményezést tanúsítson i helvi erőforrások kihasználásában A szocalizmus nemcsak hogy nem semmisiti meg a nemzetiségi különbségeket és sajátosságokat, hanem ellenkezőleg biztosítja minden nemzei és nemzetiség qazdaságának. kulturá jának sokoldalú fejlődését és felvirágzását. Ezért nem szabad lebecsülnünk ezeket a sajátosöa qokat és különbözőségeket hanem a legfigyelmesebben íftrődnünk kel' velük a gazdasági és a kulturális építés gyakorlata vezetésében. Ezzel kapcsolatban 6zólni kell arról a tévedésről, amelyet néhány elvtárs a nemzetiségi kérdés érteimezeséhen elkövet Nézzük például a szovjet hazafiság és a nemzetköziség kérdését. Ebben a kérdésben a teljes világosság nemcsak azért fontos, hogy helyesen, lenini módon intézzük országunkban a nemzetiségi politikát hanem azért is. hogy helyesen alakítsuk ki a többi ország dolgozóival, köztük a szocialista íáborh-oiz tartozó országok dolgozóival való kapcsolatainkat'. Sajnos, vannak olyan elvtársak, akik úgy gondolják, hogy saját hazájuk szeretete ellentmond a dolgozók nemzetköz; szolidaritásának és a szocialista nemzetköziségnek. Ez a magyarázat sérti az emberek nemzeti érzéseit-, egyáltalában nem segíti elő a szocialista nemzetek együttműködését, a világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának fejlődését Helyénvaló itt megemlíteni Vlagyimir Iljics Lenin következő szavait V I. Lenin, a párt vezetője 1914-ben, az első Világháború tombolásakor. amikor az európai országokat a sovinizmus és a burzsoá nacionalizmus szennyes hullámai öntötték el, amikor pártunk volt a

z egyetlen párt. amely magasra tartotta a proletár internacionalizmus harcd zászlaját, ezt írta- ,Idesen-e töj lünk. nagyorosz öntudatos proletárokI tói, a nemzeti büszkeség érzése? Per: sze, hogy nem! Mi szeretjük nyelvünket és hazánkat, mi a legtöbbet azon munkálkodunk hogy hazánk dolgozó tömegeit (vagyis iakossagának 9 tíz* d részét) tudatos demokrata és szocialista életre emeljük." A szocialista hazafiságnak a nemzetköziséggel való szerves összekapcsolása — a szocialista nemzetek kölcsönös testvéri kapcsolatai megerősítésének eszmei alapja. Nemzetiségi politik.-: jában ez vezérelte és ez fogja vezérelni pártunkat. Miközben fokozzuk a tömegeknek a proletár internacionalizmus szellemében való nevelését, mindent megtettünk és meg fogunk tenni azért, hogy növekedjék és fejlődjék minden szövetséges köztársaság nemzeti gazda sága, hogv még jobban felvirágozzék formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrájuk. Egyúttal határozottan vissza kell utasítanunk a burzsoá ideológia minden mégíiyilvánulását, köztük a nacionalizmust óvnunk kell komnunista ideológiánk tisztasa gát. szüntelenül arra kell törekednünk hogy a Szovjetunió népei még jobban tömörüljenek és még jobban megerősödjék nagv barátságuk. 2. A szocialista demokratizmus fejlődése Az államaparátus tökéletesítése A szovjet törvényesség megszilárdítása A beszámolói időszakot a szovjet demokrácia továbbfejlődése, a dolgozók nagy tömegei alkotó aktivitásának növekedése jellemzi. Csak a szocialista rendszerben alakulhatnak ki és terjedhetnek el a népnek a fontos állami kérdések eldöntésében való olyan nagyszerű részvételi formái, mint például a munkásoszály, a kolhozparasztság és az értelmiség legjobbjainak központi és helyi tanácskozásai, amelyeket a párt központi bizottsága" hív össze. A szovjet demokrácia fejlődéséről tanúskodik az is, hogy a vállalatok kollektívái nagymértékben részt vesznek vállalataik hatodik ötéves tervéhek kidolgozásában és megvitatásában. A kommunista építés nagy feladatai a dolgozók alkotó tevékenységének és kezdeményezésének még nagyobb fokozását, a néptömegeknek az állam .irányításában és az országunkban folyó gigászi qazdasáqi szervező munkában való széleskörű részvételét követelik. Ez azt jelenti, hogv minden eszközzel fejlesztenünk kell a szovjet demokratizmust, ki kell küszöbölnünk mindent, ami akadályozza ennek sokoldalú kibontakozását Kezdem a szovjetek munkájával, mert ezek jelentik — mint ismeretes — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének DOlítikai alapiát Meg kell állapítani, hogv a szovjetek tevékenységében komoly hibák vannak, esetenként nyíltan eltérnek azoktól a szabályoktól és tételektől, amelyeket a szovjet akotmány elóír. Ismeretes például,* hogv a küldöttek kötelesek beszámolni választóiknak De a legutóbbi években egyes helyeken az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogv a szovjetek küldöttei és a végrehajtó bizottságok csak esetenként, főként a választási kampánvnyal kapcsolatban számolnak be a lakosságnak Az alkotmány ezenkívül előírja, hogy a szovjeteknek azt a küldöttét, aki nem igazolta a belévetett bizalmat, a választók visszahívják Ezt a tételt nem mindig alkalmazzák azokkal a küldöttekkel szemben. akik nem váltották be a választók bizalmát A szövetséges és az autonóm köztársaságok legfelső tanácsainak ülésszakait általában évente j egyszer hívják össze, nem pedig kétszer, ahogvan azt az alkotmány előírja. Meg kell szüntetni a szovjetek munkájában az ilyen hibákat, meg kell erősíteni a szovjetek és a választók kapcsolatait, szigorúan ragaszkodni keil az alkotmány minden tételéhez A szovjetek figyelmét a gazdasáqi és ä kultúrális építés kpnkrét kérdéseire kell fordítani, ezeket a kérdéseket az ülésszakokon rendszeresen meg kell vitatni A kommunista építés feladatainak végrehajtásában fontos szerepe van a szovjet államapparátusnak Államapparátusunk természetét tekintve igazi népi apparátus, amelv a szovjet értelmiség — népükhöz, a kommunista építés ügyéhez hű emberek — nagv hadseregét foglalkoztatja. A szovjet apparátus útján valósul meg a szocialista állam qazdasági-szervezó és kulturális-nevelő funkciója, valamint országunk védelmi képessége megerősítésének feladata Összehangolt, jől szervezett, a néphez közelálló és pontosan dolqozó apparátus nélkül a szocialista építés semmilyen területét sem lehet irányítani. Ezért pártszervezeteink kötelessége, hogv közelebb kerüljenek a szovjet apparátushoz, szervező és eszmei-nevelő munkát véqezzeriek ennek az apparátusnak a különféle területein dolgozó funkcionáriusok széles rétege körében Az apparátus munkaszervezetének lenini elvei szerint az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa a legutóbbi két év alatt fontos intézkedéseket tett az államiqazqatási-iqazqatási apparátus struktúrájának eqvszerűsltései státusainak csökkentése és munkájának meqiavltása céljából Ezeknek az intézkedéseknek az eredményeképpen a rendelkezésre álló adatok szerint az államigazgatási-iqazgatási apparátus majdnem 750.000 fővel csökkent. Meq kell mondani, hoqy az iqazqatási- apparátus még mindig aránvtalanul nagv. fenntartására a2 állam óriási összeqeket költ A szovjet társadalomnak érdeke, hoqy több ember dolqozzék az anvagi termelés szférájában, a qyárakban, a bányákban és az építkezésekén, a kolhozokban, a qépállomásokon és a szovhozokban ott. ahol létrejön a nép qazdasáqa Továbbra is folytatni kell az államigazgatási-igazgatási apparátus tökéletesítését. Ez nem mechanikus dolog ezt az apparátus struktúrája egyszerűsítésének, egész qyakorlati tevékenvséqe meqjavitásának, a tömeqekkel való kapcsolatai meqszilárdításának, a munkások, kolhozparasztok és értelmiséqiek széleskörű aktívája a qazdasáqi és a kultúrális építés igazgatásába való bevonásának kell kísérnie Államapparátusunkban még sok a felesleqes láncszem, amelv párhuzamosan ugvanazt a munkát véqzi A minisztériumok és a hivatalok sok dolgozója ahelyett, hoqy a dolqozók tömegeit szervezné a párt- és a kormányhatározatok végrehajtására, továbbra is az irodákba húzódik, aktaqvártással, bürokratikus aktatoloqatással üti aqyon az időt. A leqklméletlenebb harcot kell vívni a bürokratizmus, e tűrhetetlen rákfene ellen, amelv nagv kárt okoz közös üqvünknek. A párt és a kormány a legutóbbi években több minisztériumot szétválasztott. hogy a közigazgatási és igazgatási apparátus általános létszámának csökkentésével együtt közelebb vigye a gazdasági vezetést a vállalatokhoz, konkrétabbá tegye ezt a vezetést. Nagy jelentőségük van a szocialista tervezés tökéletesítését szolgáló pártintézkedéseknek. Ezek közül az intézkedések közül külön meg kell emlékezni a tervező szervek átszervezéséről, a távlati és a folyó tervezés felosztásáról, amely lehetővé teszi a népgazdasági tervek gondosabb kidolgozását és teljesítésük ellenőrzésének jobb megszervezését. Meg kell mondani, hogy terveink még nem tükrözik teljesen a szocialista gazdaság tervszerű (arányos) fejlődése törvényének követelményeit aminek következtében az ország gazdaságában Időleges, részleges aránytalanságok mutatkoznak, ezek bizonyos mértékig fékezik több gazdasági ág fejlődését Az a feladatunk. bog;, elejét vegyük az ilyen aránytalanságok keletkezésének teljesen biztosítsuk --t népgazdaság tervszerű fejlődését. Tervező és gazdasági szerveinknek komolyan tanulmányozniuk kell és ki kel! jelölniök 'öbb ötéves tervr* a népgazdaság vezető ágai növekedésének perspektíváit. Különös figyelmet kell fordítani a párt- és kormányhatározatok végrehajtása feletti ellenőrzés helyes megszervezésére. Helytelen volna azt gondolni, hogy csak a hanyag dolgozókat kell ellenőrizni. A becsületes emberek munkáját is ellenőrizni kell, mert až ellenőrzés elsősorban rendszer fegye!-: mezi a dolgozókat, megelőzi a hibákat, fokozza a dolgozókban a rájukbízott ügyért érzett felelősséget. A központi és a helyi párt-, szovjet és gazdasági szervek szervező munkájának leggyöngébb pontja eddig ) párt- és a kormányutasítások végre* hajtásának nem kielégítő ellenőrzése. Nem birkózik meg ezzel a feladattal a Szovjetunió állami ellenőrzési mi" nisztériuma sem. Gyeiígén valósítja meg Leninnek az állami ellenőrzésről szóló útmutatásait, és nem veti fel az államapparátus tökéletesítésének nagy kérdéseit. Nem lehet tovább tűrni a párt- és a kormány utasítások végrehajtásának kontár-ellenőrzését. Gyökeresen át kell szervezni a Szovjetunió állami ellenőrzése minisztériumának munkáját, hogy mélyrehatóan tanulmányozza az államapparátus munkájának kérdéseit, az államapparátus struktúráját, ellenőrizze, hogyan hajtják végre az apparátus különböző láncszemei a párt és a kormány határozatait, felvesse a kormány előtt az államigazgatás megjavításának és racionalizálásának nagy elvi kérdéseit A párt központi bizottsága nagy figyelmet fordított és fordít ma is a szocialista törvényesség szilárdítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szovjet állam ellenségei aljas aknamunkájukhoz megkísérlik kihasználni a szocialista törvényesség legparányibb meggyengülését is. így járt el a párt által leleplezett Beríja bandája, amely ki akarta vonni .z államvédelmi szerveket a párt és a saovjet hatalom ellenőrzése alól. e szerveket a párt és a kormány fölé akarta helyezni, a törvénytelenség és az önkény állapotát akarta létrehozni e szervekben Ez a banda ellenséges célokból hamis terhelő adatokat gyártott becsületes vezető funkcionáriusok és egyszerű szovjet állampolgárok ellen. A központi bizottság megvizsgálta az úgynevezett „leningrádi ügyet", és megállapította, hogy ezt az ügyet Berija és cinkosai gyártották azzal a céllal, hogy meggyengítsék a leningrádi pártszervezetet, befeketítsék e szervezet kádereit. A központi bizottság a „leningrádi ügv" alaptalanságának megállapítása után sok más kétes ügyet is megvizsgált. A központi bizottság intézkedéseket tett az igazság érvényrejuttatására A központi bizottság javaslatára rehabilitálták az ártatlanul elítélteket Mindebből a központi bizottság komoly következtetéseket vont le. Bevezettük az államvédelmi szervek munkájának megfelelő párt- és kormányellenőrzését Jelentős munkát végeztünk azért, hogy kipróbált káderekkel erősítsük meg az államvédelem a bíróság és az ügyészség szerveit Teljes mértékben visszaállítottuk az ügyészi felügyelet jogait, és megszilárdítottuk e felügyeletet. Pártszervezeteinknek, állami és szakszervezeteinknek éberen őrködniök kell a szovjet törvények betartása fölött, le kell leplezníők és ártalmatlanná kell tenniök mindenkit, aki merényletet követ e! a szocialista jogrend és a szovjet állampolgárok jogai ellen, szigorúan meg kell gátolniok a törvénytelenség és az önkény legkisebb megnyilvánulását is. Meg JII mondani, hogy több ügy felülvizsgálásával és érvénytelenítésével kapcsolatban egyes elvtársakban bizonyos bizalmatlanság támadt az államvédelmi szervek dolgozói iránt. Ez természetesen helytelen és igen karos. Tudjuk, hogy csekista kádereink nagy többsége becsületes, közös ügyünkhöz hű dolgozókból áll és bízunk ezekben a káderekben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ellenség mindig megkísérelte és ezután is meg fogja kísérelni a kommunizmus felépítése nagy ügyének akadályozását. A kapitalista környezet sok kémet és kártevőt kü'dött hozzánk. Naivság volna azt gondolni hogy most az ellenség felhagy kísérleteivei, hogy minden módon ártson nekünk. Mindenki tudja, hogy az országunk elleni felforgató tevékenységet több kapitalista állam reakciós körei nyiltar támogatják és reklámozzák Elég megemlíteni, hogy az Egyesült Államok 1951 óta évente 100 millió dollárt költ a szocialista orszáqok elleni felforgató tevékenységre Ezért a szovjet népben minden eszközzel fokozni kell a for-adalmi éberséget erősítenünk kell az államvédelmi szerveket Pártunk egyik legnagyobb vívmánya, hogy a szocialista rendszer viszonyai Wizr-nottp úi emberek, a komi Folyta ráf 10 i'dalon.) 0-1 SZO 1956. február 17.