Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-02 / 33. szám, csütörtök

UJ TECHNIKÁT Á MEZŐGAZDASÁGBA A MÁSODIK ÖTÉVES TERV FOLYAMÁN ! Bratislava felkészül a városszépítés hazafias akciójára az 1956. évben Az új technika, melynek a szocialista rendszer fejlődése korlátlan lehetőségeket nyújt, fő tényezője a munkatermelékenység szakadatlan növeléséért folyó harcnak. Már pedig ez döntő fontosságú a szocializmus végső győzelme szempontjából. A mezőgazdasági termelés kapitalista módszereiről a szocialista nagytermelésre való átmenet folyamata feltétlenül megköveteli a mezőgazdasági termelés műszaki, szervezési és technológiai színvonalának emelését, az iparban alkalmazott haladó módszerek •bevezetése útján. A nagyüzemű termelés bevezetésének alapfeltételeit nálunk már megteremtették Mindamellett még távolról sem tettek meg mindent az új technika gazdag és kimeríthetetlen lehetőségeinek kihasználására, az élenjáró dolgozók új munkaformáinak és a kutatómunka eredményeinek a gyakorlat'an való széleskörű bevezetésére. A mezőgazdasági termelés elmaradt a szocialista ipar viharos fejlődése és munkaüteme mögött, mindenekelőtt azért, mert a mezőgazdasági termelés műszaki színvonala még aránylag alacsony, akár a termelés technológiáját, akár a meglevő gépesítés kihasználását és színvonalát, a kemizáció széleskörű bevezetését, a villamosítáts vagy a szállítás korszerű módjait nézzük. Éppen ezért a pártnak és a kormánynak a csehszlovák ipar további műszaki fejlődéséről szóló tézisei teljes mértékben érvényesek a mezőgazdaságra is. A műszaki fejlődésnek, vagyis az új technikának a mezőgazdasági termelésbe való bevezetése fogalma alatt mindenekelőtt megfelelő mennyiségű hagy teljesítményű gép alkalmazását értjük. De nem csupán ezt. Ez tulajdonképpen a további intézkedések egész sorozatát jelenti, amelyeket egyidejűleg és megfelelő arányokban kell megvalósítani, hogy emelkedjék mind a munkatermelékenység, mind a mezőgazdasági termelés intenzitása. Ilyen intézkedések főleg a kemizáció, a villamosítás, a haladó biológiai módszerek, a helyes munkaszervezés bevezetése, a megfelelő agrotechnikai és zootechnikai feladatok, a magnemesítés, a termelőterületek pontosabb meghatározása, a fajállattenyésztés, a kártevők elleni védelem, az állatok megbetegedése elleni harc stb. A mezőgazdasági munkák gépesítésében 1956-tól kezdve fokozatosan áttérünk a magasabb fejlődési fokra, ažaz a komplex gépesítésre. Ennek lényege az egyes terményekről való nagyfokú gondoskodás megfelelő gépek segítségével a termelési folyamat minden szakában, az emberi munka legminimálisabb felhasználásával. Például a cukorrépánál több mint 30 munkafolyamat létezik, melyeket a talaj előkészítésétől és a vetéstől kezdve egészen a cukorgyárba való szállításáig el kell végezni. Ez a traktorvontatta legújabb gépesítő eszközök kihasználását jelenti a talaj előkészítésénél, a trágyázásnál, a vetésnél, a talajművelés gépesítésénél, a kombájnnal való aratásnál, a répafejnek és a levélzetnek gépi úton való felrakásánál és a különleges önkirakodókkal való elszállításánál. Néhány eset kivételével a gyakorlatban nálunk eddig nem vezettük be a komplex gépesítést. Még az egységes technológiai folyamatokat sem dolgoztuk ki a különféle növénykultúrák számára, a különböző termelési körzetek feltételei szerint, hogy az EFSZ-ek, a gép- és traktorállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak segítséget nyújtsanak. Ezért 1956-ban néhány állami gazdaságban (pl. Zselízen) az egész vetésterületen és egy-egy gép- és traktorállomáson, (pl. Szencen) az egész szerződéses területen komplex gépesítést vezetnek be a gabonaneműek, a cukorrépa termesztésénél és a takarmányneműek betakarításánál: Ezenkívül az állami gazdaságok bevezetik a komplex gépesítést a gabonanemí^k termesztésénél az állami vetésterület 20 százalékán, a cukorrépánál 6 százalékon, a takarmányneműek betakarításánál 28 százalékon. Ebben az évben az állattenyésztésben is a gyakorlatban kipróbálják a komplex gépesítést. E célból adaptálnak az állami szektoron belül néhány — kb. 400 hektárnyi területű — mezőgazdasági üzemet, hogy megteremtsék a feltételeket a takarmány szállítása, előkészítése, istállóba való szállítása, a trágya eltávolítása, a fejés, az állatok gondozása stb. leghatékonyabb gépesítése számára. Ide összpontosítják majd az eddig ismert legkorszerűbb gépeket, mint pl. a takarmány előkészítésére szolgáló kombájnokat, a felrakásos trágyakaparó-gépeket, az önműködő etetőberendezéseket, fejőkombájnokat stb. A növénytermesztésben és állattenyésztésben ily módon kipróbálják a komplex gépesítés különféle módszereit, mind a technológiai folyamat, mind a műszaki-ekonémlai hatások pontos kiértékelése szempontjából. A mezőgazdasági dolgozók a gyakorlatban győződnek meg a gépesítés előnyeiről és segítik elő e módszerek széleskörű bevezetését. A mezőgazdasági termelés kemizációja igen hatékony eszközt jelent a hektárhozamok jelentős emelése szempontjából. Mindenekelőtt elegendő mennyiségben biztosítani kell az ásványi műtrágyát. (Az 1955. évi 64 kg-os átlagot 1960-ban hektáronként (100 kg-ra kell emelni.) A trágyafajtákat kombinált trágyafajtákkal, folyékony ammóniákkal, trágyalével, folyékony trágyával stb. kell kiegészíteni. A növényvédelemben eddig használatos porzóeszközöket fokozatosan aeroszolókkal, mindenekelőtt hideg aeroszolokkal fogják helyettesíteni s főleg repülőgépek fogják szétszórni, ami 50 százalékkal csökkenti a költségeket és magasabb biológiai hatékonyságuk van. (Az idén kb. 200 000 hektáron fogják alkalmazni.) Ugyancsak igen előnyös a talajoltóanyagok használata, vagyis a vetőmagvak és ültetvények bakterizációja úgynevezett nitrazónnal (baktériumokat tartalmazó vegyianyaggal), mely leköti a levegőnek a növények számára szükséges nitrogénjét és átlagosan 10 százalékkal növeli a hektárhozamokat. (Idén 30 000 hektáron fogják alkalmazni.) Az antibiotikumok, mint pl. a prokainpenicillin vagy aureomycin, melyeket az állatok eledelében a fejlődést elősegítő eszközökként használnak, kb. 15 százalékkal emelik a súlygyarapodást, csökkentett takarmányszükséglet és jobb egészségi állapot mellett. Az idén több mint félmillió sertésnél és nagyszámú baromfinál fogják alkalmazni. Hasonlóképpen számos, már ismertebb haladó módszert használnak fel mind nagyobb mértékben a gyakorlatban, mint például a keresztsoros vetést, a négyzetes-fészkes ültetést, a heterózis kukorica ültetését, a kukorica és rozs pótbeporzását, borjak rideg nevelését, a Surikov-módszer szerinti tekarmányízesítést stb. Nagy feladatok várnak ránk a mezőgazdasági termelés villamosítása terén, mely ugyancsak az állattenyésztés komplex gépesítésének egyik feltétele. Itt nem csupán a villanyenergiamennyiséget kell alapvetően növelni, hanem egyúttal megszüntetni a villanyhálózatnak az üzemeltetés szempontjából veszélyes fogyatékosságait. Nagy távlatok nyílnak a magfizika tudományos eredményeinek kihasználásában, akár az Izotópokra, akár a hatalmas energiaforrások kihasználására gondolunk. Mindez csak igen rövid összefoglalása mindannak, amivel az új technika és biológia alapvetően megkönnyítheti az emberi munkát, meggyorsíthatja a mezőgazdasági termelés növekedését lakosságunk általános jólétének emelése érdekében. Ing. Rudolf Ruffer ( Azok a szép eredmények, amelyeket 1 Bratislavában a városszépítési akció keretében 1955-ben elértek, minden hazafiasan gondolkodó polgárt örömmel és j büszkeséggel töltenek el. Az építő szorgalom eredményei láthatók minden lépésnél a rendezett tereken, parkokban, a kijavított házhomlokzatokon, ami szebb és örömteljesebb külsőt ad városunknak. 1956-ban az elért eredmények alapján tovább fogjuk szépíteni fővárosunkat. A bratislavai Központi Nemzeti Bizottság tanácsa 1956. január 16-1 ülésén megtárgyalta városunk szépítési tervének akcióját, melyet igen gondosan előkészítettek a körzeti nemzeti bizottságokban. Kormányunk a bratislavai polgárok hazafias megnyilatkozását figyelemmel kisérve, 1956-ban már 8 és fél millió koronát folyósít az akció céljaira az előirányzott 6 millió korona helyett. Ezen anyagi eszközök felhasználásával és Bratislava lakosságának társadalmi munkájával 50 millió korona értékű munkát végeznek, amihez még '500 ezer önkéntes brigádmunkaóra elvégzésére lesz szükség. Ez további parkokat, kerteket, zöld pázsitot, gyermekjátszóteret, uszodát, a Dunapart és a Kultúra és Pihenés Parkjának kiépítését, megjavított utakat, új kultúrközpontokat jelent. Csupán egynéhányat említünk meg a i 1956-ban Bratislavában megvalósítandó akciók közül, melyek célja kellemesebbé tenni polgáraink életét. Ilyen a Lido-fürdő második szakaszának befejezése, a károlyfalusi, óligeti és dévényi kultúrházak kiépítése, továbbá a Dunapart rendezése, a Duna jobb partján a Petőfi-szobor felállítása, tíz ligetfalusi és tizenkét zabosi utca rendezése, a nőtlen alkalmazottak legényotthonának kiépítése a malomligeti nemzeti bizottság körzetében és több pázsitterület rendezése, a lamacsi kultúrház befejezése, a lamacsipatak befedése, a Gottwald-tér rendezése, a Trnavská út pázsitterületének rendezése, a Téli Stadiontól a köztemetőig, a slovanyi gyermek-amfiteátrum építésének befejezése. A városszépítési akció súlypontja ebben az évben is a Kultúra és Pihenés Parkjában van. Szükséges itt befejezni n Dunapart útjait és sétányait, a szökőkutakat, korlátokat, a pionirvasút ía az állatkert előkészítő munkálatait. Sokkal több munkát fognak szentelni a hegyipark rendbehozatalának, ahol öt tavat építenek és rendezni fogják a Bimbóházak környékét is. Mindezt a?onban nem végezhetnénk el lakosságunk alkotó és önkéntes munkája nélkül. Már jelentkeznek az 1000 munkaórát vállaló brigádosok munkabrigádjai, mint Sottnik és Budai elvtársak brigádjai. Kezdeményezésükre, akik egymaguk fejenként 1000-nél több munkaórát vállaltak, tíz tagból álló csoport alakult, amely 10 ezer brigádmunkaórát vállalt a városszépítési akció keretében. Csoportjuk máris követőre talált a Nehéz Gépjavító Vállalat dolgozóinak munkabrigádjában, mely az üzemi pártbizottság és a többi tomegszervezettel együtt az üzem igazgatójának, Gál elvtársnak és főmérnökének, Bednárik elvtársnak vezetése mellett szintén kötelezettséget vállalt 10 ezer brigádmunkaóra ledolgozására. Az üzem igazgatója és főmérnöke is külön 1000 munkaórát vállaltak nehéz gépek felhasználásával. Hogyan fognak a munkához ezek až úttörők? A bratislavai Gépjavító Nemzeti Vállalat nehézgépek: buldózerek, dumperok megjavításával foglalkozik. Kidolgozták az egész évre a javítások folyamatos elvégzésének tervét, éspedig oly módon, hogy a fő javítások elvégzését szocialista munkaversenyben lerövidítik és a fennmaradó megtakarított napokat felhasználják a városszépítési és rendezési akció javára. A vállalat dolgozói megfontolt műszaki-szervezési intézkedésekkel nemcsak a fő javítások tervét teljesítik, hanem gépekkel segítenek a hazafias akcióban, ami sokat jelent. Mikor követi példájukat a Gépjavító Nemzeti VálJWat alkalmazottainak többi munkaköz* ssége ? Itt hangsúlyozni kell, hogyha ily módon mindenütt kihasználnák a nehéz gépeket, főleg az éjszakai órákban, szombaton és vasárnap, ezeken többezer munkaórát ledolgoznának, lehetséges lenne ezeket az órákat többszázezerre növelni. Szükséges lesz tehát, hogy a többi szakasz felelős dolgozói is mélyrehatóan tanulmányozzák és ellenőrizzék terveiket oly módon, hogy a nehéz gépeket áthelyezzék az éjszakai és vasárnapi időszakokra, hogy a Gépjavító Nemzeti Vállalst elvtársainak példája nyomán elősegítsék városunk szépítését. Bizonyára nem kerülte el Bratislava lakossága figyelmét az a hír, hogy Šottnik, Budai és más elvtársak 1400 —1500 brigádmunkaórát szenteltek a város szépítésére. A nemzeti bizottság elnöksége reméli, hogy minden lakos legalább 30 brigádmunkaórát fog szentelni városa szépítésének, ami 1956-ban 500 ezer önkéntes brigádmunkaóra ledolgozásét jelentené. Szükséges tehát, hogy a KNB. a körzeti nemzeti bizottságok, utcai bizottságok, egyes tömegszervezetek, iskolák, üzemek széleskörű kampányt szervezzenek az összes bratislavai polgárok bekapcsolására s a kötelezettségvállalásért folytatott akció sikere érdekében. Ján Galbavý, a városrendezési bizottság titkára. OOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOO<^ I AzV. kongresszus már a bolsevizálás jegyében zajlott le, ami az ott elfogadott politikai tézisekből kitűnik. A kongresszus téziseiben elsősorban elemezte az akkori nemzetközi helyzetet és rámutatott arra, hogy a háború utáni, időszakot a kapitalista világgazdaság ellentmondásainak nagyon gyors növekedése jellemzi. A kongresszus további tézisei megállapítják, hogy „Csehszlovákia az európai imperialista rendszer részét képezi, maga is imperialista állam. Az a nézet, mely szerint Csehszlovákia a nagy imperialista államok gyarmata, teljesen téves és ellenforradalmi következtetésekre vezet." Csehszlovákia imperialista jellegének megállapítása nagy jelentőséggel bírt, mert megadta a lehetőséget, hogy a csehszlovákiai proletariátus helyes álláspontot foglaljon el a Szovjetunió védelme kérdésében és a „saját" burzsoáziája elleni harcban. Az áruló Jílek-csoport ugyanis azzal az „elmélettel" állt elő, hogy Csehszlovákiának gyarmati jellege van. E

zen veszélyes elmélet ellen kemény harcot folytatott Klement Gottwald és más elvtáréak. Különösen Gottwald elvtárs nagy meggyőző erővel leplezte le a Jílekféle „elméletet", és bebizonyította, hogy „Csehszlovákia az európai imperialista rendszer része, maga is imperialista állam". Egyúttal megmutatta, hogy Csehszlovákia milyen szerepet játszik a nemzetközi szovjetellenes tömbben. A7 V. pártkongresszus — és ebben szintén a bolsevizálás jutott kifejezésre — helyes álláspontot foglalt el a parasztkérdésben is. A szociáldemokrata pártokra jellemző volt, hogy a parasztságot egyáltalán nem vették számba mint a proletariátus lehetséges szövetségesét. Ez a szociáldemokrata hagyomány még a kommunista pártban is éreztette hatását és ezért a kommunista párt nem is foglalkozott eléggé az agrárkérdés megoldásával. Csupán az V. pártkongresszus, mely döntő fordulatot jelentett a párt politikájában, tűzte ki a munkás-paraszt forradalmi szövetség megvalósítását és megmutatta, hogyan kell dolgozni a parasztság között. A nemzetiségi kérdésben is nagy fordulatot jelent az V. pártkongreszszus. A nemzetiségi kérdésnek Csehszlovákiában nagy jelentősége volt, tekintettel a Csehszlovákiában élő több nemzetiségre. A kongresszus határozata szerint a kommunista pártnak mozgósítani és küzdeni kell minden nemzetiségi elnyomás ellen és a leigázott nemzetek dolgozó rétegeinek napi követeléseiért. Ezt a küzdelmet minél szorosabban össze kell kötni Csehszlovákia egész proletariátusának általános osztályharcával. Az V. kongresszus által kitűzött feladatok szemszögéből nézve szintén a párt létkérdésévé vált a szakszervezeti kérdés bolsevik megoldása. A vörös szakszervezetek válaszúton álltak. Vagy forradalmi úton kell haladniok, vagy vissza kell térniök a teljes reformizmusba. A pártnak persze mindent el kell követnie, hogy a vörös szakszervezetek a forradalmi utat járják. Az is szükségessé vált, hogy a párt munkája valamennyi szakszervezetben, tehát a reformista szakszervezetekben is megjavuljon. Ezt a célt szolgálták az V. kongresszusnak a szakszervezetekre vonatkozó tézisei is. •A pártnak a munkásosztály és a dolgozó nép többségének a proletárforradalom részére való megnyeréséért folyó harcában a helyes politikai tömegmunka módját kellett alkalmaznia. A dokumentum-gyűjtemény egyes részei, különösen az V. kongresszus tézisei, megismertetnek bennünket a politikai *ömegmunka elveivel. Ezek mutatják, hogy, ha a párt meg akarja nyerni a dolgozók többségét, harcolnia kell mindennapi követeléseikért. Ugyanakkor azonban nem szabad szem elől téveszteni a végső célt és a mindennapi harcokban a tömegeket nevelni és előkészíteni kell a döntő forradalmi harcokra. A politikai tömegmunka és általában a célszerű munka megkívánta a párt szervezeti átépítését. A kongreszszus úgy határozott, hogy átépíti a párt szervezeti alapját, aktivizálja és átszervezi az üzemi sejteket, vagyis a párt egész tevékenységében az üzemekre támaszkodik, ahol a munkásosztály zöme összpontosul. így az V. kongresszus szervezeti téren is a bolsevizálás szellemében járt el. A

dokumentum-gyűjtemény tanulmányozása mutatja az ideológiai munka és a kommunista szervezeti elvek jelentőségét az új típusú forradalmi marxista párt számára. Egyidejűleg meggyőzően mutatja a párt tisztaságáért, az elméleti elhajlások ellen folytatott következetes harc szükségességét is. Végül felfedi a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak felbecsülhetetlen értékét a kommunista pártok számára és a marxizmus-leninizmus klasszikusai elméleti müveinek alkotó módon való alkalmazása szükségességét. — így a magyarul is megjelent dokumentum-gyűjtemény a magyar dolgozók számára nagy jelentőséggel bír. BALOG-DÉNES ÄRPÄD A fonóban folyik a művelő Jés A Ďumbier alján fekszik Závažná Poruba. Lakosai a közismert liptói kőművesek, ácsok, Liptőszentmiklóson dolgozó munkások és kisparasztok. Egykor innen a nyomor kivándorlásra kényszerítette az embereket. Sokan visszatértek hazájukba és nehéz anyagi viszonyok között éltek tovább. Ma mér a községben jólét uralkodik. Hazánk felszabadulása óta 80 új családi ház épült. A helyi nemzeti bizottság rendszeresen értékeli a második ötéves terv első évi feladatainak eddigi teljesítését a községben, és üléseiről részletes naptárt állított össze. E napokban ülésezett a községi állandó építészeti bizottság, és megtárgyalta a község rendezésének 1956-ra eső feladatait. A mezőgazdasági bizottságban tervet dolgoztak ki a legelők tavaszi előkészítésére A lakosság már a múlt év őszén kitisztított 185 hektár legelőt és rajta 400 mázsa műtrágyát hordott szét. A földművesek szakismereteinek emelésére téli iskolát rendeznek. A HNB nagy segítséget nyert a nőbizottság részéről. A tél folyamán a kultúrház klubhelyiségében 25—30 asszony részvételével rendeznek „fonóestéket", amelyeken bevezetésül a nemzetközi politikai helyzetet is ismertetik. Az asszonyoknak — akik szorgalmasan dolgoznak rokkáikon, — a helyi pionírok szép műsorral kedveskednek. Szavalnak. táncolnak, énekelnek és rövid színpadi jeleneteket adnak elö. Népszerűek a szépirodalmi könyvismertetések is. Az ostravai televízió első hónapjának sikere Kedden, január 31-én volt egy hónapja annak, amikor Ostrava vidékén a televíziós készülékek birtokosai először látták az ostravai televíziós állomás első műsorát. Mindjárt ezt követően, második ötéves tervünk első napján Antonín Zápotocký köztársasági elnök újévi beszédét kísérhették figyelemmel. A szerdai és a vasárnapi rendszeres közvetítéseket a szomszédos kerületekben is láthatják, sőt még a Lomnicei-csúcson is. Januárban az ostravai televízió dolgozói kipróbálták a műsorok különböző formáit, kezdve a gyermek- és az egész estet betöltő filmekkel, egészen a tárnák, üzemek és a kultúra élenjáró dolgozóival folytatott beszélgetésekig. A sikeres januári közvetítések csúcspontja Csu Te marsallnak, a Kínaj Népköztársaság alelnökének szombati ostravai látogatásáról készített sikerült felvételek voltak. Már vasárnap este láthatták a képeket a nézők televíziós készülékeiken. Annak ellenére, hogy az ostravai televíziós állomás csak próbaküldéseket közvetít, mégis a kerület különböző helyiségeiből a levelek tucatjai érkeznek, amelyek arról tanúskodnak', hogy az Ostrava-vidéü dolgozóinak kulturális élete sokkal gazdagabbá vált. 0

J C 1956. február 2. W