Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-11 / 11. szám, szerda

Állatgyógyászati díjtalan prarasiá a második itéves tervben$ FÉNY ÉS ÁRNYÉK NASZVADON irta : Dr. Brauner Iván áliamdíjas akadémikus Hosszú évtizedek óta különféle vírusos és baktériumos eredetű fertőző betegségek tizedelték állatállományunkat. De nemcsak a fertőző betegségek, hanem a külső és belső paraziták is állandóan ismétlődő súlyos nemzetgazdasági károkat okoztak. A második világháború országok és világrészek közötti ember és állat transzportálása a helyzetet még lényegesebben súlyosbította azáltal, hogy hazánkban ismeretlen és részünkre új betegségek hurcolódtak be. Mezőgazdaságunk gyors ütemű áttérése a szocialista állattenyésztésre, a nagyhizlaldák létesítése, nagyszámú baromfifarm felállítása pedig még inkább módot adott a fertőző betegségek nagyarányú terjedésének. Az állategészségügyi szolgálat és az egész állatorvosi kar nehéz, szinte gigantikus feladatok elé volt állítva. A háborút követő első években jóformán egész Európa oltóanyag termelő intézeteit háborús károsodás érte és nem tudtak azonnal elegendő oltóanyagot termelni. Ehhez hozzájárult még az is, hogy hatalmas körzetközi, sőt országok közötti állatáttelepítések történtek. Nagyon nehéz feladat volt tehát a számtalan fellépő és széthurcolt állati betegségeket megállítani és amennyire lehet felszámolni. E felelősségteljes és nehéz munkájukat az állategészségügyi dolgozók minden nehézség ellenére eredményesen végezték és sikerült több fertőző betegséget — köztük olyanokat is, melyek emberekre is halálos veszedelmet jelentettek — teljesen felszámolniok, több betegséget pedig szűk gátak közé szorítaniok és így biztosítaniok szocialista állattenyésztésünk rentabilitását. A fertőző betegségeknek ezt az első, szinte áradatszerü elszaporodását és szétterjedését sikerült ugyan nagyjában megállítani, de a fertőző betegségek és az élősdiek okozta betegségek mégis minden évben nagy károkat okoznak és hátráltatják dolgozóink •részére az elegendő és jó minőségű állati eredetű termékek biztosítását. •Ezéi t mind az ember — mind az állatgyógyászatnak egyik legfontosabb feladata a fertőző betegségek leküzdése és felszámolása. Az embergyógyászatban egyes betegségek már hosszú évtizedek óta teljesen ismeretlenek Közép-Európában, nem mintha nem léteznének, hanem azért, mert minderi egyes embert röviddel születése után kötelezően beoltanak, és ezáltal társadalmunknak minden tagja az oltás révén ellenállást szerezve, nem ad mó'dot a betegség megtelepedésének, ha az netalán messze idegen földről behurcolódna. Pedig még a múlt században a feketehimlő, kolera vagy egyéb betegségek egész megyéket, országokat tartottak aggodalomban és sokszor a lakosságnak 50—60 százalékát elpusztították. Ez a példa igen meggyőzően igazolja, hogy igenis lehet még a legveszedelmesebb fertőző betegségek ellen is abszolút bizU.nsággal küzdeni, ha az oltásnak minden szükséges kelléke megvan és pontosan betartják, azaz jó oltóanyagnak kell rendelkezésre állnia és minden egyedet védőoltásban kell részesíteni. Mi sem természetesebb, minthogy az állatgyógyászatban a fertőző betegségek leküzdése és felszámolása könynyebb feladat, mint az embergyógyászatban, mivel az oltóanyagok előállításában teljesen szabad tér áll rendelkezésünkre azért, mert minden állat részére, ahol kizárólagos fajlagos állatnak kell szolgáltatnia az oltóanyagot, korlátlan mennyiségben állnak kísérleti egyedek rendelkezésünkre, ellentétben az embergyógyászattal, ahol magát az embert nem lehet ilyen céloknak alávetni. Ezért az állatorvosi tudomány terén speciálisan oltóanyagtermelésben előbbre vagyunk az orvostudománnyal szemben. Felmerülhetne a kérdés, hogy ha ilyen lehetőségek vannak, miért nem tudják az állatgyógyászatban felszámolni a fertőző betegségeket? Erre a feleletet második ötéves tervünk fogja megadni, mely biztosítja háziállatainknak minden veszedelmes fertőző betegség elleni díjtalan, kötelező és ingyenes oltását, természeten „6 minőségű és tökéletes oltóanyaggal. A fertőző betegségek felszámolása nehéz feladat. Egész sereg feltételt kell rendszeresen, tervszerűen és pontosan betartani. Hazánkban az állatgyógyászatban a mai napig nem lehetett ezeket a feltételeket mindenhol és minden esetben a leg aprólékosabb részletekig biztosítani. Az elmúlt öt évben a szocialista szektorban a legveszedelmesebb fertőző betegségek ellen tervszerű preventív oltásokat alkalmaztunk és ezek segítségével nagy nemzetgazdasági értékeket mentettünk meg. Ez azonban még nem biztosította a betegségek teljes felszámolását azért, mert az egyénileg gazdáikon dóknál nem lehetett elrendelni minden állatnak a kötelező Védőoltását. Most a második ötéves terv első évében kormányunk és pártunk elhatározta, hogy egész Csehszlovákia területén minden veszedelmes fertőző betegség megelőzésének érdekében a preventív oltásokat kötelezően és díjtalanul fogják végrehajtani. Hogy ez a díjtalan oltás életbeléphessen, ahhoz hosszú hónapok, sőt évek előkészülete volt szükséges. Elsősorban biztosítani kellett elegendő mennyiségű és jó minőségű oltóanyag termelését. Másodsorban elegendő számú állatorvosnak kell bekapcsolódnia e nagyarányú és pontos időhöz kötött oltások végrehajtásába. Harmadszor nem jelent csekélységet a pénzügyi oldala sem ennek a hatalmas akciónak, hiszen ez az akció évente több millió korona fedezetet igényel. E -elhozott szükségletek ma már biztosítva vannak, felépült az új oltóanyag-termelőintézet, a régieket bővítették, két állatorvosi főiskolán biztosították a területi szolgálatot új állatorvosokkal és jól prosperáló államgazdaságunk megtalálta az anyagi fedezetet is. Hogy állattartóink, egész állattenyésztésünk és népgazdaságunk részére mit fog jelenteni a díjtalan és kötelező preventív oltás, valamint az élősdiek okozta betegségek 'kötelező 1 MESSZE FÖLDÖN híres kertészek i és juhászok laknak Naszvadon. Ker> tészetk híre vetekszik a farkasdiakéi val, juhászaik meg semmit sem ma, radnak el a bajcsi állami birtok kép, zett juhászai mögött. De most nem a i kertészek és juhászok után jöttünk, hanem a naszvadi népművelési otthont keressük fel a falu közepén. A ' kultúrház eleje ugyan ütött-kopott 1 kocsmához hasonlít, de ha bekerülünk 1 az udvarba, az épület hátsó traktusá» ban megtaláljuk a nagytermet és beni ne a papírtapétával bevont kezdetle, ges színpadot. Ezzel bizony nem dii csekednek úgy el, mint híres cseme, gepaprikájukkal, paradicsomukkal , vagy juhaikkal. Végeredményben az a fontos, hogy (a „színház" tele van közönséggel és ^ a naszvadi nyolcéves magyar középiskola megkezdheti műsoros estjét. Szétnyílik a kopottas bordőfüggöny 1 és már száll is a nóta az énekkar aj1 káról. A diákzenekar még bizonytala' nul kíséri; ez az első nyilvános felgyógyítása és megelőzése, azt államunx $ lépése, és bizony kevés a hangszer, minden egyes dolgozója 1—2 éven be- k Hiányzik az ütemet adó dob vagy !ül meg fogja tudni és az élelmiszerek a nagybőgő. Ez azonban nem a diákok rohamosan emelkedő nagyarányú * feledékenységén múlott, hanem a hetöbb termelését saját asztalán fogja ľ H nemzeti bizottság szűkkeblűségén, meglátni. I mert a hegedűk mellé a dobot nem 1953-ban, mikor több hónapot töl- • szavazták meg azzal, hogy nem futja töttem tanulmányúton a Szovjetunió- f a költségvetésből. Valószínű úny véban és bejártam a Balti-tengertől a ^ Fekete-tengerig a Szovjetunió minden Y európai köztársaságát, szinte hihetet- ? lennek tűnt fel részemre, hogy e több v tízezer kilométeres útamon alig !áttam V kolhozt, vagy szo'vhozt, ahol fertőző f állatbetegségek uralkodtak volna. Rö- é ... ,. ... videsen megkaptam a magyarázatát $ CSengene

k' után

a P

6*" e9y kedves ennek a kívánatos és szerencsés álla- ^ on pótnak. Ugyanis a Szovjetunióban A a Balti-tengertől a® lekedtek, adja meg a taktust Méry tanító elvtárs, ha már zenészeket akar nevelni diákjaiból. Peregnek a számok, akárcsak a film a moziban. József Attila „Anyám" című versének édes-bús versszakai hosszú évek óta be van vezetve a kötelező és .líjtalan preventív oltás az állati fertőző betegségek ellen, mégpedig úgy, hogy ha valahol a Szovjetunió ' bármely területén állati fertőző betegség üti fel a fejét, azon a területen és ' széles, több száz kilométeres körzetben ' minden fogékony állatot 10 éven ke- i resztül díjtalanul oltanak mifiden év- , ben az előfordult- betegség ellen. Mi sem természetesebb, hogy egy ( ilyen tökéletes prevenció teljesen biztosítja a fertőző betegségek megszűnését és ezzel az állattenyésztés gazdaságos és egészséges egyedekből álló ' fejlődését. Most végre hazánkban is meg van

1 adva ez a lehetčség és kizárólag állattartóinkon fog múlni, hogy pár éven i következik, a „Kevély Klári". Elsősök adják elő és így elhihető, hogy a rettenetesen kevély Klári egy szlvhezszóló s-óra rögtön jószívű kislánnyá változik. A RÉGI FALU örök tragédiája a szegény legény és gazdag lány találkozása ugyanilyen című páros jelenetben nem végződik tragikusan. A gazdag lányból lett asszony ugyan nem akarja eleinte urának mondani a szegény férjet. Öröm nézni, ahogy ezt a kis jelenetet Mlinkovics Gyuszi meg Asztalos Ilonka előadják, pedig az asztalt csak ágaskodva érik el. Még el sem ült a jelenet után a taps, máris itt a szívet-lelket gyönyörködtető következő szám. Vagy ötven diák szorong a színpadon, lányok, fiúk vegyesen és cseng-bong a csokorba tegségek és paraziták okozta nemzetgazdasági károktól, és egész állattenyésztésünket a kívánt, jól megszervezett és egészséges egyedekből származó tenyészetekkel alapozzuk meg. Gyorsítsák meg az évi tervek előkészítését a nagykaposi járás szövetkezeteiben Egységes földművesszövetkezeteink nagy feladatok előtt állanak — most dolgozzák ki az 1856. évre a termelési és pénzügyi terveket. A tervek előkészítése fokozott figyelmet kíván mind a szövetkezeti tagság, mind a JNB által kiküldött dolgozók részéről. A nagykaposi járásban nem a legmegnyugtatóbb a helyzet. Több szövetkezetben még mindig nincsenek tudatában a tervezés fontosságának. Ezek a szövetkezetek Pályia, Nagykapos, Kaposkelecsény, Mokcsakerész, Budaháza, Nagyráska és Bés. Ezekben a szövetkezetekben a funkcionáriusok s nem kevésbé a JNB részéről kiküldött dolgozók nem tették magukévá a tervek határidőre való elkészítését. Elfeledkeznek róla, hogy csakis reális tervek alapján valósítható meg mindaz a feladat, amelyet a II. ötéves terv mezőgazdaságunk elé állított. Egyes szövetkezeti funkcionáriusok ügy képzelik, hogy a tervek kidolgozása kizárólag a JNB mezőgazdasági osztálya dolgozóinak az Ugye. Az ilyen helytelen nézetnek aztán később, az év folyamán az egyes munkáknál megvan a következménye. Helyesen értelmezik a tervek kidolgozásának fontosságát a mogyorósi, nagyszelmencei és a ruszkai EFSZben, ahol az előkészületeket időben megtették és már a tervek 50 százalékban készen vannak. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a szövetkezetek már jóelőre tökéletesen megtárgyaltak a munkanormákat, melyeket a megfelelő osztályba beosztottak. Megalakították az állandó munkacsoportokat, s a pontos leltár kidolgozása alapján készítik el az egész évi terveket. Ily felkészültség mellett biztosítva van az 1955. évi sikeres gazdálkodás minden feltétele. Legyen tehát példa a nagykaposi járásban a mogyorósi, nagyszelmenci és a ruszkai EFSZ, s azok, amelyek lemaradtak, fogjanak hozzá a munkához, hogy a kitűzött határidőre, január 15-re elkészíthessék az évi terveket. Érdemes többet termelni A Sárosi Állami Gazdaság dolgozói ünnepélyes keretek között kezdték meg a második ötéves terv első évét. Az új év küszöbén a gazdaság dolgozói megállapították, hogy szorgalmas munkájuknak már a múlt évben is megvolt a kellő eredménye. Az állattenyésztés részére biztosították a szükséges takarmánymennyiséget úgy, hogy a téli hónapok alatt is meg tudják tartani az átlagos nyolcliteres napi tejhozamot tehenenként. A múlt évi szorgalmas munka eredménye abban is visszatükröződik, hogy a gazdaság kukoricából a tervezett 35 mázsa helyett 65 mázsás hektárhozamot ért el. A gazdaság dolgozói nem bánták meg, hogy jó munkát végeztek a földeken, mert túlszárnyalták a tervezett hektárhozamokat és pótjutalmazásban is részesültek. Egyes dolgozók 8—9 mázsa kukoricát kaptak pótjutalmazásként. Ez az eredmény Kovács Lajcst és a többi dolgozókat is fellelkesítette és most, az új év első napjaiban kötelezettséget vállaltak, hogy az idén még jobban, becsületesebben fognak dolgozni, hogy az év végén még nagyobb eredményekkel dicsekedhessenek. Alló Ferenc, Sárosfa. belül megszabaduljunk a fertőző be- ^ sz

cdett kilenc népdal. A végén a gyerekhad halkan elkezni: „Nem dörög a sok ágyú, talán béke akar lenni." Ha részletesen be akarnánk számolni mindenről, amit ezen az alig két és félórás műsoron látni és hallani lehetett, sokára érnék a végéhez. Nemcsak a szépítés férne rá a naszvadi színpadra, hanem a nagyobbítás is, amint kitűnt például az orosz „Szalagtáncnál". A lányoknak húzdmeg, ereszd-meget kellett a »zalagok* kai játszani, ha nem akartak a forzetben — fényes eredményeknek az ľ dulatoknál leesni a színpadról. A heéve volt. Kovács Antal egyéves elnök-1 ^ nemzeti bizottságnak törődnie kelsége alatt — aki egyúttal a szövetke- Y 'ene azzal, hogy amíg nem épül fel zet agronómusa és zootechnikusa is f a rendes népművelési otthon, legalább — megváltozott a szövetkezet képe.* alkalmasabb színpada legy.en a fiataA termelésben minden vonalon lénye- $ lóknak. Lám, a szomszéd Imely sokges javulás állott be. Említésre méltó ^

ka

l kisebb falu, mégis van rendes eredményeket értek el a takarmányok f népművelési otthona, jó felszerelés Ladmócon is dicsekedhetnek < eredményekkel Míg az utóbbi évek alatt sok nehézséggel küzdött a ladmóci EFSZ, az 1955. év itt is — mint sok szövetkebiztosításában. 350 köbméter silótakarmányon kívül annyi szálastakarmányuk van, hogy bőven jut belőle ' még a következő télre is. Eddig jóformán alig volt valami említésre ' méltó eredmény az állattenyésztésben. sel. Bajcs még Imelynél is kisebb, de népművelési otthona még az imelyinél is nagyobb. De most jönnek az est gyöngyszemei. A színpad egyik sarkában ott áll de a bőséges takarmányalap ezt is f Zetelaki László az édesanyjával (Habiztosítja. Megszervezték a pótjutal- | ris Pali és Tobolka Erzsi), a másikban mazás bevezetését minden termelési A Görög Ilona szintén az édesanyjával ágban. Kovács elnök így nyilatkozik & (Bencsík Erzáí és Fajusz Marika) és szívszorongatóan bomlik ki a ballada tragédiája. Érces, bátor hangon hívja Zetalaki László kedvesét. Görög Ilonát. Hiába műiden, a keményszívű anya nem engedi lányát a legényhez. Csak amikor már a halottat nézni hívják, akkor megy vele oda. Szerencsére itt is csoda történt — kedvese csókjára rögtön föltámadott a halott leány. Nyomban elbűvölten nézi a sok csillogó szem az üvegestáncot. A nyolcadikos lányokból válogatott táncosok fején biztosan áll a teli üveg. Forognak a lányok, lehajolnak, átbújnak az „aranykapu" alatt, perdülnek jobbrabalra, az üveg mégsem esik le fejükről. Ezzel a számmal nyugodtan elmehetnének a naszvadi középiskolások nemcsak az iskolai, hanem a járási népművészeti versenyre is. A következő számban három fonó lány ül a színpad egyik sarkában és mesélő hangon rákezdi: „Összejöttek, összejöttek a sári legények, Közte van, közte van Csomor Dani Tamás ..." Dalolják, mesélik hogyan hívja az elszánt r ^mor Dani szerelmesét, Sallai Kis "it a szülői házból a bálba. Sallai Kis 'íata ugyan ellenkezik, de anyja, Sári bírftné noszogatására elmegy a kocsmába, ahol Dani halálra táncoltatja. „Átkozott az apa, hétszerte az anya, ki az ö leányát ily sokáig hagyja..." A végén Dani szíve is meghasad és odaomlik Katájához. Ha ilyen balladákat lát a falu népe, kétségtelen, hogy idővel az operát is megérti. A műsor végén pedig, nehogy elszomorodott szívvel menjen haza a nézőközönség, a nagy kórus rágyújt a i „Esik eső, zúg a gát" című vidám búcsúztatóra. JÖ MUNKÁT végeztek a naszvadi tanítók: Méry Kálmán, Mikuska Erzsébet, Ács Gizi, Hanzdík Kálmán, a Hlavicska-házaspár, Árendás Eszter és Szabó Marika. Olyan tehetségeket, fedeztek fel a naszvadi kisdiákok között, mint Haris Pál és Nagy Laci. Csakhogy az ilyen értékes kezdeményezés ifttelez. Kár volna a tehetségeket elhanyagolni és kár újakat fel nem fedezni. A nagyon sok jó mellett azonban mondjunk egy-két kiküszöbölhető hibát is az est. rendezői címére. Hol maradt a zenekíséret? Naszvadon harminchárom tanító van, azok közül ne akadna öt-hat jó zenész? És ha már annyi népi tánc és népdal szerepelt a műsoron, miért nem akadt köztük szlovák vers vagy népdal? Ott van Naszvadon a tőszomszédságban a szlovák középiskola. Kár volt, hogy a két iskola nem rendezte meg közösen az es+et. Mindent összevéve azonban jó volt a műsor. Komoly munkát végeztek a rendezők, különösen na figyelembe vesszük, hogy a lelkes fiatal tanítók többjének nincs rendes lakása, vagy naponta húsz kilométert kerékpározik a-.ért, hogy a kis emberpalántákat megtanítsa a tudományok alapjaira és megszerettesse velük az igazi szépet, a művészit. A lakás kérdésében sokat segíthetne a HNB éppen úgy, mint azon, hogy az előadásokról kilövőket ne fogadja egyiptomi sötétség, mintha villany nem léteznék a faluban. A több mint ötezer lelket számláló nagyközség szintén eltűnik a vaksötétségben. Még jó, hogy az EFSZ új nagy magtáránál ég valami ottfelejtett fény, így legalább tudjuk, merre van az út a vendégmarasztaló sárból Érsekújvár felé. Csúz! Cs. Ferenc j | KULTURÁLIS HÍREK I a szövetkezetről: — Ha kell, éjt-napot eggyé teszünk szövetkezetünk fellendítése ér dekében. Igen, ezt már bebizonyították tavaly a cukorrépa-termelésben, amely- , .. „„,.„ , , ,..,.„ u , - 1 u •. ' ... A JULIÁN TUW1M lengyel kolto gazbol 410 mázsás hektarhozamot ertek • , , , , . . , . , . . . . , . ... , á dag irodalmi oroksege sorozatos kiel. A tereoesi cukorqyartól a harma- r , ... ... . . , .. , ... .. _ - . .. . , A adasban lat napvilagot. Az első kötet dik diiat kaptak a szocialista szek- V ľ,,. , . , torok között elért szép eredmé- $ negyvenezer peiaanyoan jeient meg. nyért. • lírai költeményeket és gyermekverseket tartalrroz. A sorozatot, amelyben a nagy köUő ismeretlen versei is megjelennek, J. W. Gomulicki, J. Iwaszkiewicz, M. Jastrun és A. Slonimski szerkesztik. — Végre mi is dicsekedhetünk kitüntetéssel — mondja Kovács elvtárs. — Meg aztán az az a pénz sem csekélység, amit jutalomként kapott a szövetkezet. „ r ....... . . , . ... , . - Y A LENGYEL IRODALMI élet nagy Fejlődik es halad előre a ladmoci L _ . szövetkezet. A jó munkaszervezés, reménye: Maria Dabrowszka uj konyvezetők igazságos irányítása a tagsá- Y

v

é"

e

k megjelenése. Dabrowszka - a got egyre nagyobb ragaszkodásra Y

má

r hetében klasszikusnak mondható ösztönzi a szövetkezethez. A szövet- f nagy lengyel prózaíró — a felszabadukezet fellendítésében nagy érdeme \ lás óta most első ízben jelenteti meg van Sebenga Máriának és ifj. Trója V könyvalakban újabb elbeszéléseit, Pálnénak, akik az állattenyésztésben $ amelyek között különösen két novella dolgoznak. •keltett hatalmas érdeklődést, már folyóiratokban való megjelenése idején. („A harmadik ősz", „Falusi lakodalom".) Dabrowszka könyvének megjelenése után Drewniowski nagyterjedelmű tanulmányban foglalkozik a két feltűnést keltő elbeszéléssel. A BOLGÁR SZÍNHÁZAK idei műsortervében a bolgár drámát 15 eredeti mű és 3 dramatizálás képviseli, közülük tizenkettő új darab. MARTIN ANDERSEN-NFXŐ-kiá'IÍtás nyílt meg a berlini Állami Könyvtár helyiségeiben. A nagy dán -fltő munkásságának és harcainak emlékeit gyűjtik itt egybe a dán és a német szocialista irodalom barátai. ÜJ SZO 1956. január 11. 9 i