Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-10 / 10. szám, kedd

FAM van DONG-NAK, nehézipar jelentősége a szocialista gazdasági rendszerben a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének» u„ 'i x' • j- • i i jx ,.r.r , A A szocialista gazdasági rendszer oeszelgetese egy indiai lap tudositojaval \ felépítésének problémája a kérdések egész sorát veti fel, amelyeket állánDelhi, január 8. (TASZSZ) — A „News Age" című lap közölte Fam Van Dong-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének beszélgetését a lap tudósítójával. Fam Van Dong — a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának politikájával kapcsolatban azt válaszolta, hogy a vietnami nép és kormány kész harcolni Vietnam egyesítéséért, valamint az amerikai • d6an magyaräzni kel

l. Ezen kérd

é_ imperialisták és Ngo Dinh Diem cso- • sek egyik€ a nehézipari ki

váltképp a portja terveinek meghiúsításáért, amelyek Dél-Vietnamot amerikai gyarmattá akarják tenni és be akarják kapcsolni a SEATO-ba. A genfi egyezmények következetes megvalósítása és Vietnam egyesítése hozzájárul a délkeletázsiai és a világbéke megszilárdításához." — mondotta Fam Van Dong. Irán úgy táncol, ahogy a gyarmatosítók fütyülnek Moszkva, január 8. (TASZSZ). — A moszkvai Pravda a fenti címmel cikket közöl arról, mit jelent Irán belépése a bagdadi katonai tömbbe. Irán csatlakozása a bagdadi egyezményhez hivatalos megpecsételése annak a ténynek, hogy az iráni kormány sorsát országa nemzeti érdekeivel ellentétben az agresszív erőkhöz kötötte. A bagdadi egyezmény megteremtése és Irán csatlakozása ehhez az egyezményhez nem indokolt Irán védelmének szempontjából, mert jól ismert tény, hogy Iránt senki sem veszélyeztette és nem veszélyezteti. Az imperialista hatalmak, amelyek a Szovjetunió és más békeszerető országok megtámadását tervezik, a Közel- és Közép-Kelet országait, tehát Iránt is katonai ugródeszkájukká szeretnék tenni. így Irán egyre jobban belesodródik a katonai tömbök szervezőinek kalandos mesterkedéseibe. Már most nyilvánvaló, a bagdadi szerződés mily mérhetetlen nélkülözést és Ínséget hoz az iráni népre és országra. Az ország kőolajgazdagságának kifosztása és a fokozott fegyverkezés az iráni lakosság életszínvonalának gyors csökkenését okozta. Mir.dezek a ténvek bizonyítják azon személyek kijelentéseinek hazug voltát, akik felelősek az iráni politikáért, s akik az- állítják, hogy a bagdadi s?erz'<dés ái'itőlag hozzájárul Irán függetlenségének megőrzéséhez, a bénehéz gépipar szerepe a szocialista gazdaságban. Azzal kapcsolatban, hogy 1953. óta a párt és a kormány figyelme elsősorban a mezőgazdaság fellendítésére irányúi, több helyen helytelen nézetek alakultak ki az ipar szerepéről a szocialista nemzetgazdaságban. Ezért szükséges, hogy a pártszervezetek kellő figyelmet szenteljenek az ipar nemzetgazdaságunkban betöltött szerepe kérdése megvilágításának. ke megszilárdításához és a jószomszé- i A n

€h

ézipar és különösen a nehéz ,. , , , , , , • gépipar fellendulesenek gyorsabb utedi kapcsolatok kiepitesehez és azt al- a , , - , . , , . , . t rae elsosorban azért szukseges, hogy ntjÉk, hogy e szerzodes Iránt felvi- ^ biztosítsuk a m

u„

katermelékenység rágeztatja. ^ állandó növekedését. Marx Károly már Látnunk kell, hogy az iráni kormány • a kapitalizmus idején az újratermeazáltal, hogy sorsát az agresszív erők- • lés vizsgálatánál elméletileg bebizohöz kötötte, a gyakorlatban lemond a A nyitotta, hogy Szovjetunióval való baráti és jószom- ^ a terirseíőeszkőzöket gyártó szedi kapcsolatokról. Mindenki előtt a ágazatok viláoos, hogy Iránnak az agresszív A bagdad. katonai szerződésben való be-I felvirágoztatását előnyben kell része,..,,, , • siteni ama agazatok előtt, amelyek lepese olyan helyzetet teremt, amely ^ közszükségleti cikkeket gyártan

ak. veszélyezteti a Szovjetunió határait, j Marx ezzel kapcs

o,

a

tos egyes elméAz 1927. október 1-én megkötött | leti megállapításai a szocialista gazszovjet—iráni szerződés alapján, amely 4 dasás számára is teljes mértékben biztosítékot nyújt Irán semlegességé- f irányadók. Mi elsősorban Marx azon ről. mint ismeretes Irán kötelezte • tételét akarjuk kifejteni, hogy a termagát, hogy nem vesz részt politikai • melőeszközök termelésének gyorsabszorződésekben vagy egyezmények-•

ban kel

1 fokozódnia, mint a közszükben, amelyek a másik szerződő fél el- fségleti cikkek terny lésének. len irányulnak. Most az iráni kormány J JfJnnľk ľÄ-ÄľfiS^ népe akarata ellenére, nemzeti érde-• ... , .... .. .... ,, .. r I allami koltsegvetesbol nagyobb oszkeivel ellentétben tudatosan megsér- + szegekct juttassu

nk a nemzetgazdatetie önként vállalt kotelezettsegeit. f ság azon ágazata

i fellendítésére, ameLemondott a semlegesség politikájá- ^ i

ye

k termelőeszközöket gyártanak, ről, amely Iránnak hasznos volt. 4 mint azon ágazatokra, amelyek közIrán a semlegességről nem azért $ szükségleti cikkek gyártásával fogmonóitt le, mert az számára káros t lett volna, hanem azért, mert Irán ^ semlegessége nincs azon hatalmaknak • invére, amelyeknek az iráni uralko- t dó körök vakon engedelmeskednek. E • körök politikája nem válik az iráni V nép javára. Minél előbb ennek tudatára ébrednek az iráni uralkodó körök. annál jobb számukra. Amerikai lap bírálja az USA külpolitikáját Ez természetesen nem jelenti azt, hogy azokat az ágazatokat, amelyek közszükségleti cikkeket termelnek. nem kell fejleszteni vagy korlátozni kell. Az ilyen nézet ugyancsak helytelen volna. A termelőeszközök termelését előnyben részesítő elmélet egyáltalán nem jelenti azt, hogy a közszükségleti cikkeket gľártó ágazatokat el kell hanyagolni. Ellenkezőleg, a termelőeszközöket gyártó ágazatok gyorsabb fejlődésének következetesebb szorgalmazása a közszükségleti árut gyártó ágazatok fellendüléséhez vezet. Általánosan ismertek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a csehszlovák kormánynak a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatai. A mezőgazdaság pedig olyan ágazat, amely közszükségleti cikkeket termel. Fejlesztése azonban nem válhatna valóra, hogy ha előzőleg nem fejlődött volna a traktorok és más a mezőgazdaságban szükséges gépek gyártása. Az első ötéves terv megkezdése előtt a nehézipar részesedése a teljes ipari termelésben 57,6 százalék volt. Ez azonban nem volt elegendő nemzetgazdaságunk szükségleteinek fedezésére. A gépek és a gépi berendezések egész sorát kellett külföldről behoznunk. Ezenkívül biztosítani kellett mezőgazdaságunk átépítését is. A szocialista nagytermelést nem lehet a mezőgazdaságnak korszerű gépekkel való tökéletes felszerelése nélkül kiépíteni. Ezért a nehézipar részesedését nemzetgazdaságunk teljes termelésében növelni kellett. A nehézipar a teljes ipari termelésben 1948-ban 57,6 százalékban részesedett, ez az arányszám 1953-ban 62,3 százalékra emelkedett. Ez a tény abban is megnyilvánult, hogy megváltozott az exportáruk struktúrája. 1948-ban a gépek kivitele a teljes árukivitelhez viszonyítva 22,9 százalékot tett ki. 1953-ban a gépek kivitele a teljes kivitel 40 százalékára emelkedett. A közszükségleti cikkek kivitele 1948ban a teljes kivitel 34 százalékára rúgott. 1953-ban a közszükségleti cikkek kivitele a teljes kivitelnek csak 15 százalékát tette ki. Rámutattunk arra, hogy a nehézipar fejlődése nem öncélú, s hogy lehetővé teszi azon ágazatok fejlődését, amelyek közszükségleti cikkeket gyártanak. Szocialista építésünk ellenségei igyekeznek bebizonyítani dolgozóink előtt, hogy a nehézipar fejlődése öncélú és csökkenti dolgozóink életszínvonalát. És hogyan akarják bebizonyítani állításukat? Azt mondják, hogy az esztergapadot, a darut sťb. nem lehet elfogyasztani és nem is öltheti őket az ember magára. Ez az érvelés természetesen helytelen. A nehézipart nem öncélúlag fejlesztjük, hogy a lakosság életszínvonalát csökkentsük, hanem azért, hogy több, jobb és olcsóbb közszükségleti cikket gyárthassunk. Hogy az egyes készítményeket olcsóbban gyárthassuk, biztosítanunk kell a munkatermelékenység állandó növekedését. A munkatermelékenység állandó növekedeset nem biztosíthatjuk másként, minthogy dolgozóinkat tökéletes gépekkel es gépi berendezésekkel látjuk el. Az életszínvonal emelkedését nem biztosítanók, , ha kőműveseink megmaradnának a vakolókanálnál, tja mezőgazdasági dolgozóink igavonó állatokkal vontatott ekékkel dolgoznának. Avégből, hogy nemzetgazdaságunk összes ágazataiba bevezethessük a haladó technikát, szükséges mindenek előtt a nemzetgazdaság azon ágazatait fejleszteni, amelyek termelőeszközöket gyártanak, vagyis a nehézipart, és elsősorban a nehéz gépipart. . Látjuk tehát, hogy pártunk és kormányunk gazdasági politikájának célja a termelőeszközöket gyártó ágazatok elsődleges növekedésének biztosítása mellett elsősorban az új technika bevezetésének biztosítása a nemzetgazdaság összes ágazataiban, tehát azon ágazatokban is, amelyek közszükségleti cikkeket gyártanak. És mi az eredmény? Ennek a gazdasági politikának eredménye szükségszerűen megnyilvánul a munkások munkafeltételeinek megkönnyítésében. S ennek a politikának az eredménye megnyilvánul továbbá a közszükségleti cikkek növekvő mennyiségéberf is. A nehézipar fejlődése biztosítja továbbá országunk számára a gazdasági önállóságot és fokozza hazánk védelmi képességét. Nehéziparunk fejlesztésében és kivált nehéz gépiparunk fejlesztésében elsősorban az a cél, hogy megteremtsük összes dolgozóink életszínvonala állandó növekedése biztosításának alapvető feltételeit. A nehézipar fejlesztése tehát nem áll ellentétben a dolgozók érdekeivel, hanem éppen ellenkezőleg, lehetővé teszi szükségleteik teljes kielégítését. Jaroslav Rypota Washington, január 8. (TASZSZ). — Dorothy Thomphson, a „Star" című washingtoni lap ismert tudósítója nagyon élesen bírálta az USA külpolitikáját és rámutat e politika számos sikertelenségére. Többek között azt írja, hogy a Fehér Ház és Dulles külügyminiszter hallgatással suhannak el N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak indiai, burmai és afganisztáni látogatásuk erédményei 'ől szók' beszédei felett. E beszédekkel kapcsolatban a következőket írja: „Ezek a beszédek gondosan kidoljozott beszámolók voltak a fontos diolomáciai győzelmek egész sorozatáról, amelyeket Oroszország az első genfi értekezlet után ért el." A Szovjetunió tekintélyének növekedését Ázsiában, Afrikában és a Közép-Keleten Thomphson azzal magyarázza, hogy az oroszok a politikai erőkben és az egész világon vagy a világ jelentős részében levő ba- ^ rátaikban jobban tájékozottak, mint^ Washington. Készek sokkal elfogad- ^ 1—üvv. —

s emellett • hatóbb árukat szállítani, s emeuett i külön hangsúlyozzák, hogy ezzel az Y áruval együtt nem jár a komuniz- T .nus. . A tudósító a továbbiakban azt f .,hO! mati kerurauwi Á kéletesebb technológia, a termelési tot foglal el és Dulles Goa kerde- f sében melléfogott." Thompson aszA SZOVJET ÜZEMEKBŐL Háromszáz új típusú gép ho az USA kormánva a qyar- 4 Az u

t°bbi öt év folyamán az új uja, ,, ogy z .... A technika k

;terjedt alkalmazása, a tö,i kérésben bizonytalan allasnon-1 k

é,

etesebb t

e£

n

ológia, a termelési A menetek automatizálása és gépesítése ,,.. , , ^ , I lehetővé tették a harkovi gépipari válszony továbbá rámutat, hogy az USA f termelékenvséaének meokét„határozottan elutasítja azt a felfo- A lalato

k

: termelekenysegenek megket , . , ., . Y szerezodeset. A harkovi gépipari mungást, hogy bármelyik nagy ország 4 ť semleges maradhat" és „a genfi érte- I kasok e

ü°

enaz e

v°

en UJ "P

usü kezlet után számos katonai egyez-1 9

eP Syártasát vezettek be. mény megkötésére törekedett." Ráľ A harkovi vasművek ez évben megmutat arra is, hogy a bagdadi egyez- f kezdték a TE-3-as jelzésű új típusú mény kedvetlenséget keltett Indiába 1, • mozdony gyártását, amely teljesitméEgyiptomban és Szaudi-Arábiában, • nyével kétszeresen felülmúlja a TEbíismeri, hogy Nyugat-Németország • 2-es jelzésű mozdonyt. A „Szvet Sahbekapcsolása a NATO-ba „Németor- * tora" üzem megkezdte egy új típusú szág hosszú időre való kettészakítá- Y magastermelékenység ü bányakombájn sát jelenti". f gyártását, amely egy óra alatt 80 A szovjet tudósok már az idén útjára bocsátják a Föld mesterséges bolygóját • tonna szenet fejt ki. A Kirov-üzem ez évben előállította az első hatalmas ukrán víziturbínákat. A kramatorszki üzem új gyártmányai A kramatorszki üzem kollektívája, ahol nehéz megmunkáló gépeket gyártanak, már teljesítette az ötödik ötéves terv feladatait. Az üzemben 32 új típusú gép gyártását kezdték meg. Az új gépek között van pl. egy hatalmas agregát, amely négy méter átmérőjű, 30 méter hosszú és 170 tonna súlyú alkatrészek megmunkálására alkalmas. Az üzem dolgozói vállalták, hogy ez év végéig újabb két agregát gyártását kezdik meg. Korszerű ellenőrző műszerek A Kaganovics-üzemben, ahol csapágyakat gyártanak, naponta kb. 14 mill

:ó különféle ellenőrző műveletet végeznek. Ezért itt nagy gondot fordítanak az ellenőrzési munkák automatizálására és gépesítésére. Az üzem kollektívája számos automata ellenőrző műszert állított elő és helye-' zett üzembe. Csak az üzem egy részlegében készülő alkatrészek kézi osztályozására és ellenőrzésére 800 ellenőrre lenne szükség. A valóságban ezt a munkát műszerek segítségével 30 ember végzi el. A gépesítés és automatizálás segítségével Moszkva, január 8. (ČTK) — A Föld mesterséges bolygóját már az 1956-os évben útra bocsáthatjuk — jelentette ki G. Pokrovszkij professzor, a „Trud" című lap tudósítójával folytatott beszélgetésében G. Pokrovszkij, kiváló szovjet csillagász a bolygó-közi repülés bizottságának tagja. „Még nem régen a Holdra, vagy a Marsra való repülés a képzelet világába tartozott — mondotta Pokrovszkij professzor. „Ma azonban bátran mondhatjuk, hogy a bolygó-közti repülés problémája a tervezés időszakából a gyakorlati megvalósítás szakaszába lépett." Pokrovszkij professzor továbbá beszámolt arról, hogy tavaly az astronauták VI. nemzetközi kongresszusán megállapították, hogy számos országban dolgoznak a Föld mesterséges bolygójának megteremtésén. Most két reális út van e mesterséges égitest 4

0J szo 1956. január 10. megalkotásához. Egyik út egy három- ^ fokú rakéta, amelynek két első része ^ sokszáz kilométer magasságba repül, a A harmadik része pedig, amelynek gyor- A sasága másodpercenként legalább 8 A kilométer lesz, úgy lesz irányítva, A hogy a Földdel egy vonalban mozogjon. Y így a rakéta a föld mesterséges boly- Y gójává válik. Mozgása oly gyors lesz, • hogy a világ körülutazása csupán 1,43 T óráig fog tartani. y A szovjet tudósok most kidolgozzák • a mesterséges bílygó megalkotásának ? egy másik módszerét is. Különleges ^ összetételű robbanóanyagokkal töltött ^ rakétát bizonyos magasságba lőnek ki. ^ A robbanás pillanatában szabaddá válik egy kis mennyiségű fém, amely azután mesterséges bolygóvá válik. Ha a mesterséges bolygó csak fotballabda nagyságú is lenne, mozgását már megfigyelhetnék közönséges csillagászati műszerekkel. A „robbanó" bolygó megszerkeszté- Y se egyszerűbb és olcsóbb. S az ilyen • mesterséges bolygó kibocsátására a t szovjet tudósoknak már az idén lehe- y tőségük van. ^ .a sztálini terület „Azovsztal"-üzeme 8. sz. martinkemencéjének munkakollektívája átlag 24 perccel rövidítette le az öntés idejét