Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-04 / 04. szám, szerda

TANULJUNK, TANÍTSUNK Az emyséc es fö.dműv ss^ove keze.akben e napokban készítik a jövö évi gazdasági terveket, amelyek kiinduló pontjai lesznek egész évi munkájuknak, további sikereiknek. E tervezéseknél, a tervek elkészítésénél éppen ezért több szempontot kell figyelembe venni, főleg a múlt év gazdálkodásának eredményeit, az egyes termelési ágakban elért sikereket, előfordult fogyatékosságokat, hogy az új iervek valósághűen tükrözzék azokat a feladatokat, ame'yeket az új esztendőben a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében végezni kell. A lévai járásban ha átnézzük a mezőg'azdaságí termelés kimutatásait, megállapíthatjuk, — é? a gyakorlat is ezt bizonyítja — hogy a mezőgazdasági termelésben az állattenyésztésre nem fordítanak olyan gondot, amilyent kellene. Nem egy szövetkezet lebecsü'i e gazdasági ág fontosságát, nem értékelik kellően mint olyan tényezőt, amely döntő fontosságú a szövetkezeti tagok jövedelme szempontjából. Erről beszél a járási agronómus is. Garamlökön például a szövetkezet elnöke, meg egy-két vezető dolgozója könnyed hangon, szinte magától értetődően beszél arról, hogy az állattenyésztés ez idén is kevés haszonnal járt. Mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Pedig Garamlökön is megvan az előfeltétele annak, hogy a munkaegység értéke nagyobb legyen. Csak jobban kell dolgozni ésszel is meg kézzel is, nemcsak beszélni, panaszkodni. A lévai járásban a garamlöki példa nem egyedülálló; nemcsak ott üti fel a fejét az állattenyésztésben mutatkozó fogyatékosság, ahol nincs legelő. Mert sok helyen arra hivatkoznak, hogy nevelnének, tartanának ők bizony marhát, de hiába, ha nincs legelő. A lévai járásban azonban nem egy olyan falu van, ahol van legelő is bőven, egyik-másikban még száz hektárnál is több és mégsem megy az (illattenyésztés úgy, ahogy kellene. Ezeken a helyeken már nem lehet a legelőhiányra hivatkozni. Más helyen kell keresni a hibák forrását. Egyes falvakban, egyes földművesszövetkezetekben még mindig az a régi gondolkodás d'vik, hogy húzódoznak az állattenyésztéstől, ami abban mutatkoz'k meg, hogy nem egy egységes földművesszövekezetben csak a növénytermelésre fordítják a legfőbb figyelmet, gondolva, hogy a búzával, rozzsal, kevesebb a „gond". Helytelen lenne azonban, ha csak a szövetkezeti tagok között keresnénk a hibát. Egyes falvakon a pártszervezitek is keveset foglalkoznak az egységes földművesszövetkezetek termelésének kérdéseivel, helyi méretekben az állattenyésztés fellendítésének kérdésével. És ha már itt tartunk, akkor arról is beszélnünk kell, mennyirp tanítják az emberekst, a szövetkezeti tagokat új módon gazdálkodni, hogyan bővítik tudásukat a szövetkezeti munkaiskolákban, hogy minél nagyobb eredményt várhassunk munkájuktól. Nem keli külön hangsúlyozni a szövetkezeti munkaiskolák nagy jelentőségét. Ezt mindenki elismeri, aki egy kicsit is ért a gazdálkodáshoz. Ha azonban összeszámoljuk, hány szövetkezet van a ja rásban és hány szövetkezeti munkaiskola működik, azt látjuk, hogy a szövetkezetek számához viszonyítva bizony kevés a szövetkezeti munkaiskola, alig minden második szövetkezetben van. A szövetkezetek fele elesik attól a lehetőségtől, hogy tagjaik jövőre már többet tudjanak, mint ma, nagyobb gazdasági szaktudást szerezzenek. A szövetkezeti munkaiskolák, bár számuk még nem elegendő, a lévai járásban már komoly eredményeket tudnak felmutatni. Az egyes évfolyamok tananyagában az állattenyésztés oktatása döntő helyet foglal el: az egyes évfolyamokban az előírt anyag megfelelő. A járásban 17 második évfolyam, 20 első évfolyam és 5 harmadik évfolyam működik. Helyes az is, hogy a második és harmadik évfolyamban az állattenyésztésre különösen nagy súlyt fektetnek, továbbá, hogy jó előadókat biztosítsanak, szakembereket, akiktől sokat tanulhatnak a szövetkezeti tagok. A szövetkezeti munkaiskolák elvégzésének egyik célja, hogy az ügyes, rátermett tanulók tovább tanuljanak, magasabb fokú Iskoláiban nagyobb gazdasági képesítést szerezzenek. E téren egyes szövetkezetekben már a múltban komoly előrehaladást értek el. Drženicén például az agronómus, Gabrš elvtárs mérnöki képesítéssel bír és komoly támasza a szövetkezetnek, ő tartja az előadásokat a növénytermelésről. Jellemző erre a szövetkezetre, hogy több szakembert nevel a tagság sorából, de főleg jellemző az, hogy Drženicén a pártszervezet rendszeresen foglalkozik a szövetkezet ügyével, s az elért gazdasági eredmények bizonyítják, hogy munkája gyümölcsöző. szövetkezeti munkaisko• álás gazdaságilag és politikailag szilárdabb, egységesebb, egésszé tömöríti a tagságot, s a szövetkezeti tagság az ott tanultak alapján munkájában komolyabb gazdasági feladatokat is megoldhat. Márpedig megoldásra váró feladat nem kevés van. De vannak más fogyatékosságok is, amelyekkel a szövetkezeti munkaiskolázáson szintén foglalkozni kell olyan formán, hogy az előadók a tananyag keretében magyarázzák meg a hallgatóságnak, miért fontos oéldául a háztáji földek rendezése, az állatok összpontosítása, stb. A szövetkezeti munkaiskolázással kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy az előadóknak is komolyan kell venni feladatukat, s meg kell jelenniök rendszeresen a megállapított határidőre az előadáson. A szövetkezetek vezetőségeinek is nagyobb segítséget keli nyújtaniok az iskolázások megszervezésében. Most ez új év kezdetén, amikor a szövetkezetekben a hároméves távlati terv alapján készítik az évi tervet, szükséges, hogy a pártszervezetek a járási pártbizottság irányításával teljes mértékben segítsék a szövetkezetekben dolgozó kommunisták útján a tervelőkészítést. Mert jól tervezni már fél siker, s ennek alapján jól dolgozni egész siker lesz. G. A. Tánccal és dallal kezdődött... Vidám muzs'kaszótól hangos reggelre virradt Szlovákia fővárosa. Járhattál a távoli városrészeken, vagy a palotákkal szegélyezett városi utcákon, mindenütt mosolygós arcú lányokba és férfiakba' botlottál, minden üzemből, vállalatból, h'vatalból pattogó muzsikaszót hallhattál kiszüremleni. Második ötéves tervünk kezdetét ünnepelte a város, s a terv megvalósítóit, a munka közkatonád fogadták méltó ünnepélyességgel a gyárak, üzemek s egyéb munkahelyek. A „Zornica" fehérneműgyár bratislavai részüzemében már hajnali hat órától vidám indulókat harsogtak a kapualjban, folyosókon, munkahelyeken elhelyezett hangszórók. S mire fél hetet mutatott az üzemi villanyóra, zsúfolásig megtelt a nagy emeleti ülésterem. Kostko Jozefina, az üzemi tanács elnöke üdvözlő szavai után Horgas János, a gyár fiatal vezetője méltatta a nagy terv jelentőségét. Szavaiból kitűnt,' hogy a Zor- nica is méltóan készült fel új feladatai sikeres megvalósítására. E feladatokat főképp az egyenletes termelést biztosító új bérrendszer megvalósításával, a haladó szovjet munkamódszerek kiszélesítésével és a dolgozók állandó oktatásával igyekeznek megvalósítani. A „Stoüwerck" cukorka és csokoládé-üzem dolgozóit katonazenekar fogadta munkahelyükön. Itt is ünnepi gyűlést tartottak a gyár alkalmazottai, a gyűlésről táviratot küldtek a kormánynak és pártunk Központi Bizottságának, melyben megfogadták, hogy tervüket sikeresen teljesítik. E fogadalom teljesítése érdekében máris nagy elő • kénületeket tettek a gyár dolgozói. Téresen új és nagy teljesítményű csomagoló és feldolgozó gépeket ké2

Ú J S Z O 1956. január 4. szülnek beállítani, a bonbon, karamell, drazsé osztályokon bevezetik a szalagrendszert, s más téren is követni igyekeznek a prágai szakszervezeti gyűlés határozatait. így a dolgozókkal váló megbeszélés eredményeképpen 95 pontba foglalták ös§ze a műszaki-szervezési intézkedéseket. Azt, hogy a Stollwerck-gyár munkássága milyen hangulatban fogadta az új ötéves terv első óráit, legjobban jellemzi az, hogy az ünnepi ülés után táncra is perdültek a katonazenekar hangjai mellett. A zászlókkal, virágokkal, színes szalagokkal feldíszített Danubius-üzem dolgozói az ünnepi ülésen kedves meglepetésben részesültek, mert Hrušovsky elvtárs könnyűipari megbízott is eljött közéjük. Az egyes osztályok vezetőinek kötelezettségvállalása, Raduska János igazgató és Hrušovsky elvtárs beszéde után Stanek főmérnök terjesztett határozati javaslatot a jelenlevők elé. A nagy lelkesedéssel elfogadott ihatározat szerint a gyár dolgozói kötelezettséget vállalnak, hogy a második ötéves terv első évének feladatait mind minőségileg, mind menynyiségileg túlteljesítik és egyenletesen teljesítik a termelési tervet már az első negyedévben, 3 százalékkal növelik a termelékenységet, s a egész vállalatra kiterjesztik az új bérrendszert. N. J. ELSŐRENDŰ FELADATUNK: az EFSZ-ek fejlesztése és megszilárdítása Pártunk és kormányunk helyes politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végbe. Hazánk feljett szocialista iparral rendelkező országgá vál

t, munkásosztályunk segítségével és népi demokratikus államunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, mely országos viszonylatban a szántó területnek csaknem 50 százalékát képviseli. Gyökeret vert és fejlődik hazánkban a szövetkezeti mozgalom, benne dolgozó parasztságunk hatalmas tömegei találták meg számításukat. Mint ismeretes, a nyitrai kerületben ugyancsak mély gyökereket vert a szövetkezeti mozgalom. Ma fnár kevés járást hozhatnánk fel, ahol nem tört még utat a szövetkezeti gazdálkodás. Elsőként azonban mégis a zselízi járást említjük meg, ahol a legszebb eredmények születtek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Pavlik elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke így nyilatkozik az EFSZ-ek fejlődéséről:, i — Nincs messze az, idő, amikor járásunk egész területén megvalósul a kollektivizálás. Az 1955-ös esztendőben Mál^son kívül Tőre mellett az egyik kis tanya dolgozó parasztjai is megalakították a szövetkezetet. Az eredményeket a pártszervezetek munkájának és nemzeti bizottságaink egyre elmélyülő tömegpolitikai munkájának tulajdonítom. A szövetkezetek megszilárdítását és továbbfejlesztését továbbra is elsőrendű feladataink közé soroljuk. Hogy sikeresen oldhassuk meg célkitűzéseinket, megkezdtük a helyi nemzeti bizottságok elnökeinek iskolázását, sőt a nemzeti bizottságon mellett működő nőbizottságok aktivizálására is számítunk. Pavlik elvtárs rámutatott a második ötéves tervben elvégzendő feladatok teljesítésére és kijelentette, hogy ezt a választott szerveknek, s a tömegeknek egyre elmélyülő kapcsolatával kívánják biztosítani. A CSKP KB és a Csehszlovák Köztársaság kormányának küldöttsége Berlinbe érkezett Január 2-án megérkezett Berlinbe, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának küldöttsége, amely részt ves^Wilhelm Pieck, az NDK elnöke 8oSszületésnapjánäk ünnepségein. A küldöttséget Karol Bacllek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára vezeti. A küldöttség tagjai Jifi Hendrych, a CSKP KB titkára, Josef' Krosna?, erdészetig és faipari miniszter és Lu-bomir Linhart mérnök, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Német Demokratikus Köztársaságban. A küldöttséget a berlini Keleti pályaudvaron dr. Lothar Bolz, az NDK miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere, Erich Mückenberger, a Német Szocialista Egységpárt KB titkára és a Német Szocialista Egységpárt KB politikai irodájának tagja, Friedrich Ebért, a Német Szocialista Egységpárt KB politikai irodájának tagja és Berlin főpolgármestere. Kurt Hager, a Német Szocialista Egységpárt KB titkára, Willi Rumpf, az NDK pénzügyiminisztere, Fritz Lange népnevelésügyi miniszter, az NDK külügyminisztériumának vezető dolgozói, a népi rendőrség tábornokai és tisztjei, valamint a Csehszlovák Köztársaság berlini nagykövetségének dolgozói, fogadták. A küldöttséget Friedrich Ebért, Berlin város főpolgármestere és a Német Szocialista Egységpárt KB politikai irodájának tagja üdvözölte. E'után a népi réndőrség zenekara eljátszotta a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság államhimnuszát. Majd Karol Bacílek, a csehszlovák küldöttség vezetője Lothar Bolznak, az NDK külügyminiszterének kíséretében 6zemlét tartott a népi rendőrség díszszázada felett. Ünnepi hangverseny Wilhelm Pieck, az MDK elnöke 80. születésnapjának tiszteletére Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársasága elnöke 80. születésnapjának tiszteletére január 2-án Prága főváros Reprezentációs Házának Smetana-termében ünnepi hangversenyt rendezett. Az esten részt vettek a párt és a kormány képviselői: Rudolf Barák, Alexej čepička, Jaromír Dolanskf, Zdenék Fierlinger Václav Kopecký Antonín Novotný és Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, Ľudmila Jankovcová és Otakar Siműnek, a CSKP KB politikai irodájának póttagjai. Bruno Köhler, a CSKP KB titkára, Karel Poláček és dr. Václav Škoda miniszterelnökhelyettesek, dr. Emanuel Šlechta építészeti miniszter, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, dr. Josef Plojhar egészségügyi miniszter, a Csehszlovák Néppárt elnöke, a kormány további tagjai, Adolf Svoboda, Prága főváros főpolgármestere, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, a csehszlovák néphadsereg tábornoki kara, a tudomány, kultúra és művészet élenjáró dolgozói, a nemzeti művészek, az államdíjasok és a közélet számos képviselője. A hangversenyen részt vett Ber- nard Koenen, a Német Demokratikus Köztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a nagykövetség tagjaival és a prágai diplomáciai testület tagjai. Verseny indult a prágai Wilhelm Pieck Gépgyár és a leningrádi „Orosz Diesel" Üzem között A Wilhelm Pieck Gépgyárba a múlt év végén az üzem összes dolgozóihoz intézett levél érkezett. Válasz volt ez azon felhívásra, amelyet a Wilhelm Pieck Gépgyár dolgozói küldtek a leningrádi „Orosz Diesel" Üzem alkalmazottainak. Rjabinn, a leningrádi üzem igazgatója, az üzemi bizottság elnöke, a pártszervezet titkára és a Komszomol titkára üzemük egész kollektívája nevében ezt írták: „Jól tudjuk, hogy a Csehszlovák Köztársaság népei mily messze haladtak a gazdasági fejlődésben és jól tudjuk, mit végeztek az első ötéves terv folyamán összehasonlítva azzal, ami a kapitalista rendszer alatt folyt. Az „Orosz Diesel" Üzem dolgozói figyelemmel kísérik a testvéri Csehszlovák Köztársaság sikerét és önökkel együtt örülnek az elért eredményeknek. Az önök felhívását a vállalatok közötti szocialista munkaversenyre üzemünkben lelkesedéssel fogadták. Az üzemrészlegek és osztályok tanácskozásain megvitatjuk az 1956. évi terv teljesítésére és túlteljesítésére tett kötelezettségvállalásainkat és megküldjük önöknek. Javasoljuk, hogy a tervteljesítés eredményeit negyedévenként értékeljék. Üdvözöljük az önök javaslatát a tapasztalatok kölcsönös kicserélésére az új technika bevezetésében, a minőség javításában, a gépek tökéletesítésében és arra vonatkozólag, hogy üzemeink között létesítsünk állandó levelezést. Adják át üzemük dolgozóinak a leningrádi „Orosz Diesel" Üzem munkásainak, mérnökeinek és hivatalnokainak testvéri üdvözletét. A városok és falvak szépítési bizottságának ünnepélyes ülése A városok és falvak szépítés! bizottsága január 5-én Besztercebányán ünnepi ülést tart, amelyen értékelik a vároáok és falvak szépítési akciójának eredményeit az 1955-ös évben Szlovákia területéin. A bizottság ünnepélyes ülésén — amelyet kibővítenek a kerületi és járási bizottságok tagjaival, a győztes városok és falvak képviselőivei * legjobb kollektívákkal és egyéni versenyzőkkel — kihirdetik a szlovákiai területi verseny eredményeit és kiosztják a jutalomtárgyakat. ' A mezőgazdasági építés kísérleti laboratóriuma megkezdte működését A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiának a mezőgazdasági építés számára létesített kísérleti laboratóriuma megkezdte működését. A laboratóriumot ideiglenesen a Prága melletti Repyben helyezték el a Mezőgazdaság Gépesítése és Villamosítása Kísérleti Intézetének épületében. A laboratórium feladata, hogy a mezőgazdaságban elvégezze az eddigi építkezések gazdasági és építkezés^vizsgálatát, különösen a tipizált építkezéseknél és hogy a mezőgazdasági épületek új típusait javasolja. A laboratóriumban dolgozó kutatók örülnek a mezőgazdaság gyakorlati szakembereivel való együttműködésnek és üdvözölnek minden javaslatot, ss hozzászólást, amely segítségükre lesz a feladatok megoldásában. A tanítók terjesztik tapasztalataikat A pedagógiai tapasztalatok általánosításának bevált formája a '„pedagógiai olvasmány". Azoknak a tapasztalatoknak írásbeli feldolgozása ez, amelyeket a tanítók a tanítás folyamán szereztek és amelyben a szocialista nevelés elméleti és- gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. A pedagógiai olvasmány témáinak feldolgozása az egész iskolaév folyamán történik. A tanítók legjobb munkáit felolvassák a járási és kerületi körökben. A mostani iskolai évben első ízben Bratislavában január 3—4-én valósult meg a központi kör olvasása, ahol összpontosították a pedagógiai elmélet és a metodikus didaktika gyakorlati kérdéseinek legjobb munkáit. A központi kör ünnepélyes megnyitásán jelen volt Ernest Sýkora iskolaügyi megbízott, a prágai J. A. Komenský Pedagógiai Kísérleti Intézet, a Tanítók és Iskolai Dolgozók Továbbképző Központi Intézetének és a bratislavai Állami Pedagógiai Intézetnek képviselői.