Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-31 / 31. szám, kedd

romáin holland "W*."^.-*.-*.-^.-^."* " ^ A? iróművész ragyogó tolla fényes fegyver a béke védelmében sztoj Leóval. Erről azt írta, hoyy fejlődése folyamán egyéni sorsok elemzésétől, népek és nagy embercsoportok akaratának monumentális regényekben való megörökítéséig jutott el. Hasonló úton vezetett Romáin Rolland regényírói fejlődése. Először művészeti és históriai témák feldolgozásán éreztette elégedetlenségét a polgári társadalom szürke akadémizmusával, azután az egyén erkölcsi vívódásait ábrázolja egy letűnésre ítélt társadalmi rendszer fojtó légkörében. Legvégül Az elvarázsolt lélek címú regényciklusának hősei Annette Riviere és ennek fia Marc az egyéni harcot felcserélik a társadalom szocialista újjáépítéséért folyó kollektív harc vállalásával. Eleinte Rolland arról írt, hogy a szellem szabadságáért küzd, később felismeri, hogy a szellem szabadságának vannak konkrét társadalmi feltételei. t Hogy ebben a feltisztulásban mit köszönhet Marxnak, arról az a nyilatkozata maradt fenn, hogy a marxizmus segíti megszabadítani a gondolkozó embert az önáltatás illúzióitól. Rolland mint író 1898-ban drámaírással kezdte tevékenységét, a nagy francia forradalom eseményei között talált feldolgozásra érdemes személyiségeket és témákat: szerette 3aint-Juste-öt, a forradalmi' fiatalságnak és tetterőnek ezt a megtestesítőjét, akivei a magyar irodalom nagyjai közül Petőfi lelkirokonságot tartott. A

francia munkásmozgalom nagy élharcosával, Jaurés-zel öszszefogva tervezett a nép számára olyan színházat, amely a század elején divatozó sekélyes polgári darabok helyett a munkásosztályt a maga nagy 'feladataira nevelő és művészi tekintetben magas igényű drámákat mutat be. Ilyen vállalkozás korai volt Franciaországban abban az időben. Kimagasló sikert hozott neki nemzetközi viszonylatban Jean Christophe című regénye, amely 1304*—1912 között tíz kötetben jelent m«g; olyan elmélyedő és olyan méretű elemzést ad ez a regény hősének fejlődéséről, amilyenre kevés példa volt a világirodalomban s általános hatása ennek megfelelően bontakozott ki. Az első három kötet Jean Christophe csecsemő-, kisgyermekés ifjúkorának rajzával gyakorolt mély hatást. Ez a hős egy német zenei lángelme, akinek életsorsában Beethoven pályájának motívumai tűnnek fel. Eljut Párizsba, s ez alkalmat ád az írónak, hogy foglalkozzék Németország és Franciaország viszonyával, úgy amint az a két szomszéd állam századeleji valóságában adva volt. S ehhez fűz nemes elképzelést a két ország kapcsolatáról, úgy amint ez mindkét részen a haladó értelmiség elgondolásában élt. Rolland megjövendölte, hogy a burzsoázia uralma nem hozhat békés megoldást, hanem háborúhoz vezet. És amikor 1914-ben bekövetkezett a Rolland által megjövendölt háború, szembeszállt a hazájában fellángoló —.. = m elvakultsággal, amiért aztán németbarátnak bélyegzik. Elveszti tanári állását a Sorbonneon, ahol a zenetörténet előadója volt. Svájcba költözik" s onnan vívja meg Genfből megálkuvás' nélküli harcát a népek közötti békéért 1920-ban jelent meg felrázó erejű regénye a háború embertelensége ellen, a Clérembault, 1922 és 1933 között elkészült második nagy regényciklusa, az elvarázsolt lélek című. Ennek hőse eg> asszony, aki megtalálja a kibontakozást a felbomló polgári társadalomból a kommunizmus felé. A reformista indus Gandhiról írott könyvében 1926-ban Rolland még nem tud teljesen szakítani azzal a tolsztoji örökséggel, hogy az emberi társadalomban mutatkozó rosszasággal szemban aktív ellenszegülést nem kell kifejteni. Innentől kezdve egyre gyorsabb ütemben közeledik az osztályharc, a társadalmi fejlődés és a szovjet állam által képviselt elvek felismeréséhez. A francia szépirodalom dicsősége, hogy Rolland, éppúgy mint idősebb kortársa, Anatole Francé az első világháborút követő nagyon kétséges értékű burzsoá győzelmi mámor idpjén a kommunizmusban ismerték fel azt az iránymutatót, a tudásnak és az akaratnak azt a megtisztítóját, amely egy emberhez méltó jobb, békés és alkotó világ felépítésének biztosítéka. Sok f'nomság, halk és törékeny szépség van Rolland müveiben és mégis mennyi erőről, milyen meszszetekintő látásról tesznek tanúságot. Az író életének sokoldalúsága, mélységes humanizmusa, művészi tapintatának leheletszerüsége, a két világháború előtti, közötti és alatti idő értelmiségének hányódása és válsága van megörökítve említett két nagy regényében, amelyek hőseiknek egyéni sorsát végigkísérve egyszersmind egy-egy generáció sorsát ölelik fel. De legnagyobb jelentőségű az a fejlődés, amelyet Rolland, a történelemtudós Ismerője Herakleitos és Hegel tanulmányozásén keresztül a társadalom dialektikájának nagy tanitóiig megtett. Átlátta, hogy nem elég valamely régiszabású társadalomban ellenzéki szerepet vállalni, pusztán pacifizmus hangoztatásával, hanem hordozni kell a fejlődés kérlelhetetlen parancsára megvalósuló új rend tervét és ennek megvalósításához cselekvő módon neki kell lendülni, az álmatag humanizmusról át kell térni forradalmi humanizmusra. A

Romáin Rollandról való megemlékezésnek azért van ezekben a napokban időszerűsége, mivel a francia nép milliós tömegei, élükön a francia dolgozók kommunista pártjával kinyilvánították, hogy a népek közötti termékeny és barati együttműködésnek, az egyetemes béke megvédésének és az emberi társadalmat megújító építésnek ugyanazt a módszerét választották, amelynek helyessége és követése mellett Rolland mint múvész és mint az emberiség reális reménységei felé tájékozódó ember pályájának magaslati szakaszán hitet tett. SAS ANDOR KÖNYVRŐL-KÖNYVRE Katarina Lazarová: Darázsfészek DCtLi itt a izd Miért ne mondanám ki, miért ne: Ha dalra szám nem nyílna, — mit érne? Tiltó újjakra ha felfigyelnék: Nyugodtabb, megbékültebb lehetnék? S toll helyett ha követ fogna markom: Eredményesebb lenne a harcom? Ha bennem elzsibbadna a szándék: Vajon kinek lehetnék ajándék? Látó szemeimet ha lecsuknám, S mégállnék egy faltövében lustán: Mikor érnék egészen hozzátok; Teljesedő tervek, alkotások? Feleletet, rá a szivem •dobban, S bátorít, hogy hangosan kimondjam: Kell itt a szó, kell itt a dal; véle Finomul ki a fegyverünk éle! Csontos Vilmos. A Magas-Tátra kulturális életének távlatai R

omáin Rolland a XX. század francia írásművészetének világirodalmi hatású és jelentőségű képviselője. Neve idegenben, Európa-szerte előbb ragyogott fel, mint hazájában, ahol a XX. század második évtizedében a háború érdekeltsége és elvakult bódultjai igyekeztek gyűlöletet kelteni iránta, az emberiesség és a béke eszméjének elkötelezettje és művészi erejű, nagyhatású megszólaltatója iránt. Amidőn most 1956. január 29-én születésének 90. évfordulójáról a társadalmi haladás előmozdításán és a nemzetek békés együttélésének biztosításán munkálkodó tömegek megemlékeznek, említésre érdemes, hogy ennek a kivételes íróművésznek élete, gondolkodásának és világnézetének kibontakozása kb. egy esztendő óta nyitott könyvként tárul olvasói és hívei elé. A moszkvai Lenin könyvtárban ugyanis 1955. január 1-én bontották fel azt a tíz lepecsételt csomagot, amelyeket még 1935-ben Romáin Rolland megőrzésre átadott. Ma, mindenki számára hozzáférhető a csomagok tartalma: a nagy regényíró és publicista naplójának sajátkezüleg redigált és hitelesített példánya. Ez a napló 1914 júliusától 1919 májusáig íródott. Amint maga Romáin Rolland mondotta, ebben a naplóban meg van örökítve az európai lélek története, a XX. század első világháborújának esztendői alatt. Európai lelken Rolland a legbátrabb, a legelfogulatlanabb, az előítéletektől szabadulni tudó legbátrabb értelmiségiek lelkét érti. Megismerjük a naplóból Rollandnak fokozatosan kialakuló rokonszenvét a nagy orosz szocialista forradalom jelentősége és műve iránt Megtudjuk, hogy amikor 1917-ben Lenin elhagyta Svájcot s a svájci munkásokhoz intézett búcsúlevelét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Éljen a kezdődő proletárforradalom Európában!" Rolland feljegyzi naplójába! „Valóban el lehet mondani, hogy Lenin szávái jelentik az első felhívást fegyver ragadására a világforradalomért, amelyet mi a háború lázától kimerült emberiségben érlelődni érzünk." 1917 nyarán Rolland Lenin mellett foglal állást és leleplezi a Kerenszkijkormányt, mely az imperializmus szolgálatában állt. Sőt tovább megy, felismeri, hogy az orosz nép gyűlöli a burzsoázia osztálypatriotizmusét. Nemzetközi összefogásra hív fel a fiatal szovjet állam mellett, ellentétben a viláa burzsoáziájának öszszefogásával a bolsevizmus ellen. Ez a háborús napló a XX. század történetének egyik legjelentékenyebb és legkimagaslóbb kútfője marad. Meg van örökítve benne az a nagy ügy, a nemzetek közötti béke védelmének ügye, amelyet Romáin Rolland akkor éš egész élete folyamán szolgált. T

udjuk, milyen ismerője és becsülője volt a nagy francia író Lev Nyikolajevics Tolsztojnak, milyen baráti kapcsolat fűzte Gorkijhoz és ezen a barátságon keresztül eljut a szocialista realizmus megértéséhez, ismeretesek 1935ben — Szovjetunióbeli tartózkodása idején — Sztálinhoz intézett leveléből a következő szavak: „Megismertem egy hatalmas népet, amely ezernyi akadály ellen vívott küzdelemben, a kommunista párt által vezetve, hősi lendülettel eltelten és fegyelmezettségben egy új világot épít. Lelkesedéssel tölt el a nép egészséges ereje, életöröme entuziazmusa." Romáin Rolland gyönyörű könyveket írt: regényeket, drámákat, zenetörténeti és irodalomtörténeti életrajzokat, végül harcos cikkek sorában szállt síkra az Imperializmus, a kifelé és befelé öldöklésekhez, népirtáshoz vezető osztályuralom ellen. 1866-ban született, nagyon alapos főiskolai tanulmányokat végzett Párizsban és Rómában, történelemtaná"ri oklevelet szerzett. Főleg művészeti és művészettörténeti problémák iránt érdeklődött, a művészet szót a legszélesebb értelemben véve. Így finom megértéssel átjárt életrajzokban foglalkozott Beethovennel, a zenei lángelmével, Michel Angeloval, a képzőművésszel és a regényíró TolJónevű szlovák írónő mutatkozik be a Darázsfészekkel a magyar olvasóknak. örömmel vesszük e könyvet azért is, mert a máról szól a mának. Lazarová I>rázsfészek című államdíjjal kitüntetett regényét talán úgy jellemezhetnénk a legjobban,- hogy a szocialista szlovák falu regénye. A szocializmus építése talán sehol sem megy olyan nehezen, mint a falun. Az újnak, a haladónak itt naponta . kel' megbirkóznia minden téren a múltba visszahúzóval, az elavulttal, a régivel. Itt a legélesebb az osztályharc is. S hogy az osztályidegenek milyen mód«szerrel „dolgoznak" és hogyan igyekeznek „hasznára" lenni a szövetkezetnek, azt nagyon hűen és hiteles politikai meglátással ábrázolja Katarína Lazarová. De szavahihetően hitelesek könyvének azok a részei is, ahol az új erők harcát és diadalra jutását írja le, bemutatva a réginek erőszakos életakarását, Lazarová könyvében számos problémát érint és boncol. Szépen írja le a szlovák tájak jellegzetességeit és művében nem szorul háttérbe az emberek lelki életének az ábrázolása sem Széles skálájú tárgyi ismerete, valamint politikailag helyes meglátása vezeti tollát úgy, hogy vele élethűen festi a mai falu arculatát. A Darázsfészek arról tanúskodik, hogy Lazarová nagyszerűen ismeri a falut embereivel együtt. Igy sikerüli elérnie, hogy könyvével olyat alkotoil ami nemcsak feltárja és bemutatja a történteket, hanem nevelően előre Is mutat, s műve állja a szocialista regény követelményeit. H. B A Magas-Tátra távlati fejlődésének elveivel összhangban a Városi Nemzeti Bizottság kultúrosztá.'va is kidolqozta kulturális távlati tervét, amelyben a párt- és kormányhataiuzatokból, népünk műveltségi színvonala további emelésének szükségleteiből, valamint a Magas-Tátra lakosságának és látogatóinak sajátos szükségleteiből indult ki. A kulturális távlati terv kidolgozásánál a kultúrosztálv szorosan eqvüttmüködött '-tlvistáival. akik javaslatokat terjesztettek elő a kulturális és társadalmi élet jobb megszervezésére a Magas-Tátrában. Az aktivisták között ismert szakemberek is voltak, mint dr. Vydra tanár Brnóból, J. Votruba festőművész. F. Gibala szobrászművész, Tonkovič professzor és neje. Kubinová és Müllerová asszonyok. M. Pitoňák népművészeti tanácsadó és mások. Nagv segítségünkre voltak a népművelő és kultúrmunkások I. városi konferenciáján elnangzott vitafelszólalások, valamint maga a városi nemzeti bizottság múlt év novemberi teljes ülése Is. Kulturális , távlati tervünk értelmében kisebb néprajzi múzeumot létesí-;! lünk a jellegzetes jávorinál -Ždiar falúban. Ez a múzeum egv faházban lesz elhelyezve, amely szakszerű konzerválás és rendbehozás után ó-zdiari st'l'isban lesz berendezve. E múzeum körül minden évben kisebb néprajzi ünnepségeket szándékozunk rendezni. Már 1956. első neqyedében népviselettárat rendezünk be Nový és Starý Smokovecen a népművészeti együttesek számára, amelyek ;tt eredeti népviseleteket kaphatnak kölcsön ivüvános fellépéseikhez és a külföldi vendéoek előtti szerp-r'^sükhöz. Továbbra is ápolni fogjuk a haladó népi haqvománvokat. mint a csehszlovák-lenovel barátsáq napját Lysá Poľanán. a nemzeti viseletben tartott Tátrai Farsangot, a Kriváň meqmászásának nemzeti ünnepét. A Népművészeti Központ és a Spišská Bela-i „Javorina" népipari szövetkezet seqítséqéve! ízléses népművészeti vitrineket fogunk fokozatosan felállítani a tátrai szállodákban, üdülőközpontokban. szanatóriumokban, sőt az eqyes magaslati turistaházakban is. A Magas-Tátra megfelelő pronaqálása érdekében máris lépéseket t°ttünk Ján Hála festőművész levele? "-oiain-ik kiadására. amelvek meqfelelő szöveggel ellátva különféle alkalmakkor foqnak meq jelenni. Lehetővé tesszük a Maoas Tátra széles környékéről való néprajzi együtteseknek, hogv különböző alkalomkor fellépjenek s a orooaqációt Illetőleg úqv készülünk fel a Východná községben tartandó haqvománvos ünnepséqekre. hóqv valóban sokan látogassanak el ebből az alkalomból a Magas-Tátrába. Nem feledkezünk meq Stóla r^nrajzi jellegzetességéről sem. ahol dr. Vvdra tanár tervezete és régi vágya szerint „Stólai szobát" akarunk berendezni. Ezenkívül meqrendezzük itt ,.A régi fényképekben" kiállítást. A Szlovák Tudományos Akadémiával, a Kultúrüqvi Meqbízotti Hivatallal és a Népművészeti Központtal együttműködésben pályázatot fogunk hirdetni Ždiarban a leqízlésesebben és legeredetibb módon, qoral tematikával és ornamentumokkal kifestett és díszített házhomlokzatokra. 1960 vé éig megfelelő modern mozit akarunk létesíteni Smokovecen. Tatranské Matliaryn pedig ideiglenesen el akarjuk helyezni a Tátrai Képcsarnokot és Múzeumot. Ezekben a legrégibb időktől kezdve összegyűjtjük a tátrai vonatkozású eredeti festmén-'eket, amelyek a Magas-Tátrában és a Tátra-alján folyó életet ábrázolták. Erre a célra már most több száz ' kép áll rendelkezésünkre, amelvek csak elhelyezésre várnak. A kultúrházaknak és kultűrszobáknak szánt helyiségek tatarozásán kivul nem feledkeztünk meg egy zenepavillon felépítéséről sem Tatran- ská Lomnicán. ahol már ez idén sétatéri hanqversenyeket akarunk rendezni. A smokoveci Kultúrház már ez .év első felében meqnyitja zeneszínhőzát, amelyet ideiqlenesen a Starý Smokovec-i „Üderník" szállóban foq elhelyezni a Népművészeti Központ kiállítási szalóni'-^n. A zenesilnház rendszeresen minden második pénteken foo műsort adni. Ez év íúnius véqéiq befejezzük Starý Smokovecen az amfiteátrum építését, amelyben a ieqismertebb hazai és külföldi művészi együttesek (a Lúčnica. SĽUK. a Katonai Művészeqyüttes. a Jasenkaegyüttes, a prešovi Jonáš Záborský- Színház, a prešovi Keletszlovákiai Ukrán Színház. az Alexundrov ének- és táncegyüttes, a Kínai énekés táncegyüttes stb.) már a múlt években is bemutatták nagv művészi értékű műsorukat. A Magas-Tátra természeti qazdagsáoának jobb ismertetése céljából már most minden szerdán vetítjük Nový Smokovecen a ..Kriváň'" mozgóban Skripskv ismert filmjét, a „Tátrai viráqok''-at. A Szlovákia Naqvdíjáért rendezett síversenv és más országos sportesemények alkalmából rövid filmfesztivált rendezünk tátrai és testnevelési tematikával. A Magas-Tátra nemzeti jellegének kidomborítása céljából emlékművek építéséről is gondoskodtunk. Már ez idén felállítjuk Jlrí Wolke- szobrát Tatranská Poliankán. a csehsziováklenqvel barátsáq emlékművét L.vsá Poľanán. emléktáblákat állítunk a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek. Morávek és Raš kapitányoknak. A későbbi években felállítjuk P. O. Hviez- doslav szobrát Smoko-ecen és L, Štúr szobrát Tatranská Lomnicán Erre az évre Tátrai Zeneesték rendezését vettük tervbe a Zene- és Artista Központtal, amelvek keretében 12 hanqversenv foo elhangzani a hazai és külföldi zeneszerzők klasszikus és modern műveiből. Minden téli és öszi időszakban meq foq nvllni a han.qversenv-szezói. A kongresszus előtti karňpár>v keretében a szlovák és cseh írók és költők is meglátogatják a Magas-Tátrát, hogv beszélgetéseket folytassanak az itteni lakossággal és a látogatókkal. Már a kulturális ötéves terv első éveiben propagálni foqjuk a MagasTátra lakossága között az általános művelődési tanfolyamokat. Többek között szövési és hímzési tanfolyamokat is fogunk rendezni Ždiarban és Stólában. 1957-b"- zeneiskolát m Kunk, hogy ifjúságunk ze"°> kiképzésben is részesülhessen. A kulturális ötéves terv keretében sok új és kezdeményező akció készül a Magas-Tátrában. Mindennek az a célja, hoqv új és jobb lehetőséqelet nyújtsunk a kulturális &> társadalmi élet terén a Magas-Tátra lakossáqának, az üdülőknek és látogatóknak. A kulturális ötéves terv út, céltudatos út kell, hoov leqven. amely polqáraink maoasabb qazdasáoí. kulturális és társadalmi színvonalához fog vezetni. Hisszük, hoqv teljesíteni foqjuk s ezzel több örömet szerzünk bel- és külföldi vendégeink ezreinek úqy. hogy a Magas-Tátr- valóban az öröm és pihenés helvévé váljék. Prof. A. TINSCHMIDT, Starv Smokovec. 0 J S Z Ö C 1956. január 31. V