Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-26 / 26. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. január 26. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 26. szám A gyarmati rendszer alkonya Ázsiában óriási átalakulási folya­mat megy végbe. Az ázsiai népek sok évtizeden és évszázadon át sínylődtek a gyarmati rendszer bi­lincseiben, reménytelen nyomor­ban és kulturális elmaradottság­ban tengődtek. A gyarmati elnyo­más most hanyatlásának időszaká­ba lépett. A gyarmati rendszer az im­perializmus legkegyetlenebb és legszégyenteljesebb kizsákmányo­lási módszereihez tartozik. A gyarmati elnyomásban sínylő­dő emberek milliói saját bő­r-ükön tapasztalták, hogy a gyar­mati rendszer olyan sátáni gépe­zet. amely verejtéküket, könnyei­ket és vérüket aranyrudakká ol­vasztják a brit, francia, holland, vagy portugál élősködők s az utóbbi évtized folyamán az ame­rikai élősködők maroknyi csoport­ja számára. A gyarmati rendszer az országok között olyan rendszert képvisel, amely a dzsungel törvé­nyein alapul. E törvények szerint az erős államnak joga van ural­kodnia a gyönge felett, megfoszta­ni a gyöngét minden iogától, ön­állóságától, sőt egyszerűen elnyel­heti, gyarmati birodalmának részé­vé teheti. A gyarmati rablók védelmezői mindig ä legkülönfélébb szentesí­tését keresték a modern rabszol­gaság e szégyenteljes rendszeré­nek. Többek között azt állítják, hogy a „fehér faj" kulturális fel­sőbbrendűségénél fogva uralkodni hivatott az elmaradott gyarmati országok felett. Ez a faji tétel azonban ellenkezik a történelmi igazsággal. Hiszen éppen Ázsiában és Afrikában — a Nílus, az Eufrá­tesz, a Tigris, az Indus, a Jangce ésaHoangho folyók szóles völgyei­ben — született meg az emberiség legrégibb civilizációja, mégpedig abban az időben, amikor a „fel­sőbbrendű" európaiak ősei még a barbárság legalacsonyabb fokán éltek. Ázsia és Afrika népei különféle történelmi, de nem biológiai okokból megmaradtak a feudaliz­mus stádiumában, míg Európában kifeilődtek a termelőerők és velük együtt a tőkés rendszer. így Eu­rópa megelőzte Ázsiát és Afrikát. És az olcsó munkaerőt, nyers­anyagot és piacokat kereső kapi­talizmus rávetette magát a fejlő­désükben visszamaradt ázsiai és afrikai népekre és leigázta őket. Ez az igazság, amelyet nem cáfol meg a rasszista gyarmatosítók leg­ravaszabb elmélete sem a gyar­mati uralom „igazságosságáról". A népek azonban sohasem nyu­godtak bele rabszolgasorsukba. A nemzeti felszabadító mozgalmak a keleti országokban azóta állanak fenn. amióta a gyarmati rendszer létezik. Ezek a nemzeti felszaba­dító mozgalmak napjainkban ha­talmas forradalmi forrássá növe­kedtek és alapjaiban rendítik meg az imperializmus gyarmati világ­rendszerét. Ezt a tényt még az imperialista körök számos szóvi­vőié is elismeri. „Ázsia felébredt — jelentette ki nemrégen Doug­las, az USA Legfelső Bíróságának tagja — és nem vallja többé azt a nézetet, hogy örökre a nyugati kizsákmányolás tárgyának sorsára van ítélve. Az oroszországi forra­dalom volt az egyik tényező, amely az emberekbe beoltotta azt a hi­tet. hogv lerázhatják magukról az elnyomás bilincseit... és a kom­munisták győzelme Kínában óriá­si indítékot adott a forradalmi gondolat kibontakozására." A kínai forradalom győzelme a második világháború után való­ban új korszakot nyitott Ázsia né­Deinek történetében. Megsemmisí­tette az imperialisták mindenható és legyőzhetetlen uralkodói dics­fényét. fokozta a gyarmati elnyo­másban szenvedő népek önbizal­mát és nemzeti büszkeségét, meg­mutatta nekik a gazdasági és kul­turális megújhodáshoz vezető utat.' Kína kiválása az imperialista gyarmati rendszerből e rendszer szétesésének kezdetét jelentette. Az ázsiai nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozása szem­pontiából óriási fontosságú volt az Indiai Köztársaság létrejötte is, mely fennállásának rövid 6 éve alatt hatalmas mértékben járult hozzá a népek közötti barátság és a béke megszilárdításához. India ielentős nemzetközi szerepe a bé­ke megszilárdításáért folytatott harcban, a gazdasági függetlenség biztosításában, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében elért nagy sikerei ezt a fiatal ázsiai köztársa­ságot békés nagyhatalommá tet­ték. Ezt újból emlékezetünkbe kell idéznünk, főleg a mai napon, ami­kor India népe a független Tndiai Köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulóiát ünnepli. A Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság létrejötte az imperialista gyarmati rendszerben mély szakadást okozott, amely ki­terjedt Burmára. Indonéziára, Pa­kisztánra, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságra és a további államok egész sorára. A nemzeti felszabadító mozgalom kiterjedt az óriási és nemrégen még csen­desen nyugvó egész afrikai konti­nensre. A békés egymás mellett élés öt elvén (Pancsa Sila) épülő indiai—kínai együttműködés óriási hatással volt e?ész Ázsia közvéle­ménvére. A „Pancsa Sila" a tör­ténelmi ielentoségű bandungi ér­tekezlet nyilatkozatának alapiává vált. Ennek az értekezletnek már a megrendezése is a gyarmati rendszer válságának magasabb fo­kát fejezte ki. Mindezek a történelmi változá­sok az imperialista gyarmati rend­szer mélyen gyökerező szétesésé­(Folytatás a 2. oldalon) r r HAZANK ELETEBOL * * • Mielőtt a hajó kifut a kikötőből Képek az 5-'k oldalon közölt riporthoz Vanek gépmester munkatársával a gépház kapcsolótáblájánál Erősödik a szövetkezeti mozga!om a szepsi járásban A szádudvarnokiak is megtették az első lépéseket a szövetkezésre A esztergapad is van, ame­lyek a hajóút közben alkatrész-javítá­sokat is végezhetnek A napokban adtunk hírt arról, hogy a szepsi járásban a nemrégen alakult buzitai szövetkezet után Horváti köz­ség parasztjai is meggyőződtek a kör­nyék szövetkezeteinek eredményeiről és szövetkezetet alakítottak. Azóta újabb tagok írták alá a belépési nyi­latkozatot s ma már Horváti is szö­vetkezeti község. Az egész falu a szo­cialista társasgazdálkodás útjára lé­pett. Az új szövetkezetek megalakulásá­val egyidejűleg erősödnek a már meg­lévő szövetkezetek is. A szövetkezés! kedv tovább erősödik a szepsi járás­ban. Äjban a még kívül állók egymás után jelentik belépésüket a szövetke­zetbe. Ebben az évben már mindenki Mit állítunk ki a lipcsei vásáron? Hazánk külkereskedelmi vállalatai ebben az évben a lipcsei nagy vásáron főleg gépipari termékeket fognak kiál­lítani, amelyek a csehszlovákiai kivitel felét képezik. A kiállított gépek között lesz például egy nagy bányafelvonó­gép, különböző fémmegmunkáló és fú­rógépek, generátorok, stb. A kiállított gépek kiegészítik a kiállításon bemu­tatott gyárak modelljeit. Először ál­lítjuk ki a lipcsei vásáron a Škoda C-6 típusu cigarettagyártó gépet, az új automatikus telefonberendezéseket, a Škoda 1200-as személygépkocsit, va­lamint a Skoda 440-es autó legújabb típusát. Az utóbbi személygépkocsi már tavaly nagy figyelmet keltett a brüsszeli Autószalonban és c. bmói gépipari kiállításon. A csehszlovák motorkerékpáripar újdonságai között lesz a JAWA ČŽ 125 és 175 köbcen­timéteres típusa. Az új Jawa ČŽ 175­ös helyettesíti majd az eddigi 150 köbcentiméteres típust. Az új gép automatikus kuplunggal és tökéletes rugózással van ellátva. Érdekesek lesznek kiállított rönt­genkészülékeink, hordozható varrógé­pünk, textil- és bútorkiállításunk, ke­rámiai iparunk termékei és az üveg­ipari, cukorgyári, .szeszipari és más csehszlovák gyártmányok egész sorá­nak kiállítása. Felelnek a versenyfelhívásra A Václav Nosek-bánya felhívására a napokban fejelt a bányakörzet leg­nagyobb bányája, a Zdenék Fierlinger­bánya. Ebben a bányában kötelezett­séget vállaltak, hogy január és feb­ruár folyamán 7 ezer tonna szenet fejtenek terven felül. Hogy a folyosó­kihajtásnál jobban kihasználhassák a gépesítést, megjavítják az 51. és 10. számú kollektívák munkáját a Fier­linger II. bányán. A 10. sz. kollektí­vát gyorsvájár kollektívává képezik át. A Fierlinger-bánya egyenletes terv­teljesitesével továbbra is a munka­verseny élén halad. A jó eredmények elérésében nagy részük van a Fierlin­ger 1. bánya technikusainak, akiket Miloslav Jiskra mérnök vezet, valamint a Nyugati-bánya dolgozóinak. A ver­senyfelhívás elfogadásával egyidőben az üzem dolgozói felhívták a Zdenék Nejedlý-bányát, amellyel tavaly is versenyeztek, hogy folytassák a ver­1 senyt és tegyenek ősszüzemi kötele­I zettségvállalást. a közösben dolgozik. Zsarnón 6, Mak­rancon 8, Felsőmecenzéfen 8 kis- és / középparaszt lépett az EFSZ-be. A szádudvarnokiak is elhatározták, hogy falujukban szövetkezetet alapí­tanak. Több mint húszan írták alá a belépési nyilatkozatot. M. Gy. Teljesen gépesítik a naftater nelést A Stefanovo-i naftatermelők brigád­jai január 24-ig 102,5 százalékra tel­jesítették tervüket. Az elért eredmé­nyeket főleg a gépesítés jó alkalma­zásával érték el. Ez ideig az első rész­leg munkája teljesen automatizálva van. Még az első negyedév folyamán a műszaki-szervezési intézkedések valóraváltásával automatizálják mind­három naftatermelő-részleget. Kisgépesítéssel nagy megtakarítások Osti nad Labem-ben a vegyiipari intézet dolgozói nagy súlyt fektet­nek munkájuk mechanizálására és a kisgépesítésre. A technológiai mun­kamenet megváltoztatásával 250 ezer koronát takarítanak meg. További technikai újításokkal biztonságosabbá teszik a maróanyagokkal való mun­kát, leegyszerűsítik a munkam- netet és további 100 ezer koronát takarí­tanak meg. Tizennéggyel többen A Turcanské Michal-i szövetkezete­sek évről évre szebb eredményeket érnek el. A zárszámadás is ezt bizo­nyítja, hiszen minden tag szép ju­talmazásban részesült munkaegységei arányában. Az egyénileg gozdálkodó parasztok is látják már, hogy elő­nyösebb a következeti gazdálkodás, a tagok jobban élnek, ezért a falu­ban 14 egyénileg dolgozó kis- és kö­zépparaszt lépett a szövetkezetbe. N D I A Első képünk Bangalor államban, a Duravan Nagar-i telefongyár egyik műhelye. — Óriási jelentőségű India földművelése szempontjából az öntözés. Második képünkön a majuraksi öntözőberendezés egyik fő csatornáját látjuk. — Az önálló India gazdasági terve nagy összeget fordít az ipar fejlesz­tésére. Harmadik képünk a csitaradzsani mozdonygyár szerelőcsarnokát ábrázolja.

Next

/
Thumbnails
Contents