Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-23 / 23. szám, hétfő

Moszkvában befejeződött a szűz- és parlagföldek hasznosításában kitűnt komszomolisták és fiatalok értekezlete Moszkva, január 21. (TASZSZ). — Moszkvában a Nagy Kreml Palotában január 21-én befejeződött a szűz- és parlagföldek hasznosításában kitűnt komszomolisták és fiatalok értekezle­te. Az értekezletet Alekszander Selje­pin, a Komszomol Központi Bizottsá­gának titkára nyitotta meg. Az egybegyűltek nagy figyelemmel hallgatták meg Ivan Benyediktovnak, a Szovjetunió szovhozügyi miniszteré­nek beszámolóját, amely sok érdekes számadatot és tényt tartalmazott. A szovhozok két esztendő alatt 13 millió 640 ezer hektár szűz- és parlagföldet tettek termővé, 425 új, nagymértékben gépesített gazdaság létesült. '9 A sztyeppéken létesült szovhoz la­kótelepeket kórházakkal, bölcsődék­kel, klubokkal, üzletekkel stb. látták el. Új szovhozok építésére eddig egy­milliárd 740 millió rubelt fordítottak. 907 000 négyzetméternyi lakóterületet, több mint 1000 közintézményt adtak át rendeltetésének, 730 000 tonna be­fogadóképességű magtárt építettek. A szűzföldek vidékén a kolhozok és szovhozok több mint 30 millió hektár szűz- és parlagföldet szántottak fel és vetnek be ez év tavaszán. A vitában a komszomolisták elért eredményeikről beszéltek, majd Tro­fim Liszenko, a Mezőgazdasági Tudo­mányos Akadémia elnöke látta el a jelenlevő fiatalokat hasznos ta­nácsokkal. Az értekezlet záróülésén részt vett A. B. Arisztov, N. I. Belja­jev, N. Sz. Hruscsov, L. M. Kagano­vics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, P. N. Poszpelov, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, D. T. Sepilov és K. J. Vo­rosilov. A konferencia részvevői egyhangúlag elfogadták a szűz- és parlagföldeket megművelő komszomolistákhoz és minden ilyen földön dolgozó fiatalhoz intézett felhívást, amelyben a haza érdekében új munkasikerekre lelkesí­tenek. Ukra'na Kommunista Pártjának X9X. kongresszusa Kiev, január 21. (TASZSZ). — Ja­nuár 21-én befejeződött Ukrajna Kom­munista Pártjának öt napig tartó XIX. kongresszusa. A kongresszus meghall­gatta és megvitatta N. T. Kalcsenko­nak, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa elnökének beszámolóját az SZKP XX. kongresszusának a nemzetgazdaság fejlesztése hatodik ötéves tervével kapcsolatos irányelveinek javaslatáról és egyöntetűen jóváhagyta ezt a nagy­szerű programot. A. I. Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszámolót tartott Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységé­ről, míg Z. S. Necsiporukova elvtárs­hő beszámolt Ukrajna Kommunista Pártja revíziós bizottságának tevé­kenységéről. A fő beszámoló és a kongresszus küldötteinek hozzászólásai hangsú­lyozták, hogy Ukrajna Kommunista Pártja a XVIII., XIX. kongresszus kö­zött a nemzetgazdaság minden szaka­szán szép sikereket ért el. A vitában 37-en szólaltak fel. A mandátumvizs­gáló bizottság jelentése után a kong­resszus egyöntetűen határozatot foga­dott el a főbeszámolóval kapcsolatban, valamint jóváhagyta a revíziós bizott­ság jelentését. A kongresszus ezután megválasztotta Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és re­víziós bizottságát. Január 21-én Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bizottsága teljes ülést tartott, amely megválasztotta a Központi Bizottság elnökségét. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga első titkárává A. I. Kiricsenko elv­társat, másodtitkárává N. V. Podgornij elvtársat és a Központi Bizottság tit­káraivá I. D. Nazarenko, O. I. Ivas­csenkova és N. D. Bubnovszkij elvtár­sakat választották. Automatizálási minisztérium a Szovjetunióban Moszkva, január 21. (TASZSZ). — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának El­nöksége a Szovjetunió Minisztertaná­csának előterjesztésére a Szov­jetunió gépgyártási és műszergyártási minisztériumából megalakította a Szovjetunió össz-szövetségi műszer­gyártási és automatizálási miniszté­riumát és a Szovjetunió össz-szövet­ségi gépgyártási minisztériumát és átadta nekik a Szovjetunió Miniszterta­nácsa által megerősített listán szereplő vállalatokat és szervezeteket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Mihail Avkszentyevics Le­szecskót, a Szovjetunió műszergyártási és automatizálási miniszterévé, Nyiko­laj Nyikolajevics Szmeljakovot a Szov­jetunió gépgyártási miniszterévé ne­vezte ki. A kínai bányászok négy év alatt teljesítik az ötéves tervet Peking, január 21. (ČTK). — A hét legnagyobb kínai bányakörzet, va­lamint négy további bányakörzet vá­járjai versenyre hívták ki az ösz­szes kínai bányászt, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék, első­sorban a munkatermelékenység nö­velésével. A felhívást elfogadta a szénipar január 20-án Pekingben meg­tartott szakszervezeti konferenciájá­nak valamennyi küldötte. Blüchernek nem sikerült... Bonn, január 21. (ČTK). — A „Ge­samtdeutsche Rundschau" című lap szombati kiadásában közli, hogy Blü­cher nyugatnémet alkancellár igyeke­zete Indiában ellenállásba ütközött, amikor Nehru indiai miniszterelnököt meg akarta győzni Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzésének szükséges­ségéről. Az újság rámutat, hogy Nehru röviddel Blücher látogatása előtt nyil­vánosan kijelentette, India nem ért egyet Adenauer kormányának külpoli­tikájával. Kedden választják meg az új francia nemzetgyűlés elnökét Párizs, január 21. — Az új fran­cia nemzetgyűlés péntek este óta szuverén: már 351 képviselő mandá­tumát igazolták, s így joga van tör­vényhozási működést kifejteni. A nemzetgyűlés egyelőre még a mandátumok igazolásának kérdésével foglalkozik. Mint ismeretes, körülbe­lül 100 képviselő mandátuma ellen jelentettek be fellebbezést — külön­féle indokok alapján. A legkomolyabb petíciókat 12, illetve 13 poujadeista képviselő mandátumának ügyében nyújtották be. Poujade-ék egyes kép­viselőit ugyanis úgy választották meg, hogy a mozgalom egy választókerü­letben több listával indult, s ezek egymás között listakapcsolást léte­sítettek. Ez alkotmányellenes eljárás volt, mert egy párt egy választóke­rületben csak egy listával indulhat. Az új francia nemzetgyűlés kedden délután három órakor kezdődő ülé­sén kezdi meg politikai tevékenysé­gét. Ekkor kerül sor az új nemzet­gyűlési elnök megválasztására. Az el­nöki tisztségre négy hivatalos és egy félhivatalos jelölést nyújtottak be. A nemzetgyűlés elnökének megválasz­tása után Edgár Faure benyújtja kormányának lemondását. Az NDK népe lelkesen fogadja a nemzeti néphadsereg létesítéséről szóló határozatot Berlin, január 21. (ČTK). — A Né­met Demokratikus Köztársaság dol­gozói lelkesen fogadják a kormány és az NDK népi képviselőházának a nemzeti néphadsereg létesítéséről szóló határozatát. Ez a hadsereg vé­delmezni fogja a munkások és pa ­rasztok első német államának vívmá­nyait, békés munkájának erdményeit. A Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége ezzel kapcsolatos nyilat­kazotában hangsúlyozza, hogy ez a törvény összhangban áll az NDK munkásainak, alkalmazottainak és ér­telmiségeinek érdekeivel és kívánsá­gaival. A magdeburgi Ernst Thäll­mann gépüzem dolgozói a törvény elfogadása alkalmából számos fel­ajánlást tettek. A burgi földműves­konferencia részvevői teljes egyetér­tésüket fejezték ki a nemzeti nép­hadsereg létesítésével kapcsolatban. Az Odra menti Frankfurt építkezési üzemében 5 fiatal munkás jelentke­zett az alakuló hadseregbe. Hason­lóképpen a mansfeldi szénkombinát bányászai közül is sokan jelentkeztek fegyveres szolgálatra. A Szovjetunió hajlandó nemzetközi kiállításon ismertetni az atomenergia békés felhasználásában szerzett tapasztalatait New York, január 21. (TASZSZ) — Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára nemrég azzal a javaslattal fordult az atomenergia békés felhasználása ügyében Genfben megtartott nemzet­közi értekezleten részt vett orszá­gokhoz, rendezzenek az ENSZ New York-i helyiségében kiállítást az atomenergia békés felhasználásáról. E javaslattal kapcsolatban A. A. Szoboljev, az ENSZ-ben működő ál* landó szovjet megbízott értesítette a t ENSZ titkárságát, hogy a szovjet kormány egyetért egy ilyen kiállítás megrendezésével és hajlandó kiállí­tani a Szovjetunióban müködo atom­villanytelep modelljét, és más anya­gokat arra vonatkozólag, hogyari használják fel az atomenergiát bé­kés célokra a Szovjetunióban. Átadták Ton Duc Thangnak a nemzetközi Sztálin-békedíjat Moszkva, január 21. (TASZSZ). — A Kreml Szverdlov-termében január 21-én a szovjet közélet számos kép­viselője jelenlétében átadták Ton Duc Thangnak, a kiváló vietnami köz­életi dolgozónak a nemzetközi Sztá­lin-békedíjat. A díjat Dmitrij Szko­belcin akadémikus adta át. Beszédé­ben Ton Duc Thang a békéért és a gyarmatosítás ellen, a vietnami nép boldogságáért és szabadságáért foly­tatott harcban szerzett nagy érde­meiről emlékezett meg. Ton Duc Thangot ezután a szovjet közélet szá­mos kiváló személyisége üdvözölte, majd a Sztálin-béke-díj kitüntetettje beszédében hangsúlyozta^ a vietnami nép szilárd eltökéltségét, hogy meg­védelmezi jogát a békés életre. Új szovjet nagykövet Albániában Tirana, január 21. (ČTK) — Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára január 20­án fogadta L. I. Krilovot, a Szovjetunió albániai rendkívüli meghatalmazott nagykövetét. Juqoszláv gazdasági küldöttség utazott Moszkvóba A belgrádi rádió jelenti: Vojin Gu­zinának, a Jugoszláv Nemzeti Bank vezérigazgatójának vezetésével pénte­ken jugoszláv gazdasági küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttség tár­gyalást folytat a Szovjetunió kormá­nyával a Jugoszláviának nyújtandó 'deviza- és árukölcsönről. A bagdadi szerződés részvevőinek katonai tanácskozása Teherán, január 21. (TASZSZ) — Az „Ettelaat" hírügynökség jelentése szerint január 21-én Bagdadban meg­kezdődött a bagdadi szerződés tagál­lamai vezérkari főnökhelyetteseinek ér­tekezlete. Az értekezlet részvevői elő­készítik a bagdadi szerződés katonai bizottságának egybehívását, ezen bi­zottság tárgyalási programját és meg­vitatják a bagdadi szerződés tagállamai •közti Jg|)csolatok kérdéseit. ftflegkésett tudósítás Eisenhower elnöknek Ahmed Sukeiri a közel­keleti kérdésekről New York, január 21. (ČTK). — A' Francé Presse hírügynökség jelenti, f hogy Ahmed Sukeiri, Szíria ENSZ-beli i küldötte az újságíróknak adott nyi- • latkozatában kijelentette; szükséges,* hogy a Közel-Kelet népei önállóan oldják meg ezen terület kérdéseit. Hozzátette, hogy a Közel-Kelet nem tartozik a nagyhatalmak befolyási kör­zetébe és a Közel-Keleten a béke fel­újításának legjobb eszköze a be nem avatkozás politikája. A Vietnami Demokratikus Köztársaság diplomáciai kapcsolatokat akar, létesíteni Szudánnal Hanoi, január 21. (ČTK) — A viet­nami Demokratikus Köztársaság kor­mánya bejelentette, hogy hajlandó fel­venni a diplomáciai kapcsolatokat Szu­dánnal. Fam Van Dong külügyminiszter értesítette erről Mubarak Zarruka szu­dáni külügyminisztert. Szovjet—osztrák kereskedelmi és hajózási egyezmény Moszkva, január 21. (TASZSZ). — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége január 21-én ratifikálta a Szovjetunió és az Osztrák Köztársaság közti kereskedelmi és hajóközlekedési egyezményt. E lnök úr, Gömör egyik kis fa­lujában hallottam karácsonyi rádiőüzenetéről. Jól tudom, hogy az államelnök szava visszhang nélkül pusztába kiáltó sző maradna, ezért segítségére sietek. Rabságban sínylődő népemnek felszabadítást ígé­rő gondolatát pórázon foaom és elin­dulok vele. Mert ön gondolkodó ember és rendkívül messzelátó. Amerikából képes meglátni a rabláncra fűzött ke­let-európai embereket. És ez önnek fáj, nagyon fái. Hiszen mióta él, min­dig az egyszerű emberek sorsa érde­kelte. nem a nagytőkéseké, milliárdo­soké. Elhiszem, hogy a mi rabszolgasá­gunk fölött érzett szomorúság szülte karácsonyi gondolatait. Anatole Fran­cé írja a híres Emberi szomorújáték című novelláj ban, hogy „az ember nem gondolkodik, csak a fájdalomban, és nem elmélkedik, csak a szomorú­ságban". Ügy vélem, az önre is áll. De én, vitázni önnel nem akarok. Ez egyszer inkább eisenhoweri szem­mel nézem szülőfalum életét. Kezdjük hát: Az emberek tízegynéhány éve szen­vednek a kommunisták rabságában. Az út mindkét oldalán foghíjas tel­keket építenek be, amely az újságíró előtt sem viláqos. hogy stratégiai vagy taktikai elgondolás-e? Különben züllöttség, fejvesztettség mindenfelé. íme a példa: A közelmúltban Koták Ambrus ud­varába betörtek a kommunisták. Dö­römböltek a konyhában, pedig a ház olyan, hogy a közepes szél erejétől is összeomolhat. A gazda a régi szabad világban nem akart, rendes, kényelmes, száraz házban lakni, mert megértette az idő szavát, hogy kisparaszté a do­log és nem a nagy fényes szoba, a jó­lét. Mondom, a kommunisták se szó, se beszéd, alattomban behatoltak az ud­varába. Az öreget és két legény fiát kikényszerítik a roggyantlábú házból. Kikényszerítik és új ház építésére biz­tatják őket. Az öreg nem bír szólni, sírásba csuklik a hangja. És mire eszmél, félig készen a nagy új, egészséges ház. Nem nézhetem. Tovább megyek és jobban figyelek az életre. Az emberek kavarognak, bolyongnak, kosárral vagy táskával a kézben. Fe­lülről jönnek lefelé, s alulról men­nek felfelé. Csak a rendszerben va­kon hivő nem látja, hogy a falu mind­két végén kommunisták állnak, azok riogatják az embereket. Az üzletbe térnek be, meleg ruhát és cukorkát vásárolnak. Nem azért vásárolnak, mert pénzük van, illetve nem azért vásá­sorlnak, mert pénzük nincs — bo­csánat már belezavarodtam — azért vásárolnak, mert a pénzüket féltik. Aminek aztán rabszolgaízű következ­ménye van. Az egyformaság. A gyere­kek apraja-nagyja egyformán t eszese meleg cipőnek, ruhának. A kommunis­ták nem engedik meg a különbségeket, így az öltözésből ítélve nincs gazdag és szegény. A rendszer nem ismer semmi kímé­letet. Minden munkanélkülit véres kéz­zel lemészárol, azért nem látni sem aratáskor, sem betakarítás idején, zseb­redugott kezű ácsorgókat. A szabad gondolatot is csírájában elfojtják. Az ember nem élhet mások véres verej­tékéből, és ezt a kommunisták demo­kráciának merik nevezni! Kicsi a falu, de nagy benne a nyo­morúság. Az emberek silány kerese­tükből. hatlámpás rádiókat vásái-olnak, hogy a qép bömbölése fojtsa el a rab­szolqaéleten kesergők jajpanaszait, így ha az utcán megyek, népi muzsi­kát és tánczenét hallok az ablakon kiszűrődni, persze a konyhában asz­talra borulva sírn..k az emberek... Hogyne sírnának. Ilyen életük még nem volt! Nagy, félelmetes ez az élet. A rette­gés ráterpeszkedik elevenekre és hol­takra. A kommunisták fáradhatatlanul okoskodnak. Orvosi rendelőt hoznak a faluba, és ha a paraszt megbetegszik, kommunista injekcióval orvosolják. Az embereknek nincsen nyugta. Más­fél évtizede még szalmazsákon rot­hadt el a teste, ha betegség érte, mégis jó volt, mert szabad világ volt, ma meg a kommunisták azt sem haj­landók megengedni, hogy a beteg em­ber elköltözzék a másvilágra. A tüdő­beteget ingyen szanatóriumba kény­szerítik, gyermekeit gyermekotthonba gyömöszölik, és mire a szerencsétlen bacillusköpködő észhez térne, már meggyógyult, egészséges. Bizony nem amerikai ez a föld, s ez az élet sem amerikai életforma. ön, Elnök úr, alig mondta el kará­csonyi gondolatait, a kommunisták újabb offenzívába kezdtek, újabb nagy félelem szakadt a falura. Egyik éjjelen, mikor Ön a huszadik századi kelet-európai rabszolgaságot megálmodta, titkos, ismeretlen erők vastag, tízméteres oszlopokat csem­pésztek a faluba. Aztán reggel, göd­rökbe állították az oszlopokat, közel a parasztok házához. Feltételezhető, hogy az oszlop gombnyomásra műkö­dik majd és akkor dől le, amikor a parasztemberek alatta állnak. Nagy az életretörés. Az ember nem érezheti magát sehol biztonságban. Nem titok már, hogy az oszlopokra február közepén villanyégőket szerel­nek. Valószínű, minden villanyégőbe egy-egy kommunista szemet csem­pésznek, megfigyelni, mit csinál a pa­raszt az udvarán. Ez megint katasztró­fális valami. Mert világosságban, fényben járni a falu népének, ugy-e elnök úr, ostoba gondolat. A fény nagy ellensége a sö­tétségnek. A fény ébresztője, elindítója a rettenetes gondolatnak. A kommu­nisták lám, mégis erőszakosak. Felsza­badítják falun a szabad világ által egykoron sötétségbe ölt gondolatot. Pedig ,,a gondolat rettenetes dolog. Ne csodálkozzunk azon, hogy az em­berek természetesen félnek tőle, hi­szen magát a sátánt is lázadóvá tette. Erője olyan, mint valami savé; feloldja a mindenséget, és ha minden ember egyszerre kezdene el gondolkozni, a világ azonnal megszűnne létezni.'" Ezt írja a nagy író, Anatole Francé és igaza van. Azért a kommunisták ismétlem, nem félnek a gondolattól. Amit a szabad világ ritkán vagy alig tett meg, azt ők most megteszik. A villany fényét ráerőszakolják az egy­szerű falusi emberre. És falun a hangulatmérő műszer nagy ünnepséget jelent. Munkások, parasztok bedőltek a kommunista pro­pagandának és az első villanygyújtás­kor kétnapos vígságba öntik majd életcsömörüket. A rabszolgaságban élő nép arcán, szemén ismét színlelt lesz a ragyogó mosoly, a derűs tekin­tet. Ezt már csak így higgye, elnök úr, Amerikában! Karácsonyi rádioüzenetében a filo­zófiával is megpróbálkozott. Kelet­európai rabszolgaságról beszél. Nos, Csehovnak, a nagy orosz írónak igaza van Önnel szemben, amikor valahol azt mondja: „ha valaki filozofálni kezd valamiről, az azt jelenti, hogy nem érti". Ettől eltekintve, rádióüzenetére a visszhang készen. Tetszik, nem tet­szik, egyre megy. Én az életről, falum életéről tudósítottam Önt dióhéjban. Minek hazudjam hát meg az életet! „Az élet olyan étel, amelynek a mártás adja meg az ízét" — írja Raj­na című könyvében Hugó Vietor. Ez pedig nagy igazság! MÄCS JÖZSEF OJ sz o Q 1956, január 23. *

Next

/
Thumbnails
Contents