Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-20 / 20. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. január 20. péntek 30 fillér IX. évfolyam 20. szám Teremtsük meg minden munkaszakaszon a szocialista verseny jó feltételeit Á Forradalmi Szakszervezeti Moz alom alapszervezeteiben a múlt év utolsó hónapjaiban meg­tartott évzáró gyűlések jelentősen fokozták e fontos tömegszervezet tevékenységét. akeióképességét ipari és mezőgazdasági üzemeink­ben. A szakszervezeti tagok tíz­ezrei kezdtek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben érdeklődni a szakszervezeti élet, a szakszerve­zet munkája iránt. Űj tagokkal, eddig még nem szervezett munká­sok ezreivel erősödtek meg a szak­szervezetek a&pszervezetei az_ év­záró közgyűlések előkészítésének idő"'kában. A tagok aktivitásának fokozó­dása egyik fontos eredménye volt az évzáró közgyűléseknek. A má­sik eredmény: az úi szakszerveze­ti bizottságok és szakszervezeti bi­zalmiak megválasztására a legtöbb alapszervezetben az eddiginél sok­kal nagyobb gondot fordítottak. A jelölteket sokkal nagyobb felelős­ségtudattal válogatták ki és az alapszervezetek tagiai gyűléseken vitatták meg minden jelölt eddigi tevékenységét, a munkához és munkatársaihoz való viszonyát, így megteremtődött annak előfel­tétele. hogy a legjobbak, a legal­kalmasabb dolgozók kerüljenek mindenütt az alapszervezetek élé­re. olyanok, akik teljes mértékben élvezik munkatársaik bizalmát. Előzetes áttekintés szerint a szak­szervezeti alapszervezetekben 25 687 szakaszbizalmit. 15 720 nemzeti biztosítási bizalmit. 13 472 munkabiztonsági bizalmit. 14 140 kultúrbizalmit választottak meg, 3265 műhelybizottságot vá­lasztottak meg 20 504 bizottsági taggal, az üzemi bizottságokba 33 722 tagot választottak meg, 1495 munkahelyen pedig bizalmit választottak. Természetesen fon­tos, hogy akiket erre a fontos tisztségre megválasztottak, telies mértékben átérezzék felelősségüket és minden tehetségükkel arra töre­kedjenek, hogy a szakszervezet minden szakaszon betöltse fontos hivatását. Figyelemreméltó az a tény, hogy míg 1954-ben üzemeinkben 36 998 bizalmit választottak meg, 1955-ben ez a szám 43 332-re emel­kedett. Ez annyit jelent, hogy sok olyan üzemünkben választottak bizalmit, ahol eddig senki nem töltötte be ezt a jelentős tisztséget. A felsorolt adatokból világosan kitűnik, milyen hatalmas erőt képviselnek a szakszervezeti bi­zottságok és a mühelybizalmiak miíidenütt, ahol ezek tagiai szív­vel-lélekkel szolgáliák a szakszer­vözet fontos feladatát. Ipari és mezőgazdasági üzeme­ifikben a szakszervezet egyik dön­tő fontosságú feladata a szocialista munkaverseny szervezése, a szé­les tömegek megnyerése és moz­gósítása az illető munkahely előtt álló feladatok legyőzésére. Ma már aligha találunk olyan üzemet ha­zánkban. ahol ne lenne szocialista munkaverseny. Azonban sok he­lyen a verseny még nem szolgál­ia telies mértékben a tervteljesí­tés ügyét, mégpedig azért, mert a verseny szervezésében sok a formaiság, a bü­rokratizmus, ami akadályozza a kollektívák, műhelyek és egyének közötti nemes vetélkedés, versen­gés kibontakozását, a dolgozók al­kotó kezdeményezésének érvénye­sítését. Nem egy helyen csupán a szocialista kötelezettségvállalá­sok összegyűjtésében merül ki a munkaverseny szervezése, sőt gyakran találkozunk azzal a hely­telen gyakorlattal is, amikor ezek a vállalások előre elkészített sok­szorosított űrlapokon vannak fel­tüntetve. így aztán nem csoda, ha r f HAZANK ELETEBOL ezek a vállalások úgy hasonlítanak egymásra, mint egy ugyanazon fán termett két alma. Ez a gya­korlat elfoitia a dolgozók kezde­ményezését és gyakran az a kö­vetkezménye, hogy a felajánlások formálissá válnak, nem mozgósító jellegűek és sokszor nem is irá­nyulnak az illető munkaszakasz legfontosabb problémáira. A szakszervezeti évzáró közgyű­lések után sok ezer új bizalmi és bizottsági tag kezdett munkához, — közöttük számos kommunista — üzemeinkben. Egyike lesz el­ső nagy erőpróbájuknak a máso­dik ötéves terv első évi tervének egyenletes teljesítését biztosító eleven szocialista munkaverseny kibontakoztatása működésük min­den szakaszán. Minden erejükkel arra kell törekedniök, hogy a ká­ros formalitást kiküszöböliék a versenyből. Szem előtt kell tar­tamok, hogy a munkaversenynek nem az a célja, hogy formális je­lentést tehessenek arról, hogy sza­kaszukon ennyi meg ennyi dolgozó versenyez, ennyi meg ennyi fel­aiánlás történt. A verseny célja az, hogy tel­ies mértékben kihasznália és ál­landóan fokozza a dolgozók kez­deményezését a .gazdasági felada­tok biztosítására. Ebben a munká­jukban a bizalmiaknak és a szak­szervezeti bizottságok tagjainak természetesen hathatós segítséget kell kapniok a kommunistáktól, az üzemi pártbizottságtól és nem utolsó sorban a műhelyek gazda­sági vezetőitől. Miben áll a műhelyek gazdasá­gi vezetőinek segítsége? Első és legfontosabb segítség az, ha meg­teremtik a felajánlások teljesíté­sének alapiát. A gazdasági vezető­nek nem a felajánlások összegyűj­tésén kell fáradoznia, mint ahogy ez eddig sok helyen történt. Ez a szakszervezet, a szakaszbizalmi feladata. A bizalminak kell a munkaverseny első számú szerve­zőiének lennie, a műhely vezető­sége pedig arra tegyen felaiánlást. hogy azoknak a felaiánlásoknak teljesítését biztosítja, amelyeket a bizalmi segítségével tesznek a dolgozók. Az ilyen felajánlások reálisak lesznek, a helyzet alapos ismeretén alapulnak és így min­den bizonnyal a legfontosabb fel­adatok megoldására iránvulnak maid. Nem kétséges, hogy így ne­hezebb lesz. több munkát igényel maid a verseny szervezése, hi­szen nem előre elkészített nyom­tatványok kitöltéséből áll majd, hanem minden dolgozóval külön­külön kell megbeszélni felaiánlá­sát. tanácsokkal kell ellátni, mire, milyen irányban vállal­jon kötelezettséget. Azonban az eredmény, ami ezt a munkát követi, egészen biztosan kifizeti a fáradságot. A munkaverseny ele­ven lesz, megteremtődik a kollek­tívák és egyének közötti élénk nárosversenv feltétele is. Most, az év első heteiben kell megteremtenünk a szocialista munkaverseny ió feltételeit, hogy minden üzemben az év elejétől minden nap és minden mutató számban egyenletesen teljesítsük a tervet. A technikai-termelési és pénzügyi tervek összeállításának időszakában legjobb alkalom nyí­lik arra. hogy reális hosszúlejáratú szocialista kötelezettségeket vállal­janak a dolgozók, hogy megindul­jon a párosverseny a műhelyek, csoportok és egyének között a terv túlteljesítéséért. A kommunisták, a legjobb dolgozók, a szakszervezeti bizottságok és bizalmiak álljanak a verseny szervezésének élére, hogy a verseny minden munkaszakaszon a gazdasági feladatok túlteljesíté­sét eredményezze. Teljesítik a Kínai Népköztársaság megrendeléseit Az uničovi gépgyár dolgozói Kí­na számára nehézgépeket gyárta­nak. A kínai kormányküldöttség csehszlovákiai látogatása alkalmá­ból az üzem dolgozói gyűlést ren­deztek, amelyben Zdenek Kašpar la­katos a következőket mondotta: „Barátságunk a Kínai Népköztár­sasággal gazdaságunk és a béke nagy megerősítését jelenti." Karel Valouch művezető az üzem dolgo­zóinak elhatározását fejezte ki, amikor megígérte, hogy a Kína számára készülő gépek gyártásat meggyorsítják. Az uničovi gépgyár­ból tavaly a Kínai Népköztársa­ságba 10 nagy kotrógépet, több darut szállítottak. Ebben az évben is elszállították már az első kot­rógép- és darúszállítmányokat. „A havi terveket két nappal előbb kell teljesíteni' 1 A gömöri vasércbányák közül a dernői üzem bányá­szai az év elejétől nemcsak egyenletesen teljesitik az ércfejtés tervét, de túl is szárnyalják. A bányaüzem dolgozói most ismételten megtárgyalták második ötéves tervünk első évének rájuk háruló fel­adatait. Ebből az alkalomból egyik üzemrészlegük, a Dé­nes Bánya dolgozói közölték elhatározásukat, hogy ver­senyre hívják kl a köztársaság valamennyi ércbányáját. „A havi tervet két nappal előbb kell teljesíteni!" — ezzel a jelszóval fordulnak ércbányáink dolgozóihoz. A dernőiek országos versenyfelhívása újabb segítség az ércbányák tervfeladatainak teljesítésében. Ennek elő­feltételei a bányák berendezésének jobb kihasználása, a munka jobb megszervezése, a technika tovább fejlesztése és a széleskörű szocialista munkaverseny. M. S. Gyorsvájáraink sikere Alojs Boháč a Petr Cingr Bányában dolgozó kollektívájának második öt­éves tervünkben az első feladata ež volt: 33 műszak alatt 85 méteres fej­tőcsatornát kihajtani az új fronthoz. A 10-tagú csoport ezt a feladatát ki­válóan teljesíti és január 18-ig már 82 méternél tart. Jól dolgozik a má­sik csoport is, amely a 14-ik szinten dolgozik A- profilban. A műszaki, ipari és pénzügyi terv előkészítése a kékkői szénbányákban A kékkői szénbányákban a műszaki, ipara és pénzügyi tervnek minden bá­nyász, technikus és mérnök ügyévé kell válnia. Hiszen a feladatok nem kicsinyek. 33 000 tíztonnás vasúti ko­csi szénről van szó, amit ebben az évben a kékkői szénbányákban kell ki­fejteni. Bányáink kapacitása megfe­lel ennek a követelménynek. A továb­bi követelmény az, hogy termelésünk értékét 10,6 százalékkal fokozzuk. E két főfeladatot a műszaki, ipari és pénzügyi terv gondos összeállításával és teljesítésével akarjuk keresztülvin­ni. , A műszaki fejlesztés tierve, amely elválaszthatlan része a műszaki, ipar; és pénzügyi tervnek, azt a feladatot állítja elénk, hogy az össztermelés 75 százalékát frontokon fejtsük. A fejtés­nek ezt a módját bányászaink öröm­mel fogadják, mert a frontfejtés a munkaszervezés magasabb formáját jelenti és a bányász számára a ma­gasabb kereseten kívül munka meg­könnyítést is jelent. A fő feladat az, hogy frontfej tőinknél most se lan­kadjbn a munkalendület, javítsák to­vább a termelés technológiáját és a munkameneteket. Bővíteni kell a frontfejtést, át kell menni a két mű­szakos fejtésre és a ciklusos grafikon szerinti fejtésre. Különösen megtisztelő és felelős­ségteljes azon kollektívák feladata, melyek a kombájnnal felszerelt szénfalakon dolgoznak. Kombájnokkal ebben az évben 119 tonna szenet kel! fejteniök. Szükséges lesz, hogy a kombájnos csoportok aktívan vegye­nek részt a terv szétírásában és a műszaki-ipari terv összeállításában. M. Ulík, Pótor 32 800 koronát keresett Michal Slezák A sobotištei EFSZ (skalicai járás) a zárszámadás után 304 ezer koronát osztott ki a szövetkezeti tagok kö­zött. Képünkön Michal Slezákot lát­hatjuk, aki a múlt évben 1521 mun­kaegységet dolgozott le és most 21 307 koronát kapott. Egész évi keresete 32 840 korona Okos gazda az, aki gondol a jövőre tartja a szólás-mondás. Sok min­dent jelent ez, de főképpen azt, hogy a gazdaembernek már télidőben gon­doskodnia kell arról, hogyan növelje a hektárhozamokat. így gondolkoz­nak a bárcai traktorállomás dolgo­zói a nagyidat brigádközpontban. Lel­kiismeretesen végzik a téli gépjaví­tást, G közben a második ötéves terv sikeres teljesítése érdekében már most kötelezettségvállalásokat tesz­nek, hogy heti brigádmunkával 2000 mázsa trágyát hordanak ki a földek­re. Mató Pál, Felsőcsáj. Zárszámadások az érsekújvári járásban Mint minden járásban, úgy az érsekújvári járásban is nagy fejlődésen ment keresztül az utolsó években a szövetkezeti mozgalom. Amíg például 1954-ben 17 szövetkezet közül csak háromban kaptak zárszámadáskor osz­talékot a tagok, az idei zárszámadás kor már nyole S 2övetkezet fizet te­kintélyes összeget. De más téren is meglátszik az érsekújvári járásban lévő szövetkezetek előrehaladása. Amíg tavalyelőtt 2,8 liter volt az ä tlagos fejési hozam, idén majdnem 4 literre szökött fel. A búza átlagos hek tárho/ama 100 kilóval növekedett, az ár­páé pedig 50 kilóval. Állatállomány terén pedig a szövetkezetek 47 Szá­zaléka túlhaladta, illetve elérte már a tervezett mennyiséget. A küszöbönálló zárszámadáskor legtöbb részesedést a csehi és a kamo­csai szövetkezet ad tagjainak. Üj paprika, új retek Az érsekújvári 2. számú földműves­szövetkezet kiváló kertészeti eredmé­nyeket ért el a múlt évben. Félhektár­nyi kertészetéből 245 000 koronát árult ki. Főképpen a csemegepaprika ter­mesztésével ért el nagy sikert Szabó Sándor, a szövetkezet szorgalmas ker­tésze, amennyiben háromszor is ki­használta a talajt. A múlt évbe:, három termést ért el egy-egy paprikatövön és 380 százalékra teljesítette a papri­katermelés tervezett hektárhozamát. Szabó Sándor és munkatársai jó munkáját mi sem dicséri jobban, mint az, hogy kertészete már meg ie kezd­te az idei paprika és az új retek szál­lítását. Szimői sikerek Még manapság is akadnak olyan szövetkezetesek, akik rossz munka­eredményüket azzal igyekeznek men­tegetni, hogy sok a szövetkezet bir­toka, kevés a munkaerő, jó eredmé­nyeket csak azok a szövetkezetek ér­hetnek el, melyek mindössze 100—200 hektárnyi földön gazdálkodnak. Nos ezekre a mentegetődzésekre alaposan rácáfolt az érsekújvári járásban lévő szimői szövetkezet. A szímőiek bár több mint 1400 hek­tárnyi szántóföldön gazdálkodnak, az 1955-ös évben mind növényterme­lésben, mind állattenyésztésben kivá­ló eredményeket értek el. Sőt a já­rás szövetkezetei közt lefolyt szocia­lista munkaversenyben jó példájukkal első helyre kerültek. Eredményeiket elsősorban a jó mun­kaszervezésnek, a pontos tervgazdál­kodásnak és a haladó módszerek meg­honosításának köszönhetik. Burgonyá­ból például — a négyzetes vetés ered­ményeképpen — 280 mázsa, kukori­cából 37 mázsa, árpából 34 mázsa, ta­karmányrépából 450 mázsa, kenderből pedig 80 mázsás hektárhozamot értek el. Állattenyésztési eredményüket a ta­karmány biztosításával és a haladó szovjet módszerek segítségével érték el. A szímőiek közeli zárszámadása is kifejezi majd egész évi munkájuk jó eredményét. Ügy hírlik ugyanis, hogy a kapott 8 korona előlegen kívül, mun­kaegységenként még külön 3 korona részesedést kapnak a tagok. Rendet teremtett az új agronómus Tavalyelőtt Palárikovón olyan rosz­szul dolgoztak a szövetkezeti tagok, hogy a tagság még a tervezett munka­egység ellenértékét sem kapta meg rendesen. Az elnök gyenge kezű volt a munkafegyelmet hírből sem ismer­ték, a rossz gazdálkodás folyamán adósság adósságra halmozódott. Ezeken a bajokon segített 1955-ben Korec Vilmos, volt járási agronómus, aki gondolt egy nagyot és beállt a gyenge szövetkezetbe gazdának. Mikor aztán már bent ült az agronómusi tisztségben, összefogott a szintén újonnan választott Zelenák István el­nökkel és jelentős átszervezést haj­tott végre. A csoportvezetőkkel mindennap megtárgyalta a napi mun­kát, s teljesítését naponta ellenőriz­te. Megkövetelte az agrotechnikai ha­táridők betartását és az egyes dolgo­zókat lassanként hozzászoktatta a fel­adatok pontos elvégzéséhez. így az­tán elérte, hogy az eladósodott szö­vetkezet oly jó munkát végzett, hogy a jövedelemből kifizethették az adós­ságokat, sőt még a munkaegységek kifizetésére is futotta. Zárszámadás­kor ugyan még nesi kapnak a tagok részesedést, de az előlegekre terve­zett összeget az utolsó fillérig meg­kapták. Márpedig ez Palárikcvón a tavalyelőtti helyzethez képest óriási haladást jelent. Egyik kezében kapa, a másikban töltőtoll A csehi szövetkezetben van egy Chovan József nevű szövetkezeti tag, aki agronómus is, meg könyvelője is a közösnek. — Megette a fene az ilyenhez is, olyanhoz is konyító ezer­mestereket, — jósolgatták annakide­jén a minden kákán csomót keresők. — Lehet ez a Chován kitűnő könyvelő, vagy még kitűnőbb agronómus, de aki mindent egyszerre akar megfogni, lyu­kas lesz biz annak a marka! Hanem hát mi történt? A múlt év­ben a csehi szövetkezetesek 22 má­zsás búzaátlagot arattak, rozsból 24 mázsát, árpából pedig 22 mázsa hek­tárhozamot takarítottak be. Sőt emel­lett még a pénzügyi dolgokkal is rá­ért elbajlódni ez a két foglalkozású ember. Mégpedig úgy, hogy a kdszö­bönlévő zárszámadáskor minden 8 koronás előlegre több mint mégegy­szer annyit, azaz 9 korona részesedést kapnak a tagok. Pénzügyi téren pedig a szövetkezetek közül ők lettek a leg­jobbak.

Next

/
Thumbnails
Contents