Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-19 / 19. szám, csütörtök

A NAGY MENETELES ÚTJÁN Clhatároztuk, hogy felkeressük a Kínai Népköztársaság emlékezetes helyeit. Utunk nyolc tartományon — Kiangsi, Kwangtung, Humán, Kwangsi, Kwe.iho, Yünnan, Szechwan tartományokon át — vezetett, vagyis azokon a helyeken, amelyeken át haladtak a .forradalmi hadsereg egységei legendás 12 500 kilométernyi hosszú menetelésükön. A mi utazásunk természetesen egészen más körülmények között történt. A nagy menetelés résztvevői ezt az utat a megközelíthetetlen hegyeken és nehezen járható hegyszorosokon át gyalog tettéle meg. Mi gépkocsin utaztunk a kínai nép építette egyenes országúton a nagy menetelés helyén, 5 évvel az ország felszabadítása után. Megváltozott e történelmi helyek arculata is. UTUNK NANCHANGBAN kezdődött. Itt egy négyemeletes házban tartózkodott 1924. augusztus 1-én a üzemekkel, iskolákkal és állami üzletekkel. Mindezen városokban villanyerőmüveket építettek. A tereken és felkelők vezérkara. Ez a történelmi) utcákon hangszórók működnek, amet nevezetességű épület az elmúlt csak nem 30 év folyamán alig változott valamit. A kis udvaron illatozó cserjék nőttek és a széleslevelű platánfák lombozata bujább lett. Ha felmegyi<;•:'.• a felsőbb emeletekre, elénk tárul e hősi város panorámája. A város déli részén folyik a Fu, kelet felől a Kan folyó. A háttérben sűrű erdővel benőtt hegyek magaslanák. A folyó felett büszkén repülnek a sasok és a régi pagoda felett keringenek. És ezen ősrégi pagoda tőszomszédságában, amelyet több mint ezer évvel ezelőtt építettek, a város ipar: részében most fejezik be egy nagy víztartály építését. A távolban látható a Kan folyót átszelő Augusztus 1-ről elnevezett több mint 1 kilométer hosszúságú híd. NANCHANG egészen a felszabadít tásig fogyasztó város volt. Mindöszsze két kis üzem volt a városban. Ma itt korszerű gépgyárak vannak, amelyek Diesel-motorokat készítenek, valamint esztergagyár, cement-, vegyiés textilüzemek. A textilüzemnek több mint 50 000 orsója van, Nanchangban az úr élet olyan érverése érezhető, mint egész Kínában. CS1NKANSAN ... , Valahol itt egyesültek Mao Cetung és Csu-Te hadseregei, amelyek két irányban kezdték a nagy menetelést. A kuoitntangok elpusztították Csirikantanban azt a házat, ahol Mao-Cetung élt. Csak a falak maradványai emlék 'etnek mu erre a Házra. A fal mögött magas fenyőfák álltak, amelyeken nemrég új hajtások nĎttek. Nem isme rétes, milyen madár hozta ide a cofa magvát. Harminc év alatt a magból illatos virágokkal teli hatalmas fa nőtt. E virágokból csokrot kötöttünk és a vörös hadsereg nagy menetelésében résztvett elesett hőseinek emlékművére helyeztük. Az emlékművel szemben működik „Csinkafisan hősei" földműves-termelőszövetkezet vezetősége. Éppen akkor, amikor az emlékmű talapzatára virágot helyeztünk, a szövetkezet tagjai fákat ültettek, az emlékmű köré. ZSUJCSIN, a központi forradalmi alapszervezet fővárosa közelében Sancsou falucskában élt Mao-Ce-tung. E faluban egyedül ásott kutat, a felszabadulás után pedig Zsujcsin lakosai a kútnál emléktáblát helyeztek el, amelyre ezt írták: „Ha vizet iszol itten, ne feledd el, ki ásta ezt a kutat és állandóan gondolj Mao-Ce-tungra". Zsujcsin lakosai a Zsentien folyón duzzasztógátat építettek. A helybeli földművesek, akik innen kapják rizsföldjeik öntözővizét, így beszélnek: „Azelőtt évente csak egyszer arattunk Most kétszer." A földművesek ezt kérdik: „Ki ajánlotta elsőnek a duzzasztógát építését? És ők maguk adják meg e kérdésre a választ: „Mao-Ce-tung. 6 egyedül készítette el a duzzasztógát valamennyi tervét és stámításait." SZ-NKUO városka földműves lakosságát mélyen sújtotta a föld kiszáradása. A termőföld állandóan gyengült, és szikkadt. Több mint húsz évvel ezelőtt Mao-Ce-tuhg elgondolkozott azon, hogyan legyen segítségére a földűveseknek. Most a felszabadulás után a hegyek lankáin és a rónákon védőerdőövezetek jelentek meg. A bronzszínű hegyeken, amelyekről azelőtt homok- és porfelhő lepte el a tájat, most sűrű növényzet borítja. LA Ju-sziu, a mezőgazdasági munkák hőse mondotta: „A föld termékenyítéséért folyó munkákban megdicsértek minket a szovjet szakemberek is." A Vörös Hadsereg volt katonái, akik a nagy menetelés útján velünk egy ''tt utaztak,csak nehezen ismertek rá Szinkon, Zsuncsin, Nintu.Jutu városra és a többi hely ékre, annyira meg változtak az utolsó öt évben. Ott, ahol azelőtt a város bástyái meredtek égnek, mr széles utcák állnak, házakkal, 4

ÚJ szö "l^fi iamiár 19 lyek vidám és örömteli zenével szórakoztatják a lakosságot, és híreket közölnek a bel- és külföldi élet legfrisebb eseményeiről. JUTUN keresztül, amerre a nag menetelés alkalmával haladt a had sereg, az új országúton éjjelnappal szállítják a teherautók a sok szenet, amelyet a bányászok az újonnan megnyitott bányában fejtenek. További utunk Vulinon egy hatalmas hegységen át vezet, amely Dél-kelet-Kínában, Vantun és Kianszi tartományok határán fekszik. Ezek azok a hegyek, amelyekről Mao-Ce-tung a nagy menetelésről írott költeményeiben tákat és megválasztották Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának új vezetőségét, Mao-Ce-tunggal az élen. A Wu folyó mindkét partján fekszenek Houcsan, Macsan, Cunii, Lousankuan, Csúcsúi és Tucsen városok. A nagy menetelés mir.den résztvevője számára nagyon emlékezetes helyek ezek. A városok lakosai megőrizték a Vörös Hadsereg katonáinak emlékét. Mennyi nagyszerű legendát őriz a nép ezekről a történelmi nevezetességű napokról. Ezek a hőstettek erősítették a népet a reakció sötét éveiben. E legendák egyike a következő: A Vörös Hadsere7 egyik katonája egy szép lánynak emlékül egy kis lámpást adott, amelynek titokzatos ereje ' Amikor falu lakói nehéz hely^ogy megmerevedett hullámokhoz haKelet-Kína Kiansu tartományában fekszik a vadregényes Taj-tó, amelynek szigetén munkásüdülők vannak. sonlítanák. Losziao hegyei, amelyékhez Csinkansan is tartozik, a Vulin hegylánc nyúlványai. Itt törte át a nagy mentelés idején a Vörös Hadsereg az ellenséges erők első vonalát. A hegyek magaslatain még ma is láthatók a kuomintang erődítmények maradványai. Vulin nagyon jelentős hety a kínai forradalom történelmében. Ez a hely sok éven át forradalmi alapja volt a nehéz partizán-, később Japán-ellenes és nemzeti felszabadító háborúnak. Annak idején a nagy menetelés résztvevői átlépték a Kvantun és Kianszi közötti országutat és elfoglalták Juhua városát, amely a színesfém-kohászati ipar fő alapjainak egyike. Vulin területe növekszik és fejlődik. Ott, ahol valaha kis műhelyek görnyedthátú vityillói állottak, ma munkástelepek létesültek, szép mozgóképszínházakkal. Az autóutak összekötötték a bányákat és üzemeket. Éjjel itt a villanylámpák ezrei világítanak. KÖZVETLEN A WU FOLYÓ MÖGÖTT van Cúni városa, amely külön helyet foglal el a kínai forradalom történetében. 1953. januárjában itt tartotta Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai irodája bővített ülését. Az ülésen kitűzték a párt további feladatait a forradalomban, legyőzték az opportunisKína épülő gyárait a legkorszerűbb kínai gyártmányú szerszámgépekkel látják el. mondotta, zetben voltak, a leányka mindig meggyújtotta a lámpát, amelynek fénye meg edzett e a parasztokat az életre és harcra. Azt mondják, hogy a lámpát megőrizték a fölszabadulás utáni időkig és a földművesszövetkezetek egyikének adományozták. És ott világít minden éjjel még ma is a szövetkezeti vezetőség épületének bejárata felett. A JAPÁNOK ELLENI háború időszakában Kweichov tartományon utaztam keresztül. Ügy gondolom, hogy aki azelőtt e helyeken tartózkodott, nem nézhette nyugodtan e tartomány mkosságának embertelen életét. Akkoriban ez a dal terjedt el: „Eljött a Vörös Hadsere1. és a nép vidám, jött a fehér hadsere'j és a nép zokog. Hogy a nép örvendhessen, ne a fehér, hanem a Vörös Hadsereg jöjjön el." Sok ártatlan embert vetettek börtönbe a kuomintangok ezért a dalért. Ennek ellenére a dal továbbterjedt. A dal szövege ma már valóravált. Amikor Kweichowba jöttünk, új életet láttunk itt. Minden új itten, az út is, amelyen jöttünk, az emberek is, akik az utat építették, és a házak is, amelyek az út két vonalán állnak. A Yangce folyó felső folyásánál az Aranyhomok folyóra bukkantunk. E folyón való fáradságos átkelés után a hadsereg a Yünnan tartományba érkezett. Yünnan lakossága a folyókra mindig panaszkodott, mert nem folynak szabályosan, hanem a szűk hegyi szorosokon át kanyarodnak, és a hajózásra nézve veszedelmesek. Amikor most átutaztunk Yünnan tartományon, már nem hallottunk ilyen panaszokat, a folyókat megzabolázzák és olcsó energiaforrássá válnak a Yünnan tartomány méhében rejlő hatalmas természeti kincsek kiaknázásánál. FÁRADSÁGOS volt a nagy menetelés résztvevőinek út j

o a Tatu folyón keresztül. A kuomintangisták tüzében lánchíddal győzték le ezt a nehéz akadályt. A lánchíd mellett a népi felszabadító hadsereg katonái Nmost korszerűbb vashidat építettek. A karavánút helyett kiépítették most a Szikem—Tibet nagyszerű országutat, amelyen gépkocsik járnak egészen a messzefekvő Lhasszába, és a régi házak helyén az egész országút mentén gépkocsiállomásokat építettek. A lánchídtól 90 kilométer távolságra fekszik Amsuncsan városka. Ott, ahol 17 hős elsőként lépte át Tatut, most korszerű ipari város épült. A jövő Ansuncsan ismeretes lesz, nemcsak mint történelmi nevezetességű város, hanem mint a kínai azbesztipar fontos központja. A nagy menetelés résztvevői átkeltek a zajló folyókon és a magas hegyeken. Áthatoltak a végtelen északnyugati sztyeppéken, ahol az eső széllel és uragannál, valamint izzó napsütéssel váltakozik. Ez volt az út legnehezebb szakasza. Az éhség és fáradság akadályozták a katonákat a továbbmenésben. Hatalmas erőfeszítésre volt szükségük, hogy a menetelést befejezhessék. A KINAI NÉP most megváltoztatja a sztyeppék crciáatát. Megváltozik az emberek élete, és megváltozik Kína ezen részeinek földrajzi képe is. A sztyeppéken újtípusú állami gazdaságok létesülnek. Az első tapasztalatok igazolták, hogy a szűz földek hatalmas területein nagy termést lehet elérni. Az ország minden tájáról a gabona,/ a gyümölcsök, virágok és fák magvainak legjobl fajtáit küldik a sztyeppékre. A sztyeppékról váló gondoskodást az egész kínai nép a maga ügyének tekinti. A sztyeppék közepén, Acu városkában 1954-ben „Augusztus 1" néven új állami gazdaságot létesítettek. Hatalmas traktorokkal szerelték fel, amelyeket a Szovjetunió küldött. Az, aki a hosszú menetelés útját végigjárja, meglátja, hogy a Vörös Hadsereg által azokban a nehéz években elveteti magvakból gyönyörű virágok nyíltak. Mindenütt találkozik a nép óriási lelkesedésével és megérti, hogy milyen nagy, gyönyörű és gazdag a mi földünk, és mennyit haladt élőre az elmúlt 6 év alatt. A kínai mezőgazdasági szövetkezetek kiépítésének újabb szakasza Peking, január 17. (ČTK). — 1955 végén a Kínai Népköztársaságban 1900 000 félszocialista jellegű földműves termelőszövetkezet volt, amelyekbe Kína összes parasztgazdaságainak több mint 60 százaléka tömörült. A mezőgazdaság szövetkezeti átépítéséért folyó mozgalom most újabb, magasabb szakaszába lépett, a teljesen szocialista jellegű földművesszövetkezetek alapításának időszakába. Liaonin tartományban e magasabb típusú szövetkezetekbe a tartomány parasztgazdaságainak már 56 százaléka belépett. E tartomány egyes járásaiban, például Hensanban, Fuszianban, és Kanpinban e szövetkezetekbe már úgyszólván az összes parasztok beléptek. Honan tartományban az utolsó 20 nap alatt 660 ezer parasztgazdaság lépett be a teljesen szocialista jellegű szövetkezetekbe. A tavaszi munkák kezdetén a teljesen szocialista jellegű szövetkezetekbe Hejluntianban az összes parasztgazdaságok 15 százaléka, Anhweiben 20 százaléka, Santunban pedig 25 százaléka kapcsolódik be. Ez év január 5-ig Kínában összesen 30 ezer teljésen szocialista jellegű termelőszövetkezet működik, A pekingi kisiparosok szövetkezetekbe tömörülnek Peking, január 17. (ČTK). — Ez év januárjának kezdetén több mint 30 ezer pekingi kisiparos tömörült szövetkezetekbe. Már a múlt év végén 414 kisiparos-szövetkezet működött Pekingben. E szövetkezeteknek több mint 36 ezer tagja volt. Ez azt jelenti, hogy Pekingben a kisiparosok termelésének szövetkezeti átépítése már csaknem befejeződött. Peking az első kínai város, amelyben úgyszólván az összes magánvállalatokat — kereskedelmi és iparvállalatokat — állami és magán vegyestársaságokká alakították. Ez az e'ső kínai város, amelyben az ipari termelés szocialista átépítését lényegében már befejezték. Kínában szebbé vált az élet Kiansu tartomány öntözőberendezésének Juntunszki duzzasztógátja, amelyen át Észak-Kiansu fő öntözőcsatornájába jut a víz. A kínai népgazdaság fejlesztésének első ötéves terve 1957-ben ér véget. A terv a kínai polgároknak szebb és gazdagabb életet biztosít E célt rendszeres szocialista építéssel, a munkatermelékenység emelésével, az árucikkek egyre bőségesebb gyártásával és a közszolgáltatások kibővítésé vei éri el. 1957-ben Kína ipari és mezőgazdasági termelésének értéke 51,1 százalékkal nagyqfcb lesz, mint 1952-ben, a tervet megelőző évben volt. Ezen időszak alatt az ipar állami szektorában a munkatermelékenység 64 százalékkal növekszik. A kínai nép a felszabadulás óta már sokkal jobb körülmények között él, mint azelőtt és életszínvonalának javulása egyre fokozódni fog. A terv elsősorban a munkaerők elhelyezését biztosítja. Az egyik legsúlyosabb probléma, amelyet az új Kína a "égi rendszertől örökölt — a krónikus munkanélküliség volt. A munkanélküliek száma sok millió főre rúgott. A felszabadulás után a kínai népi kormány átvette az öszszes kuomintang-kormánydolgozókat, természetes azonban, hogy nem találhatott azonnal foglalkozást mindazok számára, akik azonnali felmondásban voltak. A népgazdaság újjáépítése és fejlesztése útján csupán a kormányhoz tartozó szervek az 1950. júliusa »és 1953 vége közötti időszakban 2 070 000 ember számára találtak foglalkozást. És ez a fejlődés tartós. 1952-ben Kínának 21020 000 munkása és hivatalnoka volt. 1957. végéig ez a szám 25 240 000-re emelkedik. Egy részük, mintegy 1 420 000 az iparra esik és a többi mintegy 2 800 000 munkaerőt a mezőgazdaságban, a viziműveknél, a közlekedésben, az építészetben, az állami és szövetkezeti kereskedelemben, a kultúra, népnevelés és egészségügy terén helyezik el. Természetes, hogy csupán a munkalehetőségek biztosítása és a munkaérők elhelyezése magában véve még nem minden. Mérlegelni kell, hogy milyen foglalkozást kapnak a dolgozók, milyen béreket és milyen szociális ,vívmányokat élveznek. Az új Kínában a bérek gyorsan emelkednek és egyre nagyobb súlyt helyeznek a szociális gondoskodásra. Nézzünk csak néhány adatot. Ha például a munkások és alkalmazottak átlagbéreit 1950-ben 100-nak vesszük, akkor 1952-ben ezek az átlagbérek már 116,2-re emelkedtek. 1955-végén ez az index mintegy 120,5 volt és 1957. végéig, vagyis az első ötéves terv befejezéséig eléri a 133-at. Ezenkívül a terv előirányozza a rendes bértarifák bevezetését, népszerűsíti až akkordbért és bevezeti a hatásos prémiumrendszert. Vizsgálatot végeztek 12 családnál, ahol mindegyik családfő a szicsinszani "kohókban van alkalmazva. A vizsgálat megmutatta, hogy mit jelent a dolgozóknak a bérek szüntelen emelkedése. Az elmúlt két év folyamán mindegyik család vásárolt magának ágyneműt, fehérneműt, szőrme- és gyapjúöltözetet, bőrcipőt. Sokan közülük vettek maguknak karórát, rádiókészüléket, varrógépet stb. E családok között van olyan is, amelynek tagjai a bankban több mint ezer huant takarítottak meg. E 12 család közül azelőtt csak egynek volt kerékpárja. Most mindegyik családban legalább egy kerékpár van. És ilyen példákat felhozhatnánk az ország minden részéből. A szociális gondoskodást Illetőleg a kormány az ötéves terv folyamán több mint 5 milliárd huant fordít a munkások és alkalmazottak munkabiztosítására és szociális alapjaira. Az űj Kínában a munkások és alkalmazottak'biztosítási illetéket nem fizetnek. Helyettük a vállalat vezetősége — akár állami, akár tőkés vállalat — fizeti azt. 1954-ben 5 380 00Ő ember tartozott a szociális biztosítás alá, valamint 10 millió családtag, akiknek szintén igényük van a biztosítás előnyeire. Ez a néhány itt felsorolt adat és példa is érzékelteti, mily hatalmas változás állott be a felszabadult népi Kína dolgozóinak életében, akiknek élete az első ötéves terv sikeres megvalósítása következtében még szebbé és gazdagabbá válik.