Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-18 / 18. szám, szerda

Az SZKP Központi Bizottságának tervezete Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervéhez Moszkva, január 15. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa megállapítja, hogy a Szovjetunió ötödik népgazda­sági ejlesztés i ötéves tervének terv­feladatait, amelyeket a XIX. pártkong­resztus szabott meg, sikeresen tel­jesítették. A Szovjetunió iparának termelése az e'múlt öt esztendő alatt' í>5 ,-záza­lékkal növekedett — ezen belül a termelési eszközök termelése 91 szá­zalékkal. A gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar termelésének együttes volumene 1955-ben 2.2­szerese volt az 1950 évinek. Az ipar termelése 1955-ben 3,2-szer any­nyi vali, mint 1940-ben. Az ötéves terv tervfeladatait a nehézipar leg­fontosabb gyártmányai — az acél, a hengereltfém, a szén, az ásványolaj, a villamosenergia, a cement 1, az alu­mínium, a gépkocsik, a traktorok — és sok más gyártmány tekintetében iúl teljesítették. A párt és a kormány nagyszabású intézkedéseket tett a szetnesVermo­nyek és az állati termékek tei melé­sének növelésére. Ily módon létrejöt­tek a szocialista mezőgazdaság roha­mos fellendülésének feltételei. A szűz­és parlagföldek termővé tételével 1955-re 1950-hez viszonyítva majdne n 24 millió hektárral növekedett a sze­mestermények vetésterülete. Megnőtt' a fő mezőgazdasági növények ossz ter­méseredménye, és több állati termé­ket termeltek. A nehézipar sikeres fejlesztése és a mezőgazdasági terme­lés növelése lehetővé tette, hogy a közszükségleti cikkek termelése öt év alatt 76 százalékkal növekedjek. Ez a háború előtti színvonalhoz vi­szonyítva több, mint kétszeres növe­kedést mutat. Túlteljesítették az öt­éves terv tervfeladatait a közlekedés­ben. A technika szakadatlan tökélete­sítésének, a termelés szervezési meg­javításának és a szocialista verseny kibontakoztatásának alapján az irar­ban, a mezőgazdaságban és a közle­kedésben növekedett a munka terme­lékenysége. Az ötödik ötéves terv ideje alaít a Szovjetunió nemzeti jövedelme 63 százalékkal növekedett, a munkások és alkalmazottak reálbére 39 százalék­kal, a koUiozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal nőtt meg. Túl­teljesítették az ötéves tervnek a kis­kereskedelmi árúforgalomra vonatko­zó tervieladatait. Sikeresen fejlődött a szovjet tudomány és a kultúra. Az SZKP XX. kongresszusa egyút-. ta-1 megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység egyes területein lényeges fogyatékosságok vannak. Egyes ipar­ágak fejlődése elmarad a népgazda­ság növekvő szükségleteitől. Az öt­éves terv mezőgazdasági termelési előirányzatát nem teljesítették hiány­talanul. Ez akadályozta a könnyűipar és az élelmiszeripar ágazatainak fej­lődését'. a közszükségleti cikkek ter­melését. A termelés több ágában lemaradás tapasztalható a modern tudomány es technika legújabb vívmányainak meg­honosításában és alkalmazásában. Az iparban, a mezőgazdaságban, a köz­lekedésben és az építkezéseken még mindig nem megfelelő színvonalú a gépesítés és az automatizálás. A munka termelékenysége emelésé­nek tervfeladaíát az iparban ős az építkezéseken nem teljesítették egé­szen, még mindig nagy az egy ter­mékegységre jutó munkaráfordítás. Az ötödik ötéves terv teljesítésé­rek eredményeként megnövekedett az ország gazdasági ereje. Még job­ban megszilárdult a gazdaság szocia­lista rendszere, emelkedett a szovjet nép anyagi és kulturális -színvonala, l.iszélesedtek a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai a népi demokratikus or­s?ágokikal, megszilárdult a Szovjet­unió és az egész szocialista vábor nemzetközi helyzete. A Szovjetuniónak most hatalmas í-s minden tekintetben fejlett szocialista termelése van, jelentékeny nagyobb eröforrrásai vannak, több szakképzett kádere van. mint bármikor volt'. A társadalmi termelés fejlődésé­nek elért színvonala lehetővé teszi a szovjet államnak, hogy nemcsak a termelési eszközök termelését fhílesz­sze gyors ütemben — amely az egész népgazdaság megingathatatlan alapja volt és marad — hanem a közszük­ségleti cikkek termelését is, jelenté­kenyen gyarapítsa a társadalmi va­gyont és ezzel tovább haladjon előre a kommunista társadalom építésének útján. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa úgy véli, hogy a szovjet' országnak most megvan minden szükséges feltétele ahhoz, hogy a békés gazdasági versengés út-. ján történelmileg igen rövid idő alaxt megoldja a Szovjetunió fő gazdasági feladatát: az egyfőre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tő­kés országokat. A Szovjetunió hatodik népgazdaság­fejlesztési ötéves tervének fő felada­tai abban állanak, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a szakadat­lan műszaki haladásnak és a munka termelékenysége növelésének alapján Jňztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatának további hatalmas növeke­dését, megvalósítsa a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nep anyagi jólétének és kulturális szín­vonalának jelentékeny emelkedését. A hatodik ötéves tervnek olyan öt­éves tervnek kell lennie, amelynek so­rén a szovjetország termelőerői ha­talmasan fejlődnek, a népgazdaság a termelés magasabb műszaki színvo­nalára tér át, olyan ötéves tervnek kell lennie, amelynek során komolyan emelkedik minden minőségi mutató­szám és .javul a gazdasági vezetés. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresztnsa a párt és a szovjet nép előtt álló fő feladatokból kiindulva a Szovjetunió 1956—19G0. évi hatodik népgazdaságfejlesztási öt­éves tervére a kövétkező irányelveket szabja meg: I. Az iparban 1. Az ipar termelésének öteszten­dős növekedését' körülbelül 65 száza­lékban kell megszabni. A hatodik ötéves terv elsőrendű fel­adatának kéli tekinteni az iparban a vas- és színesfémkohászat', az ásvány­olaj-, a ^zén- és a vegyiipar tovább­fejlesztését, biztosítani kell a villa­moserőmüvek építésének az előbbie­két meghaladó ütemű fejlesztését, a gépgyártás, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, préskovács­gépek, automatikai eszközök és mű­szerek gyártásának gyors növelését. A termelési eszközök („A" cso­port) termelését öt év alatt kórüisclül 70 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell, hogy jelentékenyen fejlődjék a lakosság számára készülő árukat termelő ipar. A fogyasztási cikkek csoport) termelésének növelését öt év alatt körülbelül 60 százalékban kell megszabni. 2. A legfontosabb ipari termékfaj­ták gyártási volumenét 1960-ra — az ötéves terv utolsó évére — körülbe­lül a következőképpen kell nv.v]­•szabni: Nyersvas Acél Hengerelt áru VAS £S ACÉL 53 millió tonna 68,3 millió tonna 52,7 millió tonna Az 1955 évi termelési volumen százalékában 159 151 152 FŰTŐANYAG ÉS VILLAMOSENĽRGIA Szén Ásványolaj Gáz Villamosenergia ezen belül vízierőből előállított villamosenergia 593 millió tonna 135 millió tonna 40 milliárd köbméter 320 milliárd kilowattóra 59 milliárd kilowattóra VEGYIANYAGOK ÉS MŰTRÁGYÁK Műtrágyák 19,6 millió tonna Marónátron 1 millió tonna Kálcinált szóda 2,42 millió tonna GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK Kohászati berendezés Vegyészeti berendezés Ásványolajipari berendezés Vízturbinák Gőz- és gázturbinák Gőz, gáz és vízturbinákhoz való generátorok 11 millió kilowatt Fémíorgácsoló szerszámgépek 200 000 darab Préskovácsgépek 25 800 darab Műszerek és hozzájuk való pótalkatrészek 7 milliárd rubel 280 000 tonna 208 000 tonna 120 000 tonna 2,6 millió kilowatt 10,5 millió kilowatt Gépkocsik­Traktorok Mezőgazdasági gépek Gabonakombájnok Aratógépek Villamosmozdonyok Motoros mozdonyok Fővonali vasúti teherkocsik Fővonali vasúti személykocsik 650 000 darab 322 000 darab 9,5 milliárd rubel 140 000 darab 50 000 darab 550 darab 1630 darab 52 000 darab 2800 darab Ipari fa (szállítás) Fürészelt áru Cement Pala Ablaküveg FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGOK 264 millió köbméter 80 millió köbméter 55 millió tonna 3050 millió szabványlemez 155 millió négyzetméter KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEK Gyapotszövet 7270 millió méter Gyapjúszövet 363 millió méter Lenszövet 556 millió méter Selyemszövet 1074 millió méter Mürost 330 000 tonna Konfekcióáru 78 milliárd rubel . Kötszövött fehérnemű és felsőruha 580 millió darab Lábbeli 455 millió pár Összesfajtájú órák 33,6 millió darab Rádió és televíziós vevőkészülékek 10,2 millió darab Háztartási hűtőszekrények Háztartási mosógépek Háztartási varrógépek Motorkerékpárok Kerékpárok Papír Bútor Porcukor Hús (ipari feldolgozás) Hal 635 000 darab 528 000 darab 3 780 000 darab 395 000 darab 4 230 000 darab 2 722 000 tonna 14,6 milliárd rubel 6 530 000 tonna 3 950 000 tonna 4 200 000 tonna Vaj- és egyéb tejtermékek (tejre átszámítva) 25 millió tonna Növényolaj 1,840 000 tonna Konzerv 5580 millió szabványdoboz 152 191 388 188 255 204 177 168 163 184 248 173 258 243 191 191 347 146 197 162 292 20-szorosa 284 12-szerese 151 158 134 138 245 205 156 123 145 182 204 299 152 135 153 171 255 420 610 235 162 147 146 206 191 178 157 186 165 178 3. Nagyarányú intézkedéseket kell tenni, hogv a villamosítás, a komplex qépesítés és az automatizálás további fejlesztése a legújabb nagv .termelé­kenvséaú berendezések és az élenjá­ró technolóqia meghonosítása. az el­avult berendezések széleskörű kicse­rélése és korszerűsítése alapján min­den iparáqban emelkedjék a termelés műszaki színvonala. 4. A hatodik ötéves tervben jelen­tékenyen ki kell terjeszteni az atom­erő békés célokra való felhasználását. 1956—1960-ban összesen 2—2.5 mil­lió kilowatt kapacitású atomerőmű­vet kell építeni. Az atomerőmüveket elsősorban olyan vidékeken kell fel­építeni. amelyeknek nincs saját üzem­anyag-bázisuk. Ki kell bontakozniok a közlekedési célokat szolqálő atomerő­berendezések létesítésére irányuló munkálatoknak. Atommotoros jégtörőt kell építeni. Minden módon tovább kell feileszteni a radioaktív suqárzások ipari, mezőoazdasáqi és orvosi fel­használását. a többi között az anvagok minőséoének ellenőrzésére, a termelési folyamatok irányítására és automati­kus szabályozására, valamint különbö­ző beteqséqek kőrmegállapítására és gyóqyítására. A meqjelölt atomokat szélesebb körben kell alkalmazni a tu­dományos kutatómunkálatokban. Je­lentékenyen növelni kell a dozimetriai és rádiómetriai berendezések, az el­lenőrző és irányító műszerek qyártá­sát. 5. Biztosítani kell az ipari készter­mékek fhennyiségének jelentős növe­lését az üzemekben a munka termelékenvséqének emelése, a meq­levő termelési kapacitások iobb ki­haszlása. az elavult berendezések kor­szerűsítése és kicserélése, a „szűk keresztmetszetek" felszámolása, to­vábbá az üzemek ütemesebb munká­iénak meqszervezése és az eqvenletes termelés meqszervezése. az anvaqi és műszaki ellátás, valamint a qvártás­tervezés ineqjavítása útján. A termelés iobb meqszervezésével és a mealevő kapacitások kihasználá­sának iobb meqszervezésével kell el­érni az acéiqyártás előirányzott nö­velésének legalább 47%-át, • a vas­ovártásnál 35 százalékát, a hengerelt vas és acélárunál 40 százalékát, a fi­nomított réznél 42 százalékát, a hor­qanvnál 47 százalékát, az ólomnál 34 százalékát, az aluminíumnál 20 száza­lékát. a nikkelnél 60 százalékát, a szénnél 35 százalékát, a könnvűolaiok­nál 25 százalékát. az ammóniáknál 34 százalékát, a marónátronnál 53 száza­lékát a kálcinált szódánál 30 száza­lékát. a qépkocsi abroncsköpenyeknél 24 százalékát. a vízturbináknál 54 százalékát, a transzformátoroknál 64 százalékát, a fémforqácsoló szerszám­qépeknél 65 százalékát, a qépkocsiknál 55 százalékát, a traktoroknál 69 szá-» zalékát. az exkavátoroknál 48 száza­lékát. a veqviipari berendezéseknél 35 százalékát, a villamos mozdonvoknál 40 százalékát, a vasúti személykocsik­nál 89 százalékát, a préskovácsqépek­nél 29 százalékát, a cementnél 32 szá­zalékát. a palánál 56 százalékát, a könnyű tetőfedőanvaqnál 27 százalé­kát, az ablaküveqnél 86 százalékát, a kartonlemeznél 12 százalékát, a papír­nál 56 százalékát, a qyapiúszövetek­nél 39 százalékát, a lenszöveteknél 56 százalékát, a bőrlábbelinél_36 szá­zalékát. a porcukornál 63 százalékát, a húsnál_63 százalékát, a konzervek­nél 51 százalékát és a növényi olaj­nál 64 százalékát. • 6 Biztosítani kell a nyersanyaq. a fűtőanyag, a villamosenergia, a fémek és eqyéb anyaqi erőforrások ésszerűbb terfiBs'ználášátŕ ?a'*Nyersanyagok kom­plex felhasználását feldplqozásuk" köz­ben. a nyersanvaq és seqédanyaq-fel­használási normák csökkentését, a szűkében lévő és drága nyersanyagfaj­ták. seqédanyaqok és színesfémek pót­anyaqainak meqhonosítását. Ki kell szé­lesíteni a másodlagos nyersanvaqnak, va'amint az új qazdasáqos seqéd­snvaofaitáknak termelési felhasználá­sát. Eresen csökkenteni kell a terme­iésben az anyaqveszteséqet. különösen a selejtből származó anyaqveszteséqet. 7. A munka termelékenyséqe to­vábbi emelésének, a nyersanyaq. a seoédatiyaaok, az üzemanyag és a villamosenerqia termékeqvséqekként felhasznált mennyiséqe csökkentésé­nek, az adminisztratív, iqazqatási és eqyéb rezsiköltséqek jelentékeny csökkentésének alap ián az ötéves idő­szak alatt leqalább 17 százalékkal kell csökkenteni az ipari termékek önkölt­ségét. 8. Az ipar további fejlesztése vé­qett föleq az orszáq keleti vidékein az 1956—1960 években olyan méretű oeoióqia: kutatómunkát kell végezni, hoqv a munkálatok biztosítsák a mű­ködő és épülő üzemek anvaq-, nyers­anyagbázisának szükséqes kiszélesí­tését ós a felkutatott hasznos ásvány-, készletek tartalékának megteremtését. Biztosítani kell, hoqv az ötéves tervidőszak elejének készleteihez vi­szonyítva a felkutatott készletek a következő arányban növekedjenek: qazdaq vasércekből és nikkelből 30— 35 százalékkal, rézből bauxitból. • ti­tánból. foszforitból és bórnversanyaq­ból 40—45 százalékkal, niobiumból 50—55 százalékkal, ólomból és ónból 53—60 százalékkal, melibdénből 65— 70 százalékkal, hiqanyból 75—80 szá­zalékkal. ásványolajból. 65—70 szá­zalékkal. továbbá, hoqv az energetikai célokra használható, szeneket tartal­mazó bánvamezők kapacitásukat te­kintve 35—40 százalékkal, a kokszol­ható szeneket tartalmazó bányamezők pedig leqalább 40 százalékkal növe­kedier.ek. , Az orszáq keleti' területein minden módon bővíteni kell ' a kőolaj, qáz, színes- és ritkafém, titán termeléséhez szükséqes új lelőhelvék és a ferro­manqán termeléséhez szükséqes úi miiiiqánérc-lelőhelyek felkutatására irányuló munkálatokat. Fokozni kell a aeolóqiai kutatómunkálatokat a Do­pyec-, a Pecsora-, a kuznyecki és a aél-iakutiai medencében kokszolható szenet szolqáltató újabb bányák, to­vábbá Kazahsztánban a kevés hamut hátrahaqvó és kokszolható szénféle­ségeket. a .Szovjetunió európai részé­ben. az Uraiban és Közép-Ázsiában enerqetikai célokra felhasználható szénféleséqeket szolqáltató újabb bá­nyák feltárására. 9. A vaskohászatban biztosítani kell. hoqy gyors ütemben növekedjék a va.s- es acélfaiták és különösen az ötvözhető acél. finom-acél. köracél. kalibrált-acél. műszerqvártásra és elektrotechnikai célokra -alkalmas acélfaiták. az ikerfémlemez és a pro­filcsövek termelése. Meg kell szervez-' ni a lemezből, csíkból és szalaqból ké­szült hajlított idom-profilok ovártá­sát. Az ötéves terv időszaka alatt kö­rülbelül 17-szeresére kell növelni az alaesonvötvözetű acél. 97 százalékkal a dinamóacél. 2,1-szeresére a transz-! formalor-acél. 85 százalékkal a hen­gerelt lemezáruk termelését-, ezen­belül -^2,2-szeresére a vékonylemezből, 4-szeresére a hideqen hengerelt le­mezből készült henaereltáruk terme­lését — 93 százalékkal a finom hen­aerelt áruk, 2,1-szeresére a köracél. 2.7-szeresére a liaqv átmérőjű he­qesztett csövek. 3-szorosára az acél­huzalok. 2.4-szeresére a közönséqes huzalok, 4.4-szeresére a rögzítőké­szítmények. 76 százalékkal a hideqen henqerelt szalagfélék és 80 százalékra az acélsodronvfélék termelését. Az 1955. évihez visoznyítva 1960-ig 79 százalékkal kell növelni az elektro­acéi olvasztását. 48 százalékkal a kokszéqetést és 59 százalékkal a vas­érc-kibányászást. 1960-iq 73 millió tonnára kell emelni a fokozott lúqtar­talmú dúsított tömörítvények készle­tét. Biztosítani kell. hoqv a Szovjetunió vaskohászati minisztériumához tartozó vállalatok 1960-ban valamennyi naqv­alvdsztóban a vasolvasztást oxiqén­dúsítású befuvatással és eqész acél­termelésüknek körülbelül 40 százalé­kát. ezen belül eqész konverteracél­termelésüket oxiqén felhasználásával véqezzék. Az elektro-acél termelését diplexfolyamattal konverterekben és elektromos kemencékben kell meg­szervezni. Minden erővel ki kell bő­víteni az acélnak léqüres tér alatti olvasztását és öntését. Jelentősen bő­víteni kell a csövek centrifuqális- és íél-foivamatos öntését, valamint a bá­doglemezek elektrolitikus ónozását. Széles körben be kell vezetni a folya­matos acélöntés maqastermelékenx^ sé.qű módszerét, amelv lehetővé teszi az évi termelés minőségének javítását és mennyiséqének - növelését. Be .kell "íéiezni az áttérést az acélolvasztó­kemencék erős hőálló anyaqokkal való kibérlésére. A hatodik ötéves tervben beruházás sok útján a termelőkapacitásokat a következőképpen kell emelni: a nyers­vastermelés terén körülbelül 16.8 mil­lió tonnával, az acéltermelés terén 15.8, a henqerelt áru termelés terén 16.3 és a vasérckitermelés terén 84 millió tonnával. Az ötéves terv idő­szaka aiatt a rozsdamentes acélt és a rozsdának ellenálló öntvényeket cvártó termelési kapacitást 3.2-szere­sére kell rövelni. ezen belül a rozsdá. nak ellenálló öntvfnyeket' előállító termelési kapacitást több mint 6-szo­. rosára. Fel kell építeni és üzembe kell he­lyezni két naov fémárugyárat: leg­alább 800 000 tonna kapacitású külön­leqes üzemrészleqeket kell létesíteni hajlított profilok gyártására. Bővíteni kell a vasolvasztóüzemek kapacitását. A Szovjetunió keleti részében mangán­érc-kitermelőkapacitásokat kell üzem­be helyezni. Biztosítani kell az új le­lőhelyeken a vas- és mangánércek feltárását és bánvászását. 10. A színesfémkohászatban az 1955. évihez viszonyítva 1960-iq kö­rülbeiül 60 százalékkal kell növelni a finomított réz. 2,1-szeresére az alu­mínium. 12 százalékkal az ón. 77 szá­zalékkal a horqanv. 64 százalékkal a n'Vkel. 2-szeresére a molibdén-félék, 57 százalékkal a wolfram-koncentrá­tumok. 2,1-szeresére az eladási célok­ra szolgáló ma.qnézium termelését. Jelentősen bővíteni kell a titán és a ritkafémek- qermánium. cirkónium, nióbium, tantal, stb. — termelését. Naavobb mennviséqben kell gyártani maqas tisztaságú színes- és ritkaféme­ket a:' elektronika, a rádiótechnika további ' fejlődésének és a rozsdaáiló öhlvénvek termelésének biztosítására. Széles körben be kell vezetni az új. naavtermelékenvséqű technolóqiai fo­lyamatokat: • a többszakaszos ércdúsí­tót. a.í ércdúsítás és hidrometallur­qikus ércmeqmunkálás kombinált módszerét, a „forró réteqben" törté­nő égetést, az elekjrokémikus és autokláv folyamatokat, az oxigén al­kalmazását a színesfém-kohászatban. Az ötéves terv időszaka alatt 2.2-sze­resére kell' emelni a színesfém-ércek külszíni termelését és ielentősen nö­velni kell a robbantó módszerrel tör­(Folyfatás a 8. oldalon.) OJ szó 1956. január 18.

Next

/
Thumbnails
Contents