Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-14 / 299. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek J I ; | M 1 V p J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. december 14. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 299. szám Használjuk ki a kisgépesí és minden lehetőségét A második ötéves terv kezdete előtí állunk, amely a népgazdaság fokozottabb és tervszerűbb fejlődésének olyan időszaka lesz, amelyben legkifejezőbben érvényesül az új technika. Az új technika bevezetése terén fontos segítség a kisgépesítés. A pénzügyminisztérium már 1954-ben irányelveket adott ki a különféle észszerűsítő intézkedések pénzügyi támogatása egyszerű módiának engedélyezéséről, mégpedig az úgynevezett kisgépesítésre adott hitelek keretében. Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy az ipari üzemeknek megkönnyítse a termelésben a technikai berendezések tökéletesítését. De a hitel feltétele az volt, hogy a befektetett összeget egy éven belül abból a megtakarításból kell visszafizetni, amelyet a vállalatok a kisgépesítés megvalósításával érnek el. Ebből tehát világosan látható, hogy a kisgépesítés céljaira nyújtott hitel csak olyan' technikai intézkedések megvalósítását célozta, amelyek nagymértékben és aránylag rövid idő alatt csökkentenék a termelési költségeket. Ezzel a nemzeti vállalatoknak, az ipari üzemeknek és a mezőgazdasági termelésnek na°y lehetőségük nvílt az ideiét múlt és nem gazdaságos termelés kiküszöbölésére. De a legkorszerűbben berendezett üzemben is megvannak a kisgépesítésre nyújtott hitel kihasználásának lehetőségei. Fordítsunk nagyobb figyelmet az újítók és feltalálók mozgalmára és gondoskodjunk róla, hogy az újítási javaslatokat idejében elintézzék és megvalósítsák. Azok az értékek usvanis, amelyeket népgazdaságunk a benyújtott újítási javaslatok realizálásával nyert, több tízmillió koronát képviselnek, s ezzel vállalatainkban emelkedett a termelés értéke és általában népünk életszínvonala. De , gazdálkodásunk biztosan sokkal jövedelmezőbb lenne, ha megvalósítottunk volna minden elfogadott újítási javaslatbt. Ezzel el is jutottunk a dolgok velejéhez, a legnagyobb hiányosság forrásához. Azokat az újítási javaslatokat, amelyek realizálása beruházási költségeket követel, nem lehetett azonnal megvalósítani, mivel a vállalatoknak nem volt lehetőségük és máig sincsen arra, hogy beruházási összeget tervezzenek előre nem látott célokra. És ezzel nagy értékek vesznek kárba, ezzel a vállalatok is megrövidülnek és az újítóknak is elment a kedvük a további munkától, mivel nem látták munkájuk azonnali eredményét. Főként e hibák kiküszöbölését kellene szolgálnia a kisgépesítésre nyújtott rövidlejáratú hitelnek. De mi a helyzet a hitel felhasználása terén? Az ipari vállalatokban nem használják fel kellő mértékben. Ennek oka a propaganda hiánya, másrészt a hitel felhasználásának korlátolt lehetőségei. Sem a felsőbb szervek, sem a vállalatok nem fejtenek ki kellő igyekezetet azon lehetőségek kiaknázására, amelyek a kisgépesítésre nyúitott rövidlejáratú hitelek felhasználásából erednek. De főként attól féltek, hogy a beruházás egy év alatt nem fizetődik ki. Meg kell állapítanunk, hogy ez a félelem nem volt indokolt. Az újítók nagy lehetőségeket tártak fel a vállalatok előtt, de a felelős dolgozók hibájából a kisgépesítésre adott hitelek formájában nyújtott segítség kihasználatlan maradt. Az új technika fogalma alatt nemcsak a hatalmas agresátokat értjük, amelyek már megvannak, vagy amelyeket nemsokára üaembe helyeznek, hanem ide tartoznak az újítási javaslatok ezrei is. amelyekből a nagy technikai berendezések mégcsak megszületnek és kifejlődnek. Ezért teljesen értelmetlen és népgazdaságunk számára kifejezetten káros lenne, ha a munkahelyeken az egyes újításokat lebecsülnénk és nem használnánk fel őket akkor, amikor államunk lehetőséget nyújt megvalósításukra a kisgépesítésre nyújtott hitelek segítségévél. A kassai Keletszlovákiai Konzervgyár dolgozói másképp vélekedtek erről a segítségről. Egyike ez azon kevés vállalatoknak, amelyek kihasználták a kisgépesítésre nyújtott hitelt. És hogy ez kifizetődött, arról az eredmények beszélnek. Hat esetben kért hitelt a Keletszlovákiai Konzervgyár termelő részlegeinek racionalizálására. Az Állami Bankból összesen 88 500 koronát kölcsönöztek és ezt az összeget egy éven belül nemcsak visszafizették, hanem 41 140 koronát meg is takarítottak. Ez a jó gazdálkodás eredménye. A kölcsön tehát megtakarítást eredményezett és főként elérték azt, ami a legfontosabb, megkönnyítették a munkások munkáját, egészségesebbé és gyorsabbá tették a termelést, úgyhogy dolgozó népünk jobb és több terméket kap. Ebből a példából tanulhatnának a többi nemzeti vállalatok is, amelyek ezt a nagy lehetőséget eddig nem tudták kihasználni. Pártunk és kormányunk tekintetbe véve a felhozott hiányosságokat, szem előtt tartva népünk jólétét, utasítást adott a Csehszlovák Állami Banknak, hogy a hitel amortizációjának időszakát két-három évre hosszabbítsa meg. Ezzel az intézkedéssel, amely rövid időn belül megvalósul, lényegesen kibővül azon üzemek köre. amelyek felhasználiák azt a hitelt és lényegesen megszaporodik átfon ésszerűsítő intézkedések száma, amelyeket ezen eszközökből fedezni lehet. További lépés ez, amellyel a párt és a kormány irányt mutat iparunknak és mezőgazdaságunknak, hogy országunkban a jólét fokozódjék. A nemzeti vállalatoknak az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok a technikai fejlődésre. Keresniök kell a technikailag legtökéletesebb munkafolyamatokat és törődniök kell a termékek anyagi összetételének és minőségének állandó javításával Nem szabad csupán a saját kutatások eredményeire korlátozódniok- hanem rendszeresen és teljes mértékben ki kell használniok a szovjet tapasztalatokat és többet kell meríteniük a dolgozók újítási javaslataiból. A minisztériumokon, a felsőbb szerveken, de főként a vállalatokon múlik, hogv a kisgépesítésre adott hitelek formájában nyújtott segítség nagy lehetőségeit helvesen ki tudiuk használni. Érdemes kendert termelni A felsőszeli EFSZ elnöke derűs arccal távozik a helyi kendergyárból. Érdemes kendert termelni gondolja magában. A kender a múlt Svben is nagy összeget hozott a szövetkezeteseknek, de ebben az évben különösen jól fizetett Negyvennégy hektárnyi területen 75 mázsa átlagos hektárhozamot értek el és így a tervet 15 mázsával szárnyalták túl hektáronként. Az egész vetésterületről 3301 mázsát adtak be, tehát 2113 mázsát terven felül. A beadott kenderért 219 345 koronát, a beadási terv túlteljesítéséért jutalomként 56159 koronát s ezenkívül 10 806 korona értékű textilárura szóló utalványt kaptak. Összesen 287 887 koronát. Ebből az összegből a négy csoport között 44 000 korona pót jutalmat osztottak szét a ledolgozott munkaegységek szerint. A szövetkezet cukorrépából is gazdag hektárhozamot ért el. Százötven hektáron 339 mázsás átlagos hektárhozam volt. Az eredmények azért jók, mert a szövetkezetesek idejében kihordták az istállótrágyát és azt azonnal mélyszántással le is szántották. Eddig 670 hektáron végezték el a mélyszántást. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Bátran nézünk a tél elébe A szapi szövetkezetben az őszi vetést az agrotechnikai intézkedések betartásával befejeztük. Az őszi mélyszántást ugyancsak december 5-ig százszázalékosan elvégeztük. Az évi beadásunkat szemesterményekbői százszázalékosan teljesítettük. Az évi termékek beadásának pedig december 19-ig eleget teszünk. Végül meg kell említenem, hogy a takarmány silózásáróí is idejében gondoskodtunk. Horváth Gyula, Szap A csehszlovák-szovjet barátság -hónapja befejezésekor ünnepi estet rendeztek. A bratislavai Banské projekty vállalatban rendezett ünnepségen résztvett Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke is. Az er.ten fellépett a Szlovák Népművészeti Együttes kultúrbrigádja További építkezéseken vezették be az üzemen belüli önálló elszámolást A bratislavai magasépítészeti vállalat. dolgozói több hónapos tapasztalataik alapján egyre több építkezésen vezetik be az üzemen belüli önálló elszámolás módszerét. A bratislavai Május 1 csoport után ez év folyamán további 14 építkezésen vezették be e módszert. Az üzemen belüli önálló elszámolás terén a legjobb eredményeket a bratislavai 711-es és a trenčíni 714-es építővállalat érte el. Az egyes csoportok azért érnek el jó eredményeket, mert magasabb színvonalra emelték a munkaszervezést és a veszteségi időket már majdnem mindenütt kiküszöbölték. A csoportok tagjai naponta ellenőrzik a dekád-ter» napi teljesítését. Fokozott figyelme" fordítanak a nyersanyaggal való gazdaságosságára. főleg annak átvételénéi. Az építkezés dolgozói érdekelve vannak az építkezés határidejének lerövidítésében és az anyagtakarékosságban. Az üzemen belüli önálló elszámolá* szervezésére létesített bizottságok s zo- v rosan együttműködnek a pártszervezetekkel és üzemi tanácsokkal, hogy minél szélesebb alapokra helyezhessék e gazdasági módszert. Az elkövetkezi évben további 16 építkezés 390 lakás? egysége építésénél vezetik be az üzemen belüli önálló elszámolást. I. P. Boriszkin módszerével Leonid Boriszkin szovjet újító módszerével dolgoznak az ostravakarvini szénkörzet sok elővájatán. Ostravában, Orlován és Karvinán tíz gyorsfejtő brigád dolgozik e módszer szerint és kéthárom folyosót hajt ki egyszerre, amivel a régi módszerrel szemben 400 százalékkal magasabb teljesítményt érnek el. A Július Fučík Nagy-bánya egyik kollektívája, amelyet Karol Fukal vezet, december első dekádjában két elővájaton D 12-es profilban több mint 70 méter előrehaladást ért el, ami háromszor annyi, mint a régi módszerrel. A gyorsfejtők arra igyekeznek, hogy pontosan betartsák a harmonogramot és az időtervet. Fukal csoportja mindkét elővájaton teljes gépesítést alkáll maz. Minden gépet kifogástalanul megjavítanak A Bárcal Gép- és Traktorállomái dolgozói már hiost nagy figyelmet szentelnek a jövő évi tavaszi munkák előkészítésére. A téli hónapokat a gépek alapos megjavítására fordítják. Amint Klimek Sándor elvtárs mondja, azt akarják, hogy a gépek a jövő évben jobb állapotban legyenek, mint az idén voltak. Az eddigi tapasztalatok rávezették őket arra, hogy nemcsak a munkaképtelen gépeket javítsák meg, de alaposan átvizsgálják a gépek alkatrészeit. Hogy ezt a feladatot sikeresen megvalósíthassák, elhatározták, hogy a javítási munkálatokat két húszakban fogják végezni és mindenki az elvégzett munkája után kapja fizetését. Jelszavuk: „Minden gépet munkaképessé és megbízható teljesítményűvé teszünk a jövő tavaszig!* Mató Pál, Felsőcsáj A VIRTI EFSZ A ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Ködös hűvös öszi reggel érkeztem Virtre, az ógyallai járás egyik kis falujába. A falu lakosainak több mint a fele szövetkezeti tag, s elmondhatjuk róluk, hogy jó munkát végeznek. De beszéljenek dicséret helyett a számok, az eredményeik! Az EFSZ-nek aránylag nagy kiterjedésű kertészete van, amely jelentős jövedelmet biztosít. Megtudom azt is, hogy a kalarábéért például 110 ezer, fűszerpaprikáért 60 ezer, zöldpaprikáért 150 ezer koronát kaptak, uborkáért pedig 29 ezret. — Jó eredményt értünk el a kukoricatermesztésben is — meséli Sztarovics József, a szövetkezet kertésze. — Összesen huszonnyolc hektárt vetettünk et, felét négyzetes-fészkes módon. A kukoricaföldet kiosztottuk a tagok között, egy-egy részt minden család maga müveit meg. Eleinte sokon azt mondták, minek négyzetesen vetni, nem terem úgysem több! A szedésnél aztán megmutatkozott az eredmény: a négyzetes-fészkes módon bevetett kukoricaföldön 50 mázsa termett hektáronként. Jóval több, mint a többi területen. A szövetkezet elnökét, Molnár Andrást az iroda előtt találom. A határba indul. Elkísérem, útközben beszélgetünk. Az állatállomány iránt érdeklődöm. Ki ess a szövetkeze

1*, hiszen kicsi a falu is — mondja — mindössze 280 hektár földünk van. Elmondja aztán, hogy a szövetkezet 67 szarvasmarhával rendelkezik, ebből 30 a feA*> A nnrjf fitlnrtns tei^n-mm Sztarovics József, a szövetkezet kiváló kertésze 7—8 liter egy tehéntől. Most épül az új istálló, s ha elkészül, növekedni fog a tejhozam is, mert az új istállóban már haladó módszerek alapján fogják gqndozni az állatokat — így ígérik az állatgondozók és a fejők. A sertéseket Molnár Lajos, Trencsík Imre és felesége gondozzák. Trencsík Imre az iparból jött át a szövetkezetbe. Nem bánta meg. Feleségévél együtt 1700 korona a keresete havonta. Zárszámadáskor kétten 14 ezer koronát kapnak a természetbenieken kívül Fwrit h'?nmi a aufirban nem kprovr' meg, s ahogy mondja, sokkal nyugodtabban érzi magát itthon, megszerette a szövetkezetet. A szövetkezet jól felkészült a télre. Annyi takarmányt silóztak le, hogy egy szarvasmarhára 35 mázsa takarmány jut. — Ki a legjobb dolgozó? — kérdezem a szövetkezet' elnökétől. M o nar eívtárs megvakarja a fejét, mosolyog. — Erre bizony nehéz válaszolni — mondja — valamennyien jól dolgoznak. A legjobb munkát a nők végzik. A mi szövetkezetünket el le' etne nevezni a nők szövetkezetének — folytatja derűsen. — Sokszor többet dolgoznak, mint a férfiak. Igaz, hogy jól Is keresnek. Nem maradnak le a férfiak sem. Jó munkát végeznek a kocsisok, kertészek és a tľč'jiok. Nagyon szorgalmas és jól keres ifj. Hajós János is. A virtl EFSZ az ógyallai járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. E megtisztelő helyet jó munkájával érdemelte ki. Az elért eredményeket még fokozni lehet s van tennivaló a szövetkezetben az új haladó munkamódszerek bevezetése, a termelés növelése, a munkaszervezés megjavítása tarén. Most a helyi pártszervezetnek, az EFSZ vezetőségének az^ feladatuk, hogy tovább fokozzák a munkalendületet, s hogy az eddigi jó tapasztalatik szem előtt tartásával még főbb '"•'"'•vények elérésére törekedjenek Heg-dús Jó-cof