Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-08 / 294. szám, csütörtök

Vi lág proletárjai egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. december 8. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 294. szám Életre -halálra a szlovák munkással, a szlovák paraszttal Ha az ember a somorjai járás­beli bélvatai szövetkezet vezetői­től a szövetkezet dolgai iránt ér­deklődve felteszi a kérdést, ku­lák van-e a szövetkezetben, akkor egy kiís hímezés-hámozás után ki­bökik, hogy van a szövetkezetben két kulák, két „szlovák kulák". Hogy-hogy „szlovák kulák"? Mi­ért' nem egyszerűen kulákok? Hát úgy, hogy azok „szlovák" kulá­kok! Igen? — no de ha már így megkülönböztetünk, akkor fogal­mazzunk egészen pontosan. Te­hát: s „magyar kulák" nincs? Nincs, az nincs, — ez a határozott felelet. Persze, ebbe a /íeleletbe nem nyugszik bele az ! ember, nem is kell olyan nagyon utánajárnia, hogy felfedezzen a szövetkezetben három „magyar kulákot" is: a két Andrásit és a Makkit. Űjra vissza a szövetke­zeti vezetőkhöz: hát ez mi? Hosz­szú. csűrés-csavarás — teszi ezt különösen az elnök és a könyve­lő, — de aztán mégis csak beis­merik: igen, azok is kulákok. Ak­kor miért tagadják el őket? Az ok: mert „magyarok". Mit jelent, hogy dolgozó pa­rasztok, azért mert egynemzeti­ségűek, kulákot, osztályellenséget takargatnak, védenek meg? Erre a kérdésre a leghelyesebb válasz, ha felteszünk egy következő kér­dést: mi a burzsoá nacionalizmus, a sovinizmus? Az, amikor mun­kások és dolgozó parasztok meg­védik a saját nemzetiségű osztály­ellenséget, a volt tőkést, gyárost, földbirtokost és kulákot, csak azért, mert egy nemzetiséghez tar­toznak. a bélvatai esetben csak azért, mert a szövetkezet vezetői is és a kulákok is magyarok. A bélvatai szövetkezeti vezetők bur­zsoá nacionalista nézetét, maga­tartását még jobban kidomborítja az a tény, hogy amikor a saját nemzetiségbeli kulákot védik és takargatják, ugyanakkor a más nemzetiségbelit, a „szlovák" ku­lákot felfedik. Hol ebben a hiba? Ott és abban, hogy nem az osz­tályellenséget, a kulákot fedezik fel, leplezik le és — nagyon he­lyesen járnának el — közösítik ki a szövetkezetből, hanem a „szlo­vák" kulákot. Azt jelenti ez, hogy a szlovák kulákok azért kulákok, mert szlovákok, vagyis, ha tör­ténetesen magyarok volnának, ak­kor nem lennének, nem tekinte­nék őket kuláknak, mint ahogy a gyakorlatban így is van. Hova vezet ez az út? Egyrészt, nemzetiségi ellentétek szításához, másrészt az osztályharc elkenésé­hez. Ez az út számunkra idegen és gyűlölt út. Mi nem az itt élő népek és nemzetiségek közötti gyűlölködésből élősködünk, ellen­kezőleg, népi demokratikus álla­munk az itt élő nemzetek és nem­zetiségek testvéri együttélésén alapszik és teljes egyenjogúságot biztosít minden állampolgárának nemzetiségre való tekintet nélkül. De ugyanakkor, amikor azt hir­detjük, valljuk és a gyakorlatban meg is valósítjuk, hogy minden dolgozó embert, tartozzék bármely nemzethez, egyforma jogok illet­nek meg, azt is hirdetjük, valljuk és a gyakorlatban megvalósítjuk, hogy egyformán gyűlölünk és el­nyomunk minden kizsákmányolót, tartozzon az bármely nemzethez is. Az osztályellenség azon fárado­zik, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat a „mindnyájan magya­rok vagyunk", „tartsunk össze magyarok" hamis és ártalmas jel­szavakkal behálózza, az osztály­harc útjáról letérítse és ugyanak­kor a szlovák dolgozók ellen for­A^ta. Korántsfm mondhatjuk el. hogy minden magyar dolgozót si­került volna már teljesen kivonni a reakció hatása alól és különö­sen nem mondhatjuk el, hogy a reakció nacionalista törekvései ne érnék el még több esetben célju­kat. a magyar dolgozók között. Rafinált módszerekkel dolgozik a reakció, olyan módszerekkel, ame­lyek ha átmenetileg is, de meg­téveszthetik, félrevezethetik a be­csületességükben hiszékeny és jó­szándékú magyar dolgozókat. A csehszlovákiai magyar reak­ció legszívesebben használt esz­köze, hogy egyrészt minden olyan intézkedést, amely az osztályel­lenség ellen irányul, másrészt minden hibát, amely előfordul, mint nemzetiségi sérelmet tüntes­sen fel. A magyar kulák, ha a rá­eső feladatok nemteljesítése — a föld meg nem művelése, a vetési terv és a beadás nem teljesítése miatt felelősségre vonják és meg­büntetik, akkor úgy lép fel, a jo­gos büntetést úgy tünteti fel, mint nemzetiségi sérelmet. Azt hangoz­tatja, azért büntétték meg, mert magyar. Az . "Időzött magyar" mártír képében igyekszik maga iránt szánalmat kelteni, s ugyan­akkor, ezzel együtt nemzetiségi gyűlöletet ébreszteni a cseh és a szlovák nép iránt, a népi demok­ratikus rend iránt, amely őt, a „magyart" megbüntette. Természetes, azt senki sem ta­gadja, hogy akadnak nálunk hi­bák. Azt sem tagadja nálunk sen­ki sem, hogy a különféle hivata­lokban, amelyekben a nép min­dennapos ügyes-bajos dolgait inté­zik, még jócskán találhatók bü­rokraták, akik nem annak a mód­iát keresik, hogyan lehetne az ügyet — amely mögött élő ember áll — minél egyszerűbben és mi­nél rövidebb idő alatt elintézni, hanem belekapaszkodva a parag­rafus görbéibe, igyekeznek min­denből „aktát" csinálni. Persze, az ilyen bürokratikus eljárások dühítenek minden embert, de nemcsak a magyar dolgozót, ha­nem a szlovák és a cseh dolgozót is. mert hiszen bürokrata sajnos még akad mindenütt. De lehet egyes bürokraták nyakatekert eljá­rásából nemzetiségi sérelmet csi­nálni? Mi másnak lehetne nevez­ni az ilyen felfogást, mint a bur­zsoá nacionalista érzések mester­séges felszításának. A leghatáro­zottabban küzdeni kell az ellen, hogy a reakció befolyására a cseh­szlovákiai magyar dolgozók közül bárki is az apró-cseprő dolgok, vélt sérelmek miatt a nacionaliz­mus útjára tévedjen, hogy szú­nyogot elefánttá fújjanak fel. Múlhatatlanul szükséges szólni a szlovák-magyar együttélést még több helyen és esetben akadályozó más egyéb jelenségekről is. Elég­gé gyakori még most is a cseh­szlovákiai magyar dolgozók kö­zött a múlt sérelmeinek a fel­hánytorgatása. Senki sem tagadja el az 1945—-48-as évek sérelmeit. A szlovák nép sem tagadja el, el­lenkezőleg. a szlovák kommunis­ták. a szlovák munkásosztály, a szlovák dolgozó nép volt az, amely leleplezte, kiközösítette és elítélte a szlovák burzsoá nacionalistákat, elítélte és kiközösítette őket mint a szlovák nép. mint minden dol­gozó ember ellenségeit. 1948-ban, amikor mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon végleg és visszavonhatatlanul eldőlt a hata­lom kérdése, amikor mindkét or­szág leszámolt a még erős hatal­mi pozíciókat kezében tartó bur­zsoáziával, amikor Csehszlovákiá­nak nem kellett a Nagy Ferencek irredentista törekvéseitől, Magyar­országnak p 0^ 1' 0 a 'm^e­rialista törekvéseitől tartani, ez mindkét országban nemcsak a munkásosztály, a dolgozó nép győzelmét jelentette, hanem a le nini-sztálini nemzetiségi politika győzelmét is. Ez időtől, a mun kásosztály. a dolgozó nép győzel­métől fogva a csehszlovákiai ma­gyar dolgozó a Csehszlovák Köz­társaság egyenrangú állampolgára lett, s ezt a politikát azóta pár­tunk és kormányunk következe­tesen végre is hajtotta. Világos tehát — és ezt kell minden cseh­szlovákiai magyar dolgozónak az emlékezetébe vésnie —. hogy egyenjogúsága azzal vált lehető­vé. hogy a dolgozó nép a kommu­nista párt vezetésével megsemmi­sítő csapást mért a burzsoáziára, a magyar, a cseh. a szlovák bur­zsoáziára egyaránt. Ebből pedig az következik — és ezt épp úgy emlékezetébe kell vésnie minden csehszlovákiai magyar dolgozónak —. hogy ha a volt magyar bur­zsoá, a földesúr, a gyáros és a magyar kulák az 1945­48-as évek magyar sérelmeit hánytorgat.ja, vagy azok felhány­torgatására bujtogat, akkor erre nem a magyar dolgozókat ért sé­relem vezeti őket, hanem az a taglóütés, amit 1948-ban mind Csehszlovákiában, mind Magyar országon a burzsoázia kapott. Te­hát a sérelmek felhánytorgatásá­val nem az itteni magyar dolgo­zók érdekeit és „védelmét" szol­gálja — mint ahogy azt hangoz­tatja —, hanem ellenkezőleg, a magyar dolgozók és minden dol­gozó rovására és bőrén a saját el­veszett hatalmát szeretné vissza­szerezni. De különben is: a sebek már begyógyultak. Begyógyította őket elsősorban a párt és a kormány messzemenő gondoskodása, be­gyógyította őket a közös munka a közös cél, a szlovák néppel való testvéri együttélés. A közös mun­kában, a közös harcban a cseh­szlovákiai magyar dolgozó a szlo­vák dolgozóban, a szlovák mun­kásban, a szlovák parasztban test­vérére, leghűbb szövetségesére ta­lált. Épp ebből kiindulva: a test­véri együttélést szolgálja-e a múlt — már jóvátett — sérelmeinek a felhánytorgatása? Vajon a szlo­vák-magyar együttélést szolgál­ná-e, ha a szlovák nép, a magyar uralkodó osztály ezeréves elnyo­mását és a tőle kapott sérelmeit állandóan a magyar nép szemére vetné? Pedig volna mit, —•ki merné azt tagadni? De lehetne így a jövőbe nézni, lehetne így előre­menni? Azokat a válaszfalakat, amelye­ket az elnyomó, a kizsákmányoló osztályok emeltek ezer éven át a két nép, a szlovák és a magyar nép közé, ledöntötte a dolgozó nép győzelme. A szlovák és a magyar dolgozó nemcsak képletesen, de a valóságban is kezet fogott. Kezet fogott a komáromi hajógyárban, a Vágvölgyi vízierőműnek építé­sén, a handlovai bányában, a Ba­rátsági Vasút építésén; a magyar dolgozó paraszt kezet fogott a szlovák traktorossal, aki földjét felszántotta; kezet fogott a české budéjovicei kerületből jött cseh kombájnossal, aki learatta és el­csépelte gabonáját. Es ez a kéz­fogás sokat ígérő, mint a vége­láthatatlan nagy tábla szövetke­zeti földek termése; erős, mint az árvái duzzasztógát vasbeton gátja: vihar el nem szakítja, hullám el n°m mossa. TELJES ERŐVEL A MÉLYSZÁNTÁS GYORS BEFEJEZÉSÉÉRT Az utóbbi napokban ugyan előrehaladtak traktorállo­másaink a mélyszantási terv teljesítésében, ennek elle­'f/W lére hiégis több mint 100 ezer hektár föld várja az ekét. £,",/ Most hát az a feladat, hogy traktorállomásainkon egyetlen egy traktor se álljon üzemképtelenül sem éjjel, sem nappal. Hogy milyen sokat fel lehet szántani egy traktor­ral, azt mutatja Mészáros Lajos duna szerdahelyi traktoros teljesítménye, aki DT 54-es traktorával már 792 normálhektárt művelt meg. Munkára te­hát teljes erővel a mélyszántás sikeréért. Ez legyen a jelszó! • * • Dolgozzék minden traktor Minden jó gazda sokéves tapaszta­latból tudja, hogy az őszi szántásba vetett tavasziak jóval nagyobb termést adnak, mint a tavaszi szántásba vetet­tek. Erről az idén is számos szövetke­zetben meggyőződtek, hiszen ott, ahol jó mélyen megszántották a földet a tavasziak alá, 2—3 mázsával is több volt a termés hektáronként. Mégis akadnak olyan szövetkezetek, ame­lyekben másképpen gondolkoznak? A besztercebányai kerületben például több mint 40 ezer hektár föld várja az ekét! A mélyszántásban leginkább el­maradtak: a B. Bystrica-i, a M. Ka­meň-i, füleki, losonci, krupinai, ipoly­sági és a zvoleni járások. A szövetkeze­tek mélyszántásban való lemaradása a traktorállomások gyenge munkájának tudható be, mert nem használják ki gazdaságosan a traktorokat. Az elmúlt napokban alig dolgozott a határban a traktorok fele. Két műszakban általá­ban a gépeknek csak tizedrésze dol­gozik. A B. Bystricai kerület több brak­torállomásán a kedvezőtlen időjárással indokolják a lemaradást. Pedig még annyira nem rossz az idő, hogy ne vé­gezhetnék a mélyszántást. Inkább a traktorosok hanyagsága okozta az ed­digi lemaradást, aminek következtében sok az üzemképtelen gép. E téren te­hát az a feladat, hogy több gondot kell fordítanunk a traktorok karbantartá­sára és minden gépet a mélyszántás gyors befejezésére kell beállítani. A brnói kerületben 238 traktor szánt éjjeli műszakban Ezekben a napokban a brnói kerü­let traktorállomásai is fokozott erő­bevetéssel dolgoznak. Be akarják hozni azt a mulasztást, amely a mélyszántásban tapasztalható. A fo­kozott munka eredményeként a múlt héten csupán péntektől szombatig 2550 hektár földön végezték el a mélyszántást. A kerület traktorállo­másai elhatározták, hogy átcsoporto­sítják a gépeket és azokról a trak­torállomásokról, ahol már végeztek a mélyszántással, odamennek a gépek segíteni, ahol még van szántani való. Ennek eredményeként december el­sejétől minden éjjel 238 traktor dol­gozik éjjeli műszakban. Szántsunk két műszakban A mélyszántás meggyorsítására ftbo traktorállomáson vezették már be a két műszakot. Megértették ennek nagy jelentőségét különösen a nyitrai kerület traktorállomásai. E kerületben 339 traktor szánt két műszakban, ezek közül 254 a lánctalpas traktor. A bra­tislavai kerületben 300, a B. Bystri­caiban alig 107, a žilinaiban 23, a kassaiban 35 (a kassai kerület traktor­állomásai az élen járnak a mélyszán­tásban), a prešoviban csak 15 traktor dolgozik két műszakban. Az a tizennégy traktorállomás, amely már teljesítette mélyszán tási tervét, legfőképpen a kétváltásos mun­kának köszönheti sikereit. Ne legyen tehát az elkövetkezendő napokban egyetlen egy traktorállomás sem, ahol ne szántanának a traktorok két mű­szakban. Javítják már a gépeket Annak ellenére, hogy a szenei gép­állomás traktorosai még a mélyszán­tást végzik, a javítóműhelyekben is teljes ütemben folyik a munka. Szük­séges is, hogy folyamatosan javítsak a gépeket, traktorokat, hiszen elhatá­rozták, hogy január végéig befejezik a gépjavítási munkákat. Újításokkal a jövő év feladatai elé A hroneci acélöntödében az utóbbi két hónapban a dolgozók 22 újítója­vaslatot adtak be, amelyekből tizen­kettőt alkalmasnak találtak és a ter­melésbe be is vezették. Nemky Ferenc újítójavaslatot nyúj­tott be egy állványra, amely meg­könnyíti egyes munkadarabok köszö­rülését. Ez a munkafolyamat azelőtt nagyon bonyolult volt, négy művele­tet kellett elvégezni és sok fáradsá­got igényelt. Nemky Ferenc elmés ál­ványszerkezete lehetővé teszi, hogy mind a négy köszörülési folyamat egyszerre készüljön el. Az így végzett munka nem fárasztó. A munkaterme­lékenység az újítás __ alkalmazásával háromszorosára nő. Az állványt Nem­ky Ferenc kiselejtezett gépalkatré­szekből készítette és olyan hulladék­anyagot használt fel, amely már az olvasztókemencébe került volna. Az újítás bevezetése tehát nem ütközött nehézségekbe. Nemky Ferenc újításával az önkölt­ség évi 3000 koronával csökkent. Lebeda József, Nová Valašská A kassai kerület traktorállomásai december 4-én 101,3 százalékra teljesítették a negyedik negyedévi tervet. Legszebb eredményt a király­helmeci, a rozhanovcei, a barcai, a rozsnyói, a sečovcei és a szepsi trak­torállomások érték el. Az őszi mélyszántás tervét a kas­sai kerület traktorállomásai 92 szá­zalékra teljesítették. Most fokozot­tabb erőfeszítéssel dolgoznak, mert úgy határoztak, hogy december 12-ig, ha törik ha szakad, teljesítik a ta­vasziak alá a mélyszántás tervét. miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Színvonalas előadásokat I a szövetkezeti munkaiskolákban I A nagykaposi járásban má r nľV­­. - -- .. r. harmadik té- "mTOEnTiV^Äi len folyik a szövetkezeti ! í^ tagok iskolá­zdsa. Kezdetben még csak a nagy­kaposi EFSZ mellett létesitetten munkaiskolát. 1954-ben már a de­regnyői és a pálóci EFSZ-ben is megindultak az első évfolyamok. Ebben az évben Nagykaposon há­rom évfolyammal, Deregnyon és Pálócon két évfolyammal kezditc meg a tanítást. Az iskolázásra a szövetkezeti tagokon kívül több egyénileg gazdálkodó paraszt is el­jár. Azonban ha az eredményekről kell szólni, azt kell mondanunk, hogy nem a legmegnyugtatóbbak. Terv szerint már meg kellett volna kezdeni a tanítást, s mindeddig még csak a nagykaposi EFSZ-ben kezdték meg. Mokcsakerészen is terveztek szövetkezeti iskolát — ez azonban eddig csak terv ma­radt. Megvalósulásához eddig még nincs meg a kerületi szervek hoz­zájárulása. így természetes, hogy az iskolá­zás nem hozza meg a maga gyü­mölcsét. Ezért a nagykaposi JNB tegye központi feladattá az iskolá­zás megszervezését és sikeres me­netét. Úgyszintén fokozottabb gondot kell fordítani a képzett szakelő­adók biztosítására. Nem úgy, mint a múltban, amikor a beígért előadó nem jött s így az iskola nem nyúj­totta a hallgatóknak azt, amit el­vártak volna. A mezőgazdasági ter­melés további fellendítése érdeké­ben tegyenek meg mindent a nagy­kaposi járásban, hogy a szövetke­zeti tagok elsajátíthassák mindazt az agro- és zootechnikai tudást, amely a nagyobb eredmények el­éréséhez vezet. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiii

Next

/
Thumbnails
Contents