Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)
1955-12-08 / 294. szám, csütörtök
Vi lág proletárjai egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. december 8. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 294. szám Életre -halálra a szlovák munkással, a szlovák paraszttal Ha az ember a somorjai járásbeli bélvatai szövetkezet vezetőitől a szövetkezet dolgai iránt érdeklődve felteszi a kérdést, kulák van-e a szövetkezetben, akkor egy kiís hímezés-hámozás után kibökik, hogy van a szövetkezetben két kulák, két „szlovák kulák". Hogy-hogy „szlovák kulák"? Miért' nem egyszerűen kulákok? Hát úgy, hogy azok „szlovák" kulákok! Igen? — no de ha már így megkülönböztetünk, akkor fogalmazzunk egészen pontosan. Tehát: s „magyar kulák" nincs? Nincs, az nincs, — ez a határozott felelet. Persze, ebbe a /íeleletbe nem nyugszik bele az ! ember, nem is kell olyan nagyon utánajárnia, hogy felfedezzen a szövetkezetben három „magyar kulákot" is: a két Andrásit és a Makkit. Űjra vissza a szövetkezeti vezetőkhöz: hát ez mi? Hoszszú. csűrés-csavarás — teszi ezt különösen az elnök és a könyvelő, — de aztán mégis csak beismerik: igen, azok is kulákok. Akkor miért tagadják el őket? Az ok: mert „magyarok". Mit jelent, hogy dolgozó parasztok, azért mert egynemzetiségűek, kulákot, osztályellenséget takargatnak, védenek meg? Erre a kérdésre a leghelyesebb válasz, ha felteszünk egy következő kérdést: mi a burzsoá nacionalizmus, a sovinizmus? Az, amikor munkások és dolgozó parasztok megvédik a saját nemzetiségű osztályellenséget, a volt tőkést, gyárost, földbirtokost és kulákot, csak azért, mert egy nemzetiséghez tartoznak. a bélvatai esetben csak azért, mert a szövetkezet vezetői is és a kulákok is magyarok. A bélvatai szövetkezeti vezetők burzsoá nacionalista nézetét, magatartását még jobban kidomborítja az a tény, hogy amikor a saját nemzetiségbeli kulákot védik és takargatják, ugyanakkor a más nemzetiségbelit, a „szlovák" kulákot felfedik. Hol ebben a hiba? Ott és abban, hogy nem az osztályellenséget, a kulákot fedezik fel, leplezik le és — nagyon helyesen járnának el — közösítik ki a szövetkezetből, hanem a „szlovák" kulákot. Azt jelenti ez, hogy a szlovák kulákok azért kulákok, mert szlovákok, vagyis, ha történetesen magyarok volnának, akkor nem lennének, nem tekintenék őket kuláknak, mint ahogy a gyakorlatban így is van. Hova vezet ez az út? Egyrészt, nemzetiségi ellentétek szításához, másrészt az osztályharc elkenéséhez. Ez az út számunkra idegen és gyűlölt út. Mi nem az itt élő népek és nemzetiségek közötti gyűlölködésből élősködünk, ellenkezőleg, népi demokratikus államunk az itt élő nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésén alapszik és teljes egyenjogúságot biztosít minden állampolgárának nemzetiségre való tekintet nélkül. De ugyanakkor, amikor azt hirdetjük, valljuk és a gyakorlatban meg is valósítjuk, hogy minden dolgozó embert, tartozzék bármely nemzethez, egyforma jogok illetnek meg, azt is hirdetjük, valljuk és a gyakorlatban megvalósítjuk, hogy egyformán gyűlölünk és elnyomunk minden kizsákmányolót, tartozzon az bármely nemzethez is. Az osztályellenség azon fáradozik, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat a „mindnyájan magyarok vagyunk", „tartsunk össze magyarok" hamis és ártalmas jelszavakkal behálózza, az osztályharc útjáról letérítse és ugyanakkor a szlovák dolgozók ellen forA^ta. Korántsfm mondhatjuk el. hogy minden magyar dolgozót sikerült volna már teljesen kivonni a reakció hatása alól és különösen nem mondhatjuk el, hogy a reakció nacionalista törekvései ne érnék el még több esetben céljukat. a magyar dolgozók között. Rafinált módszerekkel dolgozik a reakció, olyan módszerekkel, amelyek ha átmenetileg is, de megtéveszthetik, félrevezethetik a becsületességükben hiszékeny és jószándékú magyar dolgozókat. A csehszlovákiai magyar reakció legszívesebben használt eszköze, hogy egyrészt minden olyan intézkedést, amely az osztályellenség ellen irányul, másrészt minden hibát, amely előfordul, mint nemzetiségi sérelmet tüntessen fel. A magyar kulák, ha a ráeső feladatok nemteljesítése — a föld meg nem művelése, a vetési terv és a beadás nem teljesítése miatt felelősségre vonják és megbüntetik, akkor úgy lép fel, a jogos büntetést úgy tünteti fel, mint nemzetiségi sérelmet. Azt hangoztatja, azért büntétték meg, mert magyar. Az . "Időzött magyar" mártír képében igyekszik maga iránt szánalmat kelteni, s ugyanakkor, ezzel együtt nemzetiségi gyűlöletet ébreszteni a cseh és a szlovák nép iránt, a népi demokratikus rend iránt, amely őt, a „magyart" megbüntette. Természetes, azt senki sem tagadja, hogy akadnak nálunk hibák. Azt sem tagadja nálunk senki sem, hogy a különféle hivatalokban, amelyekben a nép mindennapos ügyes-bajos dolgait intézik, még jócskán találhatók bürokraták, akik nem annak a módiát keresik, hogyan lehetne az ügyet — amely mögött élő ember áll — minél egyszerűbben és minél rövidebb idő alatt elintézni, hanem belekapaszkodva a paragrafus görbéibe, igyekeznek mindenből „aktát" csinálni. Persze, az ilyen bürokratikus eljárások dühítenek minden embert, de nemcsak a magyar dolgozót, hanem a szlovák és a cseh dolgozót is. mert hiszen bürokrata sajnos még akad mindenütt. De lehet egyes bürokraták nyakatekert eljárásából nemzetiségi sérelmet csinálni? Mi másnak lehetne nevezni az ilyen felfogást, mint a burzsoá nacionalista érzések mesterséges felszításának. A leghatározottabban küzdeni kell az ellen, hogy a reakció befolyására a csehszlovákiai magyar dolgozók közül bárki is az apró-cseprő dolgok, vélt sérelmek miatt a nacionalizmus útjára tévedjen, hogy szúnyogot elefánttá fújjanak fel. Múlhatatlanul szükséges szólni a szlovák-magyar együttélést még több helyen és esetben akadályozó más egyéb jelenségekről is. Eléggé gyakori még most is a csehszlovákiai magyar dolgozók között a múlt sérelmeinek a felhánytorgatása. Senki sem tagadja el az 1945—-48-as évek sérelmeit. A szlovák nép sem tagadja el, ellenkezőleg. a szlovák kommunisták. a szlovák munkásosztály, a szlovák dolgozó nép volt az, amely leleplezte, kiközösítette és elítélte a szlovák burzsoá nacionalistákat, elítélte és kiközösítette őket mint a szlovák nép. mint minden dolgozó ember ellenségeit. 1948-ban, amikor mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon végleg és visszavonhatatlanul eldőlt a hatalom kérdése, amikor mindkét ország leszámolt a még erős hatalmi pozíciókat kezében tartó burzsoáziával, amikor Csehszlovákiának nem kellett a Nagy Ferencek irredentista törekvéseitől, Magyarországnak p 0^ 1' 0 a 'm^erialista törekvéseitől tartani, ez mindkét országban nemcsak a munkásosztály, a dolgozó nép győzelmét jelentette, hanem a le nini-sztálini nemzetiségi politika győzelmét is. Ez időtől, a mun kásosztály. a dolgozó nép győzelmétől fogva a csehszlovákiai magyar dolgozó a Csehszlovák Köztársaság egyenrangú állampolgára lett, s ezt a politikát azóta pártunk és kormányunk következetesen végre is hajtotta. Világos tehát — és ezt kell minden csehszlovákiai magyar dolgozónak az emlékezetébe vésnie —. hogy egyenjogúsága azzal vált lehetővé. hogy a dolgozó nép a kommunista párt vezetésével megsemmisítő csapást mért a burzsoáziára, a magyar, a cseh. a szlovák burzsoáziára egyaránt. Ebből pedig az következik — és ezt épp úgy emlékezetébe kell vésnie minden csehszlovákiai magyar dolgozónak —. hogy ha a volt magyar burzsoá, a földesúr, a gyáros és a magyar kulák az 194548-as évek magyar sérelmeit hánytorgat.ja, vagy azok felhánytorgatására bujtogat, akkor erre nem a magyar dolgozókat ért sérelem vezeti őket, hanem az a taglóütés, amit 1948-ban mind Csehszlovákiában, mind Magyar országon a burzsoázia kapott. Tehát a sérelmek felhánytorgatásával nem az itteni magyar dolgozók érdekeit és „védelmét" szolgálja — mint ahogy azt hangoztatja —, hanem ellenkezőleg, a magyar dolgozók és minden dolgozó rovására és bőrén a saját elveszett hatalmát szeretné visszaszerezni. De különben is: a sebek már begyógyultak. Begyógyította őket elsősorban a párt és a kormány messzemenő gondoskodása, begyógyította őket a közös munka a közös cél, a szlovák néppel való testvéri együttélés. A közös munkában, a közös harcban a csehszlovákiai magyar dolgozó a szlovák dolgozóban, a szlovák munkásban, a szlovák parasztban testvérére, leghűbb szövetségesére talált. Épp ebből kiindulva: a testvéri együttélést szolgálja-e a múlt — már jóvátett — sérelmeinek a felhánytorgatása? Vajon a szlovák-magyar együttélést szolgálná-e, ha a szlovák nép, a magyar uralkodó osztály ezeréves elnyomását és a tőle kapott sérelmeit állandóan a magyar nép szemére vetné? Pedig volna mit, —•ki merné azt tagadni? De lehetne így a jövőbe nézni, lehetne így előremenni? Azokat a válaszfalakat, amelyeket az elnyomó, a kizsákmányoló osztályok emeltek ezer éven át a két nép, a szlovák és a magyar nép közé, ledöntötte a dolgozó nép győzelme. A szlovák és a magyar dolgozó nemcsak képletesen, de a valóságban is kezet fogott. Kezet fogott a komáromi hajógyárban, a Vágvölgyi vízierőműnek építésén, a handlovai bányában, a Barátsági Vasút építésén; a magyar dolgozó paraszt kezet fogott a szlovák traktorossal, aki földjét felszántotta; kezet fogott a české budéjovicei kerületből jött cseh kombájnossal, aki learatta és elcsépelte gabonáját. Es ez a kézfogás sokat ígérő, mint a végeláthatatlan nagy tábla szövetkezeti földek termése; erős, mint az árvái duzzasztógát vasbeton gátja: vihar el nem szakítja, hullám el n°m mossa. TELJES ERŐVEL A MÉLYSZÁNTÁS GYORS BEFEJEZÉSÉÉRT Az utóbbi napokban ugyan előrehaladtak traktorállomásaink a mélyszantási terv teljesítésében, ennek elle'f/W lére hiégis több mint 100 ezer hektár föld várja az ekét. £,",/ Most hát az a feladat, hogy traktorállomásainkon egyetlen egy traktor se álljon üzemképtelenül sem éjjel, sem nappal. Hogy milyen sokat fel lehet szántani egy traktorral, azt mutatja Mészáros Lajos duna szerdahelyi traktoros teljesítménye, aki DT 54-es traktorával már 792 normálhektárt művelt meg. Munkára tehát teljes erővel a mélyszántás sikeréért. Ez legyen a jelszó! • * • Dolgozzék minden traktor Minden jó gazda sokéves tapasztalatból tudja, hogy az őszi szántásba vetett tavasziak jóval nagyobb termést adnak, mint a tavaszi szántásba vetettek. Erről az idén is számos szövetkezetben meggyőződtek, hiszen ott, ahol jó mélyen megszántották a földet a tavasziak alá, 2—3 mázsával is több volt a termés hektáronként. Mégis akadnak olyan szövetkezetek, amelyekben másképpen gondolkoznak? A besztercebányai kerületben például több mint 40 ezer hektár föld várja az ekét! A mélyszántásban leginkább elmaradtak: a B. Bystrica-i, a M. Kameň-i, füleki, losonci, krupinai, ipolysági és a zvoleni járások. A szövetkezetek mélyszántásban való lemaradása a traktorállomások gyenge munkájának tudható be, mert nem használják ki gazdaságosan a traktorokat. Az elmúlt napokban alig dolgozott a határban a traktorok fele. Két műszakban általában a gépeknek csak tizedrésze dolgozik. A B. Bystricai kerület több braktorállomásán a kedvezőtlen időjárással indokolják a lemaradást. Pedig még annyira nem rossz az idő, hogy ne végezhetnék a mélyszántást. Inkább a traktorosok hanyagsága okozta az eddigi lemaradást, aminek következtében sok az üzemképtelen gép. E téren tehát az a feladat, hogy több gondot kell fordítanunk a traktorok karbantartására és minden gépet a mélyszántás gyors befejezésére kell beállítani. A brnói kerületben 238 traktor szánt éjjeli műszakban Ezekben a napokban a brnói kerület traktorállomásai is fokozott erőbevetéssel dolgoznak. Be akarják hozni azt a mulasztást, amely a mélyszántásban tapasztalható. A fokozott munka eredményeként a múlt héten csupán péntektől szombatig 2550 hektár földön végezték el a mélyszántást. A kerület traktorállomásai elhatározták, hogy átcsoportosítják a gépeket és azokról a traktorállomásokról, ahol már végeztek a mélyszántással, odamennek a gépek segíteni, ahol még van szántani való. Ennek eredményeként december elsejétől minden éjjel 238 traktor dolgozik éjjeli műszakban. Szántsunk két műszakban A mélyszántás meggyorsítására ftbo traktorállomáson vezették már be a két műszakot. Megértették ennek nagy jelentőségét különösen a nyitrai kerület traktorállomásai. E kerületben 339 traktor szánt két műszakban, ezek közül 254 a lánctalpas traktor. A bratislavai kerületben 300, a B. Bystricaiban alig 107, a žilinaiban 23, a kassaiban 35 (a kassai kerület traktorállomásai az élen járnak a mélyszántásban), a prešoviban csak 15 traktor dolgozik két műszakban. Az a tizennégy traktorállomás, amely már teljesítette mélyszán tási tervét, legfőképpen a kétváltásos munkának köszönheti sikereit. Ne legyen tehát az elkövetkezendő napokban egyetlen egy traktorállomás sem, ahol ne szántanának a traktorok két műszakban. Javítják már a gépeket Annak ellenére, hogy a szenei gépállomás traktorosai még a mélyszántást végzik, a javítóműhelyekben is teljes ütemben folyik a munka. Szükséges is, hogy folyamatosan javítsak a gépeket, traktorokat, hiszen elhatározták, hogy január végéig befejezik a gépjavítási munkákat. Újításokkal a jövő év feladatai elé A hroneci acélöntödében az utóbbi két hónapban a dolgozók 22 újítójavaslatot adtak be, amelyekből tizenkettőt alkalmasnak találtak és a termelésbe be is vezették. Nemky Ferenc újítójavaslatot nyújtott be egy állványra, amely megkönnyíti egyes munkadarabok köszörülését. Ez a munkafolyamat azelőtt nagyon bonyolult volt, négy műveletet kellett elvégezni és sok fáradságot igényelt. Nemky Ferenc elmés álványszerkezete lehetővé teszi, hogy mind a négy köszörülési folyamat egyszerre készüljön el. Az így végzett munka nem fárasztó. A munkatermelékenység az újítás __ alkalmazásával háromszorosára nő. Az állványt Nemky Ferenc kiselejtezett gépalkatrészekből készítette és olyan hulladékanyagot használt fel, amely már az olvasztókemencébe került volna. Az újítás bevezetése tehát nem ütközött nehézségekbe. Nemky Ferenc újításával az önköltség évi 3000 koronával csökkent. Lebeda József, Nová Valašská A kassai kerület traktorállomásai december 4-én 101,3 százalékra teljesítették a negyedik negyedévi tervet. Legszebb eredményt a királyhelmeci, a rozhanovcei, a barcai, a rozsnyói, a sečovcei és a szepsi traktorállomások érték el. Az őszi mélyszántás tervét a kassai kerület traktorállomásai 92 százalékra teljesítették. Most fokozottabb erőfeszítéssel dolgoznak, mert úgy határoztak, hogy december 12-ig, ha törik ha szakad, teljesítik a tavasziak alá a mélyszántás tervét. miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Színvonalas előadásokat I a szövetkezeti munkaiskolákban I A nagykaposi járásban má r nľV. - -- .. r. harmadik té- "mTOEnTiV^Äi len folyik a szövetkezeti ! í^ tagok iskolázdsa. Kezdetben még csak a nagykaposi EFSZ mellett létesitetten munkaiskolát. 1954-ben már a deregnyői és a pálóci EFSZ-ben is megindultak az első évfolyamok. Ebben az évben Nagykaposon három évfolyammal, Deregnyon és Pálócon két évfolyammal kezditc meg a tanítást. Az iskolázásra a szövetkezeti tagokon kívül több egyénileg gazdálkodó paraszt is eljár. Azonban ha az eredményekről kell szólni, azt kell mondanunk, hogy nem a legmegnyugtatóbbak. Terv szerint már meg kellett volna kezdeni a tanítást, s mindeddig még csak a nagykaposi EFSZ-ben kezdték meg. Mokcsakerészen is terveztek szövetkezeti iskolát — ez azonban eddig csak terv maradt. Megvalósulásához eddig még nincs meg a kerületi szervek hozzájárulása. így természetes, hogy az iskolázás nem hozza meg a maga gyümölcsét. Ezért a nagykaposi JNB tegye központi feladattá az iskolázás megszervezését és sikeres menetét. Úgyszintén fokozottabb gondot kell fordítani a képzett szakelőadók biztosítására. Nem úgy, mint a múltban, amikor a beígért előadó nem jött s így az iskola nem nyújtotta a hallgatóknak azt, amit elvártak volna. A mezőgazdasági termelés további fellendítése érdekében tegyenek meg mindent a nagykaposi járásban, hogy a szövetkezeti tagok elsajátíthassák mindazt az agro- és zootechnikai tudást, amely a nagyobb eredmények eléréséhez vezet. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiii