Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-07 / 293. szám, szerda

4 UJSZ0 1955. december 13. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének 1956. évi állami tervét (Folytatás az 1. oldalról.) és megszilárdítsuk az ország védelmi képességét. Az 1956. évi állami terv ezekből az alapvető feladatokból kiindulva, a nem­zetgazdaság egyes ágazataiban az alábbi fejlődést határozza meg: A) Ipar 1956-ban az ipari termelés az 1955­ős évben elérendő színvonalhoz viszo­nyítva 9 százalékkal fog növekedni. A terv a termelőeszközök termelése szakaszán gyorsabb ütemet ír elő. Itt az emelkedés több mint 10 százalékos lesz, míg a közszükségleti cikkek ter­melése szakaszán több mint 7 száza­lékos. Az iparban a munkatermelé­kenység 7,1 százalékkal fog emelked­ni, főként az új technika bevezetése és intenzívebb kihasználása alapján. A nehézipar ágazatai termelésének tervezett gyorsabb ütemű emelkedé­sével és különösén a gépipari terme­lés gyors fejlesztésével biztosítjuk a termelés fellendülését és a műszaki színvonal emelkedését a nemzetgaz­daság valamennyi többi szakaszán. Ä fűtőanyag és az energetika Ebben az ágazatban a kőszénfejtés több mint 6 százalékkal, a barnaszé­né 12 százalékkal, a villanyenergia termelése 10,3 százalékkal fog emel­kedni. A fűtőanyag tervezett fejtését az eddigi termelési terjedelem jobb kihasználásával, új termelési objek­tumok munkábaállításával, a gépesítés növelésével, az előkészítő, feltáró munkák terjedelmének bővítésével és új munkaerőknek a bányászatba való bevonásával fogjuk elérni. A nem­zetgazdaságnak fűtőanyaggal való el­látása megköveteli, hogy következe­tesen teljesítsük a párt és a kormány határozatát a fűtőanyaggal való ta­karékosságról és kiterjesszük a ke­vésbé értékes fűtőanyag alkalmazását is. A villanyenérgia Í956-ra tervezett termelési szintjét és a következő években való termelését az új ener­getikai berendezések felépítésére irá­nyuló terv következetes teljesítésével kell biztosítani. Színesfém-kohászat A színesfém-kohászatban a vasérc fejtése 17,5 százalékkal, a nyersvas termelése , 12,6 százalékkal, a vasönt­vények termelése 42 százalékkal, a hengerelt anyagé több mint 8, és a csövek gyártása 21 százalékkal fog növekedni. A színesfém-kohászat fejlesztése gyorsabb lesz, mint az 1955-ös évben. A termelés növelését égyrészt új termelési berendezések működésbe állításával fogjuk elérni, másrészt pedig az eddigi termelési berendezések jobb kihasználásával, igy pl. a nagyolvasztók hasznos ter­jedelme kihasználási arányának 15 százalékkal való növelésével. Gépipari termelés E szakaszon a terv abból indul ki, hogy a nemzetgazdaságot új techni­kával kell ellátni, az újonnan épített gyárakat gépekkel kell biztosítani, gondoskodni kell a mezőgazdasági munkák további gépesítéséről, bizto­sítani kell a gépek kivitelét és elő kell állítani a belső piac számára az igényelt gépipari szükségleti árucik­kek nagyobb mennyiségét. A kitűzött feladatok különösen a gépipari ter­melés néhány ágazatában rendkívül mozgósító erejűek és teljesítésük az eddiginél sokkal nagyobb gondosko­dást követel meg. A Diesel-motorok termelése például 52 százalékkal, a 40 atmoszférán felül' dugattyús kompresszorok gyártása 114 százalékkal, a mozgó kompresszo­roké 144 százalékkal, az automatikus és félautomatikus esztergapadok gyár­tása 145 sžázalékkal, az élelmiszer­ipari berendezések termelése 60 sza­zalékkai, a fütőkemencék gyártása 95 százalékkal, a textilipari berendezések gyártása 67 százalékkal, a nyomda­és papíripari berendezések termelése 38 százalékkal, a mezőgazdasági gépek gyártása 48 százalékkal, s a traktorok termelése 40 százalékkal fog növe­kedni. Emelkedni fog a közszükség­leti árucikkek termelése is, így pél­dául majdnem 100 százalékkal több rádiót, 160 százalékkal több távolba látó készüléket, 80 százalékkal több személygépkocsit stb. fogunk gyárta­ni. Nagy feladatok várnak gépiparunk­ra az új technika tervének megvaló­sítása szakaszán, mivel az ötéves terv feladatainak valóra váltása feltételezi, hogy a nemzetgazdaságot jelentős méretben a legkorszerűbb és a leg­teliesítőkénesebb új technikával lát­juk el. A gépipari termelés nagy fel­adatait a munkatermelékenység nö­/ vetésével foaiuk biztosítani, különös­képpen az új technika és technológia bevezetésével, á géppark korszerűsí­tésével, valamint a gépipari dolgozók számának növelésével. Vegyiipar A vegyiiparban az eddigi termelési terjedelem jobb kihasználása révén 11,4 százalékkal fog növekedni a kén­sav, 13,5 százalékkal a nitrogéntartal­mú .műtrágyák, 8 százalékkal a fosz­fortartalmú műtrágyák, 10 százálék­kal a viszkózia-fonal, 17,4 százalékkal a gépnafta termelése. Növekedni fcrtj a gumi és a műanyagok termelése és a veqyiipar által előállított közszük­ségleti cikkek termelése 23,5 száza­lékkal fog emelkedni. Folytatódnak a műkaucsuk termelésének előkészü­letei, biztosítani fogjuk a műfonal termelésének és a plasztikus anyagok előállításának fejlesztését, hogy ezen a téren jobban tudjuk kielégíteni a nemzetgazdaság szükségleteit. s Építkezési anyagok termelése Ezen a téren a terv feltételezi, hogy minden alapvető anyagfajtában növe­kedni fog a termelés, így pl. a ce­mentnél 9,1 százalékkal, a mésznél 10,4 százalékkal, a tégláknál 15 szá­zalékkal, a tetőfedőcserépnél 31,5 szá­zalékkal, az építkezési alkatrészek­nél 17 százalékkal stb, hogy így biz­tosítsuk mind az állami beruházási építkezés, mind az EFSZ-ek beruhá­zási építkezéseinek szükségleteit, mint pl. a fő javítások és a karbantartás szükségleteit, valamint a magánépít­kezésekhez és a karbantartáshoz szükséges anyag-alap növekedését. A termelés emelését a cement és az építkezési alkatrészek termelésének kivételével túlnyomórészt a meglévő üzemek fokozott kihasználásával, így pl. a mészégetők és a téglagyárak komplex gépesítésével, az építkezési kerámia termelése szakaszán a terme­lési folyamatok gépesítésével fogjuk elérni. A termelés fejlesztése során figyelmet kell fordítani a fa, az acél megtakarítására és az építkezések megkönnyítésére. Az erdészetben és faiparban a terv feltételezi a fakitermelés csök­kentését az eddigi túltermelés csök­kentése érdekében. Az új erdősített területeket 97 ezer hektárral bővítjük. A termelés fokozását a fafeldolgozó iparban főleg a faanyag további jobb értékesítésével és a fát helyettesítő pótanyagok alkalmazásával érjük,el. A papíriparban a nem fehérített rístok termelése 8,5 százalékkal, a papírter­melés 3,2 százalékkal emelkedik. A könnyűiparban tovább emelkedik a textil, a bőrfel­dolgozó és üvegipari készítmények termelése, amelyek nagy keresletnek örvendenek mind a hazai piacon, mind pedig a külföldön. A könnyűipari ter­mékek minőségét és választékát to­vábbá főleg a szövetek és a szövőipar számára készülő fonalak finom és kö­zépgyapjú tartalmának fokozásával ér­jük el. A meglévő kapacitások újjá­építését és helyreállítását, valamint, új kapacitások felépítését főleg az üveg és kerámiai iparágazatban vé­gezzük. Az élelmiszeriparban a terv kitűzi főleg az állati származá­sú élelmiszerfajták és a jobb minő­ségű élelmiszerfajták termelésének fo­kozását. így a sütemények zsiradék­tartalmát 3 százalékról 5 százalékra emeliük és enyben a vajas sütemé­nyek aránvát 67 százalékról 74 száza­lékra emeljük. Nagyobb zsiradáktar­talmú sajtokat gyártunk, emelkedik a tejes margarin termelése és fokozzuk az ostyából készült sütemények ter­melését. A gyümölcskészítmények és konzervek termelésében növeljük a keresett fajták termelését, főleg a be­főtt gyártását, a sörfőzésben pedig a magas szesztartalmú sörfajták terme­lését. A helyiiparban és termelő szövetkezetekben emelkedik a termelés, gazdagabbá vá­lik a közszükségleti cikkek választé­ka és lényegesen fokozódik a helyi forrásokból származó építőanyagok termelése. Kibővítjük és megjavítjuk a lakosságnak nyújtott javítási és karbantartási szolgálatokat. B) Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a nyerstermelés több mint 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés növelését a vetési területek kb. 100 ezer hektár­ral való bővítésével, valamint a gabo­nafélék, a cukorrépa, komló, burgo­nya, stb. hektárhozamainak további emelésével érjük el. A hektárhozamok emelését a haladó agrotechnikai in­tézkedések, mint a kereszt- és sűrű­soros vetés, a gabona fészkes ülteté­se stb. széleskörű alkalmazásával, va­lamint fokozott műtrágyajuttatással biztosítjuk az egész- mezőgazdaságban. Az egy hektár szántóföldre eső mű­trágyafogyasztás a nitrogéntartalmú műtrágyánál 6,2 százalékkal, a foszfo­rosnál 4 százalékkal és a káliumos műtrágyánál 6 százalékkal emelkedik. Az állattenyésztési termelésben a terv előirányozza a gazdasági állatok hasznosságának további fokozását, fő­leg a tehenek átlagos tejhozamának több mint 9 százalékkal való emelé­sét, a 100 tehénre eső borjúnevelés­nek 2,6 százalékkal és az anyadísznók­tól való malacok nevelésének 2,5 szá­zalékkal való növelését. A hasznosság előirányzott növelésének feltétele, hogy jobb takarmányalapokat létesít­sünk, jobb takarmányozó technikát al­kalmazzunk és jobban gondozzuk a gazdasági állatokat. A gazdasági állatok tenyésztésének fokozását a szocialista szektorban az állatállomány növelésével, istállóhelyi­ségek felépítésével és az istállómun­kák gépesítésével biztosítjuk. A mezőgazdaságot továbbá gépesí­tett eszközökkel látjuk el olyan mó­don, hogy a gépesített mezei munkák méretei összesen 16 százalékkal emel­kedjenek. Elsősorban ipari növények­nél végzett kultivációs és betakarítá­si munkák gépesítését fokozzuk. A beruházási felépítés méretei a mezőgazdaságban tovább emelkednek, a mezőgazdasági termelés fokozásának további előfeltételeit mind anyagi, mind pénzügyi források biztosítják. A határvidék. betelepítésére irányu­ló terv számít a mezőgazdaságnak to­vábbi munkaerőkkel való megszilárdí­tására és családi házak helyrehozásá­ra. A mezőgazdasági termelés fejlődése biztosítja a mezőgazdasági termékek begyűjtésének további növekedését, mégpedig a sertéseknél 8 százalékos, a szarvasmarhánál 6 százalékos, a tej­nél 14 százalékos, a tojásnál 12 szá­zalékos stb. emelkedésre számít. így a mezőgazdasági termelés és begyűj­tés növekedése biztosítja városaink élelmiszerellátásának további megja­vulását és nagyobb keresetet és ma­gasabb életszínvonalat nyújt a falusi lakosságnak. C) A közlekedés és posta Az 1956-os évben szállított áru­mennyiség 6,5 százalékkal emelkedik. Ebből a vasúti közlekedésben 5,9 szá­zalékkal és a közúti szállításban 8 százalékkal. Továbbá megjavul az egyes közlekedési ágazatok közötti szállítási munka megoszlása. Főleg a vasúti Szállítás teljesítmé­nyének megjavítása érdekében tovább­ra is fokozott figyelmet kell szentel­ni a szállítás megszervezésének és az új technika bevezetésének a közleke­désbe, a be- és kirakodás további gé­pesítésének, a vasúti szerelvények rendezési technikája korszerűsítésének Diesel- és villanymozdonyokkal való ellátásának, a vonalak villanyosítása meggyorsításának stb. A postaügyi terv számít a posta munkájának meggyorsítására és meg­javítására, a távbeszélő hálózat kiépí­tésének fokozására és a helyi és vá­rosközti távbeszélő hálózat automati­zálásának bevezetésére. Tovább emel­kedik a televíziós előfizetők száma, mert 1956 végéig a prágai televíziós leadón kívül már üzemben lesz az ostravai és a bratislavai leadó is, s emellett lehetővé válnak a Prága Ost­rava közötti küldések is. D) Beruházási felépítés Az állami beruházási felépíťés össz­terjedelme 1956-ban több mint 20 százalékkal emelkedik az 1955. évi beruházásokhoz képest. A beruházá­soknak ezt a rohamos növelését az teszi szükségessé, hogy be kell hoz­ni a beruházási felépítésben történt mulasztásokat, amelyeket az utóbbi évek terveinek alacsonyfokú teljesíté­se okozott és biztosítani kell a nép­gazdaságnak a második ötéves tervben feltételezett fejlesztését. A terv előirányozza a beruházási felépítés nagyobbfokú összpontosítását a be nem fejezett építkezések számá­nak csökkentésével. Számít továbbá a nehézipar alapvető termelési alapjai növelésének lényegesen gyorsabb üte­mére, a többi iparágazattal szemben. A népgazdaság termelési lehetőségei az új termelési kapacitások üzembe­helyezése és az eddigi kapacitások kibővítése révén' növekednek. További kapacitásokat helyezünk üzembe, főleg a szénfejtés, a villany­energia-, koksz-, acéltermelés terén. Oj kapacitásokat nyerünk az aglomeráció terén, a kovácsüzemekben, a cément­gyárakban, téglagyárakban, papírgyá­rakban. Uj hűtő- és fagyasztóberende­zéseket helyezünk használatba, továb­bá istállókat és raktárakat, valamint mintegy 1,4 millió négyzetméternyi lakóterületet, több mint 30 ezer ta­nulóhélyet az iskolákban és több mint 2000 kórházi ágyat. A beruházási fel­építés nagy mozgósító feladatait a be­ruházó minisztériumok által történő építkezések jobb előkészítésével és megszervezésével, továbbá az építke­zési és gépipari termelés munkájának megjavításával és a beruházási felépí­tés következetes ellenőrzésével kell biztosítanunk. , Az építkezési termelés figyelmét el­sősorban nagyméretű építkezési-szere­lési munkák biztosítására kell irányí­tani, főleg azokban a kerületekben, ahol nehézipari nyersanyagalapjaink vannak. Ezekben a kerületekben biz­tosítani kell komplex módon az egész tervezett felépítést (beleszámítva a lakásokat, iskolákat stb.), mert a fel­adatok komplex elvégzése nélkül meg-, gyengülne főleg a lehetőség és fel­tétel, hogy a káderek az itt összponto­sult alapvető ágazatokban stabilizálód­janak. Szükséges, hogy az építkezési termelés abból induljon ki,, hogy az egész évi feladatok döntő időszakának biztosítása érdekében a lehető legtel­jesebb mértékben ki kell használnunk a téli időszakot, mert az idényszerű­ség elégtelen leküzdése következtében éppen a tél folyamán vannak jelentős tartalékaink. Az építkezés nagy feladatainak tel­jesítésében a terv számít az építkezési dolgozók számának növelésére és a haladó munkamódszerek, valamint az új technika bevezetésére és széleskö­rű alkalmazására. ^ így például a föld­muiMoít gépesítése az összes föld­munkák 83 százalékát éri el, folyama­tos módszerrel a lakások' 31 százalé­kát építjük fel. A panfcl-módszerrel való lakásépítés a négyszeresére bővül és a négyzetes építési módszert 3,5­ször nagyobb méretekben alkalmazzák, mint edďig. A lakásegységek ötszörö­sen nagyobb számánál vezetik be a befejező munkák gépesítését és iparo­sítását. A hídszerkezeteknél és az ipa­ri építkezéseknél több mint kétszere­sére emelkedik a nehéz vasbeton szer­kezetek és előregyártott alkatrészek szerelése. A munkatermelékenység az építészetben 9 százalékkal emelkedik. A gépipari termelésnek is teljesen biztosítania kell a fokozott gép- és berendezésszállításokat az ipari épít­kezések befejezésére, a gépállomány felújításának és korszerűsítésének nö­vekvő szükségletei céljaira. Ezért lé­nyegesen javítani kell a szállított gé­pek komplex voltának eddigi nem ki­elégítő állapotát, főleg az energetika számára szállított gépeknél úgy, hogy kiküszöböljük az új kapacitások hosz­szas bevezetését a tartós, zavartalan gyártási folyamatba. A gépi berende­zések megújítása, valamint az új ha­ladó technológiának a termelési folya­matokba való bevezetése érdekében, és a gépesítés és automatizálás ma­gasabb fokának elérése érdekében a terv előirányozza a beruházási felépí­tés céljaira történő gépszállítások üte­mének gyors növelését, amivel rész­arányuk az összberuházásokban mint­egy 34 százalékra emelkedik, s. E) A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelése 1956-ban a nemz«ti jövedelem a termelés emelkedése és a munkater­melékenység növekedése folytán, va­lamint az ipari és egyéb népgazdasá­qi ágazatok önköltséneinek lényeges csökkentése következtében 8,4 szá­zalékkal emelkedik. A termelés és a munkatermelékeny­ség növekedésével összhangban tovább emelkedik a lakosság személyi fo­gyasztása és fokozódik vásárlóképes­sége. A kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékkal emelkedik, amellett a közétkezési üzemek forgalma 6 szá-, zalékkal növekszik. A lakosság fokozott vásárlóképes­ségét jobb minőségű és gazdagabb választékú élelmiszeripari árucikkek­kel fogjuk fedezni. A belföldi piacra szállított élelmiszerek mennyisége például a húsnál 9,7 százalékkal, a nyers szalonnánál 96 százalékkal, a füstöltszalonnánál 36,1 százalékkal, a vajnál 5 százalékkal, a növényi zsira­dékoknál 6,8 százalékkal emelkedik. A nagy piaci alapokat a textílké-* szítményeknél és a bőrárucikkeknél is biztosítjuk. Megjavítjuk az építke­zési és gépipari termékekkel való el­látást. Például a rádióvevőgépek szá­ma 80 százalékkal, a televíziós készü* lékéké 154 százalékkal, a gramofoné 15,8 százalékkal, a zseb- és ébresztő­óráé 28 százalékkal, a villanykészü-. lékeké 12,6 százalékkal, a mosógépeké 15 százalékkal, a jégszekrényeké 59,7. százalékkal emelkedik. Az egészségügy terén a terv elő­irányozza a megelőző gyógykezelői és a járványok elleni gondoskodás to­vábbi fokozását és megjavítását. A 10 ezer lakosra eső orvosok száma 13,7­re emelkedik és az ezer lakosra eső kórházi ágyak száma 7,14-re. A gyermekek iskolaelőtti és iskolán* kívüli nevelését elsősorban a dolgozd szülők gyermekeiről való gondoskodás minőségének fokozásával javítjuk meg. Az óvodákban levő gyermekek száma 3,2 százalékkal és a napközi otthonban levő iskolásak száma 6,4 százalékkal emelkedik. A kulturális és népnevelési intéz­mények hálózatának fejlesztése kere­tében új klubokat és több mint 350 új mozit nyitunk meg. Emelkedik a filmgyártás és főleg a színes filmet gyártó ipar. a filmek forgatásában és vetítésében új módszerekként peno­ramikus és sztereoszkópikus filmeket fogunk vetíteni. A népgazdaságban levő dolgozók 6záma 2,5 százalékkal emelkedik, az iskolát végzett fiatalok és nők mun­kába állása következtében. Emellett számítunk arra, hogy a csökkent munkaképességű személyeket nagyobb mértékben kapcsoljuk be a termeié®­be. A munkaerők száma leginkább 4 bányászatban és az építőiparban emeU kedik. # * * Az 1956. évi terv feladatainak tel­jesítése megköveteli a szocialista munkaverseny további sokoldalú fej­lesztését, a dolgozók alkotó tevékeny­ségének teljes mértékben való érvé­nyesítését, a népgazdaságban reilő tartalékok feltárását és mozgósítását, az új technika széleskörű bevezeté­sét az iparban, a mezőgazdaságban, az építészetben és egyéb ágazatokban. Az állami terv feladatait teljesen biztosítani kell a vállalatok és üzemek műszaki- ipari és pénzügyi terveiben és e tervek összeállításának időszakát fel kell használni az állami terv mu­tatóinak megjavítására főleg a mun­katermelékenység fokozása és az ön­költséqek csökkentésére. A népgazdaság további fejlesztése nagy feladatainak pénzügyi biztosítá­sa megköveteli, hogy a legnagyobb mértékben mozgósítsuk minden tar­talékunkat a "-'zdasánosság fokozásá­ra. a terv minőséqiv mutatóinak telje­sítésére irányuló legnagyobbfokú tö­rekvésre, a jövedelmezőség növelésé­re és az 1956-os állami költségvetési év folyamán kiadott pénzeszközök leqqazdasáoosabb felhasználásáért folytatott harcra. Az 1956. évi álami terv a munkás­osztály, a dolgozó parasztság és az eqész dolgozó nép elé nagy. felelős­ségteljes feladatokat állít. E felada­tok sikeres teljesítése a második öt­éves terv további éveiben népgazda­ságunk arányos fejlesztésének fontos feltétele lesz, továbbá megszilárdítja országunk qazdasáqi és politikai ere­jét és emeli a dolgozó nép anyagi éa kulturális színvonalát.

Next

/
Thumbnails
Contents