Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-06 / 292. szám, kedd

/ 1955. december 10. UJSZO 389 SZÓVAL: KULTÚR? M esemonaas dá E

z a két szó mai nyelvünknek két legocsmányabb dudvája. Az egyik inkább a beszélt nyelvben, a másik mind a beszélt, mint az írott nyelvben burjánzik egyre vadabbul. Kiirthatatlan? Nem hiszem. Szunnyadó nyelvérzékünk felébresztéséről sohasem mondhatunk le. Nyelvművelésünk története bizonyítja, hogy sok, igen elterjedt nyelvi gyomot sikerült kiirtani, bár hosszas, fáradságos munkával. A kultúr főként mint összetételek első tagja szerepel. De néha önmagában is előfordul. „Megyek a kul túrba!" — hallom minap az autóbuszban egy ipari tanuló szájából. Üzemek, üdülők kultúrfelelő s-eit röviden k u 1

1 ú r o s-nak nevezik. Akadhat nyelvtudós, aki az effélét is „nyelvtény"-nek tiszteli. Itt válik el a nyelvművelés a nyelvtudománytól. A növénytannak egyenrangú tárgya a victoris regia és az útszéli gaz. A kertész a dudvát kigyomlálja. A nyelvművelés kertészkedés'. A növénytannak a dél-afrikai vadonban hővebb az anyaga, mint egy gondozott kertben. . No, de végezzünk előbb a szóvallal. Ma — semmi kétség — ez a leggyakrabban hallható • magyar szó. Valóságos betegség. Beleesik minden műveltségi fok, a piactól a Tudományos Akadémiáig. Tudós, művelt emberek csak úgy ontják. Gyakran vele kezdik a mondókájukat. Még nyomtatott cikk is kezdődik így. Mi lehet e járvány eredete? Hisz a maga helyén jó, szükséges. Hogy mikor, már száz^éve megmondta Czuczor-Fogarasi nagy szótára. Két értelmét adja: „1. Élő beszéddel, nem írva,... élőszóval. 2. Élünk vele bizonyos elszámlálás, részletezés után, e szó helyett: röviden v. egyszóval. Pl. Ezen ember iszákos, kártyás, verekedő, .pazarló, szóval: minden vétek megvan benne." Más alkalmazása is előfordul. „Arpadina lapozgatja verseit, szóval: kereste arcképe eszméjét." (Gyulai: Nők a tükör előtt, 195.) — Itt egy cselekedet külsőleg nem látható rúgójára, igazi okára mutat rá az író; leleplezően, ironikusan. Vagy helyén van, ha valaki — nem őszinte kifogásokkal, az ieazi okot elhallgatva vonakodik valamit megtenni, s türelmünket vesztve elvágjuk: „Szóval nem akarsz elutazni?". V

an tehát jogos és helyes használatára elég alkalom. De mai burjánzása sürgős irtást követel. Mintegy két évtizede figyelem szaporodását. Azelőtt ritkán lehetett hallani, azóta szaporodott el a tűrhetetlenségig. A Nyelvőr is szóvá tette (64:141). Ügy látszik, alulról kezdett terjedni. Megfigyeltem, nem egy müveit asszony a háztartási alkalmazottjától kapta. Az meg nyilván a piacról, az utcáról hozta. Előbb ott ütötte fel a fejét, utóbb az iskolákban harapódzott el. Mai értelmetlen használata az „izé"-hez hasonló töltelékszóvá tette. Arról pedig megmondta már Czuczor-Fogarasi, hogy a „tunya gondolkodás jele, s mind írásban, mind mívelt beszédben kerülendő". Lélektani alapja valóban nem egyéb, mint a szórakozott, fegyelmezetlen gondolkodás, türelmetlenség, határozatlanság, zavar, tudatlanság (pl. a felelő diáknál), általában előzetes gondolkodás nélküli beszéd. A tanulóifjúság közt ijesztően elterjedt. Hallgatóimat úgy próbáltam leszoktatni róla. hogv aki kimondta, kiment a táblához, felírta, és nevét aláírta. Leszokni róla csak úgy sikerül, ha minden eszközzel tudatossá tesszük haszontalanságát és megtanulunk gondolkodni, mielőtt beszélünk. Más a kultúr. Ebben az alakban német szó, a vele összetett magyar vagy magyar alakú idegen szó: keveréknyelv, makaróni szó. Az -úra végű latin eredetű Irta: Kodály Zoltán. • szavak nálunk nem vesztik el végső hangjukat, mint a német-, ben. Nem is mondja senki „cenzúr". „cezúr", „korrektúr", „partitúr", „politúr", „makulatúr", hogy csak néhányat idézzek. A kultúra is csak összetételekben dobja el \régső hangját, mert ezeket az összetételeket mindenestül németből vettük át. Igaz, a többi -ú r a végű szavunkkal kevés az összetétel, de pl. a legrosszabbul beszélő zenészünknek sem jutott eszébe, hogy partitúraolvasás helyett „partitúrolvasás"-t mondjon. A k u 1

1 ú r-összetételeket oly gyakran olvastuk németül és rossz fordításokban, hoey szemrebbenés nélkül íriák és mondják különben jó nyelvérzéküek is. Beleesett jóformán mindenki, aki az elmúlt félévszázadban magyarul írt. (Jómagam is most javítottam ki néhány régi cikkem új kiadásában.) Beleesett Ady Endre is, hírlapi cikkeiben. Egyik-másik összetétel alighanem csak nála található. (Kultúrcsiklandozás: Válogatott cikkei, 1954, 132.) Cikkeinek nagyrésze még kiadatlan. De már a most megjelent prózai műveinek I. kötetében feltűnik, hogy 200 lapnyi debreceni cikkében összesen kétszer, 300 lapnyi nagyváradi cikkében már hatszor fordul elő. Magyarázata ez lehet: Nagyváradra kerültekor még nem volt annyira tudatos nyelvművész, hogy meg ne zavarta volna az ottani műveltek beszéde, amilyennel addig még nem találkozott. Abban pedig sűrű lehetett a kultúr, nemcsak az olcsó, hanem a drága német könyvek olvasói közt is (lásd Ady „Duk-duk affér" című cikkét). Szerkesztője, Fehér Dezső is használta (például az „Ady Endre és a zsidóság" című gyűjteményéhez írott előszavában), s az egész akkori hírlapírás általában igen felkapta. A Nyugat egyik plakátja is azt hirdette: „Minden kultúrember olvassa a Nyugatot." németül olvasók azt hitték, kultúrember több, mint művelt ember. Már a franciául, angolul, olašzul is olvasók nem eshettek ebbe a tévedésbe, azok a nyelvek ugyanis nem ismernek ilyen összetételeket. Míg egy nyelvész részletesen fel nem dolgozza a szó térfoglalását a németeknél és nálunk, elégedjünk meg néhány adattal. Nálunk úgy látszik a kultúrmérnök az ős. Az intézmény 1878-ban jött, magával hozta német nevét. Régibb szótáraink nem ismerik, sőt még a Balassa (1940) is mellőzi, holott felvesz és jelöl „kerülendő rossz szókat" is. A Révai-lexikon (1915) már tizenegv hasonló összetételt említ. A Magyar Nyelv eevik olvasója (12:404) nyilván Zolnai Gyula Nyelvőrbeli cikkének (45:273) hatása alatt kérdi, biivel lehetne helyettesíteni többek között a k u 1

1 ú r-m é r n ö k szót? A válasz (MNy. 13:31) szerint „nem hiszem, hogy a kultúr-mérn ö k szót — mely a Kultúri n g e n i e u r" szolgai fordítása — nyelvünkből kiirtani lehetne, mert meghonosodott." Ezzel a legilletékesebb nyelvészek nem értettek egyet. (Lásd Pais Dezső: MNy. 30:57; Szinnyei József: Magyarosan 2:55; Zolnai Gvula: Magyarosan 3:108—9; továbbá Pintér: Nyelvvédő Könyv: Dengl: Magyar nyelvhelyesség 154.) Szavuk falra hányt borsó maradt: a ragály tovább terjedt. Legrohamosabban 1945 után. meghazudtolva felszabadulásunkat, mert hisz minden leírt és kimondott kultúr hangosan hirdeti német szellemi rabságunkat. Az Országos Szabadművelődési Tanács lapja, az Oj Szántás egyetlen számában (1948. július) negyvenhatszor olvassuk. A Színház és Mozi 1949. dec. 2-i számának egyetlen kis alakú lapján tizenkilencszer fordul elő. A lapokban gyakran olvastunk ilyén hirdetéseket: „Üzemi k u 1

1 ú r v ez e t ő k figyelmébe! A Magyar— Szovjet Művelődési Társaság k u 1t úr osztálya közli az üzemek kultúrvezetőivel, hogy szívesen látja el az üzemi k u 1túrcsoportokat szovjet kultúranyaggal. Versek, rövid jelenetek, egyfelvonásosak, mesék állnak a kultúrvezet ő k rendelkezésére. Ez ügyben a MSZMT kultúrosztálya bármely délelőtt 8—3-ig felkereshető. (VIII. Szentkirályi u. 82.)" Szótáraink is egyre bővebben ontják. Ballagi teljes szótára (1868) még nem ismeri. Magyarnémet szótára sem. A német-magyar részben (a C betűnél) említ néhányat, de a C u 1

1 u rstaat-ot, 1880-ban is „mívelt országinak fordítja. 'Simonyi-Balassa magyar-német szótára csak „kultúr = műveltségi, közművelődési; —mérnök" szavakat említi. A német-magyar rész (C alatt) csak a Culturkampfot fordítja kultúrharcnak. 1\ I egy ven év szaporodásáról jó képet ad Kelemen Béla német-magyar szótára. Első" kiadásában (1901) nyolcat sorol fel (szintén C alatt), de magyar fordításul csak a kultúrmérnök és a kultúrharc szerepel, a magyar-német részben ezeket sem említi. Az 1941-i kiadásában tizennégy német összetétel fordításául csak kultúrmérnök, kultú r-h arc, k u 1túr-ember szerepel magyar szónak, de még a Kulturvolkot is művelt né p-nek fordítja. Már az 1942-i magyar-német részben tizenegy darabot találunk; kultúrélet, -ellenes, -est, -film, -fölény, -harc, -kép, -mérnök, -mérnökség, munka, -nép. A kultúrfölény 1 németül „die kulturrelle Überlegenheit"-nek írja. íme, egy németes összetétel, amely csak magyarul létezik, a német nem ismer „Kulturüberlegenheit"-et! Eckhardt Sándor magyar-francia szótára (1935) tizenhetet sorol fel, de a magyartalanságot jelző csillaggal. Üjabb szótáraink- egyre szaporítják. Az akadémiai helyesírási szabályzat 1950-i kiadásában harmincötre szökött fel a számuk. Ebből sajnálatos módon még mindig maradt tizenkettő az 1954-i kiadásban. De a pálmát Országh László magyar-angol szótára ' viszi el — negyvenkilenc darabbal. Még ez sem meríti ki a „kultúrkincset". Feljegyzéseim szerint jóval százon felül jár a nyomtatásban megjelent k u 1

1 ú r-összetételek száma. (Vajon milyen „cikkek"-kel rendelkezik a „K u 1túrcikk Igazgatóság"? — A Budapesti Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vállalat egészségügyi papírt is e címen árul.) Lehet, hogy élőszóban még több is előfordul. Hallottam, amint egy úttörő k u 1

1 ú r-m a d z a g-nak nevezte veres nyakkendőjét. A Rádio Üjság 1955. május 16—

22-i sz. 14. 1. szerint k u 1

1 ú r-k a j ának nevezik a süteményt. P. E. és Sz. Gy. közlése szerint a katonaságnál, illetőleg az egyik vidéki egyetemen (Veszprémben) gyakran nevezik kultúrkaca j-nak épp a kulturálatlan, durva nevetést. Akadhat még más ilyen ironikus összetétel is. Meglehet, az is segít kivonni a szót a komoly használatból, ha tréfás mellékízt kap. s ezzel átcsúszik a tudatos nyelvrontás komikurtiába. Talán ez úton szabadulunk meg tőle leghamarabb. N

yelvünk tisztaságáról addig nem beszélhetünk, míg a kultúr egész családjával nyomtalanul el nem tűnik, akinek fülét nem sérti 'a kultúr, annak nyelvérzéke alszik, vagy elhalt. vagy sosem volt. Befejezésül megismétlem a címül tett kérdést: Szóval: kultúr?— A felelet nem lehet más: Nem! Tettel, kultúra! (Részletek a Magyar Nyelvőr 1955. évi 3. számában megjelent tanulmányból.) Hisztóriás régi ének, Ködképei egy mesének, Mit nagyapám anondott régen, Körülötte a kis széken. Hallgattuk mi szánkat tátva, Szállt a mese könnyű szárnya. Kis világunk szárnyra kapott, / Éhségünk is csillapodott, Vitt a mese messzi tájra, Kacsalábon forgó várba, Szines rétre csalogatott, — Mese közben elaltatott. Történt pedig, hogy egy este, Halászni ment Csuka Ferke, Hálóját a vízbe téve, Várt csöndesen üldögélve. Majd, hogy fázni kezdett nagyon, Tüzet rakott a vízparton. Melegedett, melegedett, Lassan el is szenderedett. Alomföldet míg bejárta, Hálóját a víz dobálta. Hableányok emelgették. Majd csöndesen partra tették. A szép halászt hogy meglátják, Legott mindjárt körülállják. Ébresztgetik, szólítgatják, Víg beszéddel szóval tartják. Táncra perdül valamennyi, Csuka Ferkét körüllengi. Hableányok keringenek, Megfordulnak, incselkednek, Hajlonganak, bólogatnak, A halásznak csókot dobnak. .... Reggelfele hajnaltájba, Csuka Ferkét harmat szállja. Szabadulna már a táncból, Taszítja a lányt magától. — Ébred Ferke hűvös reggel, Csónakja a füvön hever. Avval táncolt egész este... Elhasadva kettéesve, Eltűntek a mesék, évek, öregapám a földé lett. Vékony az a fenyöburok, Tépettek a mesehűrok. Tündérek is kihaltak már, Imitt, amott ritka madár. Gyüre Lajos. A prágai áruházakban minden kapható Mint az orgona sípjai, úgy ültek egymás mellett egy hosszú asztalnál a prágai állami áruházak igazgatói. Az újságírókat tájékoztatták, hogyan készültek fel a karácsonyi vásárra. — Egész évben az a legnagyobb téherpróbánk, mondta Karel Valiéra elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának vezetője. És hogy mezőgazdasági hasonlattal éljek, eredménye felér a legjobb aratással. . A Bilá Labuť áruház igazgatója azzal büszkélkedik, hogy helyiségeiket Spejbl és Hurvínek képekkel díszítették, a hangulat vidám, az érdeklődés óriási és a kitűnő csehszlovákiai árun kivül tizenhét más ország különlegességeit is árusítják. A Szovjetunió, a kínai, lengyel, bolgár, magyar és román népköztársaságok, a Német Demokratikus Köztársaság kedveltbehozatali cikkei mellett vásárolhatunk most dán almát, svéd és marokkói szardíniát, indiai és ceyloni kókuszdiót, olasz déligyümölcsöt, brazil mogyorót, francia, holland és görög italokat. A „Perla" a mesevilág lényeit varázsolta kirakataiba és az áruház üzemi rádió útján értesíti az eladókat, a vevőket és a kíváncsiskodókat, hogy melyik osztályra milyen friss árukészlet érkezett. Az óvónénik gyereksereggel érkeznekés az apróságok odanyomják orrocskájukat >a kirakat üvegéhez, hogy közelebbről lássák Hófehérkét és társait. A Vývoj-áruházcm ötméteres nagyságú Télapó mosolyog a járókelőkre: alig bírja a sok ajándékot. A főváros utcáin száguldó autó ad számot arról, mit nyújt a közönségnek. A „Detský dűm" 1500 féle játékot árusít és már eddig 2500 ajándékcsomagot készített elő. Több áruház kiállítást rendez a legutóbb forgalomba hozott vagy a tervezett árucikkekről. A „Jas" a napokban mutatta be a jövő évi cipőmodelleket, feltűnt a régen várt Lada táskavarrógép és a vasalandó anyagnak megfelelő hőfokra szabályozható vasaló. Korszerű, gázzal működő jégszekrényeket is kiállítottak. Előnye, hogy a fogyasztása roppant gazdaságos. Az újítók ezen a téren sem maradhattak tétlenül. Minden, amit a szem és száj megkíván, kapható a-prágai áruházakban. Felesleges és hosszadalmas lenne a felsorolás

1 A kereskedelmi alkalmazottak számára kellemes meglepetés, hogy az idén már november végén megkezdték a vevők a karácsonyi bevásárlásokat. November utolsó vasárnapján 70 ezer ember fordult meg a „Bílá Labuť'-ban, ebből 57 633 vásárolt 1 300 000 korona értékben. Tavaly ugyanezen a napon csupán 675 000 Kčs forgalmat értek el. A délutáni órákban rövid időre lezárták a bejáratot, annyira megtelt az üzlet. Meg kellett várni, amíg kissé kiürül. Az áruházak vezetői őszintén megmondták, hogy karácsony előtt nem az eladás okoz nehézséget, hanem a munka gyors, zavarmentes megszervezése, a készletek ál- , landó feltöltése, hogy a vásárló közönség elégedett legyen. A legnagyobb nehézségeket a délutáni csúcsforgalom okozza. m Próbálkoznak az eladási idő meghosszabbításával. A Darex például este 23 óráig árusít és három nagy divatbemutatót rendez a Lucernában, Prága legnagyobb tánctermében. A divatbemutató alkalmával az óriási helyiségekben minden kapható lesz, amit a Darex árusít. A réndezők remélik, hogy ezzel is csökkentik az áruházak nagy emberáradatát, ami a pénztáraknál és árukiadásnál időnként torlódást okoz. Éppen ennek elkerülése végett az áruházak vállalkoznak a nagyobb csomagok hazaszállítására is. Már most megállapítható, hogy miridenből több fogy az idén, mint tavaly. Vagy mégsem? Igényesebbek vagyunk. Kevesebb margarin fogy, mert az emberek jobban szeretik a vajat és inkább több vajat vásárolnak. Kevesebb kenyér fogy, mert jobban izlik a finom péksütemény. Kis rádiókészülék is van elég raktáron, de mindenkinek nagyobbra fáj a foga és azt akarja megvásárolni. Vegye is meg, ha van rá pénze. Há meg egyelőre nincs, majd megveszi jövőre.' Szily Imre cA RÁDIÓ tnLÍL&^&i Szombaton a Csehszlovák Rádió har. madik magyar nyelvű adásának Parnasszus című irodalmi félóráját hallgattuk. A Parnasszus első részében Fábry Zoltán tartott értékes előadást Thomas Mannról, a nemrégen elhunyt nagy német íróról. Helyes volt, hogy a rádió Fábry Zoltánt a mikrofon elé kérte, s ezzel lehetővé tette, hogy Fábryt hosszú idő után ismét hallhassa nagy olvasó tábora. Kár. hogy szövegmondása kicsit gyors volt, s Így sajátos stílusának árnyalatait és mondatfűzését nem tudtuk kellően élvezni és figyelemmel kísérni. A műsorszerkesztést dicséri, hogy készülő művével kapcsolatban Gyuresó Istvánt is szerepeltették. így Gyuresó művéről elkészülése előtt értesültünk, és ezzel részben enyhült az a jogos elégedetlenségünk, amely itterti irodalmunktól régóta hiányolta a nagyobb terjedelmű elbeszélő költeményt. Az irodalmi félóra keretében Mács József Téli világ című drámai jelenetekben gazdag, tehetségesen megírt novelláját hallottuk még nagyon szép előadásban. Nem tudjuk, miért nem mondák be a felolvasó nevét. Egy tehetséges előadót ismertünk volna meg. * H. B.