Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-03 / 290. szám, szombat

1955. december "3. UISCT 7 Ha majd Nagybodakon is kigyúlnak a fények\ AZ ÖSZTÖNZÉST Nagybodak felke- DÉLIDŐBEN Világi Ferenccel, a falu A tanítónőkkel nem beszélhetek, dejjj resésére egy meglepően formás, friss- harmadik típusú földmüvesszövetke- az élő asztal, a két tiszta tanterem,Sj hangú, őszinte levél adta. írója — Cip- zetének elnökével beszélgetek. Nyílt a gondozott udvar eleget mond nekem\\ rusz Kálmánné — keresetlen szavakkal feltárta Irénné, hogy a faluban szebb lehetné az élet, több öröm és derü. érné, az embereket, ha a falunak kultúr'fiáza és villanya volna. De személyes ügyet is érintett a kimerítő levél. — írni szeretnék, talán volna is tehetségem, a háborúval kapcsolatban vannak élményeim, csak útbaigazítás, egy kis ibztatás kellene — idézem levelét. — Jártam a járás kullúroszláiyán, felkerestem a Csemadok- és a CSÍSZtekintetü, értelmes arcú, szerény ember ez az elnök. Nem mond hangzatos szavakat, pedig büszke lehetne rá, hogy szövetkezete a legjobb itt a Duna mentén, ahol a nyaranta feltörő talajvíz évről évre fenyegeti a termést. — Szövetkezetünk ma két új taggal gyarapodott. Két leszerelt katona lépett be, velük 84 főre nőtt a tagság, — mondja, amikor a tagok létszáma felöl faggatom. — Van elég munkáskezük? — kérdem, amint megtudom tőle, hogy 390 titkárságokat is, hogy felvilágosítást hektár szántóval, 374 hektár erdőkapjak, de egy hosszú év alatt még válaszra sem érdemesítettek. Aztán egy kis kritikát gyakorol a levél írója a közönyös kultúrmunká séggel és 156 hektár legelővel rendelkezik a szövetkezet. sok felett és ez a kritika tagadhatatlanul jogos, ha valóban egy esztendeig és a szülök is megerősítik, hogy az is- W kola most jó kezekben van. A hangsúly a moston van, három évvel ez- íj előtt a tanító, akinek a szülői közös- [íj ség nyomására mennie kellett, nagyon íj elhanyagolta a gyerekeket. Petróleumlámpa áll a szekrény re-jfj tején. Kérdésemre sóhaj a felelet: — Bizony, villanyunk még nincs! íj De ötvenhétre már be van tervezve, bevezetése. Tf IDÉN NYÁRON újra megalakult a; részvétlenség és rossz vezetés miatt, szétesett CSÍSZ-csoport. Ma már 28,\ tagja van. Nagy Mátyás, az elnök jó-y eszű fiatalember, tisztában van a le-\J; endökkel. de mint a falu kocsmájánakKj vezetője túlságosan elfoglalt ember.'h Ő maga Vajas Dénest javasolja új ve - y zetőnek, de bárki lesz is az elnök, aoí fiataloknak tudniok kell, hogy a falui Ősz i /á/e a la U léged szólítlak, termo nyár, csókban, illatban dús tavasz. Fáj járnom lombkincsüket vesztő, szélben sikongó fák alatt. Mint vak ablak a szürke ég s a láthatár csak sejtelem, Köpenyem fázón húzóin összébb, akár a gúzst jó kedvemen. Ám lelkem mélyén halkan szól egy megtépázott régi húr. A hangja simogat és korhol és arcom lámpája kigyúl. Mint álmából riadt gyerek tétován úgy nézek körül, és hallgatom azt, ami bennem az életnek mindig örült; A színnek, amely megfesti a földre hullott levelet, a szélnpk, melynek hátán úsznak a messziről jött fellegek. — Jut a töltésmunkálatokra is, — feleli. A ház előtt az Ármentesítö Társulat . _ ,, .... autói járnak sűrűn a töltés felé, viválasz nelkul hagytak. Tudhatják az szik ö föWer> felt6ltiki megerösíUk a elvtarsak Dunaszerdahelyen is, hogy töltéseket> védik a falvakat az ese

l_ ügyes versfaragonk csaknem minden leges árviztöL De a talajvíztől ne

m nem élhet könyvtár, olvasószoba, kulfaluban akad - hiszen valósággal S2abaduja a fa[llt e2 a mtéser

ö. túrház nélkül. koltóntmzet vagyunk - de a színmű- sitö munka M Mrŕ tett a Dkséretes> h hosszú stagnálá

s és rTul nlmZdeHtZi "JaThZ te

r'

nésben a íeltÖr

Ó ^ idé

n * tÖn

k' • ^talok most télen Gárdonyii . ^ , , .. rá]uk nem hedenten

l- ™9y hiba. retene a termés és a takarmány 70 c.

za A

J bo

r„ cim

ü életképének^. ie96ta hff5s nemcsak a ko

z" Nos, részben ezt a hibát indultam százalékát. Később látom, mennyi kárt be

mJ

atását vetté

k tervbe - kultúr-V- séget häromszo

r körülvevő avar sán jóvátenni, megadni a kívánt útbaiga- csinált a kertekben is, tönkretette a j . r /í.•* t* "u i" fi it) cokról, hanem műkincseiről is. A mü. zítást, ha drámák, színdarabok hama- veteményes ágyakat, a szőlőt, a gyü- ' ° történészek s a műkedvelő közönség S a húr csak zeng és szívemet forró hullám borítja el, magasra csap, majd felszívódik mint langy eső a réteken. Mint tikkadt rög, puhul, omol, szomjasan kortyol a szívem, ily simogatóan, adakozva még nem kínálta senki sem. Mert ahogy járom az avart, eszembe jut egy régi kép: rozsdaszín levelet gyűjtöttem mint iskolásleányka még. Lefestettem a színeit, s a képet elrejtettem én, ámuljak el, ha tavasz jöttén zöld levél nó a hullt helyén. Mily bölcs, világos intelem — köszöntelek régi magam s felemelt fejjel indulok meg az öszi nap sugáriban. GÁLY OLGA rosan nem is, de ízes falasi jelenetek, mölcsfák javát, életképek kerekedjenek ki a jelentkező tolla alól. Nagy eredmény volna már ez is, megérne nagyobb fáradságot, mint egy autóút az őszvégi csallóközi tájon. TAKAROS HÁZACSKA előtt állunk meg. Semmivel sem különb, mint a többi egy szoba-konyhás falusi ház, amelyhez még egy kis nyári konyhát tapasztottak gazdái pallér és kőműves segítsége nélkül. A tornác, az udvar, a kert is szakasztott olyan, mint a többié. A ruhateregetés közben meglepett háziasszony a szobába tessékel. Már az ajtóban meg kell állnom. A fal hosszában, az összetolt hitvesi ágyakkal szemközt zongora áll. Cíprusznétól tudom, hogy szakmunkás, géplakatos a férje, Bratislavában dolgozik, — de ez a zongora egészen hihetetlen ebben a kis falusi házban. — Maga zongorázik vagy a férje? — pillantok meglepetve az asszor;,ra. — Egyikünk sem, hanem a gyerek, a legidősebb fiunk - hangzik a vá- tojásbeadásukat, 24 000 tojást szolgál lasz. Mindössze tíz esztendős ez a legidősebb fiú, a háború utolsó esztendejében született. Hét éves volt, amikor egy kultúrdélutánon zongorázni látott egy kislányt. Égő szemmel figyelte, megbabonázva leste, ahogy a fehér és fekete billentyűkön repdesett a keze és a hosszúkrs barna ládából szállt a fülbemászó melódia. Hegedüjáez azonban csak félmunka. A fiatalom figy

e,

mét és érde

kelödését elsősorban Knnŕiliyňlnt Mi™* «,„„,»«». í

eladat,a é

s kötelessége kiharcolni a|j XIII szá

Mdbeü templomának vadász- Kanahzalm kellene, - mondjak kul

túrotthont Nagybodakon. Ott a régé jeleneteket ábrázoló oszlopfői kotik.le. az emberek es nyilván arra értik, hogy lskolaépüle

U amelybe lakókat telepi- j A templomot a háborúk többízben csatornazassal el kellene vezetni a teftek Ezgke[ a lakókaf másm h rombadöntöttéki a legutóbbi hábo

rú a

al

vu

e • lehetne helyezni, — erről is meggyő-y i

s erósen megrongálta, de kormányunk Később Herberger György elvtárs, 2ödhettem - és az iskolaépületet ki-ty a műemlékekről való gondoskodás aka helyi nemzeti bizottság elnöke, aki- seb

b p

é

nzáldozattal megfelelő szépijí ciójában újból felépíttette. vei a hizlalda előtt találkozom, ki- kultúrházzá lehetne átalakítani. | A templom közcléb'en egy még réA falu vezetői nem ellenezhetik és íj 9ebbi körkápolna, az úgynevezett ronem is ellenzik ezt az egészséges ter-Z tunda áll, melynek barokk falfestmévet és a felettes hatóságokat könnyért' nve

i j

elemő

s ^történeti értéket kép. viselnek. E festmenyek rendbehozásámeggyozhetik arról, hogy a munkátV ,»„•,- i - n c , . ' , .„ .., ; „ , , • val Allo Gyula es Staudt Mihály feskesedelem nelkul meg kell kezdem.\\..... . , . _ m .... ... " 'h tomuveszeket bízta meg a Muemlekvedo Egészséges kezdemenyezesre van... . , . . . .... , „ ; , szükség az ifjúság részéről, amely mondja a talajvízre a szentenciát: — Nem segít a csatornázás, ha nem bágerozzák a Dunát. Feltöltődik a medre, attól nő a nyomás és tavaszszal, ősszel feltör a víz ... Emlékszem, a háború előtt embermagas búza ringott amott, — mutat a távolba. — Most meg évről évre elönt mindent a víz. — Víziszárnyas gazdálkodásra nem gondolnak ? — De gondolunk. Jövőre három holdon csinálunk farmot. A termény beadásával idén is baj volt a víz miatt, de a helyi r.emzeti bizottság irodájának falán dicsérő okHivatal. A restaurátorok a festmények tisztítása közben régi falfestmények kész brigádmunkával segíteni a kul-h nyoraair

a bukkantak. Megállapították, túrotthon megteremtésében. JJ BESZÁMOLÓMBAN talán kelleténéW több a fény, mint az árnyék. Lehet, [j( • hogy egyben-másban túlságosan haÚ ' Bizánci falfestmények Bény körkápolnájában hogy a barokkfestmények, valamint a vakolat alatt korai román stílusú falfestmények vannak. Az összehívott szakbizottság úgy döntött, hogy a ba_ rokkfestményekről színes kartonokat és dokumentáris fényképeket készítenek, aztán pedig feltárják ezeket a régi, — egyesek szerint bizánci falfestményeket. A két restaurátor a legnagyobb körültekintéssel és szakértelemmel végezte ezt a munkát, feltárt 18 középkorbeli festményt, köztük egy gótikus falfestményrészt. Műtörténészek egybehangzó véleménye szerint a festmények Szovákia legrégibb falfestményei közé tartoznak. A feltárási és konzervállási munkálatok befejeződtek és ezzel Bény község újból olyan műkincsekkel gazdagodott, amilyenekkel kevés falu dicsekedhet. Ä. Gy. KULTURHIREK mar alkottam véleményt egy rövid lá-<h Arthu

r Honegger, a világhírű zenetogatás alapján és mélyebbre kellene]!• szerző Párizsban, hatvanhároméves néznem. Egyben azonban nem téved-íf korába

n szívbénulásban meghalt hettem - az emberek meaítélésében ¥ H°negger Svájcból származott Franiratot látok. Július 7-én teljesítették }\

et e

m ~ az e™

be

r°, >™giteleseben.v, cjaorS2é ba és a francja muzsika eg

yi

k tojásbeadásukat, 24 000 tojást szolgál- A falu ket v

e*

e

t°J

e- Herberger György * , j

e,

entősebb egyénisége let

t. Vilfi

g_ tátott be a szövetkezet, 1750 darabot ő

s. Vll

á^ Feren

c gondolt, sjkerét 192

1.

ben irott Dávid kiral

y adlak be az egyéni gazdálkodók. Aján- ltelet

u• dózert elo telkes es rokon-W cimű orató

l.i

umav

ai alapozta meg. dékot is kapnak a kerülettől, egy te- szenves embere

k- aki

k szívükön vise-^ ugyancsak nagy sikert aratott a Palepes rádiót. A húsbeadás körül sincs hk a ,al

u sondjat, bajat. |j cific 231 című zenei képe. A legisbaj, az őszi munkákkal elkészültek, Szerettem votna a harmadik és leg-k mertebb munkája a Johanna a máglyán most a trágyát hordják a földekre. fontosabb vezetőt, a falu párt szerve-.V című oratóriuma, amelyet Paul ClauTélen sincs itt pihenő. A Szigeten étének elnökét is közéjük sorolni, deji del szövegére írt. Ez a műve 1950-ben fűzfáik, jegenyéik, akácaik vannak, nem tehetem. Es ez tán a legfájóbb*. ^kert aratott aparizsiNagy. . . . „ . . . . ál opera színpadán es azóta is műsoron épületfát, gömbfát termelnek belőlük, pont. Gyenge a partszervezet, de S2e-j(» ^ v ték'ot hallott nem egyszer ä faluban, F

aM

os idöben ké

t és fél munkaegy- rencsére a tagok kezdik már felismer-fo™'^^ szimlóniaii ora

tóriumal, ez itt merőben más volt. Hazamenet ™get is megkereshet naponta a szö- n

i> hogy a lelkes fiatalokból tagjelöl-^ s

í,

ínpadj müve

i kísérő- és filmzenéi a megindult a roham: vetkezeti tag famunkával. A munka- teket kel

1 nyerniök, a szervezetet^ bátor müvés

z gondolatait tolmácsol— Én is szeretnék így zongorázni, e9'J

s

é9 nem n

a9V> mindössze tizenöt életerőssé, munkaképessé kell tenniök, M tá

k Három évvel ezelőtt, hatvanadik korona, de ha a kártokozó vizet el hogy a falu élére állva betöltse szere-^i lehetne tüntetni, tudják mind, hogy pét: a falu igazi vezetőjévé váljon.^

J jóval többet kereshetnének, milliomo- ÍQen. ez a legégetőbb feladat, ez a születésnapján a francia ifjúsági mozgalom lelkesen ünnepelte a zeneköltőt, aki élete egyik legnagyobb eseményének mondta ezt a találkozást. Jozef Černocký cseh orgonaművész, aki a csehszlovák-magyar kultúrális egyezmény alapján Magyarországon tartózkodik, Miskolcon és a budapesti Zeneakadémián nagysikerű hangversenyt adott. A prágai Realista Színház főrendem zője, Karel Palouš vezetésével vasárnap, december 4-én a bécsi Scalában, az osztrák főváros leghaladóbb színházában vendégszerepel. A prágai együttes J. K. Tyl Strakonicei dudás című komédiáját és Rais Patrióták a pusztában című színmüvét mutatja be az osztrák közönségnek. anyu! — Szegények vagyunk, kisfiam, nekünk nem telik ilyesmire. Aztán jöttek a fogadkozások, hogy sokna

k mondhatnák magukat. Ma 214 szófogadó lesz, a tanító néninek nem lesz panasza rá soha. — Verd k a fejedből, fiam — csitította az apa is a kisfiút. Egyszer eljött Bősről Angyal doktor és megintette a szülőket: — Sose sajnálják a gyerektől, ami után nagyon vágyakozik. Biztosan lesz tehetsége rá, ha annyira játszani akar. Próbálja ki! szarvasmarhájuk és közel 500 sertésük van. Élte valaha ilyen jólétben a falu? Srha! Minden háznak óljában a két mázsát megközelítő disznó röfög. Éhséget itt ugyan nem szenved senki és legszükségesebb teendő, ez a további jólétnek, Nagybodak felmelkedésénekK legfőbb alapja. UTAM VÉGÉN újra ott ülök a zon-1 —KÖNYVRE Irodalom és felelősség A budapesti Művelt Nép könyvkiadó gorás szobában és nézem CiprusznéY;, kéziratait. Nagy fába vágta a fejszé-í

f «9y szép kiállítású vaskos kötetet je jét ez a háromgyermekes, törékeny Ú lentetett mep Irodalom és felelősség i c

s^

máknak is csa

k testű, korban már nem egészen /ía-jjj címmel. Szerkesztője: Szabolcsi Miktal, de szellemben igen mozqékonu és<JÍ , . , , .... , „ . . . i! Az olvasók és az írodalomtórtenefiatalos asszonyka. Érzi, tapintja oj , , ... , . ,,..,. . . ,,. ... ...... . . szek, kritikusok szamara rendkívül jefalu problémait, gyulol mindent, ami^ ,

entös kötet azz

a, g kettö

s ^ k

é_ múltbeli híre maradt. ISKOLAI szünnap van, — a két tanítónő Várkonyon van a tanítók érteĽs a zongora meglett. A munkás- életén - látom mindenfelé a gye- kerékkötője a jónak, újnak, de hát L S7Ü

U_ hogy egyrészt: bem

Uta.ssa . azoapa élére vert minden garast, hogy rekeket. Takarosak, tiszták, feltűnően mindez nem elég, Sokat kell még ta-\[ kat a nayy elvi vitákati m

ei

y

ek az új az a muzsikaláda bekerüljön az utcá- szépek és egészségesek. nulnia, hogy gondolatait meg is tudjad magyar irodalom kérdéseiről 1945 óta ru néző kis szobába és a fiú játsz- Lelkes Jolán, a helyi nemzeti bízott- formálni, mondanivalóját lebilincselő,jí) lefolytak, s melyek az új magyar irohrttson rajta. Egy ideig a szomszédos ság titkárnője, aki minden adatot fej- olvasható formában előadni. <jj d

alom útját, fejlődési irányát megszab leibáron tanult a gyerek, most minden szerdán bejár Dunaszerdahelyre Tölgyesy zongoratanárhoz egy órára. Nem láttam a gyereket és nem volt alkalmam meghallgatni játékát — szabadságon lévő édesapjával a Szigeten járt éppen a téli tüzelőt begyűjteni — nem tudom tehát, muzsikus lesz-e valaha vagy abbahagy ja később, ha a teherségböl többre nem futja De már a puszta tény milyen lelkesítő, hogy a mi rendszerünkben ez is bői diktál, igazolja, hogy a faluban ták". Másrészt: bírálatokon keresztül De mire Nagybodakon kigyúl a vil-ít mindössze öt nyilvántartott tüdőbe- lanyfény, és a kultúrotthon kis szín-'\ bemutatni „az utolsó tíz év néhány teg van. lavasszal és nyáron sok a p

adán felsorakoznak a színjátszók, ta-% j

elentos müvét s k

éP

et adnl min

d por. de nem tesz annyi kárt az egész- m az ő ünnepi jelenete fogja meg4 f

8

yf ""ókról, mind az irodalmi bíráségben, mint egykor. hirdetni, hogy Nagybodak új állomási tejlodeserol es teljesitmenyeirol . „ , , ~ . -• J, " ..... , «,i A tobb mint hatvan hosszabb roviOrvendetes megallapitam, hogy no hoz, uj elethez ert, amelyben tobb lesz{

deb

b tanulmányt „, „,. tartalmazó hatszáz a testi jólét. A kis falu iskolaja meg- a derű, az öröm, mindaz, ami az éle-Jji olda]&5 könyv két réS2re QSzlik A

z lepóen szép, szinte villaszerű épület, tet szebbé és nemesebbé teszi, mindp előrész amely Harcban az új magyar van kertje, nagy játszótere. Az első- az, amit gyerekeinek, a muzsikusnakirodalomért címet viseli, a legkiválóbb osztátijosok termében „élő asztal" fo- Öcsinek, a kis Károlynak és a falu' gad. Muskátli, rezeda, begónia zöldje többi gyerekének és minden emberél magyar irodalom-esztetikusok legjobb írásait tartalmazza, amelyekben a szomegtörténhet: egy falun lakó munkás virít hívogatóan. Az apróságok ide- nek szán. yjjereke zongorázni akar és tanulhat, hozzák és itt ápolják virágjaikat. Egri Viktoréért szálltak harcba. Olyan cikkekkel találkozunk itt, amelyek megjelenésükkor különösen nagy visszhangot keltettek és amelyeknek nagy részük van az új magyar irodalom útjának kijelölésében, mint Lukács György Újhold, Marxista kntika feladatai, Elfogulatlan irodalomszemléletért és a Népi írók a mérlegen című írásai. Rendkívül nagyértékű tanulmányok ezek, amelyekben számos vonatkozást találunk olyan írókra is, (Szabó Dezső, Németh László), akiknek értéke mindmáig eldöntetlen. A Harcban az új magyar irodalomért című részben kaptak helyet Darvas József, Horváth Márton és Révay József nagyértékü tanulmányai, a Szabad Nép március 15-i cikke, valamint az új magyar költészet problémáival foglalkozó írások. Az Irodalom és felelőség című kötet hű képet fest az elmúlt tíz esztendő új magyar irodalmának fontosabb folyamatairól és műveiről. Hozzásegít ahhoz is, hogy tisztán lássuk az új magyar irodalom problémáit és értékeit. H. B.