Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-31 / 314. szám, szombat

4 UJSZ0 1955. december 3Í; Indiához, Burmához és Afganisztánhoz fűződő kapcsolataink elmélyítése a békés együttélés elveinek diadala A Szovjetunió és India azonos nézetei a két nép alapvető érdekeiből folynak (Folytatás a 3. oldalrjl.) A két ország kormánya hangsúlyozta, hogy a koreai kérdést meg kell oldani a koreai nép nemzeti jogainak elismerése útján, a távol-keleti béke érdekének megfelelően, végre kell hajtani az Indokínára vonatkozó genfi egyezményt. A Szovjetunió és India nézeteinek azonossága a megoldatlan ázsiai és távol-keleti problémákban kétségkívül fontos tényező, amely közrejátszhat abban, hogy ezeket a problémákat a népek törvényes jogainak elismerése alapján, a béke érdekeinek megfelelően rendezzék. A békepolitikát folytató Szovjetunió és India sikeresen együttműködik több fontos kérdésben, amelynek megoldásával az Egyesült Nemzetek Szervezete foglalkozik. Ez kifejezésre jutott nemcsak a leszereiés kérdését, hanem az ENSZ-tagságot illető nézetek közösségében is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az indiai kormány támogatta a szovjet javaslatot a 16 állam felvétele ügyében. Osztjuk Nehru úr reménységét abban a tekintetben, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetén kivül maradt országok is hamarosan az ENS/T tagjai közé kerülnek. A szovjet-indiai nyilatkozat megállapítja, hogy a Szovjetunió és India azonos módon értékeli a négy kormányfő genfi tanácskozásainak ered ményeit, valamint a négy külügyminiszter nemrégiben lezajlott tanácskozását. Köztünk és Nehru úr között teljes megértés jött létre abban a tekintetben, hogy tovább kell folytatni a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítéseket, minthogy a tárgyalások módszere a legmegfelelőbb a vitás kérdések megoldására. Küldött elvtársak! A Szovjetunió és India nézeteinek azonossága a fontos nemzetközi proolémákban nem átmeneti okokkal és konjunktúra-elképzelésekkel magyarázható, hanem a békére és biztonságra törekvő két állam népeinek alapvető érdekeiből folyik. Készségesen megosztjuk tapasztalatainkat az indiai néppel Jő viszonyunk további megszilárdulása szempontjából nagy jelentőségűek a két ország gazdasági kapcsolatai és az e területen mutatkozó lehetőségek kihasználása. Ezért eszmecserét folytattunk az indiai kormánnyal a gazdasági kapcsolatok távolabbi kifejlesztésének útjairól. India és a Szovjetunió kölcsönös kereskedelmének kiterjesztéséről. Megegyeztünk abban, hogy a Szovjetunió 1956-tól kezdve három éven át egymillió tonna hengerelt vasárut szállít Indiának, ebből 30Ö 000 tonnát az első évben és 350—350 ezer tonnát a további két évben. A felek közötti megegyezés alapján Ind'ának ezenkívül különféle ipari felszereléseket és más árukat is szállítunk. Megegyezés jött létre arra nézve, hogy a Szovjetunió az eddiginél több indiai árut vásárol. A két fél arra a következtetésre jutott, hogy rendszeres hajójáratokat kell szervezni a Szovjetunió és India kikötői között és létre kell hozni a légiforgalmat a két ország között. A szovjet kormány úgy véli, hogy a nemzetközi együttműködés egyebek között az országok, köztük a különböző társadalmi rendszerű országok közötti tapasztalatcseréből áll. Találkozásaink alatt rámutattunk arra, hegy a Szovjetunió kész megosztani Indiával tapasztalatait, mindenekelőtt a gazdasági építés tapasztalatalt. Ugyanakkor elmondottuk, hogy senkire sem akarjuk rákényszeríteni tapasztalatainkat, ha azonban a velünk barátságos indiai nép valamilyen mértékben élni akar ezekkel a tapasztalatokkal-, mi készségesen megosztjuk vele. Mi szintén szeretnők felhasználni, és fel is kell, hogy használjuk a sokszázados kultúrával rendelkező India tapasztalatait. A Szovjetunió Indiához fűződő politikai és gazdasági kapcsolatainak erősödését kiegészítheti és ki is kell, hogy egészítse a két ország kulturális kapcsolatainak fejlesztése. Erre m'ndkét részről megvan az óhaj. Bulganyin elvtárs ezután a goai és a kasmíri kérdést érintette, s kijelentette: a Szovjetunió támogatja India ezekkel kapcsolatos politikáját. Bulganyin elvtárs ezután így folytatta: Indiai utazásunk még közelebb hozta egymáshoz országainkat. A Szovjetuniót és Indlát összefűző baráti szálak jelentősen megszilárdultak. Azelőtt is tudtuk, de indiai látogatásunk idején még jobban meggyőződtünk arról, hogy az indiai nép őszinte baráti érzelmeket táplál a Szovjetunió népei iránt. Országaink politikai és gazdasági együttműködése új, jelentős ösztönzést kapott, hogy minden vonalon fejlődjék. Az eddiginél szélesebb lehetőségek nyíltak kulturális és tudományos kapcsolataink bővítésére. Mi, szovjet emberek, nagy barátunknak, az indiai népnek sok sikert kívánunk országa gazdaságának fellendítésében, iparának és mezőgazdaságának fejlesztésében, a nép jólétének emelésében, az Indiai Köztársaságnak, mint független és szuverén államnak megszilárdításában. A Szovjetunió és India barátsága és együttműködése igen fontos tényező a béke és a népek biztonsága szempontjából. Mi továbbra is fejleszteni és erősíteni fogjuk ezt a nagy barátságot. Látogatásunk közelebb hozta egymáshoz a Szovjetuniót és Burmát Áttérek a burmai utazásra. j Burma a független nemzeti fejlődés útjára lépett, azon önfeláldozó harc eredményeképpen, melyet a nép az angol gyarmatosítók évszázados uralma ellen, majd pedig a második világháborúban a burmai népeket kegyetlenül kirabló és vagyonát fosztogató japán militaristák betörése ellen vívott. December 1-én Rangunba, Burma fővárosába érkeztünk. A város lakossága, valamint a burmai kormány vezetői, élükön U Nu miniszterelnökkel, barátian, nagy szívélyességgel fogadtak. Ugyan'Iyen szívélyes és örömteli ta'álkozásban volt részünk a burmai néppel ezt követően más városokban is, amelyeket hatnapos burmai tartózkodásunk során felkerestünk. Rangunon kívül ellátogattunk a Burmai Unióhoz tartozó San államba és fővárosába, Taungdzsiba, valamint Mandalajba, Burma második legnagyobb városába. A burmai nép országszerte szívélyesen és őszintén üdvözölte a szovjet népet, a Szovjetuniót és a burmai szovjet barátság elmélyülését. Burmai tartózkodásunk idején a kormány nevében meghívtuk a Szovjetunióba U Ba Szve burmai hadügyminisztert és U Kyan Nyein iparügyi minisztert. Mind a két miniszter elfogadta a meghívást. Külön meg kell említeni U Nu burmai miniszterelnökkel lefolyt találkozásainkat és beszélgetéseinket, amelyek meleg és baráti légkörben zajlottak le. E találkozók eredménye volt a Rangunban december 6-án aláírt szovjet-burmai közös nyilatkozat. Ez a nyilatkozat megállapítja, hogy a két ország azonos nézeteket vall a megoldásra váró nemzetközi kérdésekben: a leszerelés kérdésében, beleértve az atom- és hidrogénfegyver eltiltását, a távol-keleti kérdésben, ezen belül abban a kérdésben, hogy ki kell elégíteni a Kínai Népköztársaság Tajvanra és a kínai partvidéki szigetekre vonatkozó törvényes jogait, valamint abban a kérdésben, hogy a Kínai Népköztársaságnak meg kell adni jogos helyét az ENSZ.-ben, A két ország kormányai újból megerősítették azt az egyöntetű véleményüket, hogy a tömbalakltási politikát el kell Ítélni és hogy csak az Ilyen tömböktől való távolmaradás politikája segíti elő az államok közötti bizalom és jóakarat megteremtését. Kitűnt, hogy a két ország kormányai azonos nézeteket vallanak a genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményeivel, valamint ez országok külügyminiszterei nemrég lezajlott értekezletének eredményeivel kapcsolatban. A december 6-i szovjet-burmai közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy mindkét ország tovább kívánja folytatni az együttes erőfeszítéseket a megoldatlan nemzetközi problémák rendezése céljából. Burmához fűződő kapcsolataink alapja szilárd, mert mindkét fél életbevágó érdekének tartja az együttműködés fenntartását és kibővítését, a békés egymás mellett élés öt elve alapján. A Burmai Unióval fennálló gazdasági kapcsolataink az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvein alapulnak és kizárják, hogy valamely fél politikai vagy bármiféle szolgai feltételeket erőszakoljon rá a másikra. Ezekkel az alapelvekkel teljes összhangban, amelyeket a Burmai Unió is oszt, iranguni tartózkodásunk idején tárgyalásokat folytattunk a szovjet-burmai gazdasági, kulturális, tudományos és műszaki együttműködés megszilárdításáról, így Burma és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatainak kibővítéséről. Megegyezés jött létre arra vonatkozólag, hogy a Szovjetunió együttműködik Burma mezőgazdaságfejlesztési programjának elkészítésében, alapvető öntözési munkálatainak elvégzésében, és egyes burmai iparvállalatok létrehozásában. Burma a maga részéről rizst ad el a Szovjetuniónak, és ha a vásárolt rizsmennyiség nem egyenlíti ki szállításaink értékét, akkor Burma étlni' fog azzal a jogával, hogy hitelt vegyen igénybe, vagyis kölcsönös megegyezés alapján éveken át részletekben törlesszen természetbeni fizetés útján. Burma vezető tényezői, valamint a burmai értelmiségi körök részéről nagy hajlandóság mutatkozik a Szovjetunióval való kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Mi kijelentettük, hogy a Szovjetunió kész fejleszteni kulturális kapcsolatait Burmával, miután ez csak haszonnal járhat mindkét országra és elősegítheti baráti kapcsolataik további megszilárdulását. Hruscsov elvtárssal együtt Burmában tett látogatásunk, ahol ez ország kormányának vendégeiként jártunk, találkozásaink a burmai néppel, még közelebb hozták egymáshoz a Szovjetuniót és Burmát. , Országaink barátsága és együttműködése nagy jelentőségűvé válik, mert egyre fontosabb tényező a nemzetközi feszültség enyhítéséért folyó harcban. Minden erőfeszítésünk arra irányult, hogy államaink barátsága és együttműködése erősödjék és fejlődjék népeink javára és boldogságára. Közös álláspontot foglalunk el Afganisztánnal számos nemzetközi kérdésben Rátérek afganisztáni látogatásunk eredményeire. Nehéz felbecsülni afganisztáni látogatásunk jelentőségét és eredményét. Ebben az országban a királyi kormány vendégeként jártunk. A Szovjetuniónak 2346 kilométer hosszúságú közös határa van Afganisztánnal és régóta szoros és baráti kapcsolatok fűzik hozzá. Afganisztán mindig támogatásban részesült a szovjet állam részéről. Országunk volt az első hatalom, amely már 1919-ben szuverén államnak ismerte el Afganisztánt. Afganisztán a maga részéről elsők közé tartozott azon külföldi államok között, amelyek elismerték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként létrejött szovjet államot. Kabulban találkoztunk Muhammed Zahir sah őfelségével, Afganisztán királyával, Muhammed Davud úrral, Afganisztán miniszterelnökével és Afganisztán más kiváló államférfiaival. Ezek a találkozások bebizonyították, hogy továbbra is fenn akarják tartani és fejleszteni akarják országaink jószomszédi kapcsolatait. Afganisztán királyi kormányának ezt az óhaját mi csak üdvözölhetjük és ezt kabuli tartózkodásunk alatt ki is jelentettük. A szovjet kormány a maga részéről megtett és továbbra is meg akar tenni mindent, hogy erősödjenek és fejlődjenek kapcsolataink 'ezzel a szomszédos országgal. Az afganisztáni államférfiakkal folytatott eszmecsere eredményeképpen kitűnt, hogy mindkét kormány a nemzetközi feszültség további enyhítésének, valamint a nemzetközi együttműködés kiterjesztésének előmozdítására töre'cszik. Megelégedéssel szögeztük le, hogy a két kormány számos nemzetközi kérdésben, köztük a leszerelés, valamint az «zsiai és távolkeleti kérdésekben közös álláspontot foglal el. Ez fejeződött ki a december 18-án Kabulban aláírt közös szovjet afgán nyilatkozatban. A pustunisztánd kérdést érintve Bulganyin elvtárs rámutatott: igazságosnak és megalapozottnak tartjuk Afganisztánnak olyan irányú követeléseit, hogy az Afganisztánnal szomszédos Pustunisztán lakosságának nyújtsanak lehetőséget akarata szabad kinyilvánítására. E körzet népének éppúgy joga van a nemzeti önrendelkezésre, mint bárminő más népnek. Bulganyin elvtárs megemlítette, hogy az 1931. július 24-én kelt szovjet-afgán semlegességi és kölcsönös megnemtámadási szerződés érvényének hatályát tíz évre, azaz 1966-ig meghosszabbították. Megállapodtunk abban — mondotta — hogy a szerződés e határidő lejárta után is érvényben marad, ha egyik fél sem tesz javaslatot hatályának felmondására. E célból Kabulban külön jegyzőkönyvet írtunk alá. Ügy véljük, hogy Afganisztán királyi kormányának semlegességi és más országokhoz fűződő jószomszédi politikája előmozdítja az afgán állam helyzetének megszilárdítását. örömmel vettük volna, ha Pakisztán is hasonló lehetőségekkel élhetett volna. A Szovjetunió Pakisztánnal is nem kevésbé baráti kapcsolatokat óhajtott volna létesíteni, mint Indiával, Burmával és Afganisztánnal és nem a mi bűnünk, hogy ilyen kapcsolataink még nincsenek. A szovjet kormány azonban erőfeszítéseket tett, és fog tenni Pakisztánhoz fűződő kapcsolataink megjavítására is. Afganisztánban szerfelett gyümölcsöző eszmecserét folytattunk országaink gazdasági kapcsolatairól és e kapcsolatok kiterjesztéséről. Az afganisztáni vezető államférfiakkal folytatott beszélgetések eredményeképpen a két ország gazdasági együttműködése további fejlesztésének, nevezetesen a szovjet-afgán kereskedelem kibővítésének újabb lehetőségei tárultak fel. Kormányunk megbízásából beleegyeztünk abba, hogy Afganisztánnak, százmillió amerikai dollár összegben hosszúlejáratú hitelt nyújtunk. Kabuli tartózkodásunk idején a szovjet kormány nevében meghívtuk Muhammed Davud urat, Afganisztán i miniszterelnökét, hogy számára meg' felelő időpontban látogasson el a Szovjetunióba. Muhammed Davud úr elfogadta meghívásunkat és kifejezte azt a szándékát, hogy 1956-ban felkeresi országunkat. Nem kételkedünk abban, hogy Muhammed Davud úr Szovjetunióba érkezése csak úgy, mint N. Sz. Hruscsov elvtárssal tett afganisztáni utazásunk előmozdítja majd országaink baráti kapcsolatainak további elmélyítését. Őszinte, egyenes szavaink visszhangot keltettek más ázsiai és afrikai népek között is Küldött elvtársak! Indiához, Burmához és Afganisztánhoz fűződő baráti kapcsolataink elmélyítése a Szovjetunió békeszerető külpolitikája lenini elveinek győzelme, a békés egymás mellett élés elveinek diadala. Ismeretes, hogy a Szovjetunió, India, Burma és Afganisztán különböző társadalmi és politikai rendszerű államok. E körülmény azonban nem akadálya és nem lesz akadálya országaink kapcsolatai további elmélyítésének. E kapcsolatok szilárd alapja az őt ismert elv, amelyről már szóltam. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, India, Burma, Afganisztán é$ számos más európai, ázsiai és afrikai állam éppen ezen elvek alapján építi fel kapcsolatait egymással, valamint más országokkal. Mélységes tiszteletben tartjuk ezeket a szovjet állam külpolitikájának alapjaival teljes mértékben összhangban álló elveket, és úgy véljük, hogy minél több ország csatlakozik ezen elvekhez és követi ezeket, annál sikeresebben fejlődik; majd az államok közötti bizalom, annál gyorsabban halad előre a nemzetközi feszültség enyhítésének, valamint a béke megszilárdításának ügye. Ázsiai utazásunk, mint ismeretes, széleskörű visszhangot keltett az egész világon, és különösen az ázsiai és az afrikai országokban. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszédeiben igazságosan és nyíltan kifejtette felfogásunkat az imperialistáknak és a gyarmatosítóknak Ázsiában, Afrikában és minden olyan helyen kifejtett ténykedéséről, ahol az imperialisták és gyarmatosítók korábban uralkodtak, vagy még fenntartják uralmukat. A külföldi sajtóból látható, milyen jelentőséget tulajdonítanak nyilatkozatainknak a keleti országokban. A sajtó a többi között rámutat, hogy a burzsoá világ egyik képviselője sem szánta volna rá magát, hogy az ázsiai népeknek elmondja a gyarmati hatalmakról ezeket az igazságokat, s hogy így csupán azok beszélhetnek, aldk valamennyi nép egyenlőségének harcosai és aktív harcot folytatnak azért, hogy a világ minden országa szabad legyen, é6 hogy ezen országok fejlődése a maga útján haladjon. őszinte, egyenes szavainkat nemcsak azok fogadták rokonszenvvel és együtérzéssel, akikhez közvetlenül fordultunk: szavaink messze elhangzottak India, Burma és Afganisztán határain túl is, visszhangot keltettek az ázsiai és afrikai kontinens más népei között is. Ezekkel a népekkel együtt üdvözli kőrútunk pozitív eredményeit a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok közvéleménye. A világ minden haladó embere, minden barátunk helyesli körutunkat. Ámde nem mindenkinek tetszett az ázsiai országokban tett 'látogatásunk. Indiában, Burmában és Afganisztánban elhangzott beszédeink, a Delhiben, Rangunban és Kabulban a barátságról aláírt dokumentumok elégedetlenséget, sőt rosszalást keltettek a reakció® sajtóban és egyes országok hivatalos képviselőiben. Nekik nem tetszik barátságunk Indiával, Burmával és Afganisztánnal. Nekünk azonban nagyon tetszik és erősíteni fogjuk azt, miként más or(Folytatás az 5. oldalon.)