Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-29 / 312. szám, csütörtök

6 UJSZÖ 1955. december 29. Gondosan készítsük el a termelési-pénzügyi terveket és a műszaki-szervezési intézkedések tervét az 1956. évre Gépkocsira szerelt daru ABBAN AZ IDŐSZAKBAN élünk, amikor mezőgazdasági vállalataink szorgalmasan készülnek az 1956. évi termelési-pénzügyi tervek elkészítésére. Ez a gondos előkészület azért is fontos, mert az 1956-os év a második ötéves terv első éve lesz, mely további nagy . lépést fog jelenteni a szocializmus építésének útján hazánkban. A CSKP X. kongresszusa kitűzte köztársaságunk népgazdasága fejlesztésének alapfeladatait. A legközelebbi két-három évre a mezőgazdasági termelés növekedését szabta meg a népgazdaság fejlődésének egyik fő feltételeként. Az 1956. év nemzetgazdasági fejlődésének állami tervében ezek a feladatok konkrét formában vannak lefektetve. A mezőgazdaságban a nyerstermelés több mint 9 százalékai emelkedik. A mezőgazdasági termelés növekedését főként a vetési területek bővítésével, a gabonaneműek, a cukorrépa, a burgonya stb. hektárhozamainak további fokozásával érjük el. A hektárhozamok e növekedését a haladó agrotechnikai intézkedések nagyobbmérvű felhasználásával biztosítjuk. Ilyen intézkedések a kereszt- és sűrűsoros vetés, a burgonya és a kukorica négyzetes-fészkes ültetése, valamint a műtrágya fokozott használata. Az állattenyésztési termelésben a terv feltételezi a gazdasági állatok hasznosságának további fokozását, kiváltképp a tehenek átlagos tejhozamának több mint 9 százalékkal való növelését, valamint a borjak és malacok számának növelését. A hasznosság fokozásának előfeltétele a takarmányalap javítása, a gazdasági állatok jobb gondozása és a jobb takarmányozási technika. A gazdasági illatok tenyésztése intenzitásának fokozódását a szocialista szektorban az állatállomány növelésével, a régi istállók javításával, új istállók felépítésével és az istállómunkák gépesítésével biztosítjuk. Az 1954, évhez viszonyítva a hústermelés 35,8 százalékkal (ebből a sertéshústermelés 46,8 százalékkal), a tejtermelés 24,3 százalékkal, a tojástermelés 51,7 százalékkal, a gyapjútermelés 17,4 százalékkal lesz magasabb. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN a termelésipénzügyi tervek, valamint a műszakiszervezési intézkedések terveinek elkészítésénél és ellenőrzésénél komoly hiba volt a dolgozók csekély részvétele. Kis mértékben vettek részt e munkában a műszaki káderek, nem használták ki az élmunkásoknak, a saját és más vállalatoknak, a magas terméshozam és - gazdaságosság mestereinek és az újítóknak gazdag tapasztalatait. Sok vállalat nem írta szét a tervet az egyes munkahelyekre, ami pedig a dolgozók széleskörű kezdeményezése kibővítésének előfeltétele. A mezőgazdasági termelés további fellendülése érdekében szükséges, hogy minden munkás, állatgondozó, igazgató és minden alkalmazott felfogja a termelési-pénzügyi terv, valamint a műszaki-szervezési intézkedések tervének jelentőségét. Az állami tervnek a vállalatokra idejében való szétírásával megteremtjük azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek a termelési-pénzügyi terv és a műszaki-szervezési intézkedések tervének helyes összeállításához. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal az állami terv szétírását a vállalatokra 1955. december 23-ig végezte el. A vállalatok igazgatóinak a tömegszervezetekkel együttműködve biztosítaniok kell, hogy a termelési-pénzügyi tervekbe bekerüljenek az állami terv összes feladatai. A tei> melési-pénzügyi tervnek és a műszaki-szervezési intézkedések tervének elkészítésénél biztosítani kell a technikusok, agronőmusok, a zoo technikusok és a legjobb dolgozók legaktívabb részvételét. A vállalatoknak a termelési-pénzügyi tervekben elsősorban a munkatermelékenység növekedését kell szem előtt tartaniok, amelyet az új technika érvényesítésével, a gépek jobb kihasználásával, a terven kívüli javítások csökkentésével, a javítások idejének megrövidítésével, új módszerek bevezetésével, a munka jobb irányításával és szervezésével, a munkaidő jobb kihasználásával stb. lehet elérni. Nagy figyelmet kell szentelni az önköltségek csökkentésének kiváltképp a hajtóanyagok, a pótalkatrészek, az anyag, az energiafogyasztás eddigi normáinak megszilárdítása és új normák létesítése által. Nagy figyelmet kell szentelni az önköltségek csökkentésének főként a hozamok és hasznosság fokozásával, a gazdasági állatok elhullásának csökkentésével, a gazdasági és adminisztratív kiadások leszállításával stb. Az állami és a vállalatonbelüli terv által kitűzött eme nagy feladatokat a műszaki-szervezési intézkedések tervével kell biztosítani. A műszaki-szervezési intézkedések tervének a kitűzött célra kell irányulnia. E tervet a dolgozók egész kollektívájának részvételével kell kidolgozni. Biztosítani kell a vállalat termelési és gazdasági tevékenysége mutatóinak teljesítését és túlteljesítését. A MEZŐGAZDASÁGI vállalatban a műszaki-szervezési intézkedések terve a termelési és gazdasági tevékenység elemzése útján készül, a vállalat programjává válik, hogy a termelés technikájának és szervezésének olyan fokára emelkedjék, amely biztosítja az állami terv feladatainak teljesítését. Ezekkel az intézkedésekkel olyan feltételeket kell teremteni, amelyek megjavítják az üzem egész munkáját. A műszaki-szervezési intézkedések tervének magában kell foglalnia kiváltképp azokat az intézkedéseket, amelyek a felettes szervek irányelveiből erednek, továbbá a mezőgazdasági kutatóintézetek munkájának eredményeit, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a más vállalatoknál elért haladó módszerek kibővítésén és tapasztalat-cserén alapulnak és azokat, melyeket a szakirodalomból nyernek. A műszaki-szervezési intézkedések a szokásos intézkedéstől eltérően javulást jelentenek a technika és a munkaszervezés eddigi helyzetében. Ezért a műszaki-szervezési intézkedések tervében számszerűleg kell megnyilvánulnia minden műszaki vagy szervezési intézkedés szervezési és gazdasági hatásának. A VÁLLALATOKNÁL a műszakiszervezési intézkedések számára bizottságokat létesítettek. E bízottságok feladata az, hogy elfogadják és jóváhagyják a javasolt műszaki-szervezési intézkedéseket, hogy a vállalatnál olyan feltételeket létesítsenek, hogy a műszaki-szervezési intézkedések tervét az egész év folyaman idejében kiegészítsék, különösen a mezőgazdasági munkálatok megkezdése előtt és minden idényben. Nem szabad előfordulnia olyan esetnek, mint amilyen a Trnavai Gép- és Traktorállomáson történt. A műszaki-szervezési intézkedések számára létesült ugyan bizottság a gép- és traktorállomások fő osztályának rendeletére, ez azonban mindezideig nem mutatott fel semmilyen tevékenységet. A gép- és traktorállomás a terv előzetes szétírását a traktorosbrigádokra nem vezette keresztül. A brigádközppnt vezetőinek nem adták meg annak lehetőségét, hogy a traktorosokkal megbeszéljék az 1956-os évi tervet. A gép- és traktorállomás további hibája az volt, hogy az 1955. évi tervteljesítés előzetes eredményeiről és a jövő év feladatairól nem tájékoztatta a traktorosokat, a javítókat és a többi dolgozót. Ezért szükséges, hogy nemcsak a Trnavai Gép- és Traktorállomás, hanem az összes mezőgazdasági üzemek haladéktalanul még e napokban hozzálássanak a terv nem teljesítése okainak tüzetes kivizsgálásához és megismertessék a dolgozókat az egész üzemi gyűléseken a jövő évi feladatokkal. Ezeket a gyűléseket fel kell használni arra is, hogy a dolgozók nak a műszaki-szervezési intézkedésekre irányuló kezdeményező javaslatait rögzítsék. A műszaki-szervezési intézkedésekre irányuló javaslatok megszervezésének nem szabad egyszeri akciónak lennie, hanem e kérdésnek összpontosított figyelmet kell szentelni az egész éven át, mert a mezőgazdasági termelés tökéletesítése szakadatlan folyamat. Szükséges azonban, hogy ezen törekvés világos értelmet nyerjen. A tervteljesítés biztosításának fontos eszköze a kollektív szerződés. Sok műszaki-szervezési intézkedés alapul szolgál a kollektív szerződések megkötésére, felkelti a dolgozók alkotó készségét és kezdeményezését s harcba szólítja őket a tervbe vett feladatok teljesítésére és túlteljesítésére. A MEZŐGAZDASÁGI dolgozók a kezdeményezés és az aktivitás kimeríthetetlen forrását, mezőgazdaságunk hajtóerejét képezik. Ezért a párt- es tömegszervezetek feladatainak egyike az, hogy dolgozóinknak konkrét célt mutasson, használja fel kezdeményezésüket, szocialista munkaversenyt, újítómozgalmat szervezzen, hogy ezzel is biztosítsa az állami terv nagy feladatainak következetes teljesítését a második ötéves terv első évében. KAREL PONDUŠA OOOOOOOOOQOOOO <o> A műszaki értelmiség feladatai a gépiparban A SZOCIALISTA TERMELÉS szervezésének alapvető sajátosságait a szocialista vállalatban két alapvető tény határozza meg. Először az egész társadalmi termelés tervszerű szervezési rendszere, másodszor a munkásság és a dolgozó értelmiség új helyzete a termelésben. A dolgozó értelmiség soraiból főként a műszaki értelmiségnek jut fontos szerep a szocialista termelésben. A gépipari termelés fő feladata a termelési önköltség csökkentéséért és a folyamatos, egyenletes tervteljesítéséért folytatott harc. Ezzel kapcsolatban különleges szerep jut a műszaki értelmiségnek, melynek feladata, hogy operatív módon vezesse a gépipari termelést és megelőzze a fogyatékosságokat a termelés menetében, amelyek veszélyeztethetnék a gyártás folyamatosságát és ezzel a terv teljesítését. A szocialista termelő üzem vezetése megköveteli a tnűszaki-termelési problematika, a szocialista irányítás elveinek alapos ismeretét és alkotó módon való megvalósításukat a termelés menetében. Ez feltételezi a termelés gazdasági törvényszerűségeinek mélyreható ismereteit, ami a szocialista társadalmi rend megszilárdításáért folytatott harcban fontos szerepet játszik. A vállalat irányítása azt jelenti, hogy a munkakollektívát céltudatos munkára szervezzük meg, amely minden téren a feladatok teljesítésére irányul. Ezek a feladatok a tervből kifolyólag a legmagasabbfokű gazdaságosság elveinek érvényesítését tartjak szem előtt. Vezetni a munkakollektívát, megszervezni munkáját, a feladatok biztosításában alkotó kezdeményezésére és nagy erejére támaszkodva — ez műszaki értelmiségünk o-ven.detes, de egyben rendkívül felelősségteljes feladata. TECHNIKUSAINKNAK arra kell törekedniök, hogy munkájukkal teljesítsék azt, amit munkásosztályunk tőlük vár, hogy vezessék a tervteljes'tésért folytatott harcban. Hogy mindezzel meg tudjanak birkózni, tökéletesen isI merniök kell a szocialista termelés problematikáját. Minél magasabb a ' technikai színvonal, annál nagyobbak az igények a műszaki értelmiséggel szemben ideológiai, gazdasági, kulturális és technikai szempontból. A mai műszaki értelmiségnek nemcsak a termelés technikáját kell ismernie, hanem érzékének kell lennie minden iránt, ami új, ami közel áll az ewiberekhez, a szocialista termeléshez. A műszaki értelmiségnek figyelemmel kell kísérnie az új haladó technika eredményeit, támogatnia kell a szocialista termelésben az újítókat, s meg kell teremtenie a munkások alkotó kezdeményezése fejlesztéséhez és terjesztéséhez szükséges feltételeket. Ebben az irányban a közeljövőben nagy feladatok várnak műszaki értelmiségünkre. Hogyan oldhatjuk meg a leggyorsabban ezeket a problémákat, ezt megmutatják a CSKP KB és a Csehszlovák Köztársaság kormányának tézisei. Ezeknek a téziseknek iránymutatóknak kell lenniök m.'iszaki értelmiségünk munkájában. Műszaki értelmiségünknek meg kell ismerkednie e tézisek tartalmával és "munkahelyén biztosítania kell azok feldolgozását konkrét intézkedésekbe. Ezen intézkedések realizálásával meg kell teremteni a kedvező feltételeket a gépipar tervfeladatainak teljesítéséhez. CSEHSZLOVÁKIA Kommunista Pártjának vezetésével, a Szovjetunió segítségével, amely önzetlen technikai támogatásban részesít bennünket, műszaki értelmiségünk előtt a jövő gyönyörű távlatai nyílnak meg. Műszaki értelmiségünknek azonban még jobban tudatosítania kell, milyen felelösí^gteljes szerepe van szocialista iparunkban. Dolgozó műszaki értelmiségünk egysége a munkásokkal biztosítéka a tervfeladatok teljesítésének, iparunk felvirágzásának és ezzel valamennyiünk jobb életének. František Blaščík A V. M. Molotovról elnevezett moszkvai energetikai intézet decemberben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A képen az intézet egyik laboratóriuma látható. A képen látható darut a CKD Sokolovo-üzem gyártja. A daru 4000 kg-os terhet bír áthelyezni. A PT-10 hernyótalpas kistraktor Ez a kisméretű traktor kéthengeres, léghűtéses benzinmotorral van ellátva és igen alkalmas a szőlő és komló megművelésére.