Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-29 / 312. szám, csütörtök

2 BISIO 1955. december 29. PÁRTELET A második ötéves terv megkezdése előtt A MÜLT ESZTENDŐKBEN ilyenkor az évi terv teljesítése értékelésének idején mindig nyomott hangulat uralkodott a bratislavai Béke-üzemben. Nem lehetett ezen csodálkozni, hiszen azelőtt mindig csak azt jelenthették, hogy nem váltották valóra a tervet, lemaradtak a feladatok teljesítésével. Ezekben a napokban azonban felemelt fejjel, jókedvűen járnak az üzem dolgozói, vidámabban megy a munka a müselyemfonál készítő gépeknél és másutt is. Jogosan lehetnek büszkék eredményeikre. Az évi tervet már december 19-én teljesítették és csaknem 2 millió koronát takarítottak meg a gyártási selejt keletkezésének megelőzésével és az energiával való jó gazdálkodással. Minek köszönhető ez a változás? A kérdésre válaszolva sokféle műszakiszervezési intézkedésről beszélnek, de az Igazgató, a pártszervezet elnöke, a termelésvezető és a pártcsoportbizalmiak véleménye megegyezik abban, hogy a sikerek alapja elsősorban a dolgozók megsokszorozódott munkakedve, kezdeményezése. Mindez pedig a politikai munka javulásának köszönhető. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET jó munkájának eredője, hogy nemcsak Lieskovský elvtárs, a pártszervezet elnöke, hanem a vezetőség valamennyi tagja részt vesz a munkában, a pártszervezet vezetésében, kollektiven dolgoznak. Minden bizottsági tagnak van pártmegbízatása. Az egyik az agitátorok, a másik a pártcsoportok irányításával, a harmadik a faliújságok szerkesztésével törődik, a negyedik ellenőrzi és segíti a propagandisták munkáját stb. Az alapszervezetek taggyűlései jobban vannak előkészítve, élénkebben folynak le mint azelőtt. Politikai, nevelési és szervezeti- kérdéseken kívül rendszeresen foglalkoznak a termelési kérdésekkel is. Az üzemi pártszervezet bizottsága mielőtt határozatot hozna valamely újabb verseny elindításáról, vagy a kezdeményezések támogatásáról, először alaposan tanulmányozza az új kérdést. Tanácskozik a pártalapszervezetek és a szakszervezet funkcionáriusaival, a vállalat igazgatójával a szervezés legjobb módjáról, arról, hogyan lehet szélesebb körben elterjeszteni a kezdeményezést az üzem dolgozói között. Az üzemi pártszervezet szervező és nevelő munkája fokozta a vállalat dolgozóinak munkalendületét, alkotó kezdeményezését, öntudatát, elősegítette a munkate melékenység emelését. Mindez a terv határidő előtti teljesítésében és az önköltség csökkentésében tükröződik vissza. A pártszervezet nevelő munkája egyre inkább áthatja az egész üzemet. A jó politikai munka tényleg fokmérője az egyre növekvő termelésnek, a berendezések jobb kihasználásának, a nehéz testi munkát igénylő műveletek gépesítésének. AZ ÜZEMBEN JÁRVA az ember nem is hinné el, hogy még csak 1955 decembere van, olyan sok szó esik az 1956-os évről. Az üzem igazgatósága idejében gondoskodott a műszaki-szervezési intézkedések tervének részletes kidolgozásáról. A terv összeállításában az üzem dolgozóinak százai vettek részt, a terv részleteit az üzemi, pártés szakszervezeti funkcionáriusok, gazdasági vezetők aktíva-ülésein minden szempontból kimerítően megvitatták és javaslatokkal kiegészítették. A dolgozók aktív részvétele a kérdések megvitatásában lehetővé tette minden kommunista számára, hogy világosan lássa a műszaki-szervezési intézkedések jelentőségét és megtalálja saját helyét a feladatok megoldásában, és valóraváltásának ellenőrzésében. Ez nagyon fontos, mert csak abban az esetben lehet igazán hatékony intézkedéseket hozni a termelés fokozására, ha a pártellenőrzésben való részvétel nem korlátozódik csupán a pártbizottságra, hanem az egész pártszervezet él a pártellenőrzés jogával, segíti a gazdasági vezetőket. A gazdasági vezetés sikere érdekében az üzemi pártszervezet hatásosan felhasználja a pártmunka különféle eszközét, a taggyűléseket, a párt- és gazdasági aktívák gyűléseit, a kommunisták tanácskozásait stb. Az eredmény nem maradt el, a műszaki-szervezési intézkedések tervének valóraváltásával kapcsolatban az üzem mérnökei, technikusai, munkásai rövid időn belül 132 módosítási javaslatot terjesztettek be az újítási bizottságnak. Ezekből 98 jónak, megvalósíthatónak bizonyult, ami 2,500 000 korona megtakarítást jelent a következő évben. ISMERKEDJÜNK CSAK MEG a dolgozók kezdeményezéséből eredő megtakarítások néhány példájával, amelyeknek megvalósítása már folyamatban van. A müselyemfonál készítő gépek vinidurral vannak bevonva. Mivel a vinidur törékeny, könnyen megrepedezik, nem védte meg a gépek vasrészeit a sav káros hatásától. Egy gép generáljavítása emiatt 32 000 koronába került. Végh karbantartó, Buda j mérnök és Kapišák technikus elvtársak módosításának alapján a generáljavítás költségeit a felére, a javítási időt pedig 6 hétről 4 hétre csökkentették. Az előzetes számítások szerint a jövő évben 900 000 koronát takarítanak meg ezzel a módosítással. Egy másik példa: A fonógépek villanymotorjai karbantartóinak műhelyében megszokott látvány volt, hogy a motortengely és a fonőfazék között szükséges alátétek elhasznált darabjaiból egész halmazok gyűltek össze. Hosszú ideig az a vélemény uralkodott, hogy ezeket már semmire sem lehet felhasználni. Valent Zahradnik karbantartó figyelmét azonban nem kerülte el a dolog. Juraj Ondruš-sal — munkatársával — vizsgálgatni kezdték, miképpen lehetne megjavítani az alátéteket, hiszen az újnak 11 koronába kerül darabja. Gondolkoztak, vitatkoztak, végre megtalálták a helyes és legolcsóbb megoldást amivel az alátétek használhatóságát megkétszerezték. Az így nyert évi megtakarítás 60 000 korona. És így lehetne felsorolni mindazok neveit, akik értékes javaslataikkal hozzájárulnak a műszaki-szervezési terv valóra váltásához. A dolgozók kezdeményezése nagyban elősegíti a technika fejlődését és fokozza a termelésben a takarékosságot. Az újítók az üzem legmegbecsültebb dolgozói közé tartoznak. Az igazgatóság minden segítséget megad az újítómozgalom fejlődésének. A pártbizottság is ügyel arra, hogy a dolgozóknak ez a politikailag és gazdaságilag oly jelentős mozgalma minél jobban kibontakozzék. A gazdasági vezetők legtöbbje úgy gondolkozik, mint Gašparovič elvtárs, a tervező osztály egyik dolgozója. „Vigyázzunk arra, hogy ne kallódjanak el a dolgozók javaslatai. Még az első pillanatra nem egészen helyesnek látszó újításban vagy módosításban is próbáljuk megkeresni a jót, a hasznosat!" Ahol ilyen légkört teremtenek az újítómozgalom fejlesztésére, ott nem véletlen, hogy egyre több az újítók száma, hogy az újítómozgalom tömegmozgalommá válik. NAGYON SOK FONTOS és nehéz feladat áll az üzemi pártszervezet előtt ezekben a napokban, a következő évi terv ismertetésével és a műszaki-termelési- és pénzügyi terv kidolgozásával kapcsolatban. A pártszervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy minden egyes kommunista, szakszervezeti és CSISZ-tag előre tájékozva legyen az üzemrészlegek, műhelyek feladatairól, hogy a műszaki-termelési- és pénzügyi terv kidolgozása az egész üzem minden dolgozójának feladatává váljék. Az üzem kommunistái beszéljenek munkatársaikkal, hogy a termelési értekezleteken, mint a terv valóra váltói beszéljenek a munkában szerzett tapasztalataikról. Mindenekelőtt a párttagok feladata legyen megmagyarázni a dolgozóknak, hogy az üzem vezetősége számít minden egyes dolgozó javaslatára, segítségére, a technika jobb kihasználásában és fejlesztésében. Ha az üzem minden egyes dolgozója aktívan részt vesz a műszaki-termelési- és pénzügyi terv kidolgozásában, ha idejében szétírják a feladatokat műhelyekre és személyekre, a jó eredmény nem marad el a következő évben sem. Erdősi Ede üji]iiiiiiiii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii»i:iiiiiiiiiiiifiiiuiitiniiiiiitiiiiiiiii»iiiiiiiii»ii»iiiiiiiii»itiiiiiiiiiiii»itnii iiiiiiiiiiitaiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiitiiiiiiiaüiMiiiiiianiniiiiMKifl! Az egyenletes tervteljesítés útjára lépnek-e a Gömöri Vasércbányák ? A gondos tervezés — az egyen'etes tervteljesítés biztosítéka A vashegyi bányaüzem az utóbbi hónapokban nem teljesítette tervét. Elmaradtunk a nyers vasérc fejtési tervének és a kutatómunkálatok tervének teljesítésében — a kutatási munkálatokban különösen a földalatti fúratok teljesítésében. A terv egyenlőtlen teljesítésében is „kitűnik" üzemünk. Ilyen munkával nem lehetünk és nem is vagyunk megelégedve. Ilyen évvégi termelési eredmények mellett nem beszélhetünk jó előkészületekről a második ötéves tervre. Miben rejlenek a hibák gyökerei és mit kell tenni, hogy minden tekintetben javíthassunk munkánkon? Jövő évi termelőmunkánk sikere elsősorban tervünk gondos összeállításától függ. Az üzemen belüli önálló elszámolás további elmélyítése — a személyi takarékossági számlák bevezetése — lehetővé teszi a precíz operatív tervezést. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a Szakszervezeti Központi Tanács felhívása alapján kifejlesszük az üzemen belüli széleskörű szocialista munkaversenyt is. Ennek kifejlesztése V. a műszaki dolgozók rugalmas irányításától, s főleg a szakszervezeti csoportok tömegpolitikai munkájától függ. Az évi terv összeállításában igen fontos helyet foglalnak el a műszakiszervezési intézkedések. Az általuk eddig elért megtakarítás még nem elégséges. Kötelességünk, hogy minél gyorsabban újabb intézkedéseket tegyünk a gazdaságosság további jelentős emelése érdekében. Az operatív tervezés minden egyes munkahelyen való bevezetése, a szocialista munkaverseny kifejlesztése és a személyi takarékossági számlák segítségünkre lesznek az egyenletes tervteljesítés elérésében; ezt üzemünkben az egyes munkaszakaszokon heti grafikonokkal fogjuk figyelemmel kísérni. A heti grafikonok szerinti munkamegosztás ebben az évben arra figyelmeztetett bennünket, hogy fogyatékosságaink vannak az operatív tervezésben és a termelés irányításában. Itt bizonyos ösztönösséggel találtuk magunkat szemben, amit a múlt káros maradványának tekintünk. Ide tartozik a f ize tett szabadságolás rendszertelensége, a munkából való kimaradás, különösen a mezőgazdasági munkálatok idején, mely ellen sem az üzem vezetősége sem pedig a párt- és szakszervezet harca nem járt megfelelő sikerrel. Ezen a téren objektív nehézségeknek tüntethetjük fel, hogy az üzem alkal mazottainak javarésze kétlaki, földműveléssel is foglalkozik. Ez azonban arra hívja fel figyelmünket, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítanunk a politikai meggyőző munkára és a szabadságolás tervszerű beosztására. E napokban tartjuk meg üzemünkben a funkcionáriusok és a technikusig aktíváját, melyen a műszaki fejlesztésről, az önköltségek csökkentésére alapozott jutalmazásról fogunk tárgyalni. Reméljük, hogy ez az aktíva !s nagy segítségünkre lesz a fogyatékosságok kiküszöbölésében. Pavol Krišpinský, a vashegyi bányaüzem főmérnöke Tjéíapcí lka Ujlaaáhajt A Klement Gottwald Pionírotthon udvarát és környékét Bratislavában december 27-én a bratislavai Iskolák pionírjainak és diákjainak beláthatatlan tömege lepte el. Izgalmas beszélgetés közepette várták Télapót, aki a Kultúra és Pihenés Parkjába való útja előtt ellátogatott a Pionírotthonba. Az udvaron türelmetlenül topogott tíz pár fehér és szürke ló, amelyeket feldíszített kocsikba és szekerekbe fogtak be és négy pár fehér ló, amelyek Télapót és kíséretének tagjait vitték, Pontosan 14 óra 30 perckor harsonák hangja hangzott fel a Pionírotthon udvaráról. A fehérhajú Télapót, Hófehérkét és a nvuszikát vivő kocsi útra kelt. Ezt követte egy másik kocsi erdei állatkákkal és a többiek, amelyeket mind zöld fenyőfákkal díszítették. A kocsik Bratislava utcáin végighaladva a Kultúra és Pihenés Parkjába értek, ahol a Pionírotthon érdekköreinek több mint 2600 pionír tagja várta őket. A Kultúra és Pihenés Parkjának esztrád-csarnokában ezalatt víg műsor kezdődött. „Télapó jer közénk" címen. Az esztrádműsort a pionírokkal együtt hallgatták Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai: Karol Bacílek, Pavol Dávid, Rudolf Strechaj, az SZLKP KB irodájának póttagjai: Milan Rázus, Štefan Šebesta, továbbá František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Jozef Kríž és Augustín Michalička, az SZLKP KB titkárai, Ján Bušniak és František Tupík megbízottak, Emília Janečková-Murínová, a Szlovák Nemzeti Front KB titkára, a konzuli testület képviselői, Rudolf Cvik, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára, Ján Račkay, a Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, a Központi Nemzeti Bizottság képviselői és a pionírok szülei. Lelkes üdvrivalgás közepette mesélték el huncutságaikat a félénk nyulacska, a medvék és a mókusok; az egerek és a madárkák táncot lejtettek. Az előadást Miška bojtár vezette, aki a gyerekeknek Télapóról mesét is mondott. Szünet után a Klement Gottwald Pionírotthon pionírjai a színpadon vidám jelenetet mutattak be, amelyet a harsonák hangjai szakítottak félbe. A gyermekek közé Télapó érkezett kíséretével. A víg esztrádműsor után, melynek során a bratislavai Új Színpad ifjú gárdája és a Klement Gottwald Pionírotthon tanulói szerepeltek, Télapó a pionírok között gazdag ajándékokat osztott szét. A nyitrai kerületben 8000 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe A nyitrai kerület szövetkezeti tagjai, kis- és középparasztjai jelentős mértékben járultak hozzá, hogy Szlovákia teljesíthette a rétek és legelők feljavításának őszi tervét. Eddig csaknem 8000 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe és 'e területnek több mint felét meg is trágyázták. Az eteő helyen állanak a bánovcei járásban levő egységes földművesszövetkezetek, amelyek a rétek és legelők feljavításának tervét 23 hektárral túlszárnyalták. A partizánskei járásban levő egyénileg gazdálkodó parasztok a tervezett 235 hektár helyett 275 hektáron végezték el a talajjavító munkákat és csaknem az egész területet megtrágyázták. Ebben nagy érdemük van a čerenanyi Horná Ves-i és bystričani parasztoknak. A partizánskei járásban až EFSZek nagy figyelmet szenteltek annak, hogy nedvdús takarmányokat biztosítsanak a téli időszakra. A silózást 10 980 köbméterre tervezték és ezt a tervet eddig több mint 7000 köbméterrel túlhaladták, főleg a nedanovcei Veľké Bielice-i Platova Nová Ves-1 és a Janova Ves-i EFSZ-ek érdeméből, ahol a tervezettnél sokkal nagyobb mennyiségű takarmányt silóztak be. § ELNYERTÉK MÉLTÓ BÜNTE

TÉSÜKET § A kassai járási népbíróság szenátusa nemrégen tárgyalta Jozef Sobotka, Angyal László, Kiss Pál, Csonka Pál és Csonka István bűnperét. A pert nyilvánosan tárgyalták. A tárgyalóteremben a város és a környék dolgozóinak százakra menő tömege volt jelen. Nevezettek a közélelmezés megkárosítása és a szövetkezeti vagyon jogtalan eltulajdonítása miatt kerültek a vádlottak padjára. Jozef Sobotka fővádlóit, a myslavai FFSZ húseláru6ító üzlet volt vezetője többrendbeli bűntettet követett el. A szövetkezeti üzletet saját meggazdagodására használta ki. Megkárosította az állam pénztárát, mivel engedély nélkül vásárolt állatokat, ezeket feldolgozta és saját hasznára árusította. Mindennek tetejébe engedély nélkül lőfegyvert tartott tulajdonában és földjeinek egy részét a hatóság előtt eltitkolta. Sobotka vádlott magániparos családból származik, s mint önálló kisiparos egészen 1949-ig folytatta a hentes és mészáros ipart. Amikor a falusi fogyasztási szövetkezet átvette a húsárusítást, Sobotka került az üzlet élére. Nehezen nyugodott bele, hogy kizárólag a havi fizetésből éljen. Megkezdte törvénytelen üzelmeit, s a „feketén" vásárolt különféle állatokat éjszakánként feldolgozta éš árusította az FFSZ üzlethelyiségeiben. Ezt az üzletet már 1951-ben nagyban folytatta. Végül 1954. szeptember 13-án lerántották a leplet bűncselekményeiről. Ezen a napon a késő esti órákban Angyal László baškai, Kiss Pál kassai és Csonka Pál baškai lakosok a šacai EFSZ-ből eltulajdonítottak két tehenet, melyeket a rákövetkező nap éjjelén elvitték Sobotkához Myslavára, s ott eladták 5400 koronáért. A lopást azonban hamar leleplezték, s így Sobotka bűncselekményei is világosságra kerültek. Sobotka saját bevallása szerint az utóbbi évek alatt 15 tehenet, 5 növendékmarhát, 4 borjút, 3 ökröt, 14 sertést, 1 szarvast és 1 vaddisznót vásárolt, mintegy 100 mázsa súlyban. Szakértők megállapítása szerint ez a mennyiség elég lett volna Kassa város több napi húsellátására. Bűncselekményét súlyosbította azzal, hogy a 27 szarvasmarhának á bőrét is megsemmisítette. Megrövidítette a kassai húsipari vállalatot is 9746 koronával, mert a kimért hús utáni százalékot nem fizette meg, az FFSZ-nek is 6000 korona kára származott Sobotka magánüzletéből, az államnak pedig a feketén árusított hús utáni elmaradt adó címén 84 650 korona vesztesége volt. Sobotka spekuláns és a társadalom ellensége volt. Azokban a községekben, ahol az állatokat vásárolta, nehezen ment a húsbegyűjtés is. Tehát fékezte a beszolgáltatás folyamatos menetét. Bebizonyult, hogy közel 128 ezer korona értékű húst vásárolt fel, melyből legkevesebb 48—50 ezer korona tiszta haszna volt. Ha a különféle hústermékek árát is beszámítjuk, melyeket feldolgozva adott el, jövedelme jóval több volt. A bíróság kétnapos tárgyalás után a következő ítéletet hozta: Jozef Sobotkát 12 évi szabadságvesztésre, öszszes vagyonának az állam javára való elkobzására, polgári jogainak tíz évi elvesztésére és a hentes és mészáros szakma gyakorlásától való eltiltásra ítélték. Angyal Lászlót 4 évi szabadságvesztésre és polgári jogainak 5 évre való elvesztésére, Kiss Pált és Csonka Pált 3,5 évi szabadságvesztésre és polgári jogaik gyakorlásának 5 évi megvonására. Csonka Istvánt pedig — aki segédkezet nyújtott fivérének — bűnpártolás vétsége miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet kihirdetése után a vádlottak fellebbezési kérelmet nyújtottak be a büntetés csökkentése iránt, az államügyész pedig a büntetések emelése érdekében fellebbezett. K. r.