Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-29 / 312. szám, csütörtök

2 BISIO 1955. december 29. PÁRTELET A második ötéves terv megkezdése előtt A MÜLT ESZTENDŐKBEN ilyenkor az évi terv teljesítése értékelésének idején mindig nyomott hangulat ural­kodott a bratislavai Béke-üzemben. Nem lehetett ezen csodálkozni, hiszen azelőtt mindig csak azt jelenthették, hogy nem váltották valóra a tervet, lemaradtak a feladatok teljesítésével. Ezekben a napokban azonban felemelt fejjel, jókedvűen járnak az üzem dol­gozói, vidámabban megy a munka a müselyemfonál készítő gépeknél és másutt is. Jogosan lehetnek büszkék eredményeikre. Az évi tervet már de­cember 19-én teljesítették és csaknem 2 millió koronát takarítottak meg a gyártási selejt keletkezésének meg­előzésével és az energiával való jó gaz­dálkodással. Minek köszönhető ez a változás? A kérdésre válaszolva sokféle műszaki­szervezési intézkedésről beszélnek, de az Igazgató, a pártszervezet elnöke, a termelésvezető és a pártcsoport­bizalmiak véleménye megegyezik ab­ban, hogy a sikerek alapja elsősorban a dolgozók megsokszorozódott munka­kedve, kezdeményezése. Mindez pedig a politikai munka javulásának köszön­hető. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZET jó munkájának eredője, hogy nemcsak Lieskovský elvtárs, a pártszervezet el­nöke, hanem a vezetőség valamennyi tagja részt vesz a munkában, a párt­szervezet vezetésében, kollektiven dol­goznak. Minden bizottsági tagnak van pártmegbízatása. Az egyik az agitáto­rok, a másik a pártcsoportok irányítá­sával, a harmadik a faliújságok szer­kesztésével törődik, a negyedik ellen­őrzi és segíti a propagandisták munká­ját stb. Az alapszervezetek taggyűlé­sei jobban vannak előkészítve, élén­kebben folynak le mint azelőtt. Politi­kai, nevelési és szervezeti- kérdéseken kívül rendszeresen foglalkoznak a ter­melési kérdésekkel is. Az üzemi párt­szervezet bizottsága mielőtt határoza­tot hozna valamely újabb verseny el­indításáról, vagy a kezdeményezések támogatásáról, először alaposan tanul­mányozza az új kérdést. Tanácskozik a pártalapszervezetek és a szakszerve­zet funkcionáriusaival, a vállalat igaz­gatójával a szervezés legjobb módjá­ról, arról, hogyan lehet szélesebb kör­ben elterjeszteni a kezdeményezést az üzem dolgozói között. Az üzemi pártszervezet szervező és nevelő munkája fokozta a vállalat dol­gozóinak munkalendületét, alkotó kez­deményezését, öntudatát, elősegítette a munkate melékenység emelését. Mindez a terv határidő előtti teljesíté­sében és az önköltség csökkentésében tükröződik vissza. A pártszervezet ne­velő munkája egyre inkább áthatja az egész üzemet. A jó politikai munka tényleg fokmérője az egyre növekvő termelésnek, a berendezések jobb ki­használásának, a nehéz testi munkát igénylő műveletek gépesítésének. AZ ÜZEMBEN JÁRVA az ember nem is hinné el, hogy még csak 1955 de­cembere van, olyan sok szó esik az 1956-os évről. Az üzem igazgatósága idejében gondoskodott a műszaki-szer­vezési intézkedések tervének részletes kidolgozásáról. A terv összeállításában az üzem dolgozóinak százai vettek részt, a terv részleteit az üzemi, párt­és szakszervezeti funkcionáriusok, gazdasági vezetők aktíva-ülésein min­den szempontból kimerítően megvitat­ták és javaslatokkal kiegészítették. A dolgozók aktív részvétele a kérdések megvitatásában lehetővé tette minden kommunista számára, hogy világosan lássa a műszaki-szervezési intézkedé­sek jelentőségét és megtalálja saját helyét a feladatok megoldásában, és valóraváltásának ellenőrzésében. Ez nagyon fontos, mert csak abban az esetben lehet igazán hatékony intéz­kedéseket hozni a termelés fokozásá­ra, ha a pártellenőrzésben való részvé­tel nem korlátozódik csupán a párt­bizottságra, hanem az egész pártszer­vezet él a pártellenőrzés jogával, se­gíti a gazdasági vezetőket. A gazdasági vezetés sikere érdeké­ben az üzemi pártszervezet hatásosan felhasználja a pártmunka különféle eszközét, a taggyűléseket, a párt- és gazdasági aktívák gyűléseit, a kommu­nisták tanácskozásait stb. Az ered­mény nem maradt el, a műszaki-szer­vezési intézkedések tervének valóra­váltásával kapcsolatban az üzem mér­nökei, technikusai, munkásai rövid időn belül 132 módosítási javaslatot terjesz­tettek be az újítási bizottságnak. Ezekből 98 jónak, megvalósíthatónak bizonyult, ami 2,500 000 korona meg­takarítást jelent a következő évben. ISMERKEDJÜNK CSAK MEG a dol­gozók kezdeményezéséből eredő meg­takarítások néhány példájával, ame­lyeknek megvalósítása már folyamat­ban van. A müselyemfonál készítő gé­pek vinidurral vannak bevonva. Mivel a vinidur törékeny, könnyen megrepe­dezik, nem védte meg a gépek vas­részeit a sav káros hatásától. Egy gép generáljavítása emiatt 32 000 koroná­ba került. Végh karbantartó, Buda j mérnök és Kapišák technikus elvtársak módosításának alapján a generáljavítás költségeit a felére, a javítási időt pe­dig 6 hétről 4 hétre csökkentették. Az előzetes számítások szerint a jövő év­ben 900 000 koronát takarítanak meg ezzel a módosítással. Egy másik példa: A fonógépek vil­lanymotorjai karbantartóinak műhelyé­ben megszokott látvány volt, hogy a motortengely és a fonőfazék között szükséges alátétek elhasznált darabjai­ból egész halmazok gyűltek össze. Hosszú ideig az a vélemény uralkodott, hogy ezeket már semmire sem lehet felhasználni. Valent Zahradnik karban­tartó figyelmét azonban nem kerülte el a dolog. Juraj Ondruš-sal — mun­katársával — vizsgálgatni kezdték, mi­képpen lehetne megjavítani az aláté­teket, hiszen az újnak 11 koronába kerül darabja. Gondolkoztak, vitatkoz­tak, végre megtalálták a helyes és leg­olcsóbb megoldást amivel az alátétek használhatóságát megkétszerezték. Az így nyert évi megtakarítás 60 000 ko­rona. És így lehetne felsorolni mind­azok neveit, akik értékes javaslataik­kal hozzájárulnak a műszaki-szervezé­si terv valóra váltásához. A dolgozók kezdeményezése nagyban elősegíti a technika fejlődését és fo­kozza a termelésben a takarékosságot. Az újítók az üzem legmegbecsültebb dolgozói közé tartoznak. Az igazgató­ság minden segítséget megad az újító­mozgalom fejlődésének. A pártbizott­ság is ügyel arra, hogy a dolgozóknak ez a politikailag és gazdaságilag oly je­lentős mozgalma minél jobban kibon­takozzék. A gazdasági vezetők legtöbb­je úgy gondolkozik, mint Gašparovič elvtárs, a tervező osztály egyik dolgo­zója. „Vigyázzunk arra, hogy ne kal­lódjanak el a dolgozók javaslatai. Még az első pillanatra nem egészen helyes­nek látszó újításban vagy módosításban is próbáljuk megkeresni a jót, a hasz­nosat!" Ahol ilyen légkört teremtenek az újítómozgalom fejlesztésére, ott nem véletlen, hogy egyre több az újí­tók száma, hogy az újítómozgalom tö­megmozgalommá válik. NAGYON SOK FONTOS és nehéz feladat áll az üzemi pártszervezet előtt ezekben a napokban, a következő évi terv ismertetésével és a műszaki-ter­melési- és pénzügyi terv kidolgozásá­val kapcsolatban. A pártszervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy minden egyes kommunista, szakszervezeti és CSISZ-tag előre tájékozva legyen az üzemrészlegek, műhelyek feladatairól, hogy a műszaki-termelési- és pénz­ügyi terv kidolgozása az egész üzem minden dolgozójának feladatává váljék. Az üzem kommunistái beszéljenek munkatársaikkal, hogy a termelési ér­tekezleteken, mint a terv valóra váltói beszéljenek a munkában szerzett ta­pasztalataikról. Mindenekelőtt a párt­tagok feladata legyen megmagyarázni a dolgozóknak, hogy az üzem vezető­sége számít minden egyes dolgozó ja­vaslatára, segítségére, a technika jobb kihasználásában és fejlesztésében. Ha az üzem minden egyes dolgozója aktívan részt vesz a műszaki-terme­lési- és pénzügyi terv kidolgozásában, ha idejében szétírják a feladatokat műhelyekre és személyekre, a jó ered­mény nem marad el a következő év­ben sem. Erdősi Ede üji]iiiiiiiii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii»i:iiiiiiiiiiiifiiiuiitiniiiiiitiiiiiiiii»iiiiiiiii»ii»iiiiiiiii»itiiiiiiiiiiii»itnii iiiiiiiiiiitaiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiitiiiiiiiaüiMiiiiiianiniiiiMKifl! Az egyenletes tervteljesítés útjára lépnek-e a Gömöri Vasércbányák ? A gondos tervezés — az egyen'etes tervteljesítés biztosítéka A vashegyi bányaüzem az utóbbi hó­napokban nem teljesítette tervét. El­maradtunk a nyers vasérc fejtési ter­vének és a kutatómunkálatok tervének teljesítésében — a kutatási munkála­tokban különösen a földalatti fúratok teljesítésében. A terv egyenlőtlen tel­jesítésében is „kitűnik" üzemünk. Ilyen munkával nem lehetünk és nem is vagyunk megelégedve. Ilyen évvégi termelési eredmények mellett nem beszélhetünk jó előkészületekről a má­sodik ötéves tervre. Miben rejlenek a hibák gyökerei és mit kell tenni, hogy minden tekintet­ben javíthassunk munkánkon? Jövő évi termelőmunkánk sikere elsősorban tervünk gondos összeállítá­sától függ. Az üzemen belüli önálló el­számolás további elmélyítése — a sze­mélyi takarékossági számlák beveze­tése — lehetővé teszi a precíz operatív tervezést. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a Szakszervezeti Központi Tanács felhívása alapján kifejlesszük az üzemen belüli széleskörű szocialista munkaversenyt is. Ennek kifejlesztése V. a műszaki dolgozók rugalmas irányítá­sától, s főleg a szakszervezeti csopor­tok tömegpolitikai munkájától függ. Az évi terv összeállításában igen fontos helyet foglalnak el a műszaki­szervezési intézkedések. Az általuk eddig elért megtakarítás még nem elégséges. Kötelességünk, hogy minél gyorsabban újabb intézkedéseket te­gyünk a gazdaságosság további jelen­tős emelése érdekében. Az operatív tervezés minden egyes munkahelyen való bevezetése, a szocia­lista munkaverseny kifejlesztése és a személyi takarékossági számlák segít­ségünkre lesznek az egyenletes terv­teljesítés elérésében; ezt üzemünkben az egyes munkaszakaszokon heti gra­fikonokkal fogjuk figyelemmel kísérni. A heti grafikonok szerinti munkameg­osztás ebben az évben arra figyelmez­tetett bennünket, hogy fogyatékossá­gaink vannak az operatív tervezésben és a termelés irányításában. Itt bizo­nyos ösztönösséggel találtuk magunkat szemben, amit a múlt káros maradvá­nyának tekintünk. Ide tartozik a f ize tett szabadságolás rendszertelensége, a munkából való kimaradás, különösen a mezőgazdasági munkálatok idején, mely ellen sem az üzem vezetősége sem pedig a párt- és szakszervezet harca nem járt megfelelő sikerrel. Ezen a téren objektív nehézségeknek tüntethetjük fel, hogy az üzem alkal mazottainak javarésze kétlaki, földmű­veléssel is foglalkozik. Ez azonban arra hívja fel figyelmünket, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítanunk a politikai meggyőző munkára és a szabadságolás tervszerű beosztására. E napokban tartjuk meg üzemünk­ben a funkcionáriusok és a technikusig aktíváját, melyen a műszaki fejlesz­tésről, az önköltségek csökkentésére alapozott jutalmazásról fogunk tár­gyalni. Reméljük, hogy ez az aktíva !s nagy segítségünkre lesz a fogyatékos­ságok kiküszöbölésében. Pavol Krišpinský, a vashegyi bányaüzem főmérnöke Tjéíapcí lka Ujlaaáhajt A Klement Gottwald Pionírotthon udvarát és környékét Bratislavában december 27-én a bratislavai Iskolák pionírjainak és diákjainak beláthatat­lan tömege lepte el. Izgalmas beszél­getés közepette várták Télapót, aki a Kultúra és Pihenés Parkjába való út­ja előtt ellátogatott a Pionírotthon­ba. Az udvaron türelmetlenül topo­gott tíz pár fehér és szürke ló, ame­lyeket feldíszített kocsikba és szeke­rekbe fogtak be és négy pár fehér ló, amelyek Télapót és kíséretének tagjait vitték, Pontosan 14 óra 30 perckor harsonák hangja hangzott fel a Pionírotthon udvaráról. A fehérha­jú Télapót, Hófehérkét és a nvuszi­kát vivő kocsi útra kelt. Ezt követte egy másik kocsi erdei állatkákkal és a többiek, amelyeket mind zöld fe­nyőfákkal díszítették. A kocsik Bra­tislava utcáin végighaladva a Kultú­ra és Pihenés Parkjába értek, ahol a Pionírotthon érdekköreinek több mint 2600 pionír tagja várta őket. A Kultúra és Pihenés Parkjának esztrád-csarnokában ezalatt víg mű­sor kezdődött. „Télapó jer közénk" címen. Az esztrádműsort a pionírok­kal együtt hallgatták Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai: Karol Bacílek, Pa­vol Dávid, Rudolf Strechaj, az SZLKP KB irodájának póttagjai: Milan Rá­zus, Štefan Šebesta, továbbá Franti­šek Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Jozef Kríž és Augustín Michalička, az SZLKP KB titkárai, Ján Bušniak és Franti­šek Tupík megbízottak, Emília Janeč­ková-Murínová, a Szlovák Nemzeti Front KB titkára, a konzuli testület képviselői, Rudolf Cvik, az SZLKP kerületi bizottságának vezető titká­ra, Ján Račkay, a Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, a Központi Nemzeti Bizottság képviselői és a pionírok szülei. Lelkes üdvrivalgás közepette mesélték el huncutságaikat a félénk nyulacska, a medvék és a mókusok; az egerek és a madárkák táncot lej­tettek. Az előadást Miška bojtár ve­zette, aki a gyerekeknek Télapóról mesét is mondott. Szünet után a Klement Gottwald Pionírotthon pionírjai a színpadon vi­dám jelenetet mutattak be, amelyet a harsonák hangjai szakítottak fél­be. A gyermekek közé Télapó érke­zett kíséretével. A víg esztrádműsor után, melynek során a bratislavai Új Színpad ifjú gárdája és a Klement Gottwald Pio­nírotthon tanulói szerepeltek, Télapó a pionírok között gazdag ajándékokat osztott szét. A nyitrai kerületben 8000 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe A nyitrai kerület szövetkezeti tag­jai, kis- és középparasztjai jelentős mértékben járultak hozzá, hogy Szlo­vákia teljesíthette a rétek és legelők feljavításának őszi tervét. Eddig csak­nem 8000 hektár rétet és legelőt hoz­tak rendbe és 'e területnek több mint felét meg is trágyázták. Az eteő he­lyen állanak a bánovcei járásban levő egységes földművesszövetkezetek, amelyek a rétek és legelők feljaví­tásának tervét 23 hektárral túlszár­nyalták. A partizánskei járásban levő egyénileg gazdálkodó parasztok a ter­vezett 235 hektár helyett 275 hektá­ron végezték el a talajjavító munká­kat és csaknem az egész területet megtrágyázták. Ebben nagy érdemük van a čerenanyi Horná Ves-i és byst­ričani parasztoknak. A partizánskei járásban až EFSZ­ek nagy figyelmet szenteltek annak, hogy nedvdús takarmányokat bizto­sítsanak a téli időszakra. A silózást 10 980 köbméterre tervezték és ezt a tervet eddig több mint 7000 köbmé­terrel túlhaladták, főleg a nedanovcei Veľké Bielice-i Platova Nová Ves-1 és a Janova Ves-i EFSZ-ek érdeméből, ahol a tervezettnél sokkal nagyobb mennyiségű takarmányt silóztak be. § ELNYERTÉK MÉLTÓ BÜNTE TÉSÜKET § A kassai járási népbíróság sze­nátusa nemrégen tárgyalta Jozef So­botka, Angyal László, Kiss Pál, Cson­ka Pál és Csonka István bűnperét. A pert nyilvánosan tárgyalták. A tár­gyalóteremben a város és a környék dolgozóinak százakra menő tömege volt jelen. Nevezettek a közélelme­zés megkárosítása és a szövetkezeti vagyon jogtalan eltulajdonítása miatt kerültek a vádlottak padjára. Jozef Sobotka fővádlóit, a mysla­vai FFSZ húseláru6ító üzlet volt ve­zetője többrendbeli bűntettet követett el. A szövetkezeti üzletet saját meg­gazdagodására használta ki. Megkáro­sította az állam pénztárát, mivel en­gedély nélkül vásárolt állatokat, eze­ket feldolgozta és saját hasznára áru­sította. Mindennek tetejébe engedély nélkül lőfegyvert tartott tulajdonában és földjeinek egy részét a hatóság előtt eltitkolta. Sobotka vádlott magániparos család­ból származik, s mint önálló kisiparos egészen 1949-ig folytatta a hentes és mészáros ipart. Amikor a falusi fo­gyasztási szövetkezet átvette a hús­árusítást, Sobotka került az üzlet élé­re. Nehezen nyugodott bele, hogy ki­zárólag a havi fizetésből éljen. Meg­kezdte törvénytelen üzelmeit, s a „fe­ketén" vásárolt különféle állatokat éj­szakánként feldolgozta éš árusította az FFSZ üzlethelyiségeiben. Ezt az üz­letet már 1951-ben nagyban folytat­ta. Végül 1954. szeptember 13-án le­rántották a leplet bűncselekményeiről. Ezen a napon a késő esti órákban Angyal László baškai, Kiss Pál kassai és Csonka Pál baškai lakosok a šacai EFSZ-ből eltulajdonítottak két tehe­net, melyeket a rákövetkező nap éj­jelén elvitték Sobotkához Myslavára, s ott eladták 5400 koronáért. A lo­pást azonban hamar leleplezték, s így Sobotka bűncselekményei is világos­ságra kerültek. Sobotka saját bevallása szerint az utóbbi évek alatt 15 tehenet, 5 nö­vendékmarhát, 4 borjút, 3 ökröt, 14 sertést, 1 szarvast és 1 vaddisznót vásárolt, mintegy 100 mázsa súlyban. Szakértők megállapítása szerint ez a mennyiség elég lett volna Kassa vá­ros több napi húsellátására. Bűncse­lekményét súlyosbította azzal, hogy a 27 szarvasmarhának á bőrét is meg­semmisítette. Megrövidítette a kassai húsipari vállalatot is 9746 koronával, mert a kimért hús utáni százalékot nem fizette meg, az FFSZ-nek is 6000 korona kára származott Sobotka ma­gánüzletéből, az államnak pedig a fe­ketén árusított hús utáni elmaradt adó címén 84 650 korona vesztesége volt. Sobotka spekuláns és a társadalom ellensége volt. Azokban a községek­ben, ahol az állatokat vásárolta, ne­hezen ment a húsbegyűjtés is. Tehát fékezte a beszolgáltatás folyamatos menetét. Bebizonyult, hogy közel 128 ezer korona értékű húst vásárolt fel, melyből legkevesebb 48—50 ezer ko­rona tiszta haszna volt. Ha a külön­féle hústermékek árát is beszámít­juk, melyeket feldolgozva adott el, jövedelme jóval több volt. A bíróság kétnapos tárgyalás után a következő ítéletet hozta: Jozef So­botkát 12 évi szabadságvesztésre, ösz­szes vagyonának az állam javára va­ló elkobzására, polgári jogainak tíz évi elvesztésére és a hentes és mé­száros szakma gyakorlásától való el­tiltásra ítélték. Angyal Lászlót 4 évi szabadságvesztésre és polgári jogai­nak 5 évre való elvesztésére, Kiss Pált és Csonka Pált 3,5 évi szabad­ságvesztésre és polgári jogaik gyakor­lásának 5 évi megvonására. Csonka Istvánt pedig — aki segédkezet nyúj­tott fivérének — bűnpártolás vétsége miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet kihirdetése után a vádlot­tak fellebbezési kérelmet nyújtottak be a büntetés csökkentése iránt, az államügyész pedig a büntetések eme­lése érdekében fellebbezett. K. r.

Next

/
Thumbnails
Contents