Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-28 / 311. szám, szerda

2 III S^ö 1955. decembei -o. Szlovákia villamosításának jelentősége Kommunista pártunk a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból merít. Az elmúlt években nagy figyelmet fordított az energetikai alap bővítésére, az ország villanyosítására, mivel ;— amint ezt a párt és a kormány tézisei a csehszlovák ipar műszaki tovább fejlesztéséről hangsúlyozzák — az energetika fejlesztése a termelés magasabb műszaki színvonala elérésének alapvető feltétele. A villanyosítás fejlődése és az energetikai alap kiépítése Szlovákiában ragyogóan példázza Szlovákia sikeres iparosítását. Hiszen 1919-ben Szlovákiában, csak 67,5 millió kilowattóra villanyenergiát termeltek és ez a mennyiség ma a kétheti szükségletet sem fedezné. Minden siker ellenére azonban komoly aránytalanság keletkezett a villanyenergia termelése és fogyasztása között. Ez különösen az 1951. és 1953közötti időszakban mutatkozott meg. A villanyenergia-termelés terén köztársaságunk rossz örökséget kapott az ún. szlovák államtól, amely fennállása alatt teljesen elhanyagolta az energetikai berendezések építését, tnig a fogyasztás, tekintettel a háborús termelésre, növekedett. A felújítás, az újraépítés időszakában ez az aránytalanság csekély mértékben mutatkozott, mivel az ipari termelés csak ä háború előtti színvonalat érte el. í948-tól 1950-ig azonban a fogyasztás 31 százalékkal növekedett s ugyanebben az időben egyetlen villanymüVet sem építettünk. Az aránytalanság oka elsősorban az fenergetikai berendezések építése terén való lemaradás volt. Ez a lemaradás Szlovákiában az első ötéves terv sorén átlag három éves volt. így pl. a hováki hőerőművet a terv szerint már 1950-ben. be kellett volna fejezni és ehelyett csak 1954-ben kezdte meg működését és 1955 első negyedévében fejezték be építését. A túrócmártoni hőerőművet 1953-ban kellett volna befejezni és még ma sem működik. Az érvai vízierőművet 1950-ben akarták terv szerint elindítani és csak 1953ban indult meg. Ugyanakkor aránytalanság keletkezett a nyersanyag és az energetikai alap között, a gépi berendezés nem állt összhangban a termelési programmal, az egyes energetikai berendezéseket nem helyezték szét tervszerűen és az energetika, a gépipar és az építészet munkája sem volt összehangolva. Milyen feladatokat állít az energetika elé a második ötéves terv ? 1953 őszén a párt és a kormány az energetikát és a szénipart előnyben részesítette azzal, hogy a pénz és anyagi eszközöket erre a szakaszra irányította. Ez megakadályozta a villanyenergia termelése és fogyasztása irözti aránytalanság elmélyülését. A második ötéves terv, amely alapján az ipari termelésnek 50 százalékkal kell növekednie és ugyanakkor a villanyenergia termelésének további legkevesebb 70 százalékkal, már azt az elvet követi, hogy a villanyenergia termelésének emelkedése megelőzze az ipari termelés növekedését. A második ötéves terv során főleg a nemzetgazdaság legfontosabb ágazatai, nagy feladataik megoldására elégséges mennyiségű villanyenergiát Igényelnek, így pl. bányáink villanyosítását a második ötéves terv során többszörösére kell fokoznunk, a kohászat valamint a vegyiipar fejlesztése lényegesen több energiát igényel majd. A mezőgazdaság gépesítésének növelése ugyanakkor megköveteli, hogy a mezőgazdaság jóval több villanyenergiát kapjon, mint eddig. Ami a községek villanyosítását illeti, 1960. végéig a köztársaság valamennyi községét bele kell kapcsolni a villanyhálózatba. Szlovákiában eddig 2450 községet villanyosítottak és a második ötéves terv minden évében kb. 200 községbe vezetik be a villanyt. Jelenleg a helyzet az, hogy mlg a bratislavai kerületben a községek több, mint 90 százaléka, a nyitrai és žilinai kerületben több mint 80 százaléka van villanyosítva, addig a kassai és a besztercebányai kerületben kb. 60 százalékuk, sőt a prešovi csak hozzávetőlegesen 40 százalék. • A vosu ak villamosítása nagy szénmegtakarítást jeient Köztársaságunk sok európai országhoz viszonyítva elmaradt a vasutak villanyosltása terén és csak az utóbbi időben dolgoznak teljes iramban a kassa—práj/ai vasútvonal villanyosításán. A villanyosítás nemcsak meggyorsítja és jobbá teszi a közlekedést, hanem egyben nagy szénmegtakarítást is jelent. A gőzmozdonyok hajtására felhasznált jó minőségű szén villanyerővé változtatva a szén 60 százalékának megtakarítását jelentené. Ez annyit jelent, hogy a vasutak villanyosítása egyenértékű azzal, mintha új bányákat tárnánk fel. A második ötéves terv során többszáz kilométer vasútvonalat villanyosítunk és így évente nagymennyiségű fűtőanyagot takarítunk meg, ugyanakkor a fo vasútvonalakon jelentékenyen fog növekedni a vasútvonalak kapacitása. Soronlevő feladat: új villanyművek építése A második ötéves terv során megkezdjük egyik legjelentősebb művünk, a dunai vízierőmű építését is. Ezenkívül 1960-ig a Szovjetunió testvéri segítségével üzembe helyezzük első ipari atomvillanyművünket. Nagy feladatokat állítanak ezek a tervek energetikai dolgozóink elé, mondhatjuk, hogy ez lesz munkájuk próbatétele. A feladatot azonban feltétlenül teljesíteni kell s ennek érdekében az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmaznunk a 6zovjet tapasztalatokat az energetika szakaszán. Míg a Szovjetunióban 1000 MW-tos teljesítményű hőerőművek építését kezdték meg, amelyek száz és százötven MW-tos egységekkel rendelkeznek, addig nálunk nehézségekbe ütközik még az is, hogy 3—4 év alatt 300—400 MW-tos teljesítményű és 50 MW-tos gépegységekkel ellátott hőerőműveket építsünk. Ugyanakkor a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és az élenjáró kapitalista országok lényegesen lerövidítették a nagy kondenzációs villanyművek építési idejét. A feladatok megoldása érdekében nemcsak az energetikai dolgozóknak, hanem gépiparunknak is még tökéletesebbé kell tennie munkáját. Gazdaságosabban használjuk fel a tüzeiő n/cgot Habár az energetikai alap fejlesztésénél a legfontosabb kérdés az új villanyerőművek építése, a növekvő fogyasztás biztosítása a már működő villanyerőművek munkájától is függ. Ezzel kapcsolatban fel kell figyelni egy fontos tényre. A villanyenergia alapvető nyersanyaga nálunk jelenleg — és még sokáig marad — a szén. Míg Csehszlovákia a szénfejtés terén a világon az elsők között áll, hőerőműveinkben a specifikus hőezükséglet 20 százalékkal túlhaladja a Szovjetunió és így az európai átlagot. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy ugyanolyan mennyiségű villanyenergia előállításához a mi villanyerőműveinknek egy ötöddel több szén-, re van szükségük. Ha elérnénk a Szovjetunió színvonalát, akkor 3 millió tonna barnaszenet takarítanánk meg évente, s ebből 2 milliárd kilowattóra áramot lehet előállítani. A specifikus hőfogyasztás csökkentése terén nagy. tartalékokkal rendelkezünk. Ez különösen az új hőerőművekre vonatkozik. A régi hőerőműveknél, amelyek nem rentábilisak, a folyamatos rekonstrukció útját kell követnünk és a kisgépesítést kell teljes mértékben felhasználnunk a termelés gazdaságosabbá tételére. Nem kevésbé fontos a kisebb értékű fűtőanyagok felhasználása. A novákl hőerőműben és Handlován sokkal rosszabb minőségű szénport használnak fel, mint például a komáromi hőerőműben, s mégis ugyanabból a mennyiségből sokkal több villanyerőt állítanak elő. Természetesen ez a katlanház gépi felszerelésétől is függ. De a régi felszerelést is módosítani lehet úgy, hogy fel tudják használni a kevésbé értékes szénfajtákat. A gépesítés és az automatizálás jelentősége A villanyművek munkájának megjavítása érdekében széleskörűen gépesíteni és automatizálni kell azokat. Jelenleg az a helyzet, hogy a szénnek csak 82 százalékát rakják ki gépi erővel, a salaknak csak 70 százalékát távolítják el gépekkel, s még rosszabb a helyzet a szén eltüzelésének automatikus regulációja terén, mivel ilyen berendezéssel a katlanoknak csupán 14,6 százaléka van ellátva. Pedig ez nagy hiány elsősorban azért, mivel ezen a téren vannak a specifikus hőszükség csökkentésének legnagyobb tartalékai. Villanyműveink munkájának gazdaságosabbá tétele és a folyamatos munka biztosítása nagy mértékben attól függ, hogyan sikerül az energetikai dolgozóknak automatizálni a villanyenergia előállításának technológiai munkafolyamatát. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos kérdés a munkaerők szakminősltésének kérdése. Automatikus berendezést csak hozzáértő emberek kezére lehet bízni. , \ munkások szakképzettsége Nemcsak az automatizálás szempontjából fontos a dolgozók szakképzettsége, hanem ugyanakkor az üzemzavarok elleni harcban is. így pl. a kassai energetikai dolgozók techminimum-tanfolyamot rendeznek majd 20 munkás és egy további tanfolyamot magasabb szinten 10 munkás számára. Különböző más tanfolyamon 110 munkás fog részt venni. A villanyművek dolgozói szakképzettségének fokozása a régibb villanyműveknél is biztosítja azt, hogy növeljék a villanyenergia előállítását, csökkentsék az üzemzavarokat. Az összes üzemzavarók közös nevezője ugyanis az alkalmazottak iskolázatlansága, az állami és a munkafegyelem megsze gése. Ha az ember a Vág völgyében utazik, és a vízierőműveket látja, büszkeség tölti el. Hazánknak, iparunknak, közlekedésünknek és mezőgazdaságunknak még sok ilyen és sokkal nagyobb vízi- és hőerőműre van szüksége, hogy elegendő villanyenergiával rendelkezzünk. Nagy feladatok állnak energetikai dolgozóink előtt. De ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy villanyműveinkben jelentősen növelhetjük a munkafolyamatok műszaki színvonalát. Tartsa ezt szívügyének az energetikában dolgozó minden munkás, technikus és mérnök. JURAJ BOBER Fokozták a mezőgazdasági munkák gépesítését A szlovákiai gép- és traktorállomások jól felkészülnek a jövő évi feladatok teljesítésére A mezőgazdasági munkák évi tervének teljesítéséből és a gépesítés értékeléséből kitűnik, hogy Szlovákiában a gép- és traktorállomások többsége feladatát túlteljesítette. A szlovákiai gép- és traktorállomások 1955-ben 6,7 százalékkal több munkát végeztek mint 1954-ben. így pl. a gabona és cukorrépa egész területéből a gép- és traktorállomások 34,9 százalékot vetettek be. A gabonának a kombájnokkal való aratása az előző évvel szemben 52 százalékkal emelkedett. Az 1953-as évvel összehasonlítva kombájnokkal több mint 60 000 hektárnyi gabonát arattak le. E magasteljesítményű gépek nagy segítsége legjobban a szen'cai járásban nyilvánult meg, ahol 130 kombájnnal a gabona 89 százalékát 12 nap alatt learatták, míg a múlt évben e járásban 38 napig tartott az aratás. A burgonya- és kukoricaültetés tervbe vett mennyiségéből négyzetes-fészkes módon 54,6 százalékot ültettek. A Dvorníki Egységes Földművesszövetkezet eredményei mutatják legjobban, hogy a vetés eme haladó módszere hogyan nyilvánul meg a hozamokban. Dvorníkon ugyanis 15 hektáron hektáronként 50 mázsa kukoricaszemet értek el. Demänovátí, á liptómiklősi járásban a szövetkezetesek hektáronként 287 métermázsa burgonyát termesztettek. A második ötéves terv első évében a gép- és traktorállomásokra a mezőgazdasági munkák gépesítésének terén fokozott feladatok várnak. 1956-ban a legfontosabb munkák gépesítését a következőképpen fokozzák: Szlovákiában az egész vetőterületen a gép -és traktorállomások a tavaszi gabona 70,8 százalékát vetik el, a kapásnövények sorok közötti ültetését 55 százalékban, a lekaszált területek tarlóhántását 92,6 százalékban végzik el, a cukorrépát 90 százalékban szántják ki és a takarmánynövények 53 százalékát kaszálják le. Az 1956. év fokozott feladatai a gép- és traktorállomások dolgozóitól több munkát és tudást igényelnek. Ezért a gép- és traktorállomások több mint ezer dolgozója az 1956. év folyamán iskoláztatásban részesül. Ezenkívül a téli hónapokban az összes gép- és traktorállomásokön szaktanfolyamokat létesítenek az üzemi munkaiskolákban, amelyeket a gép- és traktorállomások csaknem minden dolgozója fog látogatni. Az egyenletes tervteljesítés útjára lépnek-e a Gömöri Vasércbányák ? A gépesítésre, tervszerűségre, széleskörű mun«aversenyre támaszkodunk IV. Strecno mellett emlékművet állítanak a francia partizánok emlékének A jövő évben hozzáfognak egy hatalmas emlékmű építéséhez azoknak a francia partizánoknak emlékére, akik Strečno mellett estek el. Az emlékművet a községtől nem messze fekvő Zvonica-hegyen építik. A szlovákiai nép így akarja nyilvánítani köszönetét a francia nép hőseinek, akik a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésben a közös fasiszta ellenség elleni harcokban áldozták életüket. A Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala tanácsának határozata szerint az emlékművet dr. Ladislav Beisetzer építész terve szerint készítik el. Az emlékmű építését a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulójának alkalmából 1956-ban befejezik és átadják. A rozsnyói bányaüzemek 1954. októberétől 1955. márciusáig meg tudták mutatni, hogy igenis lehetséges a terv egyenletes teljesítése. Ezt harmonogram kidolgozásával és betartásával biztosítottuk, melyet naponta figyelemmel kísértünk és az egyes munkahelyeken feljegyeztük az elért eredményeket úgy, hogy minden egyes munkacsoport tudta, hogyan teljesíti feladatát. Ehhez hozzájárult az is, hogy abban az időben tervszerinti létszámmal dolgoztunk. Március után a bányarészlegeken meglazult a munkaszervezés és a terv egyenletes teljesítésének biztosítása, mert megkezdődtek a mezőgazdasági munkálatok. A dolgozók kimaradoztak a munkából. Ez az egészségtelen folyamat eltartott egészen ez év októberéig. Azonban nem így történt minden bányaszakaszon. A Szadlovszky, Bernárdi, Rudna bányákban egyenletesen tudták egész éven át teljesíteni a tervet. Ezeken a szakaszokon ugyanis az üzem vezetősége szorosan együttdolgozik a tömegszervezetekkel. Az üzemi pártbizottságok a kommunisták útján helyesen irányították és tanácsokkal látták el mind az üzemrészlegek vezetőit, mind pedig a szakszervezet műhelybizottságait. A fizetett szabadságolást napokra tervezték be, s ezt a munkaszervezés harmonogramjával együtt pontosan betartották. A Rudnabánya technikusai külön versenyt kezdeményeztek, mely azon alapult, hogy az egyes bányaszakaszok versenyezzenek egymással. A verseny ki is fejlődött és meg is lett az eredménye. A Szadlovszky-bánya már november 17én, a Rudna-bánya december 7-én és a Bernárdi-üzem két héttel a határidő előtt teljesítette évi tervét. f Az elmaradó, tervüket egyenlőtlenül teljesítő bányaszakaszon, mint a Mária, Bisztró, István bányákban 1956ban az egyenletes tervteljesítést úgy akarjuk elérni, hogy a Szadlovszky-, Bernárdi- és Rudna-bányák tapasztalataiból kiindulva minden egyes munkaszakaszon, minden egyes hónapra, dekádra és napra kidolgozzuk a munkálatok harmonogramját. A harmonogram betartását naponta fogjuk ellenőrizni és az eredményeket a dolgozókkal a munkahelyükön fogjuk megismertetni. Azonkívül minden egyes bányaszakaszon biztosítjuk a fizetett szabadságolás tervszerűségét, hogy ne ismétlődhessenek meg az idei káros jelenségek. Az egyenletes tervteljesítést, továbbá fokozottabb gépesítéssel és új munkamódszerek bevezetésével biztosítjuk. A vasérc csillékbe rakását 55 százalékra gépesítjük, ehhez azonban szükséges, hogy idejében kapjuk meg a rakodógépeket, az akkumulátoros mozdonyokat, szivattyúkat, stb. Hogy az érc előkészítésének, dúsításának tervét is egyenletesen teljesíthessük, szükséges, hogy a testvérüzemek, mint az alsósajói, dernői, vashegyi báhyaüzemek egyenletesen teljesítsék fejtési tervüket és folyamatosan szállítsák a kitermelt vasércet. Az egyenletes tervteljesítés biztosításához nagyban hozzájárulnak még a műszaki-szervezési intézkedések, valamint a gépesítés fokozása, újabb rakodó, kaparógépek beállítása és a gazdaságosabb munkamódszerek bevezetése. Mindezek lehetővé teszik a termelés fokozását, meggyorsítását és gazdaságosabbá tételét. Eddigi műszaki-szervezési intézkedéseinktől évi 600 000 korona megtakarítást várunk. Egyúttal nagy figyelmet kell fordítanunk a bányaközlekedés javítására, hogy a munkahelyeket elláthassuk a kellő számú üres csillével. Továbbá igen fontos, hogy a jövőben a termelési értekezletek betöltsék hivatásukat. Eddig ugyanis nem egy esetben megtörtént, hogy az egyes bányaszakaszokon az elvtársak egyszerre sok kérdést vetettek fel az értekezleten és nem oldottak meg egyet sem, vagy pedig egészen másról, bér- és lakáskérdésről kezdtek tárgyalni, ami nem is volt napirenden. A termelési értekezletek csak úgy lehetnek eredményesek, ha azokon egyszerre csak egy vagy két legégetőbb kérdésről tárgyalnak és döntenek. Vannak még más fogyatékosságaink is. Ezek közül meg kell említeni a káderek szakmai továbbképzésének kérdését. Ezt idáig elhanyagoltuk és csak most, az utóbbi hónapokban kezdtük meg az üzemi munkaiskola keretében a középtechnikai káderek iskoláztatását. Ezt a jövő évben állandóan és tervszerűen fogjuk folytatni. A jövő évben az egyenletes tervteljesítés biztosításában a gépesítésre, a tervszerűségre és a széleskörű szocialista munkaverseny kifejlesztésére támaszkodunk. Minden üzemben kiféjlesztjük és elmélyítjük a Szadlovszkybánya dolgozóinak ez évi hazafias versenytnozgalmát. A „példás hetek" bevezetésével, különösen 1956 első heteiben, azt akarjuk elérni, hogy a másodig ötéves tervet elejétől kezdve száz százalékra teljesíthessük. Az egyenletes tervteljesítéssel nemcsak gazdaságosabbá tesszük termelésünket, hanem sikerül majd a hónapvégi hajrákat is kiküszöbölni és egyúttal fokozzuk a munka biztonságát is. Jozef Kernáč, a, rozsnyói bányaüzemek igazgatója