Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-25 / 309. szám, vasárnap

1955. december 25. ül SZÖ 3 A Szovjet államférfiak indiai látogatása Indiát és a Szovjetuniót közelebb hozta egymáshoz Delhi, december 23. (TASZSZ). — December 22-én az Indiai Nemzet; Kongresszus Pártja parlamenti cso­portjának állandó bizottsága ülést tartott, amelyen Nehru miniszterelnök áttekintést adott a nemzetközi hely­zetről. Nehru annak a nézetének adott ki­fejezést, hogy a parlament és az egész ország egyetért abban, hogy a szovjet államférfiak indiai látogatása jó ered­ményeket hozott és Indiát és a Szov­jetuniót közelebb hozta egymáshoz. Egyes nyugati hatalmak állásfoglalá­sát, amelyek Indiával „szegény rokon­ként" bántak, súlyos csapás érte. Nehru továbbá foglalkozott az eu­rópai problémákkal, főleg Németor­szág kérdésével és kijelentette, hogy nem várható a Szovjetuniótól, hogy egyetértsen Németország egyesítésé nek olyan tervével, amely a remili tarizált Németországnak lehetővé ten né, hogy a NATO vagy ehhez hasonló tömb tagja legyen. Hozzátette, hogy az osztrák államszerződés, a Szovjet unió és a Finnország között létrejött megegyezés, Jugoszlávia és a Szovjet unió kapcsolatainak megjavulása, Aden auer moszkvai látogatása mind szovjet vezető államférfiaknak azt az óhaját bizonyítják, hogy enyhíteni akarják a nemzetközi feszültséget. A bagdadi szerződésről Nehru kije­lentette, hogy ez a katonai szerződés a Közép-Keletet belesodorta a „hideg háborúba" és megbontotta az arab or­szágok egységét. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Afganisztánban N. A. Bulganyin és N. 3Z. Hruscsov elvtársakat afganisztáni látogatásuk folya­mán Mohamed Zahir—Sah Afganisztán királya kihallgatáson fogadta Franciaország Kommunista Pártja széleskörű választási kampányt folytat Párizs, december 24. (ČTK). — Mint a többi politikai pártok is, Fran­ciaország Kommunista Pártja is or­szágszerte széleskörű választási kam­pányt indított a nemzetgyűlésbe va­ló választások előtt. Választási gyű­léseket tart, amelyeken a párt jelölt­jei a választók előtt ismertetik a párt programját. December 22-én az egyik párizsi elővárosban tartott választási gyű­lésen beszédet mondott Maurice Thorez, a párt főtitkára. Beszédében ecsetelte a kommunista pártnak a nyilvános -skolákért folytatott har­cát. Elsősorban arra emlékeztetett, hogy a kommunista párt tevékenyen támogatja a nyilvános iskolák védel­mére alakult nemzeti bizottság kö­veteléseit és külön ezen az alapon felajánlotta a szocialista és radikális párti képviselőknek az egységes vá­lasztási tömb megalakítását. Thorez beszéde további részében elítélte a szocialisták eljárását, akik csatlakoztak a klerikális elemekhez és a reakcióhoz és kijelentette, hogy szükség van arra, hogy a világi jel­legű iskolák és az állami iskolák összes hívei kivétel nélkül egyesül­jenek. A kommunista párt jelöltjei támo gatják Franciaország haladó erőit. A szocialista párt vezetőinek tilalma el­lenére az egyszerű szocialista párt tagok számos megyében felhívják a választókat, hogy a kommunista párt jelöltjeire szavazzanak. A francia haladó sajtó december 22-én közölte Jean Paul Sartre vi lághírú francia írónak és Irene Joliot­Curie híres atomkutató tudósnak nyilatkozatát, amelyben felhívják a francia választókat, hogy szavazzanak a Francia Kommunista Párt jelöltjeire. Jean Paul Sartre többek között ki­jelentette: „A Francia Kommunista Párt az egyedüli párt, amely a hala­dó erők igazi egységére törekszik és csak ez a párt képes megvalósítani azt a programot, amelyet javasol, mert csak ő élvezi a néptömegek tá­mogatását." Irene Joliot-Curie nyilatkozatában főleg a francia kormányok háborús politikájának tragikus következmé­nyeit ecsetelte, amelyek nagyon ked­vezőtlenül tükröződnek vissza a fran­cia tudományos kutatásban is. Nyi­latkozata végén felhívta a választó­kat, hogy szavazzanak a kommunista párt jelöltjeire. Algériában továbbra is feszült a helyzet Párizs, december 23. (TASZSZ) — Párizsi sajtójelentések szerint Algé­riában tovább rosszabbodik a helyzet. A francia lapok december 23-i szá­mukban beszámolnak arról, hogy nagy összetűzésekre és harcokra került sor a francia csapatok és az algériai felkelők között Constantina és Ka­byl körzetében. A fegyveres össze­tűzések folyamán 35 felkelő életét vesztette. A francia büntetőcsapatok folytatják „átfésülő műveleteiket" és tömegesen letartóztátják az úgyneve­zett „gyanús személyeket". A sajtójelentések továbbá arról ta­núskodnak, hogy egyre növekszik az északafrikai gyarmati megtorlások megszüntetéséért folyó népi mozga­lom. Az utóbbi napokban számos nő­küldöttség követelte, hogy a francia kormány fogadja őket és előadhassák az asszonyoknak azt a kérelmét, hogy fiaikat hozzák vissza Észak-Afrikából. A kormány azonban nem volt haj­landó a nőküldöttségeket fogadni. A l'Humanité jelentése szerint az algériai problémák békés megoldása ,-rdekében Reimsben bizottságot ala­kítottak amely felhívást tett közzé a gyarmati terror megszüntetése ér­dekében. A felhívást aláírták a béke­védők helyi szervezetének, a kommu­nista és szocialista párt szervezetei­nek és a társadalmi szervezeteknek képviselői is. Harahap kormányát nem támogatja a nép Dzsakarta, december 23. (TASZSZ) — December 23-án az indonéziai la­pok az indonéziai alkotmányozó gyű­lésbe való választások előzetes ered­ményeit hozták. Ezen eredmények szerint a nemzeti pártra 7,5 millió választó, a kommunista pártra több mint 5,2 millió választó, a Nahda­tul Ulama pártra több mint 5 millió és a Maszjumi pártra mintegy 4 mil­lió választó szavazott. A „Szuluh Indonézia," és a „Merde­ka" című lapok ezzel kapcsolatban elemzik az országban levő helyzetet és rámutatnak arra, hogy a Maszjumi párt vezette Harahap-kormányt nem támogatja a nép. Megnyílt a Román Munkáspárt 81. kongresszusa Bukarest, december 23. (TASZSZ). — December 23-án Bukarestben meg­nyílt a Román Munkáspárt II. kongresszusa. A kongresszust rövid beszéddel G. Pirvulescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságinak tagja nyitotta meg. Beszédében üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártjának a kongresszuson résztvevő küldöttségét. A kongresszus részvevői felállva, viharos ünneplésben részesítették a Szovjetunió Kommunista Pártját. Pirvulescu a továbbiakban hosszas tapstól kisérve üdvözölte a hős Kína Kommunista Pártja küldöttségét, amely Csu Tehnek, Kína Kommunista Pártja elnökhelyettesének vezetésével vesz részt a kongresszuson, továbbá a többi testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségét. Ezután egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét, titkárságát, mandátumvizsgáló és revíziós bizottságát. A küldöttek és vendégek hosz­szantartó tapssal üdvözölték a Román Munkáspárt vezetőit: Gheorghe Gheorghiu-Dejt, Chivu Stoicát, Josif Chisinevschit, Gheorghe Apostolt, Mo­gyorós Sándort, Emil Bodnarast, Miron Constantineseut és a többieket, amikor elfoglalták helyüket a kongresszus elnökségében. Majd elfogadták a következő napirendet: 1. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának beszámoló jelentése — előadó: Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs. 2. A központi revíziós bizottság beszámolója — előadó Nicolae Guine elv­társ. 3. A II. kongresszus irányelvei a román népgazdaság fejlesztését célzó 1956—60. évi második ötéves tervre vonatkozóan — előadó: Chivu Stoica elvtárs. 4. Beszámoló a Román Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítá­sáról — előadó Nicolae Ceausecu elvtárs. 5. A párt központi vezetőszerveinek megválasztása. Ezután Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tartott beszámolót a napirend első pontjáról. Gheorghiu-Dej elvtársat a jelenlevők melegen üdvözölték. Gh. Gheorghiu-Dej beszámolója Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára a napirend első pontjával kap­csolatos beszámolójában hangsúlyozta, hogy a Román Munkáspárt első kong­resszusa óta eltelt 8 év alatt a világ­ban olyan változások állottak be, ame­lyek óriási hatással voltak a népek életére és az államok közötti kapcso­latokra. Az elért sikerekben döntő sze­repe a Szovjetunió vezette béke, de­mokrácia és szocializmus táborának volt. a A szocialista tábor külpolitiká­jának alapjait, a különböző szociális rendszerű országok békés egymás mellett éléséről szóló lenini tanítás képezi. Gheorghiu-Dej ezután elemezte a Román Népköztársaság nemzetközi helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a Ro­mán Népköztársaságnak eltérően a ré­gi burzsoá nagybirtokos Romániától, mint. valóban független és szuverén államnak, sok erős és bevált barátja van. Ami Romániának az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe való felvételét il­leti, Gheorghiu-Dej hangsúlyozta, hogy a román népet ez a tény mély megelé­gedéssel tölti el. A Szovjetunió szi­lárd állásfoglalásának és kezdeménye­zésének következtében, valamint a nagy változások folytán, amelyek a közvéleményben a népek közötti együttműködést illetően beállottak, a Román Népköztársaság elfoglalta az ENSZ-ben az őt. joggal megillető he­lyet. A Román Népköztársaság, mint az ENSZ tagja, fáradhatatlanul arra fog törekedni, hogy minden erejét latba vetve hozzájáruljon a népek közötti békés együttműködéshez, a béke vé­delmezéséhez és megszilárdításához és a nemzetközi biztonság biztosításá­hoz. Gheorghiu-Dej beszéde további ré­szében a pártnak a szocializmus fel­építéséért folytatott harcával foglal­kozott és hangsúlyozta, hogy a párt fő irányvonala a szocializmus köz­gazdasági alapjainak lefektetésében ki­fejezésre jut az 1949. és 1950-es ál­lami egyéves tervekben, valamint, az ország villamosításának tízéves ter­vében és az első román ötéves terv­ben. Mivel a román dolgozók e terve­ket teljesítették, most a szocialista szektor az iparban csaknem 100 szá­zalékot, a közlekedésben több mint 90 százalékot, a pénzügyi és bankrend­szerben és a biztosítások terén 100 százalékot, a külkereskedelemben több mint 80 százalékot, a belkereskede­lemben több mint 80 százalékot tett ki és szüntelenül növekszik a mező­gazdaságban is. A szocialista szektor­nak vezető szerepe és egyre növekvő része a népgazdaságban ahhoz vezet, hogy a szocializmus közgazdasági alap­véleménye egyre jobban kihat az egész román népgazdaságra, amely a dolgo­zik "nyagi és kulturális szükségleteit, egyre fokozottabban kielégítése érde­kében fejlődik. A párt politikájában rendületlenül a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének fő lenini elve szerint igazodik, — mondotta továbbá Gheorghiu-Dej — a munkásosztály és a parasztság szövetsége a népi de­mokratikus állam hatalmának rendít­hetetlen alapja, a mezőgazdaság szo­cialista átépítése sikeres teljesítésé­nek biztosítéka. A továbbiakban Gheorghiu-Dej az első ötéves terv teljesítésével foglal­kozott. Rámutatott, hogy az 1951— 1955. évekre szóló ötéves tervet a nyerstermelésben már november 10­ig teljesítették. 1955-ben az ipari ter­melés 2,9-szeresen meghaladta az 1938­évi színvonalat és 3,4-szeresen az 1948-évi termelést. Oj iparágazatok keletkeztek, mint a kőolajipari terme­lés, az energetikai berendezések és szerszámgépek termelése, traktorok és mezőgazdasági gépek gyártása, az automobilgyártás. Üj vegyiipari ága­zatokat létesítettek az uránérc kiter­melése stb. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága vezetésével a népi kormány ideje alatt alapjaiban meg változott az ipar struktúrája. A ter­melőeszközök termelése az 1948-évi termelésnek mintegy 3,9-szeresére, és a fogyasztási árúcikkek termelése an­nak 2,9-szeresére növekedett. Az öt legfontosabb iparágazataban: a kőolaj, villanyenergetikai ipar, vas­kohászat, gépipar és vegyiipar beruhá­zásai az összberuházások 67 százalé­kát tették ki. 1955 ' en 10 575 000 tonna kőolajat, v.jyis 600 ezer tonnával többet termel­tek ki, mint amennyit az 1955-ös terv megállapított és 2 millió tonnával töb­bet, mint amennyit a burzsoá nagy­"•ofkos rendszerben egy év alatt ki­termeltek. Az egész kitermelt kőolaj­mennyiséget Romániában dolgozzák fel. t-. év ala; 20 új villanyművet he­lyeztek üzembe. Gheorghiu-Dej beszédének további részében a Román Népköztársaság mezőgazdaságának fejlődésével fog­lalkozott. Rámutatott, hogy a mező­gazdaság fejlesztésére tett intézkedé­sek következtében az 1955-ös évi ga­bonatermelési tervfeladatokat már 1954-ben túlszárnyalták. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága ez évi februári konferenciáján kitűzött feladatot, vagyis 10 millió tonna bú­za- és kukoricatermés elérését 1955­ben i millió tonnával túlszárnyalták. Az állattenyésztési termelésben az állatok tervezett szaporulatát lénye­gében teljesítették, a sertéseknél és szarvasmarháknál túlszárnyalták. Az utolsó hat év alatt lényegesen fejlő­dött a szocialista kereskedelem. A* áruforgalom évről-évre növekedett é» 1955-ben mintegy 28 milliárd lej ér­téket képvisel, vagyis kétszer olyan magas, mint 1950-ben volt. A külke­reskedelemben az áruforgalom 1955­ben az 1950-es évvel szemben csak­nem megkétszereződött. A Román Népköztársaság nemzeti jövedelme 1955-ben az 1948-as évvel szemben több mint 2,5-szörösér® emelkedett. Gheorghiu-Dej ezután konkrét pél­dákkal mutatott rá a dolgozók élet­színvonalának emelkedésére, majd pe­dig az ország további ipari fejleszté­sének feladatairól beszélt. A máso­dik ötéves tervben az ipari nyerster­melés 60—65 százalékkal és a fo­gyasztási árucikkek termelése 50—55 százalékkal emelkedik. A második öt­éves terv folyamán a munkatermelé­kenységpek az iparban legalább 45—50 százalékkal kell emelkednie és az ön­költségeket 15—20 százalékkal kell csökkenteni. G}ieorghiu-Dej a mezőgazdaságról beszélve rámutatott, hogy a dolgozd parasztok tömegesen a szocialista r.agytermelés útjára léptek és már több mint 6000 földművesszövetkezetet és csoportot alakítottak, amelyekben csaknem 380 ezer család dolgozik. A mezőgazdasági termelőcsoportokban 80 ezer család végez közös munkát. A mezőgazdaság szocialista szekto­rának anyagi, műszaki alapja jelentő­sen megnövekedett — mondotta Ghe­orghiu-Dej — 221 gép- és traktorál­lomást létesítettek és több mint 30 ezer traktor, 1500 kombájn, 15 ezer cséplőgép, valamint más mezőgazda­sági gépek és szerszámok állanak a dolgozó parasztok rendelkezésére. Gheorghiu-Dej ezután a párt kőnk­ťet feladataival foglalkozott a romárt falvak szocialista átépítésében. A beszámolók további része a párt munkájáról szólott. Gheorghiu-Dej hangsúlyozta, hogy a kommunisták mozgósították a néptömegeket, ihlető példával jártak elől, egységesen és néldásan cselekedtek és ezért a ro­mán népet győzelemről-győzelem-* re vezették. Gheorghiu-Dej részlete­sen megvilágította a pártnak az An­na Pauker vezette jobboldali elhaj­lók csoportjával folytatott harcát. Mély megelégedéssel jelenthetjük $ — mondotta Gheorghiu-Dej, hogy m» pártunk kongresszusán a párt sorai­nak egysége, felzárkózásuk a Közpon­ti Bizottság köré erősebb, mint bár* mikor azelőtt volt. Gheorghiu-Dej bejelentette, hogy k pártnak most 595 398 tagja és tagje­löltje van. A tagok és tagjelöltek 65 százaléka az iparban és a mezőgazda­ságban dolgozik. Gheorghiu-Dej beszéde végén azok­ról a fő feladatokról beszélt, amelye­ket a pártnak a jövőben szem előtt kell tartania, hogy kiküszöbölje az eddigi hibákat és megjavítsa a párt munkáját. Figyelmeztette a kong­resszust, hogy tovább kell fejlesz­teni a párton belüli demokráciát, meg kell szilárdítani a pártfegyelmet, a párt egységét, jobban kell ellenőrizni a határozatok teljesítését, meg kell javítani a káderek kiválogatását és elosztását és elsősorban ideológiailag kell megszilárdítani a pártot „Előre, új győzelmek felé a szo­cializmusért, a békéért, a nép javá­ért és boldogságáért folytatott harc­ban" — e szavakkal fejezte be Ghe­orghiu-Dej beszámolóját a küldöttek viharos, hosszantartó tapsa között. A nyugati hatalmak politikája nagy vereséget szenvedett az arab Keleten Bejrut, december 23. (TASZSZ) — Sajtójelentések szerint a helyzet Jor­dáiában normális, annak ellenére, hogy egyes körzetekben még tüntetések folynak Jordániának a bagdadi szerző­déshez való csatlakozása ellen. A jordániai lakosság valamennyi rétege nagy örömét nyilvánítja afelett, hogy Madzseli kormánya beadta lemondá­sát. Amani jelentések szerint december 21-én neves jordániai politikusok küldöttsége Ibrahim Hasem miniszter­elnökhöz ment és felkérte őt, hogy Madzsali volt miniszterelnököt állít­sák bíróság elé és vonják felelősségre azért, hogy Jordániát be akarta vonni a bagdadi szerződésbe. Bejrúti amerikai körök a jordániai eseményeket kommentálva hangsú­lyozzák, hogy a nyugati hatalmak, fő­leg az USA és Nagy-Britannia poli­tikája nagy vereséget szenvedett az arab Keleten.

Next

/
Thumbnails
Contents