Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-18 / 303. szám, vasárnap

2 UISZÖ 1955. december 18. 'Hakoneátlan fvh/ók A nyitrai kerü­lőben két folyó — mint két testvér — csendesen folyik déli irányban: a Nyitra: és a Zsit­va. A tavaszi vaqy öszi esőzések után megáradtak, sok­szor nejn lehetett . „ráncbaszedni" a két megvadult fo- ­lyót. Nem ismer­tek ilyenkor határt és akadályt maguk előtt. Sokat be- .:.'*,.>••> szélhetnének olyan időkről a surányi, érsekújvári és ógyallai járások lako­sai, amikor még a termés betakarítá­sa előtt vitték el a gabonát a meg­áradt folyó hömpölygő vad hullámai. Máskor meg a nyár elején léptek ki medrükből és elpusztították a fél érett termést. Különösen a Zsitva bánt igen mostohán az udvardi, su­rányi, besenyői, húli, verebélyi, ara­nyosmaróti és Érsekújvár-köftyéki földművesekkel. Volt idő, amikor az áradások 7600 hektár területet árasz­tottak el, aszerint, hogy milyen sze­szélyesek voltak a folyók. Rendsze­rint 5600 hektár terület, ebből 3600 hektár termőföld, 2200 hektár mező és rét, 800 hektár kitt, került majd­nem minden évben víz alá. A további 2000 hektárt minden 10—20 évben egyszer árasztották el a rakoncátlan folyók. A folyómenti községekben ez nagyon gátolta a célszerű építkezést és az egészséges ívóvíz biztosítását. Amikor a víz visszatért medrébe, rendszerint egészségtelen pocsolyák maradtak vissza, melyek következté­ben a fertőző betegségek is egyre ter­jedtek. Az évek hosszú során a Nyitra 1 és Zsitva völgyében az| áradások súlyos milliókkal károsították meg a nép­gazdaságot. A földművesek minden évben szomorúan néztek a folyók piszkos hullámaiba és várták, mikor térnek vissza medrükbe, hogy gyor­san bevessenek. Vártak békésen, sok­szor ölbetett kezekkel, alázatosan, mert féltek a folyóktól. Hisz az ural­kodó osztály is mindig csak engedel­mességre tr ította őket. Még a H rthy-uralom ideje alatt 1942—44-bc.. kezdték szélesíteni a Besenyő fcvitti szakaszon a Zsitva­folyó medrét. A munkák azonban ab­bamaradtaké Ez idén a kormány határozata ér­telmében november 3-án újból meg­kezdődtek a munkák a Vlkanovo—Be­senyő szakaszon. Az építkezés fon­tosságára vall, hogy azt a nyitrai ke­rület „nemzeti építkezésének" nyil­vánították. Még csak a kezdet kezde­tén ál!, mert még most csak az elő­készítő munkák folynak, a kedvező rajthoz,, amely 1956. első felében in­dul meg. Felkerestem az intézményeket, ame­lyek a nagyarányú tervet előkészítik és a technikai munkát irányítják. A Szlovákiai Vízgazdálkodási Hivatal fő­osztályán František Štein mérnök­igazgató és a főmérnök Pečo elvtárs, valamint a többi mérnök és technikus előzékenyen adták meg a szükséges ielvilágosításokat. Megtudtam, hogy' az építkezésnél a Hasko elvtárs buldózere munkában befejezésig kb. 10 évi távlat-tervről van sző, de már 1960-ban is mutat­kozni fognak az első nagy eredmé­nyek. A számítások szerint 15 év alatt visszatérül az egész beruházott összeg, annak a területnek a hozamából, ame­lyet eddig a Zsitva és Nyitra folyók árja elborított. Százharmincöt millió hatalmas összeg. Ha ehhez még hoz­zászámítjuk a fokozott terméshoza­mok alapján az állattenyésztésben elért magasabb termelést, akkor nép­gazdaságunk további milliókkal gya­rapodik. Ez a vidék tökéletes tájalakítást és széleskörű mezőgazdasági távlati ter­vezést kíván. A sok árvíz következ­tében a talaj sok helyen elsavanyo­dott, s az árterület főként csak leg­gelőkre, rétekre volt alkalmas. Meg­nehezült a mezőgazdasági' kultúra fej­lődése, s a szorgalmas nép megélhe­tése is. A múltban sokan voltak kény­telenek kivándorolni innen. A távlati terv szerint és a visszanyert 6700 hektár földterületen keliő talajjavítás után 40 százalék gabonafélét, 30 szá­zalék kapásnövényt, 20 százalék takar­mányt és 10 százalék olajmagvat, vagy ipari növényt lehet majd ter­melni. A belterjes gazdálkodás részé­re az összes feltételek biztosíthatók. A közeli surányi cukorgyár is vár arra, hogy fokozzák a cukorrépater­melést, hiszen az alacsony szállítási költségek is olcsóbbá teszik majd ré­páját, jobban használhatja ki kapaci­tását. Az újonnan nyert - területeken öntözéssel nagyon lehet emelni a hek­tárhozamokat, s ennek következtében az állattenyésztést. Ennek viszont nagy hasznára lesz a cukorgyárból visszatérő nagyon értékes takarmány: a cukorrépaszelet. És mik a további tervek? A Zsitva és Nyitra folyók szabályo­zása után egyedül az újonnan nyert területeken évente 9 millió korona ér­tékű többlet-termésre számítanak. A távlati terv szerint zsilipek építését is tervezik és így nemsokára eljön az idő, amikor a Nyitra folyón ezertonnás hajók fognak közlekedni Érsekújvárig. Innen viszik majd a sok terményt a távoli országrészekbe, ideszállítják majd az ipari cikkek nagy mennyi­ségét. De ne kalandozzunk el gon­dolatainkkal oly messze és térjünk csak vissza a jelenbe ... *** Már élesen fúj a decemberi szél, s havas eső esik, amikor kiérünk az udvardi építési szakaszra. A nemzeti építkezés helyi „stábja" Udvardon fa­barakkokban van elhelyezve. Mellette magasan lobog az állami, szovjet és a CSISZ zászló. Sok szakember gyűlt itt ma össz® akik örömmel magyaráznak nekem Horváth mérnök, a Nyitrai Vízsza­bályozási és Talajjavítási Vállalat igaz­gatója, Varga, Sutka mérnökök, Svan čara elvtárs, az építkezés vezetője Studený munkavezető, Kepencay mér. nök, a besenyői szakasz vezetője, Föl­desi munkamester. Mindannyiukat egy gondolat vezérli: teljesíteni a tervet. Még csak néhány héttel ezelőtt kezdték meg a nagy munkát, de már eddig is, december 12-ig több, mint 5800 önkéntes brigádmunkás 36 000 brigádórát dolgozott le. A legtöbben az érsekújvári, surányi járásból kap­csolódtak be a munkába, de azért a távolabbi, éspedig: komáromi, zselízi, párkányi, partizánskej járásokból is jöttek brigádosok. Az udvardiak is kitették magukért. Csupán a besenyői­ek nem ébredtek fel még korai téli álmukból. Ök, akiket elsősorban ér­dekelné az ügy, mert hiszen az ő földjeiket is több mint ezer hektá­ron elönti a víz, eddig vajmi kevés érdeklődést mutattak. December 5-ig csak 12 napig dolgoztak brigádmun­kásaik. Érthetetlen, hogy milyen elégtelenül mozgósítja a Besenyői He­lyi Nemzeti Bizottság a lakosságot. A besenyőiek , ugyancsak elfogadták az udvardiak versenyfelhívását, a CSISZ szervezet tagjai kétszer fél napra ki is jöttek, de aztán munkakedvük mint szalmaláng, lelohadt. Az udvardiak közül bizony már vagy ötszázan vet­tek részt a munkában és egyre je lentkeznek a továbbiak. A Veiké Uherce-i erdészeti iskola 36 leány­diákja rossz időben is kijött dolgozni. Sok itt a követésre méltó példa, nehéz mind felsorolni. Szabó Pál nagykéri gépész buldózeré­vel naponta 400 m 3 földet emelt ki, Panák átlagban 300 m 3-t, Stoch 350 m 3-t. És ilyen jó teljésítménye van Hasko elvtársnak is. A két munkaszakaszon összesen 8 gép, azaz négy buldózer és négy szkar­per van, de ezek közül csak kettő dolgozik, a többi üzemen kívül, ki­használatlanul hever. Mindeddig a ne­héz mezőgazdasági müveleteket végző Bratislavai Gép- és Traktorállomás igazgatósága nem törődött azok ki­javításával. Szükséges lenne, ha itt állandó javítóműhelyt létesítenének. A technikusok panaszkodnak, hogy nemrégen a mozgó javítóműhely megérkezése után újból elment, anél­kül, hogy kijavította volna a gépeket. A szerelők arra jiivatkoztak, hogy ki­fogyott az oxigénjük. Fel nem fog­ható, nhiért ily gondtalan a fentemlí­tett gép- és traktorállomás vállala­tának műszaki anyagellátó osztálya, hogy a javításokhoz szükséges leg­elemibb anyaggal sem tudja ellátni szerelőit. Az építkezés fokozottabb gépesítést feltételez, mert a terv szerint 2 mil­lió köbméter földet kell kiásni és át­helyezni. Nagy feladat ez^ de megéri a fáradságot. Grek Imre. Korszerű gépek az űj bányászok kezében Handlová sikeresen teljesíti a mun­kaerőtoborzás tervét. Az üzembe na­ponta érkeznek munkacsoportok, ame­lyek segítségükre lesznek a handlovai bányászoknak abban, hogy előirány­zott tervüket a jövőben mindenben sikeresen teljesítsék. Az új bányászok, amint az üzembe érkeznek, nyomban megkapják a mun­karuhákra szükséges pénzösszeget, majd a szállásokra mennek, ahol a legszebben berendezett, ágyneművel ellátott lakásokban kapnak helyet. Murin igazgató minden munkacso­porttal külön-külön elbeszélget. El­mondja a bányamunka jeltételeit, út­mutatást, tanácsokat ad és mielőtt az új bányászok megkezdenék a munkát, felhívja figyelmüket a korszerű gé­pekre és a bányászat új munkamód­szereire. A brigádosoknak módjukban van alaposan, megismerkedni a korszerű gépekkel és a bányászat új munka­módszereivel, mind elméletileg, mind gyakorlatilag, mert mielőtt megkezde­nék a munkát, tíznapos iskolázáson vesznek részt. Ebből négy napot a kül­színen, hat napot pedig a bányában töltenek. Ezalatt az idő alatt megismerked­nek a bányával, a bányamunkával, a bányászat új gépeivel. A tizedik napon a vezetők egy összefoglaló előadást tartanak a látottakról és tanultakról. Az új bányászok igy elméletileg jól felkészülve és gyakorlati bányamunká­ban is némi ismeretet szerezve kez­dik meg a munkát. A tíznapos iskolaidő tartama alatt az elméleti oktatással és a munkahe­lyek megismertetésével egyidejűleg a vezetők megtanítják a brigádosokat az új gépek kezelésére is. Így az új bányászok rögtön az új munkamód­szer szerint kezdhetik a munkát és az új gépek kezelésének elsajátításával nem kell annyi időt veszteniök, mint­ha ismeretlenül látnának a gépek ke­zeléséhez. A munkát megkönnyítő gépek közül a handlovai bányában eddig a kom­bájnt, a réselőgépet és a páncélt használják. Ahol a munkahelyek azt lehetővé teszik, az új bányászok min­denütt a gépek valamelyikével dolgoz­nak. Munkájuk ezzel lényegesen könnyebb és gyorsabbá válik, ezért ezek a gépek a brigádosok körében nagy népszerűségnek örvendenek. A technikusok minden segítséget meg­adnak, de szükséges, ahogy eddig, úgy a jövőben is mindenben segítségükre legyenek az új bányászoknak. Az új bányászok a korszerű gépekkel nagy segítséget jelentenek bányáinkban és ezért kezeljék gépeiket úgy, hogy nagy feladataikat teljesíthessék és teljes mértékben rászolgáljanak a technikusok, a bányászok, a dolgozó nép bizalmára. (b) A párt és a kormány képviselői az indiai képzőművészeti kiállításon Szombaton, december 17-én a prá­gai Reprezentációs Ház termeiben megtekintették az indiai képzőművé­szet kiállítását a párt és a kormány képviselői Alexej čepička, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Viliam Široký és Antonín Zápotocký elvtár­sak, továbbá Jiŕi Hendrych, a CSKP KB titkára, valamint Václav Dávid és Ladislav Štoll miniszterek. A vendégeket az Indiai Köztársaság követségi ügyvivője, dr. Jagan Nath Khosla, a követség tagjai, Bhabesh C. Sanjal és Hariak Ambadas Gade indiai képzőművészek, Karel Pokorný állam­díjas, a Csehszlovák Képzőművészek Szövetségének elnöke és a szövetség más vezető tagjai fogadták. Megérkezéskor a vendégek beírták nevüket az emlékkönyvbe s ezután érdeklődéssel megtekintették a kiállí­tás anyagát. Az ősrégi indiai művészet rendkívül értékes exponátumairól és a modern indiai művészetet képviselő kiállítási anyagról a jelenlevő indiai művészek és a Csehszlovák Képzőmű­vészek Szövetségének képviselői ad­tak magyarázatot. A kiállítás megtekintését követő szívélyes beszélgetés során dr. Jagan Nath Khosla, az Indiai Köztársaság követségi ügyvivője köszönetét fejezte ki a csehszlovák kormánynak a kiállí­tás megrendezéséért. Hangsúlyozta, hogy ez hozzájárul az indiai művészet megismeréséhez és a két ország mű­vészei kölcsönös kapcsolatának elmé­lyítéséhez. Antonín Zápotocký köztársasági el­nök biztosította dr. Jagan Nath Khos­la urat, hogy a csehszlovák kormány törekvése a kölcsönös kultúrkapcsola­tok fejlesztésének minden téren való támogatása. A nemzetgyűlés képviselői tanácsának ülése December 16-án a nemzetgyűlés képviselői tanácsa ülést tartott Zde­nék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnö­kének vezetésével. A napirend első pontját az 1956. évi állami költségvetés megtárgyalásának előkészítéséről szó­ló tájékoztatások képezték, amelyeket Josef Štetka képviselő, a nemzetgyű­lés költségvetési és gazdasági bizott­ságának elnöke adott elő. Jozef Való, a nemzetgyűlés alelnöke ezután rész­letes beszámolójában értékelte a kép­viselők kerületi csoportjainak tevé­kenységét, valamint a képviselőknek a választási körzetekben folytatott tevé­kenységét a múlt időszakban. Végül Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés el­nöke a nemzetgyűlés képviselői taná­csának beszámolt a nemzetgyűlés bi­zottságainak üiéseiről és további fel­adatairól. A CSKP KB téziseiről beszélgetnek a kassai építkezéseken A kassai Magasépítészeti Vállalat munkahelyein gyűléseket szerveztek, amelyeken a gazdasági vezető dolgo­zók Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának az építé­szetről kiadott téziseiről beszélgettek a dolgozókkal. Több helyen a dolgozók már a beszélgetések folyamán konkrét ajánlatokat nyújtottak be; ezek olyan technikai intézkedésekre irányultak, amelyek biztosítanák a folyamatos munkát és a jó kereseti lehetőséget. Ahhoz, hogy az egész éven át zökke­nésmentes legyen a munka, a dolgo­zók azt kérik a üzemvezetőségtől, hogy javítsa meg az építkezéseknek építő­anyaggal való ellátását. A gyűlések folyamán sok javaslat hangzott el a folyamatos munkamód­szer és a komplex csoportok beveze­tésére. Ez idő szerint Pethő Sándor csoportja az egyetlen komplex-csoport Kassán. A hozzászólások eredménye­képpen megjavítják a gépi vakoló­csoportok pótalkatrészekkel való ellá­tását is és így biztosítják az építke­zések gépesítésének további fejlődé­sét. Ladislav Lipták, Kassa A mezőgazdasági építkezéseket gyorsabban és olcsóbban végezhetjük Sok egységes föidmüvesszövetke­zetnek van új épületekre szüksége az állatállomány közös istállózására. A téglaépítkezések főként azokban a já­rásokban, ahol nehézségekbe ütközik az anyagszállítás, jelentékeny költsé­gekkel járnak. A fa, mint építkezési anyag nem alkalmas, mivel tűzve­szélyes. A külföldön bevált tapasztalatok és saját kutatásaink eredményei alap­ján előnyösen felhasználható építő­anyagként a nem égetett agyag. A döngölt agyagból különféle keverékek hozzáadásával épített fal helyi, túl­nyomó részt természetes anyagfor­rásokból, jobb hőszigetelő, mint a téglafal. Kedvező tulajdonságai foly­tán kitűnően alkalmas istállóépítke­zés céljaira. Az esetek többségében az alapok felásásából, felszíni rendezésből, stb. nyert agyagból lehet építeni, úgyhogy elesnek az összes szállítási költsé­gek. Ha jól szervezik a munkát, ne­gyedére csökkennek a költségek a döngölt agyag felhasználásával ké­szült fal építésénél. A döngölt agyagból készült építke­zéseket nagyon megkönnyíthetjük az előgyártmányok készítésével. Ezen a téren főként a Német Demokratikus Köztársaság építőinek vannak na­gyobb tapasztalatai, ahol bevezették a homlokzat-, padlás- és tetőszerke­zetek előgyártmányainak termelését. A Német Tudományos Akadémia meg­hívására most hárem szakemberünk részt vesz a Német Demokratikus Köztársaságban az agyagépítkezések tervezőinek egyhetes tanfolyamán. A Német Demokratik JS Köztársaságból nyert ismereteket kellő módon kiegé­szítik a mi kutatásaink eredményei­vel, hogy a döngölt agyag építőanyag­ként való felhasználásával a tudo­mány és a technika jelenlegi állapota alapján a lehető leggyorsabban és leg­olcsóbban építhessük mezőgazdasági épületeinket. M eddig tart nálunk az aránylag meleg időjárás? Az utóbbi napokban egész Közép ­Nyugaton és Dél-Európában eléggé felmelegedett az időjárás. A napi hő­mérséklet Délnyugat-Szlovákiában el­érte a plusz 10 fokot. Nemcsak az alacsonyabb fekvésű helyeken, hanem a hegyekben is meg­változott az időjárás. A hét végén a melegedés általában elérte a tenger­szint feletti 1300 méter magasságot és csak e határ felett tartott az egész napi fagy. Bizonyára sok elvasó felte­szi a kérdést, van-e Európában egyál­talán tél és meddig tart nálunk ez az aránylag meleg időjárás? Jelenleg hideg téli időjárás egész Észak- és Északkelet-Európában ural­kodik, ahol a fagyok elérik átlag a mínusz 20, sőt a mínusz 30 fokot, sőt néhány helyről mínusz 40 fokot is jelentenek. Déli irányban a fagyok, a hideg időjárás fokozatosan enyhül. E hideg időjárás és az Európa déli része felett uralkodó meleg légáram­latok közötti határ Ukrajnán át Északkelet-Lengyelországon és Svéd­ország déli részén át húzódik. Dél-Skandináviából hideg levegő kezd áramlani Angliába és Északnyu­gat-Németországba. Az általános lég­köri helyzet azt mutatja, hogy ez a hideg légáramlat tovább hatol a szá­razföld felé és a jövő hét elején el­éri a mi területünket is. Jóllehet a jövő hétre — főleg a jövő hét ejsö felére — várható az érezhető le­hűlés és helyenként havazás is, nem kell azonban félni, hogy nálunk is oly mélyre süllyed a hőmérséklet, mint Észak - Európában. Dr. Peter Forgáč, a Hidrometeorológiai Intézet dolgozója, Bratislava. i

Next

/
Thumbnails
Contents