Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-15 / 274. szám, kedd

2 M1SZ0 1955. november 15. A szovjet vendégeink csehszlovákiai tartózkodásáról (ČTK) A Külfölddel való Kulturális Kapcsolatok össz-szövetségi Társasá­gának küldöttsége Vszevolod Nyikola­jevics Sztoletov professzorral, a Szov­jetunió főiskolaügyi minisztere első helyettesének, a biológiai tudományok jelöltjének vezetésével szlovákiai tar­tózkodásának negyedik napján, vasár­nap, november 15-án a Magas Tátrá­ban volt. A kedves vendégek megcso­dálták a Tátra természeti szépségeit, behavazott csúcsait, és a Csorbá-tót, valamint a világhírű demänovi csepp­kőbarlangot. A Külfölddel való Kulturális Kap­csolatok Össz-szövetségi Társaságának küldöttsége délután az Arvai gátra ment. Szovjet vendégeink elismeréssel nyilatkoztak az árvái energetikusok munkájáról, akik a Szlovákia szocia­lista iparosítása keretében épült leg­nagyobb üzemek egyikében dolgoznak. Az Arvai gát megtekintése után a vendégek Bratislavába mentek. * * * M. G. Manizer, háromszoros Sztálin­díjas, az OSZSZSZK nemzeti művésze, a Külfölddel való Kulturális Kapcso­latok Össz-szövetségi Társasága kül­döttségének tagja vasárnap, november 13-án megtekintette Kelet-Csehor­szágban a si'ibrászati és építészeti emlékek központjait. A kedvei vendéget dr. V. Štech professzor, členjáró művészettörté­nész és dr. Vladimír Fiala kísérték útján. A Csehszlovák Vöröskereszt segítsége a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak Október végén a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területének egy részén tájfun pusztított. Pusztításának a lakóházak tízezrei és számos em­berélet esett áldozatul. A Csehszlovák Vöröskereszt a tájfun pusztította te­rület lakosságának 100 000 koronás segélyt nyújtott. A segély keretében a Csehszlovák Vöröskereszt a Vietna­mi Demokratikus Köztársaságba ru­haanyagokat, orvosságot és kondenzált tejet küld. SZO VJE T EMBEREK SZL O VÁKIA B A ľ\ Ezt a szeretetet nagyon meg kell becsülnünk Sokat hallottunk és beszéltünk ar­ról a nagy barátságról, mely szoros kapocsként fűzi össze hazánk népeit a nagy szovjet néppel. De hogy en­nek milyen mélyek a gyökerei, ezt csak azok tudják igazán felmérni, akiknek alkalmuk van közelebbről megismerni a szovjet embereket. A farkasdiaknak módjuk volt erre. Na­gyon soká fogják emlegetni, hogy szabad életünk tizedik esztendejének novemberében három szovjet ember járt nálunk, s a találkozás olyan meghatottságot keltett bennünk, mint amikor arcunkon érezzük rég nem lá­tott anyánk forró csókját. Nem meglepő a szeretetnek ez a megnyilvánulása. De mondjuk el csak sorjában a dolgokat, ahogy történt. A három szovjet embert, V. N. Sztoletov, I. N. Kidin tudományos dol­gozót, K. S. Kiszíjakovot, a char­kovi sztálindíjas esztergályost és tol­mácsaikat, kísérőiket vivő autók Far­kasd felé robogtak. Vágsellyénél be is kanyarodtak a faluba vezető útra. S már Farkasd határában voltak, ami­kor váratlanul megelőzte őket egy zöld „Skoda 1200-as", a kitárt abla­kokból nagyban integettek feléjük. Az autókat megállították. Mi történt 9 A zöld autóból kiugrik egy elvtárs és hozzájuk rohan. — Elvtársak! Sellyén várnak rátok! Üdvözölni akarnak benneteket. — Az nem is volt a tervünkben ... Farkasdon várnak ránk, nem késhe­tünk . .. Sellye 14 kilométernyire van ide, — magyarázza Marcina elvtárs, a szovjet emberek kísérője Sztoletov­nak. Az őszülő hajú Sztoletov elvtárs arcára mosoly suhan. Nem mondja ki, de mindnyájan kiérezzük belőle azt a jóleső örömet, mely akkor bomlik szét az emberben, amikor megérzi az őszinte szeretet megnyilvánulását. S ez ellen nem lehet gátat emelni. — Vissza kell mennünk, — mond­ja Sztoletov elvtárs. De hogy ne várassák meg a farkas­diakat, úgy döntöttek, hogy Vágsely­lyére Kidin és Kiszljakov elvtársak mennek vissza. Nagy volt ott az öröm és a lelkesedés. Több mint 2000 em­ber üdvözölte őket „terven kívül" vi­rággal a kezükben. * * * Sztoletov elvtársnak, még mielőtt kilépett volna az autóból a farkas­di helyi nemzeti bizottság előtt, az épület bejárata fölötti, oroszul írott feliraton akadt meg a tekintete. „Zdravsztvujte dorogi druzja"! Üdvözlünk benneteket, drága bará­taink! — mondotta az írás és néhány pillanat múlva Bartos Pál és Stanga István ajkáról hangzott el szlovákul és magyarul az írott, szívből jövő üd­vözlet folytatása, amikor a falu lel­kes lakói s a virágcsokrokkal intege­tő kis pionírok között eléjük lépett Sztoletov elvtárs. Utána következett az, amire a far­kasdiak hosszú ideig fognak emlékezni és talán soha el nem felejtik. Az emlékezetes esemény a kultúrházban kezdődött. Az elég nagy és tágas te­rem kicsinek bizonyult, mert any­nyian jöttek fiatalok és öregek, anyák gyermekeikkel a karjukon, hogy so­kan be sem fértek. Amikor a Vágsely­lyéről érkező szovjet elvtársak is megjelentek közöttük, a kitörő lelke­sedést, éljenezést és tapsot le sem lehet írni. S amikor Fiam György, a szövetkezet elnöke s utána Ján Paš­teka, Ondrej Mitko, Bogár Pál szö­vetkezetük eredményeiről számolták be, _ hogy 1780 hektáron gazdálkod­nak, számos új gazdasági épületükben 1900 sertésről, 200 tehénről, 221 bor­júról gondoskodnak, csak az állat­tenyésztésben 130 szövetkezeti tag dolgozik, s a szövetkezetbe eddig 6,5 millió koronát fektettek be — ezek hallatára magunk is örültünk, de még jólesőbb érzés fogott el bennünket, amikor elismerő szavakat hallottunk a szovjet emberektőt. Mikor a vendégek megtekintették a tisztán tartott új gazdasági épületek egész sorát, elbeszélgettek a szö­vetkezeti dolgozókkal, láttuk, hogy elvtárs emlékjelvényt tűzött a kis Erzsi ruhájára. Majd egy őszhajú, bajuszos bácsi. Szák András emelkedett szólásra: — Ezerkilencszáznegyvenkilencben voltam én is a Szovjetunióban. Tas­kentben jártam. Gazdag kolhozokat láttam ott, sok szép fehér gyapo­tot... — és Szák bácsi a nagy fel­indultságban, abban az örömben, hogy most ismét szovjet emberekkel szorít­hat kezet, belezavarodott mondókájá­ba és egyre csak azt ismételgette, hogy „nagyon örülünk a látogatásuk­I. Kidin elvtárs emlékjelvényt tüz Csányi Erzsi pionír ruhájára. Kidin elvtárs kissé elgondolkozik. Em­ber gyűrű vette körül. Egyikük bátor­talanul megkérdezte: — Talán nem tetszik valami? Kidin elvtárs a kérdezőre emelte puha, meleg tekintetét és elmosolyo­dott, mintha csak bátorítaná a kér­dezőt, ne féljen a kérdésektől. — Az imént a mi kolhozainkra gondoltam. Amikor huszonkilencben és a harmincas évek elején építeni kezd­tük a kolhozokat, akkor még nem voltak olyan kolhozaink, mint ez a szövetkezet, nem voltak tapasztala­taink, — mondotta. — Nálunk most könnyebben megy ez a munka, — felelte erre az előbbi kérdező, — mert önöktől tanulunk s az önök gépeivel dolgozunk a me­zőkön ... Kidin elvtárs mindezt tudja és örül is annak, hogy tapasztalataik átvé­telével nálunk meggyorsult a szocia­lizmus építése. — A szövetkezet nagyon jó, — mondja azután. — Az elnök szilárd és erös akaratú, s a tagság mint lá­tom, jó kollektívát alkot. Kívánom, hogy minél több ilyen jó szövetke­zetük legyen... Es örülünk annak, hogy itt úgy fogadnak bennünket, mint édestestvéreket. Sokáig fogunk emlékezni a farkasdi szövetkezete­sekre... * * * Ezen a napon nem fogadtak fele­ket a helyi nemzeti bizottságon. Dél­ben cigányzene szólt a nagyterem­ben. Itt vendégelték és köszöntötték újra a nálunk járó szovjet embere­ket. Amikor Csányi Erzsébet pionír a tanulóifjúság nevében üdvözölte őket, a tolmács gyorsan iparkodott le­fordítani szavait; ekkor többen közbe­kiáltottak: — Nem kell azt lefordítani, el­mondja azt Erzsi oroszul is! Megható volt ez a jelenet. Kidin nak és érezzék jól közöttünk magu­kat", de a könnybelábadó szeme még sok mindenről beszélt. Arról a nagy barátságról, melyet a szovjet embe­rek iránt táplálunk. — Minden léptünkben érezzük Csehszlovákia népeinek irántunk ta­núsított szeretetét. Mi ezt nagyon tudjuk becsülni, — felelte az üdvöz­lések után Sztoletov elvtárs. — Min­den szovjet ember tudja, hogy Cseh­szlovákia dolgozói milyen forrón sze­retik a mi hazánkat. De meg kell azt is mondanom, hogy minden szov­jet ember már az anyatejjel szívja magába a népeitek iránti szeretetet. Nyugodtak lehettek afelől, hogy a szovjet nép a leghűségesebb baráto­tok ... Ezek, a szovjet ember szájából el­hangzott szavak azok, melyeket a far­kasdiak soha el nem felejtenek. A szovjet embereknek ez a szeretete kö­telez bennünket. Ez olyan szeretet, melyet nagyon, de nagyon meg kell becsülnünk. Petrőci Bálint A szénfejtési terv teljesítése Szombaton, november 12-én az egyes körzetek a szénfejtés tervét a követ­kezőképpen teljesítették: FEKETESZÉN: Ostrava-karvini kör­zet 110,10/0, Kladno 102,2%, Plzeň 95,3%, Trutnov 94,10/ 0, Rosice 1090/ 0. A feketeszén fejtésének tervét 100,5 százalékra teljesítették. BARNASZÉN: Északcsehországi bar­naszénkörzet 103,3%, Sokolov 101%, Handlová 70,8%, Kékkő 1200/ 0. A bar­naszén összesen 102,1 százalék. LIGNIT: Csehországi Lignitüzemek 109,7%, Délmorvaországi Lignitüze­mek 76,9%, Béke-bánya 92,9<>/o, Le­hota-bánya 90,8%. Lignit összesen 88,1 százalék. A csehszlovák kormány nyilatkozata A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányával folytatott tárgyalások alapján a Csehszlovák Köztársaság kormánya elhatározta, hogy felülvizs­gálja azon német állampolgárok ha­táridő előtti szabadonbocsátásának kér­dését, akiket a rendkívüli népbírósá­gok elkövetett gonosztetteikért elítél­ték és akik büntetésüket Csehszlová­kiában töltik. E tárgyalások következ­ményeképpen 1437 személyt helyeztek szabadlábra, akik a Német Demokra­tikus Köztársaságban, a Német Szö­vetségi Köztársaságban és Ausztriá­ban telepedtek le. A többi személye­ket fokozatosan helyezik szabadlábra. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya döntésekor abból indult ki, hogy az elítéltek büntetésük jelentős ré­szét már letöltötték és hogy a máso­dik v'Iágháború befejezése óta több mint tíz év telt el. Azokat a német állampolgárokat, akiket különösen súlyos, embertelen gonosztettekért ítéltek el s tartós la­kóhelyük az NDK-ban van, mint há­borús bűnösöket átadják az NDK államszerveinek, mivel a csehszlovák kormány nem tartja lehetségesnek ha­táridő előtt való szabadlábra helyezé­süket. A „Nagy c sa Sád" című szovjet film ünnepi bemutatója Bratiséaváhan Az ünnepélyesen feldíszített bratis­lavai Hviezda-moziban mutatták be november 12-én az idei szovjet film­fesztivál nagy filmjét a „Nagy család"­ot. A bemutatón részt vettek Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájá­nak tagja, Szlovákia Kommunista Párt­ja KB első titkára, Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, Mi­chal Bakuľa, Vojtech Daubner, Pavol Dávid és Pavol Majling, Szlovákia Kommunista Pártja KB irodájának tagjai, Michal Rázus és Štefan Šebesta, Szlovákia Kommunista Pártja KB iro­dájának póttagjai, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára, a Megbí­zottak Testületének tagjai, valamint a politikai és kulturális élet más kép­viselői. Jelen volt N. I. Jevdokjev, a Szov­jetunió bratislavai alkonzula és a bra­tislavai konzuli testület több tagja. Az ünnepi est résztvevőd szívélyesen üdvözölték a háromtagú szovjet film­küldöttséget: Alekszandr Gavrilovics Ivanovot, a LENFILM rendezőjét, a Lett OSZSZK érdemes művészi dolgo­zóját, Nyikolaj Konstantínovics Szanov Szanisvilli rendezőt és Leile Michaj­lovna Abasidze fiatal grúz színésznőt. Az ünnepi estet Pavol Dubovský, a kulturális ügyek megbízottjának he­lyettese nyitotta meg. A szovjet filmgyártás dolgozói szí­vélyes üdvözleteit A. G. Ivanov, a Lett OSZSZK érdemes művésze, a szovjet filmküldöttség tagja tolmácsolta az est részvevőinek. A külügyminisztérium tiltakozása az USA nagykövetségénél A Külügyminisztérium november 11­én az Amerikai Egyesült Államok prá­gai nagykövetségénél tiltakozott az uszító röpiratokat tartalmazó ballonok csehszlovák területre való bocsátása ellen. A Külügyminisztérium nyilatko­zatában, amit Harold C. Vedeler úr­nak, az Amerikai Egyesült Államok ügyvivőjének tolmácsoltak, a követ­kezőkről van szó: „Annak ellenére, hogy a csehszlo­vák kormány már néhányszor tilta­kozott az Amerikai Egyesült Államok kormányánál az uszító röpiratokat tar­talmazó ballonoknak a Csehszlovák Köztársaság területére való bocsátása ellen és kérte, hogy szüntessék be a csehszlovák légiterület megsértését és a Csehszlovák Köztársaság bel­ügyeibe való beavatkozás kísérleteit, most ezeket a ballonokat újból cseh­szlovák területre küldik. Amint megállapították és néhány incidens is megerősítette, ezek a bal­lonok és a robbanó berendezések, amelyek segítségével a röpiratrako­mány a ballontól elszakad, életveszé­lyesek és főként a gyermekek egész­ségét veszélyeztetik, akik könnyen kapcsolatba kerülhetnek velük. Ezek a gyakran nagyméretű ballonok rob­banószerrel vannak ellátva és szaba­don lebegnek a légitérben különféle irányban, ellenőrzés lehetősége nélkül és így a légiforgalom biztonságát is veszélyeztetik. Tekintettel arra, hogy november 6­án újból felrobbant egy ballon, amely a poprádi járásban levő Mengušovce község mellett esett csehszlovák te­rületre, ami balesetet idézett elő, és nyolc személy, főként 5—15 éves gyermekek megsérültek és anyagi ká­rok is keletkeztek, a Külügyminisz­térium meghatalmazást kapott, hogy újból tolmácsolja az Amerikai Egye­sült Államok nagykövetségének az erélyes tiltakozást a felforgató röp­iratokat tartalmazó ballonoknak a Csehszlovák Köztársaság területére való kibocsátása ellen. A Külügymi­nisztérium elvárja, hogy az illetékes amerikai hivatalok a nemzetközi jog követelményeivel megegyezően meg­teszik a szükséges lépéseket, hogy ezek a meg nem engedett ballonpro­vokációk azonnal be legyenek szün­tetve." Harold C. Vedeler úr, az Amerikai Egyesült Államok ügyvivője kijelen­tette, hogy ezt a nyilatkozatot közli kormányával. u 1 II ! m w 1 u § 1 I Ä ll m í A KIRÁLYHELMECI Gép- és Trak- I torállomás november 12-én 100,8 szá­zalékos eredményt ért el az évi terv teljesítésében. PRÁGÁBÖL repülőgépen utazott Moszkvába az atomfizika intézete szakembereinek 15 dolgozója, — mér­nökök, fizikusok és technikusok — ahol többhónapos tanulmányúton lesz­nek. A VEGYIIPARI MINISZTÉRIUM leg­jobb dolgozói vasárnap, november 13­án a prágai Reprezentációs Házban gyűltek össze. Jozef Pučík vegyiipari miniszter itt adta át 172 munkásnak, technikusnak, kutató dolgozóknak és a vállalati igazgatóknak a legjobb dol­gozóknak járó megtisztelő jelvényt. NOVEMBER 12-ÉN ÉS 13-ÄN köz­társaságunk kerületeiből 120 tagú női küldöttség látogatott el a forradalmi múltú Krompachyba, hogy a csehszlo­vák-szovjet barátság hónapjában a ka­pitalizmus elleni harc emlékezetes he­lyein manifesztálják a Szovjetunióval való örök barátságot. A STARÝ SMOKOVEC-I Grand Ho­tel összes helyiségeiben ma nyitják a normán felüli készletek I. szlovákiai vásárát. A jelentkező lapok alapján ezen a vásáron egész Szlovákiából kb. 300 vállalat vesz részt. Az érdeklő­' dők válogathatnak iparunk minden ter­melési szektora normán felüli kész­leteiből. A SZÖVETKEZETI MUNKAISKOLÁK egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a szövetkezeti tagok és egyé­nileg gazdálkodó földművesek körében a sabinovi járásban November 15-én megnyitják a szövetkezeti munkaisko­lákat Sabinovban, Krovaniban, Gre­gorovcén és Lipanyban. A múlt évhez viszonyítva a tanulók száma százzal több lesz, mivel a környékbeli szövet­kezeti tagok és kis- és középparasz­tok is jelentkeztek. MOSZKVÁBÓL visszatért a cseh­szlovák szakszervezeti dolgozók nyolc­tagú küldöttsége, Jaroslav Kollárnak, a Központi Szakszervezeti Tanács tit­kárának vezetésével. A küldöttség négyhetes moszkvai tartózkodása ide­jén tanulmányozta a Szovjetunió ipari központjaiban a szakszervezeti munka módszereit, főként a kutatóintézetek­ben, a munkavédelem és biztonság sza­kaszán, és nagy érdeklődést nyilvá­nított a kulturális berendezések épí­tése iránt. IDŐJÁRÁS Borús, esős idő, főleg Szlovákia dé'­keleti részében. Lehűlés, a napi hő­mérséklet 2—5 fok. Gyenge, csípős északi szél, változó felhőzet, a hegyek­ben havazás. További lehűlés várható.

Next

/
Thumbnails
Contents