Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-01 / 262. szám, kedd

1955. november 1. UJSZ0 5 /Q zselízi iskola életéből Igaz, egy hibája mégis van a műhely­nek: nagyon kicsi. Egyszerre csupán két-három tanuló dolgozhat benne. A biológia kör helyiségében rikácso­lás fogadja a látogatót. Színes törpe­papagályok ugrándoznak a kalitkában. — Van ám itt egyéb is — nyitja ki Dudich igazgató elvtárs egy deszkából épített házikó ajtaját. Kíváncsi fehér­egerek kandikálnak ki a nyíláson. A másik ajtón egy tengeri-malac dugja ki a fejét. Ezek kísérleti célokra szol­gálnak. Az asztal alatt egy nagy do­bozban két teknősbéka már téli álmát 'kóláinak tanítói is. Együtt vitatják meg a fontos pedagógiai kérdéseket Szükség is van az együttműködésre, hogy tapasztalataik kicserélésével egy­re jobb eredményeket érjeaek el. Amikor a tanítás nehézségei felől érdeklődöm, elém teszik a tanítók hiányzási naplóját. Ha a tanulók nem mulasztanak, mulasztanak a tanítók — hibájukon kívül. Tavaly 84 tanítási na­j pot hiányoztak gyűlések miatt. Elhatá­rozták, hogy az idén véget vetnek en­nek az állapotnak. Még csak 2 hónapja J folyik a tanítás, már 40 napi hiányzást A biológiai kör tagjai a növényekkel ismerkednek yPlerí szólni kell.. . Süketnek, némának, vaknak vakondként bújva nem maradhatsz. A virág is szól illatával, édesanyád a mosolyával, zizzen a búza, zúg az erdő, csepeg-kopog az őszi eső, j jelenként a szú is perceg, már bölcsőben gügyög a gyermek, minden, mi élő vagy holt anyag, még egy darab kő is hangot ad, ha a határban dobod félre, hogy ne csorbuljon kaszád éle. Mindenki szól a maga hangján, ki édesen, ki meg gorombán. Költő, te szólj a szív szavával, néped megszépült igazával, lesd el dalát a futó érnek, a viharszülte dacos szélnek, mert szólni kell, mint tűznek lángja, mely szikrát szór az éjszakába. OZSVALD ÁRPÁD KULTÚRHÍREK A bratislavai rádió ifjúsági adá­sában gyakran hallhatunk a zselízi pio­nírokról. Nemcsak szépen dolgoznak, hanem hírt is adnak magukról, hadd tudják meg az ország többi iskolái is, mivel foglalkoznak, mik a problémáik. Ha belépünk a zselízi nyolcéves ma­gyar tannyelvű iskolába, sok tanuló nyakában ott látjuk a piros pionír­nyakkendőt. Ez csak külsőség, mond­hatná valaki. A munka a fontos. Igaz, a komoly munka a pionírok legelső kötelessége. És az is igaz, hogy a zselízi pionírok nemrég jöttek erre rá. Volt idő, amikor azt hitték, hogy a pionír-nyakkendő, a dob meg a harso­na elég a pionír-élethez. De ma már tudják, hogy helytelen úton haladtak, és az idén Tóth Károly tanító elvtárs vezetésével alaposan nekiláttak a mun­kának. Legfőbb gondjuk, hogy tanul­mányi előmenetelük minél jobb legyen. Emellett sokat olvasnak. Hogyne, hi­szen elég szép könyvtár áll rendelke­zésükre. Mintegy 300 könyvük van. De a takarékoskodás terén sem utol­sók ám. A múlt évben 27 368 korona vólt takarékosságuk eredménye. Átlag 103 koronát- gyűjtött minden tanuló. Az idén még többet akarnak gyűjteni. Elhatározták, hogy egyenként 120 ko­ronát tesznek takarékba. És még valamiben kitűnnek a zselízi pionírok. A rendszeres iskolábajárás­ban. Nem ismerik az igazolatlan mu­lasztást. Ebben példát vehet tőlük minden más iskola. De nemcsak más iskolák pionírjai vehetnek példát a zsellziektől, hanem a szülők és tanítók is. Hogy miért? Mert a zselízi iskola körzetébe tartozó szülök nem fogják otthon könnyelmű­en gyermekeiket mezei vagy egyéb munkára tanítási idő alatt. Ezek a szü­lők már megértették, hogy a gyermek legfőbb kötelessége a tanulás. S a ta­nítók is mindent megtesznek, hogy szi­lárd kapcsolatuk legyen a szülőkkel. Már minden osztályfőnök meglátogatta az osztályába járó tanulók szüleit. De a szülők sem maradnak adósak. Minden szülői értekezleten csaknem száz százalékos a részvétel, pedig nagyrészüknek a környékbeli falvakból és majorokból kell befáradniők. Hogy milyen lelkesedéssel végzik a tanítók és tanulók a politechnikai munkákat, annak bizonyítéka az érdek­körök szép tevékenysége. Jól felszerelt műhelyükben a villanymotortól a re­szelőig minden szerszám megtalálható. $ _ alussza. Az akváriumban moha és kö­vek közt egy réz-sikló tekereg. Akváriumot egyébként minden osz­tályban találhatunk. A tanulók készítik őket. Apró halak úszkálnak bennük. De nem díszhalak, hanem a mi vizeink ha­fai. Igy könnyen megismerik a tanulók a nálunk élő halfajtákat. Kísérleti kertjük is van. Sőt méhé­szeti kör is működik Csernák igazgató­helyettes elvtárs vezetésével. A tantestületi szobában éppen a pedagógiai tanács tartja gyűlését, amikor belépek. jNemcsak a zselízi is­kola tanítói vannak itt, hanem bejöt­tek a hozzátartozó falvak nemzeti is­mutat a napló. Ebből 17 napot mulasz­tottak betegség miatt, a többi hiányzás nagy részét a gyűlések okozták. A ta­nítók jó részének ugyanis több funk­ciója van a tömegszervezetekben, és a gyűlések bizony sokszor a tanítás ro­vására mennek. Helyes lenne, ha az illetékes tömeg­szervezetek belátnák ennek káros vol­tát és mentesitenék a tanítókat minden • kevésbé fontos funkciótól, amely aka­dályozza őket abban, hogy minden ere­jüket a nevelés szolgálatába állítsák és elősegítsék az iskola tanulmányi szín­' vonalának emelését. Jakab István ROMÁN FILMHÉT KÖZTÁRSASÁGUNKBAN. A csehszlovák-román kulturális kap­csolatok keretében október 28-án Prágában, Brnóban és Bratislavában megnyílt a román film hete. Közön­ségünknek a hét folyamán lehetősége nyílik, hogy megismerje az ifjú román filmgyártás nagyszabású alkotásait. A román filmhét hozzájárul a kölcsö­hós megismeréshez és a nemzeteink közötti baráti kapcsolatok megszilár­dításához. * * * A bécsi Állami Operaház, amely 1945 tavaszán egy angol bombatáma­dásnak esett áldozatul és hosszú évek fáradságos munkájával régi díszében újból felépült, november 5-én nyitja meg kapuit Beethoven „Fidelio"-jávai. A megnyitó előadást a bécsi televíziós társaság is közvetíti. * * * Mozart születésének 20ö. évforduló­ján, a jövő esztendő januárjában a Szovjetunió nagy városaiban Mozart-, ünnepségek lesznek. Prágában az új hangverseny évad már. W. A. Mozart születése évfordulója megünneplésé­nek jegyében áll. , Roberto Rosellini, a világhírű olasz filmrendező Indiába utazik, hogy ott egy keleti tárgyú filmet készítsen. * * * - Vaino Linna finn író „Az ismeretlen katona" című regénye 175 000 példány­ban jelent meg eddig Helsinkiben. A regény, amely a mai finn irodalomnak legnagyobb könyvsikere, megrázó erejű vád az imperialista háború ellen. Vaino Linna művében leleplezi azokat a fasiszta erőket, amelyek Finnország­ra rákényszerítették a Szovjetunió el­leni háborút. * * * A Kínaá-Szovjet Társaság „Druzsba" címmel napilapot ad ki, amely a szov­jet-kínai kapcsolatokon kívül beha­tóan ismerteti a viláq valamennyi né­pének kultúráját, irodalmi, és képző­művészeti alkotásait. * * * Igor Mojszejev együttese, amely "nagy szerrel szerepel Párizsban, no- , ve m ber, 8-án mutatkozik be (JUzelő­adás keretében az angol közönségnek a londoni Prince's Theatre-ban. A száz táncosból és 45 tagú zenekarból álló szovjet együttes fellépését rendkívüli, érdeklődés előzi meg. A handlovai általános bányászsztrájk 15. évfordulójára A müncheni árulás logikus követ­kezménye volt a csehszlovák burzsoázia München előtti munkás és népellenes politikájának. A Csehszlo­vák Köztársaság szétverésében Szlová­kiában vezető szerepet játszott Hit­ler fasiszta ügynöksége, a Hlinka szlovák néppárt, mely közvetlenül München ' után, 1938. október 6-án törvényellenesen kikiáltotta a szlo­vák önkormányzatot. Az 1939. év folyamán Szlovákia gazdasága német kézbe megy át. A német katonaság megszállja a háború szempontjából fontos üzemeket. A minisztériumokban német tanácsadókat (bera tereket) he­lyeznek el, .akik az állam ügyeit irá­nyítják. Igy Szlovákia politikai beren­dezése csaknem a németországi fasisz­ta diktatúra másolata lett. Egyetlen belső erő volt, mely soha­sem ismerte el Csehszlovákia szétve­rését és nem szűnt meg harcolni a fasizmus ellen — ez Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. 1938. október 6-án. a kommunista párt Žilinára kerületi vezetőségi ülést hívott egybe, melyen Širokí elvtára referátuma után határozatot hoztak, hogy a párt illegalitásba megy át. Í940 elején a felszabadító harc ve­zető ereje a párt, széles propaganda kampányt Indít. Megjelenik a párt il­legális központi lapja a „Hlas ľudu" és egész sor illegális újság a^ egyes kerületekben és járásokban. A párt ebb<si az időben a következő harci programot tűzte ki: széles, fasiszta^ ellenes nemzeti frontot teremteni a kommunista párt vezetésével, további napi követelések voltak az árak le­szállítása, a nép részére az élelmicik­kek biztosítása, továbbá a politikai foglyok szabadonbocsátása, a korrup­ciósok lecsukása és hasonlók. A párt által kitűzött követelések a proletár tömegekben élénk visszhangra találtak. 1940-ben Szlovákia nagyobb üzemeiben hatalmas tiltakozó hullám söpört vé­gig. Komoly méretű bérmozgalmak és sztrájkok voltak Krompachyn, Slovin­kvn. az építő .munkások Bratislavában sztrájkoltak. Bányászsztrájkok voltak Liptovská Osadán, Muráňban és más helyeken. E sztrájkhullám 1940 végén a handlovai bányászok megmozdulásá­ban érte el tetőfokát. * * * "Llandlová Szlovákiának egyik leg­* nagyobb szénbányája volt. 1918—1938-ig az évi termelés 500— 600 ezer tonna volt. Az úgynevezett szlovák állam alatt a termelést erősen fokozták, a szénnek nagyobb részét Novákyba szállították, ahol abból szintetikus benzin készült. A termelést 1940-ben 900.000 tonnára emelték. A termelés fokozáséval párhuzamo­san emelkedett a részvénytársaságok profitja. A tiszta nyereség 1939-ben 91 millió koronát tett kl. A részvé­nyek nagyobb része német kézben volt. Míg a részvényesek nyeresége rohamosan emelkedett, a bányászok helyzete állandóan rosszabbodott, élet­színvonaluk csökkent. A legjobb vájár napi keresete 1940-ben (a statisztikai hivatal kimutatása szerint) 44.16 Kčs volt. A munkások átlagos napibére 18 éves életkorig 16.90 Kčs-t tett ki. Az 1938. évhez viszonyítva a napibérek átlag csak 5—6 koronával voltak magasab­bak. Ezzel szemben az életszükség­let! cikkek árai rohamosan emelked­tek. 1940 januárjában 1938 januárjához viszonyítva az árak átlag 54.2 száza­lékkal emelkedtek, a hús ára viszont 75 százalékkal, a burgonyáé 66 száza­lékkal. a szövetárúé pedig 100 száza­lékkal. Ha összehasonlítjuk a béreket és az árakat, úgy ebből világosan lát­juk a szlovák dolgozók kíméletlen ki­zsákmányolását és nyomorba döntését a klerofasiszta ún. szlovák államban. » • # A kommunista párt handlovai helyi csoportja teljesítette Csehszlovákia Kommunista Pártja területi vezetősé­gének határozatát Október 6. után nyomban illegalitásba vonult és tovább folytatta feladatai teljesítését. A kom­munisták tudták, hogy csakis harccal tudják kivívni a dolgozó tömegek nemzeti és szociális felszabadulását és ezért igyekeztek megnyerni a bányá­szok széles tömegeit a fasizmus elleni harcra. A handlovai pártcsoport szigorúan betartotta az illegális pártmunkára vonatkozó szabályokat. Tizes csopor­tokba voltak szervezve, fizették a pártjárulékot s anyagilag is támogat­ták az illegális sajtót. A köztársaság összeomlása után a handlovai párt­szervezet nyomban berendezkedett az illegális sajtó kiadására. Újságot és röplapokat adtak ki rendszeresen. A párt komoly eredményt ért el az 1939 máius lelseiei tüntetés előkészí­tésében. A bánya fasiszta igazgatósá­ga a Május 1 munka ünnepét május 2-re akarta áthelyezni, ez a nap ugyanis vasárnapra esett. A kommu­nista párt kezdeményezésére az üze­mi gyűlés elhatározta, hogy a Május 1 ünnepét nem engedi elvenni, és e napon tényleg egy bányász sem állt munkába. Az illegális párt szigorú konspiratív munkáját bizonyítja a prievidzai járási főnök jelentése, mely így szól: „Mi ugyan a sugalmazókat sejtjük, de ki­nyomozni nem tudjuk." 1940. szeptember 30-án lejárt a bá­nyászok kollektív szerződése, mely alapul szolgált az addigi nyomorúságos bérekhez. Szeptember 27-én a bányá­szok a szakszervezet közvetítésével beadtak egy új kollektív szerződésre ajánlatot, melyben tekintettel a közszükségleti cikkek óriási emelkedé­sére hatvan százalékos béremelést kö­veteltek. Az üzem vezetősége az új kollektív szerződés javaslatára egyál­talán nem válaszolt. Október 17-én a bányászok ultimá­tummal fordultak az üzem vezetősé­géhez és a kormányhoz a tárgyalá­sok felvétele ügyében. A bányászok küldöttsége és a kormány közötti tár­qvalás október 23-án Bratislavában folyt le. A kormány 7—8 százalékos bér­emelést engedélyezett, ami a bányászo­kat határtalanul elkeserítette. A kor­mány által felajánlott könyöradomány hallatára a harci hangulat a tetőfokát érte «1. A bányászok október 30-án egészüzemi gyűlést hívtak egybe, me­lyen egyhangúlag elhatározták: „addig nem állunk munkába, míg bérkövete­lésünket nem teljesítik." Ezzel ki­mondták az általános sztrájkot. A gyűlés befejezése után a fasiszta ál­lamapparátus nyomban biztonsági in­tézkedéseket foganatosított. Október 30-án újabb 72 csendőr érkezett Hand­lovára. Éjjel letartóztatták Sramko és Eszterházy bányászokat, akik az eqészüzemi gyűlés szónokai voltak. Rendelet jelent meg a bányatelepen, mely szerint 20 óra után az utcán tar­tózkodni tilos. {"Vktóber 31-én reggel plakátokkal árasztották el a várost, me­lyek munkába lépésre és harcra hív­ták fel a bányászokat „a nemzet kár­tevői ellen". A plakátakció dicstelenül végződött, pár órán belül a sztrájko­lók valamennyit letépték a falakról. Ugyanaznap délután nyilvános nép­gyűlést hívtak össze, melyen az akko­ri belügyminiszter Šaňo Mach és Kar­masin államtitkár a bányászokat igye­keztek a sztrájktól eltanácsolni előbb meggyőző szavakkal és ígéretekkel, majd fenyegetéssel. A sztrájkolókra azonban sem az ígéret, sen> a fenye­getés nem volt hatással, mind a két szónokot kifütyülték. Miután Machnak nem sikerült a bányászokat a harctól eltántorítani, a sztrájk letörésére mozgósította az egész államapparátust. 1940. november 1-én Handlovának katonai hadszíntér kéne volt. Ide összpontosítottak több száz csendőrt, tankok, harckocsik és motorosított gyalogság lepte el Han­dlova utcáit. A bánya területén a tan­kok tüzelő állá6ban voltak, a városban pedig katonai és csendőr őrjáratok cirkáltak. November 1-én éjjel a csen­dőrök harminckét munkást a „fófelbúj­tókat" letartóztatták és Ilavára szál­lították. Az üldözés azonban nem törte meg a bányászok harci akaratát. A sztrájk kitűnően volt megszervezve, élén a kommunista párt állt, mely szervezte és vezette azt. A harcnak különös je­lentőséget adott az a tény, hogy a handlovai bányászok jó része német nemzetiségű "volt. A párt helyes tö­megpolitfkájának volt köszönhető, hogy a bányászok nemzetiségi és pártállás­ra való tekintet nélkül egységesen vettek részt a harcban. A sajtó a handlovai sztrájkról hall­gatott, a pártnak azonban sikerült ér­tesíteni Szlovákia dolgozóit az esemé­nyekről, ami élénk visszhangra talált. Szolidaritásukat gyűjtési akciókban juttatták kifejezésre, s a pénzt a be­börtönzöttek hozzátartozóihoz juttat­ták. A kormány elhatározta, hogy a sztrájkot minden eszközzel letöri. A bányászokat megfosztották mozgási szabadságuktól, lakásukat csendőrök őrizték. Mivel a sztrájkolóknak nem volt módjuk a harc további vezetését közösen megtárgyalni, az államaippará­tusnak sikerült a munkások egy ré­szét megtörni és munkába kényszerí­teni. A kormány 1941. január 1-től ú.i, előnyösebb kollektív szerződést Ígért. Ebben a helyzetben a kormány köte­lező ígérete után november 4-én az összes bányászok munkába álltak. * * * A harcnak ielentős qazdasági ered­** ménye volt. A bányászok az eredetileg felajánlott 7 százalék he­lyett 15—30 százalékos béremeléshez jutottak. Ugyancsak komoly eredmé­nyeket értek el a természetbeni élel­miszerellátás terén is. E harcnak ko­moly politikai jelentősége főleg abban nyüvánult meg, hogy nyíltan megmu­tatta a szlovák és német munkások viszonyát a Tiso—Mach-féle áruió kor­mánnyal szemben. A handlovai bá­nyászok nyílt fasisztaellenes tünteté­sükkel Szlovákia öntudatos dolgozói­nak elszánt akaratát fejezték ki, vagy­is azt, hogy nem azonosítják magukat a klerofasiszta bábkormánnyal, hanem felveszik a nyílt harcot ellene. A handlovai bányászok fasizmus el­leni harca a sztrájkkal nem fejeződött be, szabotázs cselekedetekkel folyta­tódott. melyek erősen megbénították a termelés menetét. Az egyenlőtlen, kemény harcot a fel­szabadító dicső szovjet hadsereg dön­tötte el véglegesen. Róják Dezső.

Next

/
Thumbnails
Contents