Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-27 / 285. szám, vasárnap

4 III

SZ0 1955. november 27. Csehszlovák kormányküldöttség Kairóban Kairó (ČTK) — Az egyiptomi kormány meghívására november 25-én többnapos látogatásra Kairóba érkezett egy csehszlovák kormányküldöttség dr. Richard Dvoŕák külkereskedelmi miniszter vezetésével. A csehszlovák küldöttséget a repülőtéren Abu Noszeir egyiptomi kereskedelmi és iparügyi miniszter, Haszan Ragab tábornok, a honvédelmi miniszter helyettese, és más egyiptomi kormánytényezők, valamint dr. Arnošt Karpišek egyiptomi csehszlovák követ, D. Sz. Szolod kairói 1 szovjet nagykövet és a kairói diplomáciai testület más képviselői üdvözölték. Dehler közvetlen tárgyalásokat kíván Nyugat-Németország és a Szovjetunió között A bonni kormánykoalícióban az utóbbi időben súlyos belső feszültség tapasztalható. A feszültség elsősorban a Kereszténydemokrata Unió és a Szabad Demokrata Párt között keletkezett, mert Dehler nyíltan szembefordult a párizsi szerződésekkel, amelyek — véleménye szerint — akadályozzák a ke t Németország újraegyesítését. Súlyosbította a helyzetet Adenauer levele, amelyet a Szabad Demokrata Párthoz intézett. Bonni politikai körök szerint Adenauer e levelében azt követelte a demokrata párttól: vagy feltétel nélkül támogassa a kormány külpolitikáját, vagy lépjen ki a kormánykoalícióból. „Ismét válságban van a bonni koalíció — írja a Neue Rhein-Zeitung. Dehler külpolitikai elképzelése és Bonn hivatalos tervei különböznek egymástól. Dehler követelései: közvetlen tárgyalások Bonn és Moszkva között az újraegyesítésről, a párizsi egyezmények revíziója, nagykövetek cseréje a Kínai Népköztársasággal — mindez vörös posztóként hat a Kereszténydemokrata Unióra." A Telegraf című lap Adenauer levelére utalva kijelenti: „A Kereszténydemokrata Unió bizonyos része arra törekszik, hogy a Szabad Demokrata Pártot kiszorítsa a koalícióból." A Szabad Demokrata Párt bajorországi tartományi szervezete távintban szólította fel a párt vezetőségét, hogy utasítsa el Adenauer ultimátumszerű kôveteléseľt, s a kormánykoalíció fennmaradására való tekintet nélkül folytassa a bonni politikával szemben megkezdett bírálatát. — Ha a Kereszténydemokrata Unió kitart azon álláspontja mellett, hogy Németország újraegyesítése egyelőre kizárólag a négy nagyhatalom ügye, akkor ezen az alapon nem folytatódhat a kormánykoalíció együttműködése" — írja a párt sajtószolgálatának jelentése. A DPA jelenti: Adenauer szövetségi kancellár a Szabad Demokrata Párthoz írt második levelében újból felvetette a kérdést, hajlandó-e a párt a szövetségi kormány külpolitikáját továbbra is támogatni, vagy sem. A genfi külügyminiszteri értekezlet eredményeinek további sajtóvisszhangja A lapok világszerte továbbra is élénken kommentálják a genfi külügyminiszteri értekezlet eredményeit. „Dullesnek a genfi értekezletről mondott rádióbeszéde azt bizonyítja — írja a New York limesben James Warburg ismert amerikai publicista é6 bankár —, hogy katonai visszaszorítási politikánk zsákutcába került..." A német kérdésnek a genfi külügyminiszteri értekezleten történt megvitatásáról szólva Warburg ezt írja: Dulles genfi álláspontja egyértelmű volt annak kijelentésével, hogy nem lehet tenni semmit a hidegháború okozta európai feszültség enyhítéséért, ha Oroszország nem járul hozzá ahhoz, hogy Németországot a nyugati feltételek alapján egyesítsék ... Most már bebizonyosodott: teljesen elhibázott az a gondolat, hogy Oroszország elfogadja ezt, ha szembekerül az erő helyzetén alapuló politikával. Mi öt évig kergettük ezt az ábrándot. Még ma is kergetjük. Az eredmény az, hogy zsákutcába kerültünk és amíg ez fennáll, az idő szemlátomást az oroszoknak dolgozik. A „New Statesman and Nation" című angol hetilap megállapítja, hogy 1949 óta a Nyugatnak ,.sohasem volt realisztikus politikája Németország újraegyesítésének kérdésében, minthogy a nyugatnémet hadsereg megteremtése volt mindig diplomáciájának fő célja". A nyugat-németországi helyzetről szólva a folyóirat megjegyzi: „Előbb vagy utóbb elérkezhet az a pillanat, amikor Németország vezetői (értsd Nyugat-Németország — a szerk.) készek lesznek az Össznémet Tanács létrehozásáról szóló orosz javaslatot elfogadni. Készeknek kell lennünk erre a lehetőségre és most, hogy politikánk kátyúba jutott, új politikát kell keresnünk." Faure kormánya újból felvetette a bizalmi kérdést Amint a párizsi l/ipok megállapítják, Faure miniszterelnök és a francia nemzetgyűlés között döntő erőpróbára kerül sor. A kormány elhatározta, hogy felveti a bizalmi kérdést azzal a napirendi javaslattal szemben, amelyet péntek délelőtt a parlamenti pártcsoportok elnökeinek értekezlete magáévá tett. A . miniszterelnök ugyanis ezen az értekezleten azt javasolta, hogy elsőnek a választások időpontjának kérdését tárgyalják a nemzetgyűlésben és csak azután kerüljön sor az interpellációs vitára. A miniszterelnök azonban vereséget szenvedett, s álláspontját csak a „mérsékeltek" és az MRP képviselői támogatták. A kommunisták, a szocialisták, a radikálisok, az UDSR és a parasztpárt képviselői ellene foglaltak állást. A miniszterelnök a nemzetgyűlés péntek délutáni ülésének megnyitása után azonnal bejelentette, hogy felveti a bizalmi kérdést. A bizalmi szavazásra kedden kerül sor. E fordulat jelentőségét csak úgy lehet megérteni, ha ismertetjük a péntek délelőtt folyamán gyors egymásutánban következő eseményeket. Mindenekelőtt is a nemzetgyűlés választójogi bizottsága 28 szavazatta! 12 ellenében úgy határozott, hogy a választókerületek új megállapítására vonatkozó vitát elnapolja és előbb Faure miniszterelnök véleményét hallgatja meg. Azután következett a pártcsoportok elnökeinek értekezlete, 1 amelyen elvetették a miniszterelnök javaslátát. Ezt követően összeült a minisztertanács, amely felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy vesse fel a bizalmi kérdést. A minisztertanács ugyancsak felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy törvényjavaslatot terjesszén elő, amely január másodika helyett 1956 február 16-ra tűzi ki a jelenlegi törvényhozás megbízásának lejártát. Ennek következményeként a választásokat — kétfordulós vá'asztások esetén — február 5-én és 12-én, illetve egyfordulós választásom esetén február 12-én tartanák. Faure szerint ez a haladék lehetővé kell, hogy tegye a parlament számára, hogy december 31-ig eldöntse, milyen választási rendszer szerint tartsák meg a legközelebbi általános választásokat. Ha ezt a parlament az »év \ égéig nem tudja eldönteni, akkor a választásokat az 1951. évi törvény, vagyis a listakapcsolás alapján tartják meg. Végeredményben — mint a Le Monde péntek esti számában megalapítja — ezek a fejlemények oda vezettek, hogy a parlamentnek most választania kell a választások korsi megtartása és a kormányválság Között. Az atomenergia felhasználása a Csehszlovák Köztársaságban A z ipari termelés fejlődésének mai rohamos ütemét látva, a népgazdaságban való minden különösebb szakismeret nélkül mindenkinek rá kell jönnie arra, hogy nincs már messze az az idő, amikor a szokásos energiaforrások eddigi lehetőségei n^i tudják kielégíteni az ipar fokozott követelményeit. Ezért minden államnak, amely a felelősség érzésével tekint a jövőbe, már ma mérlegelnie kell azt, hogy milyen intézkedéseket kell tennie, hogy az energiahiány ne veszélyeztesse _ a folyamatos termelést. A tüzelőanyag világkészletei a mostani magas kiaknázás mellett gyorsan csökkennek. Ez kizárja ennek a problémának szén- vagy naftahajtású villanytelepek nagyméretű építkezésével való megoldását. Az új energiaforrásnak fedeznie kell a szükséges energiamennyiséget és fel kell szabadítania a szenet és a naftát a vegyiipar részére. Természetes, hogy fedeznie kell a világszükségletet, legkevesebb néhány évszázadra. Talán csaknem felesleges itt ismételni, hogy az atomenergia ezeket a követelményeket teljesíti. Köztársaságunk a fejlett ipari országok közé tartozik s iparának fejlődését biztosítja a szocialista tervgazdálkodás. Az iparral egyidejűleg növekszik a' legjobban használt energiafajta, a villanyáram fogyasztása is. Ha segítségül vesszük a statisztikát, akkor meggyőződünk arról, hogy 1937től 1953-ig. hazánkban a villanyáram termelése kb. háromszorosára emelkedett és a további növekedés több, mint 11 százalékot tesz ki évenként. Valamennyien tanúi vagyunk Csehszlovákiában az új víz- és gőzhajtású villanyművek építésének, amelyeknek biztosítaniok kell a fokozott' áramfogyasztást. Csakhogy ebben az irányban lehetőségeink eléggé korlátozottak. Nincsenek elég bővizű folyóink, hogy nagy vízvillanytelepeket építhessünk. Iparunk jelentős mértékben kimerítette a hozzáférhető szénlelőhelyeket és ezért meg kell kezdeni a mélyebben fekvő szénrétegek fejtését, a kevésbé kiadós és értékes készletek felhasználását, ami a villanyáram termelését megdrágítja, A nafta nem jön tekintetbe mint tüzelőanyag villanytelepeink számá"\/f indezeket a körülményeket, öszszefoglalta beszámolójában az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezleten dr. Ševčík csehszlovák küldött, amikor rámutatott arra, hogy miért érdeke Csehszlovákiának az atomenergetika fejlesztése. A továbbiakban ismertette, hogy 1965-ig ugyan a villanyáram túlnyomó részét az eddigi módon fogjuk termelni, de ezután a termelés további növekedését atomvillanytelepek építésével kell majd biztosítani. A becslések alapján atomvillany telepeink 1970-ben kb. 20 milliárd kilowattóra áramot, 1975-ben pedig 60 milliárd kilowattóra áramot fognak szolgáltatni. Ügy tűnik, hogy ezzel a villanyárammal való ellátás ,.egész problémája a jövőben megoldódik hazánkban. Hiszen elegendő mennyiségű uránnal és más olyan nyersanyaggal rendelkezünk, amelyek az atomreaktorok építéséhez szükségesek, úgyhogy felépítjük az atomvillanyteiepeket, amelyeknek terveit megkapjuk a Szovjetuniótól és minden gondtól mentve vagyunk! Csakhogy ez a valóságban nem olyan egyszerű, mivel a felépített villanytelepet feltétlenül üzembe kell helyezni és üzemben kell "irtain és ebben van éppen a fő nehézség. Magának az atomüzemanyagnak kidolgozása — legyen szó akár az urán termelí-ésől uránércből, akár pedig a felhasznált uránrudakról a plutóniumnak kiválasztásáról — nagyon bonyolult technikai eljárást követel, aminek megvalósítására nem vagyunk ellátva a szükséges berendezéssel és ezen a. téren eddig nincsen semmilyen tapasztalatunk. Az uránreaktor működésekor keletkező hasadó anyagokat nem lehet valahol halomra rakni, mint ahogyan azt a szénből keletkezett hamuval tesszük. Rádióaktív kisugárzásukkal egyrészt veszélyeztetnék a lakosság egészségét, másrészt ez nem volna egyáltalán gazdaságos, mivel ebből az anyagból rádioizótópokat lehet nyerni, amelyek sok esetben segítséget jelenthetnek tudományunknak és iparunknak. Ezenkívül a hasadó anyagok feldolgozása nagyon tökéletes berendezéseket és szakképzett dolgozókat követel meg. S van még sok hasonló nehézség. Atommagfizikánk szervezett fejlődése csak az 1948-as év után következett be. Megalapítottuk a nukleáris fizika laboratóriumát, amiből később kifejlődött a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézete az atommagfizika és rádiókémia speciális munkahelyeivel. Figyelmet kezdünk fordítani a káderek előkészítésére a prágai Károly-egyetemen az atommagfizika tanulmányozásának bevezetésével és egyes főiskolai végzettségű tanulóknak a Szovjetunióba való kiküldésével, ahol lehetőségük nyílik szakismereteik bővítésére. T")e minden kezdeti siker ellenére még nagyon hosszú ideig kellene várnunk első villanytelepünkre, államunknak nagy összegeket, kellene fordítania a kísérletek végzésére és ezenkívül fizikusainknak sok esetben olyan ismeretekre kellene szert tenniök. amelyek más országok tudósai és technikusai előtt már ismertek. Ezért ez év januárjában nagyon jókor jött a Szovjetuniónak az az ajánlana, hogy az atomenergia békés felhasználásának terén tudományos, technikai és termelési segítséget nyújt néhány népi demokratikus államnak, köztük köztársaságunknak is. Kormányunk természetesen elfogadta ezt az ajánlatot, mivel igen jelentős pénzösszegek megtakarítását teszi lehetővé és az atomvillanytelephez vezető utunkat lényegesen megrövidíti. így 1955 áprüisában tudományos dolgozóinknak a Szovjetunióban tett látogatásakor egyezményt kötöttek, amelynek alapján a Szovjetunió segít a kutatás szakaszán a kezdeti nehézségek legyőzésében és lehetővé teszi számunkra a munka megkezdését a sokéves kutatási múlttal rendelkező államok tudományos színvonalán. Az egyezmény alapján további dolgozókat képezünk ki építendő atomvillanytelepeink részére. Ezenkívül az atommáglyában olyan rádioizotópokat is termelhetünk, amelyeket rövid életképességük miatt nem tudunk a Szovjetunióból behozni és amelyekre orvosaink nagy érdeklődéssel várnak. A segítség keretében ciklotront is kapunk az atomrészecskék mozgásának meggyorsítására, hogy elérjék a 25mega-elektronvoltot. Ez az atommáglyával együtt, nélkülözhetetlen až atommagfizikai kutatasok szakaszán. Mindezt díjtalanul kapjuk. A szovjet főiskolákon és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának intézeteiben kiképezhetjük a szükséges szakembereket. Ilyen nagyvonalú segítséget ilyen kedvező feltételek mellett, minden politikai és gazdasági kikötés nélkül, egyetlen kapitalista állam sem nyújtana partnerének. J^öztársaságunk a Szovjetunió segítségét értékeli és megtesz minden intézkedést, hogy teljes mértékben kihasználja ezt a segítséget.. Az atomenergia-kutatás és békés felhasználása kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság döntése alapján 1955 július 1-én megalakult az Atommagfizikai Intézet, amely összpontosítja e szakasz valamennyi munkahelyeit. Kellő számú új dolgozót egy főiskola és szakközépiskolák létesítésével biztosítunk. Ezekben az iskolákban speciálisan az atommagfizikával foglalkoznak. Tanfolyamokat és előadásokat készítenek elő más szakmák szakembereinek átiskolázására. Tudományos dolgozóink küldöttsége részt vett a múlt év augusztusában Genfben rendezett, az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezleten. Mindez azt bizonyítja, hogy az atomenergia békés felhasználásának hazánkban nagy' jelentőséget tulajdonítanak. Természetesen nálunk eddig a gyakorlatban csak azokat a rádioizotópokat használják, amelyeket a Szovjetunióból hozunk be. De alkalmazásuk nem korlátozódik csupán a tudományos kutatásra és az orvosi munkahelyekre, ahogyan ez egy-két évvel ezelőtt volt, hanem egyre szélesebb méretekben teret hódít, az ipari termelésben is. A rádióaktív kobalt és irídium előnyös sajátosságaikkal kiszorítják a bonyolult és kényes röntgenműszereket, amelyeket eddig az öntvények és hegesztett anyagok minősége ellenőrzésénél használtunk. Az élelmiszeriparban a rádióaktív izotópok segítségével akarják megoldani az élelmiszerek sterilizálását és a kohászatban is fel akarják használni a rádióaktív izotópokat a technológia tökéletesítésére. A radioaktív izotópok jelentősége iparunkban vitathatatlanul nagy és a jövőben még fokozódik. De ennek ellenére az atommagfizika fő feladata továbbra is energiát biztosítani egyre növekvő iparunk számára. A rádioizotőpok hasznos melléktermékek lesznek. A helyzet ebben az irányban sokkal kedvezőbben fejlődött, mint ahogyan egy évvel ezelőtt a legnagyobb optimista is várhatta. A Szovjetunió segítségünkre sietett tapasztalatainak átadásával és így V. Dávid elvtárs külügyminiszter, az ENSZ New York-i ülésén kijelenthette, hogy az első csehszlovák atomhajtású villanytelep az 1960. év végéig üzembe lesz helyezve. ^A z atomenergia békés felhasználásának Csehszlovákiában nagy jelentősége van. Ezért állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy egyedül az atomfegyeverek betiltásával teremtjük meg nagyméretű fejlesztésének feltételeit. Az ennek megvalósításáért folyó harcban mindekinek részt kell vennie. \ Vojtech Maeháček mérnök, az Atommagfizikai Intézet dolgozója. Ali J a t á n a k. Marokkó Kommunista Pártja titkárának nyilatkozata Tizenhárom algériai szervezet — közöttük a szocialista párt, az MRP, a jobboldali ellenállók szervezete, a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség algériai szervezete, valamint az algériai szakszervezetek, soraikban a CGT-vel — közös nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat egységre hívja fel azokat a demokratákat, akik a sikeres algériai politikai fejlődéshez nélkülözhetetlennek tartják a demokratikus szabadságjogokat. A közös nyilatkozat bejelenti, hogy a 13 szervezet egységbizottságot hoz létre erőfeszítéseinek összehangolásá| Algériában Saint Charles, El Melia, Sidi Mesrich és Akbu helységei; közelében, valamint Constantine megye nyugati részén „átfésülési műveletek" folynak, amelyek során eddig 12 algériait megöltek, 83-at pedig foglyul e;tettek. A l'Humanité közli Ali Jatának, Marokkó Kommunista Pártja titkárának nyilatkozatát. Ali Jata elvtársat, mint jelentettük, Marokkóból visszaszállították Franciaországba. A nyilatkozat megállapítja: 1948-ban. amikor kiuta-; sították Marokkóból, Juin marsali, akkori fől.elytartó és Bidault akkori külügyminiszter azzal vádolta, hogy a protektorátus megszüntetéséért, Ma-' rokkó függetlenségéért harcol. Azóta a Juin—Bidault politika kudarcba fulladt, a haladás és béke politikája viszont, amelyet Marokkó Kommunista Pártja és a nemzeti mozgalom támogat, sikert aratott. A vele szemben most foganatosított eljárás visszatérést jelent a hét évvel ezelőtt elrendelt önkényességhez. Ali Jata elvtárs követeli: tegyék lehetővé, hogy viszszatérjen hazájába, majd rámutat, hogy a kivételes intézkedések fenntartásához azoknak fűződik érdekük, akik kiváltságaikat akarják fenntartani: a szélsőséges gyarmatosítóknak és a feudális elemeknek. / ^ \