Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-26 / 284. szám, szombat

8 ül £20 1955. november 26. Kárpáti nyerte a moszkvai kardversenyt A Krilja Szovjetov tornacsarnoká­ban került sor a nemzetközi kardvívó­verseny döntő küzdelmeire. Kárpáti és Gerevich 6—6 győzelemmel állt az élen. s így az első helyért újra kellett vívniuk. A szovjet Kuznyecov is jogo­sult volt indulni az első helyért vívott küzdelemben. A holtverseny eldöntése során Kárpáti 5:2 arányban győzött Gerevich felett, majd 5:3-ra verte Kuznyecovot, míg Kuznyecov a máso­dik helyért 5:2 arányban diadalmas­kodott Gerevich ellen. A moszkvai nemzetközi kardvívó­verseny végeredménye: 1. Kárpáti (Magyarország), 2. Kuznyecov (Szov­jetunió), 3. Gerevich (Magyarország), 4. Rilszkij (Szovjetunió). Ausztráliába utazott IHAROS és TÁ-OSI A két nagynevű magyar atléta ed­zőjével, Iglóival együtt a külföldi sajtójelentések szerint Ausztráliába utazott, ahol november 26-án és de­cember 3-án nagy nemzetközi köny­nyűatlétikai versenyen vesz részt. A melbournei verseny iránt óriási ér­A kassai Béke-maraton évről évre előbbre viszi a nemzetek közötti sportbarátság ügyét A kassai kerület atlétikai évadjának ünnepélyes befejezése és a XXV. Béke-maraton kiértékelése ünnepélyes keretek között zárta le a kassai kerület ez idei működését. Előbb a kerület atlétikai szakosztálya tartotta évi beszámolóját, majd a Slovan termében a XXV. Béke maratón kiértékelésére került sor a Szlo­vák Testnevelési és Sportbizottság ké pviselőjének jelenlétében. Mindkét al­kalomra nagy számban jöttek el az atlétika tarátai és az elhangzott nívós beszámolók, őszinte kritikák, valamint szakszerű hozzászólások a vitában komoly ígéretet jelentenek a kassai kerület atlétikájának további fejlő­déséhez. A kerület atlétikai szakosztályának beszámolóján — amelyben Svit, Rozs­nyó és Kassa csaknem minden egye­sülete képviseltette magát — az 1955. esztendő eredményei, az 1956-os ver­senynaptár és az új vezetőségre vo­natkozó indítványok ismertetése és azok elfogadása után nagy vita indult meg akörül, hogy az elkövetkezendő esztendőben — a testnevelés új szer­vezeti irányának megfelelőleg — egy erős egyesületi szakosztályban tömó­rüljenek-e a kassai atléták, avagy legyen meg a lehetőség két egyesület­ben dolgozni mindenkor szem előtt tartva a tömegsport kérdését. Az ér­tekezlet úgy határozott, hogy — a két I számba jövő egyesület, a Slávia és a Lokomotív — közös értekezleten dön­tenek a követendő útról. A XXV. Béke-maraton kiértekel esc? előtt a jelenlevők kegyeletes aktussal áldoztak a kassai versenyek egyik alapítója, az elhúnyt Zikmund aiezre des emlékének, majd a Kassai Kerü­leti Testnevelési és Sportbizottság el­nöke méltatta beszámolójában a ver­seny minden részletét. A legjobb munkát végzetteket a kerületi és a maratoni bizottság emlékplakettel ju­talmazta és elhatározta — a kerületen belül — egy állandó maratoni bizott­ság létesítését, amelynek alapszabályai még ez évben kerülnek kidolgozásra. Az október 16_i rendezést dicsérő külföldi lapnyilatkozatok minden ed­digdt felülmúlnak. Igy a legnagyobb svéd napilapok — élükön a Dagens Nyheterrel — egész hasábos tudósítá­sokban számolnak be a svéd verseny­zők elismeréséről, akik külön kiemel­ték a verseny rendezését, a vendég­szeretetet, a versenyzőkkel való törő­dést és a kassai nézőtömegek részéről tapasztalt — Nyberg és Jansson sze­rint — szinte egyedülálló baráti ér deklődést. Ugyanilyen elismeréssel szólnak a többi külföldi lapok cikkei is. (svájci, finn, német, osztrák lapok). A kassai maratonok célkitűzését, a különböző nemzetek közötti harmo­nikus barátság és békés együtln.ü<ö_ dés kiépítését és megerősítését talán legszebben igazolják azok a versenyen ir.dult külföldiektől (főleg angoloktól, lengyelektől, svájciaktól) érkezett kö­szönő levelek, amelyek mindegyikéből az az óhaj csendül ki, hogy ismét részt vehessenek a csehszlovák sport eme nagy versenyén. Jégkoronciozó vólogatottoink ma és holnep Nyugat-Németország csapatával mérkőznek Slovan Bratislava—Baník Ostrava 4:1, Spartak Kr. role — Č. Hviezda Brno 2:7 deklődés nyilvánul meg annál is in­kább, mert a magyar világcsúcstartók találkoznak Landyval, az ausztrálok világcsúcstartójával, amiből érdekes következtetéseket lehet majd levonni az olimpiai küzdelmek valószínű győz­tese személyét illetően az 1500 méte­res távon. SZÉCSÉNYI: 54.18 m Budapesten Szécsényi, a kiváló ma­gyar diszkoszvető 54,18 métert dobott s ezzel eddigi második legjobb ered­ményét érte el. Egyéni csúcsa 54,28 m. Szécsényi az idény befejezéséig még néhányszor indul s nem lehetet­len, hogy még ebben az évben megja­vítja egyéni csúcsteljesítményét. Ma este 18,30 órakor a brnói Téli­j stadionban az idei évadban először j kerül egymással szembe a két ország i válogatott jégkorongozó csapata s ! mindjárt másnap Prágában lesz a 1 visszavágó. Az előzetes jelentések sze­! rlnt a nyugatnémetek ebben az ösz­1 szeállításban veszik fel a küzdelmet: Jansen (Wörs'^auer) — Bierschl, Biersack, Beck, Ambros — Traut­wein, Egen, Sepp — Zach, Rampf, Dittrich — Huber, Unsinn, Pescher. December közepén válogatottaink az angol—kanadai professzionalista Har­ringay Racers együttesét látják ven­dégül, karácsonyra pedig Svédország­ba utaznak, ahol ellenfelük a svédek válogatott csapata lesz. Ez utóbbi ta­lálkozóra a csehszlovák csapat a brnó' Červená Hviezda játékosai nélkül uta­zik, miután a brnóiak a Spengler­Kupáért folyó tornán vesznek részt Davosban. Jelenleg azonban klubcsapataink sem tétlenek. Bajnoki és barátságos találkozókat játszanak. Két ilyen ta­lálkozóról az alábbiakban számolunk be. Slovan Bratislava—Bánik Ostrava 4:1 (3:0, 1:0, 0:1). A bratislavai csa­pat gyors és szép kombinációs játék­kal értékes győzelmet aratott az osztravai Bánik együttese felett. A vendégek a második és harmadik har­madban erősen feljavultak, de a négy­gólos hátrányt már nem voltak képe­sek behozni. A győzteseknél kitűnt a Fábry, Zábojník, Benčič összetételű el­ső támadósor, ennek köszönhető első­sorban a bratislavaiak győzelme. • Március 7-e és 13-a között ren­dezik meg Lengyelországban a XI. Téli Főiskolai Világbajnokságot. A sí­versenyeket Zakopanéban, a korcsolya­és jégkorong-versenyeket pedig vagy Stalinogrodban vagy Varsóban bo­nyolítják le. Ebben a hónapban, amikor világ­szerte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját ünnepel­jük, tekintsünk vissza a szovjet sport rövid történetére, s megtaláljuk a ma­gyarázatát annak a szinte hihetetlen iramú előretörésnek, amelynek mind­nyájan szemtanúi vagyunk ma, s amely az egyetemes sporttársadalom osztat­lan elismerését, sőt csodálatát vált­ja ki. A régi cári Oroszország népellenes politikusai semmi támogatást nem nyújtottak a sportolóknak. Bizonyítja ezt az orosz nemzeti csapat 15-ik helyezése az 1912. évi stockholmi olimpián. A szovjet sport és története a legszorosabban összefügg a szocia­lizmus építésével s párhuzamosan ha­lad a szovjet állam fejlődésével. — Mindjárt az októberi győzelem betel­jesedése után kimondja a párt, hogy a testnevelés é6 sport nélkülözhetet­len eszköz az ifjúság és általában a dolgozók helyes nevelése szempont­jából. Mikor azonban az intervenció megkezdődik, természetes, hogy a sport ügye háttérbe szorul a haza védelmének mindennél előbbre való jelentősége mögött. Mégis, már 1918­ban is megtalálhatók a sport elemei az ifjúság katonai kiképzésének tan­anyagában. Ily módon a testnevelés és sport ismert fogalom lesz az egész ország legeldugottabb helyein is. A na­gyobb városokban katonái sportkö­rök alakulnak, s ez jelenti a szovjet sportmozgalom tulajdonképpeni kez­detét. A szovjet sport felemelkedésében igen fontos szerepet játszott a Kom­szomol, — hiszen kezdeményezésére alakult meg 1923-ban a Szovjet Test­nevelési Tanács, mint a sport legma­gasabb irányító szerve. A fő cél ekkor a dolgozók egészségének megerősítése és munkaerejének fokozása volt. — 1925-ben a szakszervezetek is bekap­csolódnak a sportmozgalomba, s a munkásklubok keretein belül sportkö­A világbajnoki címek sorozatos elhódítása a szovjet sport hatalmas fejlődését jelenti röket alakítanak. — Minden még fenn­álló nehézség ellenére is kötelező s sportoktatás az összes iskolákban. A népgazdaság fejlődésével együtt a sportmozgalom is terjeszkedik, s až 1928. évi moszkvai első Spartakiádon már 12 tőkés ország képviselői is részt vesznek. — A sikerek ellenére is a párt 1929-ben bírálja a sportvezetést, amely csak a csúcshajhászásban látja fő célját, s rámutat a tömegek bevo­násának szükségességére, központi irá­nyítás mellett. Igy azután a Szovjet­unión belül az egyes köztársaságok is megalakítják a maguk sporttanácsait. 1931-ben már teljesítményeik sze­rint osztályozzák a sportolókat. — A mezőgazdaság kollektivizálása mozgó­sítja a falu dolgozóit is s 1934-ben már kb. egymillió falusi sportolója van az országnak. A tömeggel egye­nes arányban emelkedik a színvonal is, konkréten az eredmények minősé­ge. 1933-ban 54 új országos csúcsot érnek el a szovjet versenyzők, 1934­ben már 200 a csúcsok száma, s ezek közül 6 már világcsúcs. Ettől kezdő­döleg évről évre kiváló eredmények sorozatairól számol be a sajtó. 1917­től 1935-ig a Szovjetunióban megte­remtették mindazokat az előfeltétele­ket, amelyek szükségesek voltak ah­hoz, hogy a sportmozgalmat tömege­síthessék. Maga az alkotmány bizto­sítja a dolgozóknak a lehetőséget, hogy sportszervezetekbe tömörüljenek. A szüntelen s legszakszerűbb gondos­kodás az állam részérő! természetesen megmutatkozik az állandóan javuló eredményekben is. 1937-ben a szovjet súlyemelők már 15 világcsúcsot tar­tanak. Az 1937-es antwerpeni Mun­kásolimpián kimagasló szerepet visz­nek a szovjet tornászok s győztes­ként térnek vissza hazájukba. A testnevelési és sportiskolák ki­váló teljesítményeikért -megkapják a Lenin-rendet (a moszkvai és a lenin­grádi). Megérdemlik, hiszen évről év­re kiváló szakembereket nevelnek, akik azután tudásukat továbbadják a széles néptömegeknek. Ez a legmaga­sabb kitüntetés az állam részéről az eddigieknél is inkább hangsúlyozza a testnevelés és sport jelentőségét. Ért­hető, hogy a sportolók száma még tovább növekedik s ma már évente négymillió dolgozó szerzi meg a „Mun­kára s a haza védelmére készen"­jelvényt. Ezt a sportéletben és minden egyéb téren megmutatkozó rohamos fejlődést megszakítja a fasiszták gaz támadása a Szovjetunió ellen. A sportolók fel­adata most ismét — éppúgy, mint az intervenció idején — előkészíteni az utánpótlást a vörös hadsereg részére, emelni a küzdő szellemet és képes­séget. A „Munkára s a haza védelmé­re készen"-sportjelvény értelméhez hí­ven a szovjet sportolók a front leg­nehezebb szakaszain küzdenek, hős­tetteket hajtanak végre s megszerzik a legmagasabb katonai kitüntetéseket. A „Szovjetunió hőse" dicsőséges cí­mét elnyert sportolók közül többen hangoztatják, hogy azért voltak ké­pesek könnyedén elviselni a háború megpróbáltatásait, mert előzőleg a há­ború előtt rendszeresen sportoltak. Alig, hogy a hős vörös hadsereg el­kergette az ellenséget, — már 1943­ban s még inkább 1944 és 1945-ben megindulnak a bajnoki versenyek a sport minden ágában az egész ha­talmas ország területén. A Honvédő Háború után pedig a szovjet sport valósággal óriásléptekben halad előre, — tornában, könnyüatlétikában, birkó­zásban, ökölvívásban, súlyemelésben. sőt, ma már a vívásban is, s legutóbb a modern öttusában szovjet versenyző lett a világbajnok. Ugyanez a helyzet a sportjátékokban kosárlabdában, röplabdában, labdarúgásban, jégko­rongban stb. — 1947-ben a Szovjet­unióban a 239 országos rekord közül 39 jobb volt a világcsúcsnál s a spor­tolók száma másfél millióval nagyobb, mint volt a háború előtt. Mikor a Szovjetunióban már tömeg­mozgalommá vált a sport, a párt 1948-ban felhívta a sportolókat a vi­lágcsúcsok megdöntésére. És 1950­ben 205 közül 65 világcsúcs van már­is a szovjet sportolók kezében. Az utóbbi két évben 117 világbajnoki cím sorsa dőlt el s ebből 73-at a szovjet sportolók tartanak. Minden versenyen s minden alkalommal a népek közötti megértés ügyét szolgálják s maga­tartásukkal páratlan tiszteletet és te­kintélyt szereztek. E rövid idö alatt elért, rendkívüli sikerek okát termé­szetesen csakis a Szovjetunióban be­következett társadalom-politikai és gazdasági változásokban találhatjuk meg. Igen, a Szovjetunióban a sport is pártos. Nem önmagáért való, elszi­getelt mozgalom, hanem a társadalmi élet része s a kommunizmus építését szolgálja. Ez a hallatlan siker első­sorban a párt és a kormány irányító munkájának eredménye. — A halálo­zási arányszám nagymértékű csökke­nése a Szovjetunióban — az orvostu­domány fejlettsége mellett — a sport­nak is, s nagyrészt a gyógysportnak köszönhető, amely kiváló tudósok munkájából merítve szolgál egyete­mes érdeket. A rohamos fejlődést az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette lehetővé, amely megszabadította a dolgozókat a ki­zsákmányolástól s a sportot azzá tet­te, aminek lennie kell, — a sokol­dalú testnevelés, az egészség megerő­sítése, a népek közötti megértés s a béke eszközévé. P. M. JÉGKORONG - BAJNOKSÁG Spartak Kr. Pole—C. Hviezda Brno 2:7 (0:1, 0:3, 2:3). A Brnóban leját­szott mérkőzés igen érdekes küzdel­met hozott. A hazaiak tapasztaltabb játékosok, s így a lelkesen küzdő Spartak nem bírt velük 6zemben ér­vényesülni. A győztes csapatban jó! szerepelt Olejník és Chabr, valamint Scheuer, a Spartak legjobb emberei Vacek, Ošmera, Bertl és Vidlák voltak. "Xll/-* MA SZÁZ ÉVE a sporttörténelem egyik nagy jelen­tőségű eseményére került sor: Angliában megalakult a világ elsó 'abdarúgó-egylete s ezzel együtt kezdetét vette az újkori labdarú­gás őskora. A ma is létező első klub a Sheffield Wednesday nevet választotta. Sheffield nevezetes vá­ros, az angol acélipar egyik köz­pontja, Wednesday pedig angolul annyit jeient, mint szerda. Ezen a napon tartották ugyanis az ala­kuló közgyűlést... Bizonyára maguk az angolok sem hitték akkor, egy évszázaddal ez­előtt, hogy a kerek bőrlabda meg­hódítja majd az egész világol. Ma még a földteke legfélreesőbb zu­gában is futballoznak. Rúgják a labdát az északi sarkövön túl és kergetik a Déli Jeges-tengerrel ~szomszédos Tüzföldön, döngetik a kaput Mexikóban és lövik a gólokat Koreában is. S ahol valamikor alig néhány száz nézője akadt egy-egy mérkőzésnek, ott ma tízezrek, sőt sok helyen százezernél többen szurkolnak kedvenceiknek. A kez­deti rugdalózás tudományos ala­pokra fektetett módszertanná fej­lődött, a felhőkbe tartó „gyertyá­ból" pont az ellenkezője, a „fű alatti" továbbítás lett, közben többször is megváltoztatták a já­tékszabályokat, a „rúgd és fuss" előbb a skót háromszögeléssé vál­tozott, majd jött a WM és vele együtt felütötték tanyájukat a rendszer viták. Futball-nagyhatal­mak keletkeztek és letűntek, s Angliából kiindulva egyre nagyobb tért hódított a profizmus, egyre több lett azok száma, akik üzleti vállalkozásnak, kereseti lehetőség­nek tekintették a labdarúgást. így jutottunk el a centennáris évhez. Az egykori, magán;ios zsen­ge palántából szinte áttekinthetet­le i erdő lett, számtalan fával, ágak rengetegével, játékos levelek mil­lióival. Sportolóink a felszabadu­lás óta sokkal örömteljesebben rúghatják a labdát, mint azelőtt, sokkal boldogabban követhetjük a nézőtérről a labda útját a pályán — hála mindannak, amit államunk oly bőkezűen nyújt valamennyiük­nek! • A jövő júniusban Stockholmban sorra kerülő olimpiai lóversenyekre eddig már 25 ország küldte el neve­zését. Közoíttük Magyarország, Ro­mánia, és a Szovjetunió. A rendezőbi­zottság mintegy 300 lovas részvételé­re számít. Legutóbb 1952-ben, a hel­sinki olimpián 25 ország 140 verseny­zője vett részt a lóversenyeken. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA HVIEZDA: Angyal a hegyekben (cseh) 16, 18.15. 20.30 SLOVAN: Angyal a hegyekben (cseh) 15.30, 17.45, 20 POHRANIČNÍK: Parti őrjárat (szovjet) 16, 18.15, 20.30 PRAHA: Lela (szovjet) 16, 18.15, 20.30 METROPOL: Az elveszett ménes (szov­jet) 16. 18.15, 20.30 DUKLA: Ismerkedés (szovjet) 18. 20.15 LUX: Vidám vásár (szovjet) 18, 20 PALACE: A tengerszem titka (szovjet) 16.30, 18.30, 20.30 LIGA: Élet a Grumandon (szovjet) 18, 20 OBZOR: Marina sorsa (szovjet) 18, 20 STALINGRAD: Ellenség a ködben (szovjet) 18, 20 MÁJ: Zsurbin-család (szovjet) 16.30, 18.30, 20.30 A BRATISLAVA! SZÍNHÁZAK MŰSORA HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Rólunk, nél­külünk (19) NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata (19) ÜJ SZÍNPAD: Három a kislány (19) A KASSAI ÄLLAMI SZÍNHÄZ MŰSORA: Nebáncsvirág 19, holnap Othello 19. IDŐJÁRÁS Az éjszakai fagyok után hideg idő. Változó felhőzet. A hegyes vidéke­ken időnként sűrű felhőzet, havazás várható. A nappali hőmérséklet a fagy­pont körül. „ÜJ SZÔ". kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10, telefon: • 347-16. 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava. Gorkého 8. telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden postahivatal­A-60131 nál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents