Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-24 / 282. szám, csütörtök

1955. november 24. UISZ0 A Szovjetunió é s India népei tovább küzdenek a világbékéért Bulganyin elvtárs felszólalása (Folytatás az 1. oldalról). N. A. Bulganyin ezután a két or­szág kapcsolatairól szólva hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunióban hatal­mas érdeklődés nyilvánul meg India történelme, kultúrája, népének élete iránt. Majd arról beszélt, hogy India és a Szovjetunió jelenleg sok terüle­ten együttműködik. Ezután kiemelte, hogy a szovjet emberekben mély meg­elégedést kelt az a tény, hogy a béke és a haladás védelmében nem térnek el egymástól az indiai és a szovjet nép, valamint a két kormány útjai. A Szovjetunió ismeri — folytatta Buiganyin — és fj-rón helyesli az in­d!a< Kormány álláip-jn-jí.t atom és hi.-lrog.'nfegyver ehütásünak kérdésé­ben és abban a kérdésoen, hogy csök­kenteni kell a fegyverzetet és hogy a fegyverkezési verseny által jelenleg felemésztett hatalmas anyagi eszkö­zökéi a békés építésre keú felhasz­nálni. A Szovjetunió népei mély megbe­csülést éreznek az indiai kormány erő­feszítései iránt, ame'yek az ayrejsziV katonai tömböket szervező poi.t.kj e:­-en, a kollektív beke megvédésére, é., a tárgyalások módszerének, mint Q neo.zvtközi kérdésen megoldására al­kalmas eszköznek megvédésére irá­nyulnak. (Taps). A Szovjetunió külpolitikája a né­pek közötti béke és barátsag politi­kája, a békéért, a háború és más álla­/noK belügyeibe való mindennemű kül­földi beavatkozás elleni aktív és kö­vetkezetes :harc politikája. (Taps) Nagy tanítónk, V. I. Lenin hagyatékát követve, arra az alapalvre építjük poli­tikánkat, hogy meg kell becsülni min­den népet, hogy minden népneK joga van az önálló nemzeti fejlődésre sa­ját akaratának és érdekeinek megfe­löen. (Taps). A Szovjetunió abból indul ki, hogy mindennemű agresszió ellentétben áll a népek lelkiismeretével és becsületé­vel, hatalmas anyagi értékek megsem­misülésére, és ami a világon a leg­drágább, emberi életek megsemmisü­lésére vezet. Ezért határozottan el­utasítjuk a háborút, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközét és a megoldatlan kérdések békés tárgyalások útján való rende­zését kívánjuk. (Hosszantartó taps). A békeszerető erőknek — köztűK India és a Szovjetunió békeszerető erőinek — ezirányű együttes erőfe­szítései már pozitív eredményekkel jártak és a többi között a négy ha­talom kormányfői genfi értekezletének eredményében is megmutatkoztak. Ez az értekezlet az együttműködés szel­lemében folyt le és fontos szerepet játszott a nemzetközi feszültség eny­hítésének és a négy hatalom közötti bizalom helyreállításának ügyében. Ez az értekezlet megnyitotta az utat ahhoz, hogy a négy hatalom külügy­miniszterei konkrét módon megvitas­sanak olyan kérdéseket, mint a lesze­relés, az európai biztonság és Né­metország kérdése, a Kelet és Nyu­gat közötti kapcsolatok fejlesztése. A négy hatalom külügyminiszterei­nek nemrég véget ért értekezletén a Szovjetunió, a genfi szellem jegyében eijárva, arra törekedett, hogy az ér­tekezlet részvevői megegyezésen ala­puló határozatokra jussanak az emlí­tett kérdésekben. Jelenleg — mint is­meretes — különösen magára vonja az emberiség figyelmét a leszerelés kérdése, minthogy akár a hagyomá­nyos típusú fegyverzetnek, akár a tö­megpusztító fegyvereknek a növelése, nagy aggodalmakat támaszt a népek­ben jövőjük felől. A Szovjetunió mindig a leszerelés­nek, az atom- és hidrogénbomba tel­jes eltiltásának híve volt és marad. (Taps.) A szovjet kormány évek óta harcol e cél eléréséért, a leszerelés kérdését külpolitikája elsőrendű fel­adatának tekinti. A leszerelés kérdésében mi a fő fel­adatot az atom- és hidrogénfegyver eltiltásában, a fegyverkezési verseny beszüntetésében látjuk. Mély sajnálatunkra egyelőre nem vezettek pozitív eredményre azok az erőfeszítéseink — folytatta Bulga­nyin —. hogv elmozdítsuk a holtpont­ról a leszerelésnek, az atom- és hid­rogénfegyver eltiltásának kérdését. Lényegében véve az Egyesült Álla­mok, .Anglia és Franciaország vissza­lépett attól, amit. ez év elején saját maga javasolt. Meg kell állapítani, hogy a leszere­lés kérdésében a nyugati hatalmak visszakozó magatartást tanúsítanak, visszalépnek korábbi álláspontjukról és újabb javaslataikkal legalább tíz évvel visszavetik a leszerelés problé­máját. A felmerült, nehézségek ellenére a szovjet kormány továbbra is az atom­és hidrogénfegyver eltiltására és a leszerelés kérdésének megoldására fog törekedni. (Hosszantartó taps). Vitathatatlan, hogy az egyik leg­fontosabb kérdés a német kérdés: va­jon Németorszáq oly módon fejlődik-e, hogy békeszerető és demokratikus ál­lammá alakul, amely nem vesz részt, katonai tömbökben, vagy pedig a mili­tarizmus feltámasztásának útján és a nyugati hatalmak katonai tömbjeibe való bekapcsolása útján fog haladni. Európa és az egész világ békéjé­nek érdekei azt követelik, hogy az egyesített Németország az előbbi úton — a béke és demokratikus fejlődés útján — haladjon. Ez érdekekből kiindulva határozta meg a Szovjetunió a német kérdésben elfoglalt álláspontját. Ezután Bulganyin hangsúlyozta, hogy az utóbbi fél évben a Szovjetunió több új fontos lépést tett, melyek előse­gítik a bizalom légkörének megterem­tését és az európai béke megszilárdí­tását, majd így folytatta: Korunk jel­lemvonása, hogy mélyreható változá­sok történtek az ázsiai országok és általában az egész Kelet politikai vi­szonyaiban. Tanúi vagyunk annak a nagy törté­nelmi folyamatnak, amelynek során a keleti népek felébrednek és bekap­csolódnak az aktív politikai életbe. Ez a folyamat mindinkább kibontakozik és nincs olyan erő, amely feltartóz­tathatná. Ázsiában ma a nemzetközi helyze­tet az jellemzi, hogy egész sor komoly erőfeszítéseket igénylő kérdés vár megoldásra. így nyugtalanságot kelt az indokínai politikai helyziet. Ezt a helyzetet az 1954. évi genfi értekezle­ten hozott határozatokkal összhang­ban kell megoldani. A Szovjetunió fáradhatatlanul arra fog törekedni, hogy e határozatokat végrehajtsák. Ilyenformán, tisztelt képviselő urak, sok közös, vonás van államaink kül­politikájában. Végeredményben egy célra törekszünk: a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a béke fenntar­tására és megszilárdítására, a háború megakadályozására és az emberiség megmentésére a háború borzalmaitól, a nyugodt munka és a békés élet örö­mének a népek számára való biztosí­tására. Lehet-e ennél nemesebb cél? Azt hiszem, önök valamennyien egyet­értenek azzal, hogy e magasztos cél eléréséért, érdemes dolgozni, érdemes — mint nálunk mondják — nekigyür­kőzni és erőnket nem kímélve fárad­ni. (Hosszantartó taps.) Sok a közös vonás közöttünk az országaink belső élete támasztotta fel­adatok megoldása szempontjából is. Amikor népünk végrehajtotta az ok­tóberi forradalmat, azt a feladatot tűz­te ki maga elé, hogy kiharcolja hazá­jának gazdasági és kulturális átalaku­lását, szocialista ipari államá teszi ha­záját. Önök a maguk útján haladnak. Önök előtt szintén az a feladat áll, hogy ha­zájukat, amely örökre lerázta magár&I a gyarmati uralmat, élenjáró, fejlett nemzetgazdasággal rendelkező állam­má változtassák. A szovjet nép teljes figyelemmel és őszinte együttérzéssel viseltetik az önök erőfeszítései iránt, amelyek e feladatok megoldására irá­nyulnak. (Taps.) Véleményünk szerint megvan min­den lehetőség a Szovjetunió és India közötti gazdasági és kulturális együtt­működés, a tudományos és technikai kutatások terén való együttműködés további kiterjesztésére. Mi készek vagyunk átadni önöknek gazdasági, tudományos és technikai ta­pasztalatainkat, (Taps.) Ez megfelel népünk óhajainak és törekvéseinek. Megvan minden előfeltétel ahhoz is, hogy tovább fejlődjék országaink egy­mással való kereskedelme az egyen­lőség és a kölcsönös előnyök alapján. (Hosszantartó taps.) Mindaz, amit indiai tartózkodásunk első napjaiban láthattunk önöknél, megerősíti azt a mély meggyőződé­sünket. hogy országaink kapcsolatai­nak további fejlődése a közös és sok­oldalú érdekek szilárd talaján alapul. (Hosszantartó taps). Éljen és erősödjön békeszerető or­szágaink barátsága és együttműködé­se India és a Szovjetunió népeinek érdekében, az egész világ békéje fenntartásának és megszilárdításának érdekében. (Viharos, hosszantartó taps). Ezután N. Sz. Hruscsov elvtárs szó­lalt fel. A Szovjetunióról hirdetett igazság halálos mindazokra, akik örökössé akarják tenni egyes népek leigázását Hruscsov elvtárs felszólalása Hruscsov elvtárs bevezető szavai után, melyekben a szovjet nép forró üdvözletét tolmácsolta, a következő­ket mondotta: Különféle történelmi helyeket, láto­gatva, vendégszerető indiai polgárok­kal találkozva, gyakran halljuk és ol­vassuk e nagyszerű szavakat: „Az in­diai és a szovjet nép testvérnép!" (Taps). Ezek a szavak megfelelnek minden törekvésünknek és minden tevékeny­ségünknek. így van ez ma és így lesz ez, kedves barátaink, örökké. Népeink lélek szerint és törekvéseik szerint édestestvérek. (Viharos taps). Itt, parlamentjeik boltívei alatt fel­tétlenül meg kell említenem, hogy né­peink barátsága sok évszázad alatt fejlődött ki és sohasem esett rá kon­fliktusok és viták árnyéka. (Taps). V. 1. Lenin, bölcs tanítónk még 1923-ban azt írta, hogy Oroszország, India, Kína és a többi ország, amely a föld lakosságának óriási többségét jelenti, páratlan gyorsasággal harcra kel felszabadulásáért, és megjósolta, hogy e harc győzelemmel végződik. Az élet mindenben igazolta ezeket a valóban prófétai szavakat. Önökkel együtt olyan korban élünk, amikor sok nép életében történelmi jelentőségű fordulat történt, amikor a nemzeti felszabadító mozgalom ha­talmas csapásai alatt recseg-ropog á gyarmati rendszer. (Taps).' Hatalmas történelmi jelentőségű győzelmeket vívott ki a nagy kínai nép, amely sikeresen építi új, sza­bad életét. Az egész haladó emberi­ség üdvözölte, amikor a nagy indiai nép kivívta nemzeti függetlenségét. Lerázta az idegen uralom igáját In­donézia, Burma és más országok né- I pe is. Ezen országok lakossága az emberiség több mint felét teszi. Kudarcra van ítélve a gyarmato­sítok minden olyan kísérlete, amely ezeknek az országoknak népeit is­mét la akarja téríteni az általuk vá­lasztott útról. India állami függetlenségének és nemzeti önállóságának kivívása nagy történelmi jelentőségű tett. A szovjet nép mély megelégedéssel és öröm­mel latja, hogy India népei előtt meg­nyílt a szabad, önálló fejlődés útja. India népei független államuk fej­lesztésével elérhetik a nép anyagi jó­létének és kultúrájának fellendülését, az ország gazdasági haladását. Ezek­nek a nagy feladatoknak megvalósí­tása az indiai nép kezében van! A szovjet emberek teljesen megér­tik az indiai nép törekvését a tartós és hosszú békére, mert csak békében lehet elérni ezeket a célokat. (Taps). őszintén kívánjuk — mondta a továbbiakban Hruscsov —, hogy önök­nek hatalmas hazai iparuk legyen, hogy az önök országában fejlődjön a tudomány, a kultúra és a felvilágoso­dás, hogy az indiai népeket, mindig siker és boldogság kísérje. Amikor ezt kijelentjük, a nagy Lenin halha­tatlan tanítását követjük, mert Le­nin úgy vélte, hogy minden ország népének joga van úgy élni, ahogy akar, joga van arra, hogy más álla­mok ne avatkozzanak belügyeibe. Minket gyakran vádolnák azzal, hogy más országokba exportálni pró­báljuk a kommunizmus eszméit, s sok más ostobaságot is beszélnek rólunk. Az elnyomott népek minden olyan kísériletét, amellyel meg akarnak sza­badulni a külföldi h<5dítók igájától, Moszkva bújtogatásának tüntetik fel. (Derültség, taps.) A szovjet nép a szocializmus általa választott útján haladva nagy sike­reket ért el fejlődésében. De senki­re sem kényszerítettük és senkire sem kényszerítjük a társadalom át­alakítására hivatott eszméinket. (Tartós taps). Kérdés, ki és miért, terjeszt kohol­mányokat a Szovjetunióról. A reak­ciós körök, hogy a kommunizmus ve­szélyének hazug meséivel ijesztges­sék az embereket, háborús pszihó­zist támasztanak. Azt akarják, hogy a néptömegek országunkról kevesebb igazságot tudjanak meg, mert a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségéről hirdetett, igazság halálos a reakció erőire, a gyarmatosítókra, mindazokra, akik örökössé akarják tenni egyes népek leigázását mások által, az idegen munka kizsákmányo­lását. (Hosszantartó taps). N. Sz. Hruscsov, ezután beszélt a sok nemzetiségű szovjet állam gazda­sági és kultúrális téren elért sikerei­ről, majd így folytatta: Különféle or­szágok személyiségeivel beszélgetve, a külföldi sajtóval ismerkedve gyak­ran találkozunk a Szovjetunió Kom­munista Pártjáról vallott helytelen nézetekkel. Mint a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára szeretnék egy keve­set foglalkozni ezzel a kérdéssel. Igen, a Szovjetunió Kommunista Pártjáról sok különféle legenda ter­jedt el. És ez nem meglepő, mert pártunk teljesen az új társadalom, a régi kapitalista társadalomtői gyöke­resen különböző kommunista társa­dalom felépítésére szervezi és tömö­ríti a néptömegeket. Gondolom, önök nem gyanúsítanak engem azzal, hogy propagandát űzök. (Derültség, taps). Ügy véljük, hogy az eszmék kérdése nemcsak minden nép, hanem minden egyes ember lel­kiismeretének, világnézetének kérdé­se. Hiszen nálunk, a Szovjetunióban is vannak emberek, akik a kommunis­ta pártnak nem tagjai. A Szovjetunió 200 milliós lakosából a kommunista pártnak nyolc millió tagja van, a Kom­szomolnak mintegy 18,5 millió. (Élénk­ség a teremben). Következésképpen nálunk távolról sem mindenki tagja a pártnak, vagy a Komszomolnak. Mi er­re nem is törekszünk. De országunk egész lakossága a kommunista párt körül egyesül, és a pártban, helye­sen, szervezőjét és vezérét látja. Or­szágunkban a nép és a párt elvá­laszthatatlan. Az eszmék, a meggyőződések kér­dése minden embernek személyes kér­dése. A Szovjetunióban együtt, test­vérként dolgoznak a nép javára a kommunisták és pártonkívüliek, ateis­ták és hivők. A Nagy Októberi Forradalom az egész emberiség életében új korszak kezdetét jelentette. Mint Dzsavaharlal Nehru India felfedezése című köny­vében írja: „A szovjet forradalom jó­val előre vitte az emberi társadalmat és fényes lángot gyújtott, amelyet nem lehet eloltani. (Taps.) Ez a for­radalom megteremtette annak az új civilizációnak az alapját, amely felé a világ haladhat." Teljesen egyetér­tünk ezekkel a szavakkal. Hruscsov elvtárs ezután beszélt a pártnak, a népnek az ellenséggel ví­vott harcáról és azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a 6zovjet nép elért, majd így folytatta: Nem azért be­szélek erről, mintha önökre akarnám erőszakolni a fejlődés szovjet útját, hanem azért, hogy teljes mértékben elképzeljék, milyen nehéz utat tett meg népünk. De ez áldásos út, áme­nek eredményeként óriási eredmé­nyekkel és vívmányokkal rendelke­zünk. Ezekben az években nagy ta­pasztalatra tettünk szert. És ha önök bármiiyen mértékben fel akarják használni a gazdaság és a kultúra egyik-másik ágában elért tapasztala­tainkat, szívesen, baráti módon, ön­zetlenül megosztjuk ezt önökkel és erőinkhez méltón segítséget nyújtunk. (Viharos taps.) Bennünket csak a békés dolgok töl­tenek el örömmel, csak azok lelkesí­tenek. Bennünket nem fáraszt ki a békéért és az országok kapcsolatai­nak békés fejlesztéséért vívott harc. Meg kell mondani azonban, hogy a béke megszilárdítása ügyében nem mindig találunk megfelelő visszhang­ra és támogatásra sok más ország részéről. A reakció erői mindent megtesznek — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —, hogy meghiúsítsák a béka ügyét. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy a győzelem a népeké, azoké lesz, akik a békére törekszenek, mert a népek közötti béke az egész haladó emberiség álma. örülünk, hogy ebben az ügyben olyan jó szövetségesünk van, mint India. (Viharos, hosszantar­tó taps.) N. Sz. Hruscsov ezután beszélt a Szovjetunió és India között egyre erő­södő gazdasági és kulturális kapcsola­tokról. Végül a jelenlevők viharos, hosszantartó tapsától kísérve éltette az indiai népet, India és a Szovjetunió népeinek barátságát és a békét az egész világon. Az elnöklő Sz. Radhakrisnon köszö­netet mondott a szovjet vendégeknek felszólalásukért. Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai látogatásának sajtóvisszhangja BERLIN. — A német demokratikus sajtó nagy figyelmet szentel N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai látogatásának. Valamennyi lap első ol­dalon és feltűnő helyen közli e láto­gatás hírét. A „Neues Deutschland" című lap hangsúlyozza: „A hideghá­borúnak nem szabad felújulnia. A né­meteknek maguknak kell eldönteniök sorsukat." A „Berliner Zeitung" című lap be­számolót közöl Dzsavaharlal Nehru beszédéről az N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére rendezett va­csorán. A lap különösen kiemeli, hogy India be akar kapcsolódni a béketá­borba. A „National-Zeitung" című lap hangsúlyozza azt a szívélyes fogadta­tást, amelyben N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Indiában részesült. A lap hivatkozik a nyugati megfigyelőkre és rámutat arra, hogy amióta India füg­getlen, Delhiben senkit sem fogadtak oly ünnepélyesen és szívélyesen, mint most a szovjet államférfiakat. Éppen ezért a nyugati hatalmak fővárosaiban ezt a látogatást rendkívüli figyelem­mel kísérik. A lapok rámutatnak fő­leg Washingtonban és Londonban, hogy ez a látogatás politikai és gazdasági hatással lesz egész Ázsiára. KAIRÓ. — Az egyiptomi sajtó nagy figyelmet szentel N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak indiai láto­gatásának. A lapok naponta híreket közölnek Delhiből a szovjet államfér­fiak tartózkodásáról India fővárosában. November 22-én az egyiptomi lapok első helyen közölték N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársaknak az indiai parlamentben mondott beszéde tartalmát. Az „A1 Ahram" című lap címében a következőket írja: „Bul­ganyin kijelentette az indiai parla­mentben, hogy a bandungi értekezlet hozzájárult a béke megszilárdításához. Oroszország a katonai • tömbök meg­alakítása ellen van és felszámolásukat követeli." Az ,,A1 Gumhuria" című lap kivo­natokat közöl N. A. Bulganyin be­szédéből „Bulganyin elítéli a nyugati szerződéseket" címmel. A lap hang­súlyozza továbbá, hogy a szovjet kor­mányfő pozitívan értékelte a bandungi értekezlet eredményeit. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai tartózkodásáról, valamint Bur­mába és Afganisztánba teendő útjáról a lap azt írja, hogy a Szovjetunió az igazi együttműködés politikáját foly­tatja, olyan politikát, amely az orszá­gok egyenjogúságának és kölcsönös tiszteletbentartásának elvén alapi 1'.

Next

/
Thumbnails
Contents