Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-23 / 281. szám, szerda

1955". november 23. UJSZ0 5 Zárszámadás előtt A napokban a dunaszerdahelyi szövetkezet munkáját értékelő jegyzőkönyv került a kezünkbe. Igen érdekes képet fest két. hónappal a zárszámadás előtt. Lehetővé teszi a szövetkezeti tagok egész évi munkájának áttekintését. A jegyzőkönyvbe rajzolt számok nélkülözhetetlen kellékei a helyzetfelismerésnek. Segítségükkel •tudjuk most is felvázolni az EFSZ pénzüovi mérlegét. A szövetkezet bevételeit és kiadásait összegezve 592150 korona marad elosztásra. Ebből 86 700 korona az oszthatatlan alapba megy, 16 700 korona pedig a szociális és kulturális alapra. Tehát zárszámadáskor 488 750 koronán lehet majd osztozkodni a ledolgozott munkaegységek szerint. Aki a pénzügyi mérleg ilyen képén nem gondolkodik el, semmi komolyabb következtetést nem vonhat le. Nem veheti észre, hogy a szövetkezet nem gazdálkodott jól, hogy valahol nem érte el a tervezett jövedelmet. Tudni kell, hogy a szövetkezet 8,50 koronát fizet egy munkaegységre. Ľ/. az egységérték fele, a másik rész a második félévben járna majd, ha a szövetkezet jól gazdálkodna. Ámde a dunaszerdahelyi EFSZ nem gazdálkodott. jól, mert a második félévben csak 2,80 koronát tud hozzáadni a munkaegység értékének első feléhez. Ez azt jelenti, hogy a tervezett munkaegvségérték 5,70 koronával lesz kevesebb, tehát mégesak meg sem köztlíti a 17 koronát. Mi az ok, hol a baj, vetődik fel a kérdés és Izsmán Géza ein'jk er~c csa« rövid választ tud adni: nem min donben értük el a tervezett hektárhi zamokat. Szó esik arról, hogy a gabonatermés 30 százalékában kárt tett a jég. A szövetkezet 78 000 korona kártérítést kapott. A gabonaneműeknéi a zabot kivéve semmiből sem érték el a tervezett hektárhozamokat. A kedvezőtlen időjárás miatt? A szövetkezetnek még ennek ellenére is jutott beadásra és maradt szétosztásra. Beadási kötelezettségüket teljesítették, mélyszántásért, középszántásért és cséplésért a traktorállomásnak is gabonával fizetted. Hogy a tagoknak a ledolgozott munkaegységek arányában valóban jutó.

t gabona, arra beszédes példa a 15 tehenet gondozó Vas Béla, aki 861 munkaegység után 13 mázsa búzát és 531 kg árpát vitt a hombárjába. Bátki Sándor kocsisnak szintén szépen jutott. 689 munkaegységére 11 mázsa búzát és 478 kg árpát kapott. Természetesen voltak olyanok is, akik jelentéktelen gabonamennyiséget kaptak, mint pl. Bíró Kálmán, aki igen kevés — 255 munkaegységre nem kaphatott többet 3 mázsa búzánál és 152 kg árpánál. Nem kaphatott többet Benkovszky Géza sem. Ők ugyanis csak gyerekszámba mennek hanyagságukkal, dacára annak, hogy erős, életrevaló emberek. A szövetkezet tagjai vöröshagymában a tervezett mennyiségnek csak 70 százalékát érték el. Későn kapták kézhez a magot, mondta Nagy Imre, a nyolctagú asszonycsoport, vezetője. Arról konokul hallgatott, hogy megszállta a lustaság, hogy míg az asszonyok serényen dolgoztak, addig ő árnyékban hűsölt és ezzel a többieknek is kedvét vette a munkától... Ezek után senki se csodálkozott azon, hogy a tervezett 78 000 korona bevételből csak 41700 korona folyt a kasszába. Tizenkét hektáron a dohánytermesztés sem volt eredményes. Harminc százalékát kár érte. Az első ültetésnél mintegy három hektárra való palánta kifagyott. Bohavec István dohányos megmenthette volna a palántákat, ha két hetet vár, hogy a szárazság se tehessen kárt benne. No de est" után késő a köpenyeg. Akkor kellett volna tudni mindezt. Egy kis gondosság, egy kis megfontoltság után most nem kellene arról írni, hogy a tervezett 110 000 korona bevételből 36 000 korona lett. Nem segített a szövetkezet' pénzügyi helyzetén a cukorrépatermés sem. A tagok 230 mázsa átlagos hektárhozamra számítottak és csak 205-öt értek el. Persze az elnök szerint is, mások szerint is, ez a „szárazság" miatt történt, de arról nem beszélnek, hogy esetleg többször 'ehetett volna kapálni, hiszen módjukban volt, a cukorrépaterület szét volt osztva a tagok között. De úgy látszik, jobb az időjárásra kenni a dolgot, mint a magunk hibáiv&l foglalkozni. A jegyzőkönyv annyit mond csak, amennyit a vezetők beleírtak. Azt mondja, hogy az állattenyésztéssel nincs komolyabb baj, annál inkább a fentebb említettekkel. Mert ennek tudható be az el nem érhető bevételek mellé firkantott összeg: 329 300 korona. Ismételjük, a jegyzőkönyv enynyit mond, de ennél sokkal többet sejtet. * Mikor a szövetkezet tagjai este öszszeverődnek, már olyasmiről hallunk, amiről sem a jegyzőkönvv, sem az elnök nem beszélt. Hogy a kommunisták fzeméiyes ügyek intézésében merkilc ki erejüket, ahelyett, hogy állandóan szerveznék, javítanák a munkát. De beszéljen a példa helyettünk: A dunaszerdahelyi szövetkezet földjein csaknem 100 tag dolgozik. A mezei csoport nagy, de a csoportvezető azért csak egy ember, akkor még Lovas János. Vitathatatlan, hogy egy a feje, nem tud mindent számontartani, látni. Különösen akkor nem, ha olyan nagy a határ, mint a dunaszerdahelyi. Mit tesz hát a csoportvezető? Találomra bízza a dolgot éš megcsinálja, hogy Gocony Istvánnak egynapi dohányfűzéséért másfél munkaegységet ír, Seregi Ferencnek meg kettőt. Lehet ilyesminek munkárabuzdítás az eredménye? Nem, csak közönséges hajbakapás, veszekedés lehet. Lovas már lemondott, de a helyzet az új csoportvezetővel, Kalina Mihállyal sem változott. Filisztó Károly például répát hordott Snovicky, Józseffel. Egyforma volt a ló, a szekerük, egyformán fordultak és mégis Snovickynak egy egységgel többet írt be a csoportvezető. A kirívó eseteket így lehetne sorolni tovább. A boszszantó az, hogy a vezetőség úgy viselkedik, mintha azt lenne hivatva eldönteni, az ilyen eset fel tudja-e paprikázni az embereket. Hogy több csoportvezetőt javasoljon, akik segíthetnék Kalina Mihályt munkájában — az nem jut eszébe. Pedig abban egyetérthet velünk a vezetőség, hogy az egy csoportvezető sehol sincs kötelezőer előírva. Ha a szűkség megkívánja, lehet kettő-három. A szövetkezeti tagok is úgy vélekednek, hogy kéthf.rom csoportvezető választásával elejét vehetnék a civakodásnak! A szövetkezeti taggyűlés még év elején elhatározta, hogy a szövetkezet tagjainak havonta 21 napot kell ledolgozniok. Ha valaki igazolatlanul hiányzik egy napot, ez két egység levonásával járhat. Ez a határozat annak idején írásba foglaltatott, de októberig s

cnkinek sem jutott eszébe a mulasztókon foganatosítani. Csak mikor Rácz Andrásnak, Tucsny Jánosnak, Antal Jánosnak és Halász Lászlónak már nagyon megtetszett az igazolatlan mulasztás — vették ismét elő. Sok mindenről beszélnek a szövetkezet tagjai zárszámadás előtt. Még azt is szóváteszik, hogy Urbanics ellenőrző bizottsági elnök felesége akár dolgozik, akár nem, megkapja a 25 ár háztáji földet. Megkapja, de hogyan? A mintaalapszabályzat szerint a szövetkezeti család háztáji gazdasága fél hektár, s ezt a férje már megkapta. Az elhangzott szavak azt mutatják, hogy a szövetkezet tagjai az alapot nem rakták jól le. Már pedig homokra építeni szövetkezetet sem lehet. Ahhoz, hogy eredményesek legyenek. jő ciap kell: rendezni a háztáji földeket, ésszerűbben megszervezni a munkát, igazságosan jutalmazni és így tovább. Ha ezt megteszik, ha rendet, fegyelmet teremtenek házuktáján, pk'kor a jövőbe vetett hitüket, egységüket, erejüket az időjárás sem tudja megbontani. Filisztó Károly és a többiek szájából hallottuk a hibákat, de hallottuk a sokat ígérő felismerést is: így nem lehet gazdálkodni. Tegye minden szövetkezeti tag .magáévá, hogy a zárszámadás után az új gazdasági év kezdetén testet öltsön ez a néhány szó. Mert ha gyarapodni akarnak, ha életükön szépíteni akarnak, akkor példás rendet, fegyelmet kell a szövetkezetben teremteni. M. J. Egy hétvégi napon A ipolyviski Vörös Lobogó szövetkezetben nincs nehézség a termény betakarítása körül. Gondosan tervezett és megszervezett munka a két mezei csoportban biztosítja, hogy minden termény idejében és veszteség nélkül be legyen takarrítva. így van ez jelenleg a cukorrépánál is. A két állandó mezei csoport tagjai között 35—40 áranként, a takarmányrépa pedig 20 áranként volt szétosztva és erről tavasztól egészen a betakarításig gondoskodtak. Az első csoport tagjainál vagyunk. László Lajos ennek a vezetője. Büszke csoportjára, mert tagjai odaadó, szorgalmas emberek, akik féltékenyen őrzik a csoport jó hírnevét. Első helyen volt ez a csoport a nyári munkálatok alatt is és magasabb hektárhozamot ért el a gabonaneműeknéi is, mint Csala Ignác csoportja, bár ez is a jó mezei csoportok közé tartozik. László Lajos úgy mellékesen azt is elárulta, hogy bizony az ö csoportja érte el az első rekordtermést az őszi árpából és pedig 50 mázsát hektáronként. És most a cukorrépánál is elérik az átlagos 450—500 mázsás hektárhozamot. Most szorgalmas munkával biztosítják a cukorrépa elszállítását rendeltetési helyére, amit bizonyít az a tény is, hogy naponta 28 pótkocsival teszik meg az utat oda és vissza a mezőről az állomásra. Az eredmény az, hogy a csoport naponta 5 vagon cukorrépát szállít a cukorgyárnak. László Lajos elmondotta, hogy a viski szövetkezetesek a múlt évben is bőven részesültek cukor juttatásban a többtermelés után, jómaga is — ahogy mondja — 78 kg-ot kapott. Pedig a múlt évben nem is volt ily gazdag a cukorrépatermés, tehát most sokkal több cukor jutalmazásra számítanak, mint tavaly, no meg a magas hektárhozam utáni pótjutalmazás sem marad el. így bizony érdemes cukorrépát termelni, van belőle pénz is, cukor is, s bőven takarmány is a cukorgyárból érkező szeletből. László Lajos mosolyogva mondja, hogy valamikor kamrájában még liszt sem volt annyi, miAt most cukor. No de így van ez a többi szövetkezeti tagoknál is. A csoport tagjai bíznak benne, hogy a pótjutalmazás is meghaladja a tavalyit. Ilyen szorgalmas munka nyomán csak ily szép eredmények születhetnek. A tagoktól megtudtuk azt is, hogy már most biztosítva van 30 korona minden ledolgozott munkaegységért és kilátás van arra, hogy ez az összeg az év végéig még emelkedni fog. A cukorrépát szekerekre rakők már azon sopánkodnak, hogy lassan megszűnik a munka és nem tudnak annyi munkaegységet ledolgozni, amennyit szeretnének. Vörös Géza elvtárs még bízik a kukorica körüli munkában, itt még van lehetőség, hogy emelkedjék a munkaegységek száma. — Igaz, értékes a munkaegysegünk, de bizony nálunk meg is kell dolgozni egy és fél munkaegységet naponta — mondja Vörös és a két Tóth elvtárs. A napi munka befejezés előtt áll. Alaposan megrakják a vagont, hogy meg az éjjel útnak induljon a cukorgyárba. Közeledik az est, a faluban már kigyúlt a villany és az ember vidám kacagásra, beszédre lesz figyelmes. A szövetkezeti asszonyok térnek haza a szőlőszüretből. Szorgalmasan dolgoztak, hogy ez a munka is minél előbb befejezést nyerjen. Schramkó Istvánné, Ipolyság Több gondot a politikai és szakmai nevelésre A Tornai Állami Gazdaságban teljes ütemben végzik a mélyszántást, melyet rövidesen be akarnak fejezni. A mezei munkák gyors elvégzésében legtöbbet köszönhetnek a gépesítésnek, amely minden munkaszakaszon be van vezetve. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Tornai Állami Gazdaságban nagy súlyt kell helyezni a politikailag öntudatos szakkáderek nevelésére. A gép csak úgy végezhet jó munkát, ha a gépet szerető és megbecsülő ember ül rajta. Az utóbbi években elhanyagolták a dolgozók politikai és szakmai nevelését. Az üzemi munkaiskolák alig, vagy igen alacsony színvonalon működtek. Ez arra kell, hogy figyelmeztess'e a a vezető funkcionáriusokat, hogy az iskolázást jobban készítsék elő, s gondoskodjanak arról is, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt az oktatásban. Az állattenyésztésben szintén javulás álott b?, de az eredmények még mindig nem közelítik meg azt, amit elvárnak az állami gazdaságoktól. Fejlett marhatenyésztése van a nagyidai gazdaságnak, ahol szép eredményeket értek el a tenyészállatok nevelésében. 12 fiatal tenyészapaállat eladásával 108 000 korona bevételt biztosítottak. Ezt a Steiman-hódékban mesterséges nei eléssel érték el. A tejhozam is elég jó. Az átlagos napi tejhozam egy tehéntől 8,3 liter. Az átlagos súlygyarapodás pedig 74 dkg terven "elül. A gazdaság szesztai farmján dolgozó Tabákos Margit a gondjaira bízott 12 tehéntől egyenként napi 9,8 liter tejet fej, Tóth Margit 8,9 és Bobáľová Alžbeta szintén 8,9 litert. Ha ezt a példát fogja követni a gazdaság minden fejőnője és állatgondozója, akkor a tornai birtokok igazgatóságához tartozó gazdaságokban 6,94 liter lesz az egy tehénre eső napi tejhozam. Ezt csak úgy tudják elérni, ha — mint Nagyidán — a többi gazdaságban sem fognak idegenkedni az új etetési- és fejési munkamódszerek bevezetésétől. Nagyon előnyös volna, ha Maliflyina módszerét nagyobb mértékben alkalmaznák. Leggyengébb a tejhozam a somodi gazdaságban, ahol 5,8 litert, és a buzitafban, ahol 6,34 litert érnek el. A háziállatok tervezett állományénak növelésében jól állnak, sőt a sertés- és juhtartás jóval meghaladja a a tervezettet. A juhtenyésztés is szépen fejlődik és jelentős hasznot hajt a gazdaságoknak, de a sertéstenyésztésben gyengébbek az eredmények. Például a nagyidai gazdaságban a sertések átlagos súlygyarapadása csak napi 33 deka. Ez arra kell, hogy figyelmeztesse a vezetőket és a gazdaság dolgozóit, hogy nagyobb gondot fordítsanak szakkáderek nevelésére s gondoskodjanak arról, hogy minden dolgozó előtt ismeretes legyen a haladó módszerek bevezetésének előnye és fontossága. Többet kell törődni a szocialista verseny elmélyítésével is. Nem kell megelégedni azzal, hogy a kassai és nagyidai gazdaságok versenyben állnak egymással, ugyanakkor a többi gazdaságban semmi említésre méltó versengés sem történik. Téves felfogás, hogy a szocialista verseny szervezése csak az üzemi szakszervezet vezetőinek az ügye. Érdekeltté kell benne tenni minden dolgozót és tudatosítani bennük, hogy a szocialista verseny az a mozgató erő, amely a magasabb termelékenység — s így a magasabb jövedelem — elérésére vezet. Kaszonyi István Munkája dicséretre méltó f\z autóbusz elindult Sabinovtól Sabinovské Dvoryba. Útja dombok és örökzöld fenyők között vezetett. Munkából hazafelé tartó munkások dala s a szabinovi középiskola diákjainak vitája töltötte be az autóbuszt. Voltak itt turisták is, akik a „Vörös víz" turistaházba igyekeztek. Esteledett. A zaj elült, csak a patak csörgedezett s itt-ott kakukszó hallatszott az erdőben. Mintegy hét kilométernyi út után Sabinovské Dvoryba érkeztünk. Egy nagy kert ötlik a szemünkbe, tele méhkaptárokkal. A kaptárok között egy embert pillantunk meg — Jozef Višňovskýt, a tapasztalt méhészt. Azt tartják, hogy a rossz hír gyorsan terjed, de a jó még gyorsabban. így van ez Višňovský esetében is. Sok dicsérő szót hallottunk róla s most idejöttünk, hogy személyesen győződjünk meg a munkájáról. Višňovský nagyon szerény ember. Nem szeret dicsekedni, de munkaeredményei mindent elmondanak helyette. Bemegyünk a méhesbe. — Látjátok, elvtársak, itt dolgozom én. — Kezével félkört ír le a kaptárokra mutatva, amelyeknek száma a százat is meghaladja. A méhészet az erdészet vagyona, de ez a tapasztalt méhész úgy kezeli azt, mintha a sajátja lenne. Višňovskýt 1953-ban tüntették ki. mint a legjobb méhészt a solivari erdészet gazdaságában és Szlovákiában. Az idén egy-egy méhcsaládja 15 kg mézet adott. A viasz termelését is sikerül egyre emelnie. Ebben az évben 60 kg jó minőségű viaszt termelt. Megkérdezzük, hogyan érte el ezeket a sikereket. — A munka, elvtársak, a munka és a tapasztalat — mondja Višňovský. — Nagyon sok szakkönyvet tanulmányoztam át a szovjet méhészetről s a hazairól is. Elméleti felkészültség nélkül nehéz volna eredményeket elérni. v ' išňovskýt a múlt évben a Munka Érdemrendjével tüntették ki. Ebben az évben az idény befejeztével az erdészeti gazdálkodás solivari vezetősége ismét mintaszerűnek értékelte Višňovský munkáját, s a kerületek közötti vándorzászlút ítélte oda neki. O. Osifová, Prešov ' SZÜRET UTAN A királyhelmeci szőlőhegyeken 1955. október 30-án kezdődött a szüret és november 13-án fejeződött be. A legszebb eredményt az állami birtokok szőlészete érte el, amely 39 hektáron gazdálkodik. Igan ugyan, hogy az érés ideién beállott esőzések közel 40 százalékos kárt okoztak, mégis 800 hektoliter mustot szűrtek. A szőlő gondozását Kotora Mihály és Dezső fia — szakképzett szőlőművesek — irányítják, akik repülőgépről permetezték a szőlőtelepet. Ugyancsak szép eredményt ért el az egységes földművesszövetkezet szőlészete, amelyet Bánik János vezet. Áz eredményt mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a terméshozam értéke a termelési költség négyszeresét teszi ki. A szüret befejezése után azonnal hozzáfogtak a szőlők takarásához- Palágyi Lajos, Királyhelmec. Az adott szóhoz híven A zselízi járásban a kissallói szövetkezet a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére vállalt terven felüli beadását a következőképp teljesítette: 200 mázsa búza helyett 300-at, 100 mázsa árpa helyett 500-at adott be. Az állati termékekből vállalt kötelezettségeket csak részben teljesítette. Eddig a vállalt 100 mázsa sertéshúsból 50 mázsát, 40 000 liter tejből 30 ezret és a 40 000 tojásból 20 000 darabot adott át begyűjtési szervünknek. A vállalások teljesítése révén befolyt összeg közel 400 000 koronát tesz ki.