Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-22 / 280. szám, kedd

1955. november 15. UJSZ0 3 A Szovjetunió és India barátsága az egész világ békéjét szolgálja N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde a delhi nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt miniszterelnök úr. Delhi város városi tanácsának elnöke! Drága barátaink, India dicső fővárosának. Delhi pompás városának lakói! Engedjék meg, hogy mindenek előtt köszönetemet fejezzem ki az indiai kormánynak és a nafiyrabecsült Dzsavaharlal Nehru miniszterelnök úrnak saját nevemben s Hruscsov elvtárs nevében, valamint a velünk együtt jött barátaink nevében azért a szeretetteljes meghívásért, amely lehetővé tette nekünk az önök országának meqlátogatását és tehetséges dolgos népének közelebbi megismerését. (Taps.) Engedjék meg azt te, hogy mindannyiuknak megköszönjem azt a szívélyes fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. (Taps.) Mélységesen meghat bennünket ez a szívélyes fogadtatás és ebben a nagy indiai nép őszinte barátsáqának megnyilvánulását látiuk a Szovjetunió népei iránt. (Taps.) A szoviet embereknek, akik India népei iránt az őszinte és önzetlen barátság érzéseit táplálják, forró üdvözleteit és legjobb kívánságait tolmácsolok önöknek és önök útján az egész 400 milliós indiai népnek. (Taps.) Országaink baráti kapcsolatai mélyen qyökereznek. s ezt a barátsáqot sohasem zavarta meg semmilyen konfliktus, vagy ellenségesség. Országaink népeineK barátsága főleg a Nagy Októberi Forradalom után kezdett fejlődni. (Taps.) A szovjet emberek, akik felszabadultak az évszázados elnyomás alól, mély rokonszenvvel kísérték az önök áldozatkész harcát a nemzeti függetlenség felújításáért, örültünk azoknak a sikereknek, amelyeket e harcban elértek, mert mindip elleneztük azt, hogy az egyik nép elnyomja a másikat. Naqy vezérünk és tanítónk Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjet külpolitika eovik fő alapelvének jelentette ki az illamok eqvenlőségének elismerését 'alamennyi nép önrendelkezési jogán ' elismerését, füqqetlen államának fennállását. (Taps). állammá vált, országaink barátsáqa fejlődésének újabb, méq kedvezőbb előfeltételei alakultak ki Most a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság kapcsolataikat szilárd és meqbízható alapon, a területi sérthetetlenséq és szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartásának, a meg nem támadásnak, egymás belüqyeibe bármilyen qazdasági, politikai, vagy ideolóqiai jellegű indító okból való be nem avatkozásnak elvein, az egyenjoqúsáq és a kölcsönös előnyök, a békés eqyüttélés alapján építik. Ezt az öt alapelvet, amelyet önök „Pancsa sila"-nak neveznek, és amelyet először India és a Kínai Népköztársaság hirdettek ki, most jóváhagyták az öszszes békeszerető emberek és ezeket az elveket sikeresen megvalósítják az államok egész sorában" (Taps). Az indiai kormány sok mindent tett és teez a béke megszilárdítása és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. (Taps). A szovjet nép. amely nem egyszer kénytelen volt fegyverrel kezében védelmezni országát ideqen hódítóval szemben és amely különösen jól tud1a. mily óriási szenvedéseket okoz a népeknek a háború, szíve mélyéből üdvözli az indiai kormánynak és az indiai népnek a béke megőrzésére és megszilárdítására irányuló törekvéseit. (Taps.) A népek történelmének színterén országaink szövetségesekként szerepelnek az egyetemes békéért vívott nemes, nagv harcban. (Tapö.) Különös örömmel állapítjuk meg. hogy olyan mérhetetlenül fontos problémában. mint a Kínai Népköztársasáq ENSZ-beli törvényes jogainak felújítása, India és a Szovjetunió eqyformán következetes szilárd álláspontot foqlalnak el. (Taps). Országaink népei nagv rokonszenvvel kísérik az indiai nép és az indiai kormány törekvéseit az indiai népqazdaságnak, főleg saját iparuknak fejlesztésére. (Taps). Saját tapasztalataink alapján megqvőződtünk arról, hogv csak ez a politika biztosíthatja annak az államnak igazi fügqetlensélépett. Természetesen, nagy nehézségek várnak önökre. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgos és tehetséqes indiai nép eléri célját. (Taps). Mi készek vagyunk megosztani önökké.' az ipari vállalatok, villanyművek. vizi-építkezések felépítésében, valamint az atomerő békés felhasználása terén szerzett tapasztalatainkat és a többi más téren elért sikereinket. Most minden előfeltétel megvan a Szovjetunió és India közötti kereskedelmi és qazdasági együttműködés fejlesztésére az igazi egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Országaink közötti kapcsolatok egyre szélegebbkörű és sokoldalúbb jelleqet öltenek; a qazdasági területen kívül felölelik a tudomány és a kultúra területeit is. Ez különösen örvendetes azért, mert a széleskörű kulturális keret, a népek kölcsönös qazdagítása kulturális értékekkel, közelebb hozza egymáshoz a népeket és szellemileg gazdaqítja őket. Széleskörű és sokoldalú kulturális és művészeti cserét óhajtunk. Indiának és a Szovjetuniónak különböző a társadalmi és politikai rendszere. Népeinknek azonban sok közös vonása van. És ezek a közös tulajdonságok megszilárdítják és megerősítik barátságunkat, amely nemcsak Indiának és a Szovjetuniónak, hanem az egész viláqnak javára válik. (Tapsi. A Szovjetunió és India népeinek közös tulajdonsága a békeszeretet és a szorgalom. Népeink gyűlölik a faji megkülönböztetést és a qyarmatosítást. Tevékenyen harcolnak a béke meqőrzéséért és megszilárdításáért, valamennyi ország barátságéért é6 együttműködéséért, a nemzeti szuverenitásért és a nemzetközi biztonságért. (Taps). Éljen India éti a Szovjetunió népeinek barátsága és eqyüttműködése! ..Dzsaj Hind!" N. A. Bulqanyin befejező szavait, amelyek annyit jelentenek, hogv „Éljen India!", a gyűlés részvevői viharos tapssal és lelkes kiáltásokkal foqadták. Mióta India füqgetlen és szuverén I gét. amely az önálló fejlődés útjára Dzsavaharlal Nehru miniszterelnök nyilatkozata öt hónappal ezelőtt a Szovjetunióban jártam. Ma itt India fővárosában két kiváló szovjet álamférfit üdvözlünk. Moszkvában számos kérdésről tárgyaltam a Szovjetunió vezető tényezőivel és most is megtárgyaljuk a bennünket érdeklő kérdéseket. Az én Szovjetunióban tett látogatásom — és Bulganyin, valamint Hruscsov urak indiai útja azonban nemcsak két ország vezető képviselőinek találkozását jelentik, noha ezek a találkozók a legnagyobb fontosságúak. Ezek az utak ennél sokkal mélyebb jelentőségű és messzebbre menő fontosságú dolgot jelentenek. Amikor a Szovjetunióba látogattam, nagyon sok szovjet emberrel találkoztam ott és a szovjet emberek rokonszenvüket és jóakaratukat nyilvánították irántam. Bulganyin és Hsuscsov urak még csak egy napja tartózkodnak Delhiben, de nyilvánvalóan már érezték legalább egy részét annak az őszinte vendégszeretetnek, amellyel népünk várta őket. Vendégeink ellátogatnak a nagy indiai városokba és én megvagyok győződve arról, hogy mindenütt ugyanilyen fogadtatásban részesülnek, ugyanilyen rokonszenvvel és jóakarattal találkoznak. Több millió embert fognak látni India nagyszámú lakosságából és ezeknek az embermillióknak a szemében visszatükröződik az irántuk és a szovjet nép iránt érzett jóakarat és rokonszenv. Ez tehát nemcsak egyes — jóllehet magas állású — személyek találkozása, ez ennél sokkal több, két nagy ország népének találkozója, s ennek nagy történelmi jelentősége van. Tegnap kiváló vendégeink kora reggel útra keltek Taskentből Indiába. Magas hegyeken repültek át, s még aznap délután Delhibe érkeztek. A magas hegyláncolat, amely Indiának a szomszédos északi és északkeleti országokkal való határán húzódik, nem válaszfal többé, amely elválaszt bennünket egymástól, összekötő kapoccsá válik két országunk között. Ez is fontos, ez is lelkesít bennünket arra, hogy állandóan tudatában legyünk annak, hogy a mai világ mennyire kötve van kölcsönösen egymáshoz. Ez a kölcsönös kapcsolat, ezek a kölcsönös viszonyok nemcsak földrajzilag, nemcsak a közlekedési eszközök fejlődéséből származnak, hanem sokkal nagyobb mértékben azon eszmék és nézetek áramlatának eredménye, amely ezt a világot fokozatosan egy egésszé kovácsolja. Jól tudom, hogy ä mai világ nem SCységes és hogy az országokat aggodalom és gyanú választja el egymástól. Mi azonban elkerülhetetlenül szorosabb kölcsönös kapcsolatokat építünk ki. Üdvözöljük az eseményeknek ezt a folyamatát és mi Indiában sarkig akarjuk tárni kapuinkat és ablakainkat az egész világ előtt, hogy még nagyobb kölcsönös megértést lehessen elérni a legkülönfélébb országok népei között és hogy minden egyes nép megtanulhassa azt, ami a másik országban jó, még akkor is, ha a másiktól sok tekintetben különbözik. Sokkal több olyan pont van, amelyekben megegyezünk, mint olyan, amelyekben eltér a nézetünk. Az emberisén fő céljai mindnyájunk számára közösek. Ezért mi Indiában állást foglaltunk és foglalunk amellett, amit a békés együttélésben való dinamikus és pozitív állásfoglalásnak neveznek. Ezért határoztuk el, hogy a többiek elé is beterjesztjük az öt elvet, amelyek a „Pancsa siia" elnevezés alatt ismeretesek nálunk és amelyek a meg nem támadást, a be nem avatkozást, az együttműködést követelik, azt akarják, hogy mindegyik ország a maga módján éljen, anélkül, hogy beavatkoznék a másik ország életébe. Boldog vagyok, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép egyetért ezzel az öt elvvel és meggyőződésem, hogy ezeket az elveket elfogadják újabb meg újabb országok, mert a civilizált emberiségnek más útja nincs. Mi Indiában követjük korszakunk kiváló képviselőjét — Mahatma Gandhit, aki arra tanított bennünket, hogy mentesüljünk a gyűlölettől, ne alkalmazzunk erőszakot, éljünk barátságban mindepkivel, ne mondjunk le meggyőződésünkről és elveinkről. így merünk eljárni azokkal is, akik nem értenek velünk egyet és ezért sikerült kialakítanunk a baráti országok széljs körét, ugy vélem — emellett senki sem vált ellenségünkké. Mi legalábbis nem táplálunk ellenséges érzést egy ország iránt sem. Ebben a szellemben közeledik India népe a nagy szovjet nép felé, keresi barátságát és együttműködését. Egyszerű emberek vagyunk és nem táplálunk -rosszakaratot egy országgal szemben sem. Elhatároztuk azonban, hogy országunkat újjáépítjük a választott szocialista út alapján, úgy hogy Indiában minden egyes ember teljesen élvezhesse a haladás lehetőségeit. Ezen a téren, úgy véljük, sokat tanulhatunk a Szovjetunió nagy sikereiből az emberi tevékenység számos területén. A mai világban súlyos problémák állanak fenn, mi azonban megvagyunk győződve arról, hogy minden problémát rendezni lehet az együttműködés békés módszereivel. Elsősorban a békét óhajtjuk, mert szükségünk van rá, és mert szüksége van rá az egész világnak. Ezért barátunknak tartjuk mindazokat, akik szintén a béke érdekében munkálkodnak. Nem hiszem, hogy szükséges volna még magam részéről hozzátenni valamit becses vendégeink üdvözléséhez, mert vendégeink az üdvözletet már kiolvasták embereink lelkes és baráti tekintetéből. DELHI LAKOSAINAK ÜDVÖZLŐ LEVELE NYIKOLAJ ALeKSZANDROVICS BULGANYIN úrnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke őexcellenciájának, NYIKITA SZERGEJOYICS HRUSCSOV úrnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségi tagja őexcellenciájának Excellenciátok! FU agy megtiszteltetés számunkra Excellenciátokat üdvözölni ősrégi vá1

1 rosunk. Delhi nevében, amely a világ egyik legrégibb történelmi fővárosa. Delhi, valamint az előző városok, amelyek valaha e helyen állottak, már úgyszólván a történelem hajnalán nagy államok fővárosai voltak. Hosszú évezredeken át e történelmi város India sokszínű történetének középpontja volt. Az, amit ma Delhi óvárosának neveznek, valószínűleg már a hetedik város és a Defhi újváros, amely az utolsó harminc év alatt növekedett fel ezen a területen, már a nyolcadik város. Itt nagy birodalmak keletkeztek és pusztultak el. Ma Delhi városa az idegen uralom hosszú korszaka után ismét szabad és független ország fővárosa lett. Szabadságunk nyolc éve alatt számos kiváló vendéget, közöttük a Kelet és a Nyugat országainak államfőit és kiváló államférfiéit üdvözöltük e helyen. Rendkívüli szerencse számunkra, hogy ma itt Excelleciátokat üdvözölhetjük. Népünk érzéseit bizonyítja az a tény, hogy eme örömteli eseményre ilyen nagyszámú lakos gyűlt egybe. öt hónappal ezelőtt miniszterelnökünk meqlátogatta az önök nagy országát. Szeretnénk ebből az alkalomból mély hálánkat kifejezni a Szovjetunió kormányának és népének azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben miniszterelnökünket részesítették. Ezt népünk nagy megelégedéssel fogadta. Ez a találkozó a két ország népei barátságának jelképe és békevágyának kifejezője volt. Excellenciátoknak kormányunk és az indiai nép meghívására tett. látogatása a világtörténelem jelenlegi pillanatában nagyon fontos. Megerősíti és megszilárdítja India és a Szovjetunió növekvő barátságát Meggyőződésünk, hogy ez a barátság előnyös nemcsak a mi országaink számára, hanem elősegíti azt, hogy haladást érjünk el a számunkra oly drága világbéke és együttműködés elérésében is. Barátságunk nem szigetelődik el semmilyen országtól, vagy néptől. Az a cél, amelyet India kitűzött és amelyet szolgálni akar, abban áll, hogy barátságban éljünk valamennyi országgal akkor is, ha politikai nézeteink eltérnek. Merjük állítani, hogy ez a politika bizonyos mértékben hozzájárult a békéhez és a kölcsönös megértéshez. Népünk üdvözölte Bulganyin úr őexcellenciájának és miniszterelnökünknek ez év júniusi közös nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat, amely megerősíti a tevékeny és békés együttélés öt elvébe vetett hitet, történelmi fontosságú. Az Indiában „Pancsa sila" elnevezés alatt ismert öt alapelv India és Kína megegyezésének alapjává vált és azóta számos keleti és nyugati ország elfogadta. Ezek az elvek a béke megőrzésének fő alapelveivé váltak. India politikája éppen ezeken az alapelveken, valamint az összes országokkal való baráti kapcsolatok fenntartásán alapul. Ez a politika nem jelent semmi újat. Természetes következménye annak, ami után India hosszú éveken át vágyott. A nagy Asoka császár 2300 évvel ezelőtt hirdette a türelmesség és barátság politikáját minden emberrel szemben, tekintet nélkül az emberek különbözőségére és kinyilatkoztatását kőoszlopokra és sziklákra vésette, amelyek mind a mai napig fennmaradtak s emlékeztetnek bennünket hagyatékára. Büszkék és mélységesen hálásak vagyunk azért, ho.qy éppen a mi nemzedékünket éri az a megtiszteltetés, hogy e nagy ügyet szolgálhatja. India népe nagyra becsüli azokat a lépéseket, amelyeket Excellenciátok kormánya tett a béke megszilárdításáért, a feszültség enyhítéséért és azoknak az aggodalmaiknak enyhítéséért, amelyek sajnos az egész világon tért hódítottak. A nemzetközi helyzet már javult, annak ellenére, hogy még sok és nagyon komoly probléma vár megoldásra. Azonban ma minden gondolkozó ember elismerte, hogy a háború nem megoldás, ez már magában véve is a vereség beismerése, amely a jelenlegi civilizáció elpusztulásához vezethet. Tudjuk, hogy az orosz nép hűséges a béke ügyéhez és minden erőfeszítést megtesz azért, hogv megszilárdítsa nagy országát és így biztosítsa országának virágzását és haladását. Nagy érdeklődéssel kísérjük az e konstruktív törekvésben elért sikereket, melyek által a Szovjetunió előtérbe került a tudomány és a tudomány alkalmazásának terén és e sikereket nagyra becsüljük. Országaink bizonyos irányban eltérnek egymástól politikai és szociális rendszerüknél fogva és ennek ellenére sok közös vonásunk van, sok közös vonás jellemzi kitűzött céljainkat, óriási lehetőségek nyílnak kölcsönös együttműködésünkre. Boldogok vagyunk, hogy ez az együttműködés megszilárdul a tudomány, technika és a kereskedelem terén. Épp úgy, mint a Szovjetunió és számos más ország, mi is törekszünk a leszerelés kérdésének megoldására, hogy ki lehessen küszöbölni a háborútól való örök félelmet, és hogy minden egyes ország szabadon és békében élhessen. Meggyőződésünk, hogy Excellenciátokat Indiában minden lépésükön népünk szívélyes fogadtatásban részesíti. Ez minden formális üdvözlő levélnél jobban fogja bizonyítani jóakaratunkat a szovjet nép iránt. Reméljük, hogy a Szovjetunió népének önök tolmácsolni fogják városunk lakosainak üdvözleteit és ama jókívánatait, hogy a nagy szovjet ország tovább haladjon és virágozzék. Hisszük, hogy az önök indiai tartózkodása örömteljes lesz és mindig megőrzik emlékezetükben ezen ősrégi ország népét, amely újjászületik, miután felszabadult. Köszönjük önöknek, hogy üdvözölhettük önöket Delhi város és lakosai nevében. Engedjék meg, hogy barátságunk és jóakaratunk jelélül néhány művészeti tárgyat adjunk át önöknek. E tárgyakat az indiai főváros művészei készítették. Éljen az indiai és a szovjet nép barátsáqa! Az önök őszinte csodálói — Delhi polgárai. INDIA A FEJLŐDÉS ÚTJÁN Delhi, november 20. (ČTK) — Az indiai lapok közlik az első indiai ötéves terv (1951—1955) teljesítéséről szóló híreket. Az első indiai ötéves terv nagy figyelmet szentel a mezőgazdaság fejlesztésének. Mezőgazdasággal foglalkozik az indiai lakosság több mint 70 India elnöke fogadta N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot Delhi, (TASZSZ). — Radzsendra Praszad, az Indiai Köztársaság elnöke november 19-én fogadta palotájában N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és N. Sz. Hruscsovot,, a Legfelső Tanács Elnökségének tagját. A fogadáson részt vettek M. A. Mensikov, indiai szovjet nagykövet és K. P. S. Menőn, India Szovjetunió-beli nagykövete. A fogadás után Radzsendra Praszad, az Indiai Köztársaság elnöke, N. A. Bulganyin és N. Sz Hruscsov tiszteletére ebédet adott. Szovjet részről az ebéden részt vettek az N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov kíséretében lévő összes személyek. Indiai részről az ebéden részt vett D. Nehru, India miniszterelnöke, Sz. Radhakrisnam, indiai alelnök, valamint a kormány tagjai és a tárca nélküli miniszterek, miniszterhelyettesek, vezérkari főnökök, a külügyminisztérium felelős dolgozói és más Delhiben tartózkodó kiváló személyiségek. Az ebéden részt vettek az indiai fővárosban működő képviseleti hivatalok vezetőt is. M. A. Mensikov, a Szovjetunió indiai nagykövete november 19-én vacsorát adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére. Indiai részről a vacsorán részt vettek D. Nehru miniszterelnök, Sz. Radhakrisnam, az Indiai Köztársaság alelnöke, miniszterek és egyéb személyiségek. A vacsora rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le. • * * D. Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke november 20-án vacsorát adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére, amelyen D. Nehru pohárköszöntőt mondott K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnöke tiszteletére. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a vacsorán felköszöntötte R. Praszad indiai elnököt. Ezután D. Nehru és N. A. Bulganyin beszédet tartottak. Az százaléka. A kormány a mezőgazdaság fejlesztésére az ötéves terv összes beruházásainak 46 százalékát fordítja. A mezőgazdasági termelés emelése szempontjából nagy jelentőségű a szántóföldterület kiterjesztése. Ez a terület az első ötéves terv folyamán 25 százalékkal növekedett. Emelkedett a műtrágyagyártás is. Sindrában két évvel ezelőtt új nagyüzem épült, amely naponta több mint ezer tonna műtrágyát gyárt. A mezőgazdaság fejfejlesztésében nagy szerepet játszik az indiai falvak átépítésének és a lakosság életkörülményei megjavításának programja is. Országutakat és iskolákat építenek és fokozzák a lakosság egészségügyi ellátását. Az indiai kormány nagy figyelmet szentel a kisipari termelés fejlesztésére is, amely kiegészíti a nagyipari termelést. Indiában külön szervezetet létesítettek, amely által az indiai kormány irányítja és pénzeli a kisipari termelés egyes ágazatait. Nehru miniszterelnök az indiai kisipari termeest befejező részében a vacsora rész- I lés fejlesztésének fontosságát hangvevői dokumentumfilmeket néztek végig, amelyek az indiai természeti szépségeket és az új élet építését mutatják be Indiában. súlyozva rámutatott, hogy az indiai lakosságnak 80 százaléka vidéken él és ezért ez a gazdasági ágazat nagyon fontos.