Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-19 / 278. szám, szombat

1955. november 19. UISZO Két járási földművesújság munkájáról Za pokrokovú dedinu A haladó faluért . SmelSIB WÚ-Ml Cín j e> Áru. hal. Az ipolysági járás dolgozó par. szíjainak a lapja Az ipolysági „A haladó faluért" című járási földművesújságot azok közé sorolhatjuk, amelyek hűen tükrözik vissza a járás falvainak, szövetkezeteinek életét és bíráló, dicsérő cikkeikkel odaadóan küzdenek hasábjaikon a közös ga/dálkodás fellendítéséért, A CSKP KB júniusi határozata után minden számban megtaláljuk az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozó cikkeket, amelyek beszámolnak a járás szövetkezeteinek sikeréről, vagy mulasztásairól ezen a vonalon. Az újság múlt hó 15-iki száma például nagyobbrészt a takarmányalap biztosításának kérdésével foglalkozik. A „Több siló — több tej, vaj dolgozóink asztalára" íímű cikk foglalkozik a silózással, tanácsot ad, hogyan kell burgonya-, kukoricaszárat besilózni, megmagyarázza, azt, hogy abban az időszakban, amikor megindult a kukoricatörés, a burgonya kiásása, menr.yire fontos teendők közé tartozik a silózás is. Minél később silózzuk a kukorieasľárat, annál kisebb a fehérjetartalma — írja a cikk írója. ' Egy másik cikkben példának állítja a járás szövetkezeteinek a tompái szövetkezetet, amely minden állatra nc.pi 35 kg silót biztosított be télire. Követendő jó példa — ez a cikk értelme és helyesen van ebből a szempontból megírva. Az első oldalon figyelmet érdemel a burgonya betakarításáról és begyűjtéséről írott rövid írás. Figyelmeztet a kormány felhívására, megdicséri az igyekvő szövetkezeteket. s bírálja a lemaradókat. Az ilyen cikk segít a kapásnövények gyors betakarításában és begyűjtésében. „Szántunk-vetünk" című cikkében a szerkesztőség kiemeli az őszi munkák terve betartásának nagy jelentőségét a jövő évi termésre és részletezi az őszi munkák eddig elért eredményeit az egyes szakaszokon. A vetés, a szántás idejében való elvégzése kötelessége minden szövetkezetnek és kell, hogy a terv törvénnyé váljék a tagok előtt. Nagyon helyes a gondolat, jó lenne erről gyakrabban is írni. „Javítanunk kell az állati termékek begyűjtését" című cikkben kiemeli az ipo'yviski, ipolysági, egyházmaróti szövetkezetek eredményeit, amelyek az H'lati termékek beadásának tervét 100 százalékon felül teljesítették. Lemaradnak még az egyénileg gazdálkodók. akik eddig csak 49 százalékot értek el. Jó lett volna ebben a számban még konkrét példákkal is rámutatni, kik azok az egyénileg gazdálkodók, akik leginkább elhanyagolják a beadást. Helyesen bírálja a lap a szászdi szövetkezet vezetőségét és tagságát, mert nem tartják be pontosan az EFSZ-ek alapszabályzatát: és több tagnak fél hektárnál nagyobb háztáji gazdasága van. Szvitokné és Csertikné szövetkezeti tagok pedig engedély nélkül vittek haza süldőket a szövetkezet sertésóljából. ami a lopással azonos. Az október 15-i szám összeállítása, tördelése megfelel a célnak. Az újságot jól felhasználják a begyűjtési apparátus dolgozói is, akik így igyekeznek meggyorsítani a begyűjtés menetét. Hibája a számnak, hogy a munkáslevelezők nem kapnak benne helyet és az egész lapanyagot a szerkesztőség írja. Nem találunk cikket az élenjáró szövetkezeti tagokról vagy az állami birtok dolgozóiról sem, akiknek munkamódszereiből a többi dolgozók is tanulhatnának. fl'to H c/pw firif chcr Üf n fiü'asouf í) tiuai / A zselízi járási földművesújság Más a véleményünk a zselízi „Bátrabban előre" című földművesújság műit hónap 18-iki számáról. Ez a szám klasszikus példája annak, hogyan nem szabad járási újságot szerkeszteni. Az első cikk, ami szemünkbe tűnik „Mit láthattunk a járási mezőgazdasági kiállításon". A cikk hosszú, tartalmilag üres, semmitmondó. Kezdetleges. szinte naiv fordításával mosolyra deríti a magyarul jól beszélő olvasókat, akiknek létszáma a járásban nem kicsi. Stilisztikai, értelmi és helyesírási hibák nyüzsögnek ebben a cikkben és aki elolvasta, bizonyára sajnálattal gondolt a szerkesztőségre és nem lesz jó véleménye a cikk írójáról. Csak egy pár kifejezést hozunk fel példának, hogy az olvasónak legyen véleménye a lapról. „A mikolai EFSZ exponálta magát eddig még nem látott nagyságú uborkával...", vagy „a nézőket bámulatba ejtette a nagysallói 280 kg-os orosz származású tenyészkan", vagy tovább „a műtermékenyltő állomás bemutatta mikroszkópon keresztül a műtermékenyltés titkait". Ezekhez a mondatokhoz felesleges a magyarázat. És hasonló mondatokkal, zagyvaságokkal van tele az egész cikk. Ezt a számot nem lett volna szabad így kiadni a szerkesztőségnek. A zselízi járásban akad elég probléma mind a szövetkezet, mind az állami gazdaságok életéből. Vannak jók is, rosszak is és ezekről kell írni a járási újságban. Ha a járási funkcionáriusok, a járási pártbizottság több gondot fordítanának az újság színvonalára, nem lenne szükség más járási újságokból egész oldalakat szóról szóra átírni, mint ahogy ezt a lap szerkesztője ebben a számban is csinálta. Hibája még ennek a számnak, hogy a hasábok között hiába keressük az embert, a dolgozó parasztot, vagy szövetkezeti tagot, nem találunk az újságban egy árva szót sem róluk. Ennek a számnak egyáltalán nincs járási jellege, mert hasábjain nem tükrözi vissza azt, ami a járásban történik. Feltesszük tehát a kérdést: kinek írják Zselízen a járási földművesújságot? Természetesen a dolgozó parasztságnak. A fentemlített kérdésekkel teljes komolysággal és felelősségtudattal kell foglalkozni a járási pártbizottságnak, és nem kisebb mértékben a járási nemzeti bizottságnak is. Nem tűrhető tovább az az állapot, hogy a járási földmüvesújság komolytalanná váljék az olvasók előtt. H. S. A szeretet és hála Jeléül A királyhelmeci járásban az utóbbi évekhez viszonyítva sokkal jobban, tartalmasabb politikai és kulturális megmozdulásokkal készültek fel a csehszlovák-szovjet barátság hónapjára. Már az is lényeges javulást jelent, hogy a barátsági hónap megnyitása, a béke' üzenetét vivő staféták előkészítése az egész járás érdeklődését váltotta ki. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség alapszervezetei felajánlásokat tettek új tagok szerzésére és a sajtó előfizetőinek további kibővítésére, valamint egyéb mezőgazdasági vonatkozású kötelezettségeket vállaltak. A nagytárkányi szervezet 40 új tag és 25 sajtóelőfizető megnyerésére tett felajánlást. A szentmáriai szervezet kötelezettséget vállalt az ifjúság megnyerésére a szövetkezeti murikára. Valamennyi szervezet feladatául tűzte ki a még szövetkezeten kívüli egyéni parasztok megnyerését a kollektív gazdálkodásnak. Ennek érdekében a barátság hónapjában két agitációs kampányt szerveznek, amikor is agit-kettősök meglátogatnak minden egyéni parasztot. A barátság hónapja alatt 208 előadást szerveznek a járásban. Az előadások főképpen mezőgazdasági jellegűek, de számos tudományos, politikai és egészségügyi előadás is lesz. Az előadáson megismertetik a járás dolgozóit az új termelési módszerekkel, amelyek a magasabb termelékenyseghez vezetnek. Ezenkívül 7$ kultúrmúsoros estet, 21 esetben néppel való beszélgetést ,,Kérdések s válaszok" címen és 178 filmelőadást rendeznek. Ügyszintén 21 villámújság és 31 előadás lesz a helyi hangszórón. Nagy súlyt helyez a járási tótkárság a könyvek terjesztésére. E célból minden községben könyvkiállítást rendeznek. Az eredmény itt is szép. Például Leleszen a barátsági hónap megnyitásán 1800 komna értékű könyvet vásároltak a falu dolgozói. A sajtó- és a könyvterjesztés elmélyítése érdekében több helyi és alapszervezet „könyves-bált" rendez. Előreláthatólag eredményes munkát végeznek minden vonalon. A barátság hónapjában az első feladatok közé tartozik a népi orosz nyelvtanfolyamok megrendezése is. E tanfolyamok a királyhelmeci járás 90 községében 1485 hallgatóval indulnak. Ezekből 40 I-fokú 626 hallgatóval, 3? Il-fokú 520 hallgatóval, 9 IlII-fokú 136 hallgatóval és 8 203 hallgatóval. Eddig már 12 kör kezdte meg a tanfolyamot. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjának felkészültsége a királyhelmeci járásban biztosítékot nyújt arra, hogy mindezek a kultúrpolitikai és és más tömegmegmozdulások még nagyobb sikerek eléréséhez segítik a járás dolgozóit. Kaszonyi István Túlteljesítették a silózási tervet A CSKP X. kongresszusának határozata értelmében 25 mázsa jóminőségű silótakarmányt keli készíteni minden szarvasmarha részére és 10 mázsát a növendékállatok részére. A diószegi szövetkezet tagjai szem előtt tartják ezt a fontos határozatot és igyekszenek megvalósítani. A terv szerint a szövetkezetben 1640 köbméter silótakarmányt kell készíteni, de a jó munka megszervezés eredményeképpen idáig már 2200 köbméter takarmányt lesilóztak. A tagok eltökélték, hogy minden egyes állatra 40 mázsa silótakarmányt készítenek. Kukoricaszárat, répafejet, szeletet silóznak. Egymásután telnek meg takarmánnyal a silóvermek. A szövetkezet tagjai a cukorrépa felszedésével is végeztek és most a kukoricát törik, hogy kukoricabeadási tervüket mielőbb teljesíthessék. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Határidő előtt Büszkén jelentjük, hogy a Hetményi Állami Gazdaság teljesítette až egész évi tejbeadás tervét. A gazdaság tehát november 14_ig 205 860 liter tejet adott az országnak. " i A tejbeadási terv teljesítéséért első sorban is a fejőgulyásokat illeti a dicséret, akik bátran alkalmazzák a szovjet mezőgazdaság állattenyésztésének kincseket érő gazdag tapasztalata it. Az elért sikereken felbuzdulva a fejők elhatározták, hogy a jövőben még odaadóbban dolgoznak és az üzemen belüli önnálló elszámolás elvei szerint szervezik meg a munkát. Bukovszký László, Hetmény. maszkodik. Ezzel szemben a kulákok — még ha maguk is részt vesznek a termelőmunkában — a mezőgazdaságban kapitalista vállalkozók, akiknek gazdasága elsősorban és döntő módon idegen munkerő kizsákmányolásán alapul. A kulák-kizsákmányolás formáit elemezve, határozottan vissza kell utasítani minden, a „jő" és „rossz" kulákokról vallott opportunista nézetet. E nézetek csakis azt a célt szolgálják, hogy kendőzzék a kulákok kizsákmányoló jellegét és megnyissák előttük az utat a szövetkezetekbe. * * » A kulákságnak, mint kizsákmányoló kapitalista osztálynak gazdasági lényegéből következik politikai jellemvonása, a? a körülmény, hogy falun a kulákság a politikai reakciónak, a maradiságnak, az ellenforradalomnak a hordozója. A kulákság már a burzsoá köztársaság idején igyekezett elszigetelni a falusi szegénységet, a kisés középparasztokat a forradalmi munkásmozigMomtól, egybeforrott a fasizmussal, és a háború alatt a cseh országrészekben a kapitalista megszállás, Szlovákiában a klérofasiszta rendszer támasza volt. n. A kulákság elleni harc helyes módszereit csak akkor állapíthatjuk meg, ha ismerjük a kulákság gazdasági szerepét és politikai befolyását falvainkban és azokat a módszereket, amelyei-kel a kulákok pártunk és kormányunk mezőgazdasági politikája ellen küzdenek. A kulákok gazdasági szerepét lényegében az állapltja meg, mennyiben részesednek a döntő termelőeszközök tulajdonában, a mezőgazdasági termelésben és a beadásban. Mezőgazdaságunk kapitalista szektorának, vagyis a kulákságnak léte gazdaságilag abból következik, hogy mezőgazdaságunkban még fontos szerepet játszik a kistermelő szektor (egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok), amely magában rejti a kapitalista elemeket létrehozó irányzatokat. Államunknak azonban, bár hathatósan támogatja a kis- és középparasztok termelő igyekezetét, megvan minden gazdasági eszköze arra, hogy elejét vegye újabb kulák elemek kifejlődésének a középparasztság soraiból. A kulákság gazdasági szerepét a mezőgazdasági kistermeléssel szemben abban is kell látnunk, hogy a kulákok ma még kizsákmányolhatják a kis- és középparasztokat azáltal, hogy igaerőt, gépeket kölcsönöznek nekik. A kulákság és a mezőgazdasági kistermelők gazdasági kapcsolatai egybefonódnak a politikai kapcsolatokkal és megerősítik a kulákok politikai szerepét falvainkban. Az első ötéves terv során lényegesen csökkent a kulákok tulajdonában levő mezőgazdasági termelőeszközök mennyisége — mégpedig 1949— 1950-hez viszonyítva mintegy a felére. A kulákságot megfosztottuk a nehéz gépek tulajdonától. A 10 hektárnál nagyobb területen egyénileg gazdálkodó parasztok — vagyis nagyjában az a csoport, amelyben túlsúlyban vannak a kulákgazdaságok — 1953. március 15-én a mezőgazdasági terület 8.5%-án és a szántóföld 8.9%-án gazdálkodott. 1954. február 15-ével részesedésük a mezőgazdasági terület 6.7%-ára és a szántóföld 7.2%-ára csökkent. 1950-hez képest a 15 hektárnál nagyobb gazdaságok kiterjedése 1953-ban, a mezőgazdasági területet tekintve, 60%al, a szántóföldet tekintve, 52%-al volt kisebb. A 15 hektárnál nagyobb gazdaságokban a gazdasági állatállomány aránya általában kisebb a földrészesedésnél Kivételt képeznek a lovak, amelyeket a kulákok egyrészt a föld megművelésére, másrészt kölcsönzésre és ingyenes munkaerő megszerzésére használnak fel, valamint az anyasertések, hisz tudvalevő, hogy a kulákok malacokkal üzérkednek. Igen alacsony a sertés- és a tehénállomány. Hasonlóképpen aránytalanul kisebb a 15 hektárnál nagyobb gazdaságok részesedése a vetésterületben, elsősorban ipari növények termesztésében A CSKP KB júniusi ülése rámutatott a kulákgazdaságok kisebb termelékenységére és hangsúlyozta, hogy megengedhetetlen gazdasági folyamatról van sző, amely nem ,eyszer szándékos kártevés következménye. Hiszen a III —IV. típusú EFSZ-ekhez viszonyítva a kulákgazdaságok terméshozama hüvelyesekben 43%-al, ipari növényekben 11%-al, ebből cukorrépában 34%-al, zöldségben 780/

0-al kisebb, a parlagon heverő földek aránya pedig 166%-al nagyobb. Ha elemezzük az állami begyűjtés adatait, megállapíthatjuk, hogy a 15 hektárnál nagyobb gazdaságok nem teljesitik beadási kötelezettségeiket Ebben csupán a borjú- és burgonyabeadás kivétel. A kulákok magán-árutermelőkként nem képesek már megbontani, még kevésbbé meghiúsítani az állami mezőgazdasági terményalapok biztosítását, de még mindig komoly nehézségeket okozhatnak. Ugyanakkor megállapítható, hogy a kulákgazdaságok növénytermesztésben és állattenyésztésben egyarányt külterjes módszerekre térnek át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lebecsülhetjük a kulákság politikai befolyását. A kulákok kihasználták azokat a hibákat, amelyeket a munkásparasztszövetség megsértésével, a politikai éberség hiányával követtünk el; sikerült befurakodniok az EFSZekbe, a gépállomásokba, az állami gazdaságokba, és ott igyekeznek a dolgozó parasztokat a párt és a kormány mezőgazdasági politikája ellen izgatni. A kulák befolyása falvainkon akkor sem szűnik meg teljesen, ha elveszti vagyonát, ha a szocialista iparban vállal munkát stb. Világos tehát, hogy az adott helyzetben a kulákok politikai befolyásának csupán gazdasági szerepükre való korlátozása, kártevő munkájuknak lebecsülése komolyan fenyegetheti a szocialista falu építését. Nem kevésbé súlyos hiba azonban, ha túlbecsüljük a kulákveszélyt. * * * A kulákság 1945 után nem lépett fel mindjárt nyiltan a párt mezőgazdasági politikája ellen. A nagybirtokosok osztályának felszámolása közvetlenül nem veszélyeztette a kulákság érdekeit, sőt, megszabadította azt egyik múltbeli versenytársától. A földreform viszont lényegesen csökkentette annak lehetőségét, hogy a kulákok olcsó munkaerőket, idénymunkásokat kaphassanak. A kulákok azonban nyíltan nem szegültek szembe a földreformmal, tudták, hogy fellépésükkel leálcáznák magukat, a dolgozó parasztság ellenségeinek bizonyulnának. A kulákok akkor kezdtek nyíltan fellépni a párt politikája ellen, amikor a hradeci program a munkásosztályt és a dolgozó parasztság tömegeit arra hívta fel, hogy mélyítse el falvainkon a forradalmi változásokat és vigye véghez a demokratikus forradalmat. A kulákok ekkor tevékenyen kezdték támogatni a burzsoá pártok reakciós politikáját és nyílt ellenforradalmi államcsínyre törekedtek. 1948. februárja után a kulákok harci módszerei megváltoztak. A termelési szabotázs, a gazdasági kártevés módszereit alkalmazták, ugyanakkor „jő gazdák" álarcában igyekeztek befurakodni a gépállomásokra, szövetkezetekbe, állami gazdaságokba. Fokozták pártellenes kampányukat az első ötéves terv kezdetén és ebben az ellenséges külföldi propaganda is hathatósan támogatta őket. Široký elvtárs a CSKP KB 1955 februári ülésén rámutatott arra, hogy az EFSZek részleges felbomlása és a tagok kilépése 1953. végén és 1954-ben a pártszervezetek egyes hibáitól eltekintve, elsősorban a kulákelemek bomlasztó tevékenységének következménye volt. A gépállomásokról sikerült már eltávolftanunk a kulákokat, a pártszervezeteknek jelenleg az a fontos feladatuk, hogy a szövetkezetekben leleplezzék és onnan eltávolítsák a kulákokat. Mik a kulákok kártevő módszerei?