Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-19 / 278. szám, szombat

4 IMS20 '1955. november 19. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a koreai kérdés ENSZ-beli tárgyalásáról Phenjan. (TASZSZ) — Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a koreai kérdésnek az Egyesült Nemzetek Szervezetében való megtárgyalásával kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a koreai kérdést az ENSZ politikai bizottságában egy­oldalúan tárgyalják meg és ez az eljá­rás nemcsak, hogy nem felel meg az ENSZ fő céljainak és megsérti az alap­okmányt, hanem ellentétben van a „genfi szellemmel is". A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői­nek részvétele nélkül a koreai kérdés megtárgyalásában nem lehet igazságos megoldást elérni. Azok, akik szembehelyezkednek az­zal, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői részt vegyenek a tárgyalásokon — mondotta végeze­tül Nam Ir —, és akik akadályozzák a kapcsolatok felvételét Észak- és Dél­Korea között, teljes felelősséget visel­nek Korea demokratikus alapokon való egyesítésének elhalasztásáért. Pearson nyilatkozata a Szovjetunióban tett látogatásáról Ottawa. (TASZSZ). — Pearson, ka­nadai külügyminiszter a Szovjetunió­ban és más országokban tett látogatá­sáról 1;. zatérve november 16-án saj­tóértekezletet rendezett, amelyen kije­lentette; hogy a szovjet nép a kana­dai küldötséget „nagyon szívélyes és őszinte fogadtatásban részasítetto". Az újságírók kérdéseire kijelentette, hogy a most véget ért genfi ér­tekezlet eredményei nem jelentik azt, hogy most már nem lehet sem­milyen haladást elérni az európai biz­tonság, Németország egyesítése, vala­mint a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztése kérdésében. Az a tény, hogy a külügyminiszte­rek e kérdésekben nem tudtak meg­egyezni, nem jelenti azt, hogy a tár­gyalások módszerét el kell vetni. Rá­mutatott, hogy a nyugati hatalmaknak fel kell használniok a vitás problémák megoldására a diplomácia minden esz­közét. A parlamenti küldöttségek ki­cseréléséről Pearson azt mondotta, hogy ez a küldöttségcsere nagyon hasznos, mert hozzájárul az államok kölcsönös megértésének fokozásához. Francia rendőrségi szervek arcátlan provokációja Párizs (TASZSZ) — A lakásépítési dolgozók szovjet küldöttségének ké­relmére, amely az USA-ból a Szovjet­unióba hazafelé vezető útja folyamán Párizsba látogatott, a Szovjetunió franciaországi nagykövetségén novem­ber 17-én sajtóértekezletet tartottak a küldöttség ellen elkövetett provokáció­val kapcsolatban. Számos francia és külföldi újságíró előtt I. K. Kozjulja, a Szovjetunió építésügyi minisztere, a küldöttség vezetője felháborodását fejezte ki a provokáció feslett. A. V. Vlaszov kiváló szovjet építész az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának képviselője elmondotta, hogy miután a „Queen Elisabeth" hajón Cherbourg­ba érkeztek, a francia rendőrségi szer­vek diplomáciai sérthetetlensége el­lenére fel akarták őt tartóztatni és el­szigetelni a küldöttség többi tagjaitól. A rendőrségi szervek egyik képviselő­je Vlaszovnak azt javasolta, hogy ne térjen vissza hazájába. Vlaszov, ezt az aljas javaslatot határozottan elutasí­totta és erélyesen követelte, hogy el­hagyhassa a hajó fedélzetét. Erre csak a franciaországi szovjet nagykövetség képviselőjének erélyes tiltakozása után kapott engedélyt. Párizsba érkezésük után a St. Lázá­ré állomáson a küldöttséget megtá­madta a provokátorok egy csoportja és ismét megkísérelte A. V. Vlaszov el­különítését a küldöttségtől, s emellett a küldöttség tagjai ellen eröszakot al­kalmaztak. Az állomáson már az új­ságírók és fotoriporterek csoportja várta a vonat érkezését, ami arról ta­núskodik, hogy ezt a provokációt gon­dosan előkészítették. A szovjet kül­döttség vezetői, Kozjulja és Vlaszov elvtársak a sajtóértekezleten mélysé­ges felháborodásuknak adtak kifeje­zést a provokációk felett és erélye­seri tiltakozik az akciók ellen, ame­lyek éles ellentétben állanak a francia kormány gyakori állításaival, hogy minden téren fejleszteni óhajtja a Nyugat és Kelet közötti kapcsolato­kat. A szovjet ifjúság meg­ünnepelte a Nemzetközi Diáknapot Moszkva, november 18. (ČTK) — November 17-én a szovjet fiatalság megünnepelte a Nemzetközi Diákna­pot. A Szovjetunió főiskoláin és kö­zépiskoláin ünnepi estéket, beszélge­téseket és előadásokat rendeztek és kiállításokat nyitottak -meg. A moszkvai fiatalság a Művészeti Dolgozók Központi Házában tartott inepi estet. A moszkvai diákokat meglátogatták népi demokratikus or­szágokból származó barátaik, akik a szovjet fővárosban tanulnak. Ünnepi estéket rendezett az ifjú­ság a leningrádi főiskolákon is. Az ün­nepi esték kulturális műsorán kínai, román, cseh és mongol népdalok sze­repeltek. A Nemzetközi Diáknap alkalmából a szovjet fiúk és leányok számtalan üd­vözletet kaptak külföldi barátaiktól. Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Bécs (ČTK) — Az Oesterreichische Volksstimme" című lap jelentette, hogy november 15-én és 16-án tartották Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának 8. teljes ülését, amelyen Honner és Fürnberg elvtársak elnö­költek. A plénum S. Koplenig pártelnök be­számolójának alapján megtárgyalta Ausztria helyzetét az államszerződés megkötése után. E kérdéssel kapcso­latban egyhangú határozatot hoztak. Az ülés továbbá megtárgyalta a párt­sajtó kérdéseit és néhány más prob­lémát. Nasszer egyiptomi minisz­terelnök nyilatkozata Kairó. (TASZSZ). — Az egyiptomi lapok közlik Nasszer egyiptomi mi­niszterelnök nyilatkozatát az USA és Izrael között most lefolyt amerikai fegyverszállításokkal kapcsolatos tár­gyalásokról. Nasszer nyilatkoztatábam hangsúlyoz­ta, hogy Egyiptom az utóbbi három évben többször kérte az USA-t, hogy adjanak el neki fegyvert, de „az Ame­rikai Egyesült Államoktól még egy puskagolyót sem kapott". Az USA azonban fegyvert szállít Iz­raelnek, „annak ellenére, hogy Izrael katonai fölényben van az arabok fö­lött. Ez csupán azt jelentheti, hogy az USA kormánya támogatni igyekszik a katonai fölényt, hogy az arab orszá­gokat állandó félelemben tartsa", — mondotta Nasszer. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatásai Budapest, november 18. (ČTK). — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége N. M. Pegov vezetésével november 17-én részt vett a magyar országgyűlés záróülésén. Délután a küldöttség több csoport­ra oszlott. Az egyes csoportok meglá­togatták a Szakszervezetek Országos Tanácsát, este pedig látogatást tettek Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának vezetőjénél és megis­merkedtek e tanácsok munkájával. NÉHÁNY SORBAN A gráci „Puch" művek úgyszólván valamennyi osztályán november 16-án a dolgozók tiltakozó sztrájkba léptek a szüntelen árdrágulások ellen és kö­vetelték drágasági pótlékok kifizeté­sét. Valamennyi szakszervezeti cso­port közös határozatot hozott, amely­ben a „Puch" üzem munkásai köve­telik, hogy azonnal tárgyalásokat kezdjenek a vállalkozók illetékes szö­vetségeivel az árdrágítások megszün­tetése és a béremelések érdekében. (ČTK). » * Londonban november 16-án három­ezer nő tüntetett a Westminster Cen­tral Hall-ban és a parlamentben, a szüntelen áremelkedések ellen, vala­mint az állami költségvetés ellen, amely a közszükségleti árucikkek fo­gyasztási adójának felemelésével még jobban csökkenti a dolgozók életszín­vonalát. (ČTK). * * * A „People's World" című lap jelen­tése szerint C. Hinchey, az alaszkai Anhorage város polgármestere kijelen­tette, hogy a városi hatóságok kül­döttséget szándékoznak küldeni a Szovjetunió szibériai területeire és szovjet küldöttséget hívnak meg Alaszkába. (TASZSZ). A nemzetközi munkaügyi szervezet jogi bizottsága megtárgyalta a szer­vezet 1957-ben tartandó értekezleté­nek napirendjét. A napirenden a szer­vezet főigazgatójának beszámolója, itfltségvetési kérdése, valamint külön féle konvenciók és ajánlatok kérdé­sei szerepelnek. (TASZSZ) * * * November 16-án a Királyi Tudomá­nyos Társaság elnökének meghívására Londonba érkezett a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának küldöttsége A. N. Nesznejanovnak, az akadémia elnökének vezetésével. A repülőtéren a küldöttséget a Királyi Társaság tag­jai és annak elnöke, Adrián tanár, va­lamint a londoni szovjet nagykövet­ség tisztviselői üdvözölték. (TASZSZ) * * * Chartumi jelentés szerint a szudáni parlament ötnapi kormányválság után 49 szavazattal 45 ellenében újra Izma­il Asharit választotta meg Szudán mi­niszterelnökévé. * * * Az albán sajtóiroda jelenti, hogy Albániában megrövidítik a gyalogsá­gi, tüzérségi összekötőszolgálati és má6 alakulatok tényleges szolgálatá­nak idejét két évre és a többi szako­sított alakulatok szolgálati idejét pe­dig három évre korlátozzák. (ČTK) $ * * A szovjet—szíriai tárgyalások végén november 16-án Damaszkuszban ke­reskedelmi és fizetési egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a Sziriai Köztársaság között. Szíria a Szovjet­uniónak gyapotot, olajos magvakat, bőrt, nyersselymet és más árucikke­ket szállít. A Szovjetunió pedig gépe­ket, ipari berendezéseket, autókat, traktorokat stb. ad Szíriának. (TASZSZ). * * # Nyugati hírügynökségek jelentése szerint november 17-én Teheránban merényletet követettek Husszein Ali iráni miniszterelnök ellen. A minisz­terelnök könnyű sebesülést szenve­dett, a merénylőt letartóztatták. (ČTK) * * # A Reuter jelenti Jeruzsálemből, hogy az izraeli parlament november 16-án jóváhagyta Ben Gurion mi­niszterelnök nyilatkozatát, amelyben elutasította Nagy-Britanniának köz­vetítési ajánlatát az izrael-egyip­tomi konfliktus megoldásában. (TASZ). * * « A washingtoni nemzeti klubban saj­tóértekezlet volt az Amerikában tar­tózkodó szovjet újságírókkal. A klub­ban vagy 400 amerikai újságíró jelent meg. A sajtóértekezlet után a szovjet újságírók New Yorkon keresztül haza utaztak. * * * Magyarország a csepeli kikötőben átadta a Kínai Népköztársaság képvi­selőinek egy teljes gép- és traktorál­lomás felszerelését ajándékképpen. A felszerelésben traktorok, kombájnok, aratógépek, önkötözők, cséplőgépek és egy teljes javítóberendezés van. Harc a kulákság ellen - a szocialista falu felépítéséért folytatott küzdelem elválaszthatatlan része A CSKP KB ez idén már háromszor foglalkozott hazánk szocialista ország­építésének egyik alapvető problémájá­val, melynek megoldását a IX. párt­kongresszus is feladatul tűzte ki — a szocialista falu kiépítésével. A CSKP KB júniusi teljes ülése töb­bek között felhívta a figyelmet arra is, hogy sok pártszervezet helytelenül értelmezi az osztályharc kiéleződését a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdításával, a fennálló EFSZ-ek meg­erősítésével és új szövetkezetek meg­alakításával kapcsolatban és hogy az utóbbi időben egyes kerületekben és járásokban békülékenység tapasztal­ható a kuláksággal szemben. A kulákság elleni sikeres harc első feltétele, hogy ismerjük és leálcázzuk a kulák igazi arcát és megkülönböz­tessük őt a középparaszttól. A kulák legfontosabb jellemvonása, hogy tő­kés termelő a mezőgazdaságban. Ter­melése a termelőeszközök tőkés ma­gántulajdonán alapul és a kulák e ter­melőeszközöket a bérmunkások, kis­és középparasztok kizsákmányolására használja fel. Termelőmunkájának célja értéktöbblet létrehozása és tő­kévé alakítása. A tőkés nagybirtokokhoz vagy ipa­ri vállalatokhoz képest a kulák köze­pes kapitalista, nem szakad el a ter­melő Älyamattól, mint például az ipa­írta : František Kamik ri tőkések vagy nagybirtokosok, köz­vetlen szervezője a termelésnek és gyakran a kétkézi munkában is részt vesz. Ezért egybeforrott a falusi kör­nyezettel. Ez az alapvető vonás lehe­tőséget nyújt a kuláknak arra, hogy szükség esetén leplezze kizsákmányo­ló jellegét és dolgozó parasztnak tün­tesse fel magát. Az egyéni mezőgazdasági termelő kezében összpontosított termelőesz­közök mennyisége általában véve meg­mutathatja, tőkésről vagy kisterme­lőről van-e szó. Ilyen termelőeszköz­nek számítanak a föld, a haszonálla­tok, gazdasági épületek, gépek, stb. A termőterület nagysága a legtöbb esetben megbízhatóan tükrözi a gaz­daság jellegét, de csakis akkor, ha összehasonlítjuk az azonos természe­ti és gazdasági viszonyok között dol­gozó egyéb parasztgazdaságokkal. Ga­bonatermő vidéken pl. a 15 hektárnál nagyobb gazdaságok zöme kulákgazda­ság. Burgonyatermő területeken és a hegyvidéken ez a terület nagyobb, ré­patermő vidékeken kisebb, zöldség és szőlőtermő vidéken lényegesen csök­ken. A kulákgazdaság még kisebb me­zőgazdasági földterületen is sikerrel működhet, ha a vállalkozó belterjes állattenyésztést folytat, vagy ha a gazdaságban messzemenően végrehaj­tották bizonyos munkák gépesítését. A gépek magántulajdona hozzájárul továbbá a kulákgazdaság kizsákmá­nyoló jellegének álcázásához is, mivel lehetővé teszi az állandó bérmunkások számának néha lényeges csökkentését és ennek révén fokozottabb kizsákmá­nyolásukat. Ugyanakkor a kulák be­vezetheti a faluban a kölcsönzött gé­pek és igaerő ellenértékeként a „le­dolgozás" rendszerét, aminek révén a bérmunkások közvetlen kizsákmányo­lását kis_ és középparasztok, vala­mint törpebirtokos munkások kizsák­mányolásával pótolhatja. A burzsoá köztársaság idején a nagybirtokosokkal vívott konkurren­cia-harc nemcsak fokozottabb kizsák­mányolásra, hanem a mezőgazdasági termelés minél nagyobbmérvű belter­jességére, szakosítására, a piaci ter­melés növelésére, a termelési mód­szerek tökéletesítésére és a gépesítés alkalmazására kényszerítette. a kuláko­kat. A kulákok nagyrésze különösen a cseh országrészekben alsó- és közép­fokú mezőgazdasági szakképzettséget szerzett, a kulákság soraiból szár­maztak a főiskolát végzett mezőgaz­dasági szakemberek is. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés belterjessége és szakosítása a kulákgazdaságokban arra vezetett, hogy a kulákok vállala­tai üzleti vállalkozások jellegét vették fél. A kuláknak tőké6 kereskedővé kellett lennie, hogy a termelt érték­többletet profittá alakíthassa át. A kulákság és a kereskedelmi tőke kap­csolatai az egykori földműves rak­társzövetkezeteken és hasonló válla­latokon keresztül szövődtek és erő­södtek meg. A kulákok kezükbe ke­rítették ezeket a szövetkezeteket és vállalataikat, cukorgyárakat, szesz­gyárakat, stb. és további munka nél­kül szerzett haszonra tettek szert a kedvező árpolitika és a kis, illetve középparasztok kizsákmányolása ré­vén. A munkátlan profit hajszolása a mezőgazdasági termelőmunka és egyébb termelőágazatok, iparok kom­binációjára vezetett (szatócsboltok, mészárszékek, kocsmák, stb.). Ilyen esetben pusztán a hektárok száma már távolról sem elegendő a vállalat kapitalista jellegének megállapítására. Fontos tehát, hogy a kulákgazdaságok jellegét vizsgálva esetről esetre szám­ba vegyük a magántulajdonban lévő termelőeszközöket, az illető község gazdasági és politikai viszonyait, va­lamint a vállalkozó múltbeli kapcso­latait a kereskedelmi és finánctőké­vel. Sok kulák manapság úgy igyek­szik álcázni kulákságát, hogy földbir­tokát eladja, esetleg szétosztja csa­ládjának tagjai között, hogy „közép­parasztként" kedvezőbb beadási nor­mákkal spekulálhasson. * # * A kulák tőkés termelői mivoltában csakis az emberi munkaerő kizsákmá­nyolásával, az értéktöbblet elsajátítá­sával gyarapíthatja tőkéjét. A kizsák­mányolás e formái sokkal burkoltab­bak, néha igen nehezen leplezhetők le. Ennek oka a következő: a) a kulák minden esetben közvet­lenül szervezi a termelést, sok eset­ben közvetlenül is részt vesz a ter­melőmunkában ; b) a mezőgazdasági szövetkezeti vállalatok, kereskedelmi és pénzügyi szervezetek révén leplezetten zsák­mányolta ki a falut; c) a kulák a tulajdonában lévő ter­melőeszközöket (igaerő és gépek) ki­zsákmányolásra használja fel azáltal, hogy a többi parasztnak kölcsönzi őket; d) a kulákok hatalmi helyzetüket a helyi viszonyoknak megfelelő külön­féle módokon nyerészkedésre használ­ták fel. Kihasználták az ipari munká­sok lakásínségét, „ledolgozás" ellené­ben burgonyát, gabonát, stb. kölcsö­nöztek, az iparosoknak természetben fizettek, stb. Mielőtt elemeznök a kulák-kizsák­mányolás alapvető formált, rá kell mutatnunk a bérmunkaerők kérdésé­re a középparasztok egy részénél, el­sősorban azoknál, akik már a bur­zsoá köztársaság idején középparasz­tok voltak. A középparasztok aránylag gyakran alkalmaznak egy-két idegen munka­erőt. Ez a középparasztnak, mint kis árutermelőnek tőkés törekvéseit bi­zonyítja. A bérmunkásokat foglalkoz­tató középparasztok a kistermelő pa­-asetság legfelső rétégét alkotják.' A magántulajdonokban levő termelőesz­közök lehetővé teszik, hogy család­juk és gazdaságuk szükségletének biztosításán túlmenően bizonyos feles­legre is szert tegyenek, amelyet leg­alábbis a kedvező években tőkévé alakíthatnak át. Olyan gazdaságok ezek, amelyekből kedvező feltételek mellett kulákok nőnek fel. A kulá­koktól eltérően azonban a kisparaszti gazdaság, még ha idegen munkaerőt alkalmaz is, elsősorban a tulajdonos­nak és családtagjainak munkájára tá-

Next

/
Thumbnails
Contents