Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-17 / 276. szám, csütörtök

1955. november 17. UJSZ0 5 [ Az építőipar továbbfejlesztéséért | MÁR AZ 1949-ben kezdődő első ötéves terv nagy feladatokat tűzött az építészet elé. A szocialista iparosítás, gazdaságunk és mezőgazdaságunk fejlődése, amely népünk életszínvonalának emelésére összpontosult, megkövetelte az építészet fejlődését. Az építészeti termelés terjedelme az 1948 évtől csaknem kétszeresére, a dolgozók száma pedig 95 000-rel emelkedett. Fontos nehézipari építkezések valósultak meg, mint a -Klement Go-ttwald Új Kohómű, a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés-üzem, számos nagybánya épült, mint az ostravai Csehszlovák Hadsereg-bánya, új villanytelepek épültek Novákyban, az Oraván, Vágújhelyen, Slapyban, Vírben s'b. Hétmillió négyzetméteren épültek gyárak, elkészült a Szövetségi Vasútvonal, a Brnóból Havliékűv Brodba vezető Béke-vonal. Kétszázötvenezer lakás épült csaknem egy millió lakos számára, kórházak, iskolák, kulturális berendezések, traktorállomások, szövetkezeti gazdasági épületek egész sora épült. Mindezeket a sikereket nem érhettük volna el a múltban. Hiszen az államosított építészeti termelésbe 8470 építkezési vállalat ment át. Ez azt jelenti, hogy az építészet szétforgácsolt kisipari termeléshez hasonló jellegű volt, nem volt kellőképpen gépesítve és alacsony volt a termeié* kenysége. Csupán az államosítás után keletkeztek nanv vállalatok többezer alkalmazottal, az építészetet korszerű gépekkel látták el, amelyek körülbeiül százezer munkás munkáját pótolják. így a dolgozóknak a szocialista munkaversenyben és újítómozgalomén megnyilvánuló kezdeményezésével együtt megteremtődtek a nagy feladatok megoldásának feltételei Csehországban, Morvaországban, s főleg Szlovákiában. Ám az építészet fejlődése nem volt tartós. 1955-ben csupán 8,8 százalékkal végeztek el több munkát az építkezés szakaszán, mint 1953 ugyanezen időszakában, sőt a beruházási építkezés szakaszán (karbantartás nélkül) végeredményben egy százalékkal kevesebbet. Ezzel szemben 1960-ig az építészeti termelés terjedelmének 60 százalékkal kell nagyobbodnia, az Építészeti Minisztérium szakaszán pedig 85 százalékkal. Az építészet fejlődésének ilyen lassú üteme tehát semmiképpen sincs összhangban az elkövetkező évek egyre nagyobb célkitűzéseivel. EZÉRT FOGLALKOZOTT Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága október 12—13-án az építészet kérdéseivel és tárgyalásainak eredményét „az építészet iparosítására és továbbfejlesztésére irányuló intézkedésekről" szóló határozatban foglalta össze. A Központi Bizottság határozata megszabja, hogy a dolgozók életszínvonalának további emelését, amely megköveteli a beruházási építkezés további fejlesztését, az építészet szükséges fejlesztésével kell biztosítani és hogy a fejlődés biztosítása szakaszán a fő feladat: az építészet iparosítása. Miért van az, hogy csupán az építészet iparosításával érhetjük el az építészeti' termelés feilődését? Azért, mert az építészetben a technika fejlődésének eddigi lassú üteme és az ennek aránvában emelkedő munkatermelékenvsé- nem lenne elegendő a munkaerők számának további megengedett növelése mellett sem (kb. 40 000 emberrel) az építésünkhöz szükséges feladatok teljesítésére Ezért elkerülhetetlen a magas termelékenységű ipari termelésre való áttérés. Mit jelent tehát az építészet iparosítása? Azt jelenti, hogy az építészetet a még jelentős mértékben kisipari színvonalról a többi fejlett ágazatoknak, a gépiparnak, könnyűiparnak és vegyiiparnak színvonalára kell emelni. Az építészetben a legmagasabb technika alkalmazása nemcsak lehetséges, hanem teljesen elkerülheteitlen az építészeti termelés minden ágazatában. Ma már nagyjából kipróbáltuk mind hazánkban, mind a Szovjetunióban es a népi demokratikus országokban, hogy az építkezéshez szükséges összes főbb építőelemeket gyárilag lehet előállítani és az építkezési helyen már csak a szerelést kell elvégezni. így gyárilag lehet előállítani és felszerelni az épület alapjainak részeit, a házak és ipari objektumok vázait, a mennyezetek, lépcsőházak, stb. részeit. Ami még hiányzik, az ezeknek a konstrukcióknak további kidolgozása és tipizálása, a technika tökéletesítése és a teljes mértékben gépesített gyárak hálózatának kiépítése, amelyek ezeket a vasbeton alkatrészeket gyártják. Ezek a gyárak vagy állandóak, vagy mozgóak. E feladat teljesítésével az összes építkezési munkák kb. 20—25 százalékát telj

(es terjedelmében átvisszük az építkezési helyről a műhelyekbe. Még áthatóbb eredményeket hoz a befejező munkák iparosítása. Szükséges, hogy gyorsan megvalósítsuk a csatornázáshoz, vízvezetékek vagy áramhálózatokhoz, a központi fűtés berendezései egyes részeinek, a padlók, karfák, konyhaberendezések, stb. szereléséhez szükséges előgyártmányok ipari termelését. Ezzel nemcsak azt érjük el, hogy az építkezés helyéről a további munkák kb. 38 százalékát visszük át a gyárakba, hanem egyidejűleg lényegesen meggyorsítjuk az építkezések befejezését- is. Az építkezési elemek ipari termelése a befejezési munkák szakaszán is általában véve a mai határidők töredékére rövidíti le az építkezés idejét. Az ipari termelés ilyen jellegű fejlődésében jelentős szerep jut az építőanyagok termelésének. Nemcsak az építészetet kell fokozottabb mértékben ellátni cementtel, téglával, mésszel, homokkal, stb., hanem meg kell kezdeni az építkezés iparosításához szükséges új anyagok gyártását is, mint amilyenek a magas értékű cement, a jó minőségű osztályozott kavicsos homok, és porózus tégla, a keramit, a könnyűbeton és általában a könnyebb, olcsóbb és szilárdabb anyagok. DE NEMCSAK azokat a munkákat iparosítják, amelyeket az építkezés helyéről a termelő üzemekbe át lehet vinni. El kell érnünk a gépesítés átható fejlődését azon munkáknál is, amelyeket továbbra is az építkezési munkahelyeken fognak végezni, mint pl. az országutak, vasutak, repülőterek duzzasztógátak építésénél, stb. Az ilyen munkák közé tartozik a föld és anyag áthelyezése, a betonozás, stb. E munkák szakaszán az eddigi fcj.f.t! gépesítést még magasabb színvona'ra kel' emelni, hogy a •nô^as teljesítőképességű gépek komplex-csoportja; tulajdonképpen a betonozásnak, a földmennyiség áthelyezésének, stb. a munkahelyen működő gyáraivá váljanak. A CSKP Központi Bizottságának hatarozata világosan mutatja, hogy az építészetben az ipari termelés e színvonalának elérése nemcsak bizonyos kutatóintézetek, szakemberek ügye, akik az új gépeket fokozatosan bevezetnék az építészetben. Ellenkezőleg, az építészet iparosítása csak akkor járhat sikerrel, ha az összes építkezési dolgozók ügyévé válik. Nem lehet arra várni, míg valaki rájön valamilyen sikeres megoldásra, amelynek alkalmazása azonban : z építkezési termelés lemaradása következtében akadályokba ütközik. Szükséges, hogy az építészet frontján lépesről lépésre teremtsük meg az iparosítás olyan feltételeit, amelyekkel a termelés ipari formái is spontánul fejlődnek egyidejűleg minden szakaszon úgy, hogy az összes dolgozók, az újítókkal és a kiváló technikusokkal az élen részt vesznek megteremtésükben. És valóban lehetséges széles tömegalapot létesíteni az enyészet .iparosítására való áttérésnek míg valósítására. Gondoljuk csak meg, hogy az építészet eddig nem számoľta fel teljes mértékben a termelés idényjellegét. Eddig, z év neqyedik negvedévében az első n "vedévhez viszonyítva csaknem kétszerannyi munkát végeznek. Ez a termelési kapacitás nem kielégítő *kihasználására vezet és erősen akadályozza a termelést a befejező munkákban, az előgyártmányok és az építőanyagok túlnyomó részének termelésében, amely munkák nem idényjellegűek. A nem folyamatos építkezési termelés tehát nincs összhangban az ipari termelés folyamatosságával és ennek következtében nincs kihasználva a kapacitás. Ezért szükséges, hogy továbbra is még erélyesebben harcoljunk az idényjelleg teljes kiküszöböléséért és ezzel kiépítsük az építészet iparosítása legfontosabb feltételeinek egyikét. TOVÄPBÄ arról van szó, hogy az építkezést folyamatosan, szakosított csoportokkal végezzük, hogy folyamatosan térjünk át az egyik építkezésről a másikra és hogy egész éven folyamatosan adjuk át használatra az épületeket. Mindezt megoldja az építkezés folyamatos módszere, amely a munkatermelékenységet 32 százalékkal, a munkások keresetét pedig 25 százalékkal növeli a munkaerőszükséglet 35 százalékkal való csökkenése mellett. A Központi Bizottság határozata a folyamatos építkezést a második ötéves terv fő termelési módszerének, az iparosított építkezés iskolájának tekinti. De az 1954. évben mindezen előnyök ellenére e módszerrel csupán a lakások 4 százalékát építették fel. Mivel az építkezés folyamatos módszere ipari jellegű munkamódszereket visz az építészetbe (a munkaszervezés, előkészítés, a munkacsoportok szakosítása, a gépi felszerelés stb. szakaszán), szükséges, hogy az összes dolgozók figyelmét a folyamatos módszer alkalmazására összpontosítsuk és így az építészetben előkészítsük a munka iparosítását. Az építészet iparosításának fejlődésében a legfontosabb feladatok egyike a tervezőkre hárul. Főleg arról van szó, hogy teljes mértékben abbahagyják az egyedi építkezések tervezését és högy a tervezési tevékenység egész terén gyors ütemben alkalmazzák a típusterveket. Csupán a típustervek biztosítják a termelés magasfokú gazdaságosságát azzal, hogy ismétlődnek a konstrukciók, szakosítani lehet a munkacsoportokat és egész üzemrészeket, tökéletesen elő lehet készíteni a munkaszervezést és így át lehet térni a sorozati jellegű termelésre, annak minden előnyével együtt. Ezzel egyidejűleg az építészetben új munkafeltételek teremtődnek és folyamatosan megvalósul a termelés iparosítása. Ezért- hárul a tervezőkre olyan jelentős feladat és szükséges, hogy tevékenységüknek a típusos tervezésre vaió átállításával megteremtsék az építészet iparosítása legfontosabb eszközeinek egyikét. Szükséges, hogy ezen intézkedésekkel egyidejűleg fejlődjék az építkezési kutató intézetek munkája is. Kell, hogy éppen ezek az intézetek álljanak az építészet iparosításának élén és hogy olyan szerkezeteket, anyagokat és termelési meneteket találjanak fel, amelyek továbbfejlesztik az építészeti dolgozók igyekezetét. Az iparosítás hatalmas feladatát nem oldhatja meg egymagában az építészet. A többi termelő szektoroknak kutató munkájukkal, gépek és műanyagok termelésével, technikájukkal, stb. segítséget kell nyújtaniok az építészetnek. Ez a segítség jelentősen meggyorsítja az építészet iparosításának fejlődését és feltétele a magas műszaki színvonal elérésének. AZ ÉPÍTÉSZET ELŐTT tehát a fejlődés rendkívüli távlatai állnak. Olyan színvonalat fog elérni, amilyen eddig az építészetben még nem volt. A munkások eddigi fárasztó, nehéz munkája gyári munkává, szereléssé, gépek irányításává változik. Az iparosítással a munkások és műszaki dolgozók az építészetben megsokszorozzák a munka termelékenységét úgy, hogy egyre több lakást, iskolát, kórházat, gyárat, közlekedési berendezést és más épületet adhatnak majd át dolgozóinknak és Így életüket boldogabbá, gazdagab* bá tehetik. ( dr. Karel Janu PERLON BANKJEGYEK Németországban perionból készült bankjegyek gyártásával kísérletezneK. Az eddigi eredmények kiválóak, mert a bankjegyek nem gyűrődnek, nem piszkolódnak, moshatók, s a nedvesség nem rongálja őket. ÜJ VASÉRCLELÖHELYEK FELTÁRÁSA Leczyca környékén gazdag vasérclelőhelyre bukkantak a lengyel geológusok. Az utóbbi tíz hónap alatt több mint 60 túrótornyot és aknát létesítettek. A geológusok megállapítása szerint a lelőhelyek 30 km hosszúságban és 3—8 km szélességben terülnelr el. A VILÁG LEGNAGYOBB ADÓÁLLOMÁSA Párizsban építik a világ legnagyobb rádióleadóállomását. Az épület köralakú lesz és 850 négyzetméter területet fog elfoglalni. ÜJ ÉPÍTŐANYAG Greszczuk B., lengyel mérnök új építőanyagot talált fel, mely üvegtörmelékből és cementkeverékből készül Az üvegbetonlemezek jó hőszigetelő tulajdonsággal és kitűnő kémiai ellenállóképességgel rendelkeznek. TELEVÍZIÓS ANTENNA A VARSÖI KÜLTÜRPALOTA TETEJÉN A Sztálinról elnevezett varsói kultúrpalota tetejére televíziós antennát szereltek. Az antenna üzembehelyezése után mintegy 65 km-es körzetben lehetővé válik a varsói televíziós adások vétele. TŐZEGBŐL KOKSZ Lengyelországban hosszas kísérletezés után sikerült tőzegből kokszot előállítani. Tekintettel arra, hogy Lengyelországban igen sok a tőzeg, ezeknek a kísérleteknek nemzetgazdasági szempontból igen nagy jelentőségük van. AZ ALIBOFON Az alibofon nevű készülék, amelyet külföldön szerkesztettek, automatikusan megválaszolja a telefonáló félnek az előre bediktált szöveget, pl. Halló itt alibofon jelentkezik, Kiss Péter nem tartózkodik itthon, csak este 8 óra után tér haza sürgős esetekben itt és itt telefonon megtalálható. CEMENTSZÁLLÍTÓ VAGONOK A Szovjetunióban cement szállítására tartályvagonokat kezdenek gyártani. A vagonokba 6,3 köbméter cement fér, a berakodás, valamint a kirakodás a vagonra felszerelt légszivattyúk segítségével történik. SZÍNES TELEVÍZIÓ A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai televíziós vevőkészülékek gyárai a legutóbb elkészítették a szép formájú „Raduga" nevű színes televíziós vevőkészüléket. FOLYÉKONY CUKOR A Német Demokratikus Köztársaságban folyékony cukor gyártásán dolgoznak. A ké&ítményt nagyfogyasztók részére különleges autóikkal szállítanák, s ezáltal a szállításnál nagyobb összsg megtakarítására nyílna lehetőség. ELEKTROMOS FÜTÉSÜ SZŐNYEGEK A lipcsei kiállítás látogatói nagy érdeklődéssel vizsgálták az elektromos fűtéssel ellátott szőnyegeket. A szőnyegek egyenletessé teszik a helyiségek hőmérsékletét és a hőáramlás is kedvező. KÍSÉRLETI MÜESŐ Magyar tervezőmérnökök különleges gépezetet terveztek, amely 450 méter szélességben esőszerűen öntözi a földeket. A gépet két traktor vontatja, melyek közül az egyik a csatornából szivattyúzza a vizet és a könnyű tartószerkezeteken elhelyezett permetezők segítségével szétpermetezi azt. A gépezet munkájit közbeeső fák, épületek sem akadályozzák. Traktor-vontatta TLZ-120 jelzésű lentépö gép, amely rendkívüli mértékben megkönnyíti ezt a nehéz munkát. Teljesítmenye nyolc . óra alatt 3—4 hektár. A T 60-as hernyótalpas traktor gépiparunk egyik büszkesége, teljesítménye 60• lóerő, maximális húzóereje 6 tonna és súlya úgyszintén ennyi. A traktor 1000 munkaóra alatt hozzávetőlegesen 335 hektár földet szánt fel.