Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-13 / 246. szám, csütörtök

1955. október 13. UJSZO Az építészeti dolgozók országos konf

erenciája előtt Gyorsabban épülnek a lakások A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának megünneplésére építőipari dolgozóink is értékes kötelezettségvállalásokkal készülnek. Az egyéni és kollektív szocialista kötelezettségvállalások az építkezési munkák határidejének lerövidítésére, a termelťs gazdaságosabbá tételére, a< lasztást a negyedik negyedévben. A munkatermelékenység növelésére, az akkumulációs terv teljesítésere és a munkamulasztás csökkentésére irányulnak. Értékes kötelezettségvállalást tettek a Magasépítkezési Vállalat tmavai dolgozói, akik a szenei, galántai, trnavai, pőstyéni, szeredi járásokban végzik az építkezési munkákat. Vállalták, hogy Trnavában 24 lakás építését határidő előtt befejezik és 6 hónappal előbb átadják használatba. Pőstyénben, ahol 18 lakásegységet építenek, s ahol Ján Mišák elvtárs csoportja üzemen belüli önálló elszámolás szerint dolgozik, határidő előtt 5 hónappal átadják a lakásokat. Jobb politikai munkával 2 százalékkal csökkentik a munkamumunkatermelékenységet 125 000 .koronával növelik, az akkumuláción 11 600 koronát takarítanak meg. A termelés gazdaságossá tétele érdekében az anyaglimitet a termelési kalkuláció szerint állapítják meg, ugyanezt teszik az anyagellátásbaj! is. Trnaván pedig a 84 lakás építésénél az épületek pincéit tömb-építéssel készítik el. Az ez évi üzemi költezettségvállalásokat egész sor kollektív, egyéni és műhely-kötelezettségvállalás támasztja alá. A trnavai építészeti iroda dolgozói például megígérték, hogy 103 százalékra teljesítik a tervet, a munkatermelékenységben 105 százalékos eredményt érnek el, s csökkentik önköltségeiket is. Az A és B blokkok 84 lakásának építését 7 és fél nappal előbb elvégzik, a munkamulasztást 3 százalékkal csökkentik. Egyben versenyre hívták fel a tervteljesítésben, a lakások átadási határidejének lerövidítésében, a 100 százalékos minőség elérésében, a termelékenység növelésében, az önköltségek csökkentésében és az új munkamódszerek széleskörű alkalmazásában a szeredi építészeti iroda dolgozóit. Ivan Pohovej, Bratislava Szép eredmények az építőanyag-szállításban A nyitrai Magasépítkezési Vállalat 720-as számú gépesítési üzemének dolgozói egyre nagyobb mértékben használják ki az új munkamódszereket. A legutóbbi időszakban villamos szalag kiíakodó segítségével 13 000 tonna különféle építőanyagót raktak ki a vagonokból és raktak fel a tehergépkocsikra. Jó munkát _ végeznek, s szép eredményeket értek el a tégla munkahelyre való szállításában. A legutóbbi gazdasági időszakban a nyitrai kerületben több százezer téglát szállítottak el a gyárakból és a vagonokból az építkezés színhelyére. A szál'ításban szép eredményeket ért el Eugen Pačikovský elvtárs, az érsekújvári szállítóközpont vezetője, Nagy János gépkocsivezető, Anton Lelovic rakodó, Komáromban Hegedűs K. rakodó és Hausleitner Lajos gépkocsivezető, Léván Vnuk János rakodó és Pozsgai Béla gépkocsivezető, Nyitrán Štefan- Banocký és Jozef Bulko rakodók. A szállítóközpontok összes dolgozója bekapcsolódott a szocialista versenybe. Ennek köszönhető, hogy a tervet 118 százalékra, a munkatermelékenységet szintén 118 százalékra teljesítették. Szükséges azonban, hogy nyitrai gépesítési üzem dolgozói most az építőipari dolgozók értekezlete előtt még jobban megjavítsák munkájukat, főleg az időveszteség csökkentésében és a vasúti kocsik körforgásának betartáMég nagyobb sikereket érhetnének el az új munkamódszerek alkalmazásával sában. Ezzel járulhatnak hozzá legjobban az üzemi kötelezettségvállalás sikeres teljesítéséhez. Viliam Janična, Nyitra A szocialista munkaverseny elősegíti a teherforgalom meggyorsítását, gazdaságosabbá tételét A kassai vasutasok már augusztusban elkészítették munkatervüket, hogy az őszi és téli teherforgalmat sikeresen hajthassák végre. Idejében beszereztek megfelelő mennyiségű téli olajat a nyári olaj kicserélésére. Szakmai oktatásban részesítik a dolgozókat a közlekedés minőségének megjavítása céljából, s komplex munkacsoportokat szerveztek a minél több vagonnak szétkapcsolás nélküli megjavítására. A szocialista munkaverseny legfőbb mozgatója a vállalt kötelezettségek teljesítéséért folyó harc. Hogy ez mennyire fontos és hasznos a gazdaságosság szempontjából is, láthatjuk ezt a fülekiek és ruttkaiak példáján. Azok a kötelezettségek, melyek a tolatás sérülés nélküli elvégzésére irányulnak, nagy hatással vannak a vagonok megrongálásának kiküszöbölésére. A füleki vasutasok sikeresen teljesítették első kötelezettségüket, 30 ezer vagont sérülés nélkül tolattak, I Üzemeink életéből Az utóbbi é\jekben Poprádon is nagy változások történtek. Az új üzemek, iskolák, lakásegységek megváltoztatták a város képét. Poprád közepén 24 lakásegységet építettek a Tatra Vagongyár dolgozói számára. Jó munkát végzett az építkezésen Michal Čurný. A munkát mindig egy nappaJ előbb szétosztotta. A csoportok és minden dolgozó tudta, mi a feladata, sőt azt is, hogy mennyit keres. Nincs olyan munkás az építkezésnél, aki ne kapná meg előre a munkáért járó bérről szóló kimutatást. A helyes munkaszervezés természetesen megmutatkozott a dolgozók teljesítményén és keresetén is. Viktor Hamorník építésvezetőtől megtudjuk, hogy Ján Migač és Peter Zachveja elvtársak is sikeres munkát végeztek. Matej Brozka kőművescsoportja is becsülettel teljesítette feladatát. Egyetlen egy órát sem mulasztottak. Jó minőségű munkát végeztek, normájukat rendszeresen 170—180 százalékra teljesítették. Nem maradt le Adam Osadský ács-csoportja sem. Minden nehézséget legyőztek. Ha nem volt elég faanyag, felhasználták a régi anyagot. Tizenöt köbméter fát takarítottak meg így. , Ma már az épületek tető alatt vannak. A szerelőmunkások hozzáláthattak a szerelői munkák elvégzéséhez. A poprádi építkezési dolgozók minden igyekezetüket kifejtik a munka jó megszervezése érdekében. Nagy hiba azonban, hogy nem alkalmazzák a haladó munkamódszereket. Az építkezést egész biztosan gyorsabban végezhetnék, ha haladó munkamódszereket — gépi vakolást stb. — alkalmaznának és jobban kihasználnák a gépeket. Ladislav Lipták, Kassa Szilonból készült női ruhagallérok Az asi Tosta nemzeti vállalat dolgozói újfajta ' szilonkesztyüket, szöveteket gyártanak és megkezdték a szilonból készült nöi ruhagallérok gyártását is. Az új gallérok nagy előnye, hogy nem kell vasalni őket, mert mosás után is megtartják eredeti formájukat. ÚJ TÉGLASZÄRlTÄSI MÖDSZER A hluki járási Ipari Kombinát téglagyára dolgozóinak sikerült egyszerű berendezéssel három napról egy napra csökkenteni a téglaszárítás idejét. Szétkapcsolás nélkül kiüríthető bányacsillék A liskoveci Sztálingrád Vasművek dolgozóinak sikerült olyan bányacsilléket szerkeszteniük, amelyeket szétkapcsolás nélkül ki lehet üríteni. Az egyes csillék rugalmas összekötőkkel vannak egymáshoz kapcsolva és a kiürítés önműködően történik. A technikai újításnak óriási jelentősége van a munkabiztonságban. A csillekezelöknek ugyanis nem kell a kocsik közé lépniök. Az első gyártmánysorozatot Argentínába szállítjuk. 73 LAKÄST ADNAK ÄT TERVEN FELÜL A Munkaérdemrenddel kitüntetett gottwaldovi Stavosvit n. v. dolgozói az építészeti dolgozók országos konferenciája tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 73 lakásegységet adnak terven felül használatba. Gyermekeink örömére A Trhový Svinyi Igla nemzeti vállalatban a napokban fejezték be a gyermekeink számára készült új villanymozdonyok első sorozatának gyártását. A kis mozdonyok 30 cm hosszúak, irányító-kar van rajtuk, amelynek segítségével meg lehet változtatni a mozdony menetirányát. A mozdonyhoz három kis gyorskocsi és sínpár is tartozik. A mozdony gyorsaságát is lehet szabályozni. Az új játékok karácsony előtt kerülnek üzleteinkbe. 16140 TONNA ACÉL TERVEN FELÜL A pJzeni kohók dolgozói kötelezettséget vállaltak, h6gy üzemükben az önköltséget félmillió koronával csökkentik és a segédanyagokon 360 000 koronát takarítanak meg. A selejt százalékát a múlt évi átlaggal szemben nem lépik túl és 18140 tonna acélt termelnek terven felül. majd újabb kötelezettséget vállaltak 90 ezer vagon ^érülés nélküli tolatására. A ži! inai és bohumíni vasúti csomópontok már huzamosabb idő óta versenyben állnak egymással. Ez év harmadik negyedében bekapcsolódtak ebbe a versenybe a ruttkaiak is. S ennek meg is van a látszata, 30—40 százalékkal javították eredményeiket. Ez a verseny arra ösztönözte a ruttkai vasutasokat, hogy az üzemen belüli, versenyt indítsanak 100 ezer vagonnak sérülés nélküli tolatására. A verseny megkezdése előtt havonta 60—70 vagon sérült meg és most a verseny folyamán ez alig történik meg öt esetben. Látjuk ezekből a példákból is, hogy aki becsületesen teljesíti adott szavát, az még többet és jobbat akar elérni. Ez az igazi versenyszellem, s nagyon fontos épp a vasúti dolgozók körében, hogy a teherforgalmat még gyorsabban és biztonságosabban lebonyolíthassák. A bratislavai Keleti pályaudvar fűtőházának dolgozói a szocialista munkaversenyre támaszkodva alaposan felkészültek a mostani csúcsforgalom eredményes lebonyolítására. A mozdonyokat gondosan felülvizsgálták, az észlelt hibákat azonnal megjavították. A répakampány sikerének biztosítására külön mozdonyokat tartalékoltak, hogy szükség esetén bármikor üzembe helyezhessék őket. Itt is áttértek a szocialista munkaverseny fejlettebb formáira, eredményesen használják fel a szovjet vasutasok tapasztalatait, a Lunin, Katajev módszert, ami nagyban elősegíti tervük sikeres teljesítését. Augusztusban jóval túllépték a munkatermelékenység tervét, s az előirányzott 63 900 korona helyett csaknem kétszázhúszezer koronával csökkentették az önköltséget. Most szeptemberben is hasonló szép eredményt értek ei ezen a téren. A nehéztonnások mozgalmába eddig 50 mozdony személyzete kapcsolódott be náluk. Augusztusban például csaknem 80 ezer tonnával több árut szállítottak terven felül. A Lunin mozgalomban jelenleg 136 mozdony személyzete vesz részt, akik gondosan kezelik mozdonyaikat, s elvégzik rajtuk mindazokat a szükséges javításokat, amelyeket el tudnak végezni a szolgálati idő alatt. Ezzel a módszerrel a harmadik negyedévben csaknem 3000 javítási munkaórát takarítottak meg. Achberger Jarolin főmozdonyvezető csoportja például a gépre eső tervezett javítások 83 százalékát megtakarította. (p-b) A tények tehát nem igazolják azoknak az érveit, akik azon a véleményen vannak, hogy a szocialista gazdasági rendszer feltételei között nem lehet szó a gépek erkölcsi kopásáról. M

ondhatná valaki, hogy a gépek erkölcsi kopásának kérdése a szocializmusban elvont, tisztára elméleti jellegű kérdés.' Nem így van: ez a kérdés a legszorosabban összefügg a gyakorlattal. Az erkölcsi kopás tagadása valójában a műszaki gondolkodás pangását, a maradiságot, a konzervatívizmust igazolja, és igen nagy károkat okoz a Szovjetunió technikai haladásának. Mire utalt A. A. Arakeljan „A Szovjetunió iparának állóalapjai és kihasználásuk" című doktori disszertációjában. amelyet 1954-ben védett meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Közgazdaságtani Intézetében? Arakeljan elvtárs abból indult ki, hogy a berendezés erkölcsi kopása csak a kapitalista társadalomra jellemző. Éppen ezért a tőkések magasabb amortizációs kvótát állapítanak meg, mint amekkorára szükség lenne ahhoz, hogy az állótőke fizikai elhasználódása megtérüljön. Ez lehetővé teszi számukra, hogy rövidebb idö alatt felhalmozzák a gépek és berendezések korszerűsítéséhez szükséges összegeket. A szocialista vállalatoknak viszont — Arakeljan elvtárs véleménye szerint — olyan amortizációs kvótákból kell kiindulniok, amelyeket a gépek és berendezések teljes fizikai elhasználódásának idejére, tehát hosszabb időre állapítottak meg. Tudjuk, hogy egyes gépek élettartama száz vagy még több esztendő is lehet. Ha az amortizációs kvótát ebből az élettartamból kiindulva állapítanánk meg, akkor évente a gép értének egy százalékát kellene visszatéríteni az amortizációs alapba, tehát az új gép vásárlásához szükséges összeg csak 100 év alatt gyűlne össze. De mit jelent az, ha a technika mai fejlődési üteme mellett a gépek élettartamát száz esztendősnek vesszük? Azt jelenti, hogy a gazdaságot technikai elmaradottságra kárhoztatjuk. A szocializmusban nincs és nem is lehet akadálya annak, hogy a régi konstrukciójú gépek helyére újakat állítsanak. Más szóval, az erkölcsi kopás a szocializmusban is elkerülhetetlen, és minél gyorsabb ütemben fejlődik a technika, annál élesebben merül fel a berendezés felújításának szükségessége. T7 zért nem szabad tehát az amortizációs kvóták megállapításánál csupán a gépek tényleges élettartamából kiindulni. Feltétlenül számításba kel! vennünk azt, hogy célszerű időben kicserélik a gépeket új, tökéletesebb gépekre. A gépek élettartamát végső soron további üzembentartásuk előnyös vagy előnytelen volta és az szabja meg, hogy lehet-e helyettesíteni őket tökéletesebb konstrukciójú új típusú gépekkel. A gépek erkölcsi kopásának tagadása tulajdonképpen azokat a gazdasági vezetőket Igazolja, akik egyáltalán nem törődnek azzal, rentábilis-e vagy nem egyik vagy másik szerszámgép további alkalmazása, akik nem gondoskodnak a berendezés tökéletesítéséről. Az egyes iparágakban előforduló alacsony amortizációs kvóták nem hatnak ösztönzőleg az új technika bevezetésére. Az ipari funkcionáriusoknak az új technika bevezetésével kapcsolatban 1955 áprilisában tartott kofiferenciáián megállapították, hogy az üzemek új gépekkel való ellátásához szükséges amortizációs összegek lassan gyűlnek össze, a berendezés műszakilag elavul. A szerszámgéppark fel. újítása sok esetben lassú ütemben halad, ugyanis a gépek 50 éves élettartamával számolnak. Ráadásul még azokat az eszközöket is, amelyek a viszonylag alacsony amortizációs kvóták révén felhalmazódnak, nem mindig használják fel rendeltetésüknek megfelelően. Egy részüket új gyárak építésére és a ' meglevők bővítésére fordítják. Pedig sok esetben jóval célszerűbb lenne, ha ezt az összeget a vállalatok meglevő berendezésének a felújítására és termelékenységünk növelésére használnák fel, nem pedig arra hegy hasonló új gyárakat építsenek. Tekintettel arra, hogy a technikai haladás következtében a régi gépek gyorsan — fizikai elhasználódásuknál sokkal hamarabb — elértéktelenedtek, különös gondot kell fordítani olyan tökéletesebb gépek gyártására, amelyek rövid idő alatt megtérítik a vállalatok átszerelési költségeit, megkönynyítik a munkát és biztosítják a termelékenység gyors emelkedését. Egyúttal törekedni kell arra, hogy olcsóbb legyen a gépek és berendezések gyártása, gazdaságosabbá kell tenni a konstrukciót. Mindent el kell követnünk a gépekhez szükséges nyersanyag olcsobbá tételére; ahol csak lehet, a drága fémeket olcsóbakkal kell helyettesíteni stb. Óriási jelentősége van az alkatrészgyártás szabványosításának, az alkatrészek cserélhetőségének, az olyan gépek előállításának, amelyek részeikben tökéletesíthetök anélkül, hogy az egész gépet át kellene építeni. O ok gép (turbinák, transzformá^ torok, traktorok) feleslegesen sok fémből készül, és néha megesik, hogy szilárdsági méretezése lényegesen meghaladja a követelményeket. A konstrukciók súlykönnyítése az egyik legfontosabb módja annak, hogy a berendezés erkölcsi kopásából a lehető legkisebb anyagi veszteség származzék. Ezeket a problémákat csak úgy lehet megoldani, ha a szocialista iparvállalatok széleskörű kocperációj'j alapján javítjuk a gépek és berendezések gyártásának profilírozását. Amíg a gép működik és nem avul el, arra kell törekednünk, hogy mindent kihozzunk belőle, amit csak lehet, teljes kapacitással kell működtetni, és korszerűsítés révén növelni kell a működő gépek teljesítményét. A kapitalizmusban a gépek kapacitásának teljes kihasználásai a munkaintenzitás növelésével a munkakörülmények rovására érik el, a szocialista társadalomban viszont a munkaszervezés tökéletesítése révén. A gazdaság tervszerű irányítása, az anyagi érdekeltség elve, az ö<nelszámolás módszere, az árak tervezése mindmegannyi gazdasági ösztönző erő, amely elősegítheti és elő is kell, hogy segítse a műszaki tudományok mindenirányú fejlődését. A technikai felszerelés szakadatlan növelése és tökéletesítése a szocialista gazdaság eredményes fejlődésének egyik legfontosabb feltétele. A technikának állandóan fejlődnie kell, a régi technikát újjal, az újat pedig a legújabbal kell felváltani. Csak akkor tudjuk teljesíteni alapvető gazdasági feladatunkat — az egy főre eső ipari termelés tekintetében túlszárnyalni a fő tőkés országokat —, ha technikánkat idejekorán felújítjuk és továbbfejlesztjük. A régi technika azonban magamagától nem ad helyet az újnak. A régi technikának vannak hívei. Érért az új technika bevezetése szívós harcot jelent mindenféle konzervatívizmus, maradiság és ezek képviselői elien. , A technika felújításával kapcsólatos kérdéseket a tudósaknak, a tervező szervek funkcionáriusainak és a szocialista termelés szervezőinek közösen kell tanulmányozniok és mélyrehatóan kidolgozniok. Sz. Pervusin.