Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-07 / 241. szám, péntek

1955. október'7. ÜJSZÖ 3 A leghaladóbb technikát és technológiát a kohászati termelésbe Josef Reitmajer miniszter beszéde a kohóipari dolgozók első országos értekezletén J. Reitmajer njiniszter beszédének bevezető részében rámutatott, hogy az első. ötéves terv megteremtette kohászatunk további fejlődésének anyagi alapjait is. Az összes beruházási költségekből kormányunk több mint 11 százalékot szentel a kohók építésére. 1948-tól 1954-ig 101 százalékkal növeltük' a kohászati termelés össztérfogatát, a munkatermelékenység 45,5 százalékkal, a nyersvastermelés 69,6 százalékkal, a nyersacéltermelés 67 százalékkal, ebből a nemesacéltermelés 117,9 százalékkal növekedett. .Kohászaink — a munkások, mesterek, technikusok és szakszervezeti dolgozók — mondottá a továbbiakban — büszkék lehetnek alkotó munkájukra és elért eredményeikre. Egész dolgozó népünk elismerése megilleti őket ezért. Ha a második ötéves tervben az új technikával akarjuk ellátni népgazdaságunkat. tudatában kell lennünk első sorban, hogy ez teljes mértékben függ azon törekvésünktől, hogy elegendő mennyiségű olcsó és jó minőségű anyagot tudjunk termelni, amely nélkül nem lehet korszerű gépeket gyártani. Sok fejlett munkásunk, mesterünk, technikusunk és tudományos dolgozónk van, akik uralni tudják az új technikát és biztosítani tudják így a munkatermelékenység gyors növekedését. Arra lesz most szükség, hogy dolgozóink kezdeményezését teljes mértékben felkaroljuk és az$ a másoA nagyolvasztók térfogata kihasználása lényeges fokozásának jelentős feladata legiobban kitűnik, ha tudatosítjuk, hogy a koefficiensnek 1,3 köbméterről 1 köbméterre való csökkentésével három nagyolvasztó építését takarítjuk meg. Erre vonatkozóan jó példáink vannak a leghaladóbb nagyolvasztó technikában és a Szovjetunió technológiájában, mely messze túlszárnyalja a nyugati államok technikáját. És mégsem tudtuk teljes mértékben kihasználni a szovjet tapasztalatokat és ismereteket, például a kemencetölté^ előkészítésében. Nagyolvasztóink dolgozói lebecsülték az érc homogepizálásának jelentőségét és üzemeink közül egyetlen egy sem kezdte meg eddig a részbeni homoqenizálást. Nagyolvasztóink dolgozóinak hibája abban van, hogv nem értékelik kellően az ércek osztályozásának jelentőségét, ami további forrása a termelés gazdaságossá tételének. Csupán az ércek osztályozásával és az egyes frakciókban a töltés osztályozott behelyezésével a Szovjetunióban az egyes nagyolvasztók termelőképességét 10— 15 százalékkal sikerült növelni. A Szovjetunió tapasztalatai továbbá azt mutatják, hogy az ércpor előkészítésével — elsősorban aqlomeráció útján — a nagyolvasztók maximális teljesítményét lehet elérni a legalacsonyabb kokszfogyasztás mellett. Ha tehát a por mennyiségét 20 százalékkal csökkentjük a nagyolvasztó töltésekben. akkor jövőre a nyers vas termelését aglomerát-betéttel (por helyett) 200 000 tonnával növelhetjük. Annak ellenére, hogy ércfajtáink túlnyomó részét dúsítani kell, mind az utóbbi években a haladó technológia bevezetése mellett, főleg a szovjet szakemberek segítségének alap.ián javulás állott be. A mészfogyasztás 50 százalékkal csökkent; megváltozott a töltések sorrendje, megjavult a salakképződés, fokozódott a fűtés intenzitása az olvasztás minden időszakában. A legnagyobb sikerekkel alkalmazták ezeket az új módszereket a trineci acélmunkások. De ezzel szemben az acélkemencékben a naptári időszak kihasználása még mindig alacsony és nem haladja meg átlagosan a 78 százalékot, annak ellenére, hogy a Szovjetunióban több mint 86 százalékot érnek el, az élenjáró üzemekben pedig 94 százalékot is. Olvasztóink a kemenceboltozat életképességét csupán kb. 70. százalékban érik el a Szovjetunióhoz viszonyítva. A kemencék alacsony időbeli kihasználását nemcsak a kemence kiszolgálása okozza, hanem a javítások nem tökéletes szervezése is. Karbantartóink nem gondoskodtak megfelelő módon a javítások gépesítéséről, annak ellenére, hogy kiterjedt szovjet dokumentáció áll rendelkezésünkre. A Martinkemencék kihasználásának növelésében lényeges segítséget jelent a fekete boltozatok alkalmazása, amelyeknek bevezetésében állandóan lemaradunk annak ellenére, hogy Csehszlovákiában bázikus tűzálló anyagot gyártunk. Annak ellenére, hogy úgyszólván dik ötéves terv fokozott feladatainak teljesítésére irányítsuk. * * * Egyik fontos alapanyag

1* a koksz. Fogyasztása kohóinkban a nyersvastermelés önköltségeinek 34,78 százalékát teszi ki. Egy tonna vas gyártásához Szükséges kokszmennyiség a koksz minőségétől fügq; ha jobb minőségű a koksz, csökken a fogyasztás és egy százalékos fogyasztáscsökkentés 0.347 százalékos meqtakarítást jelent a nyersvasgyártás önköltségeiből. Köztársaságunk rendelkezik kokszosítható szénnel. Ez azonban nem mutatkozik meg az elégséges mennyiségű kokszgyártásban, sem pedig minőségében. Talán éppen az a körülmény, hogy kokszelőállító üzemeink vezetői nem kielégítő sikereik okát gyakran elsősorban a szállított szénben és annak minőségében keresik, fő oka annak, hogy nem látják saját hibáikat és hiányosságaikat, munkájuk nem kielégítő voltát. Eqészében kokszelőállító üzemeink technikáját a maximális teljesítmény és annak fokozása elérésében a kokszosítás intenzívebbé tételével a tel

J iesítmény és a koksz minőségének növelésére kell irányítani. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy komplex módon használjuk ki a kokszosítás folyamatának melléktermékeit, beleszámítva a ként, amelynek nemcsak az ipar többi ágazataiban, hanem mezőgazdaságunkban is' nagy jelentősége van (ammoniumszulfát). máig nem építettünk egyetlen előkészítő üzemet a szlovákiai ércek feldolgozására. Alacsony a meglevő előkészítő üzemek kihasználása is. A pörkölt érc minősége nem felel meg a nagyolvasztó töltés szükségleteinek. A szovjet érc szállításánál és átrakodásánál előforduló rendetlenség és hanyagság Csernpn okozója annak, hogy az osztályozott szovjet ércet könnyelműen összekeverik és ezzel veszít értékéből. Az utóbbi években az egyes nagyolvasztó üzemek megkezdték a fújtatott levegő párásítását. Nagyolvasztóink minden dolgozója előtt ismert, hogy ez a haladó technika lehetővé teszi" a nagyolvasztók teljesítményének 3—5 százalékkal való növelését. De sem ők, sem az üzemi igazgatók és a főosztályok igazgatói nem biztosították az előmelegítők javítását, hőkapacitásuk növelését, hogy lényegesen fokozódhasson a fújtatott levegő hőfoka, ami ennek a. technológiának alapvető feltétele. Ebből az okból ez az új technológia nem hozta meg hazánkban a feltételezett- eredményeket. Hogy biztosítva legyen már az 1956. évben és a következő években a nyersvastermelés növelése és hogy lényegesen csökkenjenek a termelési költségek, azonnal meg kell kezdeni az összes intézkedések megjavítását, amelyek a már meglevő nagyolvasztókban lehetővé teszik a második ötéves tervben a nyersvastermelésnek 30 százalékkal való emelését. Hogy ez a nagv feladat megvalósítható. erről meggyőzött bennünket a nagyolvasztók dolgozóinak aktívája, melyet az 1956. évi ellenőrző számok biztosítása céljából hívtak össze. majdnem minden acélüzemünkben kipróbáltuk az oxigén hatását a kovácsolás menetének meggyorsításában és kedvező eredményeket értünk el (pl. a' vitkovicei Klement Gottwald-művek acélrészlegében az olvasztás periódusának megrövidítésével) és annak ellenére, hogy tudjuk, hogy külföldön számos acélüzemben folyamatosan oxigénnel dolgoznak, nem vezettük be acélüzemeinkben ezt a technológiai eljárást. Rejtett tartalékaink vannak a gőz felhasználásában is, ami megrövidíti az olvasztás időtartamát. A szekundáns sűrített levegő fú itatását csupán a tŕineci V. M. Molotov-vasművekben vezették be, ahol a kemencék teljesítőképessége kb. 5 százalékkal emelkedett. A többi acélművek hibája, hogy ezeket a módszereket nem vették át. Lassan fejlődnek és vezetődnek be a modern haladó módszerek — mint a kontinuális öntés (amelynek egyenesen forradalmi jelentősége van a nemesitett acél termelésében és az acél felhasználását 25 százalékkal növeli), a speciális acélöntés légüres térben stb. A további állandóan égető kérdés a selejtképződés. Annak ellenére, hogy az , utóbbi években a selejtképződés szakaszán általánosságban csökkenő irányzat mutatkozik, ez év első félévében még mindig körülbelül 50 000 tonna acél vált használhatatlanná az acélgyártási hibák miatt. Az 1956. évnek és az ötéves terv további éveinek magas feladatai feltétlenül megkövetelik, hogy acélA kohászati termelés nem elégíti ki teljes mértékben a népgazdaságot a hengerelt anyag és csövek szükséges mennyiségével és fajtáival. A hengerlő osztályok hosszú szállítási terminusai haszontalanul meghosszabbítják a gépi berendezések szállításának határidejét és korlátozzák külkereskedelmünk versenyképességét. A hengerlő osztályok össztermelési ciklusából sok idő vész kárba azzal, hogy az anyag az egyes, müveletek közötti időben sokáig hever megmunkálás nélkül. A hengerlő osztályokon sem éri el a teljesítmény az acélüzemek és a hengerelési technológia jelenlegi állásának progresszív teljesítményeit. A hengerelő osztályokon a selejtképződésre befolyással van az a körülmény is, hogy az ingotok felszínének Gazdaságunk szük keresztmetszete marad továbbra is a kovácsolt fém termelése, annak ellenére, hogy kovácsoló üzemeink termelése az első ötéves terv folyamán megkétszereződött. Azok a prések, amelyek ingotbó! gyártanak kovácsolt fémet, 25 százalékkal alacsonyabb teljesítményt adnak, mint a szovjet agregátok. A félkészáruknak szétvágását további megmunkálásra állandóan fürészeléssei végezzük, nem pedig vágással, esetleg töréssel, ahogyan ezt a Szovjetunióban csinálják. Egy olló teljesítménye pótolhatja 40 olyan fűrész teljesítményét, amilyeneket a kladnói Északcsehaz 1948. évhez viszonyítva a bruttótermelést 155 százalékkal növelte és lényegesen kibővítette az árufajtákat. A termelést részben specializálták és sok esetben az újonnan felépített üzemekbe összpontosították. De ennek ellenére az utóbbi években nem ?edezi teljes mértékben gazdaságunk szükségleteit, főleg a mezőgazdaságban, mégpedig - az acéldrót, sodronyok, láncok és csavarok egyes faítáiban. A másodtermelés jellemzője annak tömegessége, de ennek ellenére csekély kivétellel ez a termelés nincsen beállítva az egyes vonalakra és nincsen automatizálva. Nem használták ki teljes mértékben az újjászervezés összes lehetőségeit a termelés gyorsaságának és a termelési berendezések teljesítményének fokozására, valamint a hulladék lényeges csökkentésére. A munkamenetek technológiája, elsősorban a kiégetés és patentálás már idejét múlta. Nincsen bevezetve a pontos A fémkohászatban nagy sikereket értünk el. Aránylag rövid idő alatt bevezettük az alumíniumgyártást, kiépítettük a réz elektrolízisét, növeltük a hulladékokból való öntvények termelését és technológiailag lényegesen megjavítottuk ezt mind az aluminiumöntvényeknél, mind a rézöntvényeknél. Bevezettük a félkész áruk új fajtáinak termelését. De e sikerek ellenére még egész sor komoly hiányossággal küzdünk. Kohóiparunk a félkészáru termelésében több tekintetben erősen lemarad a külföldi gyakorlat mögött. Szükséges, hogy a színesfémek feldolgozásának fő osztálya, valamint a színesfém feldolgozó üzemek is a legnagyobb gyorsasággal megoldják a keramikai szektorral és a kohókeramikai kutatóintézettel együtt az aluminiumolvasztás problémáját az indukciós kemenfcékben, amelyek a Csehszlovák Köztársaságban rendelkezésünkre állnak. / A félkész árukat termelő üzemekben a hulladék felhasználása is komoly hiányosságokat mutat, ami kedvezőtlenül befolyásolja a termelés gazdaságosságát. Az új technika fejlesztésének elkerülhetetlen feltétele a rendszeres, intenzív és céltudatos tudományos-kutató és kísépleti munka. A Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium megteremtette sikeres fejlesztésének kedvező feltételét nyolc kutatóintézet létesítésével. Annak ellenére, hogy ezen intézetek némelyike jó eredményeket ért'el, eredményeik általában nem felelnek meg a kohóipar szükségleteinek. A kutátó-kísérleti munka hiányosságai azt mutatják, hogy a problémák komplex megoldására kell törekedmunkásaink az összes felsorolt problémákat becsülettel megoldják éá a hiányosságokat kiküszöböljék. rendezése, főleg a hibák kiégetése után végzett javítás, nem kielégítő vagy egyáltalán nincs bevezetve. Nem minden üzem foglalkozott a félkészáruk további hengerelés céljából való hevítésének megjavításával és gazdaságossá tételével és ezért nincsenek összes hevítőkemencéink ellenőrző és mérő szerkezetekkel ellátva a hőmérséklet mérésére és az atmoszféra ellenőrzésére. Hengerlő üzemeink fejlődése szórósán összefügg a hengerek minőségével és kicserélésük gyorsaságával. A szürkeöntvény-üzemek technikusai sem oldották meg eddig az olyan keményített hengerek gyártását, amelyeknél lényegesen magas a felületi keménység. országi Acélművekben használnak. Az anyag pácolása üzemeinkben egészen individuális és nagyon különböző, csupán gyakorlati tapasztalatok alapjár. folyik. A felsorolt hiányosságok túlnyomó részének kiküszöbölésére az alapvető technikai-szervezési intézkedéseken kívül meg> kell valósítani a hengerlő sínek specializálását, be kell vezetni a modern kaliberezést és ezáltal jobban ki kell használni a hengerlőüzemek meglévő termelési kapacitását, fokozni kell a teljesítményt és meg kell javítani a hengerelt anyagok minőségét. csavarok'* présgyártása, főleg a nagyobbméretű csavaroknál. A gépek nagy veszteglésének és az alacsony munkaszervezésnek következtébe i nincsenek kihasználva a kapacitások a fonottáru, fűrészek termelésében és másutt sem, annak ellenére, hogy ezek a termékek gazdaságunkban szűk keresztmetszetet képeznek. A pontos anyacsavarpk termelésében osavargyáraink ~Thég nem tértek át a hulladéknélküli préselésre, annak ellenére, hogy ismeretes, hogy ez a termelési menet kb. 50 százalékos anyagmegtakarítással jár. Ennél a módszernél a munkatermelékenység növekedését 400 százalékban fejezhetnénk ki. Az új technika bevezetésében ne.Ti szabad mellőznünk a gépipar lehetőségeit, sem azokat a lehetőségeket, amelyek magában a szektorban állnak rendelkezésünkre. Főleg ezen a szakaszon fontos a gépek segítsége. A fémkohászatban a selejtképződés lényegesen csökkent, de ennek ellenére egyes üzemekben még mindig sok a selejt. Az üzemeknek figyelmüket olvasztóik technológiájára kell irányítaniuk. Teháť a fő osztályok és az összes üzemek technikusai előtt nagy feladatok állnak. Főleg a koncentrátok aglomerációjára és pörkölésére kell a figyelmet fordítani mind a réz, mind az ólom és antimon termelésének szakaszán. Ezenkívül figyelmet kell fordítani a töltőanyag előkészítésére, az aknakemencék rendszerének és a finomítási módszereknek megjavítására. A hengerlő osztályokon át kell térnünk a nagyobb gyorsaságú hengerlésre, valamint a hengerelt anyag nagyobb súlyára. A kitermelő osztályokon korszerűsíteni kell a nehéz munkaasztalokat és át kell térni a csövek termeléséhez és más félkész áru termeléséhez szükséges nagyobb teljesítőképességű berendezések alkalmaza sára, nyújtás helyett a hengerlésre. nünk. fel kell számolnunk az individualizmust, és a kutatások eredményeit mindennél előbb gyorsan kell megvalósítani. A tervezőintézetek sem járulnak hozzá kielégítő mértékben a gyors technikai fejlődéshez. Mit sem érne a legjobb kísérleti és kutatómunka, ha eredményei megvalósítását nem tudnánk biztosítani' idejében történő és jó minőségű tervezéssel és építéssel. Széleskörű és gazdagon ellátott tervezési szervezetünk van, amelyre költségvetésünk nagy összegeket áldoz. Eddig nem kezdtük meg a tervek tipizálását. Nem értékeljük eléggé a javasolt berendezések gazdasági hatóerejét. nem vesszük át a műszakok tapasztalatait és újítási javaslatait. A tervezés legtöbbnyire azon akad meg, hogy a tervezők nem kapják meg a tervek kidolgozásához szükséges alapokat, például a kidolgozott technológiát és az új technika ismereteit. Az irányítás magasabb színvonaláért Technikánk minden irányban való lemaradását nemcsak technikai tényezők okozzák. Az igazgatási apparátus minden helyén, különösen az üzemekben egész sor szervezési, tervezési és káderhiányosságokat tapasztalhatunk. A szervezés és irányítás terén az utóbbi időben előrehaladást értünk el. Űj vezető dolgozók nőttek fel, akik jobban megbirkóznak a műhelyek, vállalatok és az egész szektor irányításának nagy feladataival. Egyben azonban tudatában kell lennünk, hogv ez a javulás elsősorban az összegyűjtött tapasztalatoknak köszönhető, tehát nem a szervezés és irányítás problémái rendszeres tudományos alapokon történő megoldásának. Sokkal mélyeb-. ben kell ismernünk és a' gyakorlatban alkalmaznunk az irányítás szocialista elveit úgy, ahogyan a Szovjetunióban meghatározta azt a szervezéssel és irányítással foglalkozó tudomány. Nem elég csupán ezeknek az elveknek egyikéről, a politikai és a gaz1 dasági vezetés egységéről beszélni, hanem el kell érni azt, hogy ez az elv áthassa az irányító szervek mindennapi munkáját. Az irányítás és a szervezés tökéletesítésénél mindig szem előtt kell tartani azt. hogy semmit sem segít a legjobb irányítás és a legjobb szervezés sem, ha nem tartják be a fegyelmet minden munkaszakaszon. Itt jelentős szerep jut mestereinknek, akik a termelés közvetlen szervezői a munkahelyeken. Munkájuk színvonala az utóbbi időben -emelkedett, azonban távolról sem lehetünk elégedettek az elért állapottal. A káderek magasabb szakképzettségéért és a dolgozók kezdeményezésének fellendítéséért A kohóipar rohamos technikai fejlődése nagyobb követelményeket támaszt vezető dolgozóink szaktudásának színvonalával szemben, éspedig mind vezető szerveinkben, mind vállalatainkban és üzemeinkben. Látjuk, hogy vezető dolgozóink egész sorának eddig nincs megfelelő képzettsége s nem ismeri a technikai problematikát. A káderek elosztása helytelen, főleg a fejlődésükről való gondoskodás nem kielégítő. A kormányhatározat megteremtette a főiskolát végzett káderek helyes elosztásának feltételeit. Vállalataink vezető dolgozói gyakran a kormányhatárožatnak csak azt a részét látják, amely jogokkal ruházza fel őket és kevésbé veszik észre azt a részét, amely kötelességeket ró reájuk. Vállalataink irányítása feltétlenül egyre nagyobb technikai és közgazdászati tudást követel meg. Látjuk azonban, hogy vezető dolgozóink nem növelik kielégítő mértékben műveltségüket, s nem egészítik ki ismereteiket. A főiskolák nevelési színvonalának és a tanulókkal szemben támasztott követelményeinek ~ is növekedniök kell. Az üzemekben nem használják ki a dolgozók tudása bővítésének lehetőségeit. Nem helyesen használják ki például a gazdag technikai irodalmat. Technikusaink kötelessége, hogy technikai irodalmunkat eredeti cikkekkel és hozzászólásaikkal lássák el, s így emeljék színvonalát. Az új technika - fejlesztéséhez, a termelési és gazdasági feladatok jobb teljesítéséhez jelentős mértékben járulhat hozzá és kell is hozzájárulnia a fellendülő szocialista verseny alkotó kezdeményezésének. Eddig azonban nem minden gazdasági dolgozó, — főleg technikus és funkcionárius — van tudatában annak az elvnek, hogy a szocialista verseny a szocialista társadalom építésének módszere. Vállalatainkban és üzemeinkben feltétlenül sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni a termelési — technikai propagálás összes formáját. A nagyolvasztók térfogatát teljesen ki kell használni Az acéltermelés szakaszán A kovácsolt fém termelése Másodtermelésünk A fémkohászat sikerei Alkalmazzuk a gyakorlatban a kutatómunka eredményeit Több hengerelt anyagot!