Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-05 / 239. szám, szerda

1955. október 5. UJSZ0 5 Kilátásaink az atomenergia fejlesztésében A tudomány és a technika fej­lődésének rohamos üteme, valamint 4z atommag terén vég­zett kutatások rendkívüli sikerei utat nyitnak egy új, tudományos, techni­kai és ipari forradalomhoz. Ha mér­legeljük mily korlátlan lehetőségeket nyújt a magfolyamatok békés felhasz­nálása, kezdve az energetikától, a motorhajtástól egészen a biológiáig, biokémiáig, orvostudományig, vala­mint a tudomány és a technika egyéb területéig, akkor nem csoda, hogy az atomerő békés felhasználá­sának kérdése mozgásba hozta az egész világot. Az emberiség nagy megelégedéssel fogadta az atomerő békés felhaszná­lásával foglalkozó genfi értekezlet eredményeit. Ezen az értekezleten megnyilvánult, hogy a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer együttműködése ezen a téren is le­hetséges és az emberiség számára hasznos. A z atomerőr.-'k, mint új energe­tikai forrásnak kihasználása óriási fontosságú a jólét további növe­kedésére hazánkban is. Tekintettel a jelentősen előrehaladott iparosításra és a gazdaság tervszerű fejlődésére, jelentősen emelkedik a villanyerőfo­gyasztás köztársaságunkban a követ­kező években. Feltételezik, hogy 1965­ben ez a fogyasztás mintegy 45 milli­árd kilowattot és 1975-ben mintegy 100 milliárd kilowattot tesz majd ki. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon vízierőink, amelyek aránylag csekélyek, és tüzelőanyagkészleteink, amelyek bizonyos mértékben kimerít­hetők, elegendők lesznek-e az ál­landóan növekvő villanyeröfogyasztás fedezésére. És éppen itt jön segítsé­günkre az atomerő, amely megengedi, hogy a villanyerőtermelés kérdését megoldjuk a széntől és a víztől füg­getlenül. Figyelembe kell venni azt is, hogy atomvillanyművek építésével szabaddá válik jelentós mennyiségű szén, mint fontos nyersanyag a vegyi­ipar számára, ahol a szenet sokkal gaz­daságosabban használják ki. Mindez azt mutatja, hogy az első atomvillanymű felépítése hazánkban, amelyet 1960-ig üzembe helyeznek, új korszak kezdetét fogja jelenteni, vala­mint minőségi változást jelent az ener­getikai alap fejlesztésében is. A gazdag nyersanyagforrások, valamint az a tény, hogy országunk már ma magas­fokúan iparosított állam, amelynek ipara jó technikai színvonalon áll (s ez a színvonal tovább fog emelkedni), le­hetővé teszi, hogy reális terveket ké­szítsünk az atomerő és energetika ki­használására. Ezek a tervek feltétele­zik, hogy 1970-ben mintegy 20 milliárd kilówatt villanyerőt és 1975-ben 60 milliárd kilowattot termelnek a cseh­szlovák atomvillanyművek az egész villanyerőfogyasztásból. P ártunk és kormányunk az atom­erő békés felhasználása terén végzett kutatómunkák fejlesztéséne!: különleges figyelmet szentel. Kor­mánybizottság alakult az atomerő bé­kés felhasználására. Ez a bizottság a kormány támogatásával minden "intéz­kedést megtesz a nagy feladatok el­végzésére. A. Szlovák Tudományos Akadémia mellett is külön bizottságot létesítettek az atomerő felhasználásá­ra. Ez az intézet egyrészt kutatómun­kákkal, másrészt gyakorlati tevékeny­séggel foglalkozik. Szlovákiában sok­kal nehezebb a helyzet, itt alapjaiban kell kiépíteni mindent, mivel az atom­mag kutatásának kérdését mindeddig eléggé elhanyagolták. A részecskéket gyorsító berendezésekkel ellátott ku­tató fizikális laboratóriumok felépíté­sének tervei* valamint a reaktorral fel­szerelt energetikai laboratóriumok fel­építésének tervei is nagyon ígéretesak, 1 rsak minél előbb valóra kell ókét vál­tani. Az első atomvillanymű felépítése % üzembehelyezése, amely Csehszlová-. kiát azon országok közé. sorolná, ame­lyek e téren elsőrendű szerepet ját-' szanak, elegendő számú szakképzett munkaerőt kíván meg a tudományos és ipari tevékenység ezen új szaka szá­mára. Ezért a prágai Károly-egyet';m mellett a magtechnika és fizika külön fakultását létesítették, amelynek dé­kánja dr. Petr 2ilka tanár, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia levelező tagja. Prágában ipariskolát is létesí­tettek. Mindez azonban nem elegendő. Az új terveket további szakiskolák, tanfolyamok rendezésével, valamint széleskörű népszerűsítő tevékenység­gel kell alátámasztani. Nagy feladatok várnak gépiparunkra és vegyiiparunkra is. Határozottan gépiparunk az, amely eldönti az atom­villanyművek felépítésének és üzembe­helyezésének megoldását, mert a kí­sérleti és energetikai reaktorok építé­se, az atomvillanymüvek felépítése, az érzékeny és fontos mérőműszerek gyártása, a szabályozó és önműködő berendezések készítése, az urán, thó­rium, plutónium gyártására és feldol­gozására szolgáló üzemek felépítése, valamint az olyan legfontosabb nyers­anyagokkal és segédanyagokkal dolgozó üzemek felépítése és berendezése, mint a tiszta grafit, a nehéz víz, berilium, stb. — mindez a gépipari dolgozók vál­lára nehezedik. Vegyiiparunknak el kell sajátítania a reaktoranyagok ter­melésének új technológiáját. Mivel a reaktorok bőséges mennyiségű rádió­aktív elem forrásai és az uránreakto­rokból további előnyös tüzelőanyag, plutónium származik, a vegyiiparnak jól fel kell készülnie besugároztatott anyagok feldolgozására és a plutónium elkülönítésére. A kezdeti nehézségek leküzdésében önzetlen és nagyvonalú segítséget nyújt nekünk a testvéri* Szovjetunió. A szovjet kormány maga ajánlotta fel még ez év kezdetén köztársaságunknak a sokoldalú segítséget az 5000 kilowatt teljesítményű kísérleti atomreaktorok tervezésében, szállításában és építésé­ben, valamint az elemi részek gyorsí­tóinak tervezésében és készítésében. Tudósainknak és technikusainknak le­hetőségük nyílott és nyílik megismer­kedni a Szovjetunióban folyó tudomá­nyos kutatómunkákkal az atomerő bé­kés felhasználása terén, valamint a szovjet kísérleti reaktorok tevékenysé­gével. A szovjet szakemberek a leg­közelebbi időben segítenek felszerelni nekünk egy kísérleti reaktort, amely 2000 kilowatt teljesítményű lesz. A Szovjetuniónak ez a segítsége lehetővé teszi számunkra, hogy kifejlesszük a magfizika terén végzett kísérleti mun­kákat, a kísérleti atomreaktorokból je­lentős mennyiségű rádióaktív izotópot nyerjünk és kiképezzük a tudósok és technikusok kádereit az atomerő to­vábbi kihasználására. T ekintettel energetikai alapunk fejlesztésének jövő nagy ter­veire, a fő figyelmet az atomerőkuta­tásnak kell szentelni. Ezért létesítette a kormány a Magfizikai Intézetet, amelyből fokozatosan az atomkutatás nagy központja épül ki. Az atomerőku­tatásnál nagy figyelmet kell szentelni a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia és a főiskolák munkahelyeinek. Nagyon fon­tos azonban, hogy a munkákat az atomerőberendezések felépítésével ösz­szefüggő kérdések megoldására irá­nyítsák. Kutató dolgozóink előtt ezen a téren óriási kilátások nyílnak meg. Hisz a szovjet atomvillanymű, valamint oz angliai tervezetek is tulajdonképpen az első lépéseket jelentik az atomerő fel­használására az energetika érdekében. A hasított anyagok fajtáinak különbö­ző kombinációi, a hő levezetésének ja­vítása többszáz reaktor létesítésére nyújt lehetőséget. Arról van szó, hogy a legalkalmasabbat — a leggazdaságo­sabbat váalss^unk ki. Az elmaradást azonban csak akkor hozhatjuk be, ha először felhasználjuk azokat a dol­gokat, amelyeket a gyakorlatban már kipróbáltak és azután, csak ezek alap­ján, nagyon konkrét kutatás után — mint ahogy azt a Szovjetunióban is tették — keresünk új módszereket az energetikában való felhasználásra. A. Szovjetunió atomvillanyműve egy­éves működésének eddigi tapasztalata annak ellenére, hogy egy kilowattóra ára eddig meghaladja a hővillanyműbsn termelt kilowattóra átlagos árát, meg­mutatta e villanymű nagy előnyeit, amikor is 15 millió kilowatt villanyét ó termelésénél egyetlen egy üzemzavar sem fordult elő, ami a villanymű nagy­fokú megbízhatóságáról tanúskodik. A hőnek az uránelemekböl a vízbe, való átvétele rendszeresen folyt és a kivá­lasztott rozsdamentes acél megbízható anyagnak mutatkozott. Az önműködő szabályozó és az üzemzavar jelzésére készített berendezések is hibátlanul dolgoztak, úgyhogy a villanyműben a gépek kezelése az adott feltételek mel­lett csupán arra szorítkozott, hogy el­lenőrizték a műszerek és jelzőkészülé­kek adatait. Még a nagy körszivattyú­kon és a gőzgenerátorokon sem figye'­ték meg a rádióaktív sugárzás olyan befolyását, amely megzavarhatta volna a technológiai sémát. A villanyműben kipróbálták a reaktor tevékenységét a turbogenerátor különféle megterhelése mellett, a villanyművet felhasználták egy lakótelep fűtésére is, emellett az üzemmenet teljesen stabil volt. A bio­lógiai védelmi intézkedések is annyira megbízhatóknak mutatkoztak, hogy nem figyeltek meg semmilyen ártalmas hatást a villanymű kezelőinek egészsé­gében. Az említett magasabb árat különféle tényezők okozzák, elsősorban a villany­mű kis arányai, a fűtőelemek egység­termelésének nagy költségei, az arány­lag nagy uránfogyasztás, amit a reak­tor kis méretei okoznak és a szerke­zeti sajátosságok egész sora, amelyek­nek biztosítaniuk kellett a villanymű üzemének nagyfokú megbízhatóságút A z atomvillanymű gazdaságos volta azonban lényegesen emelkedik a tapasztalatok egész sora alapján, a teljesítmény fokozásával, a fűtőelemek sorozatos termelésével, ami a jövőben megköveteli, hogy na­gyobb teljesítményű energetikai köz­pontok egész sorát építsék, amelyekben kisebb lesz a tüzelőfogyasztás. Például a két reaktorral működő (az egyik re­aktor 200 000 kilowatt hőteljesítmé­nyü) 100 000 kilowatt teljesítményű atomvillanymű tervének elemzésénél, amely ugyanolyan típusú, mint az első atomvillanymű, megmutatkozott, hogy a villanyerő ára lényegesen csökken. Már magának a reaktor méreteinek megnagyobbítása is lehetővé teszi, hogy 2,5 százalékos, 235-ös uránnal dúsított uránt alkalmazzunk, míg az eddigi reaktornál 5 százalékos uránt alkalmaznak. Ez nagyban csökkenti ez egy kilowattóra villanyenergiára eső termelési költséget A tervezett atom­villanyműben, amely 100 000 kilowatt teljesítményű lesz, a két reaktorban a fogyasztást évi 20 tonna uránra becsü­lik. , A 100 000 kilowatt teljesítményű atom-villanymű tüzelóköltségeinek ösz­szehasorüítása egy mai ugyanilyen teljesítményű hövillanymű tüzelőkölt­ségeivel, amely szenet éget, azt mond­ja ugyan, hegy az egy kilowattórára esi' termelési ár az atomvillanymüben még mindig valamivel magasabb, mint a íendes villanyműnél, azonban csök­ken a kezelőszemélyzet száma, mégpe­dig a gőzgenerátoknál és a reaktorok­nál háromszorosan és csökken a saját vHlanyerófogyasztás is. Nagyon kedve­zően javul a vil^-tnymű üzemeltetési technikája, az anyagi kiadások csök­kennek az atomvillanymű javára és a méreteket összehasonlítva megmutat­kozik, hogy az atomvillanymű kisebb, mint a közönséges villanymű. Mindez lehetővé teszi, hogy az atomvillanymű­Vek fedezzék az állandóan növekvő vil­Umyerőfogyasztást az iparban és a me­zőgazdaságban. Ehhez még hozzájárulnak a helyi körülmények, a források kérdése és az ipar fejettsége. Köztársaságunknak nagyon jó előfeltételei vannak, főleg ami a jóminőségú urán lelőhelyeit, és az ipari dolgozók magas technikai szín" vonalát illeti; minden lehetősége meg var. ahhoz, hogy felhasználja a szovjet tudósok és technikusak tapasztalait. Mindez fokozza az atomvillanyművek felépítésének és üzembehelyezésének gazdaságosságát hazánkban. J óllehet az atomerő felhaszná­lásának kilátásai az energe­tikai alap kiépítésénél nálunk biztató­ak és reálisak, jóllehet világos, hogy az atexmerő egyre behatóbban befolyásolni fogja népgazdaságunk további növe­kedését, a jelenlegi időszakban fj vil­lanyenergia forrásaink a vízi villatiy­erömüvek és főleg a gőzvillany­müvek. Tehát ebben is be kell tar­tani bizonyos arányosságot: egyrészt teljesíteni kell a jelenlegi és közeli fejadatokat, másrészt azonban gondol­ni kell a jövőre is, amely kétségtelenül az atomerőé. Juraj Bober. AZ ATOM (F. S.) Atom ... atom. Naponta hangzik el ez a bűvös szó, helyeseb­ben mondva, közismert szó. De egy­pár évvel ezelőtt még vajmi keveset tudtunk az atomról. Csak nagyon rit­kán találkoztunk vele mindennapi iro­dalmunkban. Bezzeg ma mindenütt ol­vashatunk róla. Rengeteg közlemény jelenik meg az atomfizika eredmé­nyeiről és az atom felhasználásáról, mert az atomfizika tudománya egy­re nagyobb tért hódít magának, min­dig többen és többen mélyednek az atomfizika tudományánok boncolga­tásába. Ismeretünk is állandóan bővül. Jelen esetben nem felhasználásáról, hantra lényegéről írunk néhány sort. Leghelyesebb lesz, ha ott kezdjük, hogy minden körülöttünk, az egész világmindenség a parányi atomokból van felépítve. Mindnyájan tudjuk, hogy az anyag molekulákból tevődik össze, a molekulák pedig atomokból állanak. Az atom ugyanis az anyag legkisebb részecskéje, mely még meg­tartja az egész építmény jellegzetes tulajdonságát. Mendelejev, a híres szovjet akadé­mikus az 1800-as évek folyamán az anyagok alkotórészeit, elemeit perio­dikus rendszerbe foglalta, amelyek tu­lajdonképpen az atomokból állanak. A rendszer 98 elemet különböztet meg, melyeket atomfizikai felépítésük szerint csoportosított. Ez a rendszer mai ismereteink egyedülálló alapja, melyből meghatározható az egyes atomok felépítése, tulajdonsága, más atomokhoz való rokonsága. Földünk anyaga 98 elem atomjának mintegy 500 ezer vegyületéből és vegyületei­nek keverékéből áll. Az atomok kap­csolódásával a kémia tudománya fog­lalkozik, mely a vegyületek kiala­kulását, létesiilését pontos törvénybe foglalja. Tehát mi is az atom? Már em­lítettük, hogy az anyag legkisebb ré­sze, mégpedig azért, mert, ha maga az atom építménye megváltozik, meg­változik maga az anyag is. Ha egy atjin bomlásnak indul, egy teljesen új tulajdonságú atom jön létre, mely megint a Mendelejev-táblázat egyik t lemének alkotórésze lesz. A bom­lást hatalmas hőenergia felszabadulása kíséri. A tudósok figyelmét a magá­tr.l bortiló rádiumatom ragadta meg. A rádium több állomáson keresztül, hosszú éveken át magától bomlik, mi­közben energiát szabadít fel. A bom­lás utolsó állomása a rádióaktív ólom. A rádium megfigyelése alapján a tu­dósok megállapították, hogy magától nem bomló atomokat is bomlásnak lehet indítani mesterséges úton, vagy­pedig azok bomlását szabályozni le­het és így óriási mértékű energia­mennyiségeket lehet felszabadítani. Már az elmondottakból érezhető, hogy az atom is alkotórészekből áll. Szerkezete pozitív töltésű atommag­ból és a körülötte keringő negatív töltésű elektronokból van felépítve. Könnyen elképzelhetjük az elektrono­kat úgy,, mint naprendszerünk egy­egy bolygóját, mely a nap körül, azaz a mi esetünkben az atommag körül kering eliptikus pályán. Minden egyes elektronnak megvan a maga pályája, msluen állandóan mozgásban van. A negatív és pozitív töltés közötti von­zóerő biztosítja ezen egyensúly-álla­potot. Az atommag protonokból és neutronokból stb. tevődik össze. A protonoknak pozitív töltésük van és számuk ugyanannyi, mint az elipti­kus pályán keringő elektronoké. A neutronok pedig semleges töltésűek. Az atom tulajdonságát a protonoknak, vagyis az elektronoknak száma ha­tározza meg. Pl. a közismert hidro­gén-atomnak egy elektronja és egy protonja van. Míg az oxigénnek 8 elektronja és 8 protonja van. Ha az elektronoknak, vagyis a protonoknak a száma megváltozik, új tulajdonságú atom keletkezik. Ezen alapszik az atombontás technikája, melyet külön­leges fizikai módszerekkel végeznek hatalmas mértékű hőenergia felsza­badítása mellett. Meg kell jegyezni, hogy az energia felszabadítása heve­sen történik és ezért azt többfajta eljárással 'fékezik. \TU DO HÁNY A VILÁG LEGNAGYOBB VÍZIERŐMÜVE A kujbisevi vízierőmű a világ legna­gyobb vízienergia-telepe, mely évente 2 millió 100 ezer kilovattóra villamos áramot fog szolgáltatni. A vízierőmű ez év végén már teljes kapacitással fog dolgozni. AZ ÜVEG ESZTERGÁLÁSA V. A. Fedotov, a Szovjetunió Tudo­mányos Kutató Intézetének dolgozója új módszert dolgozott ki az üveg esz­tergálásával kapcsolatban. A megmun­•' kálási mód lehetővé teszi az üveg esz­tergálását 100 méter percenkénti vá­gási sebességgel, 5 századmilliméteres előtolással. Munka közben különleges szódaoldattal hűtik az esztergakést. 4000 LÓERŐS ELEKTROMOS DIESEL-MOZDONY A Moszkva melletti kuntovskei kí­sérleti vasútvonalon új típusú, 4000 ló­erős elektromos Diesel-mozdonyt pró­bálnak ki. Az új mozdony 100 kilomé­teres óránkénti sebességgel tudja von­tatni a tehervonatokat. A mozdonyt két darab 2000 lóerős Diesel-motor hajtja. ÜJ SILÓZÖ KOMBÁJN A Csehszlovákiai Mezőgazdasági Gé­pek Kutató Intézete a múlt évben si­kerrel szerkesztett egy silózó kom­bájnt, mely a takarmányt a helyszínen, menet közben szecskázza és silózásra készen rakja a szállító kocsiba. A jói végződött kísérletek után ez évben mezőgazdasági dolgozóink kezébe ke­rülnek az új típusú gépek. PIANINÖ HÜROK NÉLKÜL Németországban húrok nélküli pia­ninót készítettek. A húrok helyett kü­lönböző hosszúságú fémrudakat alkal­maznak, melyek különleges öntvényből készülnek. A pianinó előnye, hogy nem hangolódik le. AZ „S 440"-ES SZEMÉLYGÉPKOCSI A „Spartak" nevet viselő próbatípu­sú személygépkocsi az „S 440" hivata­los nevet kapta. A szám első jegye a motor hengereinek számát jelenti, a ' két utolsó a motor teljesítményét. Te­hát a személygépkocsi négyhengeres, 40 lóerős motorral van ellátva. , KONZERVÁLT VIRÁGOK Egy hollandi kutatónak hosszadalmas kísérletezés után sikerült megvalósíta­nia a virágok konzerválását. A konzer­válás különleges injekcióval történik, melyet a virág szárába fecskendeznek. Az injekció hatáséra a virág megkemé­nyedik, megtartja eredeti színét és alakját, csak illatát veszíti el. RÁDIÖJAVlTÖ KÉSZÜLÉK Tranzisztorok segítségével egy olyan készüléket szerkesztettek, melyet rá­diójavításoknál hibakeresőként hasz­nálnak. A készülék hangszórója külön­bféle hangokat ad a hibakeresés köz­ben. A hangokból meghatározható a hiba helve. Hibakeresés közben a ké­szülék kézben tartható. NYLON HAJŐCSAPÁGYAK Hollandiában a folyami ňa.iók csap­ágyozását nylon csapágybélésekkel ké­szítik. A gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy az ilyen csapágyak élettartama hatszor nagyobb, mint a fémcsapágyaké és a csapágyakat még kenni sem kelL 1000 SZÉNKOMBÁJN A Szovjetunió szénbányáiban már kh 1000 szénkombájn és több mint 2600 rakodógép segíti a dolgozók munkáját. A kombájnok és a rakodógépek száma állandóan emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents