Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-29 / 260. szám, szombat

1955. október 169. U I SZ Ö 5 Merész feladataink megvalósítása megköveteli építészetünk magas színvonalra emelését Anyuin Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának az építészeti dolgozók első országos technikai értekezletén mondott beszéd e Az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezlete befejeződött Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Nemzeti Front kormánya megbíztak, hogy ér­tekezletüknek tolmácsoljam szívélyes elvtársi üdvözletüket és sok sikert kí­vánjak az építészet további fejlődésé­vel, iparosításával összefüggő jelentős és nagyfontosságú feladatok megoldá­sához. Az építészeti dolgozók értekezlete röviddel Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumá­nak ülése után ült össze. A Központi Bizottság rámutatott arra, hogy mi­lyen irányban kell összpontosítanunk igyekezetünket annak érdekében, hogy népgazdaságunk olyan fontos ágazatá­ban, mint az építészet, új, lényeges sikereket érjünk el. Kiemelte építé­szetünk további fejlődésének nagy po­litikai jelentőségét és rámutatott ar­ra, hogy fő iránya az iparosításban van a legmagasabb technika alapján. A népgazdaság fejlődése ütemének meghatározása szempontjából fontos tényező a beruházási építkezés. Terv­szerű teljesítésében döntő jelentősége Pénteken, október 28-án fejeződött be a prágai Julius Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában levő Kongresszusi Palotában az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezlete. Az ülés utolsó napján is jelen volt a párt és a kormány küldöttsége Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának vezetésével és a külföldi küldöttségek. A tárgyalás folyamán, amely október 26-tól 28-ig tar­tott, egész köztársaságunk építészeti küldöttségei ki­cserélték az építkezés és az építőanyagok termelési sza­kaszán szerzett tapasztalataikat. Rámutattak a hibákra, amelyek az építkezés eddigi hiányosságainak okozói és hangsúlyozták a technikai fejlődés jelentőségét. A vita­felszólalások is megmutatták, hogv meg kell javítani az építkezések szervezését és irányítását. Csak így telje­sítik az építészeti dolgozók a CSKP KB határozatát az építészetről és azokat a feladatokat, amelyek a második ötéves tervben várnak rájuk. A péntek délelőtti vita keretében Oldrich Beran mi­niszter beszélt az Országépítő Bizottság feladatairól. van az építészetnek. A beruházási építkezés merész feladatainak megva­lósítása megköveteli, hogy építésze­tünket magas színvonalra emeljük. Az utóbbi időben az építészet és a népgazdaság többi ágazatai között aránytalanság állott be, aminek az az oka, hogy az építészet iparosításának üteme lassú volt. Ezért a Központi Bizottság az építészet és iparosításá­nak kérdését napirendre tűzte és rá­mutatott arra, hogy e döntő feladatok megvalósításától függ, hogy hogyan teljesítjük a népgazdaság fejlődésének második ötéves tervét. Az építészet iparosítása lényeges befolyással lesz a beruházási építkezésre, aminek abban kell meg­nyilvánulnia, hogy gyorsabban és ol­csóbban fogunk építeni. Ez kétségte­lenül megmutatkozik a nemzeti jöve­delemben is és így jobban valósíthat­juk meg a dolgozó nép életszínvonala emelésének politikáját. Szeretnék néhány kérdésről beszél­ni. Elsősorban az építészet iparosításá­nak szükségességéről a legmagasabb technika alapján. Ismerik szocialista építésünk eddigi eredményeit, melyekben döntő és fon­tos jelentősége volt az építészet álla­mosításának. Az építészet államosí­tása a tervszerű beruházási építkezés fontos tényezőjévé vált, lényeges mér­tékben szolgálja a népgazdaság fej­lődését, és ezzel a népi demokratikus állam erejének megszilárdulását. A párt és a kormány vezetésével, hála az építészeti dolgozók áldozatos igyekezetének, ez a túlnyomó részben lemaradt ágazat, az államosítás utáni néhány év folyamán olyan színvonalat ért el, hogy egészben véve sikerrel teljesítettük az építészeti termelés legfőbb feladatait. Nemcsak az új la­kások tízezreit építettük fel, hanem és elsősorban számos modern ipari üze­met, vízi- és gőzhajtású villanytele­pet és egyéb gazdasági, szociális és kulturális objektumot. De az elért sikerek ellenére egyre jobban látjuk, hogy az építészeti ter­melés jelenlegi technikai színvonala nem képes fedezni gazdaságunk és dolgozó népünk egyre növekvő köve­telményeit. Az építészet így lemarad a népgazdaság szükségletei mögött. Nem hagyhatjuk az építészeti ter­melést azon a ponton, ahol most van és szükséges, hogy rövid idő alatt elérje azon ágazatok színvonalát, ame­lyeknek ipari színvonala magas. Kü­lönben nehézségek keletkeznének egész népgazdaságunk fejlődésében. Sok új üzemet kell építenünk Vegyük az egyik ipari ágazatot a másik után — és itt nem gondolok az egészségügyre, iskolaügyre és más ágazatokra — valamennyinek nagy kö­vetelményei lesznek a második ötéves tervben az építészettel szemben a beruházási terv keretében. 1956-ban a beruházási építkezés összterjedelme 9,9 százalékkal növekszik az idei terv­hez viszonyítva. Ebből több mint 15 milliárd korona értékű lesz az épít­kezési, szerelési munkák mennyisége ami 8,2 százalékkal több, mint ahogy az 1955. évi terv megszabta. Elvárjuk, hogy az építészet iparosítása meg­hozza eredményeit abban, hogy a be­ruházási építkezésre tervbevett pénz­ügyi eszközökkel többet és gyorsabban építünk, mint ahogy azt a terv felté­telezi. A beruházási építkezés feladatainak nagyságát az 1956-tól 1960-ig terjedő években az bizonyítja, hogy csupán a tüzelőanyag kitermelés ágazatában 59 új építkezést kell megkezdeni és 44 megkezdett építkezést viszünk át a második ötéves tervbe. A második ötéves tervben egész sor jelentős energetikai forrást kell kiépíteni. E beruházási művek idejé­ben való és jó megvalósítása az ener­getikai alap új kapacitása építésének szakaszán szorosan összefügg a nép­gazdaság egész fejlődésével, hogy to­vább folytathassuk egész termelésünk és országunk villamosítását. Kohászatunk szempontjából nagy je­lentősége lesz a további agglomerációs kemencék építésének befejezése Egy­idejűleg megvalósul a Klement Gott­wald Oj Kohóban további két nagy­olvasztó építése. 1958-ban üzembe akarjuk helyezni a besztercebányai új cementüzemet. Befejezzük 11 előgyártóüzem építését, két üzemet kibővítünk, négyet pedig újonnan építünk. Az előszilárdított betonból készült oszlopok gyártására három üzemet építünk. Befejezzük a heneoveei fakombinátban a celluloze­osztály és a fűrésztelep építését. Az ipar szakaszán ez csak néhány fontos beruházási feladat. Teljesítsük a lakásépítés tervét Az építkezés mai üteme és a mun­katermelékenység eddigi eredményei nem biztosítják olyan komoly felada­tok teljesítését, amelyek a lakásépí­téssel függnek össze. Azok a pénz­ügyi eszközök, amelyeket a lakásépí­tésbe fektetünk, évről évre növeksze­nek. A pénzügyi és anyagi alapok gazdaságosabb kihasználása az építé­szet széles kezdeményezése alapján a gépesítés és az új technika, a jobb munkaszervezés teljes kihasználása mellett, lehetővé teszi számunkra több lakás építését és így egyre nagyobb mértékben elégíthetjük ki dolgozóink lakásigényét. Tudatosítsuk csak, mit jelentene, ha Ostraván több lakást építenénk, a bányászatiban az állandó munkaerők biztosítása szempontjából és ezzel gazdaságunk részére a szén­fejtés szempontjából is. Mezőgazdasági építésünk is évről évre a szocialista mezőgazdasági nagy­termelés fejlődésének arányában fog növekedni. A mezőgazdaságban az épí­tészeti és szerelési munkák terjedel­me az első ötéves tervhez viszonyítva kb. 130 százalékkal növekszik. Az épí­tészetnek új objektumokat kell építe­nie és biztosítania kell az állattenyész­tési termelés, a gép- és traktorállomá­sok és állami gazdaságok építkezéseit. Az építészetnek nagy jelentősége van az egységes földművesszövetke­zetek további fejlődésére és megszi­lárdítására. Bevált tapasztalat, hogy szilárd szövetkezet és sikeres szö­vetkezeti fejlődés elsősorban ott van, ahol a közös munka szervezése ma­gasabb színvonalon van és főleg ott, ahol közös az állattenyésztési terme­lés. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb mértékben biztosítani kell a közös te­hénistállókat, sertésólakat, baromfi­ólakat é6 az állattenyésztési termelés fejlődése szempontjából elkerülhetet­len egyéb építkezéseket az EFSZ-ek­ben. Az építészet iparosításának továbbá az a nagy jelentősége, hogy emelke­dik a munkatermelékenység, hogy a kőművesek, betonozók és a többi dol­gozók az építkezéseken és az építő­anyagtermelő üzemekben kevesebb fá­radsággal nagyobb eredményeket ér­nek el. Az árammódszeres építésre, az épít­kezés szerelésének módszerére való áttérés, a gépesítés és az új techni­ka segítségévei, az építkezési munkák minél nagyobb számának közvetlenül az építkezéseken való következetes szakosításával elérjük az építkezések idejének megrövidítését és lehetővé válik az építkezési termelés terjedel­mének általános növekedése és az építkezések számának szaporodása és az építőanyag termelésének növeke­dése is. Nagy részben kiküszöböljük az építészeti termelés idényjellegét, fo­kozódik a gazdaságosság, a munkater­melékenység és a dolgozók keresete is növekszik. Nagymértékben hozzá­járul ez az építészetben a munka­erőhullámzás csökkentéséhez és a ká­derek állandósításához. Ezzel megte­remtjük a feltételeket ahhoz, hogy az építészetben állandó magas szakkép­zettségű munkaerőkből álló káderünk legyen, ami az építkezés nagy felada­tai legyőzése legfontosabb féltételeinek egyike. Az építészet fejlődésében és iparo­sításában nagy jelentőségűek az első lehetővé teszi az építkezéseken a sze­relési csoportok szakosítását. Szükséges, hogy a kutatóintézetek a könnyű anyagokból és betonból, elö­szilárdított vasbetonból készü'ó elő­gyártott termékek alkalmazására és fejlesztésére fordítsák igyekezetüket és hozzájáruljanak az ipari építkezé­sek iparosításának fejlesztéséhez. Sokkal nagyobb és következetesebb gondot kell fordítaniok az építészet részére készülő új gépek és berende­zések kutatására és fejlesztésére. A tipizált tervezés jelentősége A másiK kérdés építkezéseink ter­vezésére és előkészítésére vonatkozik. A jó és idejében történő tervezéstől nagymértékben függ az építkezés üte­mének gyorsasága, értéke és egész si­kere. Ebben döntő tényező a tervezők munkája. Elsősorban nekik kellene az építészet iparosításáért folytatott harc első soraiban állniok. Az eddigi tapasztalatok azonban en­nek ellenkezőjéről beszélnek. Ma va­lamennyien megértjük a tipizált ter­vezés nagy jelentőségét és fontosságát nemcsak az építészet iparosítása, ha­nem annak gazdaságossága szempont­jából is. Ügy tűnik, hogy ezt a fontosságot nem értették meg a tervező szervek, mivel a típus és ismétlődő tervek nem mentek át tervezőink gyakorlatába. Építkezésünkben vannak egész szaka­szok, amelyeken egyáltalán nincsenek típustervek és ha van is ilyen terv, akkor ezek jelentős mértékben ala­csony színvonalúak és kevésbé alkalmazzák őket. Szükséges, hogy a tervező szerve­zetek és az építészek tántoríthatatla­nok legyenek a hamis nézetekkel szemben, hogy ha típustervezés köve­telményei ellentétben vannak az épí­tészet és szépérzék követelményeivel. Ezek a nézetek károsak, fékezik épí­tészetünk fejlődését, annak iparosítá­sát és alapjaiban fékezik egész beru­házási építkezésünk ütemét. Nyíltan kell ezeket a nézeteket kritizálni. Ter­vezőinknek tudatosítaniok kell azt, hogy csak az olyan építészetnek van helye a szocialista építésben, amely az építkezéssel a leghaladóbb techni­ka és technológia érvényesítése szem­pontjából foglalkozik a tömegtermelés szükségleteinek biztosítása mellett. Tervezőink közvetlen feladata, hogy munkájukban megtegyenek mindent a hiányosságok legyőzésére, amelynek cél­ja az építészet fejlődésének és iparo­sításának elősegítése és népünk szá­mára célszerű, gazdaságos és szép épületek létesítése. A normákról A harmadik kérdésről, mégpedig a technikai normák jelentőségéről. Építészetünk a tervezett munkater­melékenység teljesítésében lemarad, az építkezéseken lényeges veszteségek vannak a munkaidőben, szétfecsérlik és nem használják fel gazdaságosan az építőanyagot. A munkatermelékenység emelése, az építkezéshez szükséges gépek jobb kihasználása és az építőanyag gazda­egyike a haladó, technikailag alátá­masztott termelési teljesítménynor­mák, a berendezések kihasználásának normái és az anyagfogyasztás nor­mái. panel és szerelt építkezések szakaszán s ág°s fogyasztása jelentős eszközeinek szerzett jó tapasztalataink. De ezek eddig csak kezdeti sikerek. Nem gon­dolhatjuk azt, hogy a panel és szerelt építkezésekkel már megoldottuk az építészet egész iparosítását. Még to­vább kell haladnunk. Ügy akarunk építeni, hogy minden építkezés idejé­ben és tökéletesen meg legyen ter­vezve és hogy a gépeket kezelő mun­kások csoportjai az egyes építkezési műveletek megvalósításában rendsze­res munkaütem mellett váltsák egy­mást az építkezés helyén. Az építészetben az új technika fej­lesztése és bevezetése továbbá megkö­veteli az építészeti termelés techni­kai színvonalának emelését. Ez azt je­lenti, hogy az építészet fejlődése ér­dekében új gépeket, új gépi szerke­zeteket vezessünk be az építőanya­gok, előgyártott termékek és panelek termelésének szakaszán, hogy új gé­peket alkalmazzunk a föld- és építé­szeti munkák végzésére, amelyek le­hetővé teszik, hogy a termelés minél nagyobb mértékben gépesítve legyen és így megkönnyítik a munkások mun­káját. Ha be akarjuk vezetni az új tech­nikát, akkor egyidejűleg arra is kell néznünk, hogy hogyan használjuk ki az építészetben a már meglévő gépe­ket. A párt és kormány tézisei a tech­nika további fejlődéséről rámutatnak arra, hogy a gépeket eddig csupán 50 százalékban használják ki. Az építés meggyorsításának és gaz­daságossá tételének előfeltétele továb­bá a befejező munkák iparosítása. Ezeket a munkákat építkezéseinken leginkább kézzel végzik — kisipari eljárással. És itt van éppen lehetősé­günk alkalmazni az új technika be­vezetését és megkezdeni széles mére­tekben az asztalos, technikai és más szerelési munkák tipi^lását, főleg e berendezések szériagyártásának és az építkezéseken való felszerelésüknek bevezetésével. Ezzel megrövidíthetjük a lakások, üzemek és iskolák építésé­nek idejét egy harmadával. A tipizált berendezések tömeges termelése . a szakosított üzemekben lényegesen csökkenti az önköltséget és másrészt Az építészetben eddig alkalmazott normák nem támogatják az építkezés technikájának gyors fejlődését és a munkaszervezés tökéletesítését és nem tartalmazzák a legjobb dolgozók ta­pasztalatait. Sok olyan tapasztalatunk van, hogy a becslési normák magukban foglal­ják a munkások és a gépi berendezé­sek munkájának állását, azokat a tar­talékokat, amelyek fékezik a munka szervezését a komplex és szakosított csoportokban, hogy magukban foglal­nak könnyen eltávolítható tartaléko­kat az anyagfogyasztásban és egyéb hiányosságokat, amelyek az építkezé­sen előfordulnak. A kommunisták, az FSZM és CSISZ tagok feladatai Pártunk Központi Bizottsága hatá­rozatának teljesítése valamennyiünktől "agy igyekezetet követel. Megköveteli a tapasztalt dolgozók tántoríthatatlan és becsületes munkáját, akik nem fél­nek a nehézségektől és nem hátrál­nak meg előttük, hanem ellenkezőleg, bátran megbirkóznak velük és kikü­szöbölik őket. A pártnak kell az élen haladnia. Mindenütt a kommunisták felelősek azért, hogy sikerrel léptetjük életbe a párt Központi Bizottságának határozatát az építészet iparosításáról. Ez megköveteli, hogy a párttagok min­den építkezésen a haladó munkamód­szerek, a technikai haladás úttörői és hordozói legyenek, hogy törődjenek a gépesítés teljes kihasználásával, a gazdaságosság rendszerének érvénye­sítésével és hogy az élmunkások és újítók első soraiban álljanak. A Központi Bizottság határozata fő­leg a kerületi és járási bizottságok­nak rendeli el, hogy az ügyek isme­rete mellett állandóan foglalkozzanak kerületükben és járásukban az építke­zési munkák menetével. Ez csak ak­kor válik lehetővé, ha a legalaposab­ban megismerik minden építkezés problematikáját. Nem kis feladat hárul a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalomra és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségre. Az új haladó technika érvényesítésével megnőnek az építészeti dolgozók szak­mai rátermettségével kapcsolatos igé­nyek is. Szükséges, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizott­ságai és a CSISZ-szervezetek a vál­lalatok vezetőségével és az építészeti igazgatóságokkal együttműködve min­den igyekezetüket és gondoskodásukat az építészeti dolgozók szakmai kép­zettségének további fejlesztésére for­dítsák. Az építészetben a dolgozók szak­képzettségének fejlesztése egyike az alapvető feltételeknek arra, hogy eb­ben az ágazatban a technika ne le­gyen csupán bevezetve, hanem teljes mértékben ki is legyen használva. A szakszervezeteknek az ifjúsággal együtt ki kell fejleszteniök a szocia­lista munkaversenyt építészetünk min­den szakaszán a leghaladóbb technika és technológia szüntelen tökéletesíté­sére és teljesmértékü kihasználására, a _ munka jobb szervezésére és ezt a versenyt egybe kell kapcsolniuk a munkából való elmaradás és munka­erőhullámzás ellen folytatott harccal. Ezzel kapcsolatban értékelnünk kell éš példaképül kell venni a mníšeki agglo­merációs üzem építkezésén dolgozók kezdeményezését, ahol a dolgozók ér­deme, hogy behozták az építkezés le­maradását, úgy hogy az első kemen­cét a kormány által megszabott ha­táridőben helyezték üzembe és egy­idejűleg begyújtották a másik kemen­cét is, amelynek a terv szerint ké­sőbb kellett volna elkészülnie. Olyan tettek ezek," amelyeket a z összes fontos és nagy építkezéseken követni kell. Elvtársak! A párt Központi Bizottságának utol­só határozata és az ipar további tech­nikai fejlődéséről szóló tézisek mu­tatják az utat, amelyen építészetünk fejlődésének haladnia kell. Az az út ez, amely lehetővé teszi, hogy gyor­sabban, jobban és olcsóbban építhes­sünk, az az út ez, amely lehetővé teszi, hogy az építészeti dolgozók még szebb lakásokat, kórházakat, még ha­talmasabb ipari üzemeket, villanyte­lepeket, duzzasztógátakat és bányá­kat építsenek, amelyekre egész né­pünk joggal lesz büszke. Az az út ez, amely segít megvalósítani célun­kat — népünk anyagi és kulturális szín­vonalának állandó emelését. »

Next

/
Thumbnails
Contents