Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-28 / 259. szám, péntek

1955. október 28. IIISZO 5 Megnyílt a négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi értekezlete Genf, október 27. Október 27-én, csütörtökön gyönyörű napfé­nyes időben délután 16 órakor a Nemzetek Pa­lotájában megkezdődött a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­ország külügyminisztereinek értekezlete. A szovjet küldöttséget V. M. Molotov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, az amerikai küldöttséget J. F. Dulles államtit­kár, a brit küldöttséget Macmillan külügymi­niszter és a francia küldöttséget Antoine Pinay külügyminiszter vezeti. A Nemzetek Palotájában a négy minisztert és küldöttségeik tagjait V. J. Jerofejev szovjet képviselő, az értekezlet titkárságának vezetője és három nyugati kartársa üdvözölték, majd pedig Adrián Pelt, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete európai osztályának igazgatója, aki Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának nevé­ben beszélt. Amikor a küldöttségek a Nemzetek Palotájá­hoz érkeztek, százakra menő tömeg, újságírók, fiimezők, fotóriporterek, a rádió és televíziós állomások dolgozói várták őket. Összesen mint­egy 750 újságíró van Genfben a világ külön­féle részeiből és még egyre érkeznek újabbak, Az értekezlet megnyitása előtt az értekezlet' terembe beengedték a fényképészeket, fiime­zőket, a televízió és a rádió dolgozóit, akik tíz percig fényképezhettek. A négy külügyminiszter a négy hatalom kor­mányfőinek júliusi genfi értekezlete alapján ül össze. A kormányfők által egyhangúlag elfoga­dott irányelvek alapján a külügyminiszterek je­lenlegi értekezlete az európai biztonsági szer­ződésnek és Németország békés alapokon való egyesítésének kérdéséről, továbbá a leszerelés­ről és a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről, esetleg további más kérdésekről fog tárgyalni. A külügyminiszterek értekezletére összpon­tosul az egész világ népeinek figyelme, amelyek elvárják, hogy ez az értekezlet is a genfi szel­lemben elősegíti az összes vitás nemzetközi kérdések békés úton való megoldását — ahogy azt V. M. Molotov Genfbe érkezése alkalmával beszédében hangsúlyozta. „A kormányoknak továbbra is a nemzetközi feszültség enyhítésére kell törekedniők" Eisenhower nyilatkozata a genfi értekezlettel kapcsolatban A nyugati és keleti Lyon, (TASZSZ). Október 25-én a lyoni városházán nem hivatalos ülést tartott számos keleti és nyugati ország politikai és közéleti tényezője Edouard Herriotnak, a francia nemzetgyűlés tiszteletbeli elnökének vezetésével. Az ülésen részt vettek Pierre Cot, a fran­cia nemzetgyűlés képviselője és Ema­nuel d'Astier de la Vigérie, a francia nemzetgyűlés képviselője, Louis Vien­ney, Lyon város polgármesterhelyette­se, 1. G. Erenburg, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának képviselője, lord Fa­ringdon, a brit felsőház tagja, Sir Plummer, a brit alsóház képviselője, Liu Nin-ji, a Népi Képviselők Összkínai Gyűlése Állandó Bizottságának tagja, Riccardo Lobardi, az olasz parlament képviselője, OSkar Lange, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának tag­ja, Dominik Horodinszki, a lengyel par­lament képviselője, dr. Hosser, Heine­mannak, a Német Szövetségi Köztár­saság volt miniszterének helyettese. országok politikai és !• özé'eti A nemzetközi helyzet további javu­lásának kilátásairól folytatott véle­ménycsere után az értekezlet részve­vői a következő nyilatkozatot tették közzé: A Kelet és Nyugat különböző orszá­gainak politikai tényezői október 25-én Lyonban összejöttek. A négy nagyha­talom külügyminisztereinek genfi ér­tekezlete előtt figyelmeztetik a világ közvéleményét arra, hogy kormányaik­nak tovább kell törekedniök a nemzet­közi feszültség enyhítésére, s folytat­niok kell azt a törekvést, amely a négy nagyhatalom kormányfőinek ez év jú­liusi értekezletén megnyilvánult. Elismerik, hogy a jelenlegi helyzet­ben nehéz és bonyolult lesz a tárgya­lás és nem lehet azt várni, hogy e tárgyaiások valamennyi vitás kérdés végleges megoldásához vezetnek. Meg­állapítják azonban, hogy legalább is egy kérdésben, még pedig a fegyver­tényezőinek ülése kezés csökkentésének és e csökkentés ellenőrzésének kérdésében a szempon­tok annyira közeledtek egymáshoz, hogy e kérdésben a legközelebbi időn belül megegyezést lehet elérni. Az eu­rópai biztonság kérdésében a négy kül­ügyminiszternek az előző hónapokban, a két fél által benyújtott tervei alap­ján megegyezést kell elérniök, amely lehetővé tenné, hogy nagyobb sikerrel járjanak el Németország újraegyesíté­sének kérdésében. Végül az értekezletnek biztosítania kell a Kelet és Nyugat valamennyi or­szága között a gazdasági kapcsolatok normalizálását és továbbfejlesztését. A Lyonban tartott ülés részvevői an­nak az óhajuknak adnak kifejezést, hogy a kormányok eleget tesznek a világ közvéleménye óhajának, véget vetnek a hideg háborúnak és tovább haladnak a nemzetközi együttműködés útján. Miről tanúskodik a Saar-vidéki népszavazás eredménye Moszkva (TASZSZ) — Az „Izvesz­tija" című lap a fenti címmel közölte G. Korotkevics cikkét. A cikk írója emlékezetet arra, hogy a Saar-vidéki kérdés már hosszabb ideje vitás pont a Franciaország és Nyugat-Németor­szág közötti kapcsolatokban. A Saar­vidék okozott és okoz ellentéteket a francia és a nyugatnémet monopó­liumok között. Eléggé fontos szerepet játszik a francia trösztöknek azon kí­sérleteiben, hogy megszilárdítsák hely­zetüket a Ruhr vidéki mágnásokkal folytatott konkurencia harcban. Az Északatlanti Szövetség vezető tényezői számos erőfeszítést tettek, hogy a Saar-vidéket megvesztegetési eszközként használják fel a nyugat­európai katonai csoportosulás összetá­kolásában. Tavaly a francia és a nyu­gatnémet kormány egyezményt kötöt­tek a Saar vidéki kérdésről, hogy meg­könnyítsék a párizsi egyezmények ra­tifikálását a francia nemzetgyűlésben. Számos nyugati lap ezt az egyezményt úgy tüntette fel „mint azt az árat, amelyet Bonn fizetett Franciaország beleegyezéséért a nyugatnémet had­osztályok felállításába". Tofjesen nyilvánvaló, hogy az ilyen egyezmény nem küszöbölhette ki és nem is küszöbölte ki a Franciaország és Nyugat-Németország között a Saar­vidéki kérdésben fennálló ellentétek okait, nem beszélve arról, hogy fi­gyelmen kívül hagyta magának, a Saar-vidéki lakosságnak az érdekeit. A Saar-vidék „európaizálásának" cél­ja az volt, hogy azt a benyomást keltsék, mintha a Franciaország és Nyugat-Németország közötti kölcsönös kapcsolatokban fennálló vitás kérdé­seket meg lehetne oldani a párizsi enyezmények alapján. A népszavazás eredménye újból bebizonyította, hogy az ilyen kísérletek sikertelenségre vannak ítélve. A Saar-vidék lakos­sága, azzal, hogy elutasította az „eu­rópai statutumot" a zárt katonai töm­bök kiépítésének politikája ellen sza­vazott, mert ez a politika ellenkezik a nép életérdekeivel. Mind a német, mind pedig a francia közvélemény egyre sürgetőbben követeli, hogy a vi­tás problémákat, beleértve a Saar-vi­déki problémát is, az európai béke megszilárdítása érdekében a népek kölcsönös megértése és együttműködé­se alapján oldják meg. Az ENSZ technikai segélyről szóló V9. értekezlete megkezdődött New York, október 27. (ČTK). Szer­dán, október 26-án az ENSZ közgyű­lés üléstermében megkezdődött az ENSZ technikai segélyről szóló VI. ér­tekezlete. Hammarskjöld, az ENSZ közgyűlés főtitkára az értekezlet megnyitásán rámutatott, hogy az értekezlet célja elősegíteni az életszínvonal emelkedé­sét és támogatni a szociális haladást, majd pedig tényeket sorolt fel, ame­lyek a technikai segítség kibővített programjának sikereit mutatják. G. Ciselet asszony, belga küldött után Jaroslav Pščolka követ, cseh­szlovák küldött, szólalt fel. Rámuta­tott, hogy az ENSZ keretében nyúj­tott technikai segítség nagyban elő­segíti a gazdaságilag kevéssé fejlett országok gazdasági fejlődését. Beszéde további részében a csehszlovák küldött rámutatott az ipar, mezőgazdaság és más népgazdasági ágazatok fejlődésé­nek nagy fontosságára és kijelentette, hogy a csehszlovák kormány éppúgy, mint a múlt években az idén is 500 000 korona összeggel járul hozzá az ENSZ technikai segélyprogramjá­nak kibővítéséhez. „Teljesen tudatá­I ban vagyunk, hogy a kevéssé fejlett országoknak nyújtott önzetlen segít­ség megszilárdítja gazdasági és poli­tikai függetlenségüket, emeli élet­színvonalukat és így hozzájárul az ENSZ alapokmány céljainak és elvei­nek teljesítéséhez". A Times az „erőpolitikát" hirdeti London, október 27. (TASZSZ) — Ellentétben azokkal az egyszerű an­gol emberekkel, akik e napokban szá­mos határozatban, feliratban és le­vélben sürgetik az angol parlament képviselőitől olyan politika megvaló­sítását. amely elősegítené a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletének sikerét, a jobboldali brit lapok egész sora továbbra is az „erőpolitikát" propagálja és igyekszik csökkenteni a nemzetközi együttműkö­dés elvének fontosságát. A „Times" című lap október 26-i cikkében nyíl­tan kifejezésre juttatja, hogy egyes nyugati politikusok félnek a nemzet­közi feszültség további enyhülésétől. A lap a most kezdődő genfi érte­kezlettel kapcsolatban a következőket írja: „Egy fő kérdés van, amelyre a tárgyalások brit és egyéb nyugati résztvevőinek világos választ kell ad­niok. Ezt a kérdést gyakran mellőzik. A feszültség enyhítése — bármilyen értelemben, amelyet e kifejezésnek rendszerint tulajdonítanak, — érdeké­ben áll-e Nagy-Britanniának é6 az egész nyugati társadalomnak?". A lap kijelenti, hogy nézete sze­rint a nemzetközi feszültség enyhü­lésének , .számos előnytelen oldala" van. Ezzel kapcsolatban a „Times" ag­godalmának ad kifejezést, hogy a nemzetközi együttműködés fejlesztése kilátásainak derülátó értékelése „az Északatlanti Szövetség meggyengítésé­hez" vezethetne és hogy ez, amint ci­nikusan hozzáteszi, „kizárná az olyan diplomáciai tárgyalások lehetőségét, amelyek az erőre támaszkodnak, pedig ez az egyedül előnyös tárgyalási mód­szer." New York, október 26. (TASZSZ) — Az United Press hírügynökség jelen­tése szerint Eisenhower elnök a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletével kapcsolatban a követ­kező nyilatkozatot tette: „Három hónappal ezelőtt Dulles ál­lamtitkár és én találkoztunk Fran­ciaország, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió vezető tényezőivel Genfben. Találkozónk célja, amint az értekez­let megnyitásakor kijelentettem, az volt, hogy ,új légkört teremtsünk, amely lehetővé teszi azon problémák megoldását, amelyekért felelősséget vi­selünk. A világ reméli, hogy ez az érte­kezlet ezt az új szellemet valóban megteremtette. Azonban, amint az amerikai nép­nek már hazatértem után kijelentet­tem, a „döntő próba" akkor követke­zik be, amikor a külügyminiszterek fognak ezekkel a problémákkal, ame­lyekért országaink felelősséget visel­nek, konkrétan foglalkozni genfi irány­elveink alapján, meri amíg ezek a problémák megoldatlanok, feszültséget és veszélyt okoznak. Holnap Genfben összeül a négy kül­ügyminiszter, hogy tovább folytassa azt a munkát, amelyet ez év júliusá­ban félbeszakítottunk. Fogják keresni a megoldást, amelyet meg lehet talál­ni, ha ez az új szellem valóban léte­zik. Ezen intézkedések közül a leg­fontosabb Németország újraegyesítése az európai biztonság keretében. Dulles államtitkár és én e kérdé­sekben egyformán gondolkozunk. Gyakran vitatkoztunk róluk és az utol­só két hét alatt ő is, én is két ízben kö­zösen megtárgyaltuk azokat az állás­pontokat és javaslatokat, amelyeket a nvugati országok Genfben képviselnek. Céljuk az lesz, hogy hozzájáruljanak az igazságos békéhez, valamennyi nem­zet biztonságának és jólétének meg­szilárdításához. Az engedékenység és az egyetértés igazi szellemének meg­nyilvánulásai lesznek. Ha a Szovjet­unió ugyanilyen szellemben válaszol, akkor nagy sikereket lehet elérni. Ez az én személyes reményem, és meg­győződésem, hogy ezt reméli az ame­rikai nép is. Mindnyájan figyelemmel foniuk kö­vetni a genfi eseményeket, mert ezek jelentős mértékben megmutatják, va­jon a genfi szellem igazi változást je­lent-e és vajon valóban a békés ha­ladáshoz vezet-e, amelyre az egész világ vágyik." A szovjet küldöttség sajtóértekezlete Genfben Genf, (ČTK). A külügyminiszterek genfi értekezletén résztvevő szovjet küldöttség október 26-án este a Sajtó­házban megtartotta első sajtóértekez­letét. L. F. Iljicsev, a Szovjetunió Külügy­minisztériuma sajtóosztályának veze­tője az értekezleten tájékoztatta a külföldi újságírók százait a szovjet küldöttség találkozásáról az NDK kor­mányának képviselőivel. Erre a talál­kozásra Berlinben került sor, amikor a szovjet küldöttség Genfbe vezető útja folyamán ott megállt. L. F. Iljicsev be­jelentette, hogy a fogadás alkalmával, amgiyet a szovjet küldöttség tisztele­tére Wilhelm Pieck, az NDK elnöke rendezett, baráti és szívélyes beszél­getés folyamán megtárgyalták a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletét érintő kérdéseket. A beszélgetés megerősítette a Szov­jetunió és az NDK kormányai nézetei­nek azonosságát mind az európai biz­tonság kérdésében, mint pedig a német kérdésben. Egyiptom elítéli a Szudánban folytatott brit politikát New York, október 27. (TASZSZ) — Az United Press hírügynökség tudósí­tója jelenti Kairóból, hogy a brit kor­mány az egyiptomi kormánynak nem­régen memorandumot adott át, amely­ben közlik, hogy Szudán angol főkor­mányzója megtartja a szudáni fegyve­res erők főparancsnoki jogát a brit és egyiptomi csapatoknak Szudánból va­ló távozása után is. A tudósító rámutat, hogy az egyip­tomi kormány ezzel kapcsolatban hi­vatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben Nagy-Britanniát azzal vádol­ja, hogy „a szudáni csapatokat befo­lyása és ellenőrzése alatt akarja tar­tani". A ciprusi lakosság tiltakozik a brit uralom ellen Prága, október 26. (ČTK) — Nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint Ciprus szigetén újabb tüntetésekre került sor a brit uralom ellen. Ok­tóber 25-én este Nikoziában, Ciprus fővárosában több mint 600 ciprusi görög tiltakozott a rendkívüli állapot kihirdetése ellen, amely már egy he­te tart. A tüntetők felvonultak a város utcáin, britellenes jelszavakat hangoztatva és követelték a ciprusi nép önrendelkezési jogának elismeré­sét. A tüntetők ellen rendőrséget és brit megszálló alakulatokat vetettek be, amelyek számos embert letartóz­tattak. Egy másik ciprusi városban, Pap­hoszeban „A népi ellenállási mozga­lom" földalatti szervezete britellenes röplapokat terjesztett. A röplapok Hardingot, a sziget jelenlegi brit kor­mányzóját „második Hitlernek" neve­zik, azokért a brutális akciókért, ame­lyeket a ciprusi lakosság ellen napon­ta foganatosít. Famaguszte ciprusi kikötőben ok­tóber 26-án a szakszervezetek egyórás általános sztrájkot hirdettek ki tilta­kozásul a rendkívüli állapot ellen. NÉHÁNY SORBAN A SZOVJET ENERGETIKAI dolgozók küldöttségét, amely az osztrák köz­lekedésügyi és államosított vállalatok minisztériumának meghívására tartóz­kodik Ausztriában, fogadta K. Wald­brunner miniszter. A küldöttség meg­látogatta a semmeringi hövillany-erő­művet, majd pedig Ybbs-Persenbeugba utazott, hogy megtekintse az egyik legnagyobb ausztriai villanyerőmű épí­tését. (TASZSZ) AZ ALBÁN SAJTÓIRODA jelenti, hogy érvénybe lépett az Olaszország és Albánia közötti kereskedelmi egyezmény. Albánia Olaszországnak nyersköolajat, gyapjút, bőrt, fát, Olaszország Albániának különféle fo­nalakat, élelmiszert és parafát szállít. (ČTK) A VIETNAMI SAJTÓIRODA JELEN­TI, hogy H? Van Lau ezredes, a viet­nami nemzetközi ellenőrző és felü­gyeleti bizottságnál tiltakozott az el­len, hogy a dél-vietnami hatóságok törvényellenesen feltartóztatták a viet­nami néphadsereg négy tisztjét. (ČTK) A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG mű­vészeinek egy csoportja sikeresen vendégszerepelt Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. A cso­port most Angliában vendégszerepel. A londoni Palace Színházban klasszikus kínai színdarabokból összeállított részleteket mutatott be. A közönség a kínai művészeket minden szám után viharos tapssal jutalmazta és az elő­adás után többször kihívta a színpad­ra. (TASZSZ) AZ ADN SAJTÓIRODA szerVit ok­tóber 20-án a Majna melletti Frank­furt és más nyugatnémet városok bör­zéin hirtelen zuhantak a részvények árfolyamai. Nyugatnémet és külföldi tőzsdések acélbánya és vegyiipsrj üze­mek részvényeinek nagyarányú eladá­sára adtak utasítást. (ČTK) A TOKIÓI SAJTÓ jelentései szerint a japán kormány a japán polgárok ha­tározott ellenállása miatt kénytelen volt elhalasztani Szunagava körzet ki­vizsgálását, amelyet a tacsikavai ame­rikai támaszpont kibővítésére szántak. ŕčr*r

Next

/
Thumbnails
Contents