Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-28 / 259. szám, péntek

1955. október 23. UJSZO 3 3 •MM A CSKP KB határozata alapján teljesítsük az építészet feladatait Dr. Emanuel Šlechta, építészeti miniszter beszéde az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezletén Október 12. és 13-án a CSKP Központi Bizottsága az építészet jelenlegi állapotának és jövő évi feladatainak elemzésével foglalkozott. A határozat, amely kimeríti az építészet összes alapvető problémáit, az új technika érvényesítésével foglalkozik az építészetben. Ezért dr. Emanuel Šlechta miniszter mindjárt beszédének elején boncolta a'z építészet fő hiányosságait, a nem kielégítő technikai fejlődést, az építészeti termelés szétforgácsoltságát, az alacsony munkatermelékenységet, a munkaerők hiányos szakképzettségét. Fő feladatul az építészet iparosítását, a munkatermelékenység emelését, az építkezési költségek csökkentését tűzte ki az új technika alapján. A továbbiakban Šlechta miniszter a tervezés fogyatékosságairól, a tervezési szervezetek szétforgácsoltságáról beszélt és kijelentette, hogy az új típusalapokat ma néhány ágazat tervezési intézeteiben dolgozzák fel. Az eredmények nem egyformák. Míg a lakás- és középítkezések típustervezésének módszere aránylag jó, addig másfajtájú építkezések típustervezése, főként a mezőgazdasági és ipari építkezések szakaszán lényeges késéssel folyik és egyes helyeken teljesen lemaradt. A típustervezést eddig nem irányították kielégítő módon sem az építAz építészeti termelés tervezésében komoly hiányosságok vannak. A legkomolyabb közülük a terv összeállításához szükséges műszaki-gazdasági normák alacsony színvonala. Ezért a terv az építészetben eddig nem vált az összes munkahelyeken és az összes vállalatokban az irányítás hathatós eszközévé. A tervszerű irányítás elvét az építészetben eddig csak formálisan érvényesítették, amit a nem kielégítő tervteljesítés bizonyít. A tervteljesítés'ért folytatott következetes harc a terv összes mutatóinak túlteljesítésére vezet, amit a minisztérium hatáskörébe tartozó 51 vállalat közül tíz vállalat eredményei bizonyítanak, amelyek a vörös zászló birtokosai. A többi vállalatban az építészeti termelést formálisan tervezik, rendes alapok nélkül és ugyanilyen hiányosan ellenőrzik a terv teljesítését is. Az általános és speciális építkezési szerelési munkákat a beruházási építkezés biztosítása mellett a 14 minisztérium és a központi hivatalok építkezési vállalatai valósítják meg. Csaknem minden egyes minisztérium ezenkívül építkezési karbantartást és javításokat végez saját költségén. Az építészet ilyen jellegű decentralizálása — a teljesen speciális természetű építészeti termelés kivételével — akadálya az ipari módszerek nagymértékű bevezetésének, a munkatermelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének az építészetben. Ezeket a hiányosságokat Csehszlo- | vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatának teljesítésével Oldják meg, mely megszabja az épíA termelés irányítása nemcsak technikai kérdés. Néhány elkerülhetetlen tevékenységet foglal magában. A termelést elő kell készíteni, tervezni kell, biztosítani kell számára eszközöket és munkaerőket, meg kell szervezni, érdekeltekké kell tenni a dolgozókat a feladatok teljesítésében, ellenőrizni kell és ki kell értékelni a teljesítést. Ezt minden szervezési fokon, minden, a termelés menetéért felelős alakulatban meg kell tenni. Emellett általánosan emelni kell a vezető dolgozók szakmai és politikai képzettségét és felelősségük tudatát az állammal szemben. Ha az építésvezető és a mester az építkezésen teljesíteni ak&rja felelősségteljes feladatát, akkor teljes mértékben ki kell használnia a termelés irányításának és ellenőrzésének hathatós eszközeit, mint amilyenek az üzemi tervezés, a termelési kalkuláció és a termelés irányításának diszpécser rendszere. Ezen eszközök nem kielégítő érvényesítése végül az érkezéseken a termelési feladatok n«n teljekezési kormánybizottság, sem pedig az egyes minisztériumok. A tipizált munkák tervében hiányzik a beruházása építkezés fő feladataira és a technikai fejlődés valamint a kutatás feladataira való rákapcsolás. A tipizálási munkák lemaradását az egyes ágazatokban továbbá az is okozza, hogy ezek az ágazatok nem látják a tipizálásban és a típustervezésben a beruházások szakaszán a termelés tökéletesítésének és egyszerűsítésének jelentős segítségét és nem építették ki kellőképpen szerveiket a tipizált munkák irányítására. Az Építészeti Minisztériumban sem építették ki eddig a tipizálással foglalkozó intézetet úgy, hogy teljes mértékben kielégítse az építkezések konstrukciója unifikáciőjának követelményeit. Szükséges, hogy a tervezési intézet, n.elynek megszervezését az Építészeti Minisztérium mellett a kormány már jóváhagyta, a leghaladóbb módszerekkel épülő építkezések prototípusainak tervezéséhez példát adjon a többi tervezőknek és segítse őket szaktanácsokkal. Az építészet iparosításának és az építkezés technikai fejlődésének biztosításában nagy feladat hárul általában véve az Állami Országépítési Bizottságra, mint a beruházási építkezést, valamint az építészet technikai fejlődését irányító szervre. Az egész termelési időszak folyamán rendes nyilvántartást kell vezetni a termelésről és elemezni kell a gazdasági tevékenységet, amely a jövő időszakban a terv rendes összeállításának alapja. Az építészeti termelést komplexen kell tervezni a terv minden részében. Különös súlyt kell fektetni az új technika tervére, amit alkalmazni kell a terv minden részében, hogy a vállalatban az összes dolgozók ügyévé váljék, ne csak a technikai osztály dolgozóinak ügyévé. A technikai fejlődés meggyorsítására rendszeresen ki Jcell használni az öszszes gazdasági indítékokat. Hiba, hogy az építkezéseken a dolgozókat nem ismertetik meg előre részletesen sem a termelés feladataival, sem az új technikával és a költségek csökkentésének feladataival s e feladatok teljesítésében nincsenek kellőképpen érdekelve. • tészeti termelésnek az Építészeti Minisztérium hatáskörében való fokozatos összpontosítását, a teljes speciális építészeti termelés és a beruházások megvalósításával közvetlenül öszszefüggő termelés kivételével. E határozat teljesítését már most biztosítani kell, mégpedig az összes építészeti szerelési szervezetek legszorosabb együttműködésével az új technika és a munkairányítás új módszereinek bevezetésében. __ Az építészeti szerelési vállalatok belső szervezetét az építészet iparosításának alapelveihez kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy elsősorban az általános — építkezési vállalatokban kell megkezdeni az egyes munkafajták szakosított központjainak megszervezését. sítésére, a termelési költségek megnövekedésére és a minőség csökkenésére vezet, ahogy erről bizonyságot adnak azok a vállalatok, amelyek rendszeresen nem teljesítik a tervet, pl. a plzeni Magasépítészeti Vállalat, a pardubicei Priemstav, az eperjesi, besztercebányai magasépítészeti vállalatok stb. A termelés irányításában fontos szerep jut a minisztériumnak. A minisztérium és a vállalatok funkciós alakulatai biztosítják a termelés fejlődésének feltételeit, figyelemmel kísérik és értékelik a feladatok teljesítését. A funkciós alakulatok gyakran nem jól teljesítik feladatukat. Megkerülik a termelés irányításáért felelős dolgozókat és közvetlenül szabják meg a termelési alakulatok feladatait. A műszaki fejlődés útja Az építészet iparosításának technikai fejlődése az építészet összes dolgozóinak, de főleg a technikusoknak ügye. E tevékenység irányítása az Építészeti Minisztériumban a technikai osztályra van bízva, amely a kutatóintézetekre támaszkodik. De ennek az osztálynak nem sikerült a termelésben kellő gyorsasággal és kellő terjedelemben érvényesíteni a kutatás eredményeit úgy, hogy biztosítva legyen a beruházási építkezés tervezett terjedelmének teljesítése. A technikai osztály nem állt az építészetben a műszaki fejlődés élére és így az új munkamódszerek, a munka gépesítése és az új termelési technika az ő irányítása nélkül fejlődött. Igy volt ez pl. az építés folyamata módszerével, a panel-építkezés bevezetésével, a gépi vakolással stb. Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az építészetben az újítási mozgalomra. Az újítási javaslatok megítélésének megszervezése nem rugalmas, az újítási javaslatok osztálya a technikai osztály keretében nem biztosítja az országos jelentőségű javaslatok realizálását és nem törődik kellőképpen az újítók gyakorlati támogatásával. Emellett meg kell állapítani, hogy újítóink aktivitása nagy. Az államosítás óta az Építészeti Minisztérium keretében 1144Í újítási javaslatot fogadtak el. Nem jobb a helyzet a főosztályokon sem. Az üzemekben visszatükröződnek az összes tényezők hibái. Az üzemek vezető dolgozói, főként az üzemvezető igazgatók és a főmérnökök kell, hogy jobban elsajátítsák a technikát, amely rendelkezésükre áll. De technikai osztályaik is el vannak szakadva a termeléstől. Ez legjobban az előkészítő kollektívák munkáján érezhető, amelyek a termelés alaposabb ismerete nélkül dolgoznak fel számos anyagot. A tervek ellenőrzése főleg a felhasznált szerkezet és technológia szempontjából, valamint az eladási kalkuláció jóváhagyása nincs teljesen biztosítva. Szükséges, hogy szoros együttműködést teremtsenek az építészeti termelés és a tervezők között, hogy kiküszöböljük a tervekben előforduló hibákat és fogyatékosságokat és így megakadályozzuk az eladási árak emelkedését. Az építkezési berendezések terveiben is gondot kell fordítani a legnagyobb gazdaságosságra. A folyamatos építkezés Az építészetnek az ipari termelésre való áttérésekor elsősorban szükséges biztosítani a termelés folyamatosságát és egyenletességét, mind az építkezéseken, mrnd az építőanyagokat termelő üzemekben. A folyamatos módszer a termelés olyan módszere, amely az építkezésen a termelést közelebb hozza az iparban bevezetett szalag termeléshez. Megkönnyíteni az építésvezetők és mesterek munkáját, lehetővé teszi számukra, hogy a termelés szervezésére és a technika irányítására és a munka minőségére fordítsák a fő figyelmet. A folyamatos módszer a munkások számára is könnyítést jelent, mivel lehetővé teszi számukra a tökéletes előkészítés következtében a figyelemnek a saját teljesítményre való összpontosítását. E módszer alkalmazása lehetővé teszi a munka szakosítását, az egyes munkafolyamatok ismétlődését, minek következtében a munkások nagyobb gyakorlatra és ügyességre tesznek szert, nagyobb keresetet érnek el anélkül, hogy testi fáradtságuk emelkedne. Emellett e módszer alkalmazásával a munka termelékenységét átlagosan 32 százalékkal, a munkások keresetét 25 százalékkal lehetséges emelni és a munkaerők 35 százalékát lehet megtakarítani. A második ötéves terv feladatainak teljesítése érdekéhen biztosítani kell, hogy 1960-ban a lakások leQkevesebb 25 százalékát komplex folyamatos módszerrel építsék fel. Pardubicében az ilyen módszer alkalmazásával a béralapokon 20 százalékos megtakarítást értek el, a közvetett kiadások szakaszán pedig 12 százalékot. A továbbiakban Šlechta miniszter hangsúlyozta az állandó munkacsoportok jelentőségét. Nálunk az állandó munkacsoportok két formája valósult meg, a komplex csoportok és a specializált csoportok. Szlovákiában dolgoznak olyan komplex csoportok, amelyek magas termelékenységet érnek el és vezetőiker, szervezőiket érdemük szerint jutalmazták. Ilyenek például Török, Plavecký, Rosa és Hološka munkaérdemrend A lakásépítésben az utóbbi időszakban az új technika érvényesítésével előregyártott tömbökből építettek prototípusokat, panelekből és szerelt vázakból építettek épületeket, ezenkívül tiszta panelépületek is készültek jó technikai és gazdasági eredményekkel. Az ipari építkezéseken és a mérnöki építkezéseken bevált a nehézszerelés módszere, ahol 25—200 tonnás alkatrészeket használnak. Megszerkesztették a szükséges emelőgépeket is. A tömbökből épült lakóházak építése a nem tökéletes szervezés mellett te azt mutatja, hogy a régi, aránylag jól végzett építkezésekhez viszonyítva 10 —11 százalékkal olcsóbbak. A tökéletes szervezés és a blokktípusok számának csökkentése még további tartalékokat rejt magában, főként az építkezés időtartamának hossza tekintetében, amit már mostanában lerövidítenek hat hónapra, sőt még kevesebbre Ezzel kapcsolatban meg kell méq olda* ni a termelés és a szállítás gazdaságos ságának kérdését. Mérlegelni kell azt A termelés fejlődésének és technikai színvonala emelésének nagyon hathatós eszköze a munkák, de főleg a nehéz és a hosszú ideig tartó munkák gépesítése, amelyeket segédmunkások végeznek. Az építészetben az államosítás után fejlődésnek indult a földmunkák és a szállítás gépesítése. A kétéves tervben a földmunkáknak 45 százalékát gépesítették, míg 1955-ben már a 75 százalékát. Az 1948. évhez viszonyítva 1955-ben a kotrógépek száma 72 százalékkal, a szkraperek száma 243 százalékkal a buldózerek száma 122 százalékkal emelkedett; a dumperek száma tízszer, a daruk száma pedig harminchétszer volt nagyobb. Nagy, félig automatizált és automatizált betonkeverők készültek, amelyeknek teljesítőképessége óránként 120 köbméter betonkeverék. Ezenkívül teljes mértékben gépesített habarcskeverök is készültek, amelyeknek teljesítőképessége óránként 20 köbméter malter. Az építkezési munkák gépesítését főleg a munkaerők alacsony szakképzettsége és a termelés folyamatosságának hiánya fékezi. Különös figyelmet érdemel a betonozó munka, amelynek szakaszán — mondotta Šlechta miniszter — nagy lehetőségek vannak a gépesítésre. Csehszlovákia Kommunista Pártja KB-ának és a kormánynak tézisei, valamint a CSKP KB határozatai az építkezési munkák ún. kisgépesítésére hívják fel figyelmünket, ami elsősorŠlechta miniszter ebben a részben elemezte a kutatás eddigi jó eredményeit, de felemlítette a hibákat is. A kutatóintézetek tevékenységének fogyatékossága a megoldásra kerü'.ő problémák nem komplex értelmezése. További hiányosság, hogy az építkezési munkák gépesítésének fejlesztése nem képezi állandó kutatás tárgyát. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ezen a szakaszon az építészetnek jobban együtt kell működnie a gépiparral. Meg kell javítani a kutatóintézetek és a vállalatok együttműködését, amelyek kísérleti termeléssel vannak megbízva. Szükséges, hogy kutatóintézeteink a jövőben jobban együttműködjenek a Csehszlovák Tudományos Akadémiával, a Szlovák Tudományos Akadémiával, a főiskolákkal, hogy gyorsabban megviselőknek csoportja. Ezzel szemben a cseh országrészekben főleg szakosított munkacsoportok létesülnek, mint pl. Kožený, Tesár és Kubista elvtársak ács-csoportjai Duklán. hogy az előregyártott tömbök termelésével megoldódik a kőművesek átcsoportosítása az építkezés színhelyére Az építkezés másik módszere, amelv Prágában Vršovicén valósul meg a panelből szerelt ház és a belsőszereli vázból készült blokkok építése, A? építkezés ezen módszerein kívül fejleszteni kell még a szerelt vázakból készült épületek építését és a kóny nyebb anyagból készült panelházas építését, amelynek prototípusát Prága mellett, Ďablicén építették fel. A második ötéves terv feladatai a lakásépítés szakaszán megszabják, hogy az 1960. évben kb. 18 000 lakásegységet építsenek szerelési módszerrel, s ebből legkevesebb 4000 lakásegységet panelből. Az a feladat áll előttünk, hogy ne csak a nyers építkezés szakaszán vezessük be az előgyártást, hanem az egészségügyi-technikai felszerelés, a fűtés, a falak burkolása szakaszán is, amivel a lakásépítkezés határidejét átlagosan hat és fél hónapra rövidítjük az 1955. évi 13 hónappal szemben. ban a szakképzettséggel rendelkező dolgozók, a kőművesek, ácsok és iparosok munkatermelékenységét növeli. A kisgépesítéssel lényegesen meg lehet gyorsítani a befejező munkákat, ami a lakásépítésnek komoly problémája. Šlechta miniszter végül feladatokat tűzött ki a következő évekre vonatkozóan a gépesítés fokozására és kijelentette, hogy jobfcan ki kell használni az összes gépeket, főleg a nehéz, nagyteljesítőképességű gépeket a földmunkák végzésére, hogy 1960-ban až évi teljesítmény az 1955. évhez viszonyítva a kotrógépeknél legalább 55 százalékkal, a buldózereknél pedig 25 százalékkal legyen nagyobb és hogy a géppel végzett munka terjedelme 86 százalékról 90 százalékra emelkedjék, ebből a komplex gépesítés szakaszán mutatkozó eddigi 42 százalékról 8P százalékra. A betonozó munkák komplex gépesítését 20 százalékról 60 százalékra kell emelni. A gépi vakolást az 1955. évi 10 százalékról 1960-ban legkevesebb 30 százalékra kell emelni. Emellett idő szempontjából jobban ki kell használni a gépparkot a második és harmadik műszak bevezetésével. Beszédének további részében Šlechta miniszter" az anyaggal, főleg a fával és az építkezési anyaggal való takarékoskodás jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az építészet iparosítása teljes mértékben vonatkozik az építőanyagok termelésére is. oldhassák az építészet időszerű problémáit. Közben a szovjet építészet, a népi demokratikus államok és a világ építészete tudományos ismereteiből, kutatásaiból és gyakorlatából kell meríteniük. Beszédének befejező részében Šlechta miniszter rámutatott a legjobb dolgozók, az érdemrendek és kitüntetések viselőinek, a munkások és technikusok példájára. Foglalkozott az utánpótlás kérdésével és a szocialista munkr verseny kérdésével, amely segít az emberek gondolkodásmódjában a maradi nézeteket legyőzni és így hozzájárul a tervezett feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. A második ötéves tervben az építészetre váró feladatok nagyok, de megvannak teljesítésük előfeltételei. A CSKP KB határozata mutatja a feladatok teljesítéséhez vezető uUfc Az építészeti termelés tervezése Az építészeti termelés szervezése Az építészeti termelés irányítása Az építés szerelési módszere Az építészeti termelés technológiája és gépesítése A kutatás és tudomány az építészetben