Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-27 / 258. szám, csütörtök

, Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. október 27. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 258. szám A mai számban: Ipari tanulóink — a jövő szakemberei (2. old.) A Szovjetunió Genftől pozitív eredményeket vár (3. old.) Igy nézzünk most Genf elébe (4. old.) I. V. Micsurin a nagy természe tátalakító (5. old. j Prágai levél (6. old.) Utazás Oravában (7. old.) Vegyük elő a vasseprőt (8. old.) A párt nyilvános taggyűlései — az agitációs munka jelentős formája Kommunista Pártunk politikáját a dolgozókkal szoros kapcsolatban valósítja meg, akiket irányít, akiknek megmagyarázza a sürgős feladatokat és akiknek mutatja a fejlődés útját. Az ilyen jellegű kapcsolatnak és az agitációs munkának hathatós módszere a pártszervezetek nyilvános gyűlései, amelyeket fontos kérdések megvitatására hívnak össze. Ilyen nyilvános gyűléseket rendeztek pl. a CSKP KB februári ülésén hozott határozatok megtárgyalására és nemrégen is, amikor 3 polgárokat meg kellett ismertetni a genfi értekezlet eredményeivel és egyes kormányok döntéseivel, a hadsereg létszámának csökkentésével. A nyilvános pártgyűléseknek jó eredménye volt a kassai kerületben. A kerületi pártbizottság által rendezett szemináriumokban 109 lektort és előadót készítettek elő, akik aztán az üzemek és falvak dolgozóival megbeszélték a genfi értekezlet eredményeit és ezzel kapcsolatban az előttünk álló feladatokat. A kerületben összesen 432 nyilvános gyűlés volt, amelyeken 28 331 ember vett részt. Legnagyobb figyelmet fordítottak a nyilvános pártgyűlések előkészítésére a rozsnyói járásban. Ez az eredményekben is megmutatkozott. Negyvenegy községben és tizennégy üzemben 7600 ember jött el a nyilvános pártgyűlésre. A trebišovi járásban Ievó Chran községben a földművesek a nyilvános pártgvülésen 160 kötelezettségvállalást tettek a beadási kötelességek teljesítésére. Mindebből látható, hogy polgárainkat minden kérdés érdekli és örülnek annak, ha ezeket megmagyarázzák nekik. Számos pártszervezet, főleg a falvakon, gyakran meg feled re zik az agitációs munka e jelentős formájáról. Ez abból ered, hogy a járási pártbizottságok nem irányítják ennek megvalósítására a falusi szervezeteket, mivel nem értékelik kellőképpen a tömegpolitikai munka jelentőségét. Egyedül ezzel lehet megokolni a púchovi, bánovcei és Szlovákia számos más járásbeli pártszervezetek nyilvános gyűléseinek nem kielégítő számát. A járási pártbizottságok dolgozói azt hozzák fel okul, hogy nem volt idő a nyilvános gyűlés összehívására, mivel a cséplést és a gabonabegyűjtést kellett biztosítani. Hol lehet jobban biztosítani ezeket a feladatokat, ha nem a nyilvános pártgyűléseken, ahol sok ember van együtt, ahol lehet velük beszélni és érvényesíteni lehet javaslataikat a munka előnyére. Szeptemberben lett volna a legcélszerűbb megszervezni a nyilvánoö pártgyűléseket és ezeken kellett volna megismertetni a polgárokat a CSKP KB az állatenyésztési termelés továbbfejlesztésére vonatkozó határozatával és az állami gazdaságok feladataival. De a valóság azt mutatja, hogy számos szövetkezeti tag és az állami gazdaságok számos dolgozója nem ismeri ezt a határozatot és nem tudja, hogy milyen feladatok hárulnak ebből rájuk, hogy milyen gazdag lehetőségei vannak a mezőgazdaság további felvirágzásának. A nyilvános pártgyűléseket nem készítjük elő rendszeresen minden hónapban. Mindig a rendkívüli időszerű reményeknek szem előtt tartásával hívjuk őket össze és tervezésükre, megszervezésükre éppen ezért nagyfigyelmet kell fordítani. Hogy sikerrel járjanak, programjukat először a pártszervezetek bizottsági Ülésén, majd a taggyűlésen kell megtárgyalni. További elsőrendű fontosságú dolognak kell tekinteni a polgárok személyes meghívását az agitátorok útján. Csak a jól előkészített nyilvános gyűlés, amely a helybeli tényekre és állapotok boncolására támaszkodik, kelt élénk érdeklődést a polgárokban és nyeri meg ŕfeet telies mértékben a feladatok teljesítésében való 'részvételre és felelősségre. A nyilvános pártgyűlést mindig a többi nyilvános gyűlések előtt kell megszervezni, de nem úgy, ahogy azt az egyes pártfunkeionáriusok tették eddig, hogy a pártszervezetek nyilvános gyűléseit különböző módon kombinálták, és a vége az lett, hogy minden volt az — csak nem nyilvános pártgyűlés. Hogy milyen fontos a nyilvános pártgyűléseken az, hogy kéznél legyenek a mozgósító érvek, bizonyítja a púchovi járásban levő Lisa község példája, ahol egy ilyen gyűlésen a CSKP KB augusztusi és szeptemberi határozatairól tárgyaltak. Az előadó többek között annak lehetőségéről beszélt, hogy egy év alatt hogyan lehet felnevelni egy anyasertéstől 12 malacot. A gyűlés után az egyik paraszt Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága vezető titkárának azt mondotta, hogy bizony alacsony ez a terv, hogy ő már második éve nevel egy anyasertéstől 26 malacot évenként. A vita keretében ezt nem mondotta, hiszen ismerjük embereinket, hogy mennyire nem szívesen dicsekednek! Ha ezt hamarább tudják, akkor a beszámolóban meg lehetett volna ezt említeni, a földműves maga is felszólalhatott volna, vagy pedig válaszolhatott volna a hozzá intézett kérdésekre, hogy hogyan érte el ezt a sikert és ezzel bebizonyíthatta volna azt, hogy a földművesektől függ a feladatok teljesítése és nemcsak a feladatok teljesítése, hanem túlteljesítése is. Nagy hiba, ha az előadók általános témáról beszélnek, aminek következtében beszámolójuk elszakad a szövetkezet, állami gazdaság vagy község igazi életétől. Ezt a hiányosságot úgy lehet kiküszöbölni, hogy az előadó előre kimegy a színhelyre, behatol a falu problémáiba és beszámolójában felveti azokat a kérdéseket, amelyek a dolgozók érdeklődésének középpontjában vannak. Szükséges, hogy a beszámoló gazdag és érdekes tartalma a község életéből legyen merítve, hogy megismertesse azokat a példákat és tényeket, amelyeket a polgárok a mindennapos életből ismernek, de amelyek jelentőségét eddig még nem értették meg teljesen. A kritikus és konkrét tartalom aztán alapot ad a gazdag vitára, amely feltárja a hibákat, fogyatékosságaikat és annak okait. Csak az ilyen nyilvános pártgyűlés teljesíti küldetését és segít hathatósan a feladatok biztosításában és a hibák orvoslásában. A részvevők számára iskola, mivel tudatosítják nemcsak a jó dolgokat, hanem a munkában előforduló hibákat is. A járási pártbizottság munkájának tükre az is, hogy a járásban hány ilyen nyilvános taggyűlést hívnak öszsze. Természetesen elsősorban ezek minőségére kell figyelmet fordítani. A járási bizottságnak az alapszervezeteket arra kell irányítania, hogy a nyilvános gyűléseket mindig a szükségnek megfelelően készítsék eló. Sok olyan szervezet van már, amelyek kezdeményezéséből rendeznek nyilvános gyűléseket és ezt tömegpolitikai munkájuk részének tekintik. Nagyon helyes, ha arról, hogy mikor kell a nyilvános pártgyüléseket összehívni, a kommunisták, a tömegszervezetek képviselőivel együtt döntenek és a helyzet megvitatása után felvetik a fő időszerű problémákat, amelyeknek megtárgyalása és megvilágítása hasznos lesz a munkára a községben. Csupán helyes, alapos politikai előkészítéssel lehet elérni azt, hogy a gyűlések színvonala magas legyen, hogy a látogatók száma nagy legyen, hogy emelkedjék a pártszervezet tekintélye a dolgozók szemében és hogy megvalósítsák a párt és kormány fontos határozatait népünk érdekében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége elutazott Csehszlovákiából Kéthetes itt-tartózkodás után szerdán, október 26-án Prágából elutazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, melyet Mihail Petrovics Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének alelnöke, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke vezetett. A csehszlovák és szovjet állami zászlókkal feldíszített ruzyni repülőtéren a küldöttségtől Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, Václav Dávid külügyminiszter, dr. František Kahuda iskolaügy! miniszter, dr. Aloiz Neumann postaügyi miniszter, dr. Josef Plojhar egészségügyi miniszter és Ladislav Štoll, a kulturális ügyek minisztere búcsúzott el. A búcsúzásnál jelen voitak továbbá Jozef Valo, Anežka Hodinová-Spurná, dr. Dionyzius Polanský, Antonín Fiala és Andrej Žiak, a nemzetgyűlés szűkebbkörű elnökségének tagjai, Olag Homola képviselő, a CSSZBSZ KB titkára, a nemzetgyűlés bizottságainak elnökei, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Josef Kováčik, a nemzetgyűlési iroda vezetője, Jozef Némec, a CSKP városi bizottságának vezető titkára, František Vodsloň, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, Adolf Svoboda, Prága főváros főpolgármestere, dr. Mimslsv Katetov professzor, a Károly Egyete'm rektora, Jan Drda államdíjas, a Csehszlovák írószövetség elnöke, a központi hivatalok, a csehszlovák néphadsereg, a különféle intézményeknek, a Nemzeti Front szervezeteinek és a sajtónak képviselői. A búcsúzásnál jelen voltak M. D. Szityenko, a Szovjetunió csehszlovákiai ügyvivője és a nagykövetség tagjai is. A repülőtér csarnoka előtt gyülekeztek a prágai üzemek dolgozóinak küldöttségei, az ifjúság, a pionírok, hogy kifejezzék szeretetüket és odaadásukat a szovjet nép képviselői iránt, akik csehszlovákiai tartózkodásuk alatt megnyerték falvaink és városaink népének szivét. Amikor a küldöttség a repülőtérre érkezett, szívélyes ovációkkal fogadták. A kedves vendégektől elutazásuk előtt Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke búcsúzott el a nemzetgyűlés nevében. Beszédére Mihail Petrovics Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének alelnöke, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke válaszolt. Mindkét beszédet hosszantartó taps és „Éljen a Szovjetunió", „Éljen a nemzetek szövetsége" kiáltások kísérték. A Szovjetunió lelkes éltetése közepette a pionírok a kedves szovjet vendégeknek rózsacsokrokat adtak át és pionírkendőkkel ajándékozták meg őket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tagjai a szeretet és barátság szűnni nem akaró megnyilvánulásai között szálltak a repülőgépbe, amely a délelőtti órákban elindult Moszkvába. Zdenék Fžerlingernek, a nemzetgyűlés elnökének beszéde Elérkezett az a pillanat, amikor el kell búcsúznunk a Szovjetunióból érkezett drága vendégeinktől. Tizennégy nappal ezelőtt mint drága és közeli vendégeink érkeztek hazánkba és ma még drágábbak, még közelebbállóknak érezzük őket. Mindenütt, amerre jártak, rengeteg emléket hagytak hátra, a kedves mosoly, a szívélyes kézszorítás, a kedves sző emlékét. Elmondhatjuk, hogy köztársaságunk területén tett nagy útjuk a csehszlovák nép iránti forró barátság és szeretet nagyszerű üzenete volt, és ezért mély hálával tartozunk nekik. Elvtársnők és elvtársak, ha visszatérnek a Szovjetunióba, adják tudtára az egész szovjet népnek, hogy mi tántoríthatatlanul állunk a Szovjetunió oldalán. Nincs a világon olyan erő, amely megrendíthetné a Szovjetunió iránti barátságunkat. Nincs a világon olyan erő, amely bármit is változtathatna azon az igazságos renden, melyet közösen teremtettünk meg hazáink védelmére, nagy forradalmi vívmányaink védelmére. Pavol Grigorjevics Tycsina ukrán költő barátunk, költeményeinek egyikében mély bővizű tengerről beszél, amely baráti nemzeteink nagy közösségét jelképezi. Mi is úgy érezzük, hogy egy része vagyunk ennek a nagyszerű közösségnek, hogy része vagyunk énnek a nagy, mély, bővizű óceánnak, amelynek nem az a célja, hogy szétválassza, hanem hogy egybekapcsolja az összes becsületes gondolkodású, jóakaratú embereket. Elvtársnők és elvtársak, őszinte szívből szerencsés utat kívánunk önöknek és szerencsés hazatérést, boldog viszontlátást szeretteikkel és számos sikert felelősségteljes munkájukban. Mihail Petrovics Taraszovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége vezetőjének búcsúbeszéde Drága elvtársak és barátaim! Engedjék meg, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa küldöttségének megbízásából tolmácsoljam önöknek és az egész csehszlovák népnek hálánkat és szívélyes köszönetünket azért a figyelemért és meleg fogadtatásért, amelyben csehszlovákiai tartózkodásunk alatt részesültünk. Csehszlovákiai látogatásunk és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa közötti közvetlen kapcsolatok megteremtése hozzájárul a csehszlovák és szovjet nép közötti törhetetlen barátság további megszilárdításához. Hozzájárul az országaink közötti sokoldalú együttműködés további fejlesztéséhez és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez a béke érdekében. A szovjet nép nagy figyelemmel kíséri a testvéri csehszlovák nép nagy építő sikereit és vele együtt őszintén örvend az elért eredményeknek. Engedjék meg, hogy még egyszer szívélyes köszönetet mondjak a baráti és testvéri fogadtatásért és hogy Csehszlovákia népének további sikereket kívánjak a Csehszlovák Köztársaság felvirágzásában és jóléte emelésében. Éljen Csehszlovákia testvéri népe, amely kommunista pártja vezetésével új, szocialista Csehszlovákiát épít! Éljen a csehszlovák és szovjet nép törhetetlen barátsága! Megkezdődött az építészeti dolgozók első országos értekezlete A csehszlovák építészet eddigi színvonalával nem elégítette ki népünk és az ipar állandóan növekvő szükségleteit. Kizárólag az űj és az eddigi technika fejlesztésével és felhasználásával biztosítják az építkezési dolgozók az állami tervfeladatok teljesítését és túlteljesítését. Ezért a párt és a kormány október 26—28-ára a prágai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjának Kongresszusi Palotájába összehívta az építészeti dolgozók első országos műszaki értekezletét. Az értekezlet előtt, amely utat mutat az építészet iparosításához, már márciustól megvitatták az építkezési dolgozók egész köztársaságunkban a döntő problémákat. Október 26—28ára kb. 1400 küldött gyűlt össze Prágában az építkezésekről, s az építőanyagokat termelő üzemekből, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne jobban, gyorsabban és olcsóbban építeni. A Kongresszusi Palota ünnepélyesen feldíszített termében foglalt helyet az értekezlet elnökségében a párt és a kormány küldöttsége Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának vezetésével. Az elnökség tagjai: Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, dr. Václav Skoda miniszterelnökhelyettes, Václav Pašek, a CSKP KB titkára, dr. Emanuel Šlechta, építészeti miniszter és dr. Jozef Kyselý, a helyi gazdálkodás minisztere. Az ülésen továbbá részt vesz Otakar Šimúnek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, Michal Bakuľa, az állami ellenőrzés minisztere, Oldrich Beran miniszter, az Országépítés Állami Bizottságának elnöke, Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke, Sámuel Takáč, építészeti megbízott, dr. h. c. Alexander Horák, a helyi gazdálkodás megbízottja, Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke és a miniszterhelyettesek. Az értekezleten részt vesznek továbbá a külföldi küldöttségek is. A Szovjetunió öttagú küldöttségét F. U Jakubovszkij. a Szovjetunió építészeti miniszterének helyettese vezeti, a lengyel küldöttséget dr. Cze.slaw Babinski iparügyi miniszter, a Német Demokratikus Köztársaság kü'rtöttségét Heinz Winkler építészeti miniszter, a magyar küldöttséget Kilián József, az építészeti miniszter első helyettese, a bolgár küldöttséget B!agoj Panev Delcsev, az építészeti miniszter első helyettese, a román küldöttséget Georghe Hossu, építészeti és építőanyagipari miniszter, az albán küldöttséget Josef Pasko építészeti miniszter vezeti. Az értekezleten a küldöttek között vannak az épülő új telepek, üzemek, vízierőművek, az építőanyagokat termelő üzemek igazgatói, főmérnökei, tudósai, feltalálói, tervezői, az érdemrendesek és kitüntetések birtokosai, az államdíjasok, a legjobb dolgozók és az újítók. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után Václav Pašek, a CSKP KB titkára nyitotta meg az értekezletet és üdvözölte a vendégeket és küldötteket. Hangsúlyozta, hogy az értekezlet indulást jelent a CSKP KB határozatának teljesítésére, az építészet iparosítására és továbbfejlesztésére vonatkozó intézkedések szakaszán. A fő beszámolót dr. Emanuel Šlechta, építészeti miniszter mondotta.