Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-27 / 258. szám, csütörtök

, Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. október 27. csütörtök 30 fillér VIII. évfolyam, 258. szám A mai számban: Ipari tanulóink — a jövő szakemberei (2. old.) A Szovjetunió Genftől pozitív eredményeket vár (3. old.) Igy nézzünk most Genf elébe (4. old.) I. V. Micsurin a nagy természe tátalakító (5. old. j Prágai levél (6. old.) Utazás Oravában (7. old.) Vegyük elő a vasseprőt (8. old.) A párt nyilvános taggyűlései — az agitációs munka jelentős formája Kommunista Pártunk politikáját a dolgozókkal szoros kapcsolatban va­lósítja meg, akiket irányít, akiknek megmagyarázza a sürgős feladatokat és akiknek mutatja a fejlődés útját. Az ilyen jellegű kapcsolatnak és az agitációs munkának hathatós módsze­re a pártszervezetek nyilvános gyűlé­sei, amelyeket fontos kérdések meg­vitatására hívnak össze. Ilyen nyilvá­nos gyűléseket rendeztek pl. a CSKP KB februári ülésén hozott határozatok megtárgyalására és nemrégen is, ami­kor 3 polgárokat meg kellett ismertet­ni a genfi értekezlet eredményeivel és egyes kormányok döntéseivel, a hadse­reg létszámának csökkentésével. A nyilvános pártgyűléseknek jó eredménye volt a kassai kerületben. A kerületi pártbizottság által rende­zett szemináriumokban 109 lektort és előadót készítettek elő, akik aztán az üzemek és falvak dolgozóival megbe­szélték a genfi értekezlet eredmé­nyeit és ezzel kapcsolatban az előttünk álló feladatokat. A kerületben össze­sen 432 nyilvános gyűlés volt, ame­lyeken 28 331 ember vett részt. Leg­nagyobb figyelmet fordítottak a nyil­vános pártgyűlések előkészítésére a rozsnyói járásban. Ez az eredmények­ben is megmutatkozott. Negyvenegy községben és tizennégy üzemben 7600 ember jött el a nyilvános pártgyűlés­re. A trebišovi járásban Ievó Chran községben a földművesek a nyilvános pártgvülésen 160 kötelezettségvállalást tettek a beadási kötelességek teljesí­tésére. Mindebből látható, hogy pol­gárainkat minden kérdés érdekli és örülnek annak, ha ezeket megmagya­rázzák nekik. Számos pártszervezet, főleg a fal­vakon, gyakran meg feled re zik az agi­tációs munka e jelentős formájáról. Ez abból ered, hogy a járási pártbi­zottságok nem irányítják ennek meg­valósítására a falusi szervezeteket, mivel nem értékelik kellőképpen a tömegpolitikai munka jelentőségét. Egyedül ezzel lehet megokolni a pú­chovi, bánovcei és Szlovákia számos más járásbeli pártszervezetek nyilvá­nos gyűléseinek nem kielégítő számát. A járási pártbizottságok dolgozói azt hozzák fel okul, hogy nem volt idő a nyilvános gyűlés összehívására, mi­vel a cséplést és a gabonabegyűjtést kellett biztosítani. Hol lehet jobban biztosítani ezeket a feladatokat, ha nem a nyilvános pártgyűléseken, ahol sok ember van együtt, ahol lehet ve­lük beszélni és érvényesíteni lehet ja­vaslataikat a munka előnyére. Szep­temberben lett volna a legcélszerűbb megszervezni a nyilvánoö pártgyűlé­seket és ezeken kellett volna megis­mertetni a polgárokat a CSKP KB az állatenyésztési termelés továbbfejlesz­tésére vonatkozó határozatával és az állami gazdaságok feladataival. De a valóság azt mutatja, hogy szá­mos szövetkezeti tag és az állami gaz­daságok számos dolgozója nem ismeri ezt a határozatot és nem tudja, hogy milyen feladatok hárulnak ebből rá­juk, hogy milyen gazdag lehetőségei vannak a mezőgazdaság további fel­virágzásának. A nyilvános pártgyűléseket nem ké­szítjük elő rendszeresen minden hó­napban. Mindig a rendkívüli időszerű reményeknek szem előtt tartásával hívjuk őket össze és tervezésükre, megszervezésükre éppen ezért nagy­figyelmet kell fordítani. Hogy sikerrel járjanak, programjukat először a párt­szervezetek bizottsági Ülésén, majd a taggyűlésen kell megtárgyalni. Továb­bi elsőrendű fontosságú dolognak kell tekinteni a polgárok személyes meg­hívását az agitátorok útján. Csak a jól előkészített nyilvános gyűlés, amely a helybeli tényekre és állapotok bon­colására támaszkodik, kelt élénk ér­deklődést a polgárokban és nyeri meg ŕfeet telies mértékben a feladatok teljesítésében való 'részvételre és fe­lelősségre. A nyilvános pártgyűlést mindig a többi nyilvános gyűlések előtt kell megszervezni, de nem úgy, ahogy azt az egyes pártfunkeionáriu­sok tették eddig, hogy a pártszerve­zetek nyilvános gyűléseit különböző módon kombinálták, és a vége az lett, hogy minden volt az — csak nem nyilvános pártgyűlés. Hogy milyen fontos a nyilvános pártgyűléseken az, hogy kéznél legye­nek a mozgósító érvek, bizonyítja a púchovi járásban levő Lisa község példája, ahol egy ilyen gyűlésen a CSKP KB augusztusi és szeptemberi határozatairól tárgyaltak. Az előadó többek között annak lehetőségéről beszélt, hogy egy év alatt hogyan le­het felnevelni egy anyasertéstől 12 malacot. A gyűlés után az egyik pa­raszt Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága vezető titkárának azt mondotta, hogy bizony alacsony ez a terv, hogy ő már második éve nevel egy anyasertéstől 26 malacot éven­ként. A vita keretében ezt nem mon­dotta, hiszen ismerjük embereinket, hogy mennyire nem szívesen dicseked­nek! Ha ezt hamarább tudják, akkor a beszámolóban meg lehetett volna ezt említeni, a földműves maga is felszó­lalhatott volna, vagy pedig válaszolha­tott volna a hozzá intézett kérdések­re, hogy hogyan érte el ezt a sikert és ezzel bebizonyíthatta volna azt, hogy a földművesektől függ a feladatok teljesítése és nemcsak a feladatok teljesítése, hanem túlteljesítése is. Nagy hiba, ha az előadók általános té­máról beszélnek, aminek következté­ben beszámolójuk elszakad a szövet­kezet, állami gazdaság vagy község igazi életétől. Ezt a hiányosságot úgy lehet kiküszöbölni, hogy az előadó elő­re kimegy a színhelyre, behatol a fa­lu problémáiba és beszámolójában felveti azokat a kérdéseket, amelyek a dolgozók érdeklődésének középpont­jában vannak. Szükséges, hogy a beszámoló gaz­dag és érdekes tartalma a község éle­téből legyen merítve, hogy megismer­tesse azokat a példákat és tényeket, amelyeket a polgárok a mindennapos életből ismernek, de amelyek jelen­tőségét eddig még nem értették meg teljesen. A kritikus és konkrét tarta­lom aztán alapot ad a gazdag vitára, amely feltárja a hibákat, fogyatékos­ságaikat és annak okait. Csak az ilyen nyilvános pártgyűlés teljesíti külde­tését és segít hathatósan a feladatok biztosításában és a hibák orvoslásá­ban. A részvevők számára iskola, mi­vel tudatosítják nemcsak a jó dolgo­kat, hanem a munkában előforduló hi­bákat is. A járási pártbizottság munkájának tükre az is, hogy a járásban hány ilyen nyilvános taggyűlést hívnak ösz­sze. Természetesen elsősorban ezek minőségére kell figyelmet fordítani. A járási bizottságnak az alapszervezete­ket arra kell irányítania, hogy a nyil­vános gyűléseket mindig a szükség­nek megfelelően készítsék eló. Sok olyan szervezet van már, amelyek kez­deményezéséből rendeznek nyilvános gyűléseket és ezt tömegpolitikai mun­kájuk részének tekintik. Nagyon helyes, ha arról, hogy mi­kor kell a nyilvános pártgyüléseket összehívni, a kommunisták, a tömeg­szervezetek képviselőivel együtt dön­tenek és a helyzet megvitatása után felvetik a fő időszerű problémákat, amelyeknek megtárgyalása és megvi­lágítása hasznos lesz a munkára a községben. Csupán helyes, alapos po­litikai előkészítéssel lehet elérni azt, hogy a gyűlések színvonala magas le­gyen, hogy a látogatók száma nagy le­gyen, hogy emelkedjék a pártszervezet tekintélye a dolgozók szemében és hogy megvalósítsák a párt és kormány fon­tos határozatait népünk érdekében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége elutazott Csehszlovákiából Kéthetes itt-tartózkodás után szerdán, október 26-án Prágából elutazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, melyet Mihail Petrovics Taraszov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének alelnöke, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke vezetett. A csehszlovák és szovjet állami zászlókkal feldíszített ruzyni repülőtéren a küldöttségtől Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Václav Kopecký miniszterelnök­helyettes, Václav Dávid külügyminiszter, dr. František Kahuda iskolaügy! miniszter, dr. Aloiz Neumann posta­ügyi miniszter, dr. Josef Plojhar egészségügyi miniszter és Ladislav Štoll, a kulturális ügyek minisztere búcsú­zott el. A búcsúzásnál jelen voitak továbbá Jozef Valo, Anežka Hodinová-Spurná, dr. Dionyzius Polanský, Antonín Fiala és Andrej Žiak, a nemzetgyűlés szűkebbkörű elnökségé­nek tagjai, Olag Homola képviselő, a CSSZBSZ KB titkára, a nemzetgyűlés bizottságainak elnökei, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Josef Kováčik, a nem­zetgyűlési iroda vezetője, Jozef Némec, a CSKP városi bizottságának vezető titkára, František Vodsloň, a kerü­leti nemzeti bizottság elnöke, Adolf Svoboda, Prága fővá­ros főpolgármestere, dr. Mimslsv Katetov professzor, a Károly Egyete'm rektora, Jan Drda államdíjas, a Cseh­szlovák írószövetség elnöke, a központi hivatalok, a cseh­szlovák néphadsereg, a különféle intézményeknek, a Nem­zeti Front szervezeteinek és a sajtónak képviselői. A búcsúzásnál jelen voltak M. D. Szityenko, a Szovjet­unió csehszlovákiai ügyvivője és a nagykövetség tagjai is. A repülőtér csarnoka előtt gyülekeztek a prágai üzemek dolgozóinak küldöttségei, az ifjúság, a pionírok, hogy ki­fejezzék szeretetüket és odaadásukat a szovjet nép kép­viselői iránt, akik csehszlovákiai tartózkodásuk alatt meg­nyerték falvaink és városaink népének szivét. Amikor a küldöttség a repülőtérre érkezett, szívélyes ovációkkal fogadták. A kedves vendégektől elutazásuk előtt Zdenék Fierlin­ger, a nemzetgyűlés elnöke búcsúzott el a nemzetgyűlés nevében. Beszédére Mihail Petrovics Taraszov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének alelnöke, az OSZSZSZK Leg­felső Tanácsa elnökségének elnöke válaszolt. Mindkét beszédet hosszantartó taps és „Éljen a Szovjet­unió", „Éljen a nemzetek szövetsége" kiáltások kísérték. A Szovjetunió lelkes éltetése közepette a pionírok a kedves szovjet vendégeknek rózsacsokrokat adtak át és pionírkendőkkel ajándékozták meg őket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tagjai a szeretet és barátság szűnni nem akaró megnyilvánulásai között szálltak a repülőgépbe, amely a délelőtti órákban elindult Moszkvába. Zdenék Fžerlingernek, a nemzetgyűlés elnökének beszéde Elérkezett az a pillanat, amikor el kell búcsúznunk a Szovjetunióból ér­kezett drága vendégeinktől. Tizen­négy nappal ezelőtt mint drága és közeli vendégeink érkeztek hazánkba és ma még drágábbak, még közelebb­állóknak érezzük őket. Mindenütt, amerre jártak, renge­teg emléket hagytak hátra, a ked­ves mosoly, a szívélyes kézszorítás, a kedves sző emlékét. Elmondhatjuk, hogy köztársaságunk területén tett nagy útjuk a csehszlovák nép iránti forró barátság és szeretet nagyszerű üzenete volt, és ezért mély hálával tartozunk nekik. Elvtársnők és elvtársak, ha vissza­térnek a Szovjetunióba, adják tudtá­ra az egész szovjet népnek, hogy mi tántoríthatatlanul állunk a Szovjet­unió oldalán. Nincs a világon olyan erő, amely megrendíthetné a Szov­jetunió iránti barátságunkat. Nincs a világon olyan erő, amely bármit is változtathatna azon az igazságos renden, melyet közösen teremtettünk meg hazáink védelmére, nagy forra­dalmi vívmányaink védelmére. Pavol Grigorjevics Tycsina ukrán költő barátunk, költeményeinek egyi­kében mély bővizű tengerről beszél, amely baráti nemzeteink nagy közös­ségét jelképezi. Mi is úgy érezzük, hogy egy ré­sze vagyunk ennek a nagyszerű kö­zösségnek, hogy része vagyunk énnek a nagy, mély, bővizű óceánnak, amelynek nem az a célja, hogy szét­válassza, hanem hogy egybekapcsolja az összes becsületes gondolkodású, jóakaratú embereket. Elvtársnők és elvtársak, őszinte szívből szerencsés utat kívánunk önöknek és szerencsés hazatérést, bol­dog viszontlátást szeretteikkel és számos sikert felelősségteljes munká­jukban. Mihail Petrovics Taraszovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttsége vezetőjének búcsúbeszéde Drága elvtársak és barátaim! Engedjék meg, hogy a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa küldöttségének meg­bízásából tolmácsoljam önöknek és az egész csehszlovák népnek hálánkat és szívélyes köszönetünket azért a fi­gyelemért és meleg fogadtatásért, amelyben csehszlovákiai tartózkodá­sunk alatt részesültünk. Csehszlovákiai látogatásunk és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyű­lése, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa közötti közvetlen kapcsola­tok megteremtése hozzájárul a cseh­szlovák és szovjet nép közötti tör­hetetlen barátság további megszilár­dításához. Hozzájárul az országaink közötti sokoldalú együttműködés to­vábbi fejlesztéséhez és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez a béke érde­kében. A szovjet nép nagy figyelemmel kíséri a testvéri csehszlovák nép nagy építő sikereit és vele együtt őszintén örvend az elért eredményeknek. Engedjék meg, hogy még egyszer szívélyes köszönetet mondjak a ba­ráti és testvéri fogadtatásért és hogy Csehszlovákia népének további sike­reket kívánjak a Csehszlovák Köz­társaság felvirágzásában és jóléte emelésében. Éljen Csehszlovákia testvéri népe, amely kommunista pártja vezetésével új, szocialista Csehszlovákiát épít! Éljen a csehszlovák és szovjet nép törhetetlen barátsága! Megkezdődött az építészeti dolgozók első országos értekezlete A csehszlovák építészet eddigi színvonalával nem elégítette ki népünk és az ipar állandóan növekvő szük­ségleteit. Kizárólag az űj és az ed­digi technika fejlesztésével és felhasz­nálásával biztosítják az építkezési dol­gozók az állami tervfeladatok teljesí­tését és túlteljesítését. Ezért a párt és a kormány október 26—28-ára a prágai Július Fučík Kultúra és Pi­henés Parkjának Kongresszusi Palo­tájába összehívta az építészeti dolgo­zók első országos műszaki értekezle­tét. Az értekezlet előtt, amely utat mu­tat az építészet iparosításához, már márciustól megvitatták az építkezési dolgozók egész köztársaságunkban a döntő problémákat. Október 26—28­ára kb. 1400 küldött gyűlt össze Prá­gában az építkezésekről, s az építő­anyagokat termelő üzemekből, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne jobban, gyorsabban és olcsóbban építeni. A Kongresszusi Palota ünnepélyesen feldíszített termében foglalt helyet az értekezlet elnökségében a párt és a kormány küldöttsége Antonín No­votnýnak, a CSKP KB első titkárának vezetésével. Az elnökség tagjai: Zde­nék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnö­ke, dr. Václav Skoda miniszterelnök­helyettes, Václav Pašek, a CSKP KB titkára, dr. Emanuel Šlechta, építé­szeti miniszter és dr. Jozef Kyselý, a helyi gazdálkodás minisztere. Az ülésen továbbá részt vesz Otakar Ši­múnek miniszter, az Állami Tervhiva­tal elnöke, Michal Bakuľa, az állami ellenőrzés minisztere, Oldrich Beran miniszter, az Országépítés Állami Bi­zottságának elnöke, Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke, Sámuel Takáč, építészeti megbízott, dr. h. c. Alexander Horák, a helyi gazdálkodás megbízottja, Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke és a miniszterhelyet­tesek. Az értekezleten részt vesznek to­vábbá a külföldi küldöttségek is. A Szovjetunió öttagú küldöttségét F. U Jakubovszkij. a Szovjetunió építé­szeti miniszterének helyettese vezeti, a lengyel küldöttséget dr. Cze.slaw Babinski iparügyi miniszter, a Német Demokratikus Köztársaság kü'rtöttsé­gét Heinz Winkler építészeti minisz­ter, a magyar küldöttséget Kilián Jó­zsef, az építészeti miniszter első he­lyettese, a bolgár küldöttséget B!a­goj Panev Delcsev, az építészeti mi­niszter első helyettese, a román kül­döttséget Georghe Hossu, építészeti és építőanyagipari miniszter, az albán küldöttséget Josef Pasko építészeti miniszter vezeti. Az értekezleten a küldöttek között vannak az épülő új telepek, üzemek, vízierőművek, az építőanyagokat ter­melő üzemek igazgatói, főmérnökei, tudósai, feltalálói, tervezői, az érdem­rendesek és kitüntetések birtokosai, az államdíjasok, a legjobb dolgozók és az újítók. A csehszlovák és szovjet himnu­szok elhangzása után Václav Pašek, a CSKP KB titkára nyitotta meg az értekezletet és üdvözölte a vendége­ket és küldötteket. Hangsúlyozta, hogy az értekezlet indulást jelent a CSKP KB határozatának teljesítésére, az építészet iparosítására és tovább­fejlesztésére vonatkozó intézkedések szakaszán. A fő beszámolót dr. Emanuel Šlech­ta, építészeti miniszter mondotta.

Next

/
Thumbnails
Contents