Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)
1955-10-22 / 254. szám, szombat
1955. október 22. U1SZ0 5 x Uj élet az egykori sártenger helyén „Ezt nézze meg az elvtárs" — A termelési eredmények évről évre nagyobbak — Jövedelmező állattenyésztés — A gyapjúból 118 000 korona a bevéte! — Hetven mázsás a hektárhozam kukoricából — Gépesített az álattenyésztés — Jó lesz a zárszámadás R égen Mokcsakerész arról volt nevezetes a nagykaposi járásban, hogy nagy volt benne a sár. Tavasszal és ősszel alig lehetett megközelíteni a falut, sót ha a nyár esős volt, egész éven át sár és víztócsék tarkították a falu utcáját. Ha csak tíz évet is számolunk viszsza és összehasonlítást teszünk a mával, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy felmérhetetlen mindaz a nagy változás, ami a községben végbement. Itt, ebben a sárfészkes faluban <ilt és ma is itt él Brandics András is, csak teljesen más körülmények között, mint annakidején. Egyszer azonban felvirradt ennek a sok megpróbáltatást átélt népnek is a napja. Megszűnt a kizsákmányolás és Mokcsakerészen is annak vált jogos tulajdonává a föld, aki dolgozott rajt*. A felosztott urasági földeken ma már jól menő szövetkezeti gazdálkodás folyik, ahol minden tag megtalálja boldogulásét. A jólét meglátszik valamennyin. A tagság életszínvonala állandóan emelkedik. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy lassan eltűnnek a szalmafedeles házak, s helyüket modern, ízléses falusi házak foglalják el Nincs mér sártenger a faluban. Az utca kövezett, villany ég minden házban. Ha idegen végigmegy az egyetlen hosszú utcán, szinte úgy érzi, mintha új világban járna. A rádiózenétől hangos házak, a virágos kertek, a tisztára sepert udvarok, a fehérre meszelt házakkal önkénytelenül is megállásra és maradásra bírják az idegent, hogy gondolkodjék a nagy változáson. S mindezt a szövetkezetnek köszönhetik. A tagság jólétének az is világos bizonyítéka, hogy nem akad olyan tag — még* ha kor felnyitja az újonnan épült magtár ajtaját. — Ezt nézze meg az elvtárs — mondja büszkén — ebbe aztán befér 200 vagon termény is. A korszerűen épített raktár, villanygépek beszerelésére berendezeti földszinti és emeleti részek igen megkönnyítik a munkát. Sándor bácsi kifogyhatatlan szóáradattal beszél s az idei gazdag termést mutatja. — A beadást jóval túlteljesítettük — magyarázza újból — sőt már a kiosztott búzából is nem egy tag adott 2—3, sőt 5 mázsát is szabadpiacra, pedig még csak előlegként osztottuk a terményt. Van ám bőven búzájuk, árpából még egy vagonnal adnak el mint nemes vetőmagot. Nem is panaszkodik senki. A termelési eredmények minden téren évről évre nagyobbak. Bármerrr- nézünk, minden a tagság odaadó munkaszeretetéről tanúskodik. Á llattenyésztésünk szintén fejlett és jól jövedelmező. Az istállókba most szerelik az etető-sodronypályát. a vízvezeték már készen van. Ezzel igyekeznek, hiszen az állattenyésztés fejlesztése érdekében nagy feladatok várnak megvalósításra. A silózást is teljes ütemben végzik. Tavaly még csak 100 köbmétert silóztak, ebben az évben 500 köbmétert fognak. Smajda József, aki a silózásnál dolgozik, jó kedvvel végzi munkáját. Érthető, hiszen tudja, mi lesz a jutalma, nem úgy mint amikor éhbérért dolgozott. Az istállók mögött, a gazdasági udvar szélén, mint valami várfal húzódik a tizenhárom kazal szálastakarmány. Egy-egy kazal 50—60 mázsa takarjjó lakása is van — hogy valamit ne i mányt tartalmaz. Erre Böszörményi építene. Ha mást nem, bővíti lakását Üj helyiséggel. Ugyanakkor a közérdeket is szem előtt tartják, sőt az mimidennél elöbbrevaló. A szövetkezet űj, modern lakásegységeket is épít, s évről évre — a szövetkezet fejlesztési tervének megfelelően — teljesen új jelleget ölt a falú. Böszörményi Sándor, a szövetkezet 66 éves traktorosa büszkén mutatja meg a modern gazdasági épületeket. Különös büszkeség önti el arcát, amiLajos — Sándor bácsi fivére — a legbüszkébb, mert hát a takarmányok betakarítását ő irányította. — Sok olyan ember kellene minden szövetkezetbe, mint a két Böszörményi-testvér — mondja Brandics elnök — bár már nem fiatalok, de munka-' kedvük és erös akaratuk nem ismer határt a közös cél érdekében — hangsúlyozza elégedetten. Az állattenyésztésben az állomány növelése mellett a minőség javításira is nagy súlyt helyeznek. Figyelemre méltó, hogy jelenleg is 103-al van több sertésük, juhot pedig 360-nál többet tartanak terven felül. A gyapjúhozam ez évben juhonként 4,90 kg volt, a gyapjút elsöosztályúnak vették át. Csupán gyapjúból 118 000 korona bevétele volt a szövetkezetnek. Sertésállományuk is kiváló, a napi súlygyarapodás eléri a 0,60 kg-t. Nem nagy a mokcsakerészi szövetkezet, 32 család mindössze 331 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, melyből 131 hektár a szántó, de az eredmények túlszárnyalják az egyéni gazdálkodók terméshozamát. elenleg "a kapások betakarítása mellett teljes ütemben végzik az ősziek vetését, amit agrotechnikai határidőben elvégeznek. Örömmel készülnek az évzáró gyűlésre, mert mindannyian tudják, hogy törekvésük néni volt hiábavaló, s az évvégi zárszámadásnál gazdag lesz a jutalom. Kaszonyi István J Az állattenyésztési munka komplexgépesítése Több állattenyésztési terméket az országnak A CSKP KB 1955. szeptemberi határozata az állattenyésztési termelés fejlesztésére irányítja a mezőgazdasági dolgozókat. Az elegendő hús, vaj és tojás — a legfontosabbat, fehérjét tartalmaznak — döntő jelentőségű az egész lakosság életszínvonala emelkedése szempontjából. Az állattenyésztési termelés fejlődése nemcsak a mezőgazdasági dolgozók érdeke, hanem elsősorban a munkások, technikusok és többi dolgozóké is, akiknek életszínvonala elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdaság sikeres előrehaladásával. Az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban csak akkor lehet biztosítani az állattenyésztés sikeres fejlődését, ha azt nagymértékben gépesíteni fogjuk. Hogy milyen jelentősége van az ÁLLATTENYÉSZTÉSI MUNKA GÉPESÍTÉSÉNEK, azt a következő példa mutatja: az istállómunkák komplex gépesítésével Az eső és a harmat mint műtrágya Sokan a legtisztább víznek szokták nevezni az esővizet, vagy a harmatot. Sőt azt is mondják, hogy egyik is, másik is olyan tiszta, mint a desztilált víz. A tudomány azonban már rég megcáfolta ezeket a feltevéseket es megállapította, hegy az esővíz is tartalmaz ásványi sókat, mégpedig ammóniás sók és salétromsavas sók formájában. Az eső és a harmat nitrogén tartalmának mennyisége és aránya a földrajzi szélesség szerint változik. A föld északi tájain több az ammóniák, kevesebb a salétromsavas vegyület, az egyenlítőhöz közelebb eső területeken a salétromsavas vegyületek vannak túlsúlyban. A melegebb égövbe eső területeken aránytalanul több nitrogén kerül a földre, mint a hidegebb vidékeken. Ezenkívül az esővízben vannak még kénsavas sók és kloridok, valamint foszfor is. A vizsgálatok szerint az évente lehulló esővíz és por foszfortartalmának mennyisége egy hektárnyi területen kb. 17 kg-ra tehető. Az eső mindezen kívül változó mennyiségű különféle ásványi porokat hoz magával a levegőből. Salétromsavas vegyületei leginkább zivataros időben dúsak, mert az elektromos kisülések elősegítik ezeknek a vegyületeknek keletkezését. A nitrogén kis vegyi affinitása miatt nehezen alkot vegyületeket az oxigénnel, de elektromos kisülés (villámlás) következtében könynyen egyesül a vízzel és salétromsavat alkot. Fémes anyagok jelenlétében azonnal salétromsavas sókká alakul át. Ilyen zivatar után szemmel láthatóan tapasztalhatjuk, hogy a természet szinte feléledt A növények üde zöld színűek lesznek, minden friss és erős. Ezt a jelenséget' nem csupán a víz icfiSrľló, hanem az esővíz különböző ásványi sótartalma, ami a harmatban is észlelhető. Tehát láthatjuk, hogy a harmat és az esővíz nem a legtisztább víz, de ez kitűnő tulajdonság, mert a növények szempontjából a legértékesebb anyagokat tartalmazza. Feldsam László. A jó példa követőkre talál A somorjai járás begyűjtési dolgozói szép munkát végeztek a falvakban. Szeptember végéig marhahúsból 100,5, disznóhúsból 107.2, gabonából 116, szénából 103 százalékra teljesítették a begyűjtés évi tervét. Október 6-ig a burgonya begyűjtési tervét is 101 százalékra teljesítették. E kiváló eredmények elérését nagyban elősegítette a szocialista munkaverseny. amelybe minden dolgozó bekapcsolódott. A munkaverseny eredményeit az üzemi bizottság a vállalat vezetőségével karöltve minden hónapban értékeli. A legjobb dolgozók közé tartozik Kocsis elvtárs, aki 1954-ben elnyerte a Begyűjtési Minisztérium „legjobb dolgozó" jelvényét. Tervét átlagosan 160—170 százalékra teljesíti. A begyűjtés azon dolgozói, akiknek odahaza kis földecskéjűk is van. a beadásban példát mutatnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül beadnak 400 kg marha-, 2190 kg disznóhúst, 1220 tojást. burgonyát és tejet. E dolgozók közül már sokan teljesítették vállalásaikat. Ezekben a napokban minden igyekezetük arra irányul, hogy a kukoricabegyűjtés tervét is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának megünneplése napjáig teljesítsék. Skulányi Benő, Bratislava. Traktorosok a nagy évforduló előtt A fűri traktorosbrigád tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának méltó megünneplésére kötelezettségvállalásokkal és » szocialista munkaverseny nagyméretű megszervezésével készülnek. Pócs József, aki Zetor 25ös traktorral dolgozik, vállalta, hogy a lehető legjobb minőségű munka mellett 2 százalékos anyagmegtakarítást ér el. Benyák Sándor és lávorka János szintén kötelezettséget vállaltak, hogy a szántást és vetést határidő előtt elvégzik. Nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására, hogy azok minél tovább üzemképesek legyenek. Armai Jenő pedig, aki a silózást végzi, vallalta, hogy október 30-ig 1500 köbméter takarmányt silóz le. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet az állattenyésztés terén minél jobb eredinényeket érhessen el. Pécsi István, Für A Hodkovcei látogatás z Igló melletti Jamník községben a parasztok már régebben elhatározták, hogy közös gazdálkodásba kezdenek, és szövetkezelet alapítanak. Eddig azonban csak hallomásból tudtak egyet-mást a szövetkezeti életről. Nagyon kíváncsiak voltak, milyen is az a valóságban. Elhatározták, hogy közös kirádulást tesznek Hodkovce-re, s az ottani szövetkezetben személyesen győződnek meg a hallottakról. Hodkovcén a közös istállókba mentek először, hogy megtekintsék az állatállományt, majd a földeket járták körül. Amikor mindenről tájékozódtak, közös megbeszélésre ültek össze a hodkovcei szövetkezet tagságával. Sok mindenről folyt szó közöttük, értékes tapasztalatokkal, a szövetkezeti gazdálkodás hasznos tudnivalóival ismerkedtek meg a jamníkiak. Többen közülük arra is kíváncsiak voltak, hozván élnek odahaza a szövetkezeti tagok. Meglátogatták a lakásokat, mindenütt új bútort, varrógépet, rádiót s hasonló dolgot találtak. A jamníkiak megelégedéssel, s azzal az elhatározással indultak hazafelé, hogy valamennyien belépnek a szövetkezetbe. Hazaérve mindjárt aláírták jelentkezésüket, s megválasztották az előkészítő bizottságot. Fölszántották mezsgyéiket s hozzáfogtak a közös istálló átépítéséhez. llll!!lllll!ll!ll!llil[llllll!|]!l!!l!li:;aill!ll!!B!;ai!«MI!!l Juhakol tető nélkül? (iiiniiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniriüiiiiiiiiiiiiinii A KASSAI kerület EFSZ-ei október 20-án 100,7 százalékra teljesítették a si'rzási tervet. A tervezett 66 024 köbméter helyett 66 335 köbméter silóiakarmányt silóztak le. A juhtenyésztés nemzetgazdaságunk egyik legfontosabb ága. Egyrészt ellátja textilgyárainkat a szükséges nyersanyaggal, másrészt közélelmezésünket tejtermékekkel is. Ezért a szocialista mezőgazdaság nagy súlyt helyez a juhtenyésztésre. Emellett ki is fizetődik. Nem egy szövetkezet, ahol nagy gondot fordítanak a juhtenyésztésre, jövedelmének jelentős részét ennek köszönheti. A nagyszelmenci szövetkezet, a nagykaposi járásban a legkisebbek közé tartozik. Alig 20 család — mintegy 40 dolgozó taggal — százegynéhány hektárnyi földön gazdálkodik. Különösen figyelemreméltó állattenyésztésük, ahol — bár a minőségben még vannak hiányosságok — a tervet jóval túlszárnyalták. S hogy még jobban kibővítsék állattenyésztésüket, a JNB javaslatára elhatározták, hogy rátérnek a juhtenyésztésre is. Ez év májusában vásároltak 155 birkát, ezt az állományt később 182-re felépítését is tervezték, mert ez szükséges, ha azt akarják, hogy valami legyen a juhtenyésztésből. Az akol felépítése a jóváhagyás után sokáig késett, mígnem ezelőtt vagy másfél hónappal elkezdték a munkálatokat, s ma már a falak állnak, csak a tető hiányzik. Eddig rendben volna minden. A juhok sem éreztek még semmi különös hiányt, hiszen nyár ^oJt, s bárhol kint is éjszakázhattak. A nyár után azonban ősz következik és Bugis Sándor elnök, mint jó gazda, arra is gondol, hogy bizony jó volna fedél alatt tudni a jószágot. Kapta hát magát, bement a JNB-ra, hogy megsürgesse az akol építési munkáinak befejezését. Bugis elnök tervez, JNB végez. Nincs, és nem is kaphatnak faanyag-kiutalást ebben az évben, majd csak a jövőre — volt a lesújtó válasz. — No, Sándor, most mit csinálsz — tépelődött magában. Járt fűhözfához. Ponciustól Pilátusig, míg végül megrekedt a prešovi Stavoprojekt járási megbízottjánál, ahol azzal rázták le a nyakukról, hogy nem tehetnek semmit, „mert Pre- šov ezt nem engedélyezte". Ez aztán felette érdekes ügy. Az építkezés tervezve volt, a falakat már felhúzták és mégsem lehet befejezni. Mi lesz a juhokkal télen? Mit gondolnak az illetékesek, a JNB, nem volna rá lehetőség felépíteni a nagyszelmenci szövetkezet juhaklát? Nincs szükség semmiféle különösebb erőfeszítsre — hiszen ez egy tervezett épü'et — esak egy kis utánjárás az illetékesek részéről, menne a dolog. Gondoljanak arra azok, akik ilyen könnyedén kezelik a kérdést, hogy milyen óriási kárt okoznak mind a szelmencí szövetkezetnek, mind nemzetgazdaságunknak, ha a téli hidegek megtizedelik a nagyszelmenci juhállományt. Reméljük, hogy a tények felett nem fognak könnyedén átsiklani az illetékesek, hanem mindent elkövetnek, hogy felépüljön a nagyszelmenci juhakol. K. I. | emelték. Egyidejűleg egy juhakol iaiiaiiaiiaiaiiatiananaiiBiiaiiauainnBiniiiiiBiiaiwiiBiraiiaiiainiiuiaimiTiiiaiwiiBiiaiiaiiaiiaiisiiiiniiiiiuiBiwiimiiBiiaiiBiu iniicinnuiiaiiaiianaiiBumanaimmiinmarfBimiBuaiisnaiiaiiimiiBiMitBiiaiiBiLB egy év alatt 100 szarvasmarhánál 16 600 koronát takarítanak meg, — ami 24 korona átlagos munkaegységnél — azt jelenti, hogy az EFSZ-ek.ben az istállók gépesítésére fordított beruházás kb. egy év alatt amortizálódik. Ebből világosan látható, hogy áz állattenyésztési termelés gépesítése nemcsak a munka megkönnyítése, a munka megtakarítása szempontjából előnyös, hanem az is, hogy a beruházás kifizetődik. Ami a munkaerők megtakarítását illeti, pl. a gépesített istálló lOO szarvasmarhánál 13 munkaerőt takarít meg, ezeket más munkánál lehet felhasználni. A gépesítés mai állapota az EFSZekben és az állami gazdaságokban még mindig nem kielégítő, bevezetése gyorsabb ütemet követel. Például az EFSZek 1476 tehénistállójából csak 593-ban van felszerelve az etetéshez szükséges függövasút, ami azt .jelenti, hogy ezen a szakaszon csak 35 százalékos a gépesítés. A trágyaszállítás gépesítése terén sokkal rosszabb a helyzet, mivel az EFSZ-ek csupán 147 tehénistállójában dolgoznak gépekkel, ami 10 százalékos gépesítést jelent. Jobb a helyzet az állatállomány itatása szakaszán, mivel 1083 TEHÉNISTÄLLÓBAN AUTOMATAITATÓK vannak felszerelve. Ez az EFSZ-ek összes tehénistállójának 68 százalékos gépesítését jelenti. Talán a legrosszabb a helyzet a gépi fejés bevezetésében. Ami az EFSZ-ekben a sertéstenyésztést illeti, ki kell jelentenünk, hogy ezen, a zsír- és hústermelés szempontjából legfontosabb munkaterületen a gépesítés egész Szlovákiában a legalacsonyabb színvonalon áll. Például az 1443 sertéhizlaldában csupán 28 önetető van, ami 1,5 százalékos gépesítést jelent. Automataitató csupán a sertéshizlaldák 10 százalékában van bevezetve. Ezen a szakaszon nagyon elhanyagoltuk a gépesítést. Szükséges, hogy a sertéstenyésztésben is minél előbb bevezessük a munkák gépesítését. Ezért a CSKP KB legu-tóbbi ülése a gép- és traktorállomások dolgozói elé tűzte ki, hogy az EFSZ-ekben az istállókban végzett munka komplex gépesítése bevezetésében döntő tényezővé váljanak. A X. kongresszus irányelveinek alapján a gép- és traktorállomások ebben az évben megkezdték az egységes földművesszövetkezetekben AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMELÉS GÉPESÍTÉSÉT A gép-és traktorállomások szeptember végéig 487 különféle itatót, 426 etetőt és trágyakihordót, valamint más gépi felszerelést szereltek fel. A gép- és traktorállomások szeptember végéig 91 százalékra teljesítették a gépesítés tervét. Sok a gép- és traktorállomás túlteljesítette feladatát. (Pl. a dunaszerdahelyi) De vannak olyan gép- és traktorállomások is, amelyek a komoly feladatokra nem fordítanak kellő figyelmet. így pl. a Komáromi Gép- és Ttraktorállomás eddig még nem tett lényeges intézkedéseket ezen a szakaszon. A gépés traktorállomások vezető dolgozóinak meg kell érteniök, hogy az állattenyésztési termelés gépesítésével kapcsolatos feladatok sikeres teljesítése AZ EFSZ-EK TOVÄBBI MEGSZILÁRDULÁSÁHOZ VEZET, az egyénileg gazdálkodó földműveseket a közös gazdálkodásra serkenti. Szükséges, hogy gép- és traktorállomásaink üzemi pártszervezetei állandóan értékeljék az állattenyésztési termelés gépesítésének teljesítését és arra irányítsák a dolgozókat, hogy az állattenyésztési termelés gépesítése a gép- és traktorállomások egyik döntő feladatává váljék, s ezzel hozzájáruljanak dolgozóink életszínvonala további emelkedéséhez. Štefan Feren»ei