Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-22 / 254. szám, szombat

1955. október 22. U1SZ0 5 x Uj élet az egykori sártenger helyén „Ezt nézze meg az elvtárs" — A termelési eredmények évről évre nagyobbak — Jövedel­mező állattenyésztés — A gyapjúból 118 000 korona a bevéte! — Hetven mázsás a hektár­hozam kukoricából — Gépesített az álattenyésztés — Jó lesz a zárszámadás R égen Mokcsakerész arról volt nevezetes a nagykaposi járásban, hogy nagy volt benne a sár. Tavasszal és ősszel alig lehetett megközelíteni a falut, sót ha a nyár esős volt, egész éven át sár és víztócsék tarkították a falu utcáját. Ha csak tíz évet is számolunk visz­sza és összehasonlítást teszünk a mával, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy felmérhetetlen mindaz a nagy változás, ami a községben végbement. Itt, ebben a sárfészkes faluban <ilt és ma is itt él Brandics András is, csak teljesen más körülmények kö­zött, mint annakidején. Egyszer azonban felvirradt ennek a sok megpróbáltatást átélt népnek is a napja. Megszűnt a kizsákmányolás és Mokcsakerészen is annak vált jogos tulajdonává a föld, aki dolgozott rajt*. A felosztott urasági földeken ma már jól menő szövetkezeti gazdálkodás fo­lyik, ahol minden tag megtalálja bol­dogulásét. A jólét meglátszik vala­mennyin. A tagság életszínvonala ál­landóan emelkedik. Ezt legjobban bi­zonyítja az, hogy lassan eltűnnek a szalmafedeles házak, s helyüket mo­dern, ízléses falusi házak foglalják el Nincs mér sártenger a faluban. Az utca kövezett, villany ég minden házban. Ha idegen végigmegy az egyetlen hosszú utcán, szinte úgy érzi, mintha új világban járna. A rádiózenétől hangos házak, a virágos kertek, a tisztára se­pert udvarok, a fehérre meszelt há­zakkal önkénytelenül is megállásra és maradásra bírják az idegent, hogy gon­dolkodjék a nagy változáson. S mindezt a szövetkezetnek köszönhetik. A tag­ság jólétének az is világos bizonyítéka, hogy nem akad olyan tag — még* ha kor felnyitja az újonnan épült magtár ajtaját. — Ezt nézze meg az elvtárs — mondja büszkén — ebbe aztán befér 200 vagon termény is. A korszerűen épített raktár, vil­lanygépek beszerelésére berendezeti földszinti és emeleti részek igen meg­könnyítik a munkát. Sándor bácsi ki­fogyhatatlan szóáradattal beszél s az idei gazdag termést mutatja. — A beadást jóval túlteljesítettük — magyarázza újból — sőt már a ki­osztott búzából is nem egy tag adott 2—3, sőt 5 mázsát is szabadpiacra, pe­dig még csak előlegként osztottuk a terményt. Van ám bőven búzájuk, árpából még egy vagonnal adnak el mint nemes vetőmagot. Nem is panaszkodik senki. A termelési eredmények minden téren évről évre nagyobbak. Bármerrr- né­zünk, minden a tagság odaadó munka­szeretetéről tanúskodik. Á llattenyésztésünk szintén fejlett és jól jövedelmező. Az istál­lókba most szerelik az etető-sodrony­pályát. a vízvezeték már készen van. Ezzel igyekeznek, hiszen az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében nagy feladatok várnak megvalósításra. A silózást is teljes ütemben végzik. Ta­valy még csak 100 köbmétert silóztak, ebben az évben 500 köbmétert fognak. Smajda József, aki a silózásnál dolgo­zik, jó kedvvel végzi munkáját. Ért­hető, hiszen tudja, mi lesz a jutalma, nem úgy mint amikor éhbérért dolgo­zott. Az istállók mögött, a gazdasági ud­var szélén, mint valami várfal húzódik a tizenhárom kazal szálastakarmány. Egy-egy kazal 50—60 mázsa takar­jjó lakása is van — hogy valamit ne i mányt tartalmaz. Erre Böszörményi építene. Ha mást nem, bővíti lakását Üj helyiséggel. Ugyanakkor a közér­deket is szem előtt tartják, sőt az mimidennél elöbbrevaló. A szövetkezet űj, modern lakásegységeket is épít, s évről évre — a szövetkezet fejlesztési tervének megfelelően — teljesen új jelleget ölt a falú. Böszörményi Sándor, a szövetkezet 66 éves traktorosa büszkén mutatja meg a modern gazdasági épületeket. Különös büszkeség önti el arcát, ami­Lajos — Sándor bácsi fivére — a leg­büszkébb, mert hát a takarmányok be­takarítását ő irányította. — Sok olyan ember kellene minden szövetkezetbe, mint a két Böszörmé­nyi-testvér — mondja Brandics elnök — bár már nem fiatalok, de munka-' kedvük és erös akaratuk nem ismer határt a közös cél érdekében — hang­súlyozza elégedetten. Az állattenyésztésben az állomány növelése mellett a minőség javításira is nagy súlyt helyeznek. Figyelemre méltó, hogy jelenleg is 103-al van több sertésük, juhot pedig 360-nál többet tartanak terven felül. A gyapjúhozam ez évben juhonként 4,90 kg volt, a gyapjút elsöosztályúnak vették át. Csupán gyapjúból 118 000 korona be­vétele volt a szövetkezetnek. Sertésál­lományuk is kiváló, a napi súlygyara­podás eléri a 0,60 kg-t. Nem nagy a mokcsakerészi szövet­kezet, 32 család mindössze 331 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, melyből 131 hektár a szántó, de az eredmények túlszárnyalják az egyéni gazdálkodók terméshozamát. elenleg "a kapások betakarítása mellett teljes ütemben végzik az ősziek vetését, amit agrotechnikai határidőben elvégeznek. Örömmel ké­szülnek az évzáró gyűlésre, mert mindannyian tudják, hogy törekvésük néni volt hiábavaló, s az évvégi zár­számadásnál gazdag lesz a jutalom. Kaszonyi István J Az állattenyésztési munka komplex­gépesítése Több állattenyésztési terméket az országnak A CSKP KB 1955. szeptemberi ha­tározata az állattenyésztési termelés fejlesztésére irányítja a mezőgazdasági dolgozókat. Az elegendő hús, vaj és tojás — a legfontosabbat, fehérjét tar­talmaznak — döntő jelentőségű az egész lakosság életszínvonala emel­kedése szempontjából. Az állattenyész­tési termelés fejlődése nemcsak a me­zőgazdasági dolgozók érdeke, hanem elsősorban a munkások, technikusok és többi dolgozóké is, akiknek élet­színvonala elválaszthatatlanul össze­függ a mezőgazdaság sikeres előreha­ladásával. Az EFSZ-ekben és az állami gazda­ságokban csak akkor lehet biztosíta­ni az állattenyésztés sikeres fejlődé­sét, ha azt nagymértékben gépesí­teni fogjuk. Hogy milyen jelentősége van az ÁLLATTENYÉSZTÉSI MUNKA GÉPESÍTÉSÉNEK, azt a következő példa mutatja: az istállómunkák komplex gépesítésével Az eső és a harmat mint műtrágya Sokan a legtisztább víznek szokták nevezni az esővizet, vagy a harmatot. Sőt azt is mondják, hogy egyik is, másik is olyan tiszta, mint a deszti­lált víz. A tudomány azonban már rég megcáfolta ezeket a feltevéseket es megállapította, hegy az esővíz is tartalmaz ásványi sókat, mégpedig ammó­niás sók és salétromsavas sók formájában. Az eső és a harmat nitrogén tar­talmának mennyisége és aránya a földrajzi szélesség szerint változik. A föld északi tájain több az ammóniák, kevesebb a salétromsavas vegyület, az egyenlítőhöz közelebb eső területeken a salétromsavas vegyületek vannak túlsúlyban. A melegebb égövbe eső területeken aránytalanul több nitrogén kerül a földre, mint a hidegebb vidékeken. Ezenkívül az esővízben vannak még kénsavas sók és kloridok, valamint foszfor is. A vizsgálatok szerint az évente lehulló esővíz és por foszfortartalmának mennyisége egy hektárnyi területen kb. 17 kg-ra tehető. Az eső mindezen kívül változó mennyiségű különféle ásványi porokat hoz magával a levegőből. Salétromsavas vegyületei leginkább zivataros időben dúsak, mert az elektromos kisülések elősegítik ezeknek a vegyületeknek keletkezését. A nitrogén kis vegyi affinitása miatt nehezen alkot vegyüle­teket az oxigénnel, de elektromos kisülés (villámlás) következtében köny­nyen egyesül a vízzel és salétromsavat alkot. Fémes anyagok jelenlétében azonnal salétromsavas sókká alakul át. Ilyen zivatar után szemmel láthatóan tapasztalhatjuk, hogy a természet szinte feléledt A növények üde zöld színűek lesznek, minden friss és erős. Ezt a jelenséget' nem csupán a víz icfiSrľló, hanem az esővíz különböző ás­ványi sótartalma, ami a harmatban is észlelhető. Tehát láthatjuk, hogy a harmat és az esővíz nem a legtisztább víz, de ez kitűnő tulajdonság, mert a növények szempontjából a legértékesebb anyagokat tartalmazza. Feldsam László. A jó példa követőkre talál A somorjai járás begyűjtési dol­gozói szép munkát végeztek a fal­vakban. Szeptember végéig mar­hahúsból 100,5, disznóhúsból 107.2, gabonából 116, szénából 103 szá­zalékra teljesítették a begyűjtés évi tervét. Október 6-ig a burgo­nya begyűjtési tervét is 101 szá­zalékra teljesítették. E kiváló eredmények elérését nagyban elő­segítette a szocialista munkaver­seny. amelybe minden dolgozó be­kapcsolódott. A munkaverseny eredményeit az üzemi bizottság a vállalat vezetőségével karöltve minden hónapban értékeli. A legjobb dolgozók közé tarto­zik Kocsis elvtárs, aki 1954-ben elnyerte a Begyűjtési Minisztéri­um „legjobb dolgozó" jelvényét. Tervét átlagosan 160—170 száza­lékra teljesíti. A begyűjtés azon dolgozói, akik­nek odahaza kis földecskéjűk is van. a beadásban példát mutatnak. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38. évfordulója tiszteleté­re kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül beadnak 400 kg mar­ha-, 2190 kg disznóhúst, 1220 to­jást. burgonyát és tejet. E dolgo­zók közül már sokan teljesítették vállalásaikat. Ezekben a napokban minden igyekezetük arra irányul, hogy a kukoricabegyűjtés tervét is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának megünneplése napjáig teljesítsék. Skulányi Benő, Bratislava. Traktorosok a nagy évforduló előtt A fűri traktorosbrigád tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának méltó megünneplésére kötelezettségvállalásokkal és » szocialista munkaverseny nagyméretű megszer­vezésével készülnek. Pócs József, aki Zetor 25­ös traktorral dolgozik, vállalta, hogy a lehető legjobb minőségű munka mellett 2 százalékos anyagmegtakarítást ér el. Benyák Sándor és lá­vorka János szintén kötelezettséget vállaltak, hogy a szántást és vetést határidő előtt elvég­zik. Nagy gondot fordítanak a gépek karbantar­tására, hogy azok minél tovább üzemképesek legyenek. Armai Jenő pedig, aki a silózást vég­zi, vallalta, hogy október 30-ig 1500 köbméter takarmányt silóz le. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet az állattenyésztés terén mi­nél jobb eredinényeket érhessen el. Pécsi István, Für A Hodkovcei látogatás z Igló melletti Jamník községben a parasztok már ré­gebben elhatározták, hogy közös gazdálkodásba kezde­nek, és szövetkezelet alapítanak. Eddig azonban csak hallomás­ból tudtak egyet-mást a szövetkezeti életről. Nagyon kíváncsiak voltak, milyen is az a valóságban. Elhatározták, hogy közös kirádulást tesznek Hodkovce-re, s az ottani szövetkezetben személyesen győződnek meg a hallottakról. Hodkovcén a közös istállókba mentek először, hogy megte­kintsék az állatállományt, majd a földeket járták körül. Ami­kor mindenről tájékozódtak, közös megbeszélésre ültek össze a hodkovcei szövetkezet tagságával. Sok mindenről folyt szó közöttük, értékes tapasztalatokkal, a szövetkezeti gazdálkodás hasznos tudnivalóival ismerkedtek meg a jamníkiak. Többen kö­zülük arra is kíváncsiak voltak, hozván élnek odahaza a szö­vetkezeti tagok. Meglátogatták a lakásokat, mindenütt új bú­tort, varrógépet, rádiót s hasonló dolgot találtak. A jam­níkiak megelégedéssel, s azzal az elhatározással indultak ha­zafelé, hogy valamennyien belépnek a szövetkezetbe. Hazaérve mindjárt aláírták jelentkezésüket, s megválasztották az elő­készítő bizottságot. Fölszántották mezsgyéiket s hozzáfogtak a közös istálló átépítéséhez. llll!!lllll!ll!ll!llil[llllll!|]!l!!l!li:;aill!ll!!B!;ai!«MI!!l Juhakol tető nélkül? (iiiniiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniriüiiiiiiiiiiiiinii A KASSAI kerület EFSZ-ei október 20-án 100,7 százalékra teljesítették a si'rzási tervet. A tervezett 66 024 köbméter helyett 66 335 köbméter siló­iakarmányt silóztak le. A juhtenyésztés nemzetgazdasá­gunk egyik legfontosabb ága. Egy­részt ellátja textilgyárainkat a szükséges nyersanyaggal, másrészt közélelmezésünket tejtermékekkel is. Ezért a szocialista mezőgazdaság nagy súlyt helyez a juhtenyésztés­re. Emellett ki is fizetődik. Nem egy szövetkezet, ahol nagy gondot fordítanak a juhtenyésztésre, jö­vedelmének jelentős részét ennek köszönheti. A nagyszelmenci szövetkezet, a nagykaposi járásban a legkisebbek közé tartozik. Alig 20 család — mintegy 40 dolgozó taggal — száz­egynéhány hektárnyi földön gaz­dálkodik. Különösen figyelemremél­tó állattenyésztésük, ahol — bár a minőségben még vannak hiányos­ságok — a tervet jóval túlszár­nyalták. S hogy még jobban kibő­vítsék állattenyésztésüket, a JNB javaslatára elhatározták, hogy rá­térnek a juhtenyésztésre is. Ez év májusában vásároltak 155 birkát, ezt az állományt később 182-re felépítését is tervezték, mert ez szükséges, ha azt akarják, hogy valami legyen a juhtenyésztésből. Az akol felépítése a jóváhagyás után sokáig késett, mígnem ezelőtt vagy másfél hónappal elkezdték a munkálatokat, s ma már a falak állnak, csak a tető hiányzik. Eddig rendben volna minden. A juhok sem éreztek még semmi különös hiányt, hiszen nyár ^oJt, s bárhol kint is éjszakázhattak. A nyár után azonban ősz következik és Bugis Sándor elnök, mint jó gazda, arra is gondol, hogy bizony jó volna fe­dél alatt tudni a jószágot. Kapta hát magát, bement a JNB-ra, hogy megsürgesse az akol építési mun­káinak befejezését. Bugis elnök tervez, JNB végez. Nincs, és nem is kaphatnak fa­anyag-kiutalást ebben az évben, majd csak a jövőre — volt a le­sújtó válasz. — No, Sándor, most mit csinálsz — tépelődött magában. Járt fűhöz­fához. Ponciustól Pilátusig, míg végül megrekedt a prešovi Stavo­projekt járási megbízottjánál, ahol azzal rázták le a nyakukról, hogy nem tehetnek semmit, „mert Pre- šov ezt nem engedélyezte". Ez aztán felette érdekes ügy. Az építkezés tervezve volt, a fala­kat már felhúzták és mégsem le­het befejezni. Mi lesz a juhokkal télen? Mit gondolnak az illetéke­sek, a JNB, nem volna rá lehető­ség felépíteni a nagyszelmenci szö­vetkezet juhaklát? Nincs szükség semmiféle különösebb erőfeszítsre — hiszen ez egy tervezett épü'et — esak egy kis utánjárás az ille­tékesek részéről, menne a dolog. Gondoljanak arra azok, akik ilyen könnyedén kezelik a kérdést, hogy milyen óriási kárt okoznak mind a szelmencí szövetkezetnek, mind nemzetgazdaságunknak, ha a téli hidegek megtizedelik a nagyszel­menci juhállományt. Reméljük, hogy a tények felett nem fognak könnyedén átsiklani az illetékesek, hanem mindent elkö­vetnek, hogy felépüljön a nagy­szelmenci juhakol. K. I. | emelték. Egyidejűleg egy juhakol iaiiaiiaiiaiaiiatiananaiiBiiaiiauainnBiniiiiiBiiaiwiiBiraiiaiiainiiuiaimiTiiiaiwiiBiiaiiaiiaiiaiisiiiiniiiiiuiBiwiimiiBiiaiiBiu iniicinnuiiaiiaiianaiiBumanaimmiinmarfBimiBuaiisnaiiaiiimiiBiMitBiiaiiBiLB egy év alatt 100 szarvasmarhánál 16 600 koronát takarítanak meg, — ami 24 korona átlagos munkaegység­nél — azt jelenti, hogy az EFSZ-ek­.ben az istállók gépesítésére fordított beruházás kb. egy év alatt amortizá­lódik. Ebből világosan látható, hogy áz állattenyésztési termelés gépesítése nemcsak a munka megkönnyítése, a munka megtakarítása szempontjából előnyös, hanem az is, hogy a beruhá­zás kifizetődik. Ami a munkaerők megtakarítását illeti, pl. a gépesített istálló lOO szarvasmarhánál 13 mun­kaerőt takarít meg, ezeket más mun­kánál lehet felhasználni. A gépesítés mai állapota az EFSZ­ekben és az állami gazdaságokban még mindig nem kielégítő, bevezetése gyor­sabb ütemet követel. Például az EFSZ­ek 1476 tehénistállójából csak 593-ban van felszerelve az etetéshez szüksé­ges függövasút, ami azt .jelenti, hogy ezen a szakaszon csak 35 százalékos a gépesítés. A trágyaszállítás gépesítése terén sokkal rosszabb a helyzet, mivel az EFSZ-ek csupán 147 tehénistállójában dolgoznak gépekkel, ami 10 százalé­kos gépesítést jelent. Jobb a helyzet az állatállomány itatása szakaszán, mivel 1083 TEHÉNISTÄLLÓBAN AUTOMATAITATÓK vannak felszerelve. Ez az EFSZ-ek összes tehénistállójának 68 százalékos gépesítését jelenti. Talán a legrosszabb a helyzet a gépi fejés bevezetésében. Ami az EFSZ-ekben a sertéstenyész­tést illeti, ki kell jelentenünk, hogy ezen, a zsír- és hústermelés szem­pontjából legfontosabb munkaterületen a gépesítés egész Szlovákiában a leg­alacsonyabb színvonalon áll. Például az 1443 sertéhizlaldában csupán 28 önetető van, ami 1,5 százalékos gépe­sítést jelent. Automataitató csupán a sertéshizlaldák 10 százalékában van bevezetve. Ezen a szakaszon nagyon elhanyagoltuk a gépesítést. Szüksé­ges, hogy a sertéstenyésztésben is minél előbb bevezessük a munkák gé­pesítését. Ezért a CSKP KB legu-tóbbi ülése a gép- és traktorállomások dolgozói elé tűzte ki, hogy az EFSZ-ekben az istállókban végzett munka komplex gépesítése bevezetésében döntő ténye­zővé váljanak. A X. kongresszus irányelveinek alap­ján a gép- és traktorállomások eb­ben az évben megkezdték az egységes földművesszövetkezetekben AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMELÉS GÉPESÍTÉSÉT A gép-és traktorállomások szeptem­ber végéig 487 különféle itatót, 426 etetőt és trágyakihordót, valamint más gépi felszerelést szereltek fel. A gép- és traktorállomások szeptember végéig 91 százalékra teljesítették a gépesítés tervét. Sok a gép- és trak­torállomás túlteljesítette feladatát. (Pl. a dunaszerdahelyi) De vannak olyan gép- és traktorállomások is, amelyek a komoly feladatokra nem fordítanak kellő figyelmet. így pl. a Komáromi Gép- és Ttraktorállomás eddig még nem tett lényeges intéz­kedéseket ezen a szakaszon. A gép­és traktorállomások vezető dolgozói­nak meg kell érteniök, hogy az ál­lattenyésztési termelés gépesítésével kapcsolatos feladatok sikeres telje­sítése AZ EFSZ-EK TOVÄBBI MEGSZILÁR­DULÁSÁHOZ VEZET, az egyénileg gazdálkodó földműveseket a közös gazdálkodásra serkenti. Szükséges, hogy gép- és trak­torállomásaink üzemi pártszervezetei állandóan értékeljék az állattenyész­tési termelés gépesítésének teljesí­tését és arra irányítsák a dolgozó­kat, hogy az állattenyésztési terme­lés gépesítése a gép- és traktorál­lomások egyik döntő feladatává vál­jék, s ezzel hozzájáruljanak dolgo­zóink életszínvonala további emelke­déséhez. Štefan Feren»ei

Next

/
Thumbnails
Contents